(Tudománykövető N^o72)

Az élelmiszer-politikáról alkotott felfogásunkat uralja az esztétika, és a költészet és a képzőművészet – vélem kihallani George Monbiot soraiból. Szapulja azokat az embereket, akik soha nem vették a fáradságot, hogy utánajárjanak annak a kérdésnek, hogyan lehet több milliárd embert élelmezni. Nagyon ismerős nekem ez a smonca. Közel húszéve a növényi géntechnológusok ígérték (nálunk kibicként Venetianer Pál, Balázs Ervin és Dudits Dénes – mindhárman komoly karriert futottak be a Magyar Tudományos Akadémia adminisztrációjában, ezekkel a könnyedén feledhető tételekkel) a bolygónak (nálunk a hiszékenyeknek), valamint az éhezés megszűntetését és a határ a csillagos ég koncepcióját. Aztán másként lett. Az éhezés maradt a fejlődő világban, Európa fogyasztói pedig szkeptikusok lettek a mezőgazdasági géntechnológia irányában. Ma a génszerkesztésre mondják ugyanazok ugyanazt. Szemük sem rebben, persze Európában a fogyasztóknak sem. Dogmatikus állóháború az eredmény, ami egyik félnek sem jó. Aiszóposz fabulája óta tudjuk, nem éri meg játszadozni a közösség jóhiszeműségével. Később akkor sem hisznek a füllentőnek, ha igazat mond.

Az élelmiszerellátás megtervezése előtt kell gondolkodnunk. Mekkora földterületünk/gazdaságunk van, és azon mennyi ember számára tudunk élelmiszert megtermelni. A forrás gazdagsága lényeges, hiszen az ellátás zavartalansága csak a pontos teljesítőképességének ismeretében garantálható. Ellenkező esetben bíznunk kell a csodákban, ami azért fölöttébb ritka, és sohasem velünk esik meg. Szóval a családtervezéshez nagyon is hasonlít a kérdés. Mink van, mennyit keresünk, hány gyereket vállalhatunk felelősséggel? Nem arra bazírozva, hogy a rokonok, a barátok (gyorsan tágulnak ilyenkor), a karitatív szervezetek mennyiben tudnak segíteni.

Szaporaságunk története

Miért kell annyi ember a bolygóra, amennyit az nem képes fenntartható módon eltartani? Nem hallottam erre értelmes választ. A magát értelmesnek (sapiens) elnevező ember számára ismeretlen lenne a szaporodási önmérséklet? Világos, hogy a keresztyén vallás szerint sokasodnunk kell, ez a feladatunk, de ez előbb-utóbb szűkösséget és háborút jelent (5. melléklet).

5.melléklet: Mózes 9: 1-5 – Noé népének feladata   Azután megáldá Isten Noét és az ő fiait, és azt mondá nékik: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a Földet. És féljen és rettegjen tőletek a Földnek minden állatja az Égnek minden madara: minden a mi nyüzsög a Földön, és a tengernek minden hala kezetekbe adatott. Minden mozgó állat, a mely él legyen nektek eledelül; amint a zöld füvet, nektek adtam mindazokat. Csak a húst az őt elevenítő vérrel meg ne egyétek. De a ti véreteket, a melyben van a ti éltetek, számon kérem minden állattól, azonképpen az embertől, kinek-kinek atyjafiától számon kérem az ember életét.

Gondoljunk azért a korra, amikor a vallási intelmek kialakultak, s amelyekkel az emberek irányíthatóvá váltak. A vallási köntösbe burkolt életmód-tanácsok hathatósabbak voltak, mint a család nevelése, ha létezett egyáltalán efféle. A véres hús a leggyorsabban romló a húsfélék között, nem is véletlen, hogy a rituális kivéreztetés szokása a zsidó és arab vallásban is teret hódított (lásd kóser és halal minősítések). A sertéshúst is sokféle ellenérzés követte, hiszen hasonlóan romlékony húsféleség és számos vírus forrása is. A szervdonorként való hasznosításának első lépéseinek következménye az volt, hogy sikerült számtalan alvó vírust kivágni a sertés genomjából.

A korlátlan szaporodás szükségessége a magas gyerekhalandóság és a hódító, rabló nemzetek (vikingek, törökök, tatárok, hunok stb.) miatt is szükségessé vált. A gyógyszerészet fejlődésével alapjaiban változott meg a helyzet, és persze a rabló életmód bukása is elkerülhetetlen volt, azt követően, hogy a letelepedő nemzetek katonaságot szerveztek.

A ma gyorsan szaporodó nemzetek (Közép-Afrika – Nigéria, Mali, Csád, Szomália, Kongó, Uganda, Angola, Egyiptom stb. és Dél-Ázsia – Irak, Jemen, Afganisztán, Pakisztán, Fülöp-szigetek stb.), akik a bolygó fejlett országai számára migrációs veszélyt jelentenek. Nem mindegyik, hiszen bizonyos nemzetek migrációs hajlama annak ellenére alacsony, hogy átlagos életszínvonaluk igen alacsony (lásd afrikai országok – Ghána, Etiópia, Nigéria, Uganda stb.). A magas népsűrűség és a migrációs hajlam között nem látszik összefüggés (10. ábra). Egyértelmű a lakosság megindulása háború esetén (orosz – ukrán; izraeli – palesztin), vagy háborús előrejelzés (pl. Moldova; Libanon, Jordánia) hatására. Egyértelmű az Európai Unióban a lemaradt a kelet-európai térség (Lengyelország, Románia, Magyarország és Szlovákia migrációja Nyugat-Európa felé, ami az Európai Unió kiegyensúlyozatlan gazdaságára utal. Az Európai Unió sem az ígéret földje (csakhogy ilyen keletre sincs!), és valóban kétfokozatos az, ami eddig megvalósult. Az utánfutóban pattog Magyarország a maga zsibbadt érdektelenségével és enervált csodavárásával. Elmegyünk, ha elég volt! Érdekes azonban, hogy Bulgária, ahol az előző országoknál alacsonyabbak a gazdaság mutatók, nem jelenik meg a kelet-európai migrációs hullámban. Hovatovább a bolygó viszonylatában sem jelennek meg azoknak az országoknak a lakossága a migrációban, ahol ilyen szabadsága az állampolgároknak nincs (pl. Kuba, Nicaragua, Észak-Korea stb.)

10.ábra: A migránsok és az egy km²– területre eső lakosság (2023. július 16.) (forrás) [lila – háborús helyzet; világoskék – kelet-európai migráció; sötétlila – zsúfolt területek]

Meddig terjedhet az Európai Unió empátiája és a karitatív hozzáállása? Hogyan képzelheti az Unió vezetése, hogy migráns-befogadóvá válhatnak olyan országok, ahonnan a gazdasági kivándorlás magas? Történetesen ebben az Orbán-kormánynak van igaza, bár erre eddig megoldásként csak a kerítésépítést találta meg és fizetések emelésével a kivándorlást sem tudta megállítani. Orbán-kormányai az ország lakosságát széttépik elképesztően gazdagokra (család és barátok, pártkatonák) és nyomorgókra. Orbán valóban azt hiszi, hogy nálunk a 40 éven aluliak 75%-ának saját lakása van? Ki etette meg ezzel? Tényleg azt hiszi a saját fizetése alapján, hogy nálunk jólét van?

Mikor indul be úgy igazán a még ma is szaporodó India? Drámai lesz a hatása! A muszlim Pakisztán már mutatja ennek előszelét. A bolygó nagy szerencséje a földi sanyarú állapotba beletörődést hirdető hindu vallás, amely elfogadja a nyomorgás állapotát. Ismét a születésszabályozásnál kötünk ki, és ennek hiányában az emberhez méltatlan életvitelnél? Legyünk sokan, és együnk rovarlisztet, élesztőt és baktériumfehérjét? Mindenhol? Nyugat-Európa miért képmutató? Persze, ha a globális iparra hagyjuk a kérdés megválaszolását, akkor az a befektetéseinek érdekében szétteríti a bolygón ezt az élelmezésbiztonsági problémát.

Burger rovarlisztből és genetikailag módosított élesztőből

A rovarok takarmányozásra való használata régi keletű. Élelmiszerként való használatuk Ázsiában és Afrikában komoly hagyományokra tekint vissza, míg Európában újkeletű. Kétségtelenül igen gyorsan bővül, fehérjét termelő ágazat. Legalábbis, ami startup-jait illeti (6. melléklet). Kérdés viszont, hogy le tudják-e győzni a fogyasztók az ellenérzéseiket győzni. Magyarországon erre nem bíztatóak az előjelek.

6.melléklet: Ehető rovarok piaca   Az ehető rovarok piaca 2032-re várhatóan eléri a 16,39 milliárd dollárt, a 2023-2032-es előrejelzési időszakban 29%-os átlagos éves növekedési ütem (CAGR, Compound annual growth rate) mellett. E piac növekedését az állattenyésztés és a baromfiipar növekvő üvegházhatásúgáz-kibocsátása, a rovarok magas tápértéke, az ehető rovarok környezeti előnyei, a takarmányiparban a rovarfehérje iránti növekvő kereslet, valamint a zoonózisos betegségek ehető rovarok fogyasztásával történő átvitelének alacsony kockázata vezérli. Kulcsszereplők: Dánia – Enorm Biofactory A/S; Egyesült Államok – EnviroFlight, LLC, Aspire Food Group, All Things Bugs LLC, Beta Hatch, Armstrong Crickets Georgia; Finnország – EntoCube OY; Franciaország – Innovafeed SA, nextProtein SA, SFly Comgraf SAS, Ÿnsect SAS; Hollandia – Protix B.V.; Izrael – Hargol FoodTech; Írország – Hexafly; Kanada – Entomo Farms; Lengyelország – HiProMine S.A.; Spanyolország – Bioflytech S.L., Tebrio; Szingapúr – Protenga Pte. Ltd., Nutrition Technologies Group; Thaiföld – Global Bugs Asia Co. Ltd, JR Unique Food […] A fejlődő régiókban, például Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában várhatóan exponenciálisan növekszik az emberi populáció és a táplálkozási szokások változása a gazdasági növekedéssel párhuzamosan, ami 2050-re az állati termékek iránti kereslet 70%-os növekedéséhez vezet […] Az ehető rovarok magas fehérjetartalommal bírnak, és termelésük kis ökológiai lábnyommal rendelkeznek. A tömegesen tenyésztett rovarfajok, mint például a fekete katonalégy [Hermetia illucens – magyar forgalmazója a Grinsect (BSF Systems Kft.) és a BSF Agro Hungary Kft. jelentős figyelmet kaptak, mivel képesek különböző szubsztrátumokkal, köztük szerves hulladékkal táplálkozni. A fekete katonalégy azon képessége, hogy a szerves hulladékot kiváló minőségű tápanyagokká alakítsa, gyorsan ösztönözte a fekete katonalégy alapú termékek fejlesztését, mint például a fehérjeliszt, amely olcsóbb, mint a halliszt vagy a szójababliszt, és alternatív fehérjeforrásként használható sertés-, baromfi- és haltakarmányokban. Az FDA szerint, amikor a szójababot és a hallisztet 10-56%-kal helyettesítették a fekete katonalégylárvák étkezésével, a brojler fürj- és a -csirkehús kielégítő [?] ízű, aromájú és táplálkozási összetételű volt. Ezenkívül a fekete katonalégy-lisztet a nílusi Tilapia haltáplálékaként is használták […] A házi tücsök (Acheta domesticus) szegmens uralja az ehető rovarok piacát 2023-ban… […] …az ehető rovarok piaca házi tücsökre, nagy lisztbogárra (Tenebrio molitor), fekete katonalégyre, alombogárra (Alphitobius diaperinus), európai vándorsáskára (Locusta migratoria), selyemhernyóra (Bombyx mori – 9. kép) koncentrál…

9.kép: Selyemhernyó bábok nyárson a pekingi Ízek utcájában (Fotó: Darvas Béla)

A bolygó fehérszükségletének másik megoldása a módosított élesztő alapú, húsra emlékeztető (növényi leghemoglobint tartalmazó) paszták területe. Ennek legismertebb képviselői az Impossible Burger megjelenése, amit vegánok is fogyaszthatnak. Mindezt több hasonló fejlesztés követett (7. melléklet), amelyben a mikroszkopikus gombák mellett az algák is megjelentek.

7.melléklet: Fehérjeforradalom   2020-ban a fermentáció lett az alternatív fehérjeforradalom harmadik technológiai pillére a növényi alapú és termesztett fehérjék mellett, a GFI (Good Food Industry) fermentációról szóló jelentése szerint […] Az alternatív fehérjék fermentációjának felhasználási módjait fejlesztő vállalatok több mint 80%-a az elmúlt öt évben alakult. A jelentés 51 vállalatot azonosított (23 az Egyesült Államokban) az ágazatban: hét közülük hagyományos fermentációs vállalat; 21 biomassza-vállalat és 23 precíziós fermentációs vállalat. Tizenhárom dedikált startup indult 2020-ban… […] Az Impossible Foods [címkép] precíziós erjesztést használ a vállalat leghemoglobin összetevőjének előállításához. Egyéb példák erjesztéssel kifejlesztett termékekre: Mycorena gombás fehérje svéd húsgombóc; Planterra shiitake micéliával erjesztett borsó- és rizsfehérjét tartalmazó termékcsalád; Noma-erjesztést lehetővé tevő kinoa burger; Quorn mikoprotein-alapú csirke; Meati Foods víz alatti erjesztéssel készült vágott steak és csirke termékcsalád; Prime Roots mikoprotein alapú, állatmentes szalonna-, csirke-, sertés- és marhahústermékei; Noblegen porított egész tojást pótló; Clara Foods állatmentes tojás; Moocho tejmentes sajtaprítékok sorozata erjesztett kultúrákkal és lóbabfehérjével; Perfect Day állatmentes fagylalt rekombináns tejsavófehérjével; Odontella strukturált lazac analógja alga és mikroalgák felhasználásával. A GFI arra számít, hogy 2021 több kutatási és fejlesztési áttörést hoz… […] Az egyik áttörés a növényi alapú hús mikroalga hem összetevője, amelyet a Back of the Yard Algae Sciences jelentett be 2021 elején.

George Monbiot nem ezekre a húspótló fehérjekészítményekre szavaz a Regenesis című könyvében. Szerinte az űrhajósok táplálására fejlesztett bakteriális fehérjéké a jövő. Azonban kétségtelen, hogy ezekkel az élőszervezetekkel az embert illető körkörösség is megvalósítható, vagyis az ember által kiválasztott vizeletre és ürülékre alapítható egy körkörös ellátási technológia. Ezzel nem állítom egy percig sem, hogy ezek az élelmiszerpótlékok a számomra csak pillatokra is szimpatikussá váltak volna. Ehhez az ízlésem túlságosan klasszikus. Én szeretek enni, sőt megválogatni azt, amit magamhoz veszek. Nem vagyok egyáltalán elrontója semmi eltérőnek, kifejezetten kedvelem a kínai, vietnami és koreai konyhát. A konzerveket és tubusokat viszont sohasem álhattam.

Apropó, a NASA legfeljebb 300.000 spórát enged a Mars bolygót célzó robotmisszióban (10. kép). Vajon miért pont annyit? (Megszámlálható-e az ismeretlen?) Az emberi test mikroorganizmusok trillióit tartalmazza kívül és belül. Tényleg, a hasznosítani kívánt bolygók ökoszisztémájának védelmére George gondolt-e? Veszélyeztethetik-e az célba vett, kolonizálandó bolygó eredeti életközösségét a velünk érkező, szén-dioxidot és metánt hasznosító mikroorganizmusok?

10.kép: Űrhajós cucc, ami nem éppen steril (Fotó: SpaceNews Midjourney)

A fölöttünk lévő levél története

A Vikingek sorozat hatodik évadjának végén mondja a norvég Flóki (Hrafna-Flóki Vilgerðarson, IX. század), hogy ő már így, az élete vége felé, semminek sem tudója (Odin, Loki és a többiek képe benne elhalványult), csak olyan, mint az erdei hangya, aki mást, mint a fölötte lévő levelet nem lát. (Most itt a szó egy pillanatra bennszakad. A hitnek sokféle halmazállapota van.)

Mózes első könyve vagy a Teremtés könyve, más szóval a Genezis (kezdet, eredet, teremtés) a Biblia, a keresztény Ószövetség, valamint a Tóra első könyve. Összeállítását az időszámítás előtti 6-5. évszázadra teszik. A Monbiot-féle Regenezis nyilván Új kezdetet jelent a lejegyzés 2.500 éve után egy senki által nem látott eseményről, amit Látók jelenések után szabadon meséltek el. Már itt kételkedhetek, hiszen magam fölött csak egy levelet látok, mást csak elképzelhetek. Van hozzá fantáziám.

Mit bizonyít nekünk a világegyetem tágulásából kimérhető Nagy Bumm (13,7 milliárd éve)? A Vagyok, aki Vagyok (Adonáj, Allah, Elohim, Jahve, Jehova, JHWH stb.) naptárában egy nap mit jelenthetett? Az Új teremtés az ötödik napon feltételezem George Monbiot tanácsára a Soknévvel Nevezett Egyetlen az embert is géntechnológiai módosítással baktériumfogyasztóvá tenné (hallani vélem Flóki kuncogását), és nem mindenevővé. Akkor Évát az alma sem érdekelheti majd, nincs kiűzetés, és egy másféle történelem kezdődik.

De visszatérve a választott levelünk alá, de már embernek képzelve magunkat, mi majdnem mindent megeszünk. George viszont vegán; joga van az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának megtagadásához. Ez tisztán a magánügye. A Teremtés Könyve is inkább a növényeket ajánlgatja, de a fogazatunk másként sikerült és az emésztőcsatornánk is. Esszük, amit találunk, és nem félünk tőle.

George Monbiot könyvbéli gondolatai provokatívak, és néha az az érzésem, nem is lehetnének kevesebbek ennél ahhoz, hogy figyeljenek rá. George is csak egy levelet lát maga fölött. Hátha mégis, valaki tudja a megoldást, és elmondja (mint a Látó, ha kérdezik), amit ő sem sejt. George személyisége nem régen kezdett érdekelni, de nem több ez az érdeklődés annál, ami őt is foglalkoztatja. Hogyan tovább?

Eszel? – kérdezi a Regenezis szerzője – Akkor érdemes megfontolni, hogy a gazdálkodás elpusztítja a bolygót. Izé – gondolom belül. Ha nem eszem, akkor mondjuk, egy hónapom van, ha közben ihatok. Monbiot provokációja hát kínos butaság. Ehhez hozzá kell ugyanis tenni, hogy mennyi éhes száj számára kell gazdálkodnunk, és ezt bírja-e a rendelkezésre álló szántóterületünk. Forrás kontra fogyasztó – mindig ugyanide jutunk. Az ökológia alaptétele, amelyben egyszer egy az mindig egy.

Monbiot elismeri és méltányolja a mezőgazdaság tradícióit? Aligha hiszem! Ő mondta az összegyűlt gazdáknak, hogy olyan elavultak (sic!), mint ma az írógép. Újkőkorszakinak nevezi a mezőgazdaság módszereit. Tényleg a melléktermék-felhasználó fermentálás megszállottja lenne ez a fazon? Minden újtól eldurranó technokrata? Miért, fényképezteti akkor magát kaszával és metszőollóval, mit keres a háttérben a gyümölcsöskert? Irónia lenne? Élelmezésbiztonsági kritika az, ami tőle a neten elérhető? Szerintem szó sincs róla. Éli a napjait az értéket sugárzó Oxfordban, és a bolygó megváltásáról csacsog. Fontoskodó agrárripacs, aki rovarlisztet csak azért nem ajánl, mert ő éppen vegán. Nemsokára bakteriovor lesz, mint sok szivacs, fonál- és gyűrűsféreg, rák, ugróvillás és csiga.

Honnan érkezne majd a baktériumdömping, ami ennyi ember fenntartásához kell? Ment volna eddig talajművelés, agrokemizálás, öntözés és gépesítés nélkül? A Zöld Forradalom végül is George szerint ellenforradalom volt? Aligha. Most a korábbi is kevés Afrikának és Dél-Ázsiának, amit eddig segélyben kaptak. Észak-Amerika, Ausztrália és Európa legyen szolidáris velük az általunk megfontolatlan forrásnagyság miatt? Az oxfordi újságíró baktériumlisztből készült pasztát szívesen szopogatna a közép-afrikai éhezőkért. Georgeot ezért hamarosan boldoggá avatják majd a közeli Westminster Abbey-ben. Esetleg mégsem, ha engem is megkérdez valaki. Én hóbortos álmodozónak látom; oxfordi parasztparódiának.

George szerint az állattenyésztés katasztrófa. Jöhet akkor neki a cukortalanított répaszelet, a kukoricacsalamádé, a szenázs, a héjas napraforgó-pogácsa, a kirostált ocsú, a korpa, a törkölymaradék és efféle? Mi legyen velük, ha mégsem mi esszük meg? Temessük el, vagy legyen a vadaké, amiket, majd jótékonysági keretek között levadászunk? Ki eszi meg őket, ha mi nem, mert már csak baktériumpasztát és élesztőpogácsát puszilunk? Ragadozók, ugye, nem kellenek? Mire jók azok nekünk? Egyáltalán, mire jók az állatok? Látványnak? Nem elég a képernyő, a PC memóriája? Az állatok zoonózisokat terjesztenek, mint HIV, a Covid (nem ezért is kínálják a rovarlisztet?) és a többiek. Kellenek ezek a kreatúrák, vagy tűzzel-vassal pusztítandók. Mégis néma legyen a tavasz?

Minek legeltetni? Viszont mi lesz akkor a fűvel és szénával; azt mi ritkán eszünk. Nőjön és száradjon el? Egyék a vadak. És ha kiirtjuk ezeket? Megérti majd mindenki, hogy mit kell ennie? Vagy lehetnek azért vegánok is, egy külön, alacsonyabb-rendű kasztban? Végül a páriák lennének a rovar- és egyéb állatfogyasztók, akiket mégsem sikerült likvidálni. Legyenek ők a tisztátalanok, a kitaszítottak, az új utálatosak, a pazarlók.

Mi legyen a változatossággal, amit ízben az ökológiai gazdálkodás hoz? Legyen minden egyízű, és fogyasszuk úgy, mint az autó a benzint. Üzemanyag? Minek és kinek a gasztronómia, a bajmolódás a különféle ízekkel. Lehetne ízérzékelésre kasztrálni az emberi fajt? Egyfajta géntechnológiai küretre gondolok. Ezt is érdemes lenne az Új Teremtéskor megfontolni. Ez a mostani tápcsatorna is lehetne sokkal egyszerűbb és kevésbé pazarló! Viszont akkor, mit erjesztenénk el?

11.kép: Osló Frogner Park, Vigeland Sculptures Installation (forrás)

Persze ideje lenne lemondani az idényen kívüli, messziről szállított, gyakran túltároltan ízetlen gyümölcsökről és zöldségekről. A trópusi gyümölcsök sokasága is fölösleges, de akkor miből élnének ezek az egyébként is nagy bajban lévő trópusi országok. Nem szül minden új megoldás új problémákat? Monbiot már tudni véli New Heaven receptjét?

Hétköznapi csodákra várunk. Erre várt mindig is a mezőgazdaság. Sőt, ez a magas hozam alacsony mellékhatás smonca nem olyan ősi, mint a mezőgazdaság maga? Viszont, ha mikrobákat eszünk már, miért érdekes a földhasználat. Vigye kánya!

Monbiot legendákat gyárt, amit városi olvasói elhisznek. Átmeneti időszakra lehet szerinte szántóföldi területeket használni, hiszen úgyis jön a rovarliszt, aztán később a baktériumpaszta? Mitől vált George számára a természetes minőség, az élet ilyen értéktelenné, pótlékolandóvá (11. kép)?

Monbiot a géntechnológiával módosított mikrobiális fermentációt hájpolja. Tartályokban fehérjéket termelne, aminek kicsi a szárazföldi ökológiai lábnyoma. Farmmentes vidékről álmodik, mikrobiológus gazdálkodókról, sok, csillogóan fényes fermentáló tartályról. Hatalmas földterületek adna vissza a természetnek, de vajon miért? Visszavadítanánk a kutyákat, macskákat, az évszázadok alatt elbutított egybájtos tyúkokat?

Mi legyen az iparral? Kell-e faigényes és környezetszennyező papír? Minek nekünk annyiféle ruha? Miért ne lenne jó a zsákszövet? Akkor a textilipar is kilőve. Jobb lenne ruha hálás műanyagból, amit nemzedékek viselhetnének, hiszen nem bomlana; színe nem lenne, így nem fakulhatna. Újrahasznosítható műanyagra gondolok, amit sok nemzedék hordhatna. Lehetnénk aztán később számmal jelzetten önmagunk klónjai is, akiknek lejárati ideje lenne. (Hasta la vista, baby! – mondaná a viseletes önmagunknak az új kópia). Akkor talán a szaporodás körüli cirkusz és rizikó is leállítható. Különféle célokra nemesíthetnénk a laborokban embert? (A régi típusokat visszahívnánk.) Végül is explicite a Soknevű Egyetlen nem tiltotta önmagunk másolását és kijavítását sem. Bizonyára megakadályozná, ha ez lenne a szándéka és még nyomon követi ezt a Teremtését. Mitől lennénk mi az egyetlen? Mitől lenne ez az egyetlen, pulzáló, habra emlékeztető Világegyetem, amit mi látni vélünk. Mit érzékel egyáltalán a szemünk és mit nem?

Zagyvaságunk története lehet ez a Regenezis című könyv. Afféle trollkodás, aminek gyakorlati üzenete a működő mezőgazdaságra nulla. Ilyen brosúrákkal múlik el az értelem dicsősége. Nem gondolom azt, hogy emberből ezen a bolygón nincs már elég. Nekem soknak tűnik. Meghúzom magam, nem kevés szkepszissel, de tisztelettel, Flóki levele alatt. Töretlen érdeklődéssel nézem, ami még megadatott.

Előzmények: Szintetikus lakoma – N^o1 Ecce homo!; Szintetikus lakoma – N^o2 Élesztők, algák és baktériumok

Darvas Béla