Kevin Frayer fotós egy sorozat kitűnő képet készített Szecsuanban a kézi beporzásról (címkép), ami pontos jelzése a helyi beporzó rovarállomány összeomlásának. Ott a gazdák másszák a fákat és házilag készített pollenpemzlivel végzik el azt, ami egyébként a méhfélék feladata. Nagyon nem lenne kívánatos idejutni, súlyos következményei lennének a világ élelmezésére, hiszen a rovarbeporzású kultúrnövények száma magas, hogy csak a legjelentősebbeket említsük, ilyenek az almafélék, a cukorrépafélék, a cseresznye, a hagymafélék, a here- és lucernafélék, a kapor, a káposzta- és mustárfélék, a napraforgó, az olajrepce, a petrezselyem, a sárgarépa, a tökfélék, az uborka, de a kakaó és a kávé is. A rovarbeporzástól függ az emberiség élelmének 30-35%-a – mondják az ökológusok.

2016-ban írtam egy háromrészes cikket (N^o1, N^o2, N^o3) a rovarirtó neonikotinoidokról, miközben az EU 2013-ban felfüggesztette, 2018-tól tiltotta is a neonikotinoid csávázókat, majd 2019-2020 között kivonta gyakorlatából a kapcsolatos hatóanyagokat (clothianidin – Takeda → Bayer; imidacloprid – Nihon Tokushu Noyaku Seizo → Bayer; thiacloprid – Bayer; thiamethoxam – Ciba-Geigy → Syngenta) az Európai Unió gyakorlatából. Több tagállam azonban vonakodva vette ezt tudomásul, és a szükséghelyzeti használat kiskapuját használta. A hazánkba betelepülő nemzetközi csávázóüzemek tehát így jutottak engedélyhez ahhoz, hogy az EU tiltása után is csáváztak nálunk, és keletre (Ukrajna, Oroszország stb.) exportáltak (Syngenta ~76%, Bayer ~17%, Hungaroseed ~6%) neonikotinoidokkal csávázott kukorica- (~75%), napraforgó- (~18%) és olajrepce-vetőmagokat (~6%) (1. ábra). Ez aligha minősíthető fair kereskedelemnek, mert a méhek érzékenysége mindenhol hasonló. 2022-ben az Európai Unió (Curia) állásfoglalása szerint ez a fajta engedélyezési és kereskedelmi gyakorlat ellenkezik az EU jogrendjével, és tiltása indokolt. Ma már nem használható és árusítható olyan hatóanyag, aminek nincs érvényes EU-engedélye. A szóban forgókat nálunk a NÉBIH adta ki. A Curia állásfoglalása a szükséghelyzeti ex lex állapotokat remélhetőleg megszünteti.

A különös csávázási gyakorlat 2021-ig folytatódott, amikor a tevékenység csúcsán megszűnt. A 2021-es szükséghelyzeti engedélyek között már nem találunk vetőmagcsávázást. A permetezések között tűnik fel egy neonikotinoid hatóanyag az acetamiprid (Nippon Soda; a hatóanyagnak 2033-ig van engedélye akár repülőgépes kezelésre is, csak nem cukorrépára, lásd Mospilan 20 SG), amit a Sumi Agro cukorrépa kezelésére engedélyeztetett az egész országban. A 2022-es adatok nincsenek a NÉBIH adatbázisába feltöltve, de egy másik helyen találunk 2022-es engedélyeket is. Nincs okom azt feltételezni, hogy pl. a pocokirtás véralvadásgátlókkal nem változatlan szükséghelyzeti erővel folytatódik tovább, bár vadelhullást okoz.

1.ábra: Neonikotinoid-csávázók szükséghelyzeti engedélyezése 2013-2020 között (forrás)

1.melléklet.   PAN Europe (2023. január 19.)   Az Európai Unió Bírósága (EUB) a mai napon előzetes döntést tett közzé a belga közigazgatási bíróság által a PAN Europe, a Nature & Progrès Belgium és egy belga méhész panaszát követően feltett kérdésekről. A Bíróság megállapította, hogy a vetőmagok tiltott peszticiddel történő kezelésére és használatára vonatkozó eltérések biztosítása nem egyeztethető össze az uniós joggal. Ez az ítélet véget vet a tagállamok által a betiltott növényvédő szerekre adott eltérések csaknem felének. Hans Muilerman, a PAN Europe vegyipari tisztviselője elmondta: »A PAN Europe évek óta küzd ezzel a hivatali visszássággal. Az Európai Bíróság e mérföldkőnek számító ítélete véget vet a tagállamok által 10 éve elkövetett visszaéléseknek, az Európai Bizottság áldásával. Fellépésünknek köszönhetően az uniós környezet biztonságosabb hellyé válik.« […] Marc Fichers, a Nature & Progrès Belgium főtitkára így nyilatkozott: »Ennek a sikernek uniós szintű hatása lesz a méhek és rovarok védelmére szerte az EU-ban, valamint a polgárok egészségére. A neonikotinoiddal kezelt vetőmagokra vonatkozó eltérés most már határozottan tiltott. Ez az ítélet enyhít a problémákon, és azt mutatja, hogy a környezet többet számít, mint egyes cukor- és növényvédőszer-vállalatok nyeresége!« Az Európai Unió Bíróságán folyó eljáráshoz csatlakozott az Európai Bizottság, Franciaország, Görögország, Magyarország [!] és Finnország. Belgium, valamint egy belga növényvédőszer-vállalat (SES Vanderhave) és a belga cukorlobbi is beavatkozott érdekeik védelmében. Martin Dermine, a PAN Europe ügyvezető igazgatója hozzátette: »Az eljárás során nagyon megdöbbentő volt megfigyelni, hogy az Európai Bizottság továbbra is védi a rendszerrel való, tagállamok általi visszaéléseket. A Bizottság támogatta az emberi egészségre és a környezetre erősen mérgező, az EU-ban betiltott peszticidekre vonatkozó eltérések biztosítását. Nyilvánvaló volt, hogy a Bizottság az agrárgazdaság oldalán állt, nem pedig a polgárok egészsége és a környezet mellett! Az Európai Bizottság ügyvédjei még azt is elmondták a bíráknak, hogy a tagállamok csak akkor adhatnak ki szükséghelyzeti engedélyt, ha nincs alternatíva, ami ellentétes a valósággal!« A PAN Europe a közelmúltban jelentést tett közzé a tagállamok által az EU-ban tiltott növényvédő szerekre vonatkozóan biztosított eltérésekről: az elmúlt 4 évben 236 ilyen eltérést engedélyeztek. A neonikotinoidok ezek közel felét teszik ki (47,5%). A jelentés kiemeli, hogy a tagállamok nem mérik fel az ilyen eltérések szükségességét és az uniós jognak való megfelelésüket, előnyben részesítve az agrárgazdaságot a polgárok egészségének és a környezetnek a védelmével szemben.

A Magyar Tudományos Akadémia a European Academy Science Advisory Council (EASAC) frissen megjelent kiadványát nyilvánosan vitatta meg. Nem igazán világos nekem, hogy miért. Az érintett vegyületek ugyanis 2020 óta nem forgalmazhatók az Európai Unióban. A rendezvény tehát valamiféle utánlövés, amire azért kerülhet sor, mert elsősorban az európai cukorrépalobbi ágál ellene. A kitiltott hatóanyagok és aktív bomlástermékeik hónapokon keresztül keringenek a növényekben (a közelben csírázó gyomnövényekben is), és azokat guttálással (levélszéli könnyezés) és később a virágnektárban kiválasztják. Mindkettőt fogyasztják a méhfélék (2. kép), és a toxikus hatás mérhető rajtuk. Itt nem csak a mézelőméhre kell gondolnunk, hanem a vadon élő poszméhekre is. Szóval miért is tekerünk még párat a kerekeskúton, ha odalent már nincs víz?

2.kép: Levélszéli guttációs cseppet fogyasztó háziméh (Fotó: Rusty Burlew)

Neonikotinoidok és az Európai Unió engedélyezése

Simon Gergely a Greenpeace nevében 2016-ban érvelt a neonikotinoid-használat ellen, de az Országgyűlés Fenntartható Fejlődési Bizottsága a Fidesz-KDNP képviselőinek tartózkodása miatt ezt a világos érvrendszert sem fogadta el, s Magyarország képviselője az EU-tárgyalások során a neonikotinoidok további használata mellett voksolt. Dacára annak, hogy az EU a neonikotinoid-magcsávázók használatát 2013-ban erősen korlátozta, majd 2018 használatuk engedélyeit visszavonta. A jelentős szigorítás indoka az erős méhtoxicitás volt. A megmérgezett méhek a területen pusztulnak el, nem találnak vissza a kaptárba. A tagállamok 76%-a támogatta a neonikotinoidok betiltását. Magyarország, Románia, Dánia és a Cseh Köztársaság szavazott a betiltás ellen. Nagy István akkor még Fazekas Sándor parlamenti államtitkára volt és csak három hét múlva lett miniszter. Természetesen akkor is lett volna lehetősége a méhek melletti érvelésre, de nem ez a jellemző rá, hanem pártjának hűséges szolgálata.

2019-ben a cukorrépa-termesztők nyomására szereztek szükséghelyzeti engedélyeket pl. Belgiumban, azzal az indoklással, hogy ez a növény nem virágzik az első évben. A neonikotinoidok és metabolitjaik ezen növények könnyezési nedvében is megjelennek, sőt a táblán virágzó gyomnövények könnyezési nedvében és nektáriumaiban is. A korai kártevők (levélbolhák, levéltetvek és Pegomya-fajok) ellen számos párhuzamos technológia engedélyezett, s a folyamatos és erőteljes levélnövekedés ezeket a kártételeket cukorrépa esetén gyorsan kompenzálja.

A cukorrépaipar erősen koncentrált ágazat, amely a rendkívül intenzív, rendkívül szennyező mezőgazdasági modellnek köszönhetően nyereséges. Ellenkező esetben a cukorrépa nem tudna versenyezni a cukornáddal. A nitrogénműtrágya nagyon nagy mennyiségű felhasználása miatt a felszíni vizek eutrofizációjához, valamint a növényvédő szerek, különösen a neonikotinoidok megelőző felhasználásához vezet. A számára kedvező fejleményekért az Európai Cukorrépa-termelők Nemzetközi Szövetsége (CIBE) erőteljesen lobbizott az európai intézményeknél. Románia már 2019. márciusától szükséghelyzeti engedélyeket biztosított mezőgazdasági termelőinek a neonikotinoidok cukorrépán való használatára. A belga szövetségi mezőgazdasági miniszter többször jelezte, hogy ő is szükséghelyzeti engedélyeket kíván biztosítani a belga cukorrépa-termelők számára.

A magyar cukorrépa-termelés

Hazánk ma már jelentéktelen cukorrépa-termesztő (2. ábra). Cukorgyártásunkat a politikusok adták fel. 2022-ben a vetésterület 10 ezer hektár alá csökkent (Orbán-kormány – 2010-től semmit nem tett a változásért), ez talán a legkisebb vetésterület hazánkban az utóbbi 30 évben. A rendszerváltáskor ennek 13-szorosát is magunkénak tudhattuk. A drasztikus csökkenésben (i) az ÁVÜ 1990-1991-es tevékenysége [Antal-kormány, Nagy Ferenc József a miniszter – ÁVÜ: Mádl Ferenc (később köztársasági elnök lesz), Csepi Lajos (ma az ÉS-ben ír publicisztikákat) és Raskó György (Lázár János korábbi gorzsai munkatársa, ma nagybirtokos, a Momentum támogatója, és számomra érthetetlenül az ellenzéki sajtó agrárszakértője)]; (ii) a cukorgyárakra méretezett 1995-ös cukortörvény (Horn-kormány, Lakos László a miniszter), ami a nemzetközi cégek magyarországi vásárlásait megkönnyítette, valamint (iii) az EU 2006-os cukorreformja játszottak döntő szerepet (Gyurcsány-kormány), ekkor a ránk eső kvóta háromnegyedét leadtuk (Gráf József miniszter). A cukorgyárak bezárásával jelentős számú munkanélküliről számolnak be a korabeli krónikák.

2.ábra: A cukorrépa vetésterülete a rendszerváltás után

2.melléklet: A cukorrépa növényvédelme rovarok ellen. Cukorrépában 2022-ben Magyarországon a csávázás helyettesítő talajfertőtlenítési technológia állt rendelkezésre: a Columbo 0,8 MG/Belem 0,8 MG cypermethrin (drótférgek ellen) vagy Force 10 G/Force 10 CS (Syngenta; az utóbbi csávázásra alkalmas) tefluthrin hatóanyag (drótférgek, pajorok és levélbolhák ellen). Barkó és levélbolha ellen alkalomszerű piretroid (cypermethrin, lambda-cyhalothrin, esfenvalerate – Sumitomo) permetezés, míg a vírusterjesztő levéltetvek ellen, piretroidok (cypermethrin, lambda-cyhalothrin, esfenvalerate) és pirimicarb (karbamát zoocid, Syngenta) hatóanyagokkal végzett kezelés. Az engedélyezett hatóanyagok közül a cypermethrin, lambda-cyhalothrin és esfenvalerate permetezett formái erősen méhtoxikusak. Ebben a tekintetben a pirimicarb csak egy kevéssel jobb. A növényben nem felszívódó talajfertőtlenítés (cypermethrin és tefluthrin) használata valamivel kedvezőbbek. Sajnos a korai kártevők elleni technológiák egyikére sem állítható, hogy megoldásai korszerűek és a környezetbarát eljárások közé sorolhatók (3. ábra).

A cukorrépa csupán a legkorábbi állapotában reagál rosszul a kártevőkre, később a sorozatos levélhozásával villámgyorsan kinövi a levélkártevők által okozott pillanatnyi asszimilációs felületvesztést. Nem is vitás, hogy a neonikotinoidok mellett több, a megoldáshoz vezető technológia is engedélyezett (2. melléklet), vagyis koránt sincsen szükséghelyzet. Magyarország cukorrépa-termesztést (nálunk csak az új földbirtokosokat – többnyire Csányi és Mészáros gazdaságainak érdeke) érintő törekvése a neonikotinoid-ügyben gazdaságilag nem érthető. Az sejthető, hogy az engedélyezés megnyitásával, más kultúrákra (pl. repce és napraforgó) és kereskedelemre (bércsávázás keletre) vonatkozó közvetett érdekek fűződnek ehhez a már éppen lezártnak tűnő vitához.

3.ábra: A hazánkban 2020-ban engedélyezett legrosszabb környezet-egészségügyi paraméterekkel rendelkező rovarirtó-hatású hatóanyagok (Darvas és Székács, 2021)

Beszélnek még a repcetermesztők ügyéről is, de itt korai virágzó méhlegelőről van szó, s az ügy a 22-es csapdája. A repcevirág nektáriumaiból gyűjthetik a neonikotinoidokat a méhek, és itt két dolog történhet: (i) a méhek elpusztulnak a repcetáblán (a sokat fogyasztók), tehát a betiltás indokolt volt; (ii) a méhek visszatérnek a neonikotinoid-tartalmú nektárral (a kevesebbet fogyasztók) a kaptárba, vagyis a repcemézben neonikotinoid-maradék fordul elő. Ez utolsóra 2021-ben ír környezetanalitikai példa ismert, amelyben a repcetáblák 5 km-es sugarú köréből származó mézminták leggyakoribb szermaradékai a neonikotinoidok voltak. Az összes vizsgált minta 70%-a tartalmazta a három neonikotinoid vegyület legalább egyikét, kétségkívül igen csekély mennyiségben. Az imidacloprid (max. 18±4 µg/kg méz) volt a leggyakrabban kimutatott neonikotinoid (a mézminták 43%-ában találták meg), ezt követte a clothianidin (40%) és a thiacloprid (37%). Utóbbiak nem voltak mennyiségileg megadhatók. A minták közel fele (48%) legalább két neonikotinoidot tartalmazott, és a 30 mintából kettő mindhárom hatóanyagot tartalmazta. A környezetkémikus ennek csöppet sem örülhet, mert számára a veszély ettől a ponttól létezik a veszélyelemzés szintjén. A veszélykezelés (elkerülhető-e a veszély és miként) már egy másik lépcső.

Az említett növényvédőszer-hatóanyagok vizsgálata után pedig az egész cukorrépa-termesztést illetően az ökotoxikológus sem lehet vidám, hiszen pl. rovarölő szereket illetően ma itt találhatók a leginkább rovott múltú hatóanyagok.

Az ügy általános tanulsága, hogy a növényvédelmi technológia fejlesztésére folyamatosan szükség lenne, azonban ezt a tevékenységét a Nébih feladta (az MTA intézeteinek ez sohasem volt feladata, az agrártárca kutatóhálózata (NAIK) most került át a MATE-hoz és oldódik fel abban, de a cukorrépa termesztés ügyeivel ott sem foglalkozott senki), s jelenleg nincs az országban olyan intézet, amely növényvédelmi technológiák K+F oldalával komolyan foglalkozna.

Az EASAC 2022-es kiadványa

Az EASAC 2015-ben már kiadta a véleményét a méheket komolyan veszélyeztető neonikotinodokkal kapcsolatban, s ez a mostani, újabb állásfoglalás annak valamiféle utóvizsgálataként fogható fel (3.melléklet).

3.melléklet: Geissen, V., Hardy, I.C.W., Hayrabedyan K., Hayrabedyan, S., Kahru, A., Lipiec, J., Mikó, Zs., Mitchell, E., Norton, M., Pennacchio, F., Rundlöf, M., de Silva, C., Smagghe, G., Székács, A., Topping, C. & Walløe, L.: Neonicotinoids and their substitutes in sustainable pest control   Amióta 2018-ban korlátozásokat vezettek be három neonikotinoidra vonatkozóan az Európai Unióban (EU), más, hasonló hatásmechanizmusú rovarölő szerek is megjelentek az uniós piacon, ami aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy ezek is hasonló kockázatot jelenthetnek a mézelő méhekre és más nem célfajokra nézve… […] Az EASAC megjegyzi, hogy bár a szabadföldi használatot korlátozták, számos tagállam szükséghelyzeti engedélyezésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazott a neonikotinoidok használatának folytatására – különösen a levélbolhák elleni védekezésre az olajrepcében és a cukorrépában a vírusos betegségek [pl. beet yellows virus (BYV), beet mild yellowing virus (BMYV), beet chlorosis virus (BChV), beet mosaic virus (BtMV) – fő vektoruk a Myzus persicae levéltetű] elkerülése érdekében […] Az Európai Bíróság nemrégiben úgy határozott, hogy ezek a tendenciák nem felelnek meg a Bizottság iránymutatásának, amely szerint a szükséghelyzeti engedélyezésnek csak végső esetben lehetséges. […] Az eredeti neonikotinoidokra vonatkozó korlátozások ösztönözték a neonikotinoid-helyettesítők kifejlesztését, amelyek ugyanazokat az idegi mechanizmusokat gátolják. Két ilyen terméket, egy szulfoximint (sulfoxaflor – Corteva) és egy butenolidot (flupyradifurone – Bayer) hagytak jóvá növényvédő szerek hatóanyagaként… […] Hasonló mechanizmusok esetén fennáll annak a veszélye, hogy helyettesítőkké válnak olyanok, amelyek hatásai hasonlóak vagy rosszabbak, mint a neonikotinoidoké [a szóban forgók is hatáshely szerint azok], amelyek helyettesítésére tervezték őket. Ezért óvatosságra van szükség a nikotinos acetilkolin-receptorokat gátló új molekulák értékelésekor…

A zoocidek elemzése a fentieknél messze komplexebb ügy, és közel két tucat paraméter viszonyítása játszik benne döntő szerepet. Saját kutatói pályafutásomat tekintve állíthatom, hogy erre pályázati pénzeket hazánkban sohasem lehetett nyerni. A közel 300 hatóanyag egymáshoz viszonyítása senkinek nem képezte az érdekét, ráadásul jogilag is veszélyes terület, hiszen hitelrontásért régen pereltek már be vegyi gyárak termék-független kutatókat.

Ne feledjem, a neonikotinoid-csávázók voltak talán az elsők azok közül, amelyeket környezetvédelmi okok miatt tiltottak be az Európai Unióban, vagyis a beporzókra gyakorolt hatásaik miatt, amit seregnyi szakcikk (magyar szerző – Sárospataki Miklós – is akad, amely közösség a hatásban a helyi méhállomány általános egészségügyi állapotának fontosságát veti fel) erősített meg (lásd EASAC jelentés irodalomjegyzéke, amelyben hajdani intézetem tíz cikke is szerepel, vagyis személyesen is kutattam ezen a területen). A jelenlegi rendezvény felkért hozzászólói közül egyedül Székács András környezetkémikus mondanivalója alapul saját, neonikotinoidokkal végzett kutatómunkán. Nem is véletlen, hogy hazánkat ő képviselte az EASAC szakértői bizottságában, és így a megvitatott kiadvány egyik szerzője is a 16 közül.

(folytatása következik)

Darvas Béla