Hétköznapi tudománypolitika. Alulnézet, ahol a csizma talpa a meghatározó élmény. Karcolatok a mezőgazdasági géntechnológiáról és az agrokemizálásról, tudományos hírek értelmezése
A MON 810 kukorica-fajtacsoport vetési moratóriumával nagyon szerteágazó kísérleteket végzett az a kutatócsoport, aminek tagja vagyok. Az eredményeinket sokan interpretálták, túlozták el azokat pro vagy kontra. A sorozat következő fejezeteiben ezeket veszem sorra. Első ezek közül a Bt-kukorica által a területegységen megtermelt Cry-toxin mennyisége, ami a fehérjetoxin permetező szer formájában kijuttatott változatához képest 50-1500-szoros mennyiségű. A Bt-növények ökológiai gazdálkodásából való kizárását már az is indokolhatná, hogy ezek a növények a természetes protoxinváltozat kurtított/preaktivált változatát termelik. A folyamatos és nagy mennyiségű termelés még az integrált növényvédelem alapelveivel is ütközik, amennyiben megelőző jellegű és nem okszerű. A gyakorlatban lévő Bt-növények nem szövetspecifikusan módosított formák, vagyis a Cry-toxintermelés minden részüket érinti. Ott is termelnek, ahol a célkártevő meg sem jelenik.
A fajtatulajdonosok európai vetésre ajánlott első növényi fajtacsoportja a MON 810 genetikai esemény volt. A genetikai esemény (event) kifejezés a biológiai egyediségére utal, amely egy kísérlet során jött létre, s amelynek utódnövényeiből fejlesztik ki a szóban forgó fajtákat. Az eseménynév (event name) első betűtagja az eredeti tulajdonosra utal. Többnyire a BCS – Bayer CropScience, a BPS – BASF Plant Science, DAS – a Dow AgroSciences, a DP – DuPont (Pioneer Hi-Bred International), MON – Monsanto, míg a SYN – Syngenta Seeds, fajtákat jelöli. A követő számkombináció az egyedi genetikai eseményhez rendelt azonosító. Akadnak eltérések – különösen a korai transzgenikus genetikai eseményekhez köthetően –, hiszen vannak vásárolt események, vagy felvásárolt cégek (pl. ACS – Aventis CropScience → BCS – Bayer CropScience), ahol az eseménynév változatlan maradt. Az eseménynévhez képest az eseménykód (ID-number vagy event code), ennek egyfajta tisztázata, ahol azért a számkombináció többnyire jól felismerhető. Ebből aztán számtalan kevert írásmód származott mára, ahol a helyközök használata, a Ø megjelenése a számkódban, a kiegészítő szám, valamint a kötőjeles, vagy nélküli írásmód keveredik.
Az első generációs – ma gyakorlatba került, többnyire növényvédelmi célú – különböző géntechnológiai módszerekkel (Agrobacterium, génpuska stb.) előállított fajták módosítatlan fajtákkal való keresztezésével jön létre a fajtacsoport, amelynek összefoglaló kereskedelmi neve (trademark – védjegy) is lehetséges. Például a glyphosate-tűrő növények egy jelentős csoportja Roundup ReadyTM névre hallgat. A konkrét fajtának azonban – ahol már egyedi nevek vannak – a közel izogenikus vonal fajtatulajdonosának vetőmag cége ad nevet. Például a hazánkba először kísérleti célra vetett MON 810 fajtacsoport (ezt hívják YieldGardTM, MaizeGardTM fajtacsoportnak is) a DeKalb Genetics Corporation (Monsanto → Bayer) vetőmag-céghez tartozó DK-440 BTY volt, ami arra utalt, hogy a közel izogénes anyavonala a DK-440. Valahogy a géntechnológia világában semmi sem egyszerű, és bizony képességpróbáló a pontos megértés. Már az elnevezésnél el lehet tévedni, és ez még nem is mezőgazdasági géntechnológia/genetika, amibe itt bele sem bonyolódunk, arra ott vannak a tankönyvek. Mivel a módosított apavonal és a módosított fajták genetikai összetétele közel sem azonos, ezért komoly tere nyílik a fajta képességeiben az összetétel jelentős szórására. Ez vonatkozik a Cry-toxinok termelésére is (később részletesen).
Maradjunk annyiban, hogy – többnyire a nemzetközi cégek laboratóriumaiban – a növényi géntechnológusok létrehoznak egy új, addig nem létező genetikai tartalmú módosított vonalat majd annak utódaiból egy fajtacsoportot és azt szabadalmaztatják. Ekkor olyan jogokat kapnak, ami a GM-vetőmag teljes körű felügyeletét hozzájuk rendeli. Megtilthatják és felügyelhetik a harmadik fél vizsgálatait. A vásárló csak a vetőmag használati jogát (technológiahasználati díjat fizet ezért) veszi meg, de nem rendelkezik szabadon vele. Nem adhat belőle harmadik félnek vizsgálatra, és nem foghat belőle magot (már a hibridfajtáknál sem tanácsos ez, de ott nem perelhető), nem használhatja további keresztezésekhez. Ennek megsértésekor a fajtatulajdonosok a jogaikat peres úton érvényesíthetik. Ez az a pont, ahol sokak gazdasági érdeke sérült (a gazdáé is, mert a magot csak lizingeli, de nem teljeskörűen birtokolja), ezért ennek az innovációnak az európai útja fölöttébb döcögős. Sok agrárpolitikus szerint a vetőmag stratégiai termék, aki birtokolja, az tartja kézben az érintett nemzet növénytermesztését. Az európai agrárpolitikusi fanyalgás lényege talán ez a félelem.
23.ábra: A Cry1Ab-protoxin aktiválódása három alegységű toxikus fehérjévé (Palma és mtsi nyomán)
Térjünk vissza a MON 810 fajtacsoporthoz, amely Európában először vetési engedélyt kapott, de amivel kapcsolatban főként Ausztria kezdeményezésére kifejezett tiltakozás indult el Európában. Ausztria civilszervezetei a velük szomszédos országokat is megszólították, mert egy módosított növények nélküli régiót akartak kialakítani. Tény, hogy mindez sikeressé vált, bár szerintem a kezdetekben nem sokan fogadtak volna hazánkban erre a fejleményre. A magyarországi MON 810 fajtacsoport vetési moratóriumának néhány környezettudományi eredményekre alapuló pontját mesélem itt el, amely vizsgálatokban személyesen is közreműködtem. Nem a vizsgálatokat fogom itt leírni, arra tudományos szaklapok és könyvek valók, hanem a vizsgálatok koncepcióit és az eredményekből levonható következtetéseket. Fontos az olvasónak megjegyezni, hogy az érvelésem mindig a konkrét esetre érvényes és nem általánosítható a módosított növények egészére, még ha némi áthallás van ebben az esetben más Bt-növényekre vonatkozóan is.
3.táblázat: Az Európai Unióban 2016-ban jelentős előrehaladást elért Bt-fajtacsoportok (R – felülvizsgálata folyamatban van)
A Bt-növények (3. táblázat) a Bacillus thuringiensis rovarpatogén baktériumnak a kurtított Cry-toxinjait termelik, bár már elérhető Vip-toxintermelő fajtacsoport is. A spóraképző baktériumban a fehérjetoxin kristályos formában (δ-endotoxin vagy parasporális test) van jelen (42-46 old.). A rovarok középbelében a kristályos szerkezet feloldódik és kiszabadul a protoxin, amit proteázok (pl. tripszin) hasogatnak (távolítják el a IV-VII alegységet/domént) és ezzel patogenitás szempontjából aktiválják azt. Így keletkezik az I-III doménű aktivált toxin (23. ábra). Ez a monomer aktivált toxinforma, ami a rovarbél különböző receptoraihoz (ALP – alkalikus foszfatáz, APN – amino-peptidáz és CAD – cadherin) kötődik és hat lépés után az oligomerjük a rovarbél falán pórust nyit (24. ábra), amin a B. thuringiensis vegetatív teste a lárva testüregébe kerülhet, ami annak halálához vezető szepszist idézi elő. A védekező szerként való alkalmazás során rájöttek arra, hogy élő B. thuringiensis baktériumra nincs is szükség a hatáshoz, mert a rovarbélben élő baktériumokkal ez a hatás ugyanúgy elérhető. A mai baktériumos készítményekben általában nincs is élő baktérium, sőt kizárólag csak Cry-toxin tartalmú permetező szerek is ismertek.
24.ábra: A Cry-toxin hatásmechanizmusa a rovar belében (Pardo-López és mtsai nyomán)
Mennyiben azonosak a különféle szerotípusok/törzsek által termelt Cry-toxinok a módosított Bt-növények által termelt kurtított (ún. preaktivált) toxinnal? Itt először a B. thuringiensis különböző szerotípusai által termelt fehérjetoxinok eltéréseire kell felfigyelnünk, ami szelektivitás-változással jár együtt. Például a B. thuringiensis serovar. aizawai, entomocidus, kurstaki és thuringiensis Cry1-, a serovar. kurstaki, kumamotoensis Cry2-, a serovar. morrisoni, sandiego, tenebrionis Cry3-, a serovar. israelensis Cry4-toxinokat termelnek, amelyek tömege/szerkezete jelentősen eltérhet (25. ábra). A különböző szerkezetű Cry-toxinok eltérő biológiai hatásúak és általában rendszintű specifitással rendelkeznek, de kivételek is vannak (26. ábra). A protoxin és az aktivált toxin közötti lényeges méretbeli különbség nem teszi lehetővé az egyszerű összefüggés feltételezését. A 131 kDa (1155 aminosav) tömegű Cry1Ab-protoxinnak például csak 60-65 kDa (594 aminosav) tömegű az aktivált, három alegységes formája. A MON 810-es kukorica ugyanakkor 91 kDa (816 aminosav) tömegű fehérjetoxint termel (ehhez a cry1Ab-gént kurtították), amit preaktiváltnak nevezünk.
25.ábra: Különféle Cry-protoxinok molekulatömege (narancssárga – Lepidoptera; citromsárga – Diptera; piros – Coleoptera; lila – Nematoda fajokra specifikus hatásúak elsősorban)
Hogy ennél is tovább növeljük a bizonytalanságot, az egyaránt Cry1Ab-toxintermelőnek feltüntetett MON 810 91kDa (816 aminosav), az Európai Unióban már érvényes dossziéval nem rendelkező SYN-EV176 72,6 kDa (648 aminosav), a SYN-BT11 65 kDa molekulatömegű preaktivált toxinfehérjét termel. Helyes ezt így együttesen kezelni?
Bizonyosak lehetünk-e abban, hogy a Cry-toxinok nem lépik át az ismert szelektivitásuk határait? A fajtatulajdonosok ezt állítják, de néhány mérési eredmény bizonytalanná tehet bennünket (26. ábra). Az egyes toxinosztályokba tartozó alosztályok/csoportok hatását nagyon eltérő állatcsoportokban is ki tudták mutatni. A Cry-toxinok módosítása – amivel elérhető a rá lassabban kialakuló rezisztens rovarnépességek kialakulása – napjainkban újra az érdeklődés előterébe került. Jellemző példája ennek a B. thuringiensis serovar. kumamotoensis szerotípusra visszavezethető cry1A.105 (Cry1Ab, Cry1F és Cry1Ac „szintetikus” toxinkiméra). Idesorolható a B. thuringiensis serovar. tenebrionis szerotípusra visszavezethető m cry3A-gén, ami a cry3A módosított változata.
A Cry-toxinokat emlősökre, közöttük az emberre nézve többnyire ártalmatlannak gondoljuk. Immunszupresszált emberekben azonban gyulladásos folyamatokat indíthatnak el. Bacillus cereus által okozott bélhurut-járványokban észlelték a B. thuringiensis előfordulását is, aminek kivizsgálását elkezdték. A baktérium spórafehérjéinek mérsékelt allergizáló (nyálkahártya, bőr) hatását is leírták. Gyermekkori asztmával nem tudták összefüggésbe hozni. Ezek a hatások a legtöbb fehérjetípussal kapcsolatba hozhatók.
A Cry-toxinok közül a B. thuringiensis serovar. tolworthicry9Ca1-gén kurtított változata által termelt Cry9c-toxint vádolták meg allergizáló hatással. Ennek az Aventis által 1997-ben engedélyeztetett fajtacsoportnak StarLinkTM (CBH-351) a neve. Több éves procedúra után visszavonták az élelmiszer célra való felhasználhatóságát és 2012 óta a dossziéjának karbantartása is szünetel. A Cry9c-toxint tartalmazó taco shell gyártása/felhasználása körül folyt a legtöbb vita. Tudományos szempontból ez is a lezáratlan viták egyike, ami a GMO-ügyek körül gyakori. Vagyis a bizonyítás egyik oldalról sem lezárt.
A negatív hatás bizonyítása a szabadalom tulajdonosa nélkül lehetetlen, mert egyszerűen nem adnak vizsgálati mintát, ha úgy gondolják, hogy a cégnek nem képezi érdekét a vizsgálat. Talán ezért mondják a géntechnológiát illetően elfogult, kevésbé tájékozottak azt, hogy a GM-növényekkel kapcsolatban eddig semmilyen tudományos aggályt nem sikerült bizonyítani. Valóban elképzelhető valakinek, hogy a nemzetközi cégek ok nélkül, bemondásra vonnak ki a piacról már engedélyeztetett genetikai eseményt, amely rendkívül komoly gazdasági befektetéssel járt?
26.ábra: A különböző Cry- és Cyt-toxinok hatásspektruma (Palma és mtsi nyomán)
Séralini és mtsai egy Monsanto tanulmány alapadatait újra elemezve a MON 863 (B. thuringiensis serovar. kumamotoensis eredetű preaktivált Cry3Bb1-toxint termel) esetében hepatorenális (májra és vesére kiterjedő tünetegyüttes) toxicitást vélt felfedezni. Az EFSA GMO Panelje nem értett egyet ezzel, de a közlemény körül széleskörű vita keletkezett. Tény, hogy jelenleg ennek a genetikai eseménynek az engedélye nincs meghosszabbítva Európában. Hasonló történt Kína és Fülöp-szigetek esetében, míg az Egyesült Államokban és Kanadában továbbra is engedéllyel rendelkezik a termesztése.
A nagy molekulatömegű Cry-toxinok kimutatására a környezetanalitikában ELISA-módszerek léteznek. Ezek használatával (Abraxis, Acadia, Agdia, Creativ Diagnostics, EnviroLogix) születtek nálunk Székács András (MTA Növényvédelmi Kutatóintézet, majd NAIK Agrár-környezettudományi Kutatóintézet) vezetésével mérési eredmények a MON 810 (Cry1Ab-toxin), a DAS-59122 (Cry34Ab1- és Cry35Ab1-toxin), valamint a Cry4-toxinokkal is. A legtöbb mérés a Cry1Ab-toxinnal végezték hazánkban (Takács Eszter és mtsai), amelyek azt mutatják, hogy a MON 810kukoricalevél termeli a legtöbb toxint és ehhez képest keveset a szem. Ez jó hír a MON 810 szemet felhasználó baromfi- és sertéstartóknak, de vizsgálatokra kötelezné a csalamádé- és szilázs-felhasználók (szarvasmarha-, amur-tartók) körét.
Viszont, hogy a növény minden része termeli a Cry1Ab-toxint az azt jelenti, hogy nem szövetspecifikus, optimalizált kifejeződésről van szó. A MON 810 kukoricát kukoricamoly ellen fejlesztették ki, és részben bagolylepkék lárvái ellen. A kukoricamoly a szárban és csőben károsít, míg a gyapottok-bagolylepke csak a csövön. Míg a szárban kifejeződő toxinmennyiség maradéktalanul elpusztítja a lárvákat, addig a csőben kifejeződő kevesebb toxin erre csak hellyel-közzel képes. Ezért túlélők lesznek, amelyek Cry-toxinrezisztens rovarnépességet indítanak útjára (részletesen később). Miért termel Cry1Ab-toxint a gyökér, amellyel egyik hernyókártevő sem létesít kapcsolatot? Miért termelődik a Cry-toxin a pollenben, ami szétszóródik és szennyezi más lepkelárvák táplálékát (később részletesen)? Nem véletlen, hogy ezeket a korai fajtacsoportokat félkész-termékként nevezik meg azok, akik érdemben minősítenek.
A Cry1Ab-toxintermelés területegységre való vetítése eredményezett aztán igazán meglepő következtetést, mégpedig azt, hogy a MON 810 kukoricafajták a Dipel permetező szerben engedélyezetten kijuttatott mennyiség 50-1500-szoros mennyiségét termelheti meg egy hektáron (27. ábra). Ezen a ponton világossá válik, hogy ami engedélyezési szempontból egy terméknek tetszik (pl. MON 810), az a gyakorlat szintjén, konkrét fajtákra vonatkoztatva nagyon is különböző lehet környezetanalitikai szempontból.
27.ábra: A DK-440 BTY (MON 810) Cry1-toxintermelése a Dipel-hez viszonyítva
A világon – így Európában is – az engedélyezés egy konkrét vegyület területi dózisához kötött. Az engedély megnevezi a kultúrát és azokat a készítménymennyiségeket, amire az engedély kiterjed. A munka- és élelmiszer-egészségügyi határértékek erre vannak kalkulálva, ettől eltérni nem lehet. A Cry-toxinok esetében más lenne a helyzet? Bizonyosan nem, a hatósági szabályozás nem tartalmaz ilyen jellegű megengedést. Az EPA/FDA és EFSA engedélyei jelenleg figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy itt ennek a védekező anyagnak a sokszorosát a növény a területen termeli meg. Ilyen esetben az engedélyezést felül kellene vizsgálni, illetve ez csak úgy lehetne megengedő, hogy a Cry1Ab-toxinra vonatkozó területi dózist sokszorosára emelik. Ilyen azonban nem történt, s ez mindenképpen engedélyezési vakfolt.
A nagy mennyiségű Cry1Ab-toxin (tegyük hozzá MON 810 eredetű) megjelenése a termesztés területén tehát mérhető. Korántsem egyszerű viszont ez, mert az antitestet – az immunizálás során – a B. thuringiensis serovar. kurstaki protoxinjára nyerték (korrekció nélkül csak a bakteriális Cry1Ab- és Cry1Ac-protoxin mérésére alkalmazható), amely csak a keresztreaktivitás szintjén méri a kukorica preaktivált toxinját, vagyis a növényben aláméri (közel a felét mutatja csak), de a Dipel-ben sem pontos az eredmény, mert több toxinból (Cry1Aa, Cry1Ab, Cry1Ac, Cry2Aa) csak kettőt mér pontosan. Súlyos méréstechnikai kérdések merültek fel ebben az ügyben, amit az EFSA GMO Panelje a magyar tárgylóféllel folytatott megbeszélésén (53-67 old.) sem tagadott. Viszont a fajtatulajdonosnak nem kötelessége a termékellenőrzéshez szükséges megbízható mérőeszközök biztosítása? Miért nincs növényi Cry1Ab-preaktivált toxin mennyiségi vagy minőségi kimutatására alkalmas, optimalizált tesztcsomag forgalomban? Ugye, ebből is minden genetikai eseményhez eltérő kellene?
A folyamatosan termelődő és nagy mennyiségű Cry-toxin kizárja, hogy az integrált növényvédelem (környezetbarát védekezési eljárás, ami a kémiai védekezést sem zárja ki) területén alkalmazzák az ilyen GM-fajtákat, hiszen megelőző célú, nem okszerű védekezést biztosít (20-22 old.). A természetes B. thuringiensis készítményekkel szembeni védekezéshez képest itt két lényegi eltérést kell felsorolnunk. Az egyik, hogy nem a természetes Cry-protoxint termelik a növények, hanem annak egy géntechnológiai úton kurtított változatát (vö. preaktivált toxinfélék). Az ökológiai termesztés szigorúbb változatai már ez okból sem vennék be a Bt-növényeket a védekezési eszköztárukba, hiszen nem felel meg a felhasznált eszközökkel szemben támasztott „természetes” kritériumnak. Lehetne ezen hosszadalmasan vitatkozni, de felesleges. Ez a termesztési mód egyedi kritériumrendszert állított fel és a szerint termel, vásárlói ezt fizetik meg. A Bt-növény által folyamatosan termelt toxinmennyiség messze több (27. ábra), mint amit permetező szerként és okszerűen (ha szükség van rá) alkalmazunk. A mérgező hatás kialakulásában a dózisnak kulcsszerepe van, ahogy Paracelsus óta tudjuk.
81.kép: Kukoricatarló szártépés után (Fotó: Lauber Éva)
Az egy hektáron megtermelt nagy mennyiségű Cry1Ab-toxin biológiai hatása az, ami ezt követően érdekessé válik. A fajtatulajdonosok a Cry-toxinokkal kapcsolatos méréseket általában a B. thuringiensis bakteriális készítmények dossziéiból vették át. A Cry1Ab-toxin lebomlását például a talajba helyezett protoxinon mérték. Ezt nagyon gyorsnak találták. Más azonban a Bt-kukoricák tarlómaradványának sorsa, amit ma betakarítás után szártépővel kisebb részekre vágnak, majd a talajba forgatnak (81. kép).
Egy éven át nyomon követtük a tarlómaradványok sorsát és azt találtuk, hogy télen szinte egyáltalán nincs bomlás a növényi sejtekbe zárt Cry1Ab-toxintartalomban. Tavasszal kezdődik a bomlás, de a talajból mintázott növényi részekben egy év múlva is az eredeti Cry1Ab-toxinmennyiség 1-8%-át mérhetjük vissza. A 8% érték a fordulókban alakult ki, ahol nagyobb mennyiségű növényi törmelék került egy helyre. Ez tehát perzisztens maradékot jelent, ami a talajok tarlómaradvány-részeivel való felhalmozódást eredményezhet. Mindez két súlyos kérdést is felvet. Hogyan hat ez a talajban élő, aprító szerepű ízeltlábú közösségre, és miként befolyásolja ez az összetevő a talajban élő növénnyel szimbiotikus és növénymaradvány-bontó mikrobiális közösséget?
Kevés tudományos eredmény létezik arról, hogy a szerves anyag lebontását a talajban milyen tényezők befolyásolják, miközben kukoricában 5-6 tonna/ha tarlómaradványról beszélhetünk. Hazánkban Bakonyi Gábor végzett munkatársaival ilyen jellegű kísérleteket. Magyarországon a kukoricavetések talajában mintegy 200-300 állatfaj élhet. Ezek egymással és a mikroorganizmusokkal való együttműködése biztosítja betakarítás után a tarlón maradt szerves anyagok aprítását, ami a lebontás előfeltétele. Az eredményeik alapján a Cry-toxinokat tekintve nem érzékeny Folsomia candida ugróvillás a táplálkozása során különbséget tesz a Cry1Ab-toxint termelő és a közel izogénes vonal között. Ez egyfajta érzékszervi hatás, ami a Cry-toxinok érzékeny állatokon való tápcsatornai hatásától eltér. Két másik ugróvillás fajon (Heteromurus nitidus, Sinella coeca) viszont nem találtak hasonló következményt. Generációkon keresztül etetve ezt a módosított növényi törmeléket a F. candida népesség alkalmazkodása volt megfigyelhető. Ehhez tudni kell, hogy a száradó levélben a Cry1Ab-toxintartalom jelentősen lecsökken, és szoba-hőmérsékleten is mérhető lassú bomlás.
Az arbuszkuláris mikorrhiza kapcsolatban a gombák hifái áthatolnak a növényi gyökér kéregsejtjeinek sejtfalán. A gyökérben speciális képleteket (vezikulumok, arbuszkulumok) képeznek, melyeknek raktározó és felszínnövelő szerepük van. A szimbiotikus gomba-növény kapcsolat során a növény ásványi anyagokat (pl.: foszfort és nitrogént) és vizet kap a gombától, és cserébe kész szerves anyagokat juttat neki. A DAS-59122 (Cry34Ab1- és Cry35Ab1-toxinok) ennek a kapcsolatnak a kialakulását késlelteti a közel izogenikus vonalhoz képest. Hasonló mérési eredmény MON 810 (Cry1Ab-toxin) kukoricáról is ismert. Azt gondolom, hogy meghatározónak nevezhetjük még az ismerethiányunkat a talaj életközösségére gyakorolt hatást illetően.
A következő rész címe: A kiméra – Ikarusz röpte (Biotechnológikaland No32)
Darvas Béla
Nélküled nincsenek sztorik.
Bankkártya
Átutalás
PayPal
1%
Így is támogathatsz
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.
Üvegvisszaváltással
Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!
Bankkártyával az AdjukÖssze.hu oldalon
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
(Biotechnologikaland No76) Előszó A GMO-lobbi hatására az Európai Bizottság javaslata (címábra) komoly visszhangra talált Európában. A javaslatok közül NGT1 esetében...
(Biotechnologikaland No75) Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület kontra GMO-Kerekasztal A Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület lépett hazánkban először abból a célból, hogy...
(Biotechnologikaland No73) Előszó: Ez a cikksorozat eredetileg a véleményvezérek (nemzetközi és hazai) ismeretterjesztő lapokban megjelent legfontosabb állításait mutatta volna be...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!