(Fapados agrokemizálás N^o50)

Környezet-egészségügyi veszélyessége miatt a növénytermesztés sarkalatos pontja a növényvédőszer-használat, amely az engedélyezés függvénye. Hatóanyagokat az Európai Unió engedélyez, míg készítményeket a nemzeti hatóság, nálunk a Nébih Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság (NTAI). Ugyancsak hozzá tartozik az Európai Uniós felülvizsgálatokban – más tagországok szakértőivel együtt – az egyes hatóanyagok dokumentációinak felülvizsgálata. Így például most a glyphosate-dossziét vizsgálta hazánk is. Ez a szervezet adja ki a szükséghelyzeti engedélyeket (lásd az N^o4-ben), ami a növényvédelmi engedélyezés legmegítélhetőbb pontja. A tárca a kémiai növényvédelem mellett tette le a voksát, és általában védi a bevált, bár környezet-egészségügyi szempontból megbukott eszközeit, amit termelési szempontok szerint ítél csak meg. A múlt évben Tőkés Gábor, egy évvel később viszont főnöke Jordán László távozott különös körülmények között a vezetői szerepkörökből. Az NTAI-ból Jordán úr magával vitte az engedélyezési szakemberek egy részét, kvázi kiüresítve azt, és ez szabaddá tette az utat az akkreditált magáncégek számára, hogy azok külső alvállalkozóként végezzék a készítmények kockázatelemzési felülvizsgálatát, amelyek közül a Nevex Kft. már ismertté vált.

A hazai glyphosate-ügykezelők

Rendszerváltás táján találkoztam a fiatal Szalkai Gáborral (akkor Vidékfejlesztési Minisztérium, ma Bayer) és Jordán Lászlóval, akik azt bizonygatták, hogy közöttünk aztán nem lesz semmiféle vita, mert ők a környezetbarát mezőgazdaság hívei. Nagyon másként lett. Olyannyira, hogy Szalkai Gábor elnök 2016-ban megakadályozta, hogy a Növényvédelmi Bizottságban tartott előadásomon, ahol társszerző voltam, részt vehessek (3. melléklet). Ő ezt a döntést (a személyes ignorálásom), ahogy mondta, magára vállalja. Nem sokkal ezt követően átigazolt a gyártók és forgalmazók érdekképviseletéhez, ahol most Görög Róbert, a hajdani helyettese az utódja, hiszen Szalkai innen rövidesen a Bayer cég magyarországi részlegénél helyezkedett el. Közigazgatásból ipari érdekképviselő, majd az egyik legnagyobb növényvédőszercég vezető alkalmazottja – láttunk már ilyen karriert korábban is (Mihály Botond szintén a tárcától ült be a BASF székébe), Amerikában forgóajtórendszernek nevezik ezt. Visszatérve a Szalkai általi ominózus kitiltásomra a saját előadásomról, mondanom sem kell talán, hogy az a glyphosate-ról szólt, hiszen a glyphosate-ról 2012-ben jelent meg angolul könyvrészletünk az Intech Open kiadónál.

3.melléklet: A glyphosate-ügy 2016-ban a tárca Növényvédelmi Bizottsága előtt   Az ülés Dr. Székács András [és Dr. Darvas Béla] (NAIK) előadásával folytatódott, melyben a glyphosate és készítményeinek környezeti-toxikológiai hatásait mutatta be. Kiemelte, hogy egyes vizsgálatokban a formázó anyagok sokkal toxikusabbnak bizonyultak (polietoxilált faggyúamin; POEA), mint maga a hatóanyag, mely aggodalomra adhat okot, így szigorúbb nemzeti szabályozás alá kellene esni a segédanyagoknak is. Az Országos Kémiai Biztonsági Intézet is végzett ilyen jellegű vizsgálatokat Glyalka és Roundup termékekkel. Megfigyeléseik szerint a segédanyag sejt toxicitása tízszer magasabb volt, mint a hatóanyagé. Dr. Bardócz Zsuzsanna [VM] táplálkozástudományi szakértő hozzátette, ha a szer kijuttatás után bekerül a talajvízbe, onnan a felszíni vizeken és az ivóvízen keresztül az emberi testbe jut, és a bélbaktériumokra lehet hatással. Heves vita alakult ki a hatóanyag létjogosultságáról. A termelők és a növényvédőszer-gyártók képviselői nyomatékosan felhívták a figyelmet, hogy a glyphosate a nehezen irtható, mélyen gyökerező, évelő növények ellen nyújt megoldást, és számos esetben (pl. tarlókezelés) nincs hatékony alternatívája. Felhasználási módja pedig sok esetben eltér a nyugat-európaitól vagy USA-belitől, ezért az ott megfogalmazott félelmek nem biztos [?], hogy hazánkban is megalapozottak. A kérdést szerintük főként technológiai oldalról kéne vizsgálni. A glyphosate hatóanyag alapját képezi a legelterjedtebb genetikailag módosított herbicid-toleráns növények termesztéstechnológiájának is. Az ilyen GM-technológia Magyarországon tiltott, Európában sem elterjedt, ezért a glyphosate-kivonása az európai GM-termesztésre gyakorolt hatás szempontjából értelmetlen, a hagyományos mezőgazdaság szempontjából viszont kifejezetten káros lenne. Vannak olyan területek, mint például a glyphosate betakarítás előtti kiszárítás céljából való használata (deszikkálás), ahol csökkenthető, vagy akár elhagyható lenne a felhasználás, hisz rendelkezésre állnak más hatóanyagok is. A Greenpeace delegáltjai [Simon Gergely és Tömöri Balázs] a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) eredményeire [2015] alapozva veszélyes, rákkeltő anyagnak nevezték a glyphosate-ot, és teljes tilalmat szeretnének elérni. A Nébih képviselője erre reagálva elmondta, hogy Németország, mint jelentéstevő tagállam és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) sem javasolták a glyphosate osztályozását karcinogenitásra, valamint mutagenitásra, és nem tekinti a hatóanyagot a hormonális károsítónak sem. A magyar engedélyező hatóság számára az EFSA álláspontja a mérvadó. Ezen felül az IARC elsősorban az általa megtalált szakirodalmi adatokból indul ki, és saját kritériumrendszere szerint értékel. Ezen cikkek jelentős része nem vehető figyelembe engedélyezési célra (sic!), mert nem biztosított a vizsgálati minták azonosítása, hiányoznak a nyers adatok, és a vizsgálati körülmények nem az előírásoknak megfelelőek. A Bizottság tagsága egyhangúlag elfogadta, hogy a következő ülésre – függetlenül az EU döntésétől – készüljön közös javaslat a Magyarországon forgalomban lévő glyphosate hatóanyagú növényvédő szerek felhasználásának korlátozásáról (pl. új forgalmi kategóriába sorolás, képesítéshez kötés, szer használatának korlátozása közterületeken, deszikkálásra való felhasználás tiltása). [Mindez a Nébih és az agrártárca szégyenére 2023-ig nem következett be! Úgy, hogy már Fazekas Sándor sem ellenezte a deszikkálás tiltását.]

9.kép: Jordán László a Főnök, 2019-ben (forrás)

Jordán Lászlóval (9. kép) utoljára a Karc FM rádió egyenes adásában találkoztam, ahol Kovács Anita a glyphosate hatóanyagról faggatott bennünket. Jordán szerintem hatósági csőlátással nyilatkozott, és nagyon tájékozatlan volt toxikológiai ügyekben. Érveit ott helyben cáfoltuk. Azt mondta, hogy a csokoládé is mérgezőbb, mint a glyphosate. Az alapvető probléma az, hogy nem a glyphosate akut toxicitásával van a baj, hanem a krónikussal. Mikrofonon kívül az egész szerkesztőség előtt megjegyeztem, hogy nem kellene a glyphosate-toxikológiába avatkoznia. Meglepetésemre azt mondta, hogy végtére ő nem toxikológus. Az elhangzottak alapján ebben biztos voltam, de ezzel együtt a hazai engedélyezés irányítója volt éppen, Tőkés Gábor (biomérnök) közvetlen irányítója. Ha ezt komolyan gondolta, akkor miért is állt mikrofon elé és beszélt? Semmi vész persze, főként, hogy ma már egyéni vállalkozó. Munkatársa szerint egyébként az engedélyezés munkájába csak az utóbbi években szólt bele, de működési területe inkább a szükséghelyzeti engedélyezés volt, ami a Nébih mélytudatában is a politikai döntés kategóriája. Bognár Lajos volt a minisztériumi kapcsolata.

Glyphosate-perek Kaliforniában

Távolodjunk el kissé a hazai lehangoló állapotoktól, és nézzük az Egyesült Államok fejleményeit, ahol US EPA (Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége) nem korlátlan úr a Cal EPA (Kalifornia Környezetvédelmi Ügynöksége) fölött. A Cal EPA az IARC állásfoglalását tette magáévá az US EPA-val szemben, amit viszont követtek az EFSA és ECHA (Európai Vegyianyag-ügynökség) állásfoglalásai. Habár az IARC döntéseit nem szokás megkérdőjelezni, most, mint vezető termék esetében, ez történt. A glyphosate a bolygó legnagyobb növényvédelmi üzlete. Generikus hatóanyag, amelyhez több multinacionális cég érdeke fűződik. Sőt, a glyphosate-tűrő növényeken keresztül a növényi géntechnológia vezető termékét szolgálja ki. Az IARC 2A minősítésű rákkeltőként tartja nyilván (állatkísérletekben bizonyosan rákkeltő), és a nyirokrákok tekintetében elmarasztaló. Véleményéhez csatlakozott a kaliforniai EPA. A zömében onkológusokból álló IARC a veszély megjelenését jelezte. A vele szembe helyezkedő környezetvédelmi (US EPA), élelmiszer-biztonsági (EFSA) és környezetkémikusi (ECHA) szakemberekből álló szervezetek a veszély bekövetkeztét (nem magát a veszélyt) kérdőjelezik meg kockázatelemzéseikben. A felszíni vizeket bizonyosan elszennyezi, és az emberi vizeletben gyakran kimutatható a glyphosate. A fogyasztóknál a permetezőket érő hatás sokkal jelentősebb. Ezt bizonyítják a kaliforniai non-Hodgkin-limfómás betegek perei (Dewayne ’Lee’ Johnson – 10. kép, Edwin Hardeman, Pilliod-házaspár), amelyeket a Bayer (Monsanto) sorban elveszített másodfokon is. A perben a bolygó vezető glyphosate szakértői vonultak fel tanúként. A Bayer-részvények ára közel a felére zuhant ezt követően (5. ábra), jelezve, hogy a vezető termék iránti részvényesi bizalom súlyosan megingott. A Bayer 2020-ra 125 ezer felperessel állt szemben. Különös módon a Bayer nem vitte szövetségi bíróság elé pert, ahol felsőfokú tárgyaláson a US EPA vs. Cal EPA vita kirobbanhatott volna, és a presztízsvesztesség óriási lehetett volna. Nyilvánvalóan a Bayer jó okkal tette ezt (dacára annak, hogy a generikus hatóanyagot zömében már Kínában gyártják), hiszen komoly ütközéseknek vette így elejét. Peren kívüli megegyezésbe kezdett tehát, amely során súlyos milliárdokat fizetett a pertől elálló nyirokrákosoknak. Európában nem voltak ilyen perek, de mint minimális hatósági intézkedés, szerintem a glyphosate készítmények minden formáját és kiszerelését ki kellene vonni a laikus (II. és III. forgalmazási kategóriák) használatból, és kizárólag növénymérnökökre bízni (I. forgalmi kategória). Személy szerint én elővigyázatossági okokból a betiltása mellett foglalok állást, hiszen elszennyezi a vizeinket és testnedveinkben megjelenik. A Pesticide Action Network szerint a glyphosate helyettesíthető (kiskertekben bizonyosan).

10.kép: Dewayne ’Lee’ Johnson a kaliforniai tárgyláson (forrás)

A glyphosate engedélyezést javasló hatóságiak azzal érveltek, hogy a hatóanyagot nem lehet mással kiváltani, ami könnyen átlátható csúsztatás, hiszen növénytermesztés a glyphosate előtt is létezett. A hatóságok a polietoxilált faggyúamin (POAE) formázóanyag használatát az Európai Bizottság javaslatára elengedték, de a glyphosate hatóanyagú készítmények használatát a Jordán László és Tőkés Gábor vezette Nébih mindvégig támogatta. Nem csak a hazai független kutatásokra fütyültek, de kutatócsoportunk eredményeit is figyelmen kívül hagyták. Erre helytálló magyarázatot a Nébih munkatársai sohasem adtak, az ezzel kapcsolatos adatokat bizalmasan kezelték, ami szerintem sohasem jó jel.

5.ábra: A Bayer részvények alakulása a pervesztések után (forrás Bloomberg)

Az európai elővigyázatosság bukása?

Ma a glyphosate a kínai vegyipar terméke. A Bayer (Monsanto), Dow AgroSciences, Headland, Makhteshim-Agan, Nufarm és Syngenta formáz belőle készítményt. A Csányi-család birtokában lévő KITE tulajdona, az Agro-Chemie Kft. is gyártja és forgalmazza. Az alább olvasható EFSA-összegzés (4. melléklet) felületesen olyannak tűnik, mintha minden rendben lenne a hatóanyaggal, és nincs akadálya a glyphosate-engedélye meghosszabbításnak, de a szöveg értelmezett olvasata nagyon is kritikus hiányosságokra világít rá (3. melléklet), amelyek nem állják ki az elővigyázatosság kritériumait. A PPDB adatbázisában sokféle terhelő adatot találunk, pl. a glyphosate DNS-törést okozva mutagén. Ez éppen az EFSA adatbázisából származó adat. Innen csak egy logikus ugrás a karcinogén hatás.

4.melléklet: Az EFSA 2023-as véleménye   A glyphosate emberek, állatok egészségére és a környezetre gyakorolt hatásának értékelése nem azonosított aggodalomra okot adó kritikus területeket. Az EFSA következtetései beszámolnak bizonyos adathiányokról – például nem véglegesíthető vagy lezáratlan kérdésekről –, amelyeket az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak mérlegelniük kell az engedélyezési eljárás megújításának következő szakaszában. Ezek a főbb megállapításai a glyphosate kockázatértékelése EFSA általi szakértői értékelésének, amelyet négy tagállam [Hollandia, Franciaország, Svédország és Magyarország] hatóságai végeztek el […] A lezáratlan kérdések közé tartozik többek között az értékelésre benyújtott glyphosate-alapú növényvédőszer-készítményben jelen lévő egyik összetevő [AMPA – ezt a problémát fél évszázad alatt nem sikerült teljesen tisztázni a gyártóknak; az AMPA ipari szennyezésként is megjelenhet, ezért az EFSA-nak is van aggálya. Ezt az anomáliát Klátyik és munkatársai a glyphosate terresztriális ökotoxikológiai cikkében kiemeli] toxicitására vonatkozó információk hiánya, ami szükséges lenne a reprezentatív felhasználásra szánt készítmény kockázatértékelésének lezárásához. Ennél a formázási változatnál nem volt akut toxicitásra vagy genotoxicitásra utaló jel’ […] A biológiai sokféleséggel kapcsolatban a szakértők elismerték, hogy a glyphosate reprezentatív felhasználásaihoz kapcsolódó kockázatok összetettek és több tényezőtől függenek. Megállapították továbbá, hogy hiányoznak az összehangolt módszertanok és az elfogadott konkrét védelmi célok […] Az ökotoxikológia tekintetében az adatcsomag konzervatív kockázatértékelési megközelítést tett lehetővé, amely a glyphosate 23 javasolt felhasználásából 12-ben magas hosszú távú kockázatot azonosított az emlősökre nézve [Miért marad el ezeket illetően az EFSA szigorúsága? Miért nem lép érvénybe az adatok hiányában az elővigyázatosság elve?]

11.kép: A Monsanto (ma Bayer) gyára (Fotó: arbyreed)

5.melléklet: A CEO és PAN tiltakozik a glyphosate 2023-as meghosszabbítása ellen   Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) a mai napon megdöbbentő pozitív tanácsot adott Európa legszélesebb körben használt gyomirtó szere, a glyphosate használatának meghosszabbítására a számos adathiány és lezáratlan kérdés ellenére. Következtetéseiben kiemeli, hogy a szennyeződések potenciális genotoxicitására vonatkozó és a fogyasztói kockázatértékelés továbbra sem teljes. Köztudott, hogy a glyphosate-termékek fejlődési neurotoxicitást okozhatnak, és károsíthatják a mikrobiomot és a biológiai sokféleséget […] Az EFSA az ECHA-hoz és néhány nemzeti ügynökséghez hasonlóan elsősorban ipari tanulmányokra alapozza értékeléseit. A súlyosan hibás uniós növényvédőszer-engedélyezési rendszer figyelmen kívül hagyja a rengeteg független és szakértők által felülvizsgált tudományos tanulmányt, amelyek összefüggésbe hozzák a glyphosate-ot azonosított egészségügyi és környezeti problémákkal. Számos tanulmány bizonyítja, hogy a glyphosate genotoxikus, neurotoxikus, károsítja a bél mikrobiomját, és súlyos károkat okoz a talajban, a vízi élővilágban és a biológiai sokféleségben […] Megjegyzések: A globális piaci felmérések szerint a globális glyphosate-piacot 2020-ban 7,6 és 9,3 milliárd dollár közé becsülték, és az előrejelzések szerint 2030-ra eléri a 10,6 és 17,7 milliárd dollár közötti értéket. Az előrejelzések szerint az éves növekedési ütem 3-6% között lesz; Az emberi egészségre vonatkozó bizonyítékok elsöprőek – a glyphosate-nak való kitettséget összefüggésbe hozták az emberek súlyos betegségeivel (pl. a rák biomarkereinek emelkedésével és a mikrobiom zavarával). Az IARC rák- és genotoxicitási epidemiológiai értékelését nemrégiben megerősítette a francia Inserm intézet. Ezenkívül egy 2022. júniusában közzétett HEAL-jelentés azt mutatja, hogy a glyphosate rákkeltő jellegét bizonyító tudományos bizonyítékokat eddig elutasították az uniós tudományos értékelésben. Ez a jelentés alaposan megvizsgálta a peszticidgyártó vállalatok által 2019-ben a kérelmezési dokumentáció részeként benyújtott 11 patkány- és egérvizsgálatot. 11 vizsgálatból 10-ben olyan daganatokat figyeltek meg, amelyek összefüggést mutattak a glyphosate-kezeléssel. Ezenkívül a tudományos szakirodalom a glyphosate-nak való kitettséget számos súlyos betegséggel is összekapcsolja. Például a legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy a glyphosate és a glyphosate-termékek neurotoxikusak lehetnek, és hozzájárulhatnak a Parkinson-kór kialakulásához, vesebetegséget okozhatnak, és megzavarhatják az emberi és állati mikrobiomot. Az anyák glyphosate-nak való kitettségét összefüggésbe hozták a rövidebb terhességi idővel és az újszülöttek reproduktív szerveinek rendellenes fejlődésével járó spontán szülésekkel is; A glyphosate sorsát a környezetben jól dokumentálja a legkorszerűbb tudomány. A glyphosate károsítja az ökoszisztémákat, beleértve a beporzókat és a hasznos rovarokat, a földigilisztákat és a talajbiótát, és közvetlen károkat okoz a mezőgazdaságban. Megzavarja a talaj mikrobiomját – a glyphosate megváltoztathatja a növények endofitikus és rhizoszféra-mikrobiomját, ami gyengítheti a növények védelmét azáltal, hogy csökkenti az antimikrobiális termelést a kórokozók támadásaival szemben. Veszélyes a vízi környezetre. Mind a glyphosate, mind metabolitja, az AMPA kockázatot jelent a vízi környezetre, és a glyphosate-ot már a vízi élővilágra mérgező, hosszan tartó károsodást okozó kategóriába sorolták (Aquatic Chronic 2; H411), bár a szakirodalomból származó adatok alapján szigorúbb besorolás lenne indokolt; A glyphosate nem szelektív gyomirtó szer, amely nemcsak a nemkívánatos gyomokat, hanem az összes növényt, valamint az algákat, baktériumokat és gombákat elpusztítja, ezáltal elfogadhatatlan hatást gyakorol a biológiai sokféleségre és az ökoszisztémára. Egy 2016-os állásfoglalásában az Európai Parlament már rámutatott, hogy »mint olyan, a glyphosate nem felel meg az 1107/2009/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdése e) pontja iii. alpontjának«.

6.ábra: Glyphosate-tűrő szója optimális kezelése (forrás)

Egyet kell értenem a 5. mellékletben összefoglalt kritikával. A glyphosate kivonására szavazok, de minimálisan a glyphosate felhasználásában az I. forgalmi kategóriába sorolásra, ami növényvédő szakmérnökök irányítása alatt teszi csak lehetővé a használatot (ez az ígérvény 2016-os keltezésű Magyarországon), amikor az előírt védőruhák használata kötelező. Ennek ignorálása szerintem hatóság által pártolt bűn a toxikológiában járatlan kertészkedők felé. Hogy ezt a társadalom és a cég maga is így látja, igazolja, hogy a Bayer Kaliforniában elvesztette a pereit, fellebbezés helyett peren kívüli kártérítésbe kezdett, és részvényeinek ára átlagosan felére csökkent az első elvesztett per után. Az EFSA és ECHA adminisztrációja mindezt döbbenetes módon figyelmen kívül hagyja. Eladminisztrálgat.

Nem ez az egyetlen bökkenő a glyphosate-ügyben, hanem Monsanto/Bayer különleges aktivitása a tudományos lapokban, amit ghostwriting-nek neveznek (7. ábra; 6. melléklet). A szellemírás érdekvezért, benne a valós tények elmaszatoltak, az érdeket képviselők kiemeltek. Tudományos teljesítménynek nem tekinthetők, hiszen nem a tények állnak a tálalás központjában, hanem az érdekek. Egy átlagos szellemíró vállalja: anyagok szerkesztését, célra fókuszálását és stilizálását. Általában szellemíró anonim, aki átdolgozza a kéziratot úgy, hogy harmadik fél érdek-vezérelt szempontjainak megfeleljen. Egy szellemírótól azt várják el, hogy képes legyen jól strukturált, könnyen olvasható, érdekes és érthető szövegeket írni, jó stílusban. Ha a bizonytalan hivatalnokok – mint nálunk a Nébih NTAI-ban – ezeket a csökkent értékű cuccokat olvassák, és hitelesítik azokat, akkor könnyen lehet odajutni, mint jelenleg az Európai Bizottság.

Nem lep meg nagyon Alastair Matheson cikkének tartalma, hiszen nemzetközi cégeknél, akik növényvédő szert vagy GM-növényeket forgalmaznak bevett gyakorlat, hogy ha mintát adnak a termékükből vagy pénzt a kutatásra, akkor előzetesen be kell mutatni a kéziratot, és az csak a cég írásbeli engedélyezésével és javításaival publikálható. Saját példát is fel tudnék sorolni. Szerintem az ilyen cikkek természetesen hiteltelenek, mert nem csak a tudományos tények közlésén alapulnak. Pályafutásom során volt olyan eset, amikor bár a kísérletek lényegi tervezője és kivitelezője voltam, a társszerzőségtől ez okból elálltam. Megtehettem.

7.ábra: Ghostwriting (forrás)

6.melléklet: Szellemírók és a glyphosate   ’18 darab 1998 és 2016 között megjelent angol nyelvű tudományos írást találtam [már Alastair Matheson], amelyek címében a glyphosate szó szerepelt, és amelyek az emberi egészséggel, a rákkal vagy a genotoxicitással foglalkoztak, amelyek közül 10-et részben vagy egészben a Monsanto finanszírozott. További öt Monsanto-cikk jelent meg 2016-ban az Intertek kiegészítésében… […] 2017 és 2023 márciusa között 39 írást találtam, amelyek közül csak hármat finanszírozott a Monsanto […] Hat véleményt dolgozott ki egy tanácsadó cég, az Exponent. 2013 és 2016 között négy áttekintést, valamint az Intertek kiegészítést tettek közzé a Critical Reviews in Toxicology folyóiratban. Minden cikk arra a következtetésre jut, hogy a glyphosate és más Roundup-összetevők előírt használat mellett biztonságosak. 2018 előtt, amikor a szellemírással kapcsolatos vádak először megjelentek, minden cikk külső szerzőket használt: a 44 szerzői kreditből csak egy volt a Monsanto egyik alkalmazottja. A szellemírással kapcsolatos állítások felmerülése után megjelent cikkek 10 szerzője közül hét vállalati alkalmazott volt. Összességében 2016-ig a szerzők közel kétharmada tanácsadó volt, kivéve a kiegészítést, ahol közel kétharmaduk akadémikus. Minden cikkben legalább valamennyire nyilvánosságra hozták a Monsanto részvételét, még akkor is, ha csak a finanszírozást ismerték el. A Monsanto e-mail-üzenetei azt mutatják, hogy a cikkeket stratégiai kérdések megoldására fejlesztették ki. Például Kimmel et al. (2013) áttekintését Antoniou et al. (2012) 2012-es tanulmánya viszonválaszának szánták. A 2015-re tervezett kiadványokat az IARC tanácskozásainak befolyásolására dolgozták ki, és másolatokat adtak az IARC-nak (McClellan 2016) […] A Monsanto úgy kezelte a tartalmat, hogy presztízstanácsadókat és megbízható akadémiai kutatókat vett fel, akik hasonló nézeteket vallottak, mint a sajátja; alacsonyabb státuszú tanácsadók felvételével és irányításával; szellemírók használatával egyes projektekben; tanácsadó cég megbízásával, hogy az értekezleteket a feltételek szerint bonyolítsa le; fizetett tanácsadóinak paneleken való elhelyezésével; magának a tartalomnak a megfogalmazásával; annak kiválasztásával, hogy mely témákon és adatokon dolgozzanak; a piszkozatok áttekintésével, megvitatásával, szerkesztésével és szöveg hozzáadásával; valamint kimerítő minőség-ellenőrzési eljárásokkal.

A glyphosate hatóanyag más miatt is nagyon komplikált ügy az EU számára. Az állattenyésztéshez (baromfi és sertés) szükséges szója ma az amerikai kontinensről jön, és zömében glyphosate-tűrő GM-szója (6. ábra). Ha a glyphosate-ot betiltanák, akkor zéró szermaradék lehet, ami megakadályozná ezeknek a GM-szójatételeknek a behozatalát. Cinikus kompromisszum, ha az EU nem tiltja be a hatóanyagot, de a tagországok nem engedélyeznek készítményeket. Ekkor a GM-szója is behozható. Meggyőződésem, hogy gazdaságpolitikai döntés születik majd az ügyben, aminek a környezet-egészségügyhöz nagyon kevés köze lesz. Az EU valójában a multinacionális cégekkel áll szemben, akik a GMO– után az NGT-fajtákat is szeretnék az Európai Unió fogyasztóira erőltetni. Ehhez a Nébih munkatársai a glyphosate hatóanyagot illetően szerintem mindvégig a gyártók partnereként asszisztáltak.

Előzmények: N^o1 Nébih és Növényvédelmi Bizottság; N^o2 Nevex Institute és Pannon Analitika

(folytatása következik)

Darvas Béla