Élelmiszer-biztonsági körjárat Európában (12) – Felülnézeti kép

RASFF éves jelentéshez hivatalosan használt kép (Fotó: ec.europa.eu/RASFF)
RASFF éves jelentéshez hivatalosan használt kép (Fotó: ec.europa.eu/RASFF)

(Fapados agrokemizálás No25)

A RASFF adatbázisa közel 47 ezer adatot tartalmazott a kézirat készülésekor. Ennek 34%-a vonatkozott az utóbbi öt évre (2012-2016). A környezet tisztasága meghatározó szerepet játszik élelmiszer-biztonság induló értékeinél. Különösen látszik ez a nehézfémek (kadmium, higany, arzén) esetében és vízi élőlényeknél. A termelés eszközei közül a növényvédőszer-használat vezető pozíciójú. A GMO-kérdés élelmiszer-biztonsági megítélése nem hangsúlyos az Európai Unióban. A feldolgozás területén az ipari szennyezőket tekintve a füstöléssel (dioxinok, benzo[a]pirén, poliaromás szénhidrogének) állítunk elő élelmiszer-biztonsági szempontból kifogásolható élelmiszereket. A csomagoló anyagok (fóliák, palackok) mellett edényeink (króm, nikkel) és evőeszközeink az előállításukra használt vegyületek migrációján (formaldehid, primer aromás aminok) keresztül jelennek meg az élelmiszereinkben. Az élelmiszer-biztonság legsúlyosabb problémái a tárolással kapcsolatosak és többnyire mikrobiális eredetűek. A mikotoxinokon (Aspergillus-fajok aflatoxinjai) túl az ételmérgezést kiváltó Salmonella-fajokat kell elsősorban kiemelnünk. A teljes adatbázis szerint a legtöbb feljegyzés Kína termékeivel (~10%) kapcsolatos. Sorban ezt követi Törökország, India és Irán. Németország, Spanyolország, Hollandia, Franciaország és Olaszország mezőgazdasági termékeinek kifogásolása meglepetés lehet, mint az Egyesült Államok ebbéli kedvezőtlen statisztikája is.

Az élelmiszer-biztonsági sorozatban az Élelmiszer-biztonsági Gyors-riasztási Rendszer (RASFF) adatbázisa alapján egy-egy egészségügyi szempontból lényegi részhez nyúltam hozzá korábban. A teljes kép azonban sokszor nem rajzolódik ki a fölöttébb gazdag részletektől. A kézirat írásakor (2017. március 10.) az adatbázis által tartalmazott 46.821 adat megoszlását a 62. ábrán mutatom be.

A négy leggyakoribb ok (az összesnek több mint a fele): a mikotoxinok, a patogén mikroorganizmusok, a növényvédőszer-maradékok és a nehézfémek. Az okok közül néhány kezelési (idegen anyagok, nem patogén mikroorganizmusok, nem megfelelő tárolási körülmények, íz- és szageltérések, gyenge csomagolás) és adminisztratív (eltérő összetétel, hibás dokumentáció, fel nem tüntetett allergén-tartalom, hibás jelölés) problémákat gyűjt, amelyekről részletesen nem írtam ebben a sorozatban.

f62abra

62.ábra: A RASFF adatbázisában 2017. március 10-ig található adatok megoszlása

Az adatbázisban szereplő adatokról tudnunk kell, hogy nagyon sok esetben nincsenek kellőképpen szétválasztva. Például a GMO csoport együtt jelenik meg a gyógynövényekkel és funkcionális táplálékkiegészítőkkel, vagyis három lényeges – fontosságát tekintve napjainkban gyarapodó – területet keveredik össze. A táplálékkiegészítőkre, de növényvédőszer- és nehézfém-maradékokra is jellemző, hogy egy-egy minta többszörös problémát jelezhet, vagyis valamelyest más adatokhoz jutnánk, ha a mintákat szennyezőnként szétbontanánk.

Az adatbázis kezelése sokszor utólagos munkát igényel a faggatójától, ha a konkrét szennyezőre, a beszállító országra és a konkrét termékre vagyunk részletesen kíváncsiak, vagyis nem szolgálja ki jelenlegi formájában egyszerűen az elemzőt. Kisszámú esetben előfordul, hogy a szennyezett élelmiszer alapanyagainak eredeti gazdáját nem sikerül megtalálni, vagy éppen több beszállító anyagát keverte össze. Ilyenkor a feldolgozó/termék előállító marad bajban, de ez is felelősséggel jár.

Sokszor támadhat az az érzésünk, hogy egy-egy minta több besorolásban is megjelenhet, hiszen egymásra mutatás, összefüggésrendszer is létezik (63. ábra). A környezet (K) tisztasága meghatározó szerepet játszik élelmiszereink induló értékeinél. Különösen látszik ez vízi élőlények és nehézfémek (kadmium, higany, arzén) esetében, amely ennek a résznek a legkritikusabb pontja. Valamennyi további adat (paraziták, sugárzás és biotoxin) is elsősorban vizeink érintettségét hangsúlyozza.

A termelés (Te) eszközei közül a növényvédőszer-használat vezető pozíciójú (folyamatos emelkedést mutat), de mellette az állattenyésztésben használt gyógyszer-maradékok sem hangsúlytalanok, bár ennek kezelése a RASFF rendszerének kifejezett sikertörténete. A GMO-kérdés élelmiszer-biztonsági megítélése ma korántsem olyan hangsúlyos az Európai Unióban, mint amit hazánkban a pártok és a média közvetít. Ebben a dobozban (63. ábra) bizony a legkisebb problémaarányos terület tartozik ide, ami azt mutatja, hogy hazánkban ez az élelmiszer-biztonsági veszély (lásd az alaptörvényünk XX. paragrafusa) agrárpolitikai okokból messze túlértékelt a többihez képest. Más megítélésűek lehetnek a GM-növények természet- és környezetvédelmi, valamint agrárgazdasági vetületei.

A feldolgozás (F) a következő lehetőség, hogy élelmiszereinkbe különböző szennyezők kerüljenek. Az élelmiszeradalékok kiemelhető terület, megjegyezve, hogy a takarmányadalékok területén a RASFF a méréseit tekintve – szerintem – jókora elmaradásban van, hiszen kb. huszadrésznyi vizsgálat tartozik csak ide. Az ipari szennyezőket tekintve a füstöléssel éppen tudatosan (még ha tradícióink által motiváltan is) állítunk elő élelmiszer-biztonsági szempontból kifogásolható élelmiszereket. Kellőképpen nem ismert gyógynövények élelmiszerekbe való keverésére mostanában figyelt fel a RASFF rendszere. A csomagoló anyagokon túlmenőn (fóliák, palackok) edényeink és evőeszközeink előállítására használt vegyületek migrációján keresztül teszik kedvezőtlen tartalmúvá az élelmiszereinket. Ennek kiemelt jelentőségét az adja, hogy immár elkerülhetetlen, hogy szembenézzünk a hormonmoduláns (részletesen később) hatású műanyagalkotók következményeivel. Ma még aligha a valóságos képet látjuk.

f63abra

63.ábra: A RASFF jelzéseinek irányai és arányai (K – környezet, Te – termelés, F – feldolgozás, Tá – tárolás, A – adminisztráció)

Az élelmiszer-biztonság legsúlyosabb terhe a tárolással () kapcsolatos. Az is állítható, hogy jórészt mikrobiális eredetűek a bajok. A mikotoxinokon (Aspergillus-fajok aflatoxinjai) túl az ételmérgezést kiváltó Salmonella– és Listeria-fajokat kell kiemelnünk. Ezek jelentősége az egész élelmiszer-biztonságot illetően meghatározó. A tárolási problémák és lehetséges kezelésük szerteágazó, hiszen az élelmiszer-feldolgozás miattuk használ számtalan tartósító szert arra a célra, hogy a mikrobiális eredetű romlásnak elejét vegye.

Az élelmiszerekkel kapcsolatos adminisztrációban (A) könnyű hibákat elkövetni. A vezető ok ezen a területen az összetett élelmiszerek összetevőinek pontatlan/hiányos megadása, illetve olyan vegyületek bekeverése (pl. Európában tradíció nélküli gyógynövények), aminek használata az EU területén nem engedélyezett. Az allergén összetevők feltüntetésének elmulasztása súlyos egészségügyi következményekkel is járhat, amennyiben ilyen táplálékot arra allergiás fogyaszt el.

f64abra

64.ábra: A RASFF adatbázisának figyelmeztetései és kockázatelemzésük 2012 és 2016 között (abszolút értékek)

Az adatbázis utolsó öt évét elemeztem a fő okokat illetően (64. ábra). Ez azért is célszerű volt, mert a RASFF rendszerben 2012-től indult el a kockázatértékelés kívánalma. Ez a mért adathoz hozzárendeli annak lehetséges veszélyességét is. E szerint az utóbbi öt évben a humán-patogének (Salmonella és Listeria) által okozott ételmérgezések vezetik a listát. Velük azonos nagyságrendű a mikotoxinok (aflatoxinok kiemelhetők) veszélyessége. A következő két ok a növényvédőszer-maradékok köre és a nehézfémes szennyezettség. A növényvédőszer-maradékok megítélésének határozottsága csak 2016-ban javult, vagyis ebben a kimutatásban az látszik, hogy kockázati megítélésük nagyon bizonytalan. Ez a csoport minden bizonnyal harmadiknak zárkózik majd fel az előző kettőhöz.

Egy kisebb, de még jelentős hatású csoporthoz tartoznak az adalékanyagok, az ipari szennyezők, a biokontamináció, a biotoxinok, a gyógyszer-maradékok és a migrációra (vándorlásra) képes vegyületek.

f65abra2

65.ábra: A RASFF adatbázisának figyelmeztetései és kockázatelemzésük 2012 és 2016 között (relatív értékek)

Érdemes időt fordítani az abszolút adatokon túlmenően, az egyes csoportokban mutatkozó találatok veszélyességi átlagainak értelmezésére (65. ábra). Kiemelkedő veszélyesség rendelhető a mikotoxinok, a humán-patogének, a biokontamináció, a biotoxinok és az ipari szennyezők mellé. Nem rendelt a RASFF rendszere veszélyességet a talált GMO (módosított papaya, rizs és lenmag), gyógynövény (elsősorban az Egyesült Államokból érkező funkcionális táplálékokban gyakoriak), a paraziták és a háttérsugárzás (gyűjtött gombák, gyümölcsök és gyógynövények) mellé. Hozzátehetem azt, hogy a GMO-k, a gyógynövények és a növényvédőszer-maradékok ügyeinek több mint a felében a kockázatelemzés alapján nem tudtak dönteni az EU szakemberei – ez pedig nagyon rossz arány! Azt vonhatjuk le ebből, hogy jelentős ismereti hiányosság létezik ezeken a területeken, vagyis kutatási ráfordítást igénylő területek.

Kik is mérték az adatokat, hiszen ez minden EU-tagország feladata lenne? A mérések száma sokat elmond arról, hogy az európai országok közül melyek azok, akik az élelmiszer-biztonságot komolyan veszik, és melyek azok, akik csak használják ezt a nagyszerű lehetőséget, de nem költenek pénzt a fogyasztóik érdekében ilyen mérési hálózat kialakítására vagy működtetésére.

f66abra

66.ábra: A RASFF ellenőrző méréseinek eredete tagországok szerint 2017. március 10-ig

A találatok számát tekintve Olaszország (18%) vezeti a listát. Köszönet a mérésekért/találatokért, amellyel a magyar fogyasztók egészségét is védik. Minden bizonnyal nem is véletlen, hogy az EU élelmiszer-biztonsági ügynöksége (EFSA) éppen Pármában települt le (repülőtér nélkül sok problémát okoz a megközelítése) – a vegyes megítélésű Silvio Berlusconi egyértelmű sikereként. Németország (15%) és az Egyesült Királyság (11%) a következő, jelentős mennyiségű mérést/kifogásolást végrehajtó. Az Egyesült Királyság kilépésével az EU adminisztrációja az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos méréseinek közel tizedét veszítette el. Ki lép a helyére ezzel a kapacitással? Kétségtelen persze, hogy a nem EU országok közül Norvégia és Svájc is szolgáltatnak adatokat az adatbázishoz. Hozzá kell tenni, az egyes országok hatósági mérésein keresztül nemcsak az európai szintű élelmiszer-biztonsági szervezet működése meghatározó, de a nemzeti intézményeké is, s ezek közül a Német Szövetségi Kockázatelemző Intézet (BfR) kiemelkedő súlyú.

Mostanában a térségünkben sokat beszélnek a nemzetközi cégekről és a kétsebességes Európai Unióról. A térségünkből azonban csak Lengyelország ellenőrzési teljesítménye emelhető ki. Magyarországot az ebbéli teljesítménye – sajnos – az utazók közé sorolja (Máltával és Luxemburggal azonos nagyságrendű a produkciónk), vagyis az élelmiszer-biztonság szempontjából – nem öröm ezt leírni – a hazai élelmiszerek biztonsága fölött más országok laboratóriumai őrködnek. Nem gondolom, hogy rendjén van ez így. Hazánknak sokkal nagyobb szeletet kellene vállalni ebből, a lakossága számára kiemelt fontosságú ügyből, ha az Unió tagországainak (azt már írni sem merem, hogy a nemzetközi vállalatoknak) a tiszteletét ki szeretné vívni. Nem beszélve arról, hogy a kutatási és oktatási intézetek számára érdemi megbízásokkal szolgálhatna ez a magyarázhatatlanul elmaradt aktivitás. A hazai razziák és élelmiszerkommandók, az azt követő hangoskodó médiamunkán túlmenően akkor lenne valóban hiteles az élelmiszer-biztonsági teljesítményünk, ha az élelmiszer-kémiai és -mikrobiológiai monitorozás területein is bizonyítanánk az Európai Unió tagországai előtt. A számok azonban nem ezt mutatják.

f67abra

67.ábra: A RASFF mérései alapján az országok szerinti elmarasztalás sorrendje 2017. március 10-ig

A teljes adatbázis szerint a legtöbb feljegyzés Kína termékeivel (~10%) kapcsolatos. Sorban ezt követi Törökország, India és Irán. Németország, Spanyolország, Hollandia, Franciaország és Olaszország mezőgazdasági termékeinek kifogásolása meglepetés lehet, amint az Egyesült Államok kedvezőtlen statisztikája is. A német élelmiszerek kitűnő minősége a RASFF adatai alapján – számomra – városi legendának tűnik. Magyarország ebben a paraméterben a 285 esetével előkelő termelői helyen áll, vagyis az exporttermékeink minősége megbízhatónak mondható. Ennek a paraméternek a biztos megítélhetőségét nagyban csökkenti azonban, hogy a RASFF adatbázisa nem adja meg azt, hogy az adatok mennyi tételből kerülnek ki. Az EU piacán jelentős forgalmú országok termékei tehát magasabb értéket érnek el, míg a mulasztók kiemelt célellenőrzése is emeli a találati számot. Tény, hogy ma a származási helynek élelmiszer-biztonsági szempontból jelentősége van, s a termékek e szerinti megítélése sem indokolatlan, hiszen az élelmiszer – sok tekintetben – mára bizalmi termékké vált.

f68abra

68.ábra: A RASFF kockázatértékelése alapján az elmarasztalt országok adatainak alakulása 2012 és 2016 között

A teljes adatbázis adatainak elemzésének egybevetése az utóbbi öt évvel (2012-2016) több meglepetést is tartalmaz (68. ábra). Átlagosan a találatok 34%-a esik erre az öt évre, de jelentős változás tapasztalható néhány ország esetében. Irán statisztikája lényegileg változott, amennyiben a termékeivel kapcsolatos találatok (olajos magvak) aránya sokkal szerényebb lett, azonban a kockázatértékelés (mikotoxinok) most is igen magas elutasítási arányról tanúskodik. Ennek következménye, hogy az itt termelt olajos magvúaktól elfordult az EU kereskedelme. Az esetek száma alapján Argentína esetében tapasztalható a statisztika javulása. Romlási tendenciát mutatnak Lengyelország és India adatai. Magyarország statisztikája az esetek számát tekintve valamelyest romlott, hiszen az esetekből 124 (44%) az utóbbi öt évben fordult elő, veszélyességük viszont az átlagnak megfelelő.

A kockázati értékelésben a veszélyes besorolás átlagértéke 52%, ami meglehetősen magas. Itt is találhatunk országonkénti eltéréseket. Az átlaghoz képest ebben jobb a statisztikája Marokkónak, Kínának és az Egyesült Államoknak. Rosszabb ez a mutató – vagyis a feltárt esetek nagyobb része tartozik a veszélyes megítélés alá – Irán, Spanyolország és Franciaország esetében.

Végül az abszolút adatok tekintetében az utóbbi öt évben a veszélyesnek minősített eseteket tekintve Törökország, Kína, India és Spanyolország sorrend állítható fel. Hollandia, Lengyelország és Franciaország adatai is kedvezőtlenebb irányban mozdultak el. Törökország élre törése kellemetlen meglepetés az EU élelmiszerpiacán.

Néhány fontosabb – ma már történeti – adatot alább sorolok fel a RASFF évkönyveiből.

2003: aflatoxinok olajos magvúakban (Irán, Egyiptom, Kína, Törökország); PAH vegyületek megjelenése füstölt sprotniban (Észtország, Lettország); kadmium és higany tengeri halakban (kivált kardhalban); gyógyszer-maradékok mézben (Kína) és tejben (balti országok); Szudán I színezék chili-készítményekben.

2004: az előző éveken túlmenően dibenzo-dioxin szennyezett takarmány Hollandiából; gyógyszer-maradékok dél-ázsiai akvakultúrás (főként garnélák) tenyésztésből; Szudán I és IV festék chili-porban (India, Ghána, Törökország); Listeria halhúsban (Dánia, Németország).

2005: az előző éveken túlmenően Salmonella és Listeria zöldség- és húsféléken (Dél-Ázsia); szulfitok túl magas mennyiségei (kiemelten szárított kajszibarack és aranymazsola) az adalékanyagok között; migrációra képes vegyületek (ITX, PAA) a csomagoló anyagokból és edényekből (króm, nikkel).

f106kep

106.kép: Törökországi piac (Fotó: LiveDoGrow.com)

2006: az előző éveken túlmenően aflatoxinok megjelenése szárított fügében (Törökország) és fűszerekben (curry); dibenzo-dioxinok előfordulása csirke- és nyúltápban (Belgium és Hollandia); engedély nélküli GM-rizs megjelenése (Egyesült Államok, Kína).

2007: az előző éveken túlmenően dibenzo-dioxinok előfordulása guargumiban (India); növényvédőszer-maradékos esetek emelkedése; Salmonella-járványok Skandináviában, ami lucernacsírához volt fűzhető; melamin és maradékai élelmiszerekben (Kína).

2008: az előző éveken túlmenően csomagolóanyagok ftalát-, formaldehid- és PAA-kibocsátása; amitraz, dimethoate és methomyl növényvédőszer-maradékok megjelenése (Törökország, Thaiföld); napraforgóolaj ásványolajjal való szennyezettsége (Ukrajna).

2009: az előző éveken túlmenően engedély nélküli GM-len megjelenése (Kanada); triazophos hatóanyag curry-ben és okrában (India).

2010: az előző éveken túlmenően carbendazim hatóanyag megjelenése (Thaiföld, Dominika); ivermectin előfordulása marhahúsban (Brazília); dibenzo-dioxinok állattápokban (Németország).

2011: az előző éveken túlmenően emelkedő növényvédőszermaradék-szint, amely több hatóanyag egyidejű szennyezését jelenti; alumíniumszennyezettség növekedése a kenyérfélékben; műanyag konyhai eszközökben formaldehid és PAA-szennyezés előfordulása (Kína); bisphenol A előfordulása csecsemő-étkészletekben; ételmérgezések számának emelkedése; a fukushimai atomerőmű-baleset miatt a háttérsugárzás emelkedése.

2012: az előző éveken túlmenően a különböző eredetű (hisztamin, norovírus, shigatoxin, biotoxinok stb.) ételmérgezések számának emelkedése; allergén összetevők elmaradt jelölése; triazophos, acetamiprid, acephate és monocrotophos szermaradékok megjelenése.

2013: az ételmérgezések száma vezeti a listát, második helyre jöttek fel a növényvédőszer-maradékok, míg a mikotoxinok a harmadik helyre szorultak vissza; a RASFF infográf szerint kiemelt problémát okozott a kínai enokitake gomba Listeria-fertőzöttsége és a műanyag konyhai eszközök PAA-kibocsátása; az olaszországi bio-lenmagolaj PAH-tartalma; a francia kecskesajt és a lengyel csirke Salmonella-fertőzöttsége; az ukrán földimogyoró aflatoxintartalma. Ebben az évben Magyarország egy táplálékkiegészítővel került fel a RASFF kiemelt ügyei közé, amennyiben az túlságosan magas koffeint és európai engedéllyel nem rendelkező synephrint tartalmazott.

2014: az okok sorrendje nem változott; a RASFF infográf szerint kiemelt problémát okozott a német bio-bébitáp mérgező alkaloidatartalma (csattanómaszlag került az őrleménybe, amely három országból származott – közöttük volt hazánk is); a kínai szívószál ftaláttartalmát magasnak találták; a francia nyers tejből készített sajt Escherichia coli-val szennyezett; a dél-koreai enokitake gomba Listeria-szennyeződését mutatták ki.

2015: az okok sorrendje nem változott; a RASFF infográf szerint kiemelt problémát okozott az olasz gorgonzola sajt Listeria– és a francia kecskesajt Salmonella-szennyezettsége; a német bio-polenta mérgező alkaloidtartalmát mutatták ki; a kínai grillkészlet nikkelkibocsátását emelték ki; az olasz minikekszek magas aflatoxintartalmát találták; a dél-afrikai ananász oxamyl hatóanyag-tartalma magas volt; a tajvani tofu metil-sárga festéket tartalmazott, amit máj- és húgyhólyagdaganat okozásával gyanúsítanak. A magyar kölesliszt felhasználásával készült csattanómaszlag-szennyezést tartalmazó termékek (az egyik találat bio-minősítésű volt) a RASFF kiemelt hírei között szerepeltek ebben az évben.

Biztonságos konyhát vezetni ma igen összetett vállalkozás. Azt gondolom, ha valamikor, akkor most nagyon is ideje lenne a gazdaasszony-képzésnek, hiszen az élelmiszerek szennyezőin, típusain és a háztartásunkat elérő vegyszereken és hatásaikon eligazodni korántsem egyszerű feladat. Azt is gondolom, hogy az egészségügy kiemelt figyelmét az itt bemutatott mérési eredmények hazánkban sem kerülhetik el, s az import élelmiszerek területén nálunk is be kell indítani a fogyasztókat védő komoly élelmiszer- és környezetkémiai, továbbá mikrobiológiai monitorozást.

A következő rész címe: Védtelen generációk – Hormonmoduláns hatás (Fapados agrokemizálás No26)

Darvas Béla