(Biotechnológi^kaland N^o54)

Nem kínálok könnyű olvasmányt ezzel a résszel, mert látszólag különféle eseményekről szólok majd, amelyek egymás felé mutogatnak. Nem vitás, hogy a vélt és valós összefüggések – ebben az esetben ez különösen izgalmas – sokféle megoldásra nyújtanak lehetőséget. A tényekre építve, ez itt alább az én olvasatom, de az olvasó előtt szabad a pálya.

2017 őszén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vezetősége egy angol nyelvű dokumentum magyar fordítása alapján mintha arról szavazott volna, hogy a biotechnológia biogazdaságban való alkalmazása felé vezethet a jövő. Nehéz ennek a minőségnek a valóságos tartalmát elképzelni, hiszen afféle lehet ez akár a mesebeli kentaur (címkép): GMO-termelés természetes vegyszerek felhasználásával. Dudits Dénes is provokálta hasonló ötletekkel az ökogazdákat, de azok nem értékelték a humorát. A glyphosate-tűrő növények – a GMO-terület legnagyobb üzlete – ezért a rajtkőnél kilőve, bár olyan informatikus is akad ma, aki a glyphosate felhasználását az ökológiai gazdáknak is ajánlja. Viszont az így létrehozott termékek mennyiben követik az ökológiai gazdálkodás alapelveit? A Bt-növények Cry-toxinjai is csak közelítőleg természetesek. A kurtított génforma előaktivált toxint termel, viszont a növénybe a cry-gén nem kerülhet át természetes úton, mert a Bacillus thuringiensis és a kukorica párzását (pl. MON 810) még nem sikerült a természetben tetten érni.

Több telefon után megtudtam, hogy on line szavazást rendeztek, amelyben Győrffy Balázs, Zászlós Tibor, Éder Tamás és Kiss Miklós Zsolt urak igennel szavaztak, csak ifjabb Hubai Imre nem, aki biogazdaként fejtette ki az ellenző álláspontját. Először szavazott, de a többiek szavazatát mindez nem befolyásolta. A szavazás előtt nem történt széleskörű tájékozódás és megvitatás sem, hanem a NAK vezetősége – mert hivatalból mindenhez értenie kell –, hoppsza, belevágott. Akarhatja vajon ezt a vegyes kategóriát a hazai biomozgalom? Miként befolyásolja majd ez a hitelességüket? Ilyen zavaros kezdeményezést éppen az ökológiai termesztés felől kellene elindítani, amely a GMO-kérdésben az alapelvei szerint az ellen oldali legszélső ponton áll.

A GMO-mentesség képviselete a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarában

A GMO-mentes Magyarországért Egyesület (GmME) elnöke Zászlós Tibor (166. kép) is igennel szavazott, vagyis innentől minden lehetséges. Nem abszurdba hajló fejleménynek tűnik ez? A NAK deklaráltan GMO-ellenes alelnökének elgondolkodtató reakciójára gondolok, akivel az FM stratégiai partnerségi megállapodást kötött, és a GMO-kérdés igen széles körére kapott felhatalmazást Fazekas minisztertől. A megállapodás olyan területekre is kiterjed, mint természet- és környezetvédelem, ami önmagában is elég különös egy takarmányokra összpontosító GONGO esetében, ahol máig nem jelent meg a nyilvánosság számára az a hiteles szakember, aki szakmailag (itt genetika, nemesítés, dietétika) artikulálni tudná a civilszervezet törekvéseit. Nagy István államtitkár volt – nem is mellékesen – a GmME fő kormányzati támogatója, akinek a megszólalásai ezen a területen szerintem mindig is kihívásokkal küzdöttek.

A GmME tevékenységének fókuszában a GMO-mentes állati termékek (pl. tojás, tej) jelölése szerepelt. Úgy, hogy a mai műszerezettség az állati termékekben nem tudja kellő érzékenységgel kimutatni a GMO-tartalmat. Természetesen az is lehetőség, hogy a takarmány összetevőit vizsgáljuk, és az alapján adunk garanciát. Csakhogy ehhez ellenőrző/tanúsító szervezet kellene, mint ahogy azt az ökológiai termesztésnél látjuk. A jelenlegi plecsni – amely azt állítja, hogy a termék GMO-mentes takarmánnyal etetett állattól származik – mögül a hitelesítés hiányzik, mert így kereskedelmi oldalról kétes értékű önbevallásra épül (167. kép), de ezt a vásárló aligha tudja. Egyféle igazoltan vásárolt takarmány „GMO-mentessége” nem jelenti azt, hogy az állattenyésztő csak ilyet etetett, és ha esetleg mást is, akkor e elővigyázatos felfogás szerint más a leányzónak a fekvése.

A Mezőfalva Invest Zrt. (a Mezőfalvai Zrt. közvetett többségi tulajdonosa) sokirányú törekvésében a biotechnológiai tevékenységet is ott találjuk. Ez az írásom szempontjából azért fontos, mert Zászlós Tiborról, a Mezőfalvai Zrt vezérigazgatójáról van szó, a GMO-mentes Magyarországért Egyesület későbbi elnökéről, aki a jövőben – persze feltételezve, de nem megengedve – akár ilyen termékek ügyében is utazhat, másrészt viszont nekem is módomban állt azt tapasztalni, hogy a NAK elnökségi ülésén tartott pro-GMO típusú előadás nagyon tetszett neki. A 2018-as NAK elnökségi ülésén az alelnök úr Balázs Ervin (Sági László tartotta) előadását honorálta feltűnő tapssal, amihez alig volt csatlakozó. Mindez lehet egy nagyon udvarias, alkalmazkodó típusú ember attitűdje is, de nekem ezt elég nehéz elhinnem, hiszen a III. Parlamenti Nyílt Napokhoz felkérést küldtem neki a GMO-mentes Magyarországért Egyesület nevében való hozzászólásra, de azt elutasította. Zászlós úr ott nem szándékozott elmondani a géntechnológiával kapcsolatos egyesületi véleményét.

166.kép: Zászlós Tibor egykori jeles rabgazdasági szakember, a GMO-mentes Magyarországért Egyesület elnöke (Fotó: agrotrend.hu)

Egy előadás, ami per tárgyát képezte

Az itt beszúrt bekezdés vázlatolásához a felperesi keresetlevelet és az ügyben hozott nem fellebbezhető másodfokú ítéletet használtam fel. Zászlós úr (I. rendű felperes) és a Mezőfalvai Zrt. (II. rendű felperes) jó hírnevük megsértése miatt 2013-ban pert indított a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ (II. rendű alperes: Ács Sándorné) ellen. Témája – a 2013. április 24-én Kishantos ügyében tartott sajtótájékoztatón – Ács Sándorné ügyvezető egyik előadása volt és több ezt követő sajtóközlemény – Greenfo és Green R – is felsorolásra került, amelyek a földpályázat nyerteseit és ügyeiket járták körül. A peres ügyet a kishantosi sikertelen földpályázat motiválta, de Helmut Gsuk a Mezőfalva Invest Zrt. vezérigazgatójának szerepéről is olvashatunk bennük Ángyán József elemző írásában. A felperes beadványa szerint a Mezőfalvai Zrt. részvényei Dorogi Árpádhoz (Béta-Center Kft.) tartoznak, vagyis Gsuk nem tulajdonos, bár Zászlós szerint az sem ütközne a magyar törvényekkel, ha közvetve az lenne. A pert első fokon a felperes megnyerte, de másodfokon, és a Kúria előtt elveszítette. A Kúria ítélete szerint Ács Sándorné tényeket ismertetett, s azt véleményezte, ami nem haladta meg a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogát; Zászlós Tibor viszont közszereplő, akinek a kritikai tűrőképessége az átlagot meghaladónak kell lennie. Esetében szakszerűen érvelni kell és a bizonyítékait nyilvánosan bemutatni, vagyis nem peres úton érvényesíteni.

A beadványban találhatjuk azt a nem lényegtelen szálat, hogy a Mezőfalvai Zrt. közvetett többségi tulajdonosának (Mezőfalva Invest Zrt.) tevékenységi körében a biotechnológiai kutatás-fejlesztés (vö. géntechnológia) is szerepel. A tényt a keresetlevelében a felperes nem is tagadta, sőt pontosította, hogy 2008-tól ez állt a cég Alapító Okiratában, amit a Cégközlöny 2008/15 számában találhatunk meg. Zászlós szerint azonban ez nem „génmanipulációs tevékenységre” vonatkozik, vagyis nincs köze GMO-előállításához. Ennek feltételezése aligha lehetett az alperes elképzelése, hiszen erre jelenleg a nemzetközi vállalatok szakértelme és tőkeereje képes csupán, azonban sokfajta egyéb módja van az efféle termékekkel való foglalatosságoknak, amire vonatkozott szerintem a vélelmezés. Az alperesi vélemény szerintem az érdekütközésről szólt, ha a biotechnológia területe is egy vállalkozás komplex kitűzött célja, akkor annak vezetője lehet-e hitelesen a GMO-mentesség nemzeti hirdetője? A Kúria szerint Ácsné előadásában a tényekből levont véleményével állunk szemben, amely nem büntethető.

Tény viszont, hogy ezt követően, hogy a GmME (elnöke Zászlós Tibor) szorgalmazta, hogy 0,4% vagy 0,9% GMO-tartalom erejéig is valamit GMO-mentes jelöléssel lehessen ellátni, ami egyáltalán nem szilárd elveken nyugvó GMO-mentességet jelent, csupán az üzleti lehetőség meglátását és kiaknázását, ami ilyesféle ügyekben mégiscsak képtelenség. Bármely PCR-t használó, referencia-anyaggal rendelkező GMO-labor mennyiségében határozza meg a 0,1% fölötti GMO-tartalmat, míg 0,01-0,1% között igen vagy nem választ ad. Nem para, hogy a „GMO-mentes” plecsnivel ellátott magyar termékekről kiderül majd, hogy GMO-tartalmuk van, és ehhez elégséges egy átlagosan felkészült labor vizsgálata?

167.kép: GMO-mentes takarmánnyal etetett tyúkoktól származó tojás (Fotó: kemenytojas.com)

Bioökonómia és biogazdaság

A NAK számára addig elveiben is ismeretlen bioökonómia-ügy egy angol nyelvű dokumentációhoz vezet, amelynek magyar fordítása alapján az elnökség a támogatás mellett döntött. A dokumentációt 2016. áprilisa óta olvashatjuk az interneten „European Bioeconomy Stakeholders Manifesto” névvel. A program 2017. májusi bemutatásban már jelentős szerepet kapott az ún. körkörös gazdaság elképzelése amelyről éppen Székács András írt cikket, ami termékeink újra hasznosítását helyezi előtérbe, és észszerűbb környezetgazdálkodást sürget. Ennek az előterjesztésnek egy változata került most a NAK vezetősége elé, s aminek magyar fordítását ifjabb Hubai Imre (a NAK egyik alelnöke) a rendelkezésemre bocsátotta. Ez utóbbit fogom röviden tárgyalni, bár a NAK vezetősége az angol verziót is megkapta.

A magyar fordításban az alábbit olvashatjuk: „Az Európai Biogazdaság Szereplőinek Bizottsága tagjaiként a kontinens kis- és nagyvállalatait, civil szervezeteit, biomassza-előállítóit, régióit és tudományos kutatóközpontjait képviseljük. Ezt a nyilatkozatot az Európai Tanács soros holland elnöksége által 2016 első felében készült alapdokumentumra építettük. Mindannyian hiszünk abban, hogy Európa vezető szerepet tölthet be a fenntartható biogazdaság fejlesztésében.” Az utolsó mondat eredetije így hangzik: „Collectively, we believe that Europe can be a leader in the development of a sustainable bioeconomy”.

A probléma az, hogy a dokumentáció kulcsszavát helytelenül fordították. Az eredeti dokumentum bioökonómiáról szól, míg a magyar fordítása biogazdaságról. A két fogalom teljesen más tartalomra vonatkozik. A biogazdaság nálunk egyértelműen az ökológiai gazdálkodás területe. A bioökonómia megújítható biológiai erőforrások termesztése, valamint ezeknek és hulladékaiknak hozzáadott értékkel bíró termékekké, így élelmiszerré, takarmánnyá, biológiai alapú portékákká és bioenergiává történő átalakítását jelenti, vagyis a gazdálkodás egészére fókuszál, és a fenntarthatóság/újrahasznosítás szempontjait tartja szem előtt.

Ki fordította a NAK számára a szakanyagot? Ezt homály fedi. A teljes magyar nyelvű anyagban következetesen ez a jelentést másító fordítási hiba fordul elő. Miként és miben foglalt állást a NAK vezetősége, mert a fordítás alapján bizonyosan nem arról, amiről az angol szöveg alapján kellett volna. El is olvasta vajon és értelmezte is a NAK vezetősége az eredeti angol nyelvű szöveget, mert az alapján a támogatás akár helyes döntés is lehet, míg a fordítás alapján botrányos következményű?

A Manifesto harmadik pontjában ezt olvashatjuk: „A biotechnológia és a biológiai ismeretek hatalmas lehetőséget jelenthetnek új termékek és szolgáltatások létrehozásához.” Úgy értelmezhetjük ezért a szöveget, hogy az ökológiai gazdálkodásnak a biotechnológia káprázatos lehetőségeket kínál. Mindennek Urs Niggli 2016-os megengedő gondolatai kellőn megágyaztak. A NAK elnökségének 2017-es ügye tehát formálisan a kulcsszó helytelen fordításából származott, mégis elgondolkodtató miként talált ennek lelepleződése előtt többségi támogatásra.

2017. novemberében a Magyar Ökotoxikológiai Társaság (MÖTT) nevében hivatalos levelet írtam a NAK elnökségének, amelyben magyarázatot kértem a történtekre, hiszen a MÖTT (amely környezettudományi területen a GMO-Kerekasztal munkáját folytatja) elnökeként ez mindenképpen érintett. Éder Tamás alelnök válaszolt csupán, amennyiben azt közölte, hogy semmilyen előterjesztést és javaslatot nem tett ebben az ügyben, de arra a kérdésemre, hogy akkor ezt ki és milyen módon intézte, már nem válaszolt. Arról tájékoztatott, hogy hamarosan hivatalos választ kapok majd a levelemre. Rosszul tudta, most 2018. augusztusa van, de az ígért NAK elnökségi válasz máig nem érkezett meg. Ez akkor egy ilyen hivatal, arra válaszol csak, amire kedve tartja?

Összefoglalom: az ügyre Ács Sándorné (IFOAM EU Group) hívta fel a figyelmemet, akit Czeller Gábor (Biokultúra Szövetség) tájékoztatott. Czeller Gábor információi ifjabb Hubai Imre alelnöktől (NAK) származtak. A NAK vezetőségének fogalmazott levelem előtt felvettem a kapcsolatot Roszík Péterrel (Biokontroll Hungária), aki érdemben semmit sem tudott az ügyről, és Czeller Gáborral, aki megerősítette azt, amit leírtam. Ezt követően ifjabb Hubai Imre alelnököt kérdeztem. Tőle utólag az alábbi üzenetet kaptam: „Én magam is érdeklődéssel várom a NAK válaszát, mivel nyilvánvalóan komoly következményei lehetnek a hazai biogazdálkodás jövőjére és a GMO biogazdaságokkal való összemosására a témában hozott ügyvezetői döntésnek. Felém egyelőre semmilyen jelzés nem érkezett, ami a válasz időpontját, valamint minőségét illeti.” Van tehát egy angol nyelvű dokumentum és annak hibás tartalmú fordítása, van egy tüsténkedő hivatal, aminek van elnöke (Győrffy Balázs), de az ügyintézés szempontjából ez esetben nincs felelőse, és így nincsenek válaszai? Ennyire gondban lennénk (168. kép)?

168.kép: Gondban vagyunk? (Fotó: hirhatar.com)

Az ombudsmani hivatal és a genomszerkesztés

2018. február 19-én már az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában Bándi Gyula elnöksége alatt tanácskoztunk a genomszerkesztés ügyéről. A bevezetőben a magyar géntechnológiai hatóság (FM) nevében Fejes Ágnes jelentette be, hogy a földművelésügyi tárca álláspontja szerint a genomszerkesztés is egyértelműen a GMO-szabályozás alá tartozó részterület. Székács András (NAIK AKK) ismertette a független kutatókat tömörítő ENSSER állásfoglalását. Eszerint a genomszerkesztéssel készült fajtacsoportok is szigorúan GMO-szabályozás alá kell, hogy essenek. Dudits Dénes az MTA (és IMBE, hajdani BZBE) képviseletében arról beszélt, hogy a mezőgazdaságban mi mindenben segíthet a genomszerkesztés. Az US Food and Drug Administration (FDA) több fajtacsoportot kivett a GMO-ügyek közül, és deregulációs státuszba helyezte azokat. Szerinte hazánknak az FDA döntéseit kellene követnie, amihez hasonlóan foglalt állást – részben az ő tanácsára – az MTA is. Hozzáteszem, hogy a tudományos elvek szempontjából méltatlanul, hazai kutatási tapasztalatok nélkül született az MTA hivatal döntése, hiszen nálunk nem állítottak még elő a gyakorlatba kerülő genomszerkesztett növényt, és máshol előállított fajtákkal sem végeztek hazai mellékhatás-vizsgálatokat. Ez tehát a svindli nevű kártyajáték egy jelenkori változata, amit már nemcsak a Hatlépcsősben játszanak.

Darvas Béla (MÖTT) az összefüggéseket vette szemügyre. Az ENSSER és az ökológiai termesztőket tömörítő IFOAM nem értettek egyet a pro-GMO körök javaslatával, s az ellenzők véleményéhez csatlakozott a hazai környezetanalitikusokat és ökotoxikológusokat tömörítő MÖTT is. Ez utóbbi azonban azt javasolta, hogy a GMO, GEO és GSO csoportokat elkülönítve kezelje az átdolgozott, új géntörvény, amely biológiai/genetikai értelemben végletesen elavult. Az ombudsmani anyagot Fazekas Sándor miniszter megfontolta, és 2018. márciusában abban az értelemben fogalmazott jelentést a kormány számára, hogy a genomszerkesztés kiemelése a GMO-törvények hatásköréből nem célszerű, sőt hazánk GMO-mentességre vonatkozó stratégiája szempontjából veszélyes is. A miniszteri jelentés azonban a választások miatt már nem járhatta be a számára szükséges politikai utat. Az ombudsmani meghallgatást 2018. szeptember 11-én hasonló szereplőkkel ismételten szervezik, s ez nekem meglehetősen új fejlemény, mert miben változhattak félév alatt a vélemények?

169.kép: Nagy István válaszol: 2016-ban az ökológiai gazdálkodásról (Fotó: Agroinform), 2018-ban a genomszerkesztésről (Fotó: HVG)

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara akcióban

A választások után – 2018. májusában – Nagy István miniszterjelölt már az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága (OMB) előtti bemutatkozásán szembefordult a korábbi miniszter, Fazekas Sándor elképzelésével (169. kép). Ez azért nagyon különös, mert korábban helyetteseként dolgozott. Az OMB előtt elmondott szövege a jegyzőkönyv szerint nyíltan genomszerkesztés-párti, és a magyar GMO-mentességi stratégia vonatkozásában semmilyen veszéllyel nem számol. A két miniszter eltérő nyilatkozata között azonban semmi rendkívüli nem következett be a világ tudományosságában, nem látott napvilágot a kérdés megítélhetőségét megváltoztató korszakos tanulmány, csak egy sima politikai választáson voltunk túl, amit az nyert, aki előtte is kormányzott. Sőt, köztudott volt, hogy az Európai Unió Bírósága (Curia) 2018. július 25-ére irányozta elő azt, hogy a kérdésben a jogi felülvizsgálat eredményét közzéteszi. Szerintem kisiskolás stratégiai hiba volt ezelőtt a miniszternek és a NAK vezetőknek nyilatkozni. Mi tehát a megoldás? Milyen politikai érdek, lobbicsoport érte el ezt a kapkodást, és mi volt vele a célja?

A NAK elnökségének 2018. június 20-ai elnökségi ülésén, amelyen a genomszerkesztés támogatásának megbeszélése volt a téma, – mások mellett – előadás tartására kértek fel. Az előadások azonban nyilvánvalóan nem képezhették a megfontolás tárgyát, ugyanis már előtte készen volt egy kétoldalas állásfoglalás, ami a genomszerkesztés támogatása mellett érvelt, ahogyan ez Gyuricza Csaba (NAIK) előadásából – aki az állásfoglalást hibátlan megoldásnak tartotta – egyértelműen kiderült. Az ülés zárt részén azonban nem született döntés, hanem azt elhalasztották, illetve a megyei szervezeteket (a Hajdú-Bihar, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei rendezvényeken voltam ezt követően előadó) kérték arra, hogy a területi véleményeket megfogalmazzák. Egyik helyen sem találkoztam a genomszerkesztés mellett érvelő hallgatósággal, bár előadókkal (Fári Miklós, Hiripi László) igen. Fentiek alapján a 2017-es akció és a mostani között elég könnyű megegyezőséget találni abban, hogy a NAK elnökség többsége a mezőgazdaság-politika ebbéli fordulatát gond nélkül támogatná. Miért olyan biztos vajon a NAK elnöksége abban, hogy ez a magyar gazdálkodók többségi véleménye is, mikor a fogyasztók minősített többsége elutasítja a GM-élelmiszereket? A kérdésben Győrffy Balázs elnök, Petőházi Tamás és Mártonffy Béla NAK osztályvezetők személyesen is annak a véleményüknek adtak a sajtóban hangot, hogy a genomszerkesztést ki kellene vonni a GMO-szabályozás alól, és ez lehet a magyar mezőgazdaság számára a jövő. Konkrét gyakorlati példákkal való indoklás persze sehol sem fordult elő, csak hurrá-optimista véleményterelés.

Az Európai Unió Bírósága közzéteszi az álláspontját

A megyei rendezvények szervezése közben – 2018. július 25-én, ahogy ígérte – foglalt állást az ügyben az Európai Unió Bírósága (Curia), amelyet 111/18. sz. sajtóközleményében hozott nyilvánosságra. Eszerint a mutagenezis útján nyert GM-növények is GMO besorolásba tartozók. Nézzük a szinte meghökkentően egyértelmű állásfoglalás kulcsmondatait:

„A mutagenezis útján nyert szervezetek GMO-knak minősülnek, és főszabály szerint vonatkoznak rájuk a GMO-król szóló irányelvben szereplő kötelezettségek.” Jogi értelemben tehát a genomszerkesztés (vö. precíziós nemesítés) termékei is GMO-besorolásúak, így azonos jogszabályok vonatkoznak rájuk. Hazánkban ezek az Alaptörvényben, a géntörvényben és a büntető törvényben vannak lefektetve.

„Azok a mutagenezis útján nyert szervezetek azonban, amelyeket hagyományosan számos alkalmazásban használtak, és amelyek biztonságossága régóta bebizonyosodott, mentesülnek e kötelezettségek alól, azzal hogy a tagállamok azokat az uniós jog tiszteletben tartása mellett az irányelvben meghatározott vagy más kötelezettségeknek vethetik alá.” Ezt úgy értelmezem, hogy visszamenőleg is felülvizsgálhatók a mutagenezissel előállított fajtacsoportok, ha azokat a tagországon kívül állították elő.

„A transzgenezistől eltérően a mutagenezis olyan technikák összessége, amely valamely élő faj genomjának idegen DNS beültetése nélkül történő megváltoztatását teszi lehetővé.” Ez a meghatározás világosan elválasztja a fajra jellemző örökítőanyag-alapú mutagenitással létrehozott fajtákat.

„A mai napon hozott ítéletében a Bíróság először is megállapítja, hogy a mutagenezis révén nyert szervezetek a GMO-irányelv értelmében vett GMO-knak minősülnek, ha a mutagenezis technikái, illetve módszerei olyan módon módosítják valamely szervezet genetikai anyagát, amely a természetben nem fordul elő.” Ez tehát jelen idő, nem arra vonatkozik, hogy ez a változat később majd talán elfordulna, hanem hogy már létezik és bemutatható. A megfogalmazás nem tér ki az idegen genetikai elemekre, amelyek az átalakításokat végzik, pedig azokban a bakteriális eredet nyilvánvaló. Nem tér ki a sejtbe plazmidokon bevitt idegen génekre sem (pl. ZFN, TALEN). Minden esetben viszont bizonyítani kell a természetben való előfordulást, ami géncsendesítés (GSO) esetén lesz a legnehezebb. A géncsendesítés végeredményének pontos (az elrontás helyei) genetikai vizsgálata elkerülhetetlen (vö. genomanalízis). A CRISPR/Cas9 nagyfokú felismerési és vágási tévesztései miatt a genomanalízis komoly próbatétel lehet az így előállított fajtacsoportok számára.

„…a GMO-irányelvet a mutagenezis azon technikái útján nyert szervezetekre is alkalmazni kell-e, amelyek az említett irányelv elfogadása óta jelentek meg, a Bíróság megállapítja, hogy a mutagenezis új technikáinak alkalmazásához kapcsolódó veszélyek hasonlónak bizonyulhatnak azokhoz, amelyek a GMO-k transzgenezis útján történő előállításából és kibocsátásából erednek, mivel valamely szervezet genomjának mutagenezis útján elért közvetlen módosítása ugyanolyan hatások elérését teszi lehetővé, mint egy idegen génnek az említett szervezetbe történő behelyezése (transzgenezis)…” Mindez szerintem az európai elővigyázatosság elvéből egyértelműen következik.

„Ebből következik, hogy a GMO-irányelvet a mutagenezis azon technikái útján nyert szervezetekre is alkalmazni kell, amelyek az említett irányelv elfogadása óta jelentek meg.” A mutagenezis nemesítésre való alkalmazása tehát szabályozásra kerül, vagyis az eddig csak Kanada törvénykezésében lévő jogi elemnek az EU területén befogadott fajtacsoportokra is ki kell terjednie.

„Végül a Bíróság azt a kérdést vizsgálja, hogy a mutagenezis technikái útján nyert, géntechnológiával módosított fajtáknak teljesíteniük kell-e egy másik uniós irányelv által támasztott feltételt, amely szerint valamely géntechnológiával módosított fajta csak akkor ismerhető el az »azon mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékébe való felvétele céljából, amelyek vetőmagjai és szaporítóanyagai forgalomba hozhatók«, ha valamennyi megfelelő intézkedést megtettek az emberi egészséget és a környezetet érő káros hatások kiküszöbölésére.” Mindez rendkívüli kísérletes tevékenységet igényelne hazánk területén is, hiszen a kb. 350 genetikai esemény (ezek tekintélyes része változatos okokból kereskedelmi forgalomban nem érhetők el) közül jó, ha féltucattal voltak hazánkban vizsgálatok. Hazánkat tehát a tudatlanság (e nélkül sehol sem megy) és nem a tudás jellemzi ezen a területen. Ennek fő oka, hogy a nemzetközi fajtatulajdonosok a független vizsgálatokhoz nem adnak vetőmagot, így akadályozzák a problémák tisztázását. Ez ellen például az MTA elnökei nyilvánosan sohasem szólaltak fel, bár Vizi E. Szilveszter levelet írt a fajtatulajdonosoknak, amelyet azok érdemi válasz nélkül hagytak. Ezen a jogi alapon a glyphosate-tűrő szóját az EFSA talán nem is engedélyezhette volna takarmányozási célra sem, hiszen a környezet-egészségügyi vizsgálatok nem záródtak le. A glyphosate rákkeltéssel való gyanúsítása ugyanis kérdőjelessé teszi a glyphosate-szermaradékos takarmányok és élelmiszerek biztonságos felhasználhatóságát, amit a re-regisztrációs procedúra híven tükrözött.

Epilógus

A Curia állásfoglalása alapján tehát a hazai jogszabályokkal ellentétesnek tűnik Nagy István kezdeményezése és a NAK elnöke (Győrffy Balázs) által fémjelzett állásfoglalási kampány, amely a precíziós nemesítés gyors hazai legalizálására törekedett. Ezt jól példázta, hogy Nagy István miniszter a Magyar Hírlapban azonnal visszavonulót fújt, sőt magyarázkodás nélkül üdvözölte a Curia állásfoglalásának tartalmát. Szerintem ez elég méretes bukás ahhoz, amit akár lemondási hullám is követhetne egy szakmai koherenciához ragaszkodó társadalomban. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei rendezvényen, így a Curia állásfoglalására hivatkozva Petőházi Tamás (NAK) már kellően elbizonytalanodva nem jelent meg, és nem tartotta meg az előadását.

170.kép: Nem GMO, afrikai kékdinnye (Fotó: Bellfarm)

Ezen a csálé tortán tehát csúszik a gagyi máz lefelé, mert a NAK elnöksége 2018. július 30-án – talán, hogy mentse a menthetetlent – ellentmondásos állásfoglalást hozott nyilvánosságra, amelynek első két pontja alkalmazza a Curia döntését, míg a további két pontja sajátosan zavart tartalmú (170. kép). Vajon milyen géntechnológiai kutatásokról beszél a NAK sajtóközleménye? A kutatás önmagában még nem jár innovatív előnyökkel, csak az adaptáció hatásfokát növelheti, azonban az Alaptörvény elutasító. Fajta-előállítás területén hazánknak nincs esélye (az engedélyeztetés költségeit nem tudjuk megfizetni), csak a kockázatértékelési területek támogatása lehet támogatandó cél, de a kutatási ügyek mennyiben a NAK kompetenciáját képezik, miközben eddig megérteni sem volt képes a terület szakmai összefüggéseit. A vetőmagra vonatkozó kitétel még ennél is kevésbé érthető. A külföldön végzett genomszerkesztés (az eddigi GM-fajták meghatározó többsége nemzetközi vállalatokéi) és a hazai vetőmag-termelés milyen ok-oksági kapcsolatban lehetnek egymással? A sajtóközlemény szerintem nagyon felemásra sikeredett, ami a NAK elnökségének tovább rombolta a hitelességét.

„Hej ripityom, ripityom, tyom, tyom” – énekli az 1937-es filmben bika-komolyan csibészes mulatozás közben Jávor Pál. Elúszott a vagyona, elhagyta az ídes, de mindez a fékevesztett huszármulatásnak nem lehet akadálya. Csalások és csalódások, gavallér-váltók, testületi kivagyiság, kerítés és hozomány. A filmben győz a szerelem; Mikszáth könyvében meghiúsul az esküvő és értékpusztítóan cinikus a végszó: „Hiszen elég nagy a világ. És van benne elég leány. Szebbnél szebbek, édesebbek. A hozományok se vesztek még ki. Ej, csak egészség legyen és egy kis tűrhető kártyajárás”. Ez ugyanaz a mű lenne? Aligha, szerintem korokra és ízlésekre formáljuk még a klasszikusainkat is. Változott bármit is ez a hamis virtus?

(folytatása következik)

Darvas Béla