(Fapados agrokemizálás N^o46)

A környezet-, élelmiszer- és egészségbiztonság egyik sarkalatos pontja a növényvédőszer-használat, amely az engedélyezés függvénye. Hatóanyagokat az Európai Unió (EU), készítményeket a tagállamok hatóságai (Magyarországon a Nébih) engedélyezhetnek. A növényvédő szerekkel kapcsolatos munka társadalmi megítélését segítette volna az agrárminisztérium által vezetett Növényvédelmi Bizottság, de az már 2019 óta nem ülésezik. A tagállami adminisztráció részt vesz az EU munkájában is. Ez az ún. dokumentációvizsgálat, amely egy-egy adott hatóanyagot illetően is ismétlődő munka. A kor tudásának megfelelően újra és újra meg kell feleltetni (re-regisztráció) a növényvédő szereket a – szigorodó – környezet- és egészségbiztonsági előírásoknak. A dokumentációvizsgálat területén – számos másik EU-tagállamhoz, sőt az EU központi engedélyező hatóságaihoz (EFSA, ECHA stb.) hasonlóan – hazánk is, kapacitáshiány miatti késésben van. Holland és lengyel példa alapján most nálunk is teret nyert az elképzelés, hogy a dokumentációvizsgálatot állami megbízásban vállalkozások is elvégezhessék a szakhatóság számára. Ilyen cég a már működő, akkreditációs eljárás alatt álló Nevex Institute Kft. vagy az éppen most szerveződő Pannon Analitika Kft. A Nébih-ben eddig működő, a munkát korábban végző részleg azonban telefonon már nem érhető el. Kétrészes cikkem ezt a kérdéskört járja körül.

Az Agrárminisztérium (AM) által irányított Növényvédelmi Bizottság Simon Gergely (lásd villáminterjú) 2019-es kiszállása és Magyar Ökotoxikológiai Társaság elnökeként való felszólalásom óta nem ült össze. Hazai környezetvédelmi civilszervezet az ottani kavaráshoz nem adja a nevét. Nagy István a kérdésben nem nyugtalan, pedig akkortájt a megoldásra tett ígéretet, de a Növényvédelmi Bizottság kiegyensúlyozott működésére megoldás mégsem született. Úgy tűnik, a veszélyes anyagokkal való döntések társadalmi kontrolljára hazánkban – ahol az egészségügy ebben a kérdésben évtizedek óta a hangját sem hallatja, a környezetvédelem pedig téli álmot alszik – nincs szükség.

Változás az Agrárminisztériumban

Nobilis Márton az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkárának helyettese szeptembertől már nem Bognár Lajos (2. kép) állatorvos (egykori államtitkár – akinek a captan nevű gombaölő szerbe tört bele bicskája –, hanem a mezőtúri Felkai Beáta Olga (pénzügy-számvitel szakirány). A lazaságot hírből sem ismerő Nagy István körültekintően indokolta Bognár Lajos szerepváltását (1. melléklet). Mindez akkor történt, amikor Jordán Lászlótól szeptember 1-én elvették az aláírási jogot, amit 5-én hoztak a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) állományának tudomására.

1.melléklet. Nagy István indoklása Bognár Lajos szerepváltása kapcsán.   „Az elmúlt évek komoly kihívások elé állították az élelmiszerlánc minden szegmensét, amelyekre reagálnunk kell, így a jövőben az élelmiszerlánc-biztonság felügyeletét az országos főállatorvos miniszteri biztosként irányítja, továbbá az ellátásbiztonság fokozása érdekében új helyettes államtitkár felel az élelmiszer-gazdasági, -kereskedelmi feladatok erősítéséért… […] …az egyre agresszívebb állategészségügyi járványok az élelmiszerlánc-biztonság megerősítését teszik szükségessé – hangsúlyozta a tárcavezető […] »…nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megengedhessük magunknak a lazaságot, hogy akár csak egy-egy hibás vagy szakszerűtlen lépést tegyünk« – szögezte le Nagy István… […] …a feladatkörök különválasztása és megerősítése érdekében felkérte Bognár Lajos országos főállatorvost, hogy a továbbiakban miniszteri biztosként felügyelje az élelmiszerlánc-biztonság területét, többek között a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakmai irányítójaként segítse azon megelőző, védekező munkák megszervezését, amelyek révén az állattenyésztési ágazat higiéniai és állategészségügyi biztonsága ezentúl sokkal erősebb lábakon állhat.”

2.kép: Nagy István (AM), Nobilis Márton (AM), Oravecz Márton (Nébih) és Bognár Lajos (AM) kvaterkáznak (Fotó: Pelsőczy Csaba/AM)

Ekként szól a helyettesállamtitkár-váltási gyógymese; ami – mi tagadás – nekem nem elégséges magyarázatként. Ráadásul a termelők jóvoltából a magyar élelmiszer-biztonság helyzete stabil, vagyis nem itt ég a talpunk alatt a talaj. Törökországhoz közel 350 súlyos élelmiszer-biztonsági figyelmeztetés társítható eddig 2022-ben. Ez a szám Hollandia esetében 140 (innen sokszor érkezik harmadik országokból portéka), Lengyelországnál 110, Franciaországnál 90, Spanyolországnál 60, Olaszországnál 50, Belgiumnál 50, míg Magyarország esetében 17 (Dánia 10, Bulgária 10, Románia 10). Valamit tehát alapvetően jobban csinálnak a hazai gazdák az importtevékenységünk során, mint legtöbb nyugat-európai vetélytársunk.

Viszont komoly bajok vannak hazánk növényvédőszer-politikájával kapcsolatban, amit szerintem a nemzetközi vállalatok kereskedelmi érdekei motiválnak. Hazánk ellenezte a neonikotinoid csávázók kivonását, amelyek súlyosan érintették a hazai megporzók állományait, így a méhészeteket is. Ennek ellenére a téves szakvéleményért – ami a hazai szakemberek reputációját kisebbítette – nem bukott senki sem a hazai növényvédőszer-politika vonalán. Ma ugyanez a helyzet a glyphosate totális gyomirtóval, ami dacára annak, hogy az onkológusok rákkeltő hatással gyanúsítanak, hazánknak kell (éppen Szalkai Gábor és Jordán László pl. a Kvarc rádióban érveltek mellette), és mindmáig semmiféle szigorítást nem vezettek be a laikus használat ellen, amit én jogilag megítélhető állami tétlenségnek értékelek.

Itt kell megemlítenem, hogy a biotermesztésben is végeznek természetes alapú szerekkel (egyik ellentmondás mindjárt az, hogy szintetikus vegyületekkel formázzák ezek többségét) növényvédelmet, és ezek a készítmények jelenleg könnyített és nálunk szerintem laikus engedélyezésen (toxikológiai képzettség nélküli tanúsító szervezetek minősítenek) esnek át, ami szerintem helytelen. Ezeknek az anyagoknak a szigorú re-regisztrációját el kellene kezdeni, mert némelyek biztonsági szempontból alatta maradnak a szintetikus növényvédő szerekének.

Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság (NTAI)

A Nébih NTAI épülete előtt Nagy Bálint mellszobra díszlik (címkép). Nagy kérdés, hogy miért? Mára szinte mindent leromboltak már, amit ott ő Nechay Olivér, Koncz Imre és Benedek Pál segítségével szakszerűen felépített. A hatóanyag-kivonásokkal szemben nem áll korrigáló technológia-fejlesztés, s így Jordán László és munkatársai azok, akik a legijedtebben bámulnak a gazdákra, amikor technológiai hiányosság alakul ki, és az egyetlen, amire gondolni tudnak az a szükséghelyzeti engedély. Koncepcióját illetően elhibázott intézeti modell az, amit a Nébih vezetése megvalósított. Amikor ott dolgoztam, akkor Nagy Bálint, „az én vízfejű központom”-ként emlegette a házat, míg idős korában, mikor összebarátkoztunk, azt mondta, hogy a magyar növényvédelmet már olyanok irányítják, akiket ők még a vezetés közelébe sem engedtek volna. A Kossuth téri épületről sem volt persze jó véleménnyel. Szerinte ott a falakat is elátkozták, így porig kellene rombolni, sóval felhinteni, a földet újra kellene szentelni, majd lehetne építeni rá egy egészen mást, mint amit ma minisztériumnak hívnak. Nagy Bálint többek között arról volt híres, hogy a nemzetközi vállalatok vigéceinek befolyását távol tartotta a hazai irányítástól. A szerügynökök a Növényvédelmi Klubban (pl. a Margitkert Étteremben, ma már a budaörsi házban) találkoztak egymással (3. kép), komoly befolyásuk azonban a hatóságra nem volt. Ma viszont a HUCPA (Hungarian Crop Protection Association) talán erősebb befolyással bír, mint a szakmai teljesítményében végletesen elszerényült agrártárca. A köztisztviselők cégek felé való orientációja korábban is ismert volt: Lánszki Imre (mezőgazdasági tárca → ICI, ma Syngenta), Mihály Botond (környezetvédelmi tárca → Nébih előd → BASF) és Eke István (mezőgazdasági tárca → Corax-Bioner Biotechnológiai Zrt.) története ilyen. Napjainkban Szalkai Gábor (mezőgazdasági tárca → HUCPA → Bayer) és Görög Róbert (mezőgazdasági tárca → NAK → HUCPA) példája említhető a tárcától a gyártók/kereskedők felé való elmozdulásra. Ez nyugat-európai tárcáknál már régen kiverte volna a biztosítékokat. Money makes the world go around… – elég régi nóta, amit sohasem szerettem. Ebben a házban volt elhelyezve a szerengedélyezési hatóság, amit sokáig (2021-es menesztéséig) Tőkés Gábor vezetett, illetve kommunikált.

3.kép: A Növényvédelmi Klub 2021. júniusi kirándulása a Margitszigetre – az előadóval szemben Tőkés Gábor és Tarjányi József elnök (forrás)

Nem értem egyébként, hogy az eddigi állami gyakorlattal ellenkezőleg az NTAI ki akarja szervezni a dokumentációvizsgálatot maga alól. Mi lesz akkor a feladata? Ez esetben ugyanis a külső vállalkozók dolgozhatnak egyenesen az Agrárminisztériumnak is, és a Budaörsi úton kiüríthetők ezek az emeletek. Szóval ki intézkedett arra vonatkozóan, hogy a növényvédőszer-dokumentációk nemzeti vizsgálatát PPP (public-private partnership) együttműködés keretében piaci cégekkel kell megoldani. „Ebben a rendszerben az engedélyezés továbbra is a hatósági körben marad, de a dossziék értékelését a szakértői szervezet végzi, amelyet a kérelmező bíz meg. A szervezet a hatályos jogszabályok alapján készít szakértői véleményt a kérelmező költségén” – olvasom. Nagyszerű! Tehát a kérelmező pénzétől függő dokumentációvizsgálótól azt várjuk, hogy elfogulatlan javaslatot terjesszen elénk? Sokak szerint erre biztosíték az akkreditáció. Másrészt viszont az akadémiai kutatók a munkahelyet és támogatót is ellenőrzik, mielőtt egy-egy cikket ma megítélnének, s az olyan munkák, ahol a vizsgáló anyagilag érintett a vizsgálat tárgyában, jelenleg a nem független kategóriába sorolják be. Világos, hogy a piaci vállalkozásként működő dokumentációvizsgáló (például a Nevex) nem a gyártás/forgalmazás része, de a kiadott szakvéleménye miatt mégis beleszólási joga keletkezik. Ezen a hatósági áras rendszer segíthetne (lásd a lengyelországi modellt), csakhogy itt vállalkozásról van szó, s a hatósági tarifa nem igazán pálya a versenyszférának. Keletkezik tehát egy olcsóbb, de lassú és egy drágább, de gyors lehetőség. Az idő: pénz.

A társadalmi szempontok szerint kiegyensúlyozatlan Földművelésügyi Minisztérium (FM ma AM) Növényvédelmi Bizottságának feladata lenne, hogy a sok szempont alapján a hazai növényvédőszer-engedélyezés készülő állapotát véleményezze. A szakmainak nem nevezhető bizottság azonban 2019 óta nem ülésezett (megszüntetéséről sem intézkedett senki), tartalma Nagy István alatt nem frissült, és jelenleg kihirdetett állományának összetétele nem felel meg a jelenlegi állapotoknak (1. ábra), hiszen időközben az élelmiszerlánc-felügyeletben változások történtek. Ez jellemző az ország egyéb intézményeire is, pl. MTA intézményhálózata az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz került, a NAIK (Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ) a MATE-hoz (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) stb. Máshol is változások voltak, és a megnevezett képviseleti joga lejárt.

1.ábra: A Növényvédelmi Bizottságának jelenlegi tagjai (megjegyzések: piros betűszín – képviselet-változás; kék betűszín – munkahelyváltozás; a háttérkép 2018-ben készült egy NAK növényvédelmi rendezvényen)

A Nébih állományán belül az NTAI két osztálya felelős a hazai szerengedélyezés munkájáért. A Növényvédő szer és Termésnövelő anyag Értékelési Osztály vezetője – távozása előtt – Griff Tamás volt. A Növényvédő szer és Termésnövelő anyag Engedélyezési Osztály vezetője – távozásáig – Tőkés Gábor. A munkatársaik azonban csak egy 2016-os leiratban nyilvánosak, s a változás azóta is igen jelentős volt. Az AM és Nébih növényvédelemmel kapcsolatos nyilvános adatközléseiben szerintem súlyos elmaradás tapasztalható.

Az engedélyezett „Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok” jegyzéke

Hazánkban nem a dokumentációvizsgálat lesz az első, ami a versenyszférába csúszott át. Eke István főosztályvezetősége alatt Ocskó Zoltán 1997-ben a Factum Bt-be, majd 2011-től az Agrinex Bt-be mentette át a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok nyilvántartási feladatainak fontos részét, a készítménylisták összeállítását és közzétételét. Ez utóbbi vállalkozás ma tipikus családi cég, amelybe Ocskó egykori munkatársai dolgoznak be. A kétfős Bt. 2021-ben 27 milliós bevételre tett szert, és 0,9 millió forint volt az adózás előtti jövedelme. Ocskó könyvének lektora Eke István, vagyis hajdani főnöke, aki ma nyugdíjas, és aki a Corax-Bioner Rt-ben fejt ki szakértői, ügynöki tevékenységet. Ocskó Zoltán (övé a Biokoll E nevű készítmény, amit 2019-ig a Biokoll Kft. gyártott) és munkatársai évente megjelentetett kétkötetes, puha-fedeles papírpocséklásának (2x~800 oldal; ~3400-4300 Ft), ami évente terheli meg a szakmérnökök pénztárcáját, már régen szakértői adatbázissá kellett volna válnia, ami a gazdáknak ingyenesen állna rendelkezésére az interneten. Milyen digitalizációról beszél Nagy István, ha ezt az alapfunkciót sem tudta eddig a tárca megoldani? A Nébih-nek van ugyan növényvédőszer-adatbázisa, de az korántsem alkalmas arra, hogy a gyakorlati munkát hatékonyan segítse. A könyvben az indexrendszer teljesít ezen a szinten. A hivatalos adatbázis és a minisztériumi megbízásra készülő könyv adataiban is sokféle eltérés tapasztalható. Például a könyvben a szerkombinációkban a már EU-ból évekkel ezelőtt kivezetett hatóanyagok még megjelenhetnek, miközben a legyártott készlet 6 hónapig árulható és 18 hónapig használható fel. Éppen most dolgozunk az EU-, továbbá a Nébih-adatbázisának és az Ocskó és munkatársai által szerkesztett könyv (a tárca megbízása alapján készül) adatainak összevetésével, és 110 körüli ütközést találtunk (részletes adataink év végén jelennek meg cikként). Ez azért elég derekas hibaarány a Ocskó-féle könyv terhére, ami a kivezetés utáni hirdethetőségre vonatkozik, s szerintem nem elégséges azt jelölni egy csillaggal a készítmény mögött, hogy az engedély visszavonva vagy lejárt, s a készletek felhasználására a vonatkozó okirat előírásai érvényesek, hiszen az EU az, amely erről jogszerűen intézkedik. Ilyen szakkönyvben a hat-hónapos árusítási korlát után nem jelenthetne meg hatóanyag, s bizony a 2022 kötetben még a 2009-ben betiltott chlorophacinone véralvadásgátló hatóanyag is fellelhető a hatóanyag-indexben. A Nagy István és Bognár Lajos duónak lesz ilyesmivel dolga, bár – ne feledjem – növényvédelmi képzettsége egyikőjüknek sincs.

Az igazi meglepetés azonban az, hogy Ocskó könyvében azt olvashatjuk, hogy „A kiadvány a Földművelődésügyi Minisztérium megbízása alapján az Agrinex Bt., Budapest gondozza”. Csakhogy Nagy István 2018-tól már Agrárminisztériumot vezet, vagyis a megbízót homály fedi, hiszen a Fazekas Sándor 2011-ben még vidékfejlesztési miniszter volt és csak 2014-től 2018-ig létezett Földművelődésügyi Minisztérium. Ehhez képest a gyártók/forgalmazók (Bayer, Belchim, Corteva, Farmmix, FMC, Nufarm, Syngenta és UPL reklámjai megjelennek a könyvben, ami minisztériumi megbízás és felügyelet esetén nagyon is különös. Nem kellene ennek pártatlan szakmai kiadványnak lenni? Miként maradhatott ennek a kiadványnak az egészségügyi háttere ilyen végtelenül elavult? Az ~1600 oldalnyi összterjedelemhez képest 16 oldalon olvashatunk pl. az ásványolaj-, bipidillium-, DNOC-, foszfin-, klórozottszénhidrogén-, szénkéneg- és kumarinmérgezésről, miközben ilyen növényvédő szerek akár több évtizede nincsenek már forgalomban, míg számtalan mai hatóanyagcsoport említésre sem kerül. Ennek a résznek a színvonala (az egyik szerző már nem él, a másik több mint egy évtizede visszavonult) közel ötven évvel maradt el korunk tudásától. Az 1971-es őskönyvpéldányban Bordás Sándor doktortól már hasonló szöveget olvashattunk, amivel például a szerzők 2017-es kézirata is nagymértékben egyező. Miként lehetséges, hogy ennek a fejezetnek az egészségtudományi korszerűsítése nem történt meg, környezetvédelmi fejezet pedig egyáltalán nincs? Mekkora végül is az az igénytelenség, ami még elviselhető? Meddig maradhat ez a veszélyes anyagokkal foglalkozó kiadvány ebben a kőkorszaki formában? Ez lenne az európai színvonal, amit illetően a DDT 1968-as kivonásának hőstettét emlegetve magunkat fényesítjük?0

Villáminterjú Simon Gergellyel (4. kép).     Darvas Béla: Jelenleg már a Pesticide Action Network, Europe (PAN) egyik munkatársa vagy, vagyis növényvédő szereket illetően nemzetközi színvonalú a munkád. Miként lehetett azonban, hogy 2019 előtt a Növényvédelmi Bizottságban sorozatos támadásoknak voltál kitéve, amit sem Szalkai Gábor (ma Bayer), az első bizottsági elnök, sem Gábriel Géza, az utódja nem tudtak fékezni? Simon Gergely: A bizottságban az ipari oldal (gyártói, kereskedői, nagyüzemi felhasználói érdekképviseletek) dominanciája volt meghatározó, a tagok számában is, illetve az állásfoglalások is rendre az ipari oldal szájíze szerint születtek. A bizottságban a hatósági és érdekképviseleti oldal képviselői a kisebbségben lévő tudomány és civilszervezeti képviselők megállapításait zöld humbugnak nevezték, sőt elhangzott olyan vád is, hogy a civilszervezeti oldal azért támogathatja a méhekre veszélyes neonikotinoidok tilalmát, mert a konkurens lobbinak dolgozik. A minisztériumi vezetés meghallgatott minden véleményt, de nem kommentálták az ilyen abszurd tudományellenes megszólalásokat.   DB: A tudományt képviselők elzárását a tárgyalástól aláírhatom, hiszen a társszerzőségemben tartott glyphosate előadásra sem engedett a Növényvédelmi Bizottság előtt megjelennem Szalkai Gábor. Ő – saját elhatározása alapján, de elég szűk-látókörűen – így döntött. Nem sokkal később a nemzetközi cégek állományába igazolt át. Mi volt az a momentum, ami miatt 2019-ben kiszálltál a bizottságból (1. ábra)? SG: Nem volt értelme a környezetvédelmi civilszervezeteknek a bizottságban részt venni, hiszen minden számunkra fontos kérdésben az elsöprő dominancia miatt az ipari oldal álláspontját szavazták meg, amivel szemben nemcsak a civilszervezeti oldal, de a kutatóintézeti képviselők is tehetetlenek voltak. Mint azt később a kormányálláspontokból is láthattuk, a neonikotinoidok esetén az EFSA tiltást javasló álláspontot támadták, glyphosate esetén viszont támogatták az EFSA-t, miszerint maradnia kell ennek a sok szempontból megítélt hatóanyagnak. A bizottsági közeg tudománytalan, környezet-egészségügyi szempontokat ignoráló volt, és semmi gyakorlati haszna nem volt a jelenlétemnek, hisz a véleményemmel – ami sok más ország hatóságának az álláspontja is volt – rendre egyedül vagy kisebbségben maradtam. Ráadásul kifelé úgy tűnhetett, mintha bevonták volna a környezetvédelmi civilszervezeteket is a döntéshozatalba.   DB: Ez a súlyosan aránytalan összetételű bizottság, hogyan tudhatott volna környezet-egészségügyi szempontokat érvényesíteni? SG: Nyilván az lenne ideális, ha a vegyipar és a nagyüzemi mezőgazdaság hangja mellett ugyanolyan hangsúlyt kapott volna a természetvédelem és az egészségügy is, és a döntés kompromisszumos lett volna. A nagyüzemi mezőgazdaság és a vegyszergyártók lobbiérdekei helyett fő állami szempontnak hazánk természeti kincseinek, az élővilágának, különösen a beporzók védelmének és a magyar emberek egészségének kellene lenni.   DB: Próbálkozott Nagy István miniszter a helyettesítéseddel? SG: Tudtommal megkerestek más civilszervezeteket, de a Környezetvédő Szervezetek Országos Találkozója elé – mely engem eredetileg delegált – nem került a pótlásom.   DB: Melyek azok a témák most, amik a PAN európai képviseletét foglalkoztatják? SG: A PAN sok korábbi témát folytat, mint a méhek védelme, illetve a növényvédőszer-mentes városok, ezek mellett dolgozik az új uniós rendeleten, mely az 50%-os növényvédőszer-használati cél végrehajtását segíti majd a gyakorlatban. Dolgozunk továbbá a helyettesítendő növényvédő szerek (candidate for substitution) kérdésén, a ko-formulánsok szabályozatlanságának megoldásán és természetesen a glyphosate újraengedélyezésének kérdésén.

4.kép: Simon Gergely 2018-ban (forrás)

Jordán László távozása

Jordán László szeptember első hetében való távozásával szinte egyidőben a Nevex Institute Kft. mellett versenytárs tűnt fel, az újonnan alapított Pannon Analitikai Kft., mely mögött gazdaságilag az Albensis céghálózata áll. A budaörsi úti házban úgy tudják, hogy Jordán László fáradozik a külső szakmai tanácsadó szervezet kiépítésén, és Griff Tamás (plusz hat embere) játszik még ebben kulcsszerepet. Mindez persze még városi legenda, de azért napjainkban cégbejegyzések keletkeznek, emberek mozdulnak meg a munkahelyükről. Vajon Bognár Lajos miniszteri biztos mit kezd majd ezzel a hatalmas gubanccal, a mezőgazdasági élelmiszer-biztonság földcsuszamlásával? Hiszen rosszabb esetben nem marad a NTAI-nál engedélyezési szakember. Ezt erősíti, hogy legnagyobb jóindulatom ellenére sem tudtam telefonon elérni őket. Viszont nincs akadálya, hogy a jövőben megkeresésünk után elmondják nekem, amit gondolnak.

Jordán László az a szakember, aki attól rettegett – a Növényvédelmi Bizottság tagjai előtt mondta ezt –, hogy ha a gazdák számára szigorító intézkedéseket közvetít, akkor rágyújtják az irodáját, majd a házát is. Hangfelvételen én is hallottam, be tudom mutatni annak, aki nem hinné. Bátor kiállás. Mára szerintem egészen világos, hogy a közelmúlt Agrárminisztériumát [lásd Szalkai Gábor (AM → HUCPA → Bayer), Görög Róbert (AM → NAK → HUCPA) karrierje] nem a fogyasztói szempontok, hanem a cégek okosságai irányították. Szalkai Gábor és Görög Róbert voltak azok, akik az Országgyűlés Fenntartható Fejlődési Bizottság előtt 2016-ban hősiesen megvédték a glyphosate hatóanyagot és a neonikotinoid csávázókat (itt hamarosan buktak persze, amit a miniszter gálánsan nem vett észre). Jordán Lászlót (Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, NTAI), aki a Kvarc rádióban azt találta mondani, hogy „a glyphosate kevésbé mérgező, mint a csokoládé”, a sorsa most elérte. Az NTAI központi telefonszámán szeptember közepén arról tájékoztattak, hogy Jordán úrnak már nincs telefonvonala, nem dolgozik náluk. Így érthetővé vált, hogy a saját munkahelyi telefonja aznap miért volt egész nap folyamatosan foglalt. Munkatársa szerint nagy átalakulás van a Nébih Budaörsi úti épületében, és még nem tudják Jordán úr és pár munkatársa (2. melléklet) mihez kezdenek ezt követően.

2.melléklet: A telefon foglalt.     Közel két hétig próbáltam elérni az NTAI néhány munkatársát. A telefon folyamatosan foglaltat jelez. Október 6-án a Nébih központi számán a kezelő azt válaszolta, hogy Griff Tamás már nem dolgozik náluk. Bármelyik munkatársát nem tudná kapcsolni? – kérdeztem. Nem – mondta a kezelő – már nem dolgoznak itt.

Darvas Béla

(folytatása következik)