Tudománykövető (No0) A hazai nem tudományos lapok élettudományi híreit böngésszük majd. Érdekel bennünket a lehetetlen megkísértése, hogy vajon mennyire tükrözi a kiválasztott írás ezen a csöppet sem könnyű terepen az eredeti hírt. Hosszasan fontolgatott vállalkozásunk elé előszó kívánkozik. Nem azért, … Folytatás
(Fapados agrokemizálás No35) Az utóbbi öt idényben évi hétszázezer hektáron használtak az ökoszisztémát tizedelő deltamethrin hatóanyagot. Évente közel fél tonnát szórnak összesen, 2-6 alkalommal az érintett települések polgáraira. Ezzel együtt elképesztő mennyiségű (évente közel félezer tonna) finomított ásványolajat, ami a … Folytatás
(Fapados agrokemizálás No34) A szúnyogállomány-gyérítés irányítása, funkcióinak felosztása, a területen el nem végzett fejlesztések, a vállalkozói érdekek nyomása mára oda vezetett, hogy hazánkban ez a munka – szerintem – nélkülözi az érdemi irányítást. A területen működő szergyártókat (Bayer és Corax-Bioner … Folytatás
(Fapados agrokemizálás No33) A csípőszúnyogok elleni védekezés igen összetett dolog, nemcsak az állami védekezésből áll, hanem nekünk is sokféle teendőnk akad azért, hogy az életünket ezek a vérszívók és az általuk terjesztett betegségek ne keserítsék meg. Az egyéni megoldásokat tekintve … Folytatás
(Biotechnológikaland No50) A Magyar Tudományos Akadémia honlapján megjelentek az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének munkacsoportja által márciusban nyilvánosságra hozott kiadvány részletei. Az Európai Unió nemzeti akadémiái által készített anyagot az EASAC munkacsoport (magyar tagja nem volt) más akadémiák anyagaival egészítette … Folytatás
(Fapados agrokemizálás No32) Az európai embereknek ma még csak kellemetlenek, de válhatnak ennél sokkal rosszabbakká is. Főként, hogy a globális felmelegedés megkezdődött, és a kemény telek eltűntek Közép-Európából. Napjainkban a koreai csípőszúnyog (Aedes koreicus), az ázsiai bozótszúnyog (Aedes japonicus) és … Folytatás
(Biotechnológikaland No49) Civilszervezeti segédlettel jelölést vezetett be a szakminisztérium: GMO-mentesnek hívják. Mire való vajon a hiányt jelző jelölés, ha a GMO-összetevőt – törvény szerint – az Euróai Unióban jelölni vagyunk kötelesek? Minek ilyesmit külön jelölni, ha ráadásul van biominőségre utaló … Folytatás
(Biotechnológikaland No48) Merre tart a humán géntechnológia? A kutatás szintjén sokféle megközelítés érinti már ma is az örökletes betegségeinket. Közülük van, ami közvetett. Genomjukban módosított állatokat hoztunk létre betegségmodellként, hogy azokon a gyógyszerjelöltjeinket próbálhassunk ki. Illetve, mikroorganizmusokat, növényeket és állatokat … Folytatás
(Biotechnológikaland No47) Az akadémia egykori alelnökétől okulásul kaptam az itt szellőztetett cikket. Rákényszerültem az olvasására, így most közokulunk. A mű szerzői politikusoknak tanácsot adó befolyásos jogász és szorgalmas gyakornoka. A lap, amiben az írás megjelent szinte láthatatlan, de az mégis … Folytatás
(Biotechnológikaland No46) Az új genomszerkesztési eljárásokat a pontosság jellemzi – olvashatjuk szinte minden falvédőn. Ezek a génkonstrukciók felkeresik és azonosítják a célhelyet, és a változtatást ott hajtják végre, ahol terveztük. Első képviselői (hibrid meganukleázok, ZFN-3, TALENs) még jelentős fehérjemunkát igényeltek, … Folytatás
