Bulváriai kísértések – Hit és kétely

Szkepszis (Fotó: Reuters)
Szkepszis (Fotó: Reuters)

(Biotechnológikaland No26)

A géntechnológia ügyében Venetianer Pál kezdett nyilvánosan a hitről beszélni. Legalábbis nálunk. Olyan értelemben, hogy kialakulóban van olyan szemlélet, ami ezen a területen a tudomány jelzéseit figyelmen kívül hagyva hitbéli kérdéssé teszi a természettudományosat. Nem tudom ezt maradéktalanul cáfolni, bár dimenzionálhatom, ami viszont jelentést módosíthat. Vonalas politikusok és biotermesztők között találkoztam olyanokkal, akik számára ez a hozzáállás tűnik az egyetlen lehetségesnek. Számukra a géntechnológia mintha az a határ lenne, amit átlépni tilos a gazda számára. Volt olyan, aki azt mondta egyszer nekem, hogy GMO vetési engedély esetén az országban körbehordoznák a véres kardot. Azt gondolom, hogy ez a viszonyulás elég szélsőséges változata a sokféle nemnek, ami a módosított élőszervezetekkel, a belőlük készített élelmiszerekkel kapcsolatban lehetséges.

Mára a Szkeptikus Társaság (szervezésében Venetianer Pál, 2012 és Györgyey János, 2016 tartottak pro-GM szemléletű előadásokat) hazai színre lépésével, mintha a GMO-kedvelő civilek a hitbéli ellenpólust is megteremtették volna. Ők viszont talán dafke módon hisznek abban, hogy a GMO minden tudományos kritika fölött álló termékcsoport, az egyetlen út a tökéletes megoldás felé. Nekem egyfajta hívő hitetlen hozzáállásnak tűnik ez – feltéve, de nem megengedve –, hogy az állításhoz kellően modoros hátteret is biztosítsak. A Critical Biomass blog is része lehet ennek a szemléletnek, de mezőgazdasági géntechnológiát tekintve pár éve itt is Györgyey úr terjeszti az igét, bár nick néven megszólalnak mások is (így bátrabbak lehetnek önmaguktól), ami azonban éppen ezért kívül esik azon, amit figyelemreméltónak gondolok. Azt feltételezem ugyanis, hogy a valós mondanivalóját az ember a saját nevével vállalja.

Vissza-visszakalandozok majd időben, mert úgy tűnik néha, hogy kevés marad meg abból, ami meg kellene, hogy mozgassa a fantáziánkat. Már, ha érdekel ez még bennünket, mert mintha túlnyugtatna minden területen a közéleti apátia és a felnövekvő generáció permanens bulihangulata. Érdemes emlékeznünk rá, hogy annak idején az Egyesült Államok különböző hivatalai programokat szerveztek Kelet-Európa szakembereinek, később tanulmányutakat a média szakembereinek, majd politikusoknak is, hogy belássák azok, hogy miként kellene helyesen gondolkodniuk. 2008-ban kezdődött egy erre kiterjedő akciósorozat. Az utazás előtt Tóth Szabolcs Töhötöm (TSzT) a Magyar Nemzet munkatársa megkeresett azzal, hogy segítenék-e neki eligazodni a kérdésben, hiszen ő utazik majd ebben a csoportban Magyarországról. Szívesen segítettem, mint később az általa írt hatrészes cikksorozat („Mit hozhatnak a konyhára a génmódosított növények?”) némely részének előolvasásával is, hogy az esetleges hibákat javítsam. Az írások 2008. november 7 és december 10 között a Magyar Nemzet Hétvégi Mellékleteiben jelentek meg. Azt gondolom, hogy ritka dolog egy napilaptól ez a fajta vállalkozás. Az is, hogy szemléletét illetően igyekszik középen maradni. Idézzünk fel ebből pár részletet.

Ha valaki Saint Louisból az 55-ös autópályán Chicago felé veszi az irányt, készüljön fel rá, hogy félezer kilométeren át egy tenger kellős közepén vezet majd az útja. Ebben a tengerben nem víz hullámzik, hanem szója és kukorica” – olvashatjuk TSzT-től és feltételezem, hogy ez már a saját tapasztalata, útban a Monsanto központja felé. Nekem idézi kicsit a Kádár-kori Magyarország nagyüzemi növénytermesztésének időszakát, amikor ha csak 100 kilométeres körzetre is, de az alföldi területre nálunk is érvényes volt kukoricára ez a kép. Lentebb így folytatja: „A Saint Louis-i bázis a Monsanto világbirodalmának egyik agyközpontja, legalábbis abban az értelemben, hogy elsősorban itt folyik a cég újabb és újabb génmódosított növényfajtáinak kikísérletezése. Fénycsövekkel megvilágított, patikatisztaságú laboratóriumok, széles, fehér padlójú folyosók, katonai komplexumokat idéző szállítóalagút és csúcstechnológia jellemzik az épületegyüttest, ahol több mint félezer kutató vizsgálja a növényi örökítőanyag rejtelmeit”. Fenti – kissé utópisztikusra hangolt – leírásból a félezer kutató említése, az ami mellbevágó lehet (66. kép).

g66kep

66.kép: A Monsanto Chesterfield Village Research Center kampusza, ahol 675-en dolgoznak (Fotó: Monsanto)

A mezőgazdasági géntechnológia dedikált hazai intézete – Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont – 2013-ban száz körüli teljes létszámmal működött (20. ábra). Ehhez társult a nemesítéssel foglalkozó intézetekben (főként Martonvásár és Szeged), valamint az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának növény-biotechnológiai aktivitása, továbbá a hazai egyetemek egyik-másik csoportjának munkái. Mindehhez mellékhatás-vizsgálati kapacitás társul a NAIK Agrár-környezettudományi Kutatóintézetben. Aligha hiszem, hogy a hazai mezőgazdasági géntechnológiával kapcsolatos kutatások a fénykorukban meghaladták volna a kétszáz főt, amiben a kutató létszám annak talán a fele lehetett. Ez a kutatói kapacitás sem teljes munkaidőben foglalkozott a gyakorlati növényi géntechnológiával. A mai kutatási lehetőségek az Alaptörvény általános ítéletet mondó hatására tovább szűkültek.

Egyvalami viszont tény: az amerikai gazdák többsége a génmódosított növények jelenléte miatt ma már csak nagyon nagy áldozatok árán tudná garantálni, hogy kukoricája vagy szójája ne tartalmazzon genetikailag módosított szervezetet, azaz GMO-t” – olvashatjuk TSzT írásában és minden bizonnyal ez az egyik dolog azok közül, amire a hazai mezőgazdaság-politika irányítóinak fel kellett kapniuk a fejüket, hiszen hazánk vetőmag-termesztése jelentős szerepet játszik Európában.

„…a Pioneer Hi-Bred cég (ma már a DuPont része) nemrég a világ legnagyobb kukoricavetőmag-üzemét építette fel Szarvason, és a Monsanto is termeltet vetőmagot Magyarországon. Mindeközben a martonvásári kukoricafajták részesedése a magyar vetésterületeken tíz százalék alá esett vissza” – olvasom az ötödik részben, ami mellett aligha lehetne csak úgy eloldalazni, de valahogy mégis folyamatosan ez történik. Egyetlen miniszter sem talált erre a nagyon kedvezőtlen gazdasági tendenciára megoldást. Kerestek vajon? Nekem úgy tűnik, hogy a hazai kukoricafajták tulajdonosai a termékmenedzselés és a gazdákkal való kapcsolattartási területeken is alulmaradnak a nemzetközi fajtatulajdonosokkal szemben. Nem szégyen azt eltanulni, amit a nemzetközi cégek sokkal jobban végeznek el, mint mink.

A nem GM-növényeket fejlesztő martonvásári kukoricanemesítőknek más vonatkozásban sem volt szerencséjük az utóbbi időben. Tavaly tavasszal tűz ütött ki a kukoricanemesítő részlegen, amelynek során több irodahelyiség és laboratórium teljesen kiégett. A katasztrófában csak az épületekben keletkezett kár elérte a százmillió forintot. Ennél is nagyobb baj, hogy értékes nemesítési anyag is megsemmisült, több év munkája veszett kárba. Ezt a kárt a szakemberek megközelítőleg 150 millió forintra teszik. Az is kiderült, hogy szándékosan okozták a tüzet: a kutatóhelyet felgyújtották. […] Amikor tavaly pár héttel a tűzeset után a kutatóintézetbe látogattam, Marton L. Csaba szekcióvezető kalauzolt végig a kiégett falak között. A mai napig nehezen felejthető az a mondat, amelyet a kormos, romos helyiségek megtekintése után ejtett el kicsit tűnődve: – Pedig régen ez a béke szigete volt. A munkahelyéről és az érthetetlen tűzesetről beszélt”. †Balla Lászlótól tudom, hogy a tűzesetről semmi lényegi nem derült ki a következő években; máig csak találgatások vannak.

g20abra

20.ábra: A mezőgazdaság hazai kutató/fejlesztő intézetei 2013 körül (a kutatói létszám aránya az MTA-n belül magasabb)

Képviselők utaztatására is sor került ebben az időben, bár írott anyag nem maradt a tanulmányútról. Elkötelezett későbbi GMO-ellenzők Jakab József (Magosz), Nagy Andor (KDNP) és Font Sándor (az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának fideszes elnöke), akkor ellenzéki képviselők (a tanulmányút szervezésére a második Gyurcsány-kormány idején került sor) is részt vettek ezen. Legalább is ez hírlik. Mentek, láttak és az utat illetően csöndben maradtak. Ezt megelőzően a kormánypárti képviselők közül 2004-ben Godó Lajos (MSzP) üzemmérnök Dudits Dénes levelének felolvasása után, saját kútfőből kifejezetten támogató beszédet („…a környezet megóvása tekintetében a GM-növények termesztésével csökkenthető a felhasznált vegyszerek mennyisége és koncentrációja, így javulhat a vizek minősége, kevesebb vegyszermaradék folyik a felszíni vizekbe, illetve szivárog a talajvízbe. A világon tavaly a GM-növények termelése révén 14 százalékkal csökkent a felhasznált rovarirtó szerek mennyisége”) mondott a bizottsági ülésen. Az idézett tartalmat én reklámszintű prospektusszövegnek hallom, de nem cáfolnám azt, hogy van olyan, aki ezt leírta már előtte, mint hihetően az ellenkezőjét is.

2009-ben Gőgös Zoltán (MSzP) üzemmérnök, államtitkár („…a minisztérium szakértői nyomon követik a biotechnológiában elért eredményeket, és tudatában vannak annak, hogy a »GMO a jövő«. […] Az államtitkár kifejezetten érdeklődött a szárazság- és hőtűrés fokozására, valamint a bioüzemanyag előállítására irányuló biotechnológiai fejlesztési potenciál iránt”) és a Mezőgazdasági Bizottság alelnöke, Herbály Imre (MSzP) mezőgazdasági gépészmérnök is pozitívan nyilatkozott („…korábbi mezőgazdasági cégvezetőként úgy gondolja, a génmódosított növények elkerülhetetlenül elérik Magyarországot is…”) a növényi géntechnológiával kapcsolatban. Vagyis az ötpárti egyezség ellenére időről-időre, és főként a baloldali pártok részéről felmerült a mezőgazdasági géntechnológia elutasításának felülvizsgálata. Abban az időben Gráf József miniszter szóban mondta nekem, úgy hogy Ács Sándorné (Élőlánc) is hallotta, hogy nincs olyan parlamenti párt, amelynek némely tagja ne lobbizott volna nála a növényi géntechnológia mellett. Nem csodálkozom, azon inkább és utólag is, hogy neveket nem említett. Miért érinthetetlen ez a terület nálunk?

Font Sándor villamosmérnök 2011-ben így nyilatkozott erről: „… nem összeesküvéselméletekről szeretnék itt beszélni –, mert 2008-ban erősen bombáztak bennünket, mi több, az amerikai kukoricaszövetség és a minisztérium meghívott Amerikába, hogy elmagyarázzák, miért jó a genetikailag módosított kukorica termesztése, és miért lenne jó nekünk is itt, Európának és a magyaroknak. Néhány héttel ezelőtt pedig az amerikai szójaszövetség járt itt…”. Újdonság az Egyesült Államok kormányának aktivitása ebben az ügyben, bár a hazai nagykövetek ebbéli aktivitása után nagy meglepetés mégsem lehet azoknak, akik követték az ebbéli eseményeket.

Györgyey János volt egy ilyen úton a szervező által felkért tolmács, aki később a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület (BZBE) titkára lett. A BZBE tagjai között húsz körüli kutatót/oktatót látok. Kérdés lehet, hogy a szervezők miért éppen őt választották erre a szerepre? Feltételezem, hogy őt találták erre a kommunikációs szerepre a legalkalmasabbnak. A nevezett tolmács egyébként az MTA SzBK-ban Dudits Dénes munkatársa, és az internetes fórumokon nick néven tette magát ismertté meglehetősen agitatív hozzászólásaival. A 2011-es hazai vetőmag-szennyezési ügyben azok közé tartozott, aki kétségbe vonta a NÉBIH GMO Laborjának méréseit, amihez az adatokat a nemzetközi vállalatok munkatársaitól kapta, ahogy a Hír tv ’Célpont’ című adásában hallhattuk. Őt kérték fel tanácsadásra.

A BZBE 2008. októberi Zöld Biotechnológia Hírlevél nevű, az EuropaBio által támogatott kiadványban olvashatjuk ezzel kapcsolatban Györgyey úr rendhagyó úti beszámolójában az alábbi sorokat: „Életemben először, eljutottam az Egyesült Államokba. Nem turistáskodni, és nem üzletelni, hanem tolmácsolni, szaktudásommal segíteni egy küldöttségnek”. A küldöttség valóságos tagjairól aztán nem esik szó, és arról sem, hogy ki finanszírozta ezt az utat. Györgyey mondja el a személyes élményeit, ami így nekem jókora szereptévesztésnek tűnik – hiszen aligha a kedvéért utaztatta a támogató a hazai képviselőket –, akiket meggyőzni szándékoztak, s akiknek kellett volna megszólalnia, s nem a tolmácsuknak. „Miközben GMO-mentes alapanyagokból készült szójaédességet ettünk és biotermesztett szójából készült turmixot ittunk, nyugodtan beszélgettünk a következő 10-15 évben bevezetni tervezett génnemesített szójafajtákról” – írja a tolmács az élménybeszámolójában, mintha valóban velük beszélték volna meg az Egyesült Államok mezőgazdasági jövőképét. Fazekas miniszter ez évi látogatásáról készült jelentés után mindezt aligha gondolhatjuk komolyan.

Györgyey úr írta a fenti kiadvány 2009. februári füzetében az alábbi sorokat is: „A projekt fut, a kísérletekből megalapozott GMO-ellenző következtetéseket levonni nem lehet, de ki lehet mazsolázni néhány adatot, ami arra utal, mintha… Cikket írni nem lehet belőle, a szakma hahotázna, hogy ilyen gyér, előzetes eredményeket akarunk bírálókkal megetetni, de egy sajtótájékoztatóra azért még jó a dolog”. A helyzet viszont az, hogy Györgyey Jánosnak sohasem volt rálátása a hazai mellékhatás-vizsgálatokra, a kísérletek vezetőivel sohasem állt szakmai kapcsolatban. Milyen élményekre épülhetnek akkor ezek a gondolatok? Szerintem kutató is lehet meggyőződéses, de eközben elfelejtkezni a saját belátóképességének határairól aligha bocsánatos. Politikusi nézeteit tekintve is feltűnt a BZBE titkára, aki egyébként sohasem publikált környezettudományi, takarmányozási, toxikológiai területekről, hogy a fentihez fogható mérvadó megállapításokat tehessen.

g67kep

67.kép: Györgyey János és Vágó István kételkednek (Fotó: Fix tv)

Van őt felhangosító hallgatósága is, és ez a hazai szkeptikusok társasága, amely úgy tűnik feltétel nélkül GMO-párti. A pártos hozzáállás szerintem nem is kevéssé visszatetsző, hiszen egy valóságos szkeptikusnak abban is kételkedni illene, hogy ezek a GM-fajták semmilyen környezeti és dietétikai problémát nem okoznak. Vágó István (a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja) a Legyen ön is milliomos műsorvezetőjének ebbéli színre lépésével Györgyey Jánosból szakértő vált. A Fix Tv 2013-as műsorában Vágó kedvesen alákérdez a tegezett interjúalanyának (67. kép). A beszélgetésben környezettudományi vagy dietetikus szakértő nem kapott meghívást, mert a műsorvezető szerint ez így van rendjén. Szerinte mindenhol csak a túloldaliak által képviselt álláspont olvasható/látható. Éppen ő billenti most helyre hát a rendet.

Számomra talányos a DK elnökségi tagjának pro-GM szemlélete, mert Gyurcsány Ferenccel egyszer személyesen beszélve, azt mondta nekem, hogy az ő miniszterelnöksége alatt stabilan vetési moratórium párti volt. Lehet, hogy nem a DK politikai alapvetése az, ami Vágó úr ebbéli médiamunkásságának a része? Hangsúlyozom, hogy nem a generális elutasítás kritikája az, ami ellenemre van, hanem az ahhoz hasonló szemléletű egyoldalúság.

Tényfeltárást kerülő mutatványnak láttam ezt az adást. Úgy érzékeltem, hogy a műsorkészítőnek kialakult véleménye volt: nem megismerni igyekszik valamit, hanem untermann-ként a meggyőzésben közreműködni. A két kérdező (Vágó úr mellett volt egy hölgy is) a terület legszerencsétlenebb túlzásait idézte fel: háromfejű gyerek születik, az oltott fa is esetleg GMO, a madárka a határon túl a csőrébe fogja a GM-magot, majd itt leejti, maradéktalanul lebomlik a tápcsatornában a toxinfehérje és hasonlóak. Györgyey úr válaszolt, bár eközben elfelejtette, hogy a fajtahibrid-képződés alapja a módosított növény pollenszórása és nem az árnyékos erdőszegélyek alatt kóborló magocska.

Mi is az, ami meghökkentő a tényszerű hibákon túl? Talán, hogy úgy általánosítanak a beszélgetés során, hogy el is hangzik, hogy az általánosítás milyen szerencsétlen hozzáállás. Viszont miként lehet így minden, a GM-növényeket ért kritikus szemléletű tudományos eredményről azt állítani, hogy azok mindegyike téves. Szerintem ilyesmi annak árt leginkább, akinek segíteni szándékoznak. A GM-növények bevezetésének hazai bukdácsolása végig ilyesmiről szólt, a rendkívül amatőr, lekezelő, az ellenérveket elsöprően agitatív kommunikációról. Lehetne az udvarias és alapos meggyőzés mellett maradni?

Györgyey úr egy egyetemi lapnak szerénykedve nyilatkozta: „Most a »legborzasztóságosabb« (sic!) házi feladatom, hogy meg kéne írnom a nagy doktorimat. Szeretek kutatni, szeretek kísérleteket kitalálni – értékelni, de nem szeretek írni.” Ezt végkép nem gondoltam volna a különböző internetes fórumokra nick névvel tett bejegyzései alapján. Akkor és ott valahogy szeretett írni, de a közönségnek beszélni is. Én azt gondolom, hogy ezeken a helyeken kétes dicsőség szerezhető. A mai generációknak ugyanis buli a kiröhögött antisztárok ünneplése is.

Egy MTA doktori dolgozat viszont szerintem csak a jéghegy csúcsa, amihez a kornak megfelelő publikációs tevékenység tartozik egy jól körülírható szakterületen, ahol iskolateremtőnek is kell látszani. Nehéz lehet persze ilyenné válni Dudits Dénes árnyékában. Arról a teljesítési szintről mintha ez a minősítés még kétséges lehetne, vagyis nem pusztán írási késztetettség kérdése a fokozatszerzés.

g21abra

21.ábra: A Web of Science találatai a genetically modified + plant párosra

Ha már a teljesítménynél tartunk, akkor vessünk egy pillantást a hazai teljesítményre azt követően, hogy láttuk, hogy a mezőgazdasági géntechnológia területén valóságosan igen kevesen dolgoznak nálunk. A saját kutatási munka nélkül véleményt mondók száma persze ezek sokszorosa. A Web of Science csupán tájékozódási jellegű válaszokat nyújthat, de a lényeget azért vázolhatja. Elsődleges limitációi, hogy nem dolgozza fel a könyvek, könyvrészletek és szabadalmak területeit. Nem tartalmazza a különböző nemzeti nyelveken írt munkákat.

Az általam keresésre használt szavak kifejezetten a gyakorlat közelébe jutott munkákat szedték össze (a valóságos vita ott van), vagyis nem gyűjtik az idevezető alapkutatási eredményeket tartalmazó cikkeket. A „genetically modified” kifejezésre 18755 találat érkezett ma (2016. augusztus 12), ennek ~20%-a gyűlik csak a növényekre vonatkozóan. A bárhol való kereséshez képes 1% marad, ha kikötésként használjuk azt, hogy magyar munkahelyű szerző kötődjön a cikkhez, vagyis végül 35 magyar szerzőkkel kapcsolatos munkát találtam. Ugyanebben az eljárásban Monsanto szóra cserélve 78 találat jön, bár egyértelmű nekem, hogy az ipari kutatók elsősorban a szabadalmi területen aktívak és eredményeik jelentős részét nem publikálják.

Nem valószínű, hogy meglepetést okoz az a tény, hogy az évenkénti 0-5 cikk bizony szerény hozzájárulás a világ terméséhez. A 21. ábrán az lehet feltűnő, hogy 2007-ig jellemezte ezt a területet emelkedés, majd a teljesítmény stabilizálódott azon a szinten, ami évi ~250 cikk megjelenésével jellemezhető. A magyar teljesítményként megjelenő cikkek jelentős része külföldi társszerzőket tartalmaz és benne a mellékhatás-kutatással foglalkozók aránya jelentősebb. Ez utóbbi azért nem lehet meglepetés, mert a hazai kutatóintézeteinkben genetikai alapkutatás folyik inkább, mint gyakorlat közeli munka.

A Web of Science-hez képest lényegesen több írást sorol fel az alapkutatásra koncentráló „Magyar fehér könyv”. Ott a 35-tel szemben 146 hazai tudományos írást találunk 1986-2011 között. Az elsősorban mellékhatás-területet követő saját listámon 191 írás található 1986-2015 között, de ebben magyar nyelvű munkák és konferenciaösszefoglalók is fel vannak sorolva. Györgyey János nevének előfordulása, még a kollégái (Balázs, Dudits és Sági) által szerkesztett könyvben sem jellemző. A 146 cikk közül egy 2002-es cikkben látom a nevét, ahol ő az ötödik szerző. Dudits Dénes neve például 22 cikkben fordul elő. A mellékhatás területen Györgyey úr egyetlen cikkét sem találom a felsorolt 191 között, vagyis érzékelhetően felmutatott teljesítmény nélkül ekézi ezt az általa nem művelt tudományterületet. Nem – a saját terminológiája szerint – áltudományos ez a megközelítés? Hozzátehetem azt, hogy nem is értem, hogy mi is az áltudományos szó jelentése. Szerintem vagy tudományos valami vagy nem. A kornak megfelelő kísérletes eszközei tehetnek valamit azzá. A megítélés persze nagyon nehéz, de biztos vagyok abban, hogy ilyesmi nem meggyőződésen alapuló véleménycikkekben lehetséges.

Tömöri Balázs (Greenpeace) és Vay Márton a fentiek árnyalásához egy magnófelvétel alapján a másokat kiosztó Györgyey úr alábbi, egyébként nem nyilvánosságnak szánt véleményét tette közkinccsé: „A génmódosított növényekről minden olyan marketingdumát, hogy az az éhezést oldja meg a Földön, meg hasonló, azt nyugodtan el lehet felejteni! Soha nem erre találták ki őket, nem ezért fejlesztették őket! A nagy cégek nem ezért öltek bele fajtánként százmillió dollárt, hogy a Földön az éhezés kérdését oldják meg! Azért csinálták, hogy pénzt szerezzenek, hogy profitot csináljanak és piacot nyerjenek! Ezt mind a hármat a génmódosított növények kiválóan tudják”. Érteni vélem.

A fentiekről jut eszembe, hogy Ángyán József fiatal képviselőként felhívott egy délelőtt, hogy vele tartanék-e a Parlament Kávézóba. Három hazai nemzetközi cégképviselő hívta oda a GM-fajtákról szóló beszélgetésre: Czepó Mihály (Monsanto), Bíró János (Syngenta) és Máté József (Pioneer). A képviselő úrral a cégképviselőkkel megbeszélt találkozó előtt fél órával találkoztam és bementünk a belső terembe, ahol elég kevesen voltak. A megbeszélt időpont körül láttam az illető urakat, de azonnal visszafordultak, ahogy megláttak. Úgy tíz perc múlva hívták fel Ángyán professzort a telefonján, és ő mondta nekik, hogy csak jöjjenek nyugodtan, várunk már rájuk. Kifejezett zavart okozott, hogy közölte, hogy a teljes megbeszélés alatt – az ő kérésére – részt veszek a találkozón.

Nagy nehezen Czepó Mihály kezdte a mondanivalójukat, ami abból állt, hogy szívesen nyújtanának Ángyán Józsefnek támogatást abban, hogy a megfelelő helyszíneken tájékozódjon a GM-növények gyakorlati dolgairól. Kezdhetné például az útját a közeli Szlovákiában, ahol ilyen területet mutatnának. A képviselő megköszönte a lehetőséget, de nemet mondott (szerinte ez a hazai szakterületi kutatók dolga), amitől mindjárt el is fogyott a megbeszélnivaló. Az külön rontott a helyzeten, hogy a számláinkat is kifizettük, akkor mikor érkezésük előtt kihozták a megrendelésünket. Milyen kár – mondta egyikük, de máig sem tudom, hogy kinek.

A következő rész címeGilles-Eric Séralini csoportjától az IARC gyanújáig – A nagy glyphosate-muri (Biotechnológikaland No27)

Darvas Béla

  • http://www.bdarvas.hu/honlap db
  • Tamas Gaal

    Elolvastam, nem talalom a mondanivalot… Bela, ha par mondatos “abstract”-ot osszefoglalot kene irnod a cikked ele, mit irnal?

    • Wilson

      Lehet,hogy azért nem találja mert az átlagosnál több a dimenzió.Itt van például egy amikor
      Leningrad cowboys menni Amerika:”Miközben GMO-mentes alapanyagokból készült szójaédességet ettünk és biotermesztett szójából készült turmixot ittunk, nyugodtan beszélgettünk a következő 10-15 évben bevezetni tervezett génnemesített szójafajtákról”

      • Tamas Gaal

        ??

        • Wilson

          Mit nem ért kétszer?

          • Tamas Gaal

            Egy kerdojelet nem fogad el a szerver valaszkent. :-)
            Amugy egyszer sem ertem a valaszodat.

          • http://www.bdarvas.hu/honlap db

            Ő csak provokál, ez megnyugtatja

  • julian7

    A “db” nem egy *nick* név? Ráadásul az miért a hozzászóló hibája, ha a fórum (kommentelési lehetőség stb) – egyébként teljesen érthető módon – teljes név helyett felhasználói névvel jeleníti meg a tagok hozzászólásait?

    • Tamas Gaal

      :-)
      Erre mondja a magyar nyelv, hogy bagoly mondja verebnek… db kritizalja a nicknevvel kommenteloket. LOL!

    • http://www.bdarvas.hu/honlap db

      monogram

  • http://www.bdarvas.hu/honlap db
  • http://www.bdarvas.hu/honlap db
  • Lakos András dr

    Magam is tagja vagyok a Szkeptikus Társaságnak. Számomra érthetetlen, hogy mindenki általánosságban beszél a GMO-ról. Pedig ez egy technológia. Felhasználható olyasmire is, amit egyikünk sem szeretne. De pl. a GMO-növényekkel ki lehet “szívni” a talajban szétszórt nehézfémszennyezést és ennek eredményeként a végén egy maroknyi hamuban koncentrálódik a sok-sok hektárt szennyező anyag. Maga a GMO évtizedek óta használatos vakcinákban, ma már nélkülözhetetlen sok-sok, kivételesen hatékony gyógyszer gyártásában. A GMO olyan, mint az atomenergia. Felhasználható tömegpusztító fegyvernek, és áramfejlesztőként. Nagy butaság általánosságban beszélni róla.

    • http://www.bdarvas.hu/honlap db

      Az esetről esetre való tárgyalás lenne az egyetlen megoldás, azonban ennek az érzelmi alapon “vitatkozók” (benne a hazai politika) nem igyekszenek megfelelni.

    • Wilson

      Hello Doktor!Jó helyen jár mert itt nem általánosságban esik szó a GMO-ról.A Szkept. Társaság azonban nem a legjobb társaság.Máshol csak”ördögűző diszkont”.Tipikusan olyan hely ahol ha az ember korpa közé keveredik megeszik a disznók.Így járt a Kvízprofesszor is miután kipattintották a Villalakók…Pongó Művész Úr,Kismocsok Majka papa meg a hasonlók…Ettől tényleg meg lehet zakkanni.A következményeket ismerjük.Megvilágosodott és Ferenc testvért kezdte II.József reinkarnációjának látni.

      • http://www.bdarvas.hu/honlap db

        Nem gondoltam volna, hogy a SzT is érinthetetlen

        • Dániel Péterfi

          Félreolvasott egy szót. Lakos András érthetetlent írt, nem érinthetetlent.

          • http://www.bdarvas.hu/honlap db

            Igazán kedves, de azt hiszem nem érti, amit írtam.

          • Dániel Péterfi

            Az egész cikkel az a baj, hogy senki sem érti 😉

          • http://www.bdarvas.hu/honlap db

            Persze, maga a Forgalom.

  • Szilágyi András

    A Szkeptikus Társaság közleménye Darvas Béla cikke kapcsán

    Dr. Darvas Béla, a NAIK Agrár-környezettudományi Kutatóintézet Ökotoxikológiai Osztályának vezetője 2016. november 16-án blogján “Bulváriai kísértések – Hit és kétely” címmel közölt cikket, melyben Társaságunkat többször megemlítette. Megjegyzéseire válaszként – és a közvélemény tájékoztatásául – a következőket kívánjuk közölni:

    * A Szkeptikus Társaság nem feltétel nélkül GMO-párti, és nem gondolja, hogy a GMO minden tudományos kritika felett álló termékcsoport.

    * A Szkeptikus Társaság úgy gondolja, hogy a GMO-ra vonatkozóan nem helyes általánosító kijelentéseket tenni. Úgy véljük, hogy magából a géntechnológia alkalmazásából önmagában nem származik veszély a más módon, pl. hagyományos nemesítéssel kifejlesztett növényekhez képest. Az egyes GMO termékek biztonságosságát, környezeti hatásait egyenként kell megvizsgálni.

    * A Szkeptikus Társaság nem GMO-párti, hanem a GMO-val kapcsolatban a racionális, tudományos megközelítést részesíti előnyben az irracionális félelmek és GMO-ellenes hisztéria keltésével szemben.

    * A Szkeptikus Társaság Györgyey János és Venetianer Pál mellett a GMO-ellenzők oldaláról Ács Sándornét is meghívta előadást tartani a Szkeptikus Klubba, mely 2011. május 11-én le is zajlott. A klubest hangfelvétele hangtárunkban is megtalálható.

    * Magát Darvas Bélát is meghívtuk klubunkba előadás tartására, ő azonban a meghívást egy tartalmában és stílusában is minősíthetetlen levél kíséretében elutasította.

    * A Szkeptikus Társaság a jövőben is szívesen ad helyt a GMO-val kapcsolatos racionális, higgadt vitáknak.

    2016. november 21.
    A Szkeptikus Társaság Egyesület Elnöksége
    (A közlemény a Szkeptikus Blogon is megjelenik.)

    • Szilágyi András
    • http://www.bdarvas.hu/honlap db

      A szóban forgó 2011-es levelezés itt olvasható: https://www.facebook.com/groups/1499419696967512/permalink/1814024962173649/

      • Szilágyi András

        Kedves Darvas Béla! Máté András nem osztotta meg az Ön levelének tartalmát még az elnökséggel sem. A létezéséről és a stílusáról beszámolt. De ezt ugye nem tiltotta meg Ön sem.

        • http://www.bdarvas.hu/honlap db

          És így bemondásra sikerült közleményt írni? Hinné a helyemben, ha már szkeptikus?

          • Szilágyi András

            Miért ne sikerült volna?

          • http://www.bdarvas.hu/honlap db

            Hogyan határolná be akkor a felszínesség fogalmát?

          • Szilágyi András

            Ez nem olyan kérdés volt, ami elmélyedést igényelt volna. S mivel Ön most nyilvánosságra hozta a levelet, az olvasók maguk is megítélhetik azt.

          • http://www.bdarvas.hu/honlap db

            Van olyan is, amiben azért elmélyednek?

          • Dániel Péterfi

            Van, meg is szoktunk hívni rendszeresen szakembereket előadni vagy vitázni. A legtöbb elismert szakember boldogan elvállalta, volt, aki többször is.
            Ön nem.

          • http://www.bdarvas.hu/honlap db

            Tehát a meghívásban mélyednek el?

          • Dániel Péterfi

            Ezt mondtam volna? (nem.)
            Egyébként Ön hozta fel a témát a cikkében, csak szólok.

          • http://www.bdarvas.hu/honlap db

            Cikksorozatot akart mondani? Nem a szkeptikusokról szól. Mondja csak, mi is a maga személyes teljesítménye a GMO kutatás területén?

          • Dániel Péterfi

            Nem. Pontosan azt mondtam, amit mondani akartam. Talán Ön rendszeresen mást mond, mint amit akar, vagy miért feltételezi ugyanezt másokról? Én elsőre is le tudom írni azt, amit szerettem volna.
            Hogy kapcsolódik az én személyes teljesítményem a GMO kutatás terén ide, azon túl, hogy a személyeskedés érvelési hibáját készül épp elkövetni?

          • http://www.bdarvas.hu/honlap db

            A konkrét tudásának hiánya csak hitbéli szövegelésre ad magának lehetőséget, de erre nincs időm.

          • Kosztos

            Amilyen vita itt zajlik, azt pusztán formailag is megérti a biológiában laikus, ám vitakultúrában, érveléstechnikában jártas olvasó. Szomorú az összkép. Legalábbis az egyik fél részéről.

          • Social_Science_36

            >A legtöbb elismert szakember boldogan elvállalta,

            tipp: Stephen Hawking -ot is meg kellene meghívnotok ..
            Elismert és népszerű szakember, aki még szkeptikus is :

            “Hawking szerint az atomháborúk, a globális felmelegedés és a genetikailag megtervezett vírusok fogják végleg hazavágni a Földet az emberi élet számára, de a félresikerült új technológiák is nagy veszélyt jelentenek.
            Éppen ezért mondta, hogy a következő száz évben azért óvatosnak kéne lennünk, mert ennyi idő alatt még nem valószínű, hogy létre tudnánk hozni élhető űrkolóniákat.”

            http://index.hu/tudomany/2016/11/17/hawking_ezer_evet_sem_ad_az_az_emberisegnek/

          • http://www.bdarvas.hu/honlap db
          • Dániel Péterfi

            Ugye nem Stephen Hawkinghoz hasonlítgatja Darvas Bélát? :)

          • http://www.bdarvas.hu/honlap db

            A szövegnek nem ez a megfejtése. Próbálja újra.

          • Dániel Péterfi

            Próbálom: A kérdező roppant buta módon azt a logikát vezeti le, hogy ha a legtöbb meghívott elismert és népszerű szakember elfogadta a felkérést, ami a magyar nyelvű, Budapesten megrendezett klubestünkön előadásra kéri fel őket, akkor meg kellene hívnunk egy elismert és népszerű, ám más kontinensen élő és magyarul nem beszélő szakembert is, mert az tett olyan kijelentést, amiből a nevét nem vállaló kommentelő azt sejti, hogy a GMO ellen alkalmazható érv annak ellenére, hogy Hawking egy árva kukkot nem mondott a GMO-król. Továbbá a GMO ellen orientáló kérdésével igyekszik elterelni a figyelmet arról, hogy Önt, aki viszont kifejezetten GMO-ellenes álláspontot képvisel, meghívtuk, tehát nem szűrjük a meghívottak körét az alapján, hogy egyetértünk-e vele.

            Most Ön jön, hogy megfejtse ugyanezt :)

          • http://www.bdarvas.hu/honlap db

            Kapaszkodjon meg: nem tudom ki Social Science_36,

          • Social_Science_36

            for Dániel Péterfi :
            >Kifejezetten elméleti, jövőbeli lehetőségként utalt a félelmeire.

            Ha sakk terminológiát használunk, akkor erre a
            – “BSE” és a
            – “The absence of evidence is not evidence of absence”
            az általános válasz

            “As Charles (2001) writes:
            But for every danger that scientists dismissed, for every fear that they con-
            sidered unfounded, an anxious public had one more question: What about
            the dangers that you haven’t even imagined yet? What about the unfore-
            seen risks? What about mad cow disease, which the experts didn’t think could
            possibly infect humans ? And to these questions the defenders of genetically
            engineered crops had no real response except to sputter than no one could
            possibly make any decisions based on the possibility of something not yet
            known. The whole debate, in fact, turned on the possibility of unknown
            dangers. When scientists said, as they often did, that they saw “no evidence”
            that genetically engineered food posed special dangers, their critics were
            fond of quoting an old saying: “The absence of evidence is not evidence of
            absence” (22). ”

            – Egyébként a BSE ügyből nem árt alaposan felkészülni, aki GMO-ról vitatkozni akar.

            – Nem árt tudni, hogy a GMO -nak van egy társadalmi értelmezése is, ami nem pontosan egyezik meg a tudományos fogalommal és nem árt tisztázni, hogy a vitapartner mit ért ez alatt ..

            és még van párdolog, amit nem lehet leválasztani a GMO -ról mint egy “társadalmi termékről”

          • http://www.bdarvas.hu/honlap db
    • http://www.bdarvas.hu/honlap db
    • http://www.bdarvas.hu/honlap db
  • Social_Science_36

    Valószínűleg a Szkeptikus Társaság már ismeri ( mivel naprakészek a témában)
    de a többieknek javasolnám a következő frissen publikált több-százoldalas tanulmányt,
    ami elemzi a problémát és a végén valami javaslatot is próbál megfogalmazni.

    K.A. Clancy, The Politics of Genetically Modified Organisms in the United States and Europe,
    DOI 10.1007/978-3-319-33984-9

    Étvágygerjesztő:
    – Milyen stratégiákat használnak az ellenfelek a vitában és erre mi a válasz.
    – Mi a társadalmi ellenállás oka
    – Miért káros a szcientista hozzáállás
    – Tudományos nézőpont korlátai, Tudomány határterületei, Falzifikáció
    – Kockázatérzékelés a GMO vitában. például az egyik felmérés szerint tudósoknak csak kevesebb mint fele venne GMO-s bébiételt, ha egy árban lenne a többivel.
    – Miért racionális mégis a GMO címkézés. Ezt csak azért mert a SzT/GyJ mintha a GMO címkézés ellenzője lenne, habár ez egy régi Pro-GMO-s álláspont.
    – Mi lehet a kivezető út a társadalmi bizalom helyreállítása felé.

    Bárki is vitázik GyJ-al, ez alapján fel tud készülni.

    • http://www.bdarvas.hu/honlap db

      Rodics Katalin vállalkozott erre, de megbetegedett.

      • Dániel Péterfi

        Ezek szerint nem a racionalitás a fő szempont, hanem a kommunikációs stratégia?

        • http://www.bdarvas.hu/honlap db

          Miről szeretett volna kérdezni?

          • Dániel Péterfi

            Arról, amiről kérdeztem is. Miért gondolja, hogy mást akartam kérdezni, mint amit kérdeztem?

          • http://www.bdarvas.hu/honlap db

            :)

    • Dániel Péterfi

      1, “…az egyik felmérés szerint tudósoknak csak kevesebb mint fele venne GMO-s bébiételt, ha egy árban lenne a többivel”
      Ez a felmérés hol található?

      2, Megfelelő vitakultúra szinten akinek érvei vannak, nem több száz oldalas, az adott vitában nem elérhető szövegű tanulmányra hivatkozik, hanem leírja az érveit. Például én sem hivatkozom Szivák Judit: A vita (978-963-693-069-1) c. könyvére, ami a vitakultúra fejlesztéséről szól, hanem konkrétan leírtam a saját álláspontomat.

      • http://www.bdarvas.hu/honlap db

        Nem írtam le a fenti idézetet, de ha maga mondja

      • Social_Science_36

        >1, “…az egyik felmérés szerint tudósoknak csak kevesebb mint fele venne GMO-s bébiételt, ha egy árban lenne a többivel”
        >Ez a felmérés hol található?

        Plant biotechnology in Ireland:
        Understanding the factors that shape plant biotechnology risk management policy in Ireland



        Willingness of scientists to buy GM food:
        In the 1999 survey, respondents were asked how willing they would be to buy certain types of
        genetically engineered food if they were at the same price as similar non-GM products. The
        axiom that those buying the food would do so to consume it was drawn. 60.4% of respondents
        would buy genetically modified food items if they were the same price as non-GM food with
        the notable exception of baby food (that 41.4% would buy; 45% would not; 13.6% not sure)
        (See Table 5.3). T-tests carried out showed that when the means were compared, the drop in
        willingness to buy GM baby food was statistically significant (P≤0.01). This drop is an
        interesting insight into risk perception of the scientist and its dynamic nature as it shows
        context is an important element of how risk is perceived.

        Willingness to buy GM food:
        “The proof of the pudding is in the eating”, is an old but relevant phrase. The results shown in
        Table 5.2 suggest that the majority of scientists would buy GM food. However, it is clear that
        willingness to buy GM baby-food is significantly lower than respondents’ willingness to buy
        other GM food products. This result has interesting considerations for risk perception theory.
        It may be the case that even scientists apply different risk assessment criteria when
        considering buying GM baby food for babies compared to buying GM food for themselves.


        Open: https://aran.library.nuigalway.ie/handle/10379/3068

        >2, Megfelelő vitakultúra szinten akinek érvei vannak, nem több száz oldalas,
        >az adott vitában nem elérhető szövegű tanulmányra hivatkozik, hanem leírja az érveit.

        Türelem. Aki vitázni fog, az majd úgyis megfogalmazza az érveit.

        • Dániel Péterfi

          1, Tehát egy 17 évvel ezelőtti felmérésre hivatkozó tanulmány (ugyanis a hivatkozott link nem a felmérést, hanem csak egy arra hivatkozó tanulmányt tartalmaz), amiből nem derül ki, hány embert és pontosan hogyan kérdeztek ki és mi alapján válogatták ki pont őket, és ebből kell a komplett tudós társadalomra vonatkozó következtetést levonni.
          Szintén érdemes megjegyezni, hogy a válaszadók fele pedig a GM-et választotta volna így is.

          Ez éppen hogy csak több a semminél, de biztosan nem több annál az idén nyári állásfoglalásnál, amit több mint 100 Nobel-díjas tudós tett közzé egy nyílt levélben a GMO-k biztonságossága mellett.

          http://supportprecisionagriculture.org/nobel-laureate-gmo-letter_rjr.html

          2, Tehát csak várnom kellett volna még, mert 2 hét nem volt elég az érvek megfogalmazására? :) :) :)

          • Social_Science_36

            Dániel Péterfinek:
            > 1, Tehát egy 17 évvel ezelőtti felmérésre hivatkozó tanulmány ..
            > és ebből kell a komplett tudós társadalomra vonatkozó következtetést levonni.

            – Feltételezem, hogy önállóan is képes a keresőt használni és a GyJ által citált tanulmányokat is év szerint ki szokta szortírozni ..
            – A példa igazából azt szemléltette, hogy a kockázatértékelés nem objektív dolog és erősen függ a probléma keretezésétől. El kell fogadnia, hogy másoknak is lehet párhuzamos és valós értelmezése.
            – A StarLinkes botrány és utózöngéi miatt sokan óvatosak, a laboron kívül nem nagyon lehet kontrollálni a dolgokat.
            – Nem engem kell meggyőzni, hanem a vevőket és a társadalmat, és ha a Szkeptikus Társaság tagjai szerint Nobel-díjas tudósoknak kellene reklámozni a GMO-s bébiételeket, akkor legyen így.

            >2, vita..

            Én inkább megérteni akarom a folyamatokat és a jelenlegi társadalmi mozgásokat.

          • Dániel Péterfi

            – Feltételezem, hogy önállóan is képes a keresőt használni és a GyJ által citált tanulmányokat is év szerint ki szokta szortírozni ..

            -> Ne bagatellizáljunk el 17 évet egy fiatal tudományterületen. Ez több mint a fele annak, amióta egyáltalán létezik a technológia és nagyjából ennyi ideje találkozhattak egyáltalán (~20 éve) a boltok polcain emberek GMO-t tartalmazó készítményekkel. Vagyis itt arról van szó, hogy amikor ez a felmérés készült, akkor a megkérdezettek zöme talán épp hogy csak hallott valamit az egészről, de lehet, hogy a felmérést végzőknek kellett felvilágosítaniuk őket a létezéséről. Ezért ilyen zavaros felmérés citálása inkább csak manupilatív próbálkozás, nem érv.

            – A példa igazából azt szemléltette, hogy a kockázatértékelés nem objektív dolog és erősen függ a probléma keretezésétől. El kell fogadnia, hogy másoknak is lehet párhuzamos és valós értelmezése.

            -> Ezt a példa semmit nem szemléltet a kockázatértékelésből. Ez a közvélekedést szemlélteti, ami lehet bődületesen nagy tévedés is. 3000 évig tartották jónak az érvágást a legtöbb betegségre és végül egy tudományos kutatás világított rá a tévedésre, nem a közvélekedés.

            – A StarLinkes botrány és utózöngéi miatt sokan óvatosak, a laboron kívül nem nagyon lehet kontrollálni a dolgokat.
            -> Az óvatosság hasznos és szükséges dolog ilyen téren, de nem szabad összetéveszteni a közvélekedés általános félelmével az újtól. Az előbbi tapasztalaton alapul, az utóbbi annak hiányán. Nem mindegy.

            – Nem engem kell meggyőzni, hanem a vevőket és a társadalmat, és ha a Szkeptikus Társaság tagjai szerint Nobel-díjas tudósoknak kellene reklámozni a GMO-s bébiételeket, akkor legyen így.
            -> 1, Amíg az Önök és a hasonlóan tevékenykedők módszeres kampányolása az egyetlen oka a vevők és a társadalom félelmeinek, addig bizony hasznos lenne Önöket meggyőzni a racionális, hisztériamentes megközelítés szükségességéről.
            2, Hülye demagógia és ordas csúsztatás, hogy szerintünk Nobel-díjas tudósoknak kellene reklámozni a GMO-s bébiételeket, semmi ilyet nem mondtam, Ön hozta fel a példát a tudósokkal az ellenkező oldalról. Ezek szerint kettős mércét alkalmazva addig van ez rendben, amíg Ön érvel vele. Gyönyörű. Ebből is látszik, hogy itt már szó nincs a racionalitásról, ez egy undorító marketing-háború, ami a személyes hitét akarja érvényre juttatni bármi áron és sutba dobja a tényszerű adatok összességéből (és nem szelektív gyűjteményéből) levonható racionális következtetéseket.

            2. Én inkább megérteni akarom a folyamatokat és a jelenlegi társadalmi mozgásokat.

            -> Ez nem válasz arra, amit írtam és a társadalmi mozgásokat nem feltétlenül természettudományos érvek indukálják.

          • Social_Science_36

            > -> Ne bagatellizáljunk el 17 évet egy fiatal tudományterületen.
            >Ez több mint a fele annak, amióta egyáltalán létezik a technológia
            >és nagyjából ennyi ideje találkozhattak egyáltalán (~20 éve)
            >a boltok polcain emberek GMO-t tartalmazó készítményekkel.
            >Vagyis itt arról van szó, hogy amikor ez a felmérés készült,
            >akkor a megkérdezettek zöme talán épp hogy csak hallott valamit az egészről,
            >de lehet, hogy a felmérést végzőknek kellett felvilágosítaniuk
            >őket a létezéséről.
            >Ezért ilyen zavaros felmérés citálása inkább csak manupilatív próbálkozás, nem érv.

            ha bele se néz és már eleve kinyilatkoztat, akkor
            kezdek én is arra hajlani, hogy tényleg nem sok
            értelme van a Szkeptikus Társaság tagjaival vitatkozni.
            Ne várja, hogy az egész anyagot bemásoljam önnek.

            A kérdéseire az 5. fejezetben talál választ és nem csak 17 éves adatokat talál.

            Chapter 5: Irish University Life Scientists’ Risk Perceptions and Attitudes to
            Modern Plant Biotechnology ………203
            5.1 Why Scientists’ attitudes? …….203
            5.2 Review Surveys examining Experts attitudes to GM foods and crops ……207
            5.3 A 1999 Survey of the attitudes of Irish University based Life Scientists……..216
            5.4 A 2008 Survey of the attitudes of Irish University based Life Scientists………246
            5.5 Comparison of 1999 and 2008 surveys of Irish University based Life Scientists…..257
            5.6 Conclusions ……………..270

            > 1, Amíg az Önök és a hasonlóan tevékenykedők módszeres kampányolása az > egyetlen oka a vevők és a társadalom félelmeinek,

            Én nem kampányolok.
            A társadalmi bizalmatlanság pedig egy elég komplex dolog.
            Ami igazából kellene az az önkritika a GMO iparban érdekelt felektől. Mit rontottak el és hogyan tudják helyreállítani a bizalmat.
            http://openjournals.maastrichtuniversity.nl/Marble/article/viewFile/284/231

            A társadalmi folyamatok megértése szerintem egy kulcstényező.

    • Wilson

      A tanulmányban hol van az a rész amelyből kiderül az a bizonyos “kevesebb mint fele” kinek vásárolta volna a bébiételt.Rafkós társaság.Nagy mellénnyel megvásárolná,
      majd megetetné a bébivel…

      • Social_Science_36

        Ezt a “baby food” -os témát a többi kommentben mélyen kitárgyaltuk a SZT képviselőjével, remélem azóta ön is megtalálta a válaszokat.

        mindenesetre:
        – az eredeti forrás: https://aran.library.nuigalway.ie/handle/10379/3068 ( PDF -es link az oldalon )
        – search “baby food”

  • http://www.bdarvas.hu/honlap db

    A sorozat eddigi darabjai itt találhatók összerendezve: http://bdarvas.hu/publicisztika/genetikai_biztonsag/idn6070

  • http://www.bdarvas.hu/honlap db

    A Szkeptikus Társaság facebook oldalán – egy, a honlapomon elhelyezett, 2013-as levéllel (link: http://bdarvas.hu/publicisztika/genetikai_biztonsag/idn6049) kapcsolatban Stöckert Gábor (Index) sopánkodott, azon a méltatlanságon, ami akkor érte, mikor a levelét nyilvánosságra hoztam, miután a lap szerkesztősége három felszólításomra sem válaszolt. A SG-nek írt levélben írtakra Szigeti Zoltán (nincs szerencsém ismerni) azt a csúsztató jellegű butaságot írta a nevezett társaság velem kapcsolatban igazmondással nem vádolható facebook oldalán, hogy nem vagyok törzstag az ELTE és SzIE Környezettudományi doktori iskoláiban. (SzZ csúsztató megjegyzését Györgyey János örömmel kürtölte szét és mindjárt minősített is.) A rideg valóság azonban az, hogy 2007-2008 között a SzIE Környezettudományi, míg 2009-2015 között az ELTE Környezettudományi doktori iskoláinak törzstagja voltam. Most egyéb funkciókat (mindkettőben van PhD-hallgatóm, és ökotoxikológiát oktatok annak, aki felveszi ezt a tárgyat) töltök be mindkettőben. A SzIE Környezettudományi doktori iskolájából én léptem ki (a történet Ángyán Józseffel kapcsolatos, aki ennek a doktori iskolának az egyik alapítója volt, s akit az egyetem vezetői mindenképpen félre akartak állítani – lásd https://darvasbela.atlatszo.hu/2015/04/24/egyetemi-hatterhaboruk-beszelgetes-angyan-jozseffel/ és igazoltam át az ELTE KDI-be, amit Kiss Ádám vezetett. 2015-ig voltam törzstag. Ekkor egy rendelkezés miatt, s a belső törzstagok lecsökkent száma már nem tette lehetővé, hogy megtartsanak több akkori külső törzstagot, így nagyon udvarias levélben elbúcsúztak többünktől. Nincs ebben semmi rendkívüli, életünk során betöltünk különböző tisztséget, aztán már nem. Én az a fajta vagyok, aki örül annak, ha egy feladatot elvesznek tőle. A Stöckert-féle levél időpontjában (2013) az ELTE KDI törzstagja voltam, hiába próbálja ezt SzZ és GyJ kétségbe vonni. Az ODT lapján az ELTE KDI adatai igazolják az állításom ( link: http://www.doktori.hu/index.php?menuid=142&lang=HU&num=175) Azt gondolom, hogy mindkét említett személy szégyellheti magát és a felemásan szkeptikusok hitelességét sem emeli az a durva lejárató jellegű kampány (nem olvasom, de részeit elküldik nekem a velem szimpatizálók), amit velem kapcsolatban folytat. A kívülállóknak is megérthető ezek után, hogy miért nem mentem el ehhez a társasághoz előadni, és miért nem kívánok GyJ-típusú „szakértőkkel” vitatkozni, például az Együtt 2016 decemberi ülésén sem, ahová hívtak. Félremagyarázások és félreértések javítgatása nem inspirál, és persze tudom, hogy vannak békétlen és kiegyensúlyozatlan emberek, de én kerülöm őket. Dudits Dénessel viszont szívesen vitatkozom nyilvánosan, ha valakit a tények érdekelnek és nem a szimpla csoportérdekek. De számomra ez sem igazán fontos.

    • http://www.bdarvas.hu/honlap db

      Ez a link sehogyan sem akar megmaradni a szövegben: http://bdarvas.hu/publicisztika/genetikai_biztonsag/idn6049

    • Dániel Péterfi

      _Felszólította_ a szerkesztőséget? :) :) :) Milyen jogon? És pláne azok után, amilyen stílusban írt nekik.
      Az is több mint érdekes, hogy Ön kikötötte a leveleiben, hogy nem hozhatja nyilvánosságra őket a másik fél – ez egyébként jogilag nem állja meg a helyét, csak szólok: bármelyik fél engedély nélkül nyilvánosságra hozhatja, csak harmadik fél nem – , majd Ön hozta nyilvánosságra. Jogot ugyan nem sértett, de etikát, amin most Ön sopánkodik, elég súlyosan. És ezek után ön – ezen nem tudom abbahagyni a nevetést – FELSZÓLÍTJA a szerkesztőséget a válaszra :) Egy kicsit túlbecsüli a hatáskörét.

      • http://www.bdarvas.hu/honlap db

        :)

      • Wilson

        Ez a csaxólok nálatok valami kommunikációs fogás?Közben megnyitottam a lenti linket.Ebben ilyenek vannak:”Azt kérdezem tehát, hogy a főszerkesztő asszony alkalmat (ez a kérésem kifejezett!) ad-e arra, hogy a nevezett cikkel kapcsolatos felszínességeket pontosítsam és erre számomra mennyi leütés számot biztosít és mikorra kéri a kéziratot?”….”Szóval az önök által megjelentetett cikkhez a vélemény rovatban cikket szeretnék írni.”…”Immár harmadik levelet írom Hegyeshalmi úr tárgyi hibákat halmozó cikkével kapcsolatban.Tudományos rovatvezetőjének kedden válaszoltam, de máig nem válaszolt. Úgy tűnik számára nem lényeges az, amit gondolok.
        Én nem várhatok addig, amíg másként látja.
        Ígéretemnek megfelelően az Index Vélemény rovata számára cikket írtam, amit mellékelek.”…”Hat napja küldtem el önnek (az Indexnek) az alábbi levelem és egy kéziratot, amire semmilyen válasz nem érkezett.Kérhetem arra, hogy tiszteljen meg azzal, hogy válaszol.”…Az ilyen nem szerkesztőség hanem egy kupleráj.Ha nekem dolgoznának vagy dolgoztak volna akkor a következő történne.Ettől a pillanattól számítva mindenki ki van b@aszva!(Eddíg nem bonyolult.)Aki akar zabálni az hétfőn reggel pontos időben kimosakodva kipihenve-az agyát nem széttolva-motivációs levéllel a kezében jelenkezik és nekifuthat még egyszer.

  • János Györgyey

    Közlemény egy bulváriai konfabuláció kapcsán
    (Helyreigazító kiegészítések Darvas Béla: „Bulváriai kísértések – Hit és kétely” című blog-posztjához)

    Mindenekelőtt én kérek elnézést a gorilláktól azért, hogy a GMO problémakör legalját jelentő személyeskedő sárdobálásba(1) Darvas Béla – ha csak egy fotó erejéig is, de – belekeverte őket. Bár sok gondolat és indulat felvetődött bennem az írást olvasva, megpróbálok a legfontosabb, valótlan állítások helyreigazítására szorítkozni.

    1. Nem állja meg a helyét a Szkeptikus Társaságról itt festett összkép, ezt a cikk kapcsán megjelent közleményük(2) higgadtan és tárgyszerűen részletezi. A torzkép kialakításához Darvas Béla a „mazsolázást”, a tények egyoldalú és tendenciózus kiválogatását alkalmazza.

    2. Az egyik legszínvonalasabb magyar biológiai ismeretterjesztő blogról, a Critical Biomass-ról is valótlanságot állít Darvas Béla. Nem vagyok sem szerzője, sem szerkesztője a blognak, és természetesen beleszólásom sincs abba, hogy ott mi és hogyan jelenik meg. Pl. a blogon futó „Mire jó a GMO?” sorozat(3)-ot fontos, hiánypótló munkának tartom, örömmel ajánlom tájékozódni akarók figyelmébe, de semmi közöm hozzá. Tehát – állításával ellentétben – soha nem „terjesztettem igét” ezen a blogon.

    3. A 2011-es kukorica vetőmag-szennyezési botrány során – Darvas Béla állításával szemben – csak azt vontam kétségbe, hogy a NÉBIH labor idejétmúlt módszerrel készült eredményei megbízhatóságban megközelítették volna az EU-s akkreditációval rendelkező laborok, újabb és megbízhatóbb (ún, real-time PCR-es) méréssel készült eredményeit.

    4. Darvas Béla állításával ellentétben nem szükséges szakmai kapcsolatban állni a kockázatvizsgálókkal. A lényeges eredmények megismeréséhez elég figyelmesen nyomon követni a kísérleteket végzőktől olvasható bírált tudományos közleményeket. Tekintettel ezek igen csekély számára, ez nem is túl megterhelő feladat.

    5. A Darvas Béla által jelzett adásidőben, 2013-ban Vágó István még egyáltalán nem volt a DK, és különösen nem annak elnökségi tagja. Ez a mondat tehát: “Vágó István (a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja) a Legyen ön is milliomos műsorvezetőjének ebbéli színre lépésével… ” tényszerűen sem igaz.

    6. A GMO-kkal kapcsolatos véleményemet nyíltan, mindenki előtt vállalom, így a Darvas Béla által idézett, kiragadott mondatok is száz körüli hallgatóság előtt, nyilvános rendezvényen hangzottak el, 2011 február 24-én este, a Szegeden megrendezett 6. Európai Agrobiodiverzitási Fórumot(4) felvezető Tudós Kávéház beszélgetésén. Ezért az de facto hazugság, hogy a Greenpeace-es aktivisták az „egyébként nem nyilvánosságnak szánt” véleményemet tették volna közkinccsé.

    7. Végezetül: soha sem jelentkeztem, és nem is próbáltam bekerülni a GMO-Kerekasztal nevű, önjelölt véleményformáló csoportosulás tagjai közé. Tehát Darvas Béla az irományához kapcsolódó Facebook bejegyzés(5) hozzászólásai között 2016. november 21-én valótlanul híresztelte rólam, hogy szerettem volna a GMO-Kerekasztal tagjai közé kerülni.

    Az hogy egyéb dolgokat nem kifogásolok Darvas Béla posztjából, nem jelenti azt, hogy minden más rendben lenne, csupán ezeket találtam most leginkább helyreigazítást igénylőnek.

    Hivatkozások:
    (1) https://darvasbela.atlatszo.hu/2016/11/16/bulvariai-kisertesek-hit-es-ketely/
    (2) http://szkeptikus.blog.hu/2016/11/21/a_szkeptikus_tarsasag_kozlemenye_darvas_bela_cikke_kapcsan
    (3) http://criticalbiomass.blog.hu/search?searchterm=mire+j%C3%B3+a+GMO&searchmode=OR&submit=Keres%C3%A9s
    (4) http://www.liberate-diversity-hungary2011.org/programme/
    (5) https://www.facebook.com/groups/1499419696967512/permalink/1811036399139172/

  • http://www.bdarvas.hu/honlap db

    Utószó Györgyey János szkeptikusnak

    1. Örömmel olvastam a Szkeptikus Társaság közleményében, hogy „nem feltétel nélkül GMO-párti, és nem gondolja azt, hogy a GMO minden tudományos kritika felett álló termékcsoport”. Remélem a jövőben ennek majd érvényt is szereznek és előadóként megjelennek nálunk olyan előadók, akik valóban értenek a GM-növények fajtaelőállításához, ilyen pl. Marton L. Csaba, vagy a környezettudományokhoz, ilyen pl. Székács András. Esetleg a hozzájuk tévedt, velük egyet nem értőkkel sem bánnak olyan kiközösítően, mint Bokkon Katalinnal tették, mert akkor azt lehet gondolni, hogy ezt a közleményt nem gondolták komolyan.

    2. A Critical Biomass-on ott látom Györgyey János elszabadultan laikus előadását (https://www.youtube.com/watch?v=ZUFsdUIRo8s), amiben a köztudat mérgező toxikológiáról beszél. Nem mintha a toxikológia tudománya megtörténtnek tudná az előadó munkásságát, hiszen ezen a tudományterületen semmilyen teljesítménye nem lelhető fel.

    3. 2011-ben az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (és nem a NÉBIH laborja végezte a méréseket), amihez korszerű RT-PCR-t használt meghatározásra. Ebben a laborban Györgyey János tudomásom szerint sohasem járt és a mérést végzőkkel nem konzultált. Olvasásra javaslom Vajda Boldizsár írását (http://bdarvas.hu/gmo/idn6030). Vagyis Györgyey János állítása nem fedi a valóságot.

    4. Megítélésem szerint szükséges a kapcsolattartás, legfőként ha a kritizált kutatóosztály is az MTA kutatóintézeteihez tartozott akkortájt. Ha valaki olyan határozott kijelentéseket tesz, mint Györgyey János, akkor illene ott tájékozódni, ahol a munkát végezték. Ő azonban senkivel sincs a munkákat végzők közül beszélőviszonyban. Én úgy gondolom, hogy sokat fantáziál. Talán két Ökotoxikológiai Konferencián láttam Györgyey urat. Az egyik alkalommal hozzá is szólt, de aligha hiszem, hogy bárkiben komoly nyomot hagyott volna (elhangzott dolgot kellett neki megismételni, mert nem figyelt), hiszen környezettudományi területen sincs semmilyen jegyzett teljesítménye. Tartok tőle nem ismeri a publikációim (csak a GMO területen: http://bdarvas.hu/gmo/idn3005), így nem is csoda, hogy azokat csekély számúnak tartja. Én elégedett vagyok velük. Nem magyarázatként írom, de más területeken is kutatok. Például egyik szerkesztője és egyik fő szerzője voltam a Palearktikus dipterologiai kézikönyvnek, aminek angol nyelvű 4 kötete, úgy gondolom pár évszázad múlva is még ismert lesz.

    5. Nem lényeges, hogy Vágó úr akkor a DK tagja volt vagy sem (magyarázkodni kellett miatta?) egy link (http://mno.hu/belfold/gyurcsany-ferenc-partjaban-politizal-vago-istvan-1267273) ezt jelezte is, mert a lényeg, hogy meglehetősen elfogult és amatőr módon vezette azt a műsort (https://www.youtube.com/watch?v=jbpRMlC4X4g), mint ahogyan erről a Klub rádióban nem régen laikusként nyilatkozott is. Ott beolvasta a DK elképzelését a géntechnológiáról, ami megengedő (vagyis a hazai pártközi konszenzusnak a DK már nem tagja), de amit ő még így is túl óvatosnak tart. Gyurcsány Ferenccel való találkozásomról feltételes módban beszélt (miközben erről aligha tud), de azon a találkozón közismert írók, tudósok és újságírók vettek részt, vagyis nem álmodtam, ha azt gondolná.

    6. Akkor tehát Györgyey János is multiellenes lenne? Figyelmébe ajánlom viszont a tiltakozónak, hogy Green R blogon olvasható (http://greenr.blog.hu/2011/08/15/genmodositott_tudosok) most az a bejegyzés, ami korábban a Népszabadságban is megjelent, csak most annak archívuma nem érhető el. Én egyébként nyilvánosnak nem tartok egy kávéházi beszélgetést, de lehet, hogy Györgyey úrnak már ez is az volt. Most örül akkor a szerző, hogy tovább növeltem a gondolatának ismertségét, vagy bántja ez?

    7. A GMO-Kerekasztal minden tagja tud Györgyey János jelentkezéséről, hiszen 2008-ban szavaztak az esetleges tagságáról. A tagok támogatásának felét kellett volna megkapnia, de nem ez történt. Ángyán József a 2008-as tagrevízió kapcsán az alábbiakat írta a kapcsolatos kiadványban: „A GMO-Kerekasztal hosszabb ideje keresi azokat a növényi géntechnológusokat, akik párbeszédképes tagjaink lehetnének. A BZBE deklarált tagjai közül Heszky Lászlót és Orosz Lászlót köszönthettük tagjaink között. 2007-ben tagjaink közé választottuk Kis György Botondot is, aki időhiányra hivatkozva nem foglalta el a helyét. A jelöltek között volt továbbá Györgyey János, aki azonban tagságunktól nem kapott megfelelő számú szavazatot. 2008-ban Jenes Barnabást választottuk meg teljes jogú tagnak, aki egyidejűleg a BZBE-nek is tagja. Bemutatkozó előadása hasznos eszmecsere alapjává vált, és több tagunk elismerését is kivívta. Igyekeztünk az érdekvédelmi szervezetek közül a Magyar Növénynemesítők Egyesületének elnökét is sorainkban üdvözölni, ezért felkértük Marton L. Csabát is a jelölés elfogadására, bár ennek az érdekvédelmi szervezetnek a tiszteletbeli elnöke – Balla László professzor, az MGKI hajdani igazgatója – továbbra is teljes jogú tagunk. A civilszervezetek közül a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület (BZBE) elnökét, Dudits Dénest és a Pannon Biotechnológiai Szövetség (PBSZ) elnökét, Bedő Zoltánt ugyancsak a tagjelölés elfogadására kértük. Őket különösképpen azért kerestük meg felkérésünkkel, mert a képviselőknek írt levelükben kifogásolták, hogy a GMO-Kerekasztalon nem megoldott a növénynemesítők és a növényi géntechnológusok (forgalmazók?) képviselete” (http://bdarvas.hu/gmo/idn2017). Vagyis facebook bejegyzésem tényeken alapul.
    A magam részéről nem látom annak okát, hogy a fenti írásomon változtatnom kellene. Sőt, úgy látom, hogy a reakciók minden tekintetben megerősítik, amit leírtam. Később erről részletesebben is írok majd.

    • Szilágyi András

      “2011-ben az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (és nem a NÉBIH laborja végezte a méréseket”

      Akkor mégis javítania kell a cikket, mert Ön írja, hogy “NÉBIH GMO laborja”.

      • http://www.bdarvas.hu/honlap db

        Ez a mai neve, sőt már változott

        • Szilágyi András

          Aha. Tehát ha Ön írja, akkor jó, ha Györgyey írja, akkor hibás. Értem.

          • http://www.bdarvas.hu/honlap db

            Abban az időben négy labor is mért. Melyiket ismerte GyJ? Ez a labor az OÉTI-től (ez ellenőrizte a többiek munkáját) került a NÉBIH-hez. Nézzen utána. Nem annyira a név érdekes azonban, mint hogy RT-PCR készülékük volt és nemzetközileg validált módszerekkel dolgoztak. Gondolom magának is minden ócska, amit magyarok mérnek. Ha nem haragszik, nekem mindegy, hogy kinek hisz. GyJ maga szerint mért? Viszont a végeredmény szempontjából ez már lényegtelen, mert a mérések alapján megtörténtek a kiszántások.

          • Szilágyi András

            Az RT-PCR egyébként nem real-time PCR-t jelent. Csak szólok.

          • http://www.bdarvas.hu/honlap db

            Én abban az értelemben használtam. Úgy tűnik értette. Egyéb? SzA sem Szilágyi Andrást jelent.

          • Szilágyi András

            Akkor hibásan használta.

          • http://www.bdarvas.hu/honlap db

            Maga szerint

          • Szilágyi András

            Nézzen utána.

          • http://www.bdarvas.hu/honlap db

            Egyéb lényeglátó megjegyzés?

          • Szilágyi András

            Fenti cikkének mi a lényege? Mert én csak azt látom, hogy odamondogat mindenkinek, akit ér. Érdemi mondanivalót nem tudtam belőle kiszűrni.

          • http://www.bdarvas.hu/honlap db

            Ez a magánügye.

          • Szilágyi András

            Biztos nem, de mások sem értik, nem hiszem, hogy bennem van a hiba.

          • http://www.bdarvas.hu/honlap db

            Ha nem érti, akkor miért zaklatja fel?

          • Szilágyi András

            Nem zaklat fel. Szóval mi volt a cikk célja? Csupán vagdalkozás?

          • http://www.bdarvas.hu/honlap db

            Ha nem zaklatja fel, akkor miért tölti vele az idejét?

          • Szilágyi András

            Zavarja, hogy a cikkével töltöm az időmet?

          • http://www.bdarvas.hu/honlap db

            Rosszindulatúan teszi, és személyre szabott válaszaim nincsenek

          • Szilágyi András

            A cikk nem volt rosszindulatú?

          • http://www.bdarvas.hu/honlap db

            Nem. Félresiklott dolgokról nem lehet kedvesen írni: utaztatás, tolmácskodás, hittérítés…

          • Szilágyi András

            Én nem látok abban semmi meglepőt, sem felháborítót, hogy a biotech cégek lobbizni próbáltak. Az anti-GMO lobbi is ugyanezt teszi.

          • http://www.bdarvas.hu/honlap db

            Például?

          • Szilágyi András

            Például Magyarországon győzött az anti-GMO lobbi és beíratta még az alaptörvénybe is a GMO tiltását.

          • http://www.bdarvas.hu/honlap db

            Naiv hittétel

          • Kosztos

            A tényeket naiv hitnek nevezni elég égbekiáltó önvallomás :)

          • http://www.bdarvas.hu/honlap db

            lásd később

          • Kosztos

            Később láttam.

    • Szilágyi András

      “A GMO-Kerekasztal minden tagja tud Györgyey János jelentkezéséről, hiszen 2008-ban szavaztak az esetleges tagságáról.”

      Abból, hogy szavaztak az esetleges tagságáról, nem következik, hogy jelentkezett.

      • Wilson

        Szerintem sem jelentkezett.Csak véletlenül arra járt valaki felismerte, odabent meg gondolták megelőzik a bajt.

        • Szilágyi András

          Ezen még gondolkodj el egy picit, hátha van más lehetőség is.

          • Wilson

            Gyurcsányi kottája?Csak mert így haverkodsz!

      • http://www.bdarvas.hu/honlap db

        Nincs időm a további, épületesnek nem mondható szövegekre.

  • János Györgyey

    Megnyugvással olvastam, hogy Darvas Béla semmilyen érdemi érvet nem tudott a helyreigazításaimmal szembeállítani, a személyeskedéseire pedig nem kívánok reagálni.
    Abban, hogy a GMO-kerekasztal tagjait ki, mikor és miért tájékoztathatta hamisan, őt, mint főszervezőt terheli a kiemelt és nem múló felelősség.

    • http://www.bdarvas.hu/honlap db

      GMO-Kerekasztal, a helyes írásmód. A személyes megnyugvás nagyszerű dolog. Az olvasat is ilyen, de a leírtakon nem változtat, amely esetemben ellenkező értelmű. Talán szembesülnie kellene azzal, amit tesz és az ambícióival, ami elég világosan követhető. Én afféle poszt-agresszívnek látom, amivel nem segít azon, amin szeretne. Miközben valakinek biztosan kellene.

    • Wilson

      Rá kell kattintani arra,hogy “nézz többet”.

  • http://www.bdarvas.hu/honlap db

    A Szkeptikus Társaság felületén a Bulváriai kísértések – Hit és kétely (No 26) cikkem személyeskedő vitát generált a nem közhasznú egyesület lapján. Oda csak tagok jegyezhetnek be, így a gondolataimat itt teszem közzé.
    http://bdarvas.hu/download/pdf/SzTblog2.pdf

    • Szilágyi András

      Helyesen a szórend: “… a Bulváriai kísértések – Hit és kétely c. személyeskedő cikkem vitát generált a …”

      • http://www.bdarvas.hu/honlap db

        Nem tudok az SzT szövegeivel tovább foglalkozni. Az eddigiekkel kell beérniük.

        • Szilágyi András

          Majd csak túléljük valahogy.

          • http://www.bdarvas.hu/honlap db

            Szerintem is

      • Wilson

        Baromság.A cikke személyeskedő vitát generált.A vita következtében az áltudományos mócsingot rágcsáló szektatagok közül néhányan még mindíg az orrukat törölgetik.Felfelé kell tartani majd eláll.

        • Szilágyi András

          Te melyik szekta tagja vagy? Valami Greenpeace-es?

          • http://www.bdarvas.hu/honlap db

            Tényleg, magukat is a Greenpeace támogatja? :)

  • Jani bácsi, sztárkommenter

    Jaj, szegény cenzúra…

  • Vidéki

    Az Átlátszó sok és szép oszlopdiagramjából a nyájas olvasó nem tudja megfejteni, hogy a külföldi támogatók listájában mit jelentenek, mit takarnak ezek a rövidítések:

    OSI
    NCTA
    FRITT ORD
    STDM

    A nyájas olvasóknak ez nem eléggé Átlátszónak látszik.

  • Vidéki

    A “tavaly elfogadott izraeli szabályozás az 50%-nál magasabb arányban külföldi állami forrásokból gazdálkodó civil szervezeteket sújtja”.

    Az utolsó diagramból kiderül, hogy hogy az átlátszó.hu bevételek forrásának aránya 2016-ban vészesen közel van ahhoz, ahol, ha az Átlátszó Izraelben tevékenykedne, akkor sújtva lenne a szabályozás által.

    A sújtás nem tetszik az Átlátszónak, pedig Közel-Kelet legdemokratikusabb állama Izrael.

    “A külföldi kormányok pénzzel történő felháborító beavatkozása Izrael belügyeibe egy széles körben elterjedt példátlan jelenség, amely sérti a demokratikus országok közti normákat és szabályokat”- állította a törvényt beterjesztő Saked.
    “A civil szervezeteknek nyújtott külföldi pénzügyi támogatás destabilizálja Izrael állam szuverenitását és megkérdőjelezi a köz által megválasztott kormány hatalmát”- fejtegette az igazságügy-miniszter.
    A javaslat előterjesztői szerint (Izraelben) a civil szervezeteket azért finanszírozzák a külföldi, főleg európai kormányzatok, hogy ezáltal beleszóljanak Izrael belügyeibe és az emberi jogok hangoztatása ürügyén idegen érdekeket képviselnek.

    Sok úgynevezett “civil szervezetet” etet Magyarországon Soros úr tenyeréből, amelyek mindannyian olyan hazug propagandával hálálják meg Soros pénzét, amelynek célja a Sorosnak nem tetsző szabadon választott kormány megbuktatása és annak a célnak elérése, hogy Magyarországot Sorosnak kedves Helytartó irányítsa majd.

    • emhem

      “A sújtás nem tetszik az Átlátszónak, pedig Közel-Kelet legdemokratikusabb állama Izrael.”
      észak-ázsia legdemokratikusabb országa meg oroszország.

      nemtom te hogy vagy vele, én nem akarok sem a közel-keleten, sem oroszországban élni, úgyhogy ha lehet, ne hozzájuk hasonlítgassuk magunkat.

      • Vidéki

        Amerikában szigorú törvények szabályozzák, hogy külföldi kormányok milyen módon lobbizhatnak a döntéshozóknál.

        Regisztrálniuk kell azoknak a szervezeteknek, akik külföldi pénzből, egy idegen kormány érdekében próbálják befolyásolni a törvényhozást.

        A New York Times oknyomozása kiderítette: ezt a szabályt több ország, köztük Norvégia is megkerülte.

        Függetlennek tartott kutatóintézeteket támogattak dollármilliókkal, hogy számukra fontos témákról beszéljenek Washingtonban.

        A New York Times több olyan esetet is feltárt, amikor a kutatóintézeteket támogató arab országok egyértelműen megtiltották, hogy az ő politikájukat a készülő tanulmányok bármilyen szinten kritizálják, és innentől független tudományos munkáról tényleg nem lehet beszélni.

  • Lajos Incze

    baromság.

  • István Forgács

    Lásd Lajos Incze hozzászólását!

  • libamáj

    Vagy inkább ne támogassunk az adóforintokból egyetlen civil szervezetet se. Amit erre szánnánk, fordítsuk adó csökkentésre, aztán majd én eldöntöm, hogy a megspórolt összeget kinek a támogatására fordítom. – átlátszó előfizető