Élelmiszer-biztonsági körjárat Európában (10) – Élelmiszer- és takarmány-adalékok

Kéndioxiddal „világosított” aszalt sárgabarack (Fotó: IFS Int.)
Kéndioxiddal „világosított” aszalt sárgabarack (Fotó: IFS Int.)

(Fapados agrokemizálás No23)

Az élelmiszer-adalékokat illetően folyamatos a vita az élelmiszer-biztonság területén. Közel két- és félezer bejegyezést találunk a RASFF adatbázisában, de a 2012-2016-os időszakot tekintve csak 23% kapott veszélyes kockázati besorolást. Toxikológiai szempontból a legbizonytalanabb ismeretanyagú területbe pillantunk bele. A feljegyzések között a tartósítószerek közül a szulfitokat és a benzoesav-származékokat, míg színezékek közül az azofestékeket (Sunset Yellow FCF, Ponceau 4R, tartrazin) emelhetjük ki. Az említett vegyületek allergizáló hatásai bizonyítottak. Termékek közül az aszalt gyümölcsök (sárgabarack, mazsola), amit Törökország és Üzbegisztán szállít, különféle üdítők, amelyekben azofestékek, valamint a funkcionális táplálékkiegészítők említhetők. Ez utóbbi csoportban az Egyesült Államok termékei kiemelkedő helyet foglalnak el, s szinte mindig igen sokféle csodatévő vegyület keverékéről van szó.

Az élelmiszereinkben gyakori E-számokról sokféle hírt olvashatunk. Miattunk böngésznek apró betűs sorokat a tudatos fogyasztó nevű örök kételkedők, és nyugtatják őket hatósági potentátok, hogy rendben van azokkal minden, hiszen az E150 például karamell, az E260 ecetsav, vagy az E300 C-vitamin. Persze zavarba is hozhatók a joviális hatóságiak olyan egyszerű kérdéssel, hogy vajon mit keres a BVO (értsd brominált növényi olaj) a néha valószínűtlen árnyalatúvá színezett gyümölcsaromájú üdítőkben? Elvileg ez a brómtartalmú származék az EU tagországaiban nem is forgalmazható, de szép számmal akadt fent a RASFF vizsgálódásaiban. Valamennyit 2013-2015-ben az Egyesült Államokból küldték Európába. 2014-ben a Coca-Cola Company bejelentette (99. kép), hogy eltávolítja a BVO-t a Powerade üdítőkből azt követően, hogy a PepsiCo ezt tette a Gatorade nevű üdítőkkel, egy évvel korábban. Van tehát hatása a fogyasztói felszólalásoknak.

f99kep

99.kép: Üdítő színek (Fotó: Andrew Burton/Getty Images)

Több, mint ezer potenciális vegyületről van szó, amikből persze ma csak pár százat alkalmaznak, amelyek megítélése nemzeti irodánként meglehetősen vegyes. Remény sincs arra, hogy valamennyit gyorsan áttekintsük, de hogy a fontosabb részeiről szó essen, arra igen. Azt a megközelítést választom, hogy mi akadt fent a RASFF rendszer vizsgálatain, vagyis feljegyzésre méltónak találták az élelmiszer-biztonságért felelős európai szakemberek.

Az E-számok, amelyek az élelmiszer-adalékainkat takarják, számozásuk szerint nagyobb csoportokba sorolhatók: E100-199 ételszínezékek; E200-299 tartósítószerek; E300-399 antioxidánsok, emulgeálók és stabilizálók; E400-499 sűrítőanyagok és emulgeálók; E500-599 vegyes funkciójú vegyületek; E600-699 ízfokozók; E700-799 antibiotikumok; E900-999 egyéb anyagok; E1000-1300 kiegészítő anyagok, E1400-1499 módosított keményítők; 1500-1525 szintetikus ízek és oldószerek.

Az ezredforduló tájékán, Berkeley-ben találkoztam egy kitűnő kémikussal, aki tagja volt annak a speciális bizottságnak, amely az élelmiszer-színezékek észak-amerikai engedélyezését végezte. Rácsodálkozásom, hogy ilyen speciális szakemberek is léteznek csak rövid ideig tartott, amíg elmagyarázta, hogy több száz vegyület részletes toxikológiai ismereteit kell mérlegelni és több teremnyi tudományos könyv is fellelhető már ezen a területen.

Természetesen ezek a vegyületek a felhasznált mennyiségük szerint hívják fel magukra a figyelmet és a toxikológiai ismereteink szerint válnak nem kívánatossá, vagyis az átrendeződésük, megítélésük változékonysága miatt folyamatos. Sok vegyület esetében eltérő állami megítélések léteznek, vagyis van olyan, hogy egy-egy vegyületet csak pár állam tilt ugyan, de a többiek is gyanakodnak már ilyenkor. Észak-Amerika és az EU sokat távolodott egymástól ezen a területen.

f53abra

53.ábra: A RASFF élelmiszer- és takarmányadalék esetei 2000-2016 között

Az adalékanyagokra vonatkozó intézkedések meghatározó többségét az élelmiszereinkkel kapcsolatosak teszik ki (53. ábra). Aligha tudom valóságként kezelni azt, hogy a takarmányokkal kevesebb probléma lehet, de hogy feléjük jóval kisebb figyelem fordul azt már igen. Tendenciát illetően azt láthatjuk, hogy a sorozatmérések beindulása utáni igen magas, 2005-ös szintről 2013-ra nagyon jelentőst javulást sikerült elérni, amikortól ismét emelkedés tapasztalható. Ez a javulás azonban szerintem csak látszólagos. A mérések ekkor találhatták meg a valóban problematikus területeket a világosított aszalt gyümölcsöket, a szintetikus-barát üdítőket, az örökéletű teasüteményeket és a funkcionális táplálékkiegészítőket (54. ábra). Ez utóbbiak között – amelyeket testszépítők előszeretettel használnak – akadt olyan is, ahol egy tucat adalékanyag is kifogás alá esett.

f54babra

54.ábra: A RASFF élelmiszeradalék-esetei termékekre vonatkozóan, 2012-2016 között

A termékek közül ki kell emelnünk az aszalt gyümölcsöket, így a sárgabarackot, amely tartósítószer (többnyire szulfit) túllépései számottevők. Mindennek oka, hogy az aszalt sárgabarack valójában igen változatosan barnulna. Azért, hogy ez ne következzen be kéndioxiddal kezelik. A gyönyörű narancssárga barack bizony 2000 ppm fölötti mennyiségben kéndioxiddal csinosított termék (címkép). Mellettük a mazsolára (szulfit) és aszalt szilvára (szorbinsav és szulfit) vonatkozó figyelmeztetések is gyakoriak. Különösen Törökország és Üzbegisztán szállítmányai emelhetők ki, de mazsolát illetően Chile is.

A különböző üdítőkben a színező (Sunset Yellow FCF, Ponceau 4R), antioxidáns (CDEDTA), tartósítószer (benzoesav, szulfit) és esetenként édesítőszer túllépések gyakoriak. Dél-ázsiai gyártókon túlmenően az Egyesült Államok (benzoesav, CDEDTA) üdítőit is figyelmeztetések követik. Tartós édességekben/süteményekben a színezékek (Sunset Yellow FCF, Ponceau 4R, Brilliant Blue FCF, Allura Red AC, eritrozin, tartrazin stb.) széleskörű előfordulása tapasztalható és mellettük a tartósító szereké (szulfit) is. A különböző zseléfélék speciális körbe tartoznak, amelyekben az állagmódosítók (konjac, carragén, agar) előfordulására kell számítanunk.

f100kep

100.kép: Ételfesték-parádé (Fotó: NFI TUD)

Számomra komoly meglepetés a rákok (nagyrészt garnéla) köre, amelyeket tartósító szerekkel (szulfit) és esetleg színezékekkel (Sunset Yellow FCF) igyekeznek piacosabbá tenni. Dél-Ázsia és Dél-Amerika termékeit is itt találjuk szép számmal.

A legbonyolultabb kép azonban a funkcionális táplálékkiegészítőkre vonatkozik (101. kép), ahol egy termékben akár egy tucat vegyületet is találhatunk. Az Egyesült Államok viszi el ebben a tekintetben a pálmát, akinek készítményeiben a synephrin és koffein tartalom dominál.

f101kep

101.kép: Egy funkcionális táplálékkiegészítő hátsó címkéje (Fotó: Amazon)

Nézzük, melyek azok a vegyületek, amelyek előfordulása dominál az európai importpiacon (55. ábra). Kiemelhetjük az elején, hogy igen sok élelmiszeradalék allergizáló hatása közismert, vagyis az immunrendszerünk sokat közülük idegen és kiküszöbölendő anyagként ismer fel. Nagyon sok táplálkozási allergénre hosszú ideig nem derülhet fény, amennyiben a velük kapcsolatos tüneteinket egyéb okkal azonosítjuk.

Az élelmiszerekben tartósítási célra használt, de visszamaradó szulfit-tartalom miatti kifogásolás a leggyakoribb. A figyelmeztetések egyharmada sorolható ide. A nátrium-szulfit (E221) a legismertebb ilyen vegyület, de E221-228 számokon találjuk a különböző nátrium-, kálium- és kalcium-szulfitokat, amelyek felhasználása eredményezi a mérhető szulfit-maradékokat. A szulfit-allergia ismert betegség. Szakértők szerint száz emberből egyet érinthet, ami elég magas arány. Hörgőszűkületet, súlyos asztmás rohamot, erős fejfájást és ödémát idézhetnek elő az arra érzékeny betegekben. Ismertek anafilaxiás sokk miatt bekövetkezett halálesetek is.

f55abra

55.ábra: A RASFF élelmiszeradalék-esetei vegyületekre vonatkozóan, 2012-2016 között

A benzoesav a következő leggyakrabban kifogásolt tartósítószer. A benzoesav és sóinak használatát kutya- és macskaeledelekben betiltották. A macskáknak a tápjában már 5‰ is halálos lehet. Az embernél is viszonylag gyakran vált ki asztmát és csalánkiütést.

Három azofesték követi ezt a listán a Sunset Yellow FCF, a Ponceau 4R és a tartrazin. Mellettük a koffein tartalom emelhető még ki, ami a funkcionális táplálékkiegészítők rendszeres összetevője. A Sunset Yellow FCF Norvégiában tiltott, de hasonlóan viszonyult ehhez Finnország és Svédország is. Ma az utóbbiakat az EU engedékenysége elvileg más álláspontra kényszeríti, mint amit korábban alkalmaztak. Gyerekeknek (náluk hiperaktivitás okozásával gyanúsítják) szánt élelmiszerekben az azofestékek alkalmazása nem javasolt. A Sunset Yellow FCF és a Ponceau 4R aszpirin-érzékenyek tüneteit súlyosbíthatja. A tartrazin az asztmások állapotát ronthatja. Emellett ez utóbbi allergizál, csalánkiütéseket is produkálhat. A tartrazin használatát Ausztriában és Svájcban betiltották, Németországban korlátozták a felhasználhatóságát.

Festékek közül az Allura Red AC nevűt nyirokdaganat okozással gyanúsítják. Az importban ritkábban előforduló amarant nevű vegyületet (nincs köze az amaránt – Amarathus sp. – nevű növényhez) rákkeltéssel gyanúsítják és az Egyesült Államokban tiltják. Ezeket a híreket azonban sem az US EPA, sem az IARC vizsgálatai eddig nem erősítették meg, mint az édesítőszerek (aceszulfám, ciklamát – hólyagrák, szacharin – hólyagrák) esetében sem, amelyekkel kapcsolatban igen sok hír kering. A ciklamátokat azonban az Egyesült Államokban betiltották.

Az élelmiszer-adalékokkal kapcsolatos figyelmeztetések sorában Törökország jár az élen. Kiemelkedők még az Egyesült Államok, illetve Kína és Thaiföld (56. ábra) termékei. A törökországi élelmiszerek közül a szárított gyümölcsök közül a sárgabarack (szulfit) igen rossz reputációjú. Egyesült Államokból a különféle snack (többféle színezéket tartalmaz) kategóriájú termékek, az üdítők (benzoesav és CDEDTA) és a funkcionális táplálékkiegészítők területe emelhető ki. Egy 2016-os átlagos találatnak mondható a következő: agmatin-szulfát, yohimbine, synephrine, DMAA és koffein, amely az Egyesült Királyságban lépett be és Németország tartóztatta fel. Kínai és thaiföldi termékekben a tartósító (szulfit) és színezőanyagok előfordulása gyakori.

f56babra

56.ábra: A RASFF élelmiszeradalék-esetei országokra vonatkozóan, 2012-2016 között

A talált esetek kockázati értékelése 2012-2016 között 23%-ban minősült veszélyesnek, 18% esetében nem sikerült dönteni, és 59% nem veszélyes besorolás történt. Ezzel az igen bizonytalanul megítélhető terület címet valószínűleg elnyerte ez a számontartott adatbázisrész. A veszélyes szállítmányok között a táplálékkiegészítők (Egyesült Államok) és a túlságosan magas szulfit-tartalmú élelmiszerek emelhetők ki, pl. az üzbegisztáni aranymazsola és aszalt sárgabarack.

A takarmány-kiegészítők között 2012-2016 között 55 találat sorakozik. Meghatározó ebben a clopidol és esetleges a narasin előfordulása. Nem tápokban mérték azonban ezek többségét – ami súlyos mintavételi hiányosság –, hanem clopidol-t brazíliai csirke és izraeli pulykahúsban. Az esetek fele volt veszélyesnek elkönyvelve. Ezeket a hatóanyagokat coccidiózis kezelésére használják, vagyis valójában állatgyógyászati készítmények. Kérdés, hogy miért kerültek külön adatbázisrészbe?

A következő rész címe: Élelmiszer-biztonsági körjárat Európában (11) – Amit csomagoláskor és főzéskor mi keverünk az ételeinkbe (Fapados agrokemizálás No24)

Darvas Béla