Darvas Béla

Hétköznapi tudománypolitika. Alulnézet, ahol a csizma talpa a meghatározó élmény. Karcolatok a mezőgazdasági géntechnológiáról és az agrokemizálásról, tudományos hírek értelmezése

Fapados agrokemizálás

A kisapostagi Natura 2000 ártéri erdő és a deltamethrin – Egy sportrepülő kalandja (villáminterjú Kőszegi Dániellel a MASzOSz elnökével)

(Fapados agrokemizálás No 45)

Apostag fölött egy sportrepülőgép, amint 2021. június 26-án 20:26-kor a dunaújvárosi reptér irányába tartott (címképen világoskék) és éppen leszálláshoz készülődött észlelte, hogy előtte szemben merőlegesen egy mezőgazdasági repülő permetlevet szór a kisapostagi Duna-szakasz Natura 2000 minősítésű ártéri erdővel párhuzamosan, annak szélén, de helyenként abba bele is hatolva. Előkapta a telefonját és videózott, majd az kommentálva nyilvánosságra hozta (lásd keretes írásunk). A sportrepülőgépben ugyanis Kőszegi Dániel a Magyar Szúnyogirtók Országos Szövetségének (MASzOSz) elnöke ült. Felvette a permetező AN-2 útját (címképen citromsárga), látta a lajstromszámot, ami alapján a gép a Szemp-Air Kft. tulajdona, hallotta a reptérrel való forgalmazást és a hangban MM-et ismerte fel, aki bemutatókon a Szemp-Air Kft. tulajdonoshármasával (SzP, MGG, PA) kötelékrepülésben is ismert pilóta, és a reptéri hírek szerint hatóságnál van alkalmazásban. MM megjelenése a légtérben közel sem meglepő, hiszen évek óta végez repülőgépes szúnyoggyérítést ebben a térségben.

Kőszegi Dániel 8 perces videója a deltamethrin hatóanyaggal végzett szúnyogirtásról, természetvédelmi területek közelségében.   Június 24-én Rácalmáson mutat a videó egy kezelést, ahol pusztán az élővíz-közelsége miatt lehet aggályos a ködpermet elsodródása. A széltérkép itt a védekezésre megfelelő szélviszonyokat mutat. Június 26-án másként történt ez Kisapostagon, ahol a Szemp-Air Kft. repülőgépe a Natura 2000-es ártéri erdő szegélyén röpült, helyenként bele is hatolva. A széltérkép és a dunaújvárosi repülőtér szélzsákja (182. kép) szerint is magasabb volt a szélsebesség, mint a megengedettnél, továbbá a szélirány a védett ártéri erdő és a Duna felé mutatott. Július 6-án Kisapostagon deltamethrin-nel földi kezelést is végeztek. A kihelyezett vadkamera világosan mutatja, hogy a termikus köd a védett erdőbe hatol. Ezt az állapotot egy arra haladó autóvezető kamerával rögzítette, ami mutatja a védett területbe beékelődő Dunai Gyöngy Yachtkikötő és Bárka Vendéglő képét is. Az említett területeken működő online csípőszúnyog-csapdák fogási adatai azt mutatják, hogy a deltamethrin-nel végzett imágó-állománygyérítés hatása két napig tart. Kőszegi szerint a minőségi lárvairtásban részesült területeken (pl. Dunaföldvár) a szúnyogártalom az online csapdák fogása szerint sokkal kedvezőbben alakul. A videó szerint a természetvédelem előírásai Kisapostagon egyértelműen sérültek. A hazai természet- és környezetvédelemnek sürgős munkája akadt.

Az említett kötelékrepülők közül SzP ex-világbajnok a Szemp-Air Kft. (9 alkalmazott, 270 millió forint adózás előtti eredmény/2020) ügyvezetője, a Szatymaz Repülőtér Kft. egyik tulajdonosa (másik tulajdonos MGG; ügyvezető: testvére SzÁ), az Alföldi Repülőklub (Szatymaz) elnöke, továbbá a Hygiénia Kártevőirtó és Szolgáltató Kft. (testvérével közös cég) társtulajdonosa. SzP üzletember számomra is ismert, hiszen a 2017-ben írt cikksorozatom után e-mailben perrel fenyegetett meg, amitől aztán további értesítés nélkül elállt. Ő azt vitatta, hogy esetében még nem jogerős a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése, ami ellen kétségtelenül fellebbezett, és az el is engedte a pénzbírságot, de azt az ítéletet helybenhagyó figyelmeztetésre változtatta (lásd keretes írásunk). Esetében egyébként nem a pénzbüntetés volt kínos (103. ábra), hanem a közbeszerzési pályázatoktól való ideiglenes eltiltás az igazán fájó, hiszen a 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről 62§ rendelkezik erről az állapotról.

103.ábra: A Gazdasági Versenyhivatal lezárt döntése (Vj/73/2011) a szúnyogirtási piac meghatározó szereplőinek 2010-2011-es versenykorlátozó magatartása miatt (az eljárást megszüntették a Komplex Air Kft.-vel, a Kobo-Coop-’96 Kft.-vel, az RSz-Coop Kft.-vel, valamint a Bayer SAS vállalkozásokkal szemben, míg módosult a Szemp-Air Kft. esetében)

A kartellezés utóélete.   Részletek az ítéletből: „…a Bayer Hungária Kft. és a Corax-Bioner Környezetvédelmi Zrt. 2010. március 3-tól 2011. december 31-ig tartó időszak vonatkozásában verseny korlátozását célzó és ilyen hatást kiváltó megállapodást kötöttek a szúnyogirtó anyagok piacára történő belépés korlátozása, illetve egyben a 2011. március 18-tól 2011. december 31-ig tartó időszak vonatkozásában a versenytárs kiszorítása céljából… […] …a Corax-Bioner Környezetvédelmi Zrt. és a ’Farmmix’ Kereskedelmi Kft. 2010. április 16-án egyes szúnyogirtó szerekre vonatkozó, e szúnyogirtó szerek piacának felosztását célzó megállapodást kötöttek egymással 2010. december 31-ig kiterjedően… […] …a Corax-Bioner Környezetvédelmi Zrt. és a Gergely Air Légiszolgáltató és Export-Import Kft. 2010. június 3. és 2011. június 16. között egységes, komplex és folyamatos jogsértést követtek el azáltal, hogy 2010. június 3-án versenykorlátozó céllal a szúnyoggyérítési piacot és ennek keretében a velencei-tavi, a tisza-tavi és a szigetközi régióban érintett – részben közbeszerzési – eljárásokat felosztották egymás között, valamint áregyeztetést is folytattak. A Szemp-Air Légiszolgáltató Kft. is jogsértést követett el azáltal, hogy szervezője és résztvevője volt a Corax-Bioner Környezetvédelmi Zrt. és a Gergely Air Légiszolgáltató és Export-Import Kft. 2010. június 3-ai versenykorlátozó célú találkozójának…” A GVH döntésében szerepelt később javítás. A Bayer kivonult a magyarországi szúnyogirtásból, a Corax-Bioner Zrt. helyét az MNC Service Kft. (FG cége, aki a Corax-Bioner Zrt. egyik vezetője) vette át, majd most ezt a GVH-büntetés letelte után visszaadta az anyagcégének, míg a Szemp-Air Kft. szerepét a Szatymaz Repülőtér Kft. vette át (ügyvezető: SzÁ, SzP testvére), míg most ez is visszarendeződött (104. ábra). Ez a két cég tehát formális csereberével simán átlépte a büntetés legkínosabb részét a közbeszerzéstől való távoltartást. Senki sem vette észre? Van olyan, aki ezt elhiszi? * 2020-2022 között a 4,8 milliárd forint értékű [ehhez képest a GVH büntetései aprópénznek minősíthetők, és semmiképpen nem visszatartó erejűek] kivitelezői konzorcium ismét a Szemp-Air Kft. – Rovért Kft. – Corax-Bioner Zrt. A Szerocor-konzorcium (vezetője: FG, aki a korábbi PMG-konzorciumé is volt, vagyis csak formális változások történtek) az első évben nem tudta teljesíteni az országos vállalását, hiszen a légi védekezésre engedélyezett készítmény nem állt rendelkezésre, míg elégséges földi géppel nem rendelkezett. Ehhez segítségére sietett végül a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), amely 2020. júliusában ideiglenes engedélyt adott ki (aláíró Müller Cecília helyett DÁ) a légi védekezés céljára. * Zöldi Viktort, aki az egészségügy (NNK) részéről irányító szerepben volt a deltamethrin idegméreg légi kijuttatásának tiltása idején (a tiltás az EU 2019-es intézkedésére vezethető vissza) egy kivizsgálatlan névtelen feljelentés eltávolította a posztjáról; pontosabban ő – megelégelve, hogy a történtekért neki egy névtelen levél ellenében kelljen magyarázkodnia – felmondott és visszatelepült Finnországba. Az anonim feljelentők sokak vélelme szerint a deltamethrin-t gyártó és forgalmazó érdekei szerint jártak el, és így persze nyílt titok a szerzőinek neve is. A hazai kártevőirtás területén egymás feljelentése, a védett tanúskodás (mint a kartellezési perben is előfordult) és a folyamatos pereskedés a hazai átlagnál messze magasabb. Tudomásom szerint máig nem történt a névtelen levél ügyében nyilvános kivizsgálás, miközben hatósági vezetőt rágalmaztak meg. Miért is nem volt fontos ez senkinek? Nem szégyenteljes állapot ez, s messze nem európai? * A deltamethrin légi alkalmazásának tiltása érvényben maradt, de a Deltasect Plus 1,2 ULV (gyártók: Sharda Cropchem Ltd. – Mumbai, India és Corax-Bioner Zrt. – Budapest; ez utóbbi a jelenlegi kivitelező szúnyogkonzorcium tagja) 2020-ban ideiglenes engedélyt kapott, amelyben a kedvezményezett a Szemp-Air Kft. Aztán ezt az engedélyt abszurd módon 2021-re is kiterjesztették (aláíró itt Müller Cecília) mielőtt az évben a valóságos szúnyoginvázió bekövetkezett volna. Az engedélyt az Aqua K-Othrine-re is vonatkozott, ami a Bayer SAS nemzetközi vállalat deltamethrin tartalmú terméke. A Bayer SAS esetében a perben bizonyíték hiányában felmentő ítélet született. A Gazdasági Versenyhivatal által elmarasztalt multi (Bayer) ennek ellenére eltűnt a magyar szúnyog-állománygyérítési piacról, ami számára korántsem meghatározó.

104.ábra: A hazai csípőszúnyog-állománygyérítés irányításának vázlata

Ideiglenes engedély a deltamethrin légi kiszórására

A kivitelezés tekintetében 2019-ben hatályba lépett a légi védekezésben az idegmérgek alkalmazásának tiltása (pontosabban jelenleg nincs légi kijuttatásra érvényes engedélyű idegméreg), viszont az NNK felülbírálva korábbi döntését ideiglenes engedélyeket adott ki a deltamethrin hatóanyagra 2020 és 2021-ben is a rendkívüli helyzetre hivatkozva. 2020-ban az MTA Ökológiai Kutatóközpontja is alkalmatlannak tartotta az ideiglenes engedélyezés indoklását. Az alábbiakat olvashatjuk a 2021. május 21-én a Müller Cecília által aláírt engedélyben: „Az országos szúnyoggyérítési program keretében a szúnyoggyérítéssel kapcsolatos központi feladatok ellátását megvalósító Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (a továbbiakban: BM OKF) és az NNK egyeztetéseket folytatott az ez évi szúnyoggyérítésre felkészülve. A nyári csapadékeloszlás előrejelzésének bizonytalansága miatt számítani kell az esetlegesen jelentős mennyiségű csapadék okozta csípőszúnyogok megnövekedett jelenlétére. Megállapításra került, hogy amennyiben a szúnyogok számát nem sikerül hatékonyan lecsökkenteni, úgy az általuk terjesztett betegségek tovább terhelhetik a Covid-19 járvány miatt egyébként is jelentős terhelés alatt álló egészségügyi ellátórendszert, amely miatt tovább fokozódhatna a járványügyi veszélyhelyzet. A jelenlegi irtási technológiák korlátjai miatt, ideértve a kapacitáshiányt is, a veszély elhárítása más módon jelenleg nem lehetséges, mint a kémiai, légi irtás formájában. Az országos, radikális mértékű szúnyoggyérítés akkor biztosítható, ha Szolgáltatók útján mind a BM OKF, mind pedig eseti indokoltság esetén a helyi önkormányzatok biztosítani tudják a légi irtást.” Az indoklásban számomra a vicc kategóriájába tartozik a csapadékeloszlás egyenetlenségeire és bizonytalanságára való hivatkozás, hiszen ez eddig is így volt, és Nyugat-Európában, ahol lárvairtással oldják meg a kérdést, sincs másként. Az indoklás meteorológiai része tehát dilettáns. A hazánkba betelepedő új csípőszúnyogok fajok által chikungunya vírus (CHIKV) elleni védekezést a kémiai imágóirtás nem oldja meg, erre tehát fölösleges volt a légi kémiai védekezés engedélyezése. A nyugat-nílusi lázat (WNV) pedig elsősorban hazai csípőszúnyog fajok terjesztik. Nincs köze a csípőszúnyogoknak a Covid-19 terjesztéséhez, és ráadásul 2020-ban és 2021-ben is a járvány a nyári meleg, csípőszúnyogok által problémát okozó időszakban (június-augusztus) megállt, vagyis nem vette igénybe a kórházi infrastruktúrát. Miként indokolhatott tehát ennyire szakszerűtlenül Müller Cecília, és lesz ebből a fajta természetpusztító védekezésből Magyarországon a közel egymillió hektárra kiterjedő ökoszisztéma-irtás? Nálunk a természetvédelem szempontjai mára teljesen lényegtelenné váltak? Hogyan lehetséges, hogy az Agrárminisztérium – ahová a természet- és környezetvédelem tartozik – nem szólal meg a kérdésben. Egyszerűen hallgat, és azt hiszi semmi köze nincs ehhez a súlyos természetgyalázáshoz? A hazánkba betelepült vírusvektor csípőszúnyogok városi környezetben (kint felejtett edényekben, autógumikban, fedetlen/kezeletlen esővíz-gyűjtőkben) szaporodnak és ellenük éppen nem az imágóirtás a megoldás, csak az integrált védekezés, amelyben hangsúlyos a szakszerű biológiai lárvairtás (Bti).

Hazánkban a kifejezetten lárvákra irányuló korszerű gyakorlat elterjesztését szerintem a szergyártó és -forgalmazó lobbi önérdekből akadályozza. A monitorozók évről évre ígérik, hogy a hangsúlyt a lárvairtásra helyezik, de a számok azt mutatják, hogy semmi sem változott. Sőt, polgármesteri hivatali ismerőseim jelezték, hogy monitorozásban résztvevő vezető a kémiai imágóirtást ajánlja az önkormányzatoknak, mert szerinte a lárvairtással a kérdés nem oldható meg. Az ún. szakértő szerint egy lárvairtásra ők általában négy imágóirtást javasolnak, de sokszor a lárvairtást el sem végzik. A hazai védekezési statisztika ezt világosan alátámasztja (105. ábra). Sőt, a lárvairtás ~2%-körüli értéken marad, vagyis egy nagyságrenddel alacsonyabb szinten mint, amit a monitorozást vezető mondott. A kivitelezők bevétele a területalapú imágóirtásból származik, amitől a jelenlegi lobbi jószántából aligha tér majd el.

Az a jó kérdés, hogy ki egyengeti az utat ez előtt a szakszerűtlen, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (BM OKF) által vezetett környezet-egészségügyi szempontokból dilettáns csípőszúnyog-állománygyérítési gyakorlat előtt, ahol a közbeszerzésnyertes kivitelezők és monitorozók tanácsadói pozícióban is vannak a BM OKF-nél, ahol irányítani, és ellenőriznie kellene őket? Nyílt titok ez a fajta összefonódás. Nem látszik a pártatlan kontroll.

105.ábra: A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága által irányított csípőszúnyog-állománygyérítés 2019-2021 között

A 2017-ben írt cikksorozatom lassan működésbe hozta az MTA szervezésében álló ökológusok közösségét, és bizottsági meghallgatásom után 2019. augusztus 26-án, majd december 17-én (ennek nyoma sem maradt) az MTA épületében két ülésre is sor került, aminek azonban komoly tudományos és gyakorlati (ma ugyanazok az állami védekezés kedvezményezettjei, akik korábban voltak, s a kartellezés vádjában elmarasztalt Corax-Bioner Zrt. és Szemp-Air Kft. is visszatértek a buliba) következménye nem maradt.

Cikksorozatom után két évvel valahogyan – az MTA gyakorlat felé való fordításának (lásd Palkovics László tevékenysége) jegyében – két ökológiai érdekképviselet is jelentkezett a szúnyoggyérítési területen, de egymással sajnálatosan nem együttműködve. Míg a Szathmáry Eörs (Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója) által szervezett rendezvényen Varga Zoltán Sándor (MTA Diverzitásbiológiai Tudományos Bizottsága ex-elnöke, a Debreceni Egyetem emeritusa) nem vett részt, úgy ez fordítva is bekövetkezett. Varga doktor nekem arról írt, hogy a vácrátóiaknak – számára úgy tűnik – saját ambícióik is támadtak ezen a terület, s ezt most sem értem, hiszen a tudományban nincsenek foglalt területek. Nincs stipi-stopi, csupán hasznos és haszontalan aktivitások vannak. Nem csodálkozom tehát túlságosan, hogy az MTA intézményes ügybuzgósága most is gyorsan szertefoszlott.

Az utóbbi időkben azonban az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) vizsgálódik a kérdésben, ahová az elmúlt években több állampolgári beadvány is érkezett a szúnyog-állománygyérítés hazai lehangoló gyakorlatával összefüggésben. A beadványok egy része kifogásolta a vegyszeres szúnyog-állománygyérítés kockázatait a – véleményük szerint – nem megfelelő kijuttatás révén, másik része pedig általánosságban a vegyszerek ökológiai hatásait, így az élővilágra kifejtett kedvezőtlen következményeit sérelmezte. Az AJBH a vizsgálat lefolytatása érdekében megkereste az Ökológiai Kutatóközpontot (ex-MTA), a Magyar Ökotoxikológiai Társaságot, a Magyar Szúnyogirtók Országos Szövetségét (MASzOSz), a No Mosquito Kft.-t, valamint több önkormányzatot is. A Zoom találkozóra 2021. június 10-én került sor, s az ott elhangzott tartalmak alapján az AJBH javaslat készítését tervezi.

Június alkonyi látvány egy sportrepülőgépről

Kőszegi Dániel a Magyar Kártevőirtók Országos Szövetsége (MAKOSz) alatt működő MASzOSz elnöke. Szúnyogirtással foglalkozó cége is van, ez a Noxious Kft. Az állami szúnyogirtási konzorciummal szemben – akik képviselője a Magyar Egészségügyi Gázmesterek Egyesület, MEGE (megalakításában a mai kivitelezők közül RM és a monitorozók közük RE játszottak fontos szerepet) – a hazai szúnyoglárvairtást szorgalmazza, ahogy én is.

Június 26-án 20:46-kor Kőszegi Dániel a sportrepülőgépén Apostag felől a dunaújvárosi repülőtér felé tartott. Eközben a repülőtérrel forgalmazott, ahol napnyugta előtt le kell szállni, mert a reptér nincs kivilágításra alkalmas állapotban. Jó kérdés, hogy miként szállhatnak le sötétben a légi permetezést végző cégek, hiszen ekkor a reptér már nem fogadhatna. A permetezés időpontjában a Duna felé irányuló szélirány ~5 m/sec volt a megengedett 2 m/sec sebességgel szemben. Ennek a ténynek az AN-2 felszállását is meg kellett volna akadályozni, hiszen ilyenkor permetezni tilos! A permetezett cseppméret ugyanis még 2 m/sec szélben is elsodródik és vizsgálataink szerint még 50 méteren is visszamérhető mennyiség ülepedig ki a talaj szintjén a deltamethrin hatóanyagból. Ez az oka annak, hogy élővíztől minimum 45 méteres távolságot kell tartani. Nyilvánvalónak gondolom, hogy a természetvédelmi területek szegélyétől is legalább ekkora távolságot kellene tartani. Ez az elsodródás jelentősen növekedik, ha a szélsebesség magasabb.

Pár nappal hamarabb a permetezés előtt, az alábbi híradás jelent meg a község önkormányzatának facebook felületen: „Kisapostag Község Önkormányzata június 22., 15:39 – Szúnyoggyérítés 2021. június 25. Értesítés. Ezúton értesítjük a lakosságot, hogy légi és földi kémiai szúnyoggyérítést végzünk az alábbiak szerint. Légi kémiai irtás: 2021. június 25. napján napnyugta előtt 1,5 órával. Rossz idő esetén a permetezés június 26-27. napján ugyanebben az időben kerül elvégzésre. Földi irtás: 2021. június 25. napján napnyugta utáni órákban végezzük. Rossz idő esetén a permetezés június 26-27. napján ugyanebben az időben kerül elvégzésre. Felhasználásra kerülő vegyszer megnevezése: Deltasect 1,2 ULV. A vegyszer emberre és melegvérű állatokra veszélytelen. A vegyszer a méhekre veszélyes!”.

A védekezés tehát bejelentésre került – persze valós hormonmoduláns veszélyeit elhallgatva – és Kisapostagra vonatkozott, s nem a Natura 2000 védelemben részesülő kisapostagi dunai ártérre, ahol a törvények szerint szintetikus növényvédő szerekkel való védekezés tilos! A hatályos rendelet szerint [269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet] „5. § (2) Az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos”. Vagyis inváziós növényfajok foltszerű gyomirtó szeres (tragikomikus, hogy erre a célra rákkeltéssel gyanúsított glyphosate hatóanyagot is alkalmazhatnak) kezelésén túl növényvédő szerek/biocidek alkalmazása tilos. A deltamethrin-es légi és földi csípőszúnyogirtás tehát értelemszerűen nem végezhető a védett területen! Túl ezen, az sem állítható – mint ahogyan a kivitelezők és monitorozók felkészületlenül terjesztik a lakosság körében –, hogy a deltamethrin veszélytelen az emberre és melegvérű állatokra (106. ábra).

106.ábra: A deltamethrin és etofenprox környezettoxikológiai összehasonlítása

A sommás kijelentés helyett csak az állítható, hogy a deltamethrin az idegsejtek nátrium-csatornájának modulátoraként ismert idegméreg, vagyis minden idegrendszerrel bíró állatra ezen az úton hat. Különbségek természetesen akadnak a rá való érzékenységben. Talajokban közepesen perzisztens (megmaradóképes). A közhiedelemmel ellentétben emlősökön is magas az orális mérgeződés esélye, amit a készítmény hígítása véd ki. Köztudott, hogy a kontakt és orális mérgeződésnél a belégzés még veszélyesebb, vagyis a földi védekezésre használt, szinte irányíthatatlanul mozgó termikus köd veszélye nagyobb, mint a permetezett változatoké. Különösen fontos ez az idegmérgekre speciálisan érzékenyek esetében. A településeken alkalmazott köd egészségügyi veszélyeinek kivizsgálása tehát nálunk sem várathat sokáig, s úgy gondolom ennek a védekezésnek ez önmagában is a végét jelenti majd.

Igen veszélyes halakra (minden bizonnyal hüllőkre és kétéltűekre is), rákokra és egyéb ízeltlábúakra. Vagyis nincs szelektív hatása a csípőszúnyogokra, tehát minden rovarféleséget mérgezhet. Ennek következménye, hogy a kezelés utáni kihullásokban ~98% körüli az egyéb rovarféleségek találata, vagyis elenyésző abban a célállat. Beporzó méhfélékre (tehát nem csak mézelőméhre) közismerten veszélyes, a kihullott anyagban az apróbb hártyásszárnyúak előfordulása tekintélyes. Vonatkozik ez a nagytestűnek számító földi poszméhre (Bombus terrestris) is.

Idegméreg hatásán túlmenően, ismert hormonmoduláns. Hormonmoduláns és reprodukciós toxicitását hím egereken bizonyították. Patkányon pajzsmirigy-hormonra gyakorol moduláns hatását mutatták ki. Afrikai harcsán (Clarias gariepinus) környezeti szempontból igen alacsony koncentrációkban is bizonyították a hormonmoduláns és reprodukciót csökkentő hatását (lásd keretes írásunk). Nem mondható tehát a gerincesekre veszélytelennek!

A deltamethrin hormonmoduláns hatásáról   A Dán EPA (Environmental Protection Agency) szerint 40 növényvédő szerről már most – a felülvizsgálat elején – bebizonyosodott, hogy hormonmoduláns (EDendocrine disruptors) hatásuk van. Közöttük találjuk a csípőszúnyog-állománygyérítésre használt deltamethrin hatóanyagot is. Hazánkban a deltamethrin hatóanyaggal közel egymillió hektárt (állami és önkormányzati) permeteznek/ködölnek le csípőszúnyog-imágógyérítés céljából. Ez a lakosság közvetlen kezelését jelenti! Miközben tehát a kivitelezők azt a képtelenséget állítják, hogy csak a csípőszúnyogok és esetleg a muslicák pusztulnak, addig hatalmas területen ökoszisztéma-irtás folyik, és ezen túlmenően az ott élő lakosság kezelése hormonmoduláns hatóanyaggal. Nagyon nem kell csodálkozni ezek után, hogy a gyerekvállalás már nem is olyan természetes esemény (’hála’ a növekvő férfimeddőségnek és a női endometriózisnak), amiért sokszor kell teherbeeséshez in vitro laboratórium. A Clarias gariepinus (afrikai harcsa) ivarszerveinek-hisztopathológiai változásait vizsgálták deltamethrin kezelés után. Az ivarszerv-kórszövettani értékelésében az ovotestis (interszexuális ivarszerv), az atresia, a citoplazmatikus degeneráció és a vitellogén petesejtek zavarait mutatták a nőstényeknél, míg a hím halaknál a heretubulusok megnagyobbodása és degenerációja jelentkezett 28 napos kitettsége után. Ismert, hogy a deltamethrin gátolja a pajzsmirigy-hormon működését. A patkányon végzett kezelések szerint a deltamethrin különösképpen a nőstényeknél megzavarta a pajzsmirigy működését, és ez összefüggésbe hozható az ösztrogénreceptor-agonista hatásával. A deltamethrin-kezelés befolyásolta a spermiumok minőségét és mennyiségét az egerek ejakulált spermájában, amelyek jelentősen károsították a libidót, a párzási és termékenységi indexet a kezelt hímekkel párzott terhes nőstények alapján mérve. A deltamethrin-nel kezelt egerekben jelentősen csökkent a tesztoszteron- és inhibin B-szint és ez befolyásolta a reproduktív teljesítményt. A kitett egerek heréi jelentős kórszövettani elváltozásokat mutattak a kontrollcsoporthoz képest. A fentiekben három, napjainkban megjelent endokrinológiai munkát mutattam, három eltérő állaton (egér, patkány és afrikai harcsa). A deltamethrin hatással volt a hormonjaik közül a szexszteroidokra (ösztrogén-agonista) és a pajzsmirigyhormonokra (nőstényeknél ez kifejezettebb). Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) besorolása a ’1’-es minősítést már egy gerinces állaton való eredmény esetén kiadhatja. Ezeknek az eredményeknek szerintem a deltamethrin karrierjének végét kellene, hogy jelentse egy Európai Unióhoz tartozó ország esetében.

*

Az általad látott védekezés az önkormányzat megrendelése volt, mert állami védekezés, Fejér megyében a 10. héten nem volt. Hogyan osztható fel az állam és az önkormányzat között, hogy melyik kvázi ajándék és melyik önerős?

Kőszegi Dániel: Ezzel kapcsolatos információm nincs, én mint sportpilóta repültem arra. Leszállni készültem, mivel napnyugta volt, és a reptér frekvenciáján hallottam az induló permetezésről. A gázmesteri képzésben évek óta tartok órákat a szúnyogirtás tárgyában, gondoltam jó lesz a felvétel oktatási célra, ezért indítottam el a telefonom kameráját. Az állami védekezésbe beleszólása az önkormányzatoknak nincs lehetősége, esetleg lemondani tudják azt. Ez a permetezés a település költségvetését nem érinti.

Szükséges, hogy az említett két esetben azonos legyen a monitorozó és a kivitelező?

KD: Nem gondolom. Jó, ha a monitorozó független a kivitelezőtől.

Itt egy, az állami védekezést végző cég jelent meg Kisapostagon. Miként lehet egyetlen cég két piaci szegmensben is jelen? Nem elveszi így a helyi vállalkozók elől a munkát?

KD: Az említett vállalkozó, és társai a korábbi időszakokhoz képest csekély önkormányzati megrendelésekre is rástartoltak. Sajnos, 2013 óta a szúnyog-állománygyérítés nehéz kenyér lett azoknak, akik nem kegyeltjei az állami munkát megnyerő konzorciumnak. A furcsa az, hogy a települések tenderein jóval alacsonyabb egységáron vállalnak, sokszor egész kicsi területeken is (1-200 ha) kémiai irtást, mint amiért az óriási hektárszámú (~750.000 ha) állami munkát végzik. Az is ellentmondásos, hogy a biológiai lárvairtást pedig miért végzik esetenként sokszorosáért a településeknek, mint a Katasztrófavédelemnek.

Te, mint a MASzOSz elnöke egy szakma érdekképviseletét látod el. Számomra tiszta sor, ha a foglalkozásod körében látsz valamit, ami gyanús, azt szóvá teszed. Mekkora volt a szél, mikor leszálltál a sportrepülőgéppel?

KD: Ezt egy szakértő pontosan meg tudná állapítani. Az akkor készült kép alapján (182. kép), de a széltérképek archívumai is megmutatják; megítélésem szerint 4-6 m/s lehetett a szél sebessége a szélzsák állása alapján.

Ha a Duna felé fújt a szél, akkor a szegélyen repülő AN-2 permetszere elsodródhatott-e a védett területekre? Egyáltalán a természetvédelmi területektől nem kell tartani az 45 méteres repülési távolságot?

KD: Még földi kijuttatással is lett volna esélye az elsodródásnak, pedig az 1-1,5 méter magasságban van kipermetezve, épületek, bokrok, fák között, ahol jóval gyengébb a szél, de a 30-40 méter magasan kiporlasztott nagyon apró ULV cseppek jó része biztos, hogy nem a gép alatti területen landolt. A kémiai szúnyog-állománygyérítés szabályozása, csak az élővizektől való védőtávolságot határozza meg, a természetvédelmi területekkel kapcsolatosan, a természetvédelmi törvény, 1996. évi LIII. törvény 18. § (4) lehet a mérvadó „(4) Tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 méteren belül – a vízkárelhárításhoz szükséges vegyi anyagok kivételével – a külön jogszabályban meghatározott, a vizekre és a vízben élő szervezetre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése”).

Ki jelöli meg a pilóta számára a kezelési útvonalat?

KD: A megbízott szakértő vagy a felelős egészségügyi gázmester.

A fentebb tárgyalt légi kezelést követően (július 6.) egy vadkamera rögzítette, hogy a földi kezeléssel is behatoltak a Natura 2000-es védett területére. A védett területekre vonatkozó kezelési tiltást betartják ma hazánkban? Szerinted ki ellenőrzi ezt egyáltalán?

A két légi, és két földi permetezésről készült felvétel mondjuk úgy, hogy véletlenszerű volt, nem követtük a cég munkáját heteken keresztül. Ha ezt arányosítanánk az országosan elvégzett kémiai szúnyoggyérítésekhez, akkor az nagyon elszomorító volna, de talán nem ennyire szabályszegő nagyátlagban a kivitelezés. Értem én, hogy mi lenne a célja a kivitelezőnek, egy úgymond pufferzóna kialakítása, de az objektív mérőberendezésünk megmutatta, hogy ezzel is csak maximum egy napot tudtak nyeri, mivel a hullámtéren tenyésző szúnyogfajoknak ezt a távolságot meghaladni a szél hátán csupán ennyi idő. Megéri-e ezért kockáztatni a természetkárosítást? Ennek az ellenőrzése, gondolom a természetvédelem feladata volna. Azt azért érdemes fejben tartani, hogy manapság szinte minden horgász, vadász, túrázó zsebében ott lapul az okostelefon, ami egy gombnyomásra kamerává alakul, és talán ez visszatartó erő lehet a tilosban járóknak.

*

182.kép: A Dunaújvárosi Reptér szélviszonyai Kőszegi Dániel leszállásakor, június 26-án, amikor az AN-2 még a terület fölött repült

Mint a Magyar Ökotoxikológiai Társaság elnöke, aki évtizedek óta észrevételezem a hazai csípőszúnyog-állománygyérítés visszásságait, elkerülhetetlen volt a számomra, hogy mikor a MASzOSz elnöke megkeresett és megmutatta a videót, ne arra biztassam, hogy ennek részleteit is tárjuk a nyilvánosság elé, hiszen számomra elképzelhetetlen még ma is, hogy a Natura 2000 területek érintetlenségét ne biztosítsák azok, akik a területek szomszédságában kifejezetten veszélyes anyagokat szórnak ki. Mint hajdani erdésztechnikus azt is tudom, hogy aligha található szakképzett erdész az országban, aki a rábízott erdőség esetében még kiemelt védettségi státusz nélkül sem tiltakozna idegmérgek kiszórása ellen, hiszen napjainkban az erdők azok a rezervoárok, ahová a még megmaradt ökoszisztéma visszahúzódhatott. Ekkor a családvállalást fenyegető hormonmoduláns hatásról még egyetlen szót sem szóltam, de ennek megtárgyalása szerintem aligha kerülheti majd el a kezelt területen élő családokat. Szóval eddig emberek, és ne tovább!

Darvas Béla

Megosztás