(Tudománykövető N^o76)

A kekvák kuratóriumi tagságának anomáliái (75%-ban Fidesz-KDNP-közeli tagjai vannak, míg ellenzéki egy sem) és közbeszerzések aggályossága (kormánypárti vállalkozók kedvezményezettsége) miatt az Európai Unió lépett és felfüggesztette a 21 kekva részvételét az Erasmus+ és Horizon Europe programokban. Mindez nem a magyar felsőoktatás kizárását jelenti az EU oktatási/kutatási gyakorlatából, ahogyan a kormánypárti média állítja, hiszen az öt állami egyetem, 16 egyházi és további (5-7) nemzetközi vagy magán kezelésű (5. ábra) továbbra is részt vehetnek ezekben az EU-programokban. Ez utóbbiak a felét teszik ki a magyar felsőfokú képzésnek. Nem állítható tehát, hogy az EU adminisztrációja hungarofób lenne, hanem a kekvák működését sem jogállaminak, sem gazdaságilag átláthatónak nem ítéli. A magyar felsőfokú képzést az átalakulás jellemzi, hiszen a hazánkban működő 49 egység közül csak 15 a történelmi múltú egyetem (31%). A többséget 22 főiskolákból kialakított kvázi egyetem (45%) teszi ki, amelyeknek nyoma sincs a nemzetközi értékelő rendszerekben. A hosszú idő után újraszervezett egyházi fenntartású egyetemekre is a nemzetközi ismeretlenség a jellemző. Számomra meghökkentő, hogy a 16 egyházi fenntartású egyetem közül egy sincs értékelve a QSWUR adatbázisában. A történelmi múltú egyetemeink közül az Állatorvostudományi és a Soproni Egyetemek nincsenek a QSWUR listáján, ami a jó menedzselés hiányát jelzi, hiszen a magyar állatorvosok reputációja nemzetközileg kifejezetten jó. A főiskolából egyetemmé előlépett átmeneti jellegű intézmények közül csak az Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem (Győr) bizonyítottak eddig. Több közülük (szerintem Dunaújváros, Kecskemét, Nyíregyháza és Sárospatak, hiszen főiskolaként sem voltak kiemelkedőek) elég messze van a nemzetközi mezőnybe való belépéstől. Elégedettségre két állami tulajdonú (BMGE és ELTE) és két kekvának (DE és SzTE) van joga, amely nemzetközi minősítésben megüti a jó minősítést. Szakági egyetemek közül a SE is kiemelhető. Elitegyetem hazánkban egy sincs! Nemzetközi megítélés szerint a nálunk sztárolt BCE még hazai viszonylatban is szerény teljesítményű.

5.ábra: A hazai felsőoktatás megoszlása kezelőnként és képzési végeredmény szerint

Egyetemeinken szerintem sokan vannak olyanok, akik teljes képet látnak, de hallgatnak. A vak önimádattal irányító főnök észre sem veszi, hogy senki sem figyeli, és senki sem javítja ki (címábra; 5. melléklet). Szerintem, nagyon ismerős ma ez a kép.

5.melléklet: Főnök és beosztottja A főnök: (i) Az alkalmazottjai motiválatlanok – hiányzik az együttműködés gyakorlata; (ii) Információkat halmoz fel – ezeket visszatartja (megszégyenít, ha úgy hozza a helyzet); (iii) Diktátorként viselkedik – kiszolgálhatod; (iv) Követhetetlen – véleménye csapongó; (v) Nem hallgat meg – nem tart sokra; (vi) Nem hajlandó alkalmazkodni – egója domináns; (vii) Hiányzik belőle a rugalmasság – nem kísérletező kedvű; (viii) Soha nem téved – nincs rád valójában szüksége A méltó beosztottja: (a) Nem esik pánikba – kivár; (b) Reménykedik a fordulatban – rövid távon; (c) Dokumentál mindent – anyagot gyűjt a visszavágóra; (d) Kerüli a csevegést a főnökről – nem játszik ő sem nyílt lapokkal); (e) Puhatolódzik a személyzetisnél (ha nincs ennél jobb lehetősége) – döntést hoz (forrás).

Darvas Béla: Miért volt jó az Orbán-kormánynak a hazai egyetemek és főiskolák kekvákba való kiszervezése? Volt ilyesmiről szó a te működésed alatt?

Pálinkás József: Nem ismerem a tényleges indokaikat vagy érveiket. Az az általános érv, hogy a kuratóriumok jobb gazdái az egyetemeknek és a közvagyonnak nyilván hamis állítás. Bevallom, kezdettől értetlenül álltam és állok ma is az egész előtt. Korábban az is megfordult a fejemben, hogy érezvén a magyar felsőoktatás túlméretezett – de mindenképpen túlépített – voltát, a kuratóriumokkal akarták végrehajtatni a konszolidációt, ami épületek átadásával és leépítésekkel járna. De ennek ellentmond, hogy ma is értelmetlen építkezésekre költenek, fizetések és műszerek helyett. Újabb és újabb hasznosíthatatlan és észszerűen nem üzemeltethető ingatlanokat adnak át intézményeknek. Velem, noha soha nem rejtettem véka alá, hogy 2010 és 2014 között többször elmondtam – és meghallgatta – a véleményemet a miniszterelnöknek a közoktatás, a felsőoktatás és kutatásirányítás kérdéseiben, soha nem esett szó a felsőoktatás ilyen átalakításáról. Ez persze utólag beszédes is, hiszen egy ilyen átalakítást éppúgy élesen elleneztem volna, mint a klikkesítést (a közoktatás elmebeteg központosítását).

6.melléklet: Navracsics Tibor a kekva kuratóriumokról 2022-ben   Én jól tudok együtt dolgozni Palkovics Lászlóval, de ez sok esetben nem világnézeti és értékrendi kérdés, hanem egyszerűen emberi […] Nem ördögtől való (sic!), hogy az első körben ott vannak aktív politikusok is a kuratóriumokban… […] Nálunk, a Pannon Egyetemen gyakorló politikus a felügyelő bizottságban van, egyébként helyi cég emberei, az egyetem volt rektora ül a kuratóriumban. Azért is így állítottam [!] össze a testületet, mert bízom benne, hogy a gazdasági szereplőkkel való szorosabb együttműködés irányába tudjuk elmozdítani az egyetemet. Hogy a nagyon fontos elméleti tudás mellé behozzuk a gyakorlatit is […] Nagy port kavart Mocsai Lajos rektorsága is, tudom, én azonban nem nézném le a gyakorlati tudást. Hogy várhatnánk el (sic!) egy kézilabdaedzőtől, hogy világszínvonalú munkája (sic!) mellett könyvtárban üljön és elméleti (sic!) tanulmányokat fogalmazzon?

DB: Palkovics László után most a felsőoktatás dolgaival Navracsics Tibort bízták meg. Egy korábbi barátságos vitátokban számomra döbbenetes dolgokat mondott: Veszprémben ő állította össze a kuratóriumot, az egyetem életében a gazdasági szereplők megjelenése kívánatos és miért kellett volna Mocsai úrnak (13. kép) könyvtárban ücsörögni? Ezek értéktagadóan zavaros gondolatok. Navracsics politológus szerintem (PhD-ja ellenére, ami egy nemzetközileg jegyzett cikkel és máig 19 hivatkozással ért el) lényeglátásra képtelen dilettáns a tudományban, ami bizony az egyetemeink színvonalánál kezdődik.

PJ: Navracsics Tiborral a személyes kapcsolatom jó volt. Az említett közös interjú óta ugyan nem beszéltünk. Ott is megállapítottuk azonban, hogy különbözőképpen látjuk a helyzetet. Mivel azóta nem beszéltem vele, az újsághírek és közszereplései alapján nem szívesen nyilatkozom olyan emberekről, akivel valaha szót tudtam érteni. Ha módom lenne rá, neki szívesen elmondanám ma is, hogy azóta sok mindennel még kevésbe értek egyet. Nem tudom, hogy a Pannon Egyetem kuratóriumát valóban ő állította-e össze. Ha tippelnem kell, akkor azt tippelem, hogy nem teljesen. Már korábban is elmondtam, hogy az egész átalakítás felesleges, de ha már átalakítási kényszerük volt az egész ügyet ott rontották el – nagyon – hogy az egyetemi, akadémiai közösségnek nincs beleszólása a kuratóriumok összetételébe, és nincs világos delegálási-kinevezési eljárás. Egy ember – még ha nagy rálátása lenne is az egész magyar felsőoktatás és a konkrét egyetem tevékenységére – nem tud kiegyensúlyozott kuratóriumot összeállítani. A gazdasági szereplőknek az egyetem életében való részvétele nagyrészt mantra. Nem haszontalan a tanácsuk, de ha ők irányítanak, annak rossz vége lesz. Ha már Navracsics Tibort és Mocsai Lajost együtt említetted, azt azért hadd jegyezzem meg, hogy Navracsics az ELTE elismert – a diákok által kedvelt – oktatója volt. A két embert én – tudományos vagy egyetemi oktatói szempontból – nem említeném egy lapon.

13.kép: A tudományos minősítés nélküli Mocsai Lajos 2018-ban, a Testnevelési Egyetem rektoraként (Fotó: Mohai Balázs/MTI)

A Magyar Tudományos Akadémia tudományirányításának félretolása után (Palkovics László gépészé az elévülhetetlen érdem) az egyetemek ellenállása talán már nem is volt várható. A magyar felsőoktatás részben való kiszervezése (az alapellátást ma is az állam biztosítja) a Fidesz-KDNP irányítása alá jövőben narancssárga értelmiséget eredményezne? Az etológia (viselkedéstan) azonban nem a matematikatudományok része, hanem az ökológiáé. Orbán úr volt olyan bátor, hogy meghúzta a magyar egyetemek vállalkozóknak való kiszervezésének lépését. Csak semmi tudományoskodás, lássuk az azonnali hasznot! Tulajdonképpen az összeszerelő Magyarország koncepcióhoz hazai szürke állományra nincs is szükség. Mehet, aki gondolkodni akar; itt nálunk a jövőben termelés következik. Az urán és a lítium országa leszünk; keletre nyitunk. Ma a felsőoktatásunk fele már a kekvák normája szerint él. Teszi, amit az örökre választott kuratórium emberei mondanak neki, a rektort ugyanis kézben tartják, s rajta keresztül az egyetemet. A maradék állami irányítású felsőoktatási intézmény is presszió alatt, most leginkább a BMGE. Kinek és mire jó ez a szervezeti forma kérdezheti bárki? Nos, a válasz az országba áramló EU-pénzekben kereshetők, ezek jó eséllyel a NER vállalkozóknál végezhetik és ezáltal nő a csókosok vagyona. Az egypártrendszerben ez a jó, mindent megmondhatunk (Ne duma! – mondták a látóképi csárdában a gyüttmenteknek) és minden oda kerül, ahová mi mondjuk.

A kekvák kizárása a Horizon Europe és Erasmus+ K+F+I programokból

A magyar egyetemek szerkezetét 2020-2021 között a Fidesz-KDNP kormányrendelettel átalakította és közalapítványokra ruházták át a tulajdonosi jogokat. A kuratóriumok most a Fidesz-KDNP kormány által kiválasztott, ahhoz közeli szemléletű tagokból állnak és megbízásuk határozatlan időre szól. Az irányító kuratórium szerkezetébe kívülről beleszólni elvileg még a hatalmon lévő kormány sem képes. Azért a 2022-es formális korrigálásnál láttuk, hogy erre Orbán Viktor mégis képes, mikor aktív minisztereit kiléptette az egyetemi kuratóriumokból.

Az Európai Unió jelenleg akadályozza (a döntését folyamatosan felülvizsgálja; 14. kép) Magyarország hozzáférését a kohéziós alapokból 22 milliárd euróhoz – beleértve a Magyarország kutatási és innovációs teljesítményének javítására szánt 1,5 milliárd eurót (7. melléklet). Az Európai Unió aggálya (I) az igazságszolgáltatás függősége; (II) az LMBTQ+-ellenes törvény; (III) a tudományos élet autonóm voltának megsértése; (IV) és a menekültügyi törvények. Magyarország nem kaphat 5,8 milliárd euró összegű kölcsönt és vissza nem térítendő támogatást az EU Covid utáni helyreállítási csomagjából sem.

A kölcsönös zsarolási politika eredményeként a Bizottság engedményeket ajánlhat fel Magyarországnak annak érdekében, hogy támogassa az EU javaslatát egy 50 milliárd eurós összegről, ami támogatná Ukrajna helyreállítását Oroszország tavalyi invázióját követően. Orbán Viktor ellenezte ezt (aztán megszavazta), az ukrajnai magyar kisebbségekkel való bánásmóddal kapcsolatos aggodalmakra hivatkozva. A kisebbségi jogok ukrajnai helyreállítása után Orbán már a korrupt ukrán közállapotokra hivatkozott, de a valóság az, hogy szerinte hazánknak nem érdeke, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen, ami a magyar mezőgazdaság számára túlságosan erős versenytársat eredményezne. Magyarország tehát a központosító, igazságszolgáltatást befolyásoló, kisebbségeket elnyomó, az európai tudománnyal és kultúrával szemben állásfoglaló országként egyedül maradt az Európai Unióban, s jelenleg a gazdaságpolitikai zsaroláshoz folyamodott, ami fölöttébb népszerűtlen a tagországok körében, hiszen akadályozza az Európai Unió politikai törekvéseit. Ehhez járul Orbán Viktor ún. keleti nyitás politikája, ami Kína, Oroszország és Törökország felé kötelezte el az országot.

2021-ben Magyarország több mint 200 millió euró támogatástól esett el Norvégiától, Izlandtól és Liechtensteintől, mert Orbán nem értett egyet azzal, hogy a civil társadalomnak szánt pénz egy részét egy általuk kiválasztott civilszervezet (Ökotárs és társai) ossza el. Feltételem, hogy ezt a CÖF-nek kellene megtennie, hiszen naprakész és célirányos a tevékenysége, békemenetei kifejezetten feljogosítja erre.

14.kép: A francia Gwendoline Delbos-Corfiel EP-képviselő (Greens/EFA), az Európai Parlament szakterületi vizsgálója (Fotó: Alexis Haulot/EU)

Az Európai Bizottság Magyarországról szóló 2022-es jogállamisági jelentésében megállapította, hogy a kuratóriumi tagok több mint 70%-a kapcsolatban áll (lásd első részben a 1-2. ábrák) a jelenlegi kormánnyal beleértve a jelenlegi és volt minisztereket, továbbá államtitkárokat, kormánybiztosokat, jegybanki vezetőket, országgyűlési képviselőket, polgármestereket, kormánypárti csoportok hangos tagjait és rokonaikat. Magyarország néhány változtatást hajtott végre a 2022. decemberi uniós tilalmat követően.

7.melléklet: A kekvák kizárása a Horizon Europe és Erasmus+ programokból   Magyarországon több mint 30 felsőoktatási és kulturális intézményt, köztük 21 egyetemet érint a Horizon Europe és az Erasmus+ finanszírozásából való kizárás. Mindez a jogállamiság megsértésével kapcsolatos folyamatos aggodalmak miatt […] A Magyar Helsinki Bizottság emberi jogi szervezet szerint 2021 óta a magyar kormány 34 intézményt [valójában 38-at, lásd az első részben az 1. ábra] vont ezen alapítványi ellenőrzés alá, amelyek irányító testületei olyan tagokat tartalmaznak, akik szoros kapcsolatban állnak Orbán Viktor miniszterelnökkel és politikai pártjával, a Fidesszel […] Ezeknek a közvagyonkezelő alapítványoknak [közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, magyar rövidítése kekva] a létrehozása része annak a lépéssorozatnak, amelyet Orbán tett az elmúlt évtizedben a tudomány és az információ ellenőrzéséért Magyarországon. Ezek közé tartozott egy ernyőalapítvány létrehozása is, amely több mint 500 médiaorgánumért felel [Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, KESMA – elnök Liszkay Gábor (kuratóriumi tagok: Hegedűs Zoltán és Szánthó Miklós)], valamint az ország számos nagy kutatóintézetének áthelyezése egy államhoz kapcsolódó hálózatba [ma a neve HUN-REN]. Ezt megelőzően, 2018-ban a Közép-európai Egyetemet [CEU] kiszorították Magyarországról a külföldi tulajdonú campusokat célzó törvény miatt […] December közepén az Európai Unió Tanácsa úgy határozott, hogy befagyasztja a kohéziós alapok 55%-át, azaz 6,3 milliárd eurót, ami már csökkenést jelent az eredetileg javasolt 7,5 milliárd euróhoz képest. A Tanács ugyanakkor az Európai Bizottság javaslatával összhangban megtiltotta a magyar közalapítványok számára, hogy hozzáférjenek az Erasmus+ és a Horizon Europe forrásaihoz […] A magyar kormány szerint a Bizottság döntése »diszkriminálja a közérdekű alapítványokat és az általuk irányított egyetemeket«. A kormány azt állítja, hogy minden vállalását teljesítette, és nem fogadja el azt a döntést, hogy az egyetemeket kizárják a közvetlen uniós pályázatokból […] Az érintett egyetemek listája: Állatorvostudományi Egyetem (Budapest), Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem, Debreceni Egyetem, Dunaújvárosi Egyetem, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (Gödöllő), Magyar Táncművészeti Egyetem (Budapest), Magyar Testnevelési Egyetem (Budapest), Miskolci Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (Budapest), Neumann János Egyetem (Kecskemét), Nyíregyházi Egyetem, Óbudai Egyetem (Budapest), Pannon Egyetem (Veszprém), Pécsi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem (Budapest), Soproni Egyetem, Széchenyi István Egyetem (Győr), Szegedi Tudományegyetem, Színház- és Filmművészeti Egyetem (Budapest), Tokaj-Hegyalja Egyetem (Sárospatak).

15.kép: Navracsics Tibor a vérzivatarban (Fotó: Németh Dániel/444)

DB: Mennyiben találod az Európai Unió részéről arányos lépésnek a magyar egyetemi hallgatók és kutatók kizárását a programjaikból az Orbán-kormány nyilvánvalóan túlterjeszkedő, antidemokratikus oktatási/kutatási politikája miatt?

PJ: A lépés az Európai Bizottság részéről is részben politikai. Úgy érezhették, hogy ezzel tudják leginkább jobb belátásra bírni a kormányt. Sajnálom, hogy az egyetemi – valójában az egész magyar felsőoktatási és kutatói közösség – viseli a terhét a kormány hibás lépéseinek és makacsságának, és az EU korábbi engedékenységeinek és félrenézéseinek. Ugyanakkor azt is látom, hogy valóban sérül az intézményi autonómia és a jogállami normák.

DB: A kuratóriumok összetételét illető formális magyar válasz szerinted Navracsics Tibor (15. kép) ebbéli belátóképességének hiányát jelzi, vagy ő csupán Orbán Viktor kis ügyintézője, aki így az elégtelen működésével és már lyukas garast sem érő ígéreteivel lassan személyesen válik nevetségessé?

PJ: Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben Magyarországon a miniszterek és a minisztériumok sem autonómok. A fő kérdésekben a miniszterelnök dönt. A miniszterek persze saját maguktól is mondhatnak és csinálhatnak – sajnos mondanak és csinálnak is – hülyeségeket. A személyes véleményem – korábbi tapasztalataim alapján – az, hogy Navracsics Tibor látja a problémákat – EU biztosként még tapasztalata is van, de ebben a rendszerben ő sem tud szembe menni a miniszterelnök, akaratával, különösen, hogy a miniszterelnököt olyanok veszik körül, akik gondolkodás nélkül kiszolgálják. Ezzel nagy kárt okoznak hazájuknak, amit szolgálniuk kellene.

Előzmények: Pálinkás Józseffel a hazai tudomány és kultúra támogatásáról – N^o1 Kekvák

(Tudománykövető N^o73); N^o2 Mecénások, keresztapák és komiszárok (Tudománykövető N^o74); N^o3 Erasmus+ és Horizon Europe (Tudománykövető N^o75)

(folytatása következik)

Darvas Béla