Darvas Béla

Hétköznapi tudománypolitika. Alulnézet, ahol a csizma talpa a meghatározó élmény. Karcolatok a mezőgazdasági géntechnológiáról és az agrokemizálásról, tudományos hírek értelmezése

Fapados agrokemizálás

Nincsenek elveink; érdekeink vannak – Ukrajnai képeslapok (No1 – a forma)

We have no eternal allies, and we have no perpetual enemies. Our interests are eternal and perpetual, and those interests it is our duty to follow.” (Henry John Temple Palmerston)

vs.

„Azt javaslom, hogy az ilyesfajta szirénhangoknak, amelyek a jól nevelt külpolitikai viselkedésre próbálnak leckéztetni bennünket, ne engedjünk.” (Orbán Viktor)

(Fapados agrokemizálás No54)

Igaz, valamerre a toporzékoló önkényuraknak és az őket felépítő elvbarátaiknak is egyszer menekülni kell. Mondjuk Oroszországba. Volt már erre történelmi példa. A családi és csókos-vagyon ma magyar emberek százezreit sodorta a nyomorgás állapotába. A pláza húspultjánál nyugdíjas bácsi előttem magyarázta az eladónak, hogy neki far‑hát kell, mert az asszony nem eszi meg a húst, csak a húslevest. Kényszert érzett arra, hogy a szegénységét eltitkolja. Elfogyott – mondta nemes egyszerűséggel délelőtt 11-kor az eladó. Mellcsont van 220-ért vagy marha-húsoscsont 1250-ért. Mellcsontot vett. Lesz abból húsleves?

Ukrajna ne legyen EU-tagország

„Orbán, akit széles körben az EU leginkább oroszbarát vezetőjének tartanak, ismételten kijelentette, hogy jelenleg nem fogja támogatni Ukrajna csatlakozását. Hétfőn levelet küldött Michelnek [címképen: Az Európai Tanács 2023. február 9-ei ülésén (Fotó: AFP/Europress) szakállal], amelyben azt követelte, hogy a jövő csütörtökön és pénteken tartandó vezetői találkozón vegyék le a kérdést a napirendről” – olvasom a Guardian-ban. Tartok tőle, hogy ez nem csak Orbán jelenlegi véleménye. Ukrajna a világ legnagyobb napraforgóolaj-exportőre, az árpatermelésben a harmadik, a kukorica esetében a negyedik, hatodik búzát illetően, és kilencedik a baromfitenyésztésben. Európa mezőgazdasági országai (Hollandia is) rettegnek az ukrán termény- és baromfidömpingtől is. Továbbá a csöpp kis országok félnek a nagy ország csatlakozásától, amely átrendezi a mezőgazdasági erőviszonyokat. Ezen felül nálunk még púpként találjuk Orbán különlegesen megbonthatatlan Putyin-barátságát, aminek magyarázata az energiafüggőségen túlmutatóan szerintem is személyes függőségre utal. Ukrajna lejáratása nem mai keletű, és talán a V4NA habonyi hírügynökség felől érkezett az első tudatos – nagyon rosszul leplezett – politikai támadás. Jakab István jelenlegi csasztuskája az ukrán élelmiszer-biztonsággal kapcsolatban is szimplán manipulatív.

Kétségtelen persze, hogy Ukrajna növényvédelme használ olyan növényvédő szereket, amelyek a saját mezőgazdasági környezetét veszélyeztetik. Így nagy mennyiségű neonikotinoidokkal (a beporzókat veszélyezteti) csávázott napraforgót és kukoricát szállítottak oda éppen hazánkból, miközben nálunk ilyet vetni már tiltott volt, és a Csányi-család által birtokolt Agro-Chemie Kft. a mai napig az EU-ban nem használható hatóanyagok készítményeit árusítja Ukrajnának. Ettől a teljes kép még inkább értékkerülő és érdekkövető magyar agrárpolitikára utal.

Ezen után nem az a fontos nekem, hogy Nagy István, Jakab István, Győrffy Balázs és Font Sándor főszereplésével Orbán és elvbarátai mit gondolnak (ez már csak a NER-nek, CÖF-nek és kekváknak fontos), hanem hogy a magyar nép ebben a megtartott csöndben miként vélekedik. Az ügy természetét nézve Magyarország többsége EU-párti. Kilépésünk után következne a vasfüggöny ismételt leereszkedése, a bezártság, a kiürült boltok, a Bambi– és Márka-szerű képződmények, mint csúcstermékek, a csempészett iPhone és társaik (lásd korábban orkánkabát és farmer). Ennek figyelmen kívül hagyása a Fidesz-KNDP-t is maga alá temeti majd. Súlyos tévedés Ukrajna szándékos Magyarország ellen való fordítása, és szerintem nem is a kárpátaljai magyarok megsegítését szolgálja a vele szembeni ellenséges külpolitika, amely szinkronban van ugyan a magyarországi szlavofóbiával, de itt mellette található Orbán kivételezett oroszcsatlóssága. Putyin ellen nem lázad majd a benne kényszeres túlmozgásos személyisége? Kétlem, de úgy látom, ehhez nincs személyes szabadsága. Már elkötelezett.

2k Jakab

2.kép: Jakab István okossága (Fotó: Bruzák Noémi/MTI)

Az ukrajnai földeket már a multik birtokolják?

Az Australian National Review kétes értékű hírfórum tette közé az Ukrajnáról szóló kacsát, majd egyetlen vesszővel a tizedére csökkentette a meghökkentő adatát (17 millió hektáros adatát 1,7 millióra csökkentette, ami földterületet a multik birtokolnak Ukrajnában). Az orosz újságokat követő V4NA óbudai/londoni hírportál mindezt hihetőnek találta (1. melléklet), s vannak sajtómunkások, akik máig nem ocsúdtak.

1.melléklet: A Habony Művek hírei az ukrán mezőgazdaságról   A KESMA médiamonstrum, a nem-hivatalos miniszterelnöki főtanácsadó Habony Árpád, és a honvédelmi miniszter Szalay-Bobrovniczky Kristóf érdekeltségébe tartozó V4NA »hírügynökség« szerkesztősége az Átlátszó több, egymástól független forrásból származó információi szerint nem Londonban, hanem Óbudán üzemelt. A cég által megadott londoni címeken az Átlátszó munkatársa hiába kereste a »nemzetközi hírügynökséget« […] Habony a magyar vállalkozásait felszámolta, de a Londonban 2015-ben bejegyzett Danube Business Consulting Ltd. ma már a tulajdona, és a hírek szerint 567 millió forint felett gyűjtött. Az ügyvezető Lánczi Tamás (Lánczi András fia – apuka a Fidesz-KDNP kormányt támogató konzervatív filozófus, a Budapesti Corvinus Egyetem ex rektora, a Fudan Egyetem egyik megkülönböztetett üdvözlője) kormányközeli elemző, a Figyelő volt főszerkesztője […] Az Australian National Review (ANR) cikke azt állította már a címében, hogy 17 millió hektár föld került a nemzetközi cégek kezébe. A megnevezett három nemzetközi vállalat: Cargill, DuPont (értsd Corteva) és Monsanto (értsd Bayer). [Ez a hír szinkronban jelent meg számos Kreml-barát médiumban 2022. júliusának utolsó hetében: Gazeta.ru, Trud, Argumenti Nedeli és mások.] Aztán már a szerkesztő javította az alábbi módon: a cikkben idézett 17 millió hektár sajtóhiba [ezt röptette Habony csapata], és valójában 1,7 millió. A vállalatok ezt sem a saját nevükben, hanem befektetési alapokon keresztül birtokolják. Az ANR hírforrást konspirációs-áltudományos minősítéssel tartja számon az internet […] A hír megjelenése óta több, független tényellenőrző oldal is cáfolta az amerikai multicégek földvásárlását Ukrajnában, így a StopFake.org, a DPA és az AAP is […] Mi igaz tehát a V4NA hírügynökség multiknak tulajdonított ukrajnai földrablási ügyéből? Bizonyosan semmi.

Az ukrán földhelyzet tulajdonosi szerkezete lényegileg semmit sem változott, vagyis 97%-ban ukrán tulajdonban van, míg 3% külföldön (Luxemburg és Ciprus) bejegyzett társaság formában ukrán nemzetiségű oligarchákkal működik. A külföldieknek bérbe adott földek aránya nem látszik világosan, de Kína, az Egyesült Államok, Hollandia, Franciaország és az Öböl-menti szultánságok is tényezők ebben a tekintetben. Az orosz bérlői érdekeltségeket a háború már követhetetlenné tette. Tetszett az orbáni adminisztrációnak ez a hír, mert azt állíthatta, hogy az már a multik tulajdona (az Egyesült Államok azért olyan szolgálatkész), amelyek az EU piacát veszik majd célkeresztbe. Ez nem jött be, de azért az álhírek is megteremtik a maguk vevőkörét; azt sugalmazzák, hogy Ukrajna termőföldjeinek többsége a multiké, és ennek az utóhatásai sem lebecsülendők.

Oroszország ismételt felemelkedése?

A nemzeti konzultáció intézményét Orbán Viktor honosította. Gondolom azon egyszerű okból, mert ő és pártjának tagjai a haza maga, és mindenki más (függetlenül attól, hogy bal- vagy jobboldali) nemzetidegen vagy efféle. „A haza nem lehet ellenzékben” (lásd a tévesen XIV. Lajosnak tulajdonított mondást: L’État, c’est moi!) – mondta 2002-es bukásakor, amit érzékelhetően nem tudott kezelni. Mai mindörökre való berendezkedése (kekvák és nagyvállalkozói mélyállam) ezen a hamis, antidemokratikus alaptételen alapul. Nem róla szól azonban ez az írás, még ha itt-ott beköszön is ilyesféle. Nem hiszek egyébként a magányos politikai aktor minőségében. Bizonytalanul bátortalan és dilettáns társaik emelik maguk fölé vagy inkább elé, mint valami védőpajzsot. Neki csak el kell fogadnia ezt az omnipotens önmaga-fölöttiséget és páváskodnia vele.

3k Bekemenet 2022 No War

3.kép: CÖF Békemenet – Budapest, 2022. március 15. (Fotó: Balogh Zoltán/MTI)

A Fidesz-KDNP és CÖF nevű civilszervezete úgynevezett békepárti (3. kép). Első a hasonló ötletek közül. A most éppen zajló, nemzetinek nevezett konzultáció valójában a Fidesz-KDNP pártkonzultációja a választóikkal. A Fidesz-KDNP – aki nem tudná – az új és örökös állampárt, az MSzMP hagyományainak méltó folytatója. Az ellenzék – a társutasok kivételével – távol marad majd ettől az újabb konzultációtól, mert számára a feltett kérdések konstruáltak, amire a lehetséges válaszok követik a demagóg EU-ellenes sugallatot. A kormányzat számára rendkívül hatékonyra és meglovagolhatóra kialakított konzultációfolyamban a mostani főként Ukrajnáról szól (2. melléklet). Olyan pártérdeknek alárendelt pénzköltés ez, amit Orbán Viktor saját céljaira – pl. a nagybirtokosainak (Csányi, Mészáros stb.) érdekvédelmére – használ.

Hogyan is néz ki mára a különleges hadművelet, amit Putyin irányít, és amit csak Orbán Viktor nem ítél el? Ukrajna délkeleti pereme orosz ellenőrzés alatt van már (1. ábra).

Miért jó ez nekünk? A miniszterelnök tudja a választ (még ha fészkelődik is kissé, ha úgy adja a helyzet), de nem osztja meg velünk. Az ország többségének ez rendben van. Ők már eleget tudnak.

1a Ukr23dec8

1.ábra: Az orosz területfoglalás Ukrajnában 2023. december 8-ig (forrás)

2.melléklet: Magyarország KormányaKonzultáció Ukrajnáról   6. Brüsszel még több fegyvert küldene Ukrajnának (…eddig is több mint 5 milliárd eurót költött az ukrán hadsereg fejlesztésére. A legújabb javaslat szerint pedig további 20 milliárd eurót adnának Ukrajna felfegyverzésére);   7. Brüsszel még több pénzt akar Ukrajna támogatására (Az Európai Bizottság további 50 milliárd euróval akarja támogatni Ukrajnát […] Magyarország már eddig is sok milliárd forintot költött az Ukrajnából menekülők megsegítésére);   8. Brüsszel Ukrajnát is fel akarja venni az Európai Unióba (Ukrajna felvétele alapjaiban forgatná fel a jelenlegi uniós támogatási rendszereket. A jelenlegi szabályok alapján teljes jogú tagként Ukrajna kapná az uniós források jelentős részét);   9. Brüsszel be akarja engedni a génmódosított ukrán gabonát (A génmódosított ukrán gabona jelentős része azonban ehelyett elárasztotta a kelet-európai országok piacait, és rendkívül nehéz helyzetbe hozta a térség termelőit. Magyarország megtiltotta az ukrán gabona behozatalát, de Brüsszel továbbra is azt akarja, hogy engedjük be a génmódosított ukrán gabonát).

A mostani politikai akció tizenegy kérdése Brüsszellel kezdődik. Célja egész világosan az Európai Unióban való bizalom megingatása Magyarországon, ami előkészítheti a Hunxit nevezetű lépést, amely után Orbán Viktor a KGB hajdani tisztjéhez, Vlagyimir Putyinhoz hasonló egyeduralomra tehet szert – az eddigiek következtében orosz csatlósállammá formált – Magyarországon. A tét szerintem óriási. Az Orbán-központú tervek Magyarországot elszigetelhetik a fejlett világtól, és ázsiai néppé tehetik újra. Nem véletlen, hogy a fiatalok meghatározóan nem Magyarországon képzelik el a jövőjüket.

A folyamatban lévő nemzeti konzultáció tehát az Európai Unió és Ukrajna savazása, ami árad minden kormánymédiából, és amire a propagandaminisztérium (Rogán Művek) nem sajnálja a reklámköltségeket. Szavazásra buzdít, sorosozik, LMBTQ-zik, fütyülésről és táncolásról hadovál. A megcélzott közönség nem is kétséges, vagyis az alacsonyabban iskolázott állampolgárok köre. Értelmiségiek körében világos, hogy mindez smonca.

A Pew Research Center (Egyesült Államok) felmérése meglepő képet mutat a lengyelek és magyarok viszonyulásáról: (i) a lengyelek teljesen elutasítják az oroszokat, és fenyegetőnek érzik ezt a hatalmat, míg a magyarok nem érzékelik az orosz fenyegetést. Magyarországon meghökkentő módon Zelenszkij elnök elutasítottsága magasabb, mint Putyiné; (ii) az Egyesült Államok elutasítottsága Magyarországon sokkal magasabb, mint Lengyelországban, ennek nyomán Magyarországon a NATO elutasítottsága is mérhető (2. ábra). Lengyelország részéről világos orientáció mutatható ki az Egyesült Államok felé és elutasítás az oroszok irányában. Az ukrajnai Zelenszkij elutasítottsága alacsony. Mindez konform a EU álláspontjaival. Magyarország részéről mindkét irányban bizalmatlanság a jellemző, ez kiterjed a NATO-ra, aminek tagjai vagyunk, és ami az ország védelmét szolgálja. Az orosz invázió után is Vlagyimir Putyin szimpatikusabb nálunk, mint Volodimir Zelenszkij.

A rendszerváltás után a magyarok preferenciája rendkívül sokat változhatott, hiszen az akkor elutasítottság Orbán Viktor adminisztrációjának hatására Oroszország felé rendkívül sokat enyhült (látszólag), azt követően, hogy az energiafüggőségünket beláttuk. Az általános orosz- és Putyin-elutasítottság ma is magas, de a magyar lakosság többsége elfogadta az orbáni érdekalapú politizálást, ami meglehetősen kusza ugyan, de semmiképpen sem uniós tagország preferenciáit mutatja (2. ábra).

2a

2.ábra: A Pew Research Center felmérése a lengyelek és magyarok esetében (Fagan et al., 2023)

Tessék elcsodálkozni kicsit azon, hogy milyen könnyen manipulálhatók vagyunk. Ezért fontos az Orbán-kormányoknak a média fölötti ellenőrzés megszerzése.

(folytatása következik)

Darvas Béla

Megosztás