Bezárás
Tudománykövető

Az Európai Unió Bíróságának állásfoglalása után – Ki engedélyezi majd a genomszerkesztett fajtákat?

Tudománykövető (No30)

Az Európai Unió Bírósága (Curia) 2018. nyarán történelmi jelentőségű állásfoglalást hozott. Ebben a genomszerkesztési módszerekkel előállított módosított fajtákat is GMO-nak minősítette, és változatlan jogi környezetbe helyezte. Az Egyesült Államok jogi szabályozása viszont a Food & Drug Admistration (FDA) javaslatára kivette azokat a GMO-szabályozási körből, és lényegét tekintve szabályozás nélkül hagyta. Hazánkban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) előzetes véleménye fennakadt ezen a fontos döntéshozáson, hiszen a későbbi Curia állásfoglalással szemben az Egyesült Államok ebbéli szakpolitikáját (FDA) támogatta. Az előzetesen állásfoglalók közül egyedül Nagy István miniszter (AM) korrigálta az álláspontját, az MTA matematikus elnöke azóta is hallgat a kérdésben, míg a NAK elnöksége, a vele kapcsolatban lévő hírportálokon keresztül továbbra is genomszerkesztés-pártinak tűnik. Sőt, „A nagy precíziós buli” főcímű cikksorozatom miatt ifjabb Hubai Imre biogazdát, nyíltan vállalt GMO-ellenessége miatt a NAK elnökének, Győrffy Balázsnak a kezdeményezésére távolították el a NAK vidékfejlesztésért felelős országos alelnöki posztjáról. Bűneként a vele készített interjúmat hozták fel, amit utólagosan is olvasásra javaslok, ami egyébként a NAK etikai bizottságának próbáját kiállta, de a NAK közgazdász vezetője, mégis elintézte kertészmérnök alelnökének visszahívását. Kevés, ennél visszatetszőbb eljárást láttam mostanában, hiszen az alelnökkel készült interjúban elhangzottak szakmaiságát és valóságtartalmát azóta sem vonta kétségbe senki.

Az ellentmondásos hazai döntéshozói vélekedésben már nyoma sincs a pártok hajdani egyetértésének. A Demokratikus Koalíció Vágó István szerint vállaltan a GM-növények köztermesztésben való megjelenését pártolja, de az Együtt egyik politikusa is tett ilyen kijelentést, habár ismert európai felmérések szerint a fogyasztói elutasítás lényegesen nem változott. Mint tudjuk a piac megerőszakolásával még a nemzetközi cégek sem próbálkoznak. Példa erre a Flavr Savr (Monsanto) nevű polcálló paradicsom vagy az Amflora (BASF) nevű ipari burgonya piaci bukása. A vásárló dönt.

A kritikus véleményt megjelenítők közül a Gene Ethics 2019. januári körlevele többnyire a CRISPR/Cas9 (crisper) módszerének állatokra vonatkozó eredményeire koncentrált. Minden bizonnyal szerepet játszik ebben a kínai genomszerkesztett ikrek (Nana és Lulu) esete, ami tágabb értelemben a géntechnológiára, szűkebb értelemben a genomszerkesztésnek erre a még szabadalommal körül nem kerített válfajára irányította a közfigyelmet. Jelenleg nincs olyan elemzés, aminek ne lenne sarokköve ez az embergenom-szerkesztési esemény. Míg a crisper módszerének bizonyított a pontatlansága, így az emberen való alkalmazását az orvosetika joggal elutasítja, addig az állatokon való kipróbálása megkülönböztetett tudományos figyelmet vált ki. Hazánkban a gödöllői NAIK Mezőgazdasági Biotechnológia Kutatóintézetben (MBK) folynak ilyen típusú kutatások, s az intézmény főigazgatója, Gyuricza Csaba, aki bár outsider ezen a tudományterületen, a NAK elnöksége előtt, mint kinevezett szakértő kimondottan genomszerkesztés-párti véleményének adott hangot. Az egybegyűlteket gödöllői és szegedi intézeteibe hívta meg, ahol bemutatót tartat majd nekik ez ügyben. Hozzátehetem, hogy az MBK nyulakon végzett állat-géntechnológiai kutatásai nem mezőgazdasági, hanem egészségügyi célúak. Hiripi László ezen a területen elismert és kiegyensúlyozott véleményt képviselő kutató. A szegedi növény-géntechnológia kutatások az MTA SzBK intézetéhez fűződnek inkább, és kevésbé a – szintén a NAIK-hoz tartozó – Gabonakutató Kft.-hez.

Nem vitás, hogy a mezőgazdasági géntechnológia elutasításával egyidejűleg a génterápiával kapcsolatos egészségügyi várakozás jelentős, s az ügyben állatokon végzett kísérletekre vonatkozóan súlyosan elítélő véleményt eddig senki sem tett közzé. A világvallások több évtizedes csöndje nekem különös. Nem kellene vajon húsz év után a vallási vezetőknek ismételten vezetőelveket közzétenniük? A géntechnológia gyors tudományterület, pár hónap alatt is elképesztő a haladása. Növények esetén a kísérletekkel kapcsolatos háborús statisztikára még legyintünk, de állatoknál már én is hajlok arra az álláspontra, hogy ezekkel a beavatkozásokkal a nálunk fejletlenebb és magukat kifejezni képtelen, nekünk kiszolgáltatott társállataink életével játszadozunk. Igaz, önös távlati egészségügyi céljaink érdekében. Mostanában még az állatvédők is mintha elcsöndesedtek volna.

Kellett persze ehhez a hivatalos környezetvédelem hazai széthullása és a civilszervezetek formális megfegyelmezése, amit támogatásuk szigorú állami ellenőrzése tett gyakorlattá. Az ún. közhasznú civilszervezetek sem kivételek; az állami odafigyelés esetükben is takaréklángon lobog. Társadalmi munka az, ami számukra ajánlott, ha napi politikai célra nem használható az aktivitásuk. Géntechnológia területén itt találjuk az EuropaBio elveit valló, nem közhasznú Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiáért Egyesületet (Dudits Dénes), a GMO-mentességből hasznot húzó, főként a takarmányozás területén aktív GMO-mentes Magyarországért Egyesületet (Zászlós Tibor, egyben a NAK alelnöke). Tudományos kutatások alapján környezet-egészségügyi szempontokat egyedül a közhasznú Magyar Ökotoxikológiai Társaság (Darvas Béla) képvisel.

E kitérő után térjünk vissza az állat-géntechnológia híradásaira, mert bár a közmédia heti tudományos hírei között kellene szerepelniük, a médiairányítók féltik az olvasót a bonyolultabb hírektől, és erősen lebutított ismereteket kínálnak csupán. Sokszor tapasztalhatóan az érintett hírkezelő sem érti azt, amit továbbad (pl. az MTI-től átvett hírek); miként tájékoztatná így érdemben az olvasót? Mostanában, ha nincs like és követés, akkor a hír sem kell. Veszélyeztetett foglalkozásnak látom az újságírást. Nem a szakmai hozzáértést, hanem a lojalitást matricázták a zászlajára.

A Gene Ethics és a Friends of Earth éppen közös akciót kezdeményezett azzal a céllal, hogy Ausztrália a genomszerkesztés eredményeit a továbbiakban GMO jogi körbe tartozóként szabályozza (mint feltehetően az Európai Unió), vagyis ne vegye ki ebből a körből, így szabályozás nélkül hagyja (mint talán átmenetileg az Egyesült Államok tette). Ausztráliában is mindkét lehetséges döntésnek van támogatója. A Curia állásfoglalását támogatók azzal érvelnek, hogy a genomszerkesztés kiemelése a GMO jogi szabályozás köréből valójában ideológiai és nem tudományos döntés. A genomszerkesztett élőszervezetek ugyanis szabadalmi körbe kerülnek, és hatósági utóellenőrzésük elmaradása beláthatatlan kereskedelmi körülményekkel járhat. Mindez az érintett szállítmányok visszautasítása/megsemmisítése révén kontinensek közötti feszültségeket kelthet majd.

A legsúlyosabb állításom azonban most következik, amit eddig nem látom, hogy bárki is tárgyalt volna. Amennyiben ugyanis az FDA nem tartja feladatának, hogy ellenőrizze és engedélyezze a továbbiakban a genomszerkesztéssel készített új fajtákat, akkor szerintem a GMO jogi szabályozásba helyezőnek kell erre a szakértői adminisztrációt létrehoznia. A Curia állásfoglalása után az Európai Unió (EU) döntése után (valószínűtlennek látom, hogy az EU a bírósága ellenében foglal állást) a genomszerkesztett szervezetekkel és a kapcsolatos termékekkel foglalkozó engedélyezési egység felállítása (vagy a meglevő GMO-egység ez irányú kibővítése) az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságon (EFSA) belül elkerülhetetlen lesz. Az FDA-tól kényszerűen átvállalt elsődleges engedélyezési folyamat hatalmas munka elé állítja és költségekbe veri majd az EFSA szervezetét, és a tagállami GMO-feladatokkal foglalkozó egységek valóságos szakmai bővítését is fogja igényelni. Ennek elmulasztása esetén az EU a RASFF rendszerén keresztül, mint nem engedélyezett technológiákat, el kell, hogy utasítsa az engedéllyel nem rendelkező genomszerkesztett fajtacsoportokat, mint tette ezt korábban is. Tessék ezt végig gondolni!

A kínai GE-ikrek (GEgenetically engineered) születése után a szabályozás átláthatóságát biztosító viták szerintem mindenhol elkerülhetetlenné válnak. Ennek következtében az állat-géntechnológiára ma sokkal nagyobb figyelem irányul. Az Egyesült Államokban és Kanadában piacot elért GM-fajta (AquAdvantage lazac) húsát árusítják már. Az állat-géntechnológia igen sokféle iránya környezetvédelmi (pl. Enviropig) és gyógyszerészeti (mint élő bioreaktor) célú is lehet, de a xenotranszplantációs felhasználás is az érdeklődés középpontjába került. Csacskaságok megvalósítása sem kizárt, mint házi kedvenceink klónoztatása vagy kihalt állatfajok feltámasztása.

Napjainkban a crisper módszerével betegség-ellenálló GM-fajtákat hoznak létre, általában úgy, hogy valamely, a betegség szempontjából fontos fiziológiás gént elrontanak (csöndesítenek – genetically silenced) bennük. Ilyenkor a módosított gazdaszervezet örökítő anyagába nem kerül be új gén (bár az átalakítást idegen gének végzik), viszont a csíravonalban egy természetes módon működő gén mutáns változatát hozzák létre. A módosított állat utódjai is hordozzák és örökítik majd az új képességet. A kínai GE-ikrek is ilyenek, amennyiben a HIV bizonyos törzseinek sejtbe való belépését segítő, természetesen előforduló receptorfehérjét (CCR5-gén) elrontották bennük, aminek következtében ellenállók lesznek a HIV-törzsek egy jelentős részére. A crisper azonban nem pontos eljárás, vagyis az átalakítás során a megcélzott ivarsejtekben vagy a zigótában hibákat ejt, amelynek az egyedfejlődés során lesznek következményei. Ezen túlmenően a szándékosan elrontott fehérjének valószínűek a további fiziológiás hatásai, mint például a kínai GE-ikrek esetében a nyugat-nílusi vírussal (WNV) szembeni fokozott érzékenység. Pontosabban ennek a fertőzésnek a súlyos formái az esetükben nagyobb valószínűséggel jelentkeznek majd.

Éppen napjainkban jelent meg makákómajmokon annak a genomszerkesztési munkának az eredménye, aminek a forgatókönyve nagyon hasonlatos a kínai tudományos közösség által most elítélt GE-ikrek esetéhez. A cirkadián-ritmus zavarai elsősorban álmatlanságban mutatkoznak meg. A következményeket tekintve pszichiátriai betegségek és az öregedési folyamatok érintettek, amelyek további mellékhatásokkal járnak. A crisper módszerével most makákón a BMAL1-gént rontották el. A GE-majmoknál alvászavarok jelentkeztek, és magasabb éjszakai aktivitás volt tapasztalható. Hasonló kísérletek vezetnek állatokon betegségmodell előállításához.

Wendy S. Barclay (Imperial College, London) 2019. január 22-én a Reuters-nak adott interjút. Arról számolt be, hogy a Roslin Intézet kutatóival crisper felhasználásával GM-csirkét állítottak elő, amely ellenáll a madárinfluenzának. Itt is egy fehérje termelésének (ANP32A-gén) leállításáról van szó, ami a vírus betegségkiváltásban játszik szerepet. Figyelem, tehát nem úgy általában az influenzának, melyek közül a H1N1 számunkra elég félelmetesnek tűnik. Szerintem csúsztatás a „megállítható lesz a következő nagy emberi influenzajárvány” megjövendölése, ugyanis a madárinfluenza (H5N1) eddig nem okozott még emberi járványt. Az interjú egyébként fölöttébb elnagyolt, és az eredmény még ezután jelenik majd meg. Most még várunk, hogy a reményteljes tojások kikeljenek.

Daedelon

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom