(Fapados agrokemizálás N^o52)

A rendszerváltáskor egy rövid időre megörököltük a megkerülő szabadalmakra épített magyar növényvédelmi fejlesztést. Ennek – a piacgazdaság által mára megszüntetett – iparjogvédelmi rendszernek a lényege az, hogy egy szabadalommal már védett molekulát akkor is le lehet védetni újabb szabadalommal, ha annak előállítására új, az eredetitől független vegyipari módszert sikerül kidolgozni. Ennek alapján a hazai növényvédőszer-ipar döntően már ismert hatóanyagok hazai kidolgozású gyártástechnológiáira épült, és gyakorlatot elért eredeti hatóanyagot (elsőként szabadalmazott, ún. originális készítményt) viszonylag ritkán fejlesztettek. De ha akadt ilyen – pl. diflovidazin (Pap László és munkatársai dolgoztak rajta sokat a Chinoinban) –, a kilencvenes években pénz hiányában már nem tudták elkészíttetni a nemzetközi engedélyezéshez szükséges és elégséges dokumentációt, hiszen ennek költsége drasztikusan megemelkedett. Így a magyar növényvédőszercégek különféle módokon hullottak darabjaikra (példa erre a Chinoin esete). Nemzetközi vagy hazai cégek többnyire különleges módon felvásárolták őket (példa erre a Reanal), és csak kis részükből alakult magyar kereskedő/forgalmazó cég. Illetve megjelentek élelmes vállalkozók, akik a hiánypiacra tették rá a kezüket. Ezekről emlékezünk meg ebben a részben, s arról az elnéző kezelésről, amit a Nébih NTAI és az agrártárca részéről kaptak.

A Chinoin saga – Agro-Chemie Kft.

Késztermék-értékesítés, bérgyártás és raktározás – hirdeti magáról a KITE tulajdonában lévő Agro-Chemie Kft. A hajdani Chinoin egyik önállósuló részlege. A saját szövegezésük szerint nekem nem tűnnek gyártónak, vagyis olyan cégnek, ami saját hatóanyag-fejlesztésre támaszkodik. Sokkal inkább forgalmazói/kereskedelmi tevékenységet látok. Ezen is túlmutat, hogy engedély nélküli saját hatóanyagot (diflovidazin) és az Európai Unióban engedélyét elvesztő, hiányosan vizsgált hatóanyagokkal folytat kereskedelmet. Jó kérdés, hogy mi ennek a szerintem etikátlan kereskedelemnek (10. melléklet) a jogalapja? Az EU részéről ilyen lehet a kísérleti felhasználás (11. melléklet).

10.melléklet: Az Agro-Chemie Kft. ajánlata a honlapjain   (I) diflovizadin (= flufenzin; készítménye a Flumite) – 2007-ben jegyezték be (a cégprospektus szerint a vevők: Kazahsztán, Oroszország, Azerbajdzsán, Üzbegisztán, Grúzia, Törökország, India, Egyiptom, Szíria, Marokkó, Kolumbia és Ecuador), de használatát az EU-ban 2009-ben az új jogszabályok felfüggesztették; (II) benomyl hatóanyagú Fundazol 50 WP – erre vonatkozó információt angolul, ukránul és oroszul is adnak az Agro-Chemie Kft. honlapjai (a cég prospektusa szerint az üzletfelek: Oroszország, Kazahsztán, Ukrajna, Azerbajdzsán, Vietnám, Tajvan, Fülöp-szigetek és Irán), amit hazánkban 2006-ig lehetett csak használni. Az EU-ban 2009-ben az új jogszabályok felfüggesztették a használatát; (III) carbendazim hatóanyagú Kolfugo Super – ukránul és oroszul tartalmazzák az Agro-Chemie Kft. honlapjai. Az EU-ban 2014. november 30-án lekerült a pozitív listáról, vagyis nem használható; (IV) chlorpyrifos hatóanyagú Grafos 10 G – ukránul tartalmazza az Agro-Chemie Kft. honlapja. A hatóanyagot 2020. január 16-tól nem lehet használni az EU tagországaiban; (V) beta-cypermethrin hatóanyagú Chinmix – oroszul tartalmazza az Agro-Chemie Kft. honlapja. Használatát az EU-ban 2009-ben az új jogszabályok felfüggesztették; (VI) carbofuran hatóanyagú Chinufur – ami a hazai csalétkes orvvadászatban játszik kiemelt szerepet – angolul és oroszul tartalmazzák az Agro Chemie Kft. honlapjai. A hatóanyag vezető szerepet játszik a hazai szándékos, csalétkeket használó vadmérgezésekben. Magyarországon 2008 után nem használható, az EU-ban 2009-ben az új jogszabályok felfüggesztették a használatát.

Vajon miként lehet a 2007-ben bejegyzett diflovidazin hatóanyag 15 év múltán még mindig kísérleti felhasználású. Nem sántít a dolog? Tudomásom szerint a környezet- és humántoxicitásra vonatkozó adatok hiányoznak a dokumentációból. Ennek alapján a kezelt termék szerintem emberi fogyasztásra biztonságosan nem alkalmas. Ráadásul rengeteg, az EU-ben engedélyezett akaricid ismert, vagyis nincs szükséghelyzet. Hogyan lehet ilyen készítményt eseti engedéllyel ellátni és nemzetközi piacra dobni? Kinek a súlyos felelőssége ez, ha a gyártón kívül nem az eseti engedélyt kiadó Nébih NTAI-é? Észre kell venni, hogy ez esetben teljes új esettel állunk szemben, ami lényegében figyelmen kívül hagyja a hatóanyag-engedélyezést tekintve az EU-ban érvényes szabályozási rend szellemét. Ezt a nemzeti engedélyezés gyakorlatának szerintem nincs módja etikusan megkerülni.

11.melléklet: Kísérleti készítménnyel való kezelés…89/2004 (V. 15.) FVM rendelet 54. § (1) A 28. cikktől [„(1) Növényvédő szer csak akkor hozható forgalomba vagy használható fel, ha azt az érintett tagállam e rendeletnek megfelelően engedélyezte.”] eltérve, nem engedélyezett növényvédő szer környezetbe történő kibocsátásával vagy növényvédő szer nem engedélyezett felhasználásával járó, kutatási és fejlesztési célú kísérletek vagy vizsgálatok akkor végezhetők, ha az a tagállam, amelynek területén a kísérletet vagy vizsgálatot végezni kívánják, értékelte a rendelkezésre álló adatokat, és a kísérlet céljára engedélyt adott ki. Az engedély korlátozhatja a használandó mennyiségeket és a kezelendő területeket, és további feltételeket írhat elő az emberek vagy állatok egészségére ártalmas hatások vagy a környezet elfogadhatatlan mértékű terhelésének megelőzése – például szermaradékokat tartalmazó élelmiszerek és takarmányok élelmiszerláncba való bekerülésének a megelőzése – érdekében, kivéve, ha a 396/2005/EK rendelet már tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést.

Csányi Sándor cége tehát nem éppen jó példát mutat az országnak. Hogyan lehet, hogy a MATE és a Soproni Egyetem Kekva-kuratóriumi elnökének említett családi cége a növényvédőszer-forgalmazás területén hazánk egyik sikeres ügyeskedője, akit erről a Nébih NTAI valamiért nem fegyelmez. A hazai tárgyalók (pl. Tőkés Gábor és Jordán László) egyébként ismertek a glyphosate-támogatásukról. Szerintük glyphosate nélkül összeomlana a hazai növényvédelem. A NER nevű mélyállam a vezetőivel szerintem igen figyelmesnek tűnik a köztisztviselői sereglet. Szorgalmas nálunk a szélirány kémlelése, új hivatali szerep a spin-doctor-ság. Miként eshet az meg, hogy ezt a zöld pártok sem veszik észre, mint ahogy azt sem, hogy hazánk növényvédőszer-ügyeinek nincs társadalmi kontrollja, hiszen a gyártók és forgalmazók felé elfogult – és általam is kritizált – Növényvédelmi Bizottság működtetése 2019-ben, Nagy István alatt leállt. Ha nincs ellenérv, akkor a csönd lenne az adekvát válasz?

Hogyan lehetett veszélyes anyagok használatának ellenőrzését erre a szintre alacsonyítani, miközben az EU-engedéllyel nem rendelkező carbofuran-nal kapcsolatos, szándékos vadmérgezések sorozatban figyelmeztetnek? Kizárta valaki szennyeződésmintázati vizsgálatokkal, hogy ez nem magyar gyártású hatóanyag volt? Szerintem, ilyesmi nem fordulhatna elő, ha a miniszter és stábja demokratikus döntéshozatalra törekedne, és erre a feladatra szakmailag jól felkészült Növényvédelmi Bizottságot működtetne bábszínház helyett. Különben talán a diflovizadin-történet (eseti engedélyre épített árusítása) el sem kezdődhetett volna a dokumentációjának EU-jóváhagyása előtt, de a toxikológiai szempontból leszerepelt hatóanyagokkal (benomyl, carbendazim, beta-cypermethrin, carbofuran, chlorpyrifos, diquate stb.) való kereskedés sem fordulhatna elő. Tényleg így néz ki a tudásalapú mezőgazdaság, ami felé a Csányi Sándor által felügyelt MATE elindult? Igaz, az EU-ban nem engedélyezett hatóanyagokkal való üzletelést/exportot nem tiltja semmi sem az etikai érzékünkön túlmenően. Létezik egyáltalán kereskedelemetika? Ha nem mi adjuk el, akkor majd mások – nem igaz?

Jogosan vetődik fel ezek után, hogy mekkora a magyar növényvédőszer-üzlet? Nos, árban folyamatosan emelkedve 2022-re 400 milliárd forintos az export, amelyben 200 milliárd forintot költünk. Nyereségünk az orosz, lengyel, román, spanyol és olasz piacról származik főként (8. ábra). A két legnagyobb partnerünk Franciaország és Németország, ahol közel egálban vagyunk. Felvetődik, hogy miből áll a magyar export, hiszen legális termékünk csak az Agro-Chemie Kft. által forgalmazott, jelenleg még EU-engedéllyel rendelkező glyphosate. Ennek a cégnek a nettó árbevétele (2022): 5,5 milliárd HUF. Az Agro-Chemie Kereskedő és Gyártó Kft. nettó árbevétel (2022): 0,4 milliárd HUF. Az Agro-Chemie Invest Kft. veszteséges. Innen tehát a hazai export többsége nem származhat. Honnan jön akkor? A glyphosate ára egyébként az utóbbi évben hatalmasat nőtt, a 2021-es évhez képest 2-3-szor magasabb az ára. A magyar Fozát hasonló árfekvésű, mint az indiai Sharda terméke, és egyharmaddal olcsóbb, mint a Bayeré. A kimutatásból nekem hiányzik Ukrajna és Törökország, mely országokkal tudomásom szerint e téren üzleti kapcsolatban vagyunk.

11.ábra: A magyar növényvédőszer-export és -import 1 – tömegben, 2 – árban, 3 – árban országonként 2022-ben (forrás: AKI)

A 11. ábra mutatja be, hogy a hazai növényvédőszer-fogyasztás nem az import és export különbözete, vagyis a növényvédő szerekkel hazánk aktívan nemzetközi kereskedelmet folytat (12. ábra), és a hazai piacnál durván ~2,5-szer nagyobb piacot lát el. Sőt, az importált növényvédő szerhez a hazai gyártás is hozzájön még. A legnagyobb mennyiségben hazánkban gyomirtó és gombaölő szerek fogynak. Közülük kiemelkedik a glyphosate és a kén mennyiségi kereskedelme. A hazai glyphosate-piac forintban kifejezve ma ~6 milliárd HUF.

12.ábra: 2020 és 2021-ben a növényvédőszer-import, -export és a hazai fogyasztás (ezer tonnában), valamint ez utóbbiból a legnagyobb mennyiségben értékesített 15 hatóanyag (tonnában) [megjegyzések: F – fungicid, H – herbicid, I – inszekticid]

A Reanal-saga – Móraagro Kft.

Nem telt el év, hogy betiltása után a véralvadásgátló pocokirtó használatára ki ne adtak volna hazai engedélyt. Ez azt jelzi, hogy technológiai-hiányosság esete áll fent, amit az EFSA felé jelenteni kellett volna, hiszen 15 éve fennáll ez a helytelen gyakorlat (7. ábra), és ami szerintem a pocokirtási területen legkínosabb, technológiafejlesztésnek pedig nyoma sincs. Az eltérő nevű készítmények, a Redentin 75 RB (engedélytulajdonos a Reanal Finomvegyszergyár Zrt. – bérgyártó a Móraagro Kft.), a Redentin 75 RB New, Pocok Tox (engedélytulajdonos a Móraagro Kft. képviseletében eljáró Albensis Trader Kft.?) és a Pocok Tox Max (engedélytulajdonos a Móraagro Kft. képviseletében eljáró Kertészek kis/Nagy Áruháza Kft.?) ugyanazt az összetételt takarják (címkép, Redentin kézi adagolása – Fotó: Rostás Tibor/MTI). Mi szükség volt a Móraagro Kft. hosszas bujkálására? Az engedély-ügyintéző tehát más (az Albensis Trader Kft.) volt, ami a Fővárosi Törvényszéken per alapja is lett: a Nébih 2021. június 16-án kelt 6300 1803-2/2021. számú – a Móraagro Kft.-t sújtó – végzését a bíróság megsemmisítette, és a Nébih-et százezer forintos pénzbírsággal marasztalta el (12. melléklet).

12.melléklet: A Pocok Tox per – Móraagro kontra Nébih   Fővárosi Törvényszék. Az ügy száma: 12.K .705.051/2021/7. A felperes: Móraagro Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (3937 Komlóska, Rákóczi utca 121.) Az alperes: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (1118 Budapest. Budaörsi út 141-145.). Ítélethozatal: Budapest. 2022. január 25. […] Ítélet: A bíróság az alperes 2021. június 16-án kelt 6300 1803-2/2021. számú végzését megsemmisíti. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az felperesnek 100.000, (százezer) forint perköltséget. A kereseti illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek […] Indokolás (részletek az 1-49 pontból):   A per alapjául szolgáló tényállás: 1) A felperes 2021. június 8-án az alpereshez benyújtott kérelmében a Pocok Tox elnevezésű clorofacinone 0,50% hatóanyagú rágcsálóirtó növényvédő szer szükséghelyzeti felhasználási engedélyezéséi kérte, 2021. szeptember 1. és 2021. december 20. között tervezett felhasználási idővel […] A felperes az alkalmazást megalapozó közérdek, növényvédelmi helyzet kapcsán rögzítette, hogy a mezeipocok-gradáció jelentős kárt okoz, és a magyar piacon jelenleg nincs engedélyezett hatékony növényvédő szer, amit olyan gyakorlattal rendelkező gyártó állítana elő, mint a felperes, aki a kétezres évek óta gyártja a termelők megelégedésére a klórfacinon hatóanyagú készítményt […] Az alperes 2021. június 16-án kelt 6300 1802-2/2021. végzésével (a továbbiakban: alperesi végzés) a szükséghelyzeti engedélyezési eljárást felfüggesztette. Végzésének indokolásában megállapította, hogy „más ügyfél” az Albensis Agrár Kft. képviseletében eljáró Albensis Trader Kft is nyújtott be országos felhasználással szükséghelyzeti engedély iránti kérelmet… […] Rögzítette végzésében, hogy ezen másik ügyfél beadványában a név használati jogosultságot vitatta… ǁ A kereset, a védirat: 3) A felperes a végzéssel szemben keresetet terjesztett elő. amelyben kérte a felfüggesztő végzés hatályon kívül helyezését. Előadta. hogy a ’Pocok Tox’ szóvédjegynek jelenleg is a jogosultja, amit a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 232275 lajstromszám alatt tart nyilván, és amely oltalom jelenleg is fennáll […] 4) Nehezményezte, hogy az alperes a per alapjául szolgáló közigazgatási eljárásban az ügyféli minőséggel nem rendelkező társaság nyilatkozatát valósnak fogadta el az azt alátámasztó bizonyítékok, dokumentumok nélkül […]. 5) Előadta, hogy az alperes a korábbi években rendszeresen megadta részére az engedélyt, amely eljárásokban a képviseletét az Albensis Trader Kft. látta el gyártási és forgalmazást keretszerződés keretében, amely megállapodás azonban időközben megszűnt […]. 6) Álláspontja szerint a felfüggesztés az eljárás indokolatlan elhúzódásához vezet… […]. Hangsúlyozta, hogy a másik kérelmező gazdasági társaságnak az alperes az engedélyt megadta, ezzel megsértette az egyenlő elbánás elvet, és kárt okozott, hiszen a keresetlevél benyújtásakor mintegy 8.808.000 Ft +Áfa összegű megrendeléssel bír, amit engedély hiányában nem tud teljesíteni […] ǁ A bíróság döntése és jogi indokai: 18) A kereset alapos….

Ez a Nébih Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság (NTAI) vezetőinek későbbi átrendeződéséhez vezetett (13. melléklet); előbb Tőkés Gábornak, majd Jordán Lászlónak kellett önként távoznia. Kicsi szakma ez, ahonnan valamilyen formában minden hír kiszivárog. Ráadásul a nagy civilszervezetek (Friends of Earth, Greenpeace, Pesticide Action Network) kedvelt témájáról, a véralvadásgátlók szükséghelyzeti felhasználásáról van szó, amely Magyarországon meglepő módon minden évre jellemző.

13.melléklet: Redentin, majd Pocok Tox használata Amíg a hatóanyag-engedélyezés szigorú EU-s szabályok mentén zajlik, a készítményengedélyezés és az ún. szükséghelyzeti engedélyezés nemzeti hatáskörbe tartozik, és lehetőség nyílik a szabályokkal való zsonglőrködésre. Ez utóbbira mondják, hogy szakmapolitikai kérdés. Az, hogy mi az ügyeskedésben a szakma, az már fogós kérdés. A Redentin 75 RB eredetileg a Reanal terméke volt, de 2005-től a Móraagro vette bérgyártásba. 2018-ban a Redentin 75 RB engedélye lejárt, ami azért különös, mert a benne lévő chlorofacinone már 2009-től nem használható az EU-ban. Ezt úgy értelmezem, hogy készítménye sem lehet forgalomban, de ez esetben mégis tévedek. Nálunk szükséghelyzeti felhasználásra is lehet készítményt engedélyezni, illetve a patkányirtásra vonatkozó biocidengedélyezést lehet követni? 2019-ben a Bólyi Zrt. (tulajdonos: Investgroup-Bóly Üzletviteteli Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. → tulajdonos: Bonafarm Zrt. → tulajdonos: Bonitás 2002 Befektető és Tanácsadó Zrt. → tulajdonos: Unity Vagyonkezelő Alapítvány → kedvezményezettek: Csányi-család) és Móraagro Kft. (többségi tulajdonos: Knipf Róbert) megbízására az Albensis Trader Kereskedelmi Kft. [tulajdonosok: Balogh László és Albensis Invest Kft. (tulajdonosok: Palkovics Zalán és Balogh László)] adta be a Pocok Tox szükséghelyzeti engedélykérelmét, ami előtt a Pocok Tox-ot (Pocok Tox Max-ot és Redentin 75 New-t) engedélyezni kellett valahogy. Hogyan lehetett, ha a hatóanyag már egy évtizede tiltott volt az EU-ban? 2020 végén a két cég közötti kapcsolat megromolhatott. 2021. május-júniusban az Albensis Trader Kft. és a Móraagro Kft. egyaránt beadták kérelmüket a Pocok Tox-ra. Jordán László az Albensis Trader-nek (korábbi ügyfelének) kiadta az engedélyt. A Móraagro Kft. bírósághoz fordult, az pedig megállapította, hogy a hatósági eljárás jogsértő volt (12. melléklet). A Móraagro Kft. Pocok Tox Max néven is beadta a kérelmét, ami szintén engedélyt kapott.

16.kép: Knipf Róbert a Zákányszéken átadott új üzemcsarnokban (Móra-Net Tv)

Kezdjük azért a történet elején. A Redentin-t érintően 2009-ben az engedélyt kérelmező a 2007-ben gyakorlatilag megszűnt [!] Renanal Finomvegyszergyár Zrt. (14. melléklet és 13. ábra) volt, és az engedélyt Halmágyi Tibor adta ki; 2010-2018 között a kérelmező úgyszintén a Reanal Finomvegyergyár Zrt. volt, és az engedélyeket Bognár Lajos, Oravecz Márton és Jordán László jegyezték. Miként kérhet az Opten szerint idegen tulajdonú gyakorlatilag 2019-ig fantom Reanal Finomvegyszergyár Zrt. 2008-2018 között szükséghelyzeti engedélyeket? Ez idő alatt a számtalan utódcég mintha a megmaradt ingatlanvagyonának felszámolásával lett volna elfoglalva. Ki volt az, melyik utódcég, aki valóban eljárt a Redentin esetében, és milyen jogalappal? Hogyan vizsgálta ez a Nébih NTAI vezetősége, miközben például az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Greenpeace jelezte a problémát?

14.melléklet: A Redentin-rejtély   2007-ben az Európai Unióban betelt a pohár, a véralvadásgátló chlorophacinone hatóanyaggal kapcsolatban. A mérgezés az egész táplálékhálón át terjed. A Redentin 75 RB alkalmazására elvileg 2008. január 31-ig volt Nébih engedély hazánkban (2007. június 21-én az Európai Unió a hatóanyagot nem vette pozitív listára, ami után – engedély hiányában – nem használható fel az Európai Unió tagországaiban). A gyártást eredetileg az 1952-ben alapított Reanal Finomvegyszergyár Zrt-ban folytatták, amit 2007-ben be is zártak. 1995-ben a részvényeit először a Trident Holding Kft. vette meg (15. melléklet), majd az a Humet-PBC Noth-America Inc. tulajdoni többségébe került, mely két év múlva eladta a Tyler International LLC-nek. Seregnyi utódcég jött létre közben (13. ábra), amelynek többsége rövid életű volt. A Humet Nyrt. 2010-ben működési profilt váltott, és eltűnt a szemünk elől. A cég az Opten szerint 2019-ben szűnt meg. A gyártelep régóta elhagyatottan áll, hajléktalanok szállásává vált (17. kép). Látható, hogy a részben kiürített, széthordott, lepusztult telepen hosszú ideje semmilyen gyártás nem folyik. A történtek feltárása időszerű lenne.

17.kép: A Reanal elhagyott gyártelepe (Fotó: Várnai László – galéria)

13.ábra: A Reanal Zrt. széthullásának vázlata (fehér – megszűnt; rózsaszínű felszámolás alatt; lila – kényszertörlés alatt; drapp – működő; bordó – külföldi tulajdonos; az ügyvezetők neve válogatott; nem minden keletkező és megszűnt cég neve került feltüntetésre)

A Trident Holding Kft. vagyonkezeléssel foglalkozott. A Reanal-részvényeket 2007-ben eladta a Humet-PBC-nek. Ekkor nagyrészvényes még Civin János (Humet, 20%), a Senergie Zrt. (ügyvezető: Horváth Péter, tulajdonos: Civin János, 19%), a Credington Ltd. (10%) és Nagy István (8%). Zoltán György és Galamb Vilmos is 200 ezer fölötti részvénytulajdonosok voltak. Galamb Vilmos közvetlen befolyását közvetett befolyása nagyban megnövelte. Így a Humet Nyrt. Igazgatósága 2009. január 7-én megtartott ülésén Galamb Vilmost az igazgatóság elnökének, Csereklei Gábort a társaság vezérigazgatójának választotta.

A Humet részvényeit a Tyler International kivásárolta. A Trident Holding 2021-ben még 1,1 milliárd HUF saját tőkével rendelkezett, amit 2022-re 9 millió HUF-ra csökkentett. Ma végelszámolás állatt áll. A Kft. az 1/2022. (I. 4.) számú alapítói határozatával úgy döntött, hogy a társaság törzstőkéjét 1.108.997000 Ft-ról (egymilliárd-egyszáznyolcmillió-kilencszázkilencvenhétezer forintról) 3.000.000 Ft-ra (hárommillió forintra) szállítja le. Az alapító tag rögzíti, hogy a törzstőke leszállítására tőkekivonás miatt kerül sor. A tőke leszállítását követően Milagin Mihail Mihajlovics alapító tag 3.000.000 Ft törzsbetéthez igazodó 100%-os üzletrésszel rendelkezik majd. Ugye ezer sebből vérzik ez az egész történet?

15.melléklet: A Reanal Rt. részvényeinek eladása (Budapest, 1995. március 14.)   Részvényadásvételi szerződés, amely létrejött egyrészről az Állami Vagyonügynökség (1133 Budapest, Pozsonyi út 56.) képviseletében Hatvani Szabó János ügyvezető igazgató, mint Eladó (továbbiakban: Eladó) másrészről a Trident Holding Kft székhely: 1087 Budapest, Könyves K. krt. 76. cégjegyzék szám: 01-09-062486 képviseli: Nagy István ügyvezető igazgató és Zsigmond László mint Vevők (továbbiakban: Vevők) között az alulírt helyen és időben, az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsának 1995. március 1-i E-8/12/ÁVÜ/95. sz. döntésében foglaltak szerint a következő feltételekkel: 1.) Eladó eladja, Vevők megvásárolják Eladónak a Reanal Finomvegyszergyár Rt-ben (továbbiakban: Társaság) lévő, kizárólagos tulajdonát képező, az alaptőke 96,5%-át kitevő, 675.500.000 Ft, Hatszázhetvenötmillióötszázezer forint névértékű 1 db összevont, Hatszázhetvenötmillióötszázezer forint névértékű, bemutatóra szóló részvényből álló részvénycsomagját. A részvények sorszáma 000000001-000067550-ig terjed. A részvénycsomag a Codex Rt.-nél van letétbe helyezve, az ÁVÜ javára óvadékolva. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a bemutatóra szóló részvénycsomag birtokba adása kizárólag a vevő által vállalt tőkeemelés teljesítése után történik meg, a tőkeemelést követő 8 napon belül.   2.) Az 1. pontban részletezett részvénycsomag vételárát a Felek a névérték 12%-os árfolyamán, 80.000.000 Ft-ban, azaz Nyolcvanmillió forintban állapítják meg. A vételár a következőkből tevődik össze: a.) 20.000.000 Ft, azaz Húszmillió forint készpénz; b.) 60.000.000 Ft, azaz Hatvanmillió forint névértékű (címletérték + a szerződés aláírásakor érvényes 174,2%-os kamat) kárpótlási jegy […] [Megjegyzés: A szerződés 1996-os felülvizsgálata mindent rendben talált: a teljes munkaidős létszám 1995. április 1. és 1996. április 1. között 317 főről csak 289 főre csökkent; a Trident Holding Kft. 1995. szeptemberig 200.000.000 Ft tőkeemelést hajtott végre.]

2019-ben jelenik meg a Móraagro Kft. (nettó árbevétel 2022-ben: 3,7 milliárd HUF) termékeként a Pocok Tox (14. melléklet). A szükséghelyzeti engedély iránti kérelmet a Móraagro Kft. és a Veszprém Megyei Kormányhivatal nyújtja be, és az engedélyeket továbbra is az Oravecz Márton és Jordán László adja ki. 2020-2021-ben a szükséghelyzeti ügyben az Albensis Trader Kft. jár el (14. ábra), az engedélyeket Jordán László adja ki. 2022-ben Kertészek Kis/Nagy Áruháza Kft. (a gyártó Knipf Róbert másik cége) kért szükséghelyzeti engedélyt a Pocok Tox Max készítményre. Az engedélyt Jordán László egyedül adta ki. 2023-ban a Kertészek kis/Nagy Áruháza Kft. kért szükséghelyzeti engedélyt a Pocok Tox Max készítményre. Az engedélyt (Jordán már távozott a cégtől) Oravecz Márton és Németh Csilla adták ki.

14.ábra: A Redentin vs. Pocok Tox ügy érintettjei

16.melléklet: Európai engedéllyel nem rendelkező pocokirtóhoz adott támogatás   Negyedik üzemcsarnokát adta át Zákányszéken a Móraagro Kft. Knipf Róbert ügyvezető elmondta, az 1287 négyzetméteres épületben egy gyártó- és egy raktárcsarnok kapott helyet. „A cégnél többek között a Pocok Tox Max rágcsálóirtó szert állítjuk elő és csomagoljuk. A mezőgazdaságban hatalmas károkat okoznak a pockok, 2014-ben a Gabonaszövetség 50 milliárd forintra becsülte az általuk okozott pusztítást. A csarnok úgy lett kialakítva, hogy ha nagyobb mennyiségű rágcsálóirtóra érkezik igény, azt is ki tudjuk elégíteni. Az üzembe megérkezik az egész szemű kukorica, amely a szer alapanyaga, majd egy gép segítségével ebből tört kukorica lesz, ezt megtisztítják, végül a csávázógéppel megtörténik a csávázás (sic!).” Az új üzemcsarnok másik felében alakították ki a csomagolórészt… […] A most átadott épületre 209 millió forintot nyertünk az uniótól [!] és a magyar kormánytól, bekerülési értéken pedig több, mint 500 millió forintba került a csarnok megépítése és a gépek megvásárlása. (Móra-Net Tv)

Számomra talányos, hogy állami pályázati támogatással, amit az EU társfinanszírozott, a Móraagro Kft. olyan létesítményt hozhatott létre (16. melléklet), amiben olyasmit gyártanak, amit az EU engedélyezése egy évtizede betiltott. Kik lehettek ennek a 2022-es fejlesztésnek a pályázati bírálói, akik ezt támogatásra méltónak találták? A Móraagro Kft. egyébként igen sikeres pályázó a hazai rendszerben, hiszen 2015-től nyolc [!] Ginop-pályázatot is nyert.

Külső dokumentációértékelők – Nevex kontra Pannon Analitika

Jordán László 2022. szeptember 1-én távozott az igazgatóság éléről. Bognár Lajost (18. kép) is ez időtájt mentették fel az államtitkár-helyettesi pozíciójából. Próbáltam akkor elérni az igazgatóságot, de a telefonvonalakat lekapcsolták, vagyis a központi hívószámról nem volt elérhető a részleg. Jordán úr rendkívüli gyorsasággal szeptember 9-én már létrehozta a J-Óbor Kft-jét (17. melléklet). Egy, az Albensis cégcsoportnál dolgozó társtulajdonos (Bagi Martin) jegyezte a Pannon Analitika Kft-ét (14. ábra), amely a Nevex Kft. vetélytársává lépett elő. Jordán László távozása előtt hivatalból látta a Nevex Kft. akkreditációs dokumentációját (19. kép). Mire kötelezi ilyenkor a betekintőt a hivatali etika? 2022. szeptemberében Jordán Lászlót a minisztérium felmentette, ő pedig hét képzett szakértőt, Griff Tamással az élen, kalauzolt a Nébih-től a Pannon Analitika Kft. felé. Az előzőekben alkalmazott elv ekkor már nem volt érvényes. Etikus magatartás ilyesmi egy köztisztviselőtől, vagy az etika a társadalomból kiveszett iránymutatóvá vált mára?

18.kép: Bognár Lajos volt országos főállatorvos 2022 szeptember közepén (Fotó: Bokor Ádám)

17.melléklet: A J-Óbor Kft.   Jordán László (ex-NTAI) 2022-ben létrehozta egy fős mikrovállalkozását a J-Óbor Agro Mezőgazdasági Termelő, Szolgáltató és Tanácsadó Kft.-t (1038 Budapest, Óbor utca). Főtevékenysége: 7490 M. n. s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység. Nettó árbevétel (2022): ~4 millió HUF; adózás előtti eredmény (2022): ~3 millió HUF; saját tőke (2022) ~6 millió HUF. Jordán köztisztviselő úr 2023-ban megválva a Nébih-től tehát azonnal lépett a magyar szerengedélyezés privatizációja érdekében. „Két, egymástól független vállalkozás kötött megállapodást a Nébih-hel. Mindkettő kezdeményezte az akkreditált státusz odaítélését [értsd megszerzését] a Nemzeti Akkreditációs Hatóságnál […]. Magyarország ismét úttörő szerepet vállalt, piaci alapú értékelés még nem működik más tagállamban. Nagy figyelem övezi a kezdeményezést a gyártók, szakpolitikai döntéshozók és a társadalom, illetve a zöld szervezetek részéről” – írja a pár hónapja még illetékes köztisztviselő (159-165 oldal). E cikk szerzőjeként úgy gondolom, hogy a Nébih ex-vezető tevékenységét a zöld szervezetek kifejezett gyanúja kíséri, hiszen elképesztően gyors volt ez a pálfordulás. Tény viszont, hogy korábbi tárcaszintű kollégái közül Szalkai Gábor már a Bayer munkatársa, míg Görög Róbert a NAK érintésével a nemzetközi és hazai gyártók és forgalmazók érdekképviseletének (HUCPA) a vezetője.

A Nevex 2022 végén megszerezte az akkreditációját és munkatársai már dokumentumokon dolgoznak, a Pannon Analitika pedig ez év tavaszán kapta meg az akkreditációt. A meghatározó szakembereit elveszítő Nébih NTAI-val viszont mi lehet a helyzet? Milyen szerep várhat rá a jövőben? A hírek szerint Balogh (Albensis cégcsoport) és Jordán (J-Óbor Kft.) urak útjai máris elváltak.

19.kép: Nagy István a Nevex Kft. (Héder Irma és Gergely István) vezetőivel tárgyal (forrás)

A pályám kezdetén négy évet dolgoztam a Csongrád megyei Növényvédelmi Állomáson, majd további négy évet a Budaörsi úti központban, ami későbben a Nébih NTAI nevet felvette. Sok emlékem van Koncz Imre időszakából és persze Nagy Bálintról is. Ott tanultam meg aktát írni, ami nem éppen irodalmi műfaj, és ami nem is mindig sikeres esemény. Tudok a felettesi rangsorról, a láttamozásról, a beleírásokról. 1982-ig, míg el nem jöttem onnan, azt hittem, a szigorú kontroll természetes; ma azonban úgy gondolom egyéni ambíciókat letörő és csak nagyarc-építő, majd -törlő gyakorlat. Országos hatáskörű középirányító szervnek hívtak bennünket, ami a minisztériumot szolgálta ki; ellenvetés nélkül (Nagy Bálintnál ilyenre esély sem volt) és nagyon is sarkosan, benne megannyi kinevezett szakértővel. Visszamenőleg sem szépültek meg bennem az ott töltött évek, pedig az még, ahogyan Ötvös Mihály (a növényvédő szerek fölött rendelkező akkori vezető) mondta a búcsúbeszédében, a növényvédelmi irányítás felszálló ágának végén volt. Aláírom, ebből a Nagy Bálint által épített szigorú és szakmaiságra építő növényvédelmi rendszerből mára semmi sem maradt. Vajon mit is keres a mellszobra a Budaörsi úti épület előtt; szerintem ő sem értené?

Előzmények: N^o1 Nébih és Növényvédelmi Bizottság; N^o2 Nevex Institute és Pannon Analitika; N^o3 Nébih NTAI és a glyphosate; N^o4 A Nébih NTAI kalandja a szükséghelyzeti engedélyezéssel.

Darvas Béla