Hétköznapi tudománypolitika. Alulnézet, ahol a csizma talpa a meghatározó élmény. Karcolatok a mezőgazdasági géntechnológiáról és az agrokemizálásról, tudományos hírek értelmezése
Az új genomszerkesztési eljárásokat a pontosság jellemzi – olvashatjuk szinte minden falvédőn. Ezek a génkonstrukciók felkeresik és azonosítják a célhelyet, és a változtatást ott hajtják végre, ahol terveztük. Első képviselői (hibrid meganukleázok, ZFN-3, TALENs) még jelentős fehérjemunkát igényeltek, így a kivitelezés elég lassú és drága volt. A CRISPR/Cas9 módszernél erre már nincs szükség. A módszer köré speciális tudományos ipar épült ki, amely gRNS-eket és plazmidokat gyárt/gyűjt, továbbá génkönyvtárat épít (Addgene), és minden szempontból kiszolgálja az ezt a technológiát használni szándékozókat. A módszer három vezető egészségügyi cége (CRISPR Therapeutics, Editas Medicine, Intellia Therapeutics) a tőzsdén is megjelent; összértékük egymilliárd US dollár körüli. Mai vezetőik a módszert érintő kritikát olyan módon fogadják, mint a géntechnológia gazdasági sikerében általában érdekelt nemzetközi cégek. Kiemelt céljaik között az egészségügy problémái állnak. Örökletes betegségek gyógyítása, amit emlegetnek, és a személyre szabott gyógymódokról is sokszor esik ismét szó. Az örökletes betegségek kezelését az emberi csíravonal érinthetetlensége miatt moratórium teszi lehetetlenné, bár kínai kutatók erre a területre nem is ritkán betévednek, s a pontosságra vonatkozó PR-szöveget is egyre gyakrabban cáfolják tudományos munkák.
A genomszerkesztési eljárásokkal kapcsolatos hazai lelkesedés most éppen óriási, de úgy látom, hogy a humán-gyógyászatban való alkalmazásukat többen nem látják még elég biztonságosnak. Mi is ennek az oka? Röviden: a célhelyet kerülő (off target) hatások. Járjuk ezt körül. Mindjárt az elején megemlítem, hogy növényekre vonatkozóan olvasható olyan vélekedés, hogy mindez nem olyan fontos, hiszen a szerkesztést követő szelekció a számtalan félresikerült egyedet úgysem tenyészti tovább. Kiválasztja a kevés sikerest, oszt jó napot. Ez kétségtelenül igaz, ha az előidézett mutáció nagyon nyilvánvalóan hibás fenotípust eredményezett. Más a helyzet, ha ez későn és nem külsőségekben mutatkozik meg. Mások viszont azt mondják, hogy a mezőgazdaság kemizálása és géntechnológiai annektálása természetellenes helyzet (monokultúra) normalizálásával próbálkozik. A természetellenes helyzetből fakadó egyensúlytalanság egyensúlyi helyzetét keressük – mi, akik ezt túlszaporodásunkkal és termésmaximalizálási kényszerünkkel kiváltottuk –, vagyis keresünk egy újabb pontot, ami körül szabálytalanul billeg a kvázi-természetes ökológiai rendszerünk.
Emlékszünk Dolly bárány zigótatestvéreinek statisztikájára? 277 próbálkozásból 29 zigóta indult fejlődésnek, 13 implantáció után megtapadt, amiből 5 meg is született. Három hamarosan és egy másik kicsit később elpusztult. Természetesen itt nem genomszerkesztésről volt szó, hanem sejtmag-átültetéses klónozásról. Ami miatt mégsem haszontalan az adatokat idézni, az a tény, hogy a mai géntechnológiai módszerek mindegyike jellemezhető azzal, hogy a módszerünk mennyire pontos és hatékony. Dolly esetében 0,36% volt a felnevelhetőség sikeressége. Nagyon csekélynek gondolom. Hat utódja született később, de élettartama (6,5 éves volt, amikor elaltatták) fele volt a normálisnak. Négyéves korában ízületi gyulladást, majd súlyos tüdőbetegséget (retrovírus okozta tüdőrák) kapott, amely immunrendszerének fejlettségét kérdőjelezte meg. Ezt nem hozták a klónozással kapcsolatba. Az életteljesítménye tehát átlag alattinak minősíthető, viszont ebben a zárt tartás is közrejátszhatott. Minden bizonnyal más kísérletsorozatok (itt emlőmirigysejtekből származott a sejtmag) statisztikája ettől némileg eltérhet. Szívesen olvasnék hasonló statisztikákat a genomszerkesztés egyes módozataival kapcsolatban, hiszen sok dologról árulkodnak ezek az adatok.
Shengdar Q. Tsai hematológus a céltévesztő hatásokat úgy szemléltette egy előadásában (63. ábra), hogy a genomszerkesztés ellenőrzésére van pár rutinmódszerünk, amit átalakításkor használunk. Ezek olyanok, mint a köztéri lámpák. Az ezek fénycsóvájában elveszített dolgokat (értsd indukált mutációkat) meg fogjuk találni, viszont ott, ahol sötét van, ahová a módszereink nem érnek el, esélyünk sincs erre. Ez a véleménye a CRISPR/Cas9 módszerről, amelynek javításán munkatársaival dolgozott és SpCas9-HF1 nevű módszerével ilyen, kedvezőbb eljárást talált is. Véleménye nagyon is a lényegre tapintott – kiterjeszthető a géntechnológia teljes területére –, és mivel a saját esetére talált megoldást, a felbolygatott pro-GM kedélyek gyorsan lecsillapultak.
63.ábra: Az elveszített kulcsok és a közvilágítás esete (S.Q. Tsai ábrája)
Korántsem Tsai az egyetlen, aki a rejtve maradó mutációk miatt azért aggódik, mert a humán-gyógyászati felhasználásnál az onkogén potenciál növekedését feltételezi. 2011-ben Gabriel és mtsai, valamint Pattanayak és mtsi a ZFN-3; 2013-ban Fu és munkatársai, valamint 2017-ben Schaefert és munkatársai a CRISPR/Cas9 módszerek pontatlanságait sorolják. A hibátlannak tűnő elvekből a gyakorlat sokszor tréfát űz; a valószínűtlennek tartott események mégis megtörténnek. Úgy tűnik, a genomi utak mentén a köztéri lámpák még szórványosan pislognak.
Az új genomszerkesztéssel volt kapcsolatos az a 2015-ös vita, amely humán-embriók módosításáról szólt (133. ábra). A kínai szerzők eredetileg a Nature és Science folyóiratokat célozták meg, de azok etikai okok miatt elutasították a szóban forgó cikk közlését. Végül egy kínai újságban jelent meg a közleményük, de a hatás így sem maradt el. Helytálló kérdés, hogy a kiinduló triploid zigóta, amit két spermiummal termékenyítettek meg, diandrikus, vagyis eleve életképtelen vonal, vajon teljesítette-e az emberi csíravonal moratóriumával kapcsolatos kitételt? Azt kell, hogy mondjam, hogy ezek a kísérletek, bár a csíravonal sejtjein folytak, de annak életképtelen mutánsán (a terhességek 2-3%-a eredményez triploid zigótát – ezek csak egy része spermiumtúlsúlyos vagyis diandrikus –, amelyek korai vetélésre/mola-terhességre vezetnek), így az életképes csíravonalat nem érinthették. John Harris megjegyzése nagyon is helytálló abban, hogy az indukált pluripotens emberi őssejtekkel folyó kutatásokat a jelenlegi moratórium nem akadályozza, pedig ezekből másodlagos úton petesejt, vagy spermium is képződhet.
De nézzük a már elkezdett konkrét esetet. A béta thalassemia örökletes vérképzőszervi betegség, amelyben érintettek (Földközi-tenger környéke) nem képesek normális hemoglobinképzésre. Liang és munkatársai CRISPR/Cas9 módszerrel igyekeztek korrigálni a hibás HBB gént. 86 diandrikus triploid embrióba injektálták a mintagént tartalmazó génkonstrukciót. Nyolcsejtes kort 71 embrió élt meg, amelyből 54-et feldolgoztak. 28 volt azon triploid zigóták száma, amelyek megfelelően osztódtak, de ezek közül csak négyben mutatták ki a vegyes mutációt, vagyis a pontmutációt (NEHJ) és a mintaszakasz alapján (HDR) való javítást. Azt találták – ezen túlmenően –, hogy a bevitt konstrukció sokféle és meglepő, nem célzott genetikai problémát is okozott. Ezek aránya sokkal magasabb volt, mint egérmodellen, és diploid emberi testi sejteken korábban találták. Ehhez nyilvánvalóan köze lehetett, hogy a kísérleti célra választott diandrikus triploid humán-embrió osztódási zavarai eléggé gyakoriak. A kísérletet leállították.
Viszont egygénes örökletes betegségek (pl. sarlósejtes anémia, cisztikus fibrózis, Huntington-kór stb.) gyógyításához elkerülhetetlen lesz ezeknek a kísérleteknek az elindítása. Liang és munkatársai szerint az alkalmazott genomszerkesztési módszer nem alkalmas még ilyen változtatások végrehajtására, vagyis humán-gyógyászati feladatok megvalósítására. George Church (az Editas Medicine Inc. egyik alapítója) szerint viszont nem a megfelelő korszerűségű CRISPR/Cas9 módszert használtak a kínai szerzők. Churc doktor mostanában elég sokszor hallatja a hangját; kijelentette, hogy az általa favorizált módszerrel a mamutfeltámasztásába kezdtek, amivel kapcsolatban már eddig is sokféle ellenvélemény hangzott el.
2017-ben Stephen Tsang nyilatkozatai váltottak ki komoly viharokat, amelyek szerint az általuk kifejlesztett módszerrel több ezer nem tervezett mutációt mutattak ki a CRISPR/Cas9 használata után. Az általuk rd1 egérmodellen végzett kísérletben a cél egyetlen nukleotid kicserélése volt. A kezelés gyógyította a génhiba (Pde6b gén) miatti vakságot, azonban 1500 körüli pontmutációt és száz körüli nagyobb változtatás (inzerció/deléció) okozott, amit az erre a célra használt komputerprogram – mint rizikót – egyáltalán nem is jelzett. A szerzők vizsgálataiból levont konzekvenciákat azonnal támadta az Editas Medicine cég, ami azért nem meglepő, mert nagyon sok korábbi eredményt vont kétségbe a cikk állítása, bár a magyarázatokkal adós maradt. Az élénk érdeklődés oka az is, hogy a CRISPR/Cas9 technológia köré kisebb fajta ipar épült mára. A Cowen biotechnológiai részlegének vezetője – aki a ritka betegségek egyik specialistája –, Ritu Baral például igyekezett a közleményt jelentéktelennek minősíteni azzal is, hogy a kísérlet három egérre korlátozódott csupán. Nem ért el sikert: a cikkből pro és kontra vezető tudományos hír lett, amelyhez sokan hozzászóltak.
Az Intellia Therapeutics Inc. és az Editas Medicine Inc. cégek, a CRISPR/Cas9 technológia vezető vállalatai sem hagyták szó nélkül az említett írást. Nessan Bermingham (az Atlas Venture által segített Intellia Therapeutics Inc., a Caribou Biosciences és Novartis partnere) egyszerűenfelszólította a cikket megjelentető Nature Methods szerkesztő bizottságát, hogy vonják vissza a cikket. Egyenes beszéd: ami nekik nem tetszik, az ne is létezzen. Én szívesebben vennék kritikát tűrő genomvizsgálatokat, amelyek az észrevett hibákat kiküszöbölve győznek meg. Persze a tőzsdén lévő cégek termékeinek sikeressége nagyban függ a befektetőket ért hatásoktól. A bizalom megingása – amit hasonló vizsgálati eredmények előidézhetnek – a részvények árának csökkenését vonja maga után.
A CRISPR/Cas9 technológia vezető vállalatainak (egyiket sem találjuk a világ vezető biotechnológiai cégei között) tőzsdei értéke egymilliárd US dollár körüli. A vezető biotechnológiai vállalat – Gilead Sciences Inc. – egymaga 138 milliárd US dollár értéket képvisel. A CRISPR Therapeutics AG részvényének árfolyama a napokban (2017. június 21-ei helyzet) éppen a jegyzési (2016. november) árára, ~15 US dollár értékűre zuhant. Az Editas Medicine Inc. részvényára a jegyzési (2016. január) ár alatt van éppen. Az Intellia Therapeutics Inc. részvényei a 2016. júliusi jegyzési árnak messze alatta marad. Eléggé hasonlatos irányok. Átmenetileg csökkentek az árak (most egy hónap után ismét némi emelkedés látok), s ebben a CRISPR/Cas9 technológia esetleges pontatlanságának feltárása játszik szerepet, vagy ennél többről van szó? Nem túlságosan sok már a módszerrel kapcsolatos figyelmeztetés? A CRISPR/Cas9 eljárást végrehajtó plazmidok génpuskával történő belövése teljesíti az irányított mutagenezis követelményét? Szerintem nem. A pontos munkát nem egy nagyon is pontatlan eljárás előzi meg?
A klasszikus és nukleáz bázisú biotechnológiai módszerek gyakorlati összehasonlítása (6. táblázat) számos következtetésre ad alkalmat, amelyek közül a színessel jelzettek emelhetők ki. Ma még – termékeket illetően – a klasszikus növényi géntechnológia uralja a piacot, de a kutatás lassan elfordul ezektől a módszerektől és a nukleáz bázisú genomszerkesztés új változatait használja. Jó irány, de szerintem még csak a kezdeteinél járunk, így nem gondolhatom azt, hogy az EU-nak az Egyesült Államok lelkesedésével azonosulva – hipp-hopp – liberalizálni kellene ezeket a fajtákat. Az új genomszerkesztési módszerek együttes kezelése teljesíti az „esetről estre” való megítélhetőség kritériumát? Nem, semmiképpen sem. Túl sok a megegyezőség még a korábbi módszerekkel. Először talán tapasztalatokat kellene gyűjteni, és bizonyítani a precizitást. Viszont törvényi szabályozásuk átgondolását már most is nagyon helyeselném, amelyhez adok itt pár fogódzót.
6.táblázat: Gyakoribb géntechnológiai módszerek összehasonlítása a növényi géntechnológia példái alapján
Ma már lényegi (mondhatnám kaotikus) a különbség Észak-Amerika és az Európai Unió szabályozással kapcsolatos elképzelések között. Az észak-amerikai engedélyezés egyre inkább a liberalizálás irányába fordul (7. táblázat), míg az EU – szerintem helyesen – nem tágít az elővigyázatosság elvétől. Ez hosszú távon a két kontinens között az élelmiszer-forgalmat lehetetlenné teheti. A nem jelölésköteles, de géntechnológiai úton átalakított növényi termékeket miként ismerhetik fel a kereskedelemben dolgozók? Természetesen sehogy, a fogyasztókat érő meglepetések hamarosan következnek majd. A felsorolásban olvasható kis és nagy deléciók/inzerciók közötti határ vajon hol húzódik? Hiányzik a besorolási elvek közül a felhasznált plazmidok értékelése és sorsának méltatása. Az észak-amerikai engedélyezést ez érzékelhetően nem érdekli, viszont az EU aligha dönthet hasonló módon, vagy egész eddigi szabályozási törekvését az Európai Unió elvetheti.
7.táblázat: Szabályozási eltérések az Európai Unió és Észak-Amerika között (Bruins, 2016 nyomán)
Az Addgene tanácsai a plazmidrendelés előtt több dologra felhívják a figyelmet: (i) a módszer elektroporáción alapul, amivel a plazmidot a sejtbe be kell juttatni; (ii) a bevitelt nagyszámú sejten kell végrehajtani (ez az alacsony hatékonyságra utaló kitétel); (iii) a módszer lentivírust használ. További instrukciók is tartoznak mindehhez.
Stephen Tsang csoportját – vagyis a technológiát használó és publikáló csoportét – érte ezzel kapcsolatos vitriolos kritika is. „Egyértelmű, hogy a szerzők nem szakértők a CRISPR/Cas9 módszerében, a teljes genom szekvenciájában, de a genetika alapvetéseiben sem. Állításuk a ’váratlan mutációkról’ egyértelműen bizonyítják a témára vonatkozó éleslátásuk hiányát.” – jelentette ki az Intellia Therapeutics Inc. csapata. Ez a számomra nem éppen jóindulatú, közösségi (anonim) személyeskedésnek tűnik (személytelensége miatt is súlytalan), merthogy, mint tényállítás, bíróság előtt nehezen lenne bizonyítható, hogy a hat szerző (Kellie A. Schaefer, Wen-Hsuan Wu, Diana F. Colgan, Stephen H. Tsang, Alexander G. Bassuk és Vinit B. Mahajan), akik a Stanford, Iowa és Columbia Egyetemeken dolgoznak, a genetika alapvetéseiben is tájékozatlanok. Miért is kell a szakmai hitelességüket lejáratni? További lehetőségként felmerül, hogy a módszer olyan bonyolultságú, hogy talán csak az előállító cégek szakemberei érthetik a lényegét, használhatják megfelelően és kommunikálhatják az eredményeit. Hihető ez? Ráadásul a CRISPR/Cas9 módszere éppen, mint gyors, olcsó és egyszerűen alkalmazható módszer került be a köztudatba. Mégsem az lenne? Vezető amerikai egyetemek ismert szakemberei sem képesek megfelelően kézben tartani?
Palackposta a törvénykezéshez
Törvénykezés szempontjából a zárt tartású transzgenikus növények/állatok sokkal kisebb környezeti kockázatot jelentenek, mint a környezetbe kibocsájtott egyedek. Növények közül a szigorúan önbeporzók is ide tartozók, de már a vegyes beporzásúak sem. Ez esetben mindig a szigorúbb változatnak megfelelő kezelés szükséges. Megfontolásra édemes azoknak a növényeknek a könnyített kezelése, amelyeknek nemesítése vegetatív alapanyagokra épül, bár rovarmegporzásúak. Növényfajonként, szigorúan kezelve, áru- és vetőmagtermesztésre elkülönítve <0,9% és <0,1% hibridképződési szintre kell az izolációs távolságokat megállapítani. Megengedő törvénykezés esetén a génbankokban való fajtamegőrzést nemzeti felügyeletű, de fajtatulajdonosok által finanszírozott (kötelező befizetésű ügykezelési alapot kell létrehozni a számukra) feladattá kell tenni. A fajtatulajdonosoknak az ügykezelési alapba a kereskedelemben keletkező hasznuk meghatározott részét – illetve, ami arányos az elvégzett munkával – be kell fizetniük.
A hazai előéletet tekintve az idegenbeporzású, magról szaporodó növényeknél a transzgenikus fajták vetését érdemes az EU többi országával együtt továbbra is tiltani. Ez esetben, a GMO-mentes növények (árukat a piac alakítja ki) etetésével keletkező termékek (tej, tojás stb.), mérésekkel ellenőrizhetetlen a GMO-mentességért kért felárakat sokkal szélesebb értelemben kell átgondolni (lásd később) hiszen a vásárló a pénzéért nem kap bizonyíthatóan új minőséget. Igaz a régit (ez az, amit a körötte lévő technológiák ritkává tettek) kapja, amihez fogyasztóként ragaszkodik. A biominősítés ezek közül a legszélesebb kategória, amely természetközeli minőséget kínál, aminek része a GMO-mentesség is. A biominőség feldarabolása szerintem értelmetlen gazdaságpolitikai irány. Ez az, ami az Alaptörvénybe jogilag védhetően foglalható, és a nemzeti fajták kiemelt védelme is. Külön kell kezelni a takarmányozásra és élelmezésre használt GM-állatok és -növények körét, abból a szempontból, hogy van-e a fogyasztásukkal kapcsolatos megalapozott toxikológiai aggály. Ilyen eddig csupán a gyomirtószer-tűrő növények (pl. glyphosate) kapcsán tűnik megalapozottnak, vagyis az Alaptörvény passzusából ki kell venni az ezzel kapcsolatos elővigyázatosságra alapozó, de egészségvédelemre célzó bekezdést, amelyet általánosságban nem erősített meg a tudomány. Ez hatványozottan fontos az egészségvédelmi célú fejlesztések (akrilamid-képződésben gátolt burgonyafajták) esetében. Az Alaptörvény jelenlegi formája szöges ellentétben áll hazánk GM-szója- (nagy része glyphosate-tűrő) importjával, vagyis változatlansága esetén az importot azonnal le kell állítani.
A GM-állatok és -növények kérdését rendeleti úton kell szabályozni, ami sokkal plasztikusabb, a jelen tudásunknak megfelelőbb szabályozásukat teszi lehetővé. A GM-szabályozást illetően a jelenlegi bizottsági alapokra (GEVB) épülő rendszer helyére professzionális háttérintézetet kell létrehozni. Ennek az intézetnek a feladata lehet a géntechnológiára és mellékhatás-vizsgálatokra alapuló (környezetanalitika, ökotoxikológia és dietetika) nyomon követés, a kísérleti kibocsátások és engedélyek kiadása, de amely intézet az ellenőrzés, engedélyezés és jogalkotás-előkészítés funkcióira is képessé kell tenni. Célszerű ezt kutatási alapokra építeni, mert a területi innováció igen intenzív és esetenként nagy bonyolultságú. A szakosított intézet fajtatulajdonosoktól független működtetéséhez stabil állami fedezetet kell biztosítani, amely támaszkodik a fajtatulajdonosok által befizetett ügykezelési alapra.
134.kép: pSC101 plazmid elektronmikroszkópos képe (Fotó: Cohen et al.)
A genomszerkesztési technológiákat tekintve célszerű a génmódosítás (GEO) és az allélmódosítás (GMO) eseteinek szabályozását különválasztani. Nem könnyítésre vagy nehezítésre gondolok, hanem célirányosságra. Az egész genomra kiterjedő vizsgálat végzése fontos feladat, ha a módosítás a csíravonalat érinti. Ez igazolhatja, hogy az előállítás során használt módszer, gének/génrészek nem okoznak eltéréseket a létrejött fajtacsoportban. Megfontolandó a GSO-fajták különválasztása is, amelyek engedélyezésében a létrehozáshoz használt plazmidok (134. kép) bevitelére, működtetésére és sorsára kell koncentrálni. A törvénykezés teljes folyamatát felül kell vizsgálni a GM-állatok területén szerzett jelenlegi tudásunk alapján. A munka sürgős, hiszen a szabályozáson való gondolkodást nem akkor kell kezdeni, mikor az első nem jelölt és nem kimutatható, de géntechnológiai módszerekkel készült nemzetközi fajták és élelmiszerek a kereskedelem révén elérik az EU határait.
A következő rész címe: Genomszerkesztés 8 – Az ipar jogászai megmondják a tutit? (Biotechnológikaland No47)
Darvas Béla
Nélküled nincsenek sztorik.
Bankkártya
Átutalás
PayPal
1%
Így is támogathatsz
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.
Üvegvisszaváltással
Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!
Bankkártyával az AdjukÖssze.hu oldalon
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
(Biotechnologikaland No76) Előszó A GMO-lobbi hatására az Európai Bizottság javaslata (címábra) komoly visszhangra talált Európában. A javaslatok közül NGT1 esetében...
(Biotechnologikaland No75) Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület kontra GMO-Kerekasztal A Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület lépett hazánkban először abból a célból, hogy...
(Biotechnologikaland No73) Előszó: Ez a cikksorozat eredetileg a véleményvezérek (nemzetközi és hazai) ismeretterjesztő lapokban megjelent legfontosabb állításait mutatta volna be...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!