Bezárás
Egyéb

Nyílt levél Fazekas Sándornak a Növényvédelmi Bizottság összetételéről

(Fapados agrokemizálás No1)

„A Növényvédelmi Bizottság (NB) az élelmiszerlánc területén kötelező előírások és ajánlott szakmai irányelvek gyűjteményei kiadásának rendjéről szóló 220/2008. (VIII. 30.) Kormányrendeletben foglaltak alapján alakult meg 2009 szeptemberében. Évente szükségszerűen, de legalább 3 alkalommal ülésezik. Az Növényvédelmi Bizottság tagjait a Földművelésügyi Miniszter nevezi ki. A megbízás 2 évre szól, ami megújítható. Az elnöki tisztséget a növényegészségügyi főtisztviselő látja el.” (forrás)

„A Növényvédelmi Bizottság 21 tagból áll, akik közül a Gabonatermesztők Országos Szövetsége 1 főt, a Greenpeace Magyarország Egyesület 1 főt, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 1 főt, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara 2 főt, az MTA Növényvédelmi Kutató Intézet 1 főt, a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület 1 főt, a Növényvédő Szer Kereskedők Szakmai Egyesülete 1 főt, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület 1 főt javasolhat, továbbá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 5 főt, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter 2 főt, a környezetvédelemért felelős miniszter 1 főt, a természetvédelemért felelős miniszter 1 főt, az egészségügyért felelős miniszter 1 főt jelöl. A tagokat az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter nevezi ki.” (forrás)

Tisztelt Fazekas miniszter úr!

A pályafutásom jelentős részében a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézetében növényvédő szerek elsődleges és másodlagos hatásaival foglalkoztam. Bár személyesen könnyebb lenne azt az utat választanom, hogy a sokaknak szemet szúró ügyre nem én hívom fel a figyelmét, de a sorsom úgy hozta, hogy a GMO-Kerekasztal és a Magyar Ökotoxikológiai Társaság elnöke is én vagyok. Ez utóbbi tisztségemben írok önnek. A saját véleményemet olvassa, ami azért támaszkodik ebben a kérdésben elég széleskörű és általános szakvéleményekre, amelyek mellett alább érvelek majd. A levelemet megküldöm a kérdésben illetékeseknek,a és ezen a blogon azoknak is, akik növényvédő szereket használnak, vagyis közvetlenül érintettek.

A magyar növényvédelem Nagy Bálint dr. és Nechay Olivér dr. időszakából olyan teljesítményt mondhatott magáénak, ami a DDT betiltásával kapcsolható össze. Nem volt később ilyen jellegű hatósági teljesítményre képes a hazai irányítás. Azt kellett, hogy lássam, hogy a minisztériumi főosztályvezetők és vezető munkatársak közül nem is egy – ha átmenetileg is, de – szerképviseletek vezetője lett, ami el kell, hogy gondolkoztasson minden mérlegelőt. Azt kell most látnom, hogy a növényvédő szerek európai megítélését illetően hazánk környezet-egészségügyi szempontokból az utolsók között kullog. Például maximális derogációt kért a vízszennyező és hormonmoduláns atrazine-ra. Az akkori főosztályvezető úgy nyilatkozott, hogy mindjárt leváltaná az atrazine-t, ha olcsóbb megoldást kínálnak fel neki. A talajvíz/ivóvíz elszennyezését, a kétéltűek pusztítását és a közegészségügyet természetesen nem árazta be. A mai növényegészségügyi főtisztviselő egyoldalú technológiai alapú véleménnyel van a méhekre kifejezetten veszélyes neonikotinoid csávázó szerekről, és most három hatóanyagra (clothianidin, imidacloprid, thiamethoxam) a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kérésére hatóanyagonként 32000 hektárra is eseti engedélyt indítványozott. Mivel hazánk sem az ellenzők, sem a tartózkodók listáján sincs, így azt kell feltételezem, hogy az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) szakügynöksége (IARC) által rákkeltéssel gyanúsított glyphosate 15 éves meghosszítását hazánk – nyilvánosságra eddig nem került okkal – támogatná.b Miniszter úr figyelmébe ajánlom ezt illetően hazánk visszamenőleges rákos megbetegedési/halálozási statisztikáját (amelyet sok tekintetben „vezetünk”), aminek természetesen sokféle környezeti oka van, de ezért is kellene hazánknak ez ügyben a kifejezetten óvatos európai nemzetek álláspontjára helyezkednie, és az elővigyázatosság elvét érvényesítve eljárni, tehát a hazai egészségügynek a veszélyesanyag-szabályozásban kiemelt szerepet biztosítania.

Miként történhetett meg az, hogy a mai növényvédelmet kizárólag a termesztés szűklátókörű szempontjai vezérlik, és döntéseiben sem a környezet-/természetvédelem, sem az egészségügy/egészségvédelem szempontjai nem érvényesülnek kellőképpen? Ehhez kérem, tekintse velem át az FM Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály Növényvédelmi Bizottságának delegálási listáját, amely az ebbéli, formálissá lefokozott társadalmi döntéseket hozhatja és megalapozza az ön minisztériumának intézkedéseit.

Egy efféle bizottság összetételében többféle szempontnak kell érvényesülni: (i) általánosságban meg kell benne jelennie az érintett hatósági, tudományos, érdek- és civilszervezeti képviseleteknek; (ii) speciálisan meg kell benne jelennie a mezőgazdasági, a környezetvédelmi, a természetvédelmi és az egészségügyi képviseleteknek. Mindezt úgy, hogy harmonikus maradjon. Ez sokfajta korrekcióval mára sikeresen teljesült a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság (GEVB) munkájában, aminek négy évig elnöke voltam, és amelyet úgyszintén a mezőgazdasági tárca vezetője koordinál, de az FM Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály Növényvédelmi Bizottságától eltérően, valóságos társadalmi képviseleti elvek alapján szerveződött.

1abra

1.ábra: A FM Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály Növényvédelmi Bizottságának (21 tag) összetétele 2016-ban

Az 1. ábráról az alábbiakat olvashatjuk le:

(a) a mezőgazdasági képviselet túlsúlyos, a delegáltak 67%-a sorolható ide (bármely kérdésben az ágazat termelési érdeke érvényesül tehát);

(b) a környezet- és természetvédelmi szervezetek képviseletei együtt átlagosak, a delegáltak 28%-a tartozik ide;

(c) az egészségügy képviselete formális, a delegáltak 5%-a kerül ki innen.

Más metszetben megállapítható továbbá, hogy

(A) a hatósági képviselet túlsúlyos, a delegáltak 52% idetartozik (vagyis bármely kérdésben egyedül a hatóság dönt);

(B) a kutatóintézeti képviselet csekély, a delegáltak 14% tartozik ide;

(C) az érdekvédelmi képviselet átlagos; a delegáltak 20%-a kerül ki innen;

(D) a civilszervezeti képviselet csekély, a delegáltak 14%-a tartozik ide.

A puszta számokon túlmenően az arányok is fontosak. Ma a környezet- és természetvédelmi területeken nincs „termelői” képviselet, természetvédelmi területen nincs civilszervezeti delegált. A legsúlyosabb azonban az egészségügy helyzete, ahol a hatósági képviselet mellett az egészségtudomány, az orvosi szakma, az érdekképviseletek szószólói meg sem jelennek. A jelenlegi Növényvédelmi Bizottság szerkezete tehát a 2008-ban (második Gyurcsány-kormány) létrehozott formában, szakági/társadalmi képviseleti szempontokból megítélve egyértelműen torz.

Azt gondolom, hogy a fentiek alapján nincs ok csodálkozásra azt illetően, hogy hazánk az egyes környezetvédelmi és egészségügyi okok miatt az Európai Unióban problematikus anyagok tekintetében miért egyoldalú gazdasági szempontok érvényesítésére képes csupán.

Az általam modellként választott GEVB sikeresen működő szerkezetére visszatérve fontos szervezési szempont az, hogy ha valamely multidiszciplináris kérdésben (pl. GM-növények vagy veszélyes növényvédő szerek engedélyezése) a döntés társadalmasítására törekedünk, akkor a létrehozott javaslattételre jogosult bizottságot nem alkothatják azok, akiknek tanácsot ad. A GEVB-nél kizárt, hogy a tárcával munkáltatói kapcsolatban lévők tagok lehessenek a bizottságban. (Kizáró ok, ha valaki termékkel kapcsolatos bármilyen függőségi helyzetbe került.) Már pedig jelenleg ez a helyzet az FM Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály Növényvédelmi Bizottságánál. A mezőgazdasági tárca és a tőle függő háttérintézetei dominálják a létrehozott javaslattevő bizottságot is, amely így – szerintem fölöslegesen – önmagának ad tanácsot.

Egy valóságos társadalmi funkciót szerző Növényvédelmi Bizottságot függetleníteni kell a tárca közvetlen befolyásától. Elégséges, ha az általa választott, de szavazati joggal nem rendelkező szervezőtitkár (pl. növényegészségügyi főtisztviselő) a hatóság kérdéseit megfogalmazza, amiben tanácsot kér a létrehozott szakértői közösségtől, de a javaslattétel nyomán a döntéshozás továbbra is a tárcák joga és súlyos felelőssége marad. A javaslattételi és döntéshozói funkció összekeveredése csak abszurd végeredményt hozhat és végső soron a létrehozott társadalmi döntéshozatalt formálissá teszi. Úgy gondolom, hogy nem lehet ez a cél, vagyis az eredeti 220/2008. (VIII. 30.) Kormányrendelet felülvizsgálata, átdolgozása elkerülhetetlen, beleértve a delegálási jogokat és a bizottság pontos felhatalmazásait is.

Hozzátehetem, hogy egy efféle valóságos szakértői bizottságnak jelentős funkciója lehet a jövőben, hiszen a formázóanyagok önálló hatásainak napjainkban való felismerése miatt (például a faggyúaminok hatása a glyphosate mellett) a közösségi hatóanyag-engedélyezés mellett a nemzeti termékengedélyezés is új értelmet nyerhet, vagyis nemzeti oldalról aktívan bele lehet szólni egy hatóanyagból készült termékcsoportból a forgalmazásra alkalmas kiválasztásába.

Az alábbi javaslataim vannak:

– kérem, szervezze meg, hogy az egészségügyi tárca teljes körű képviselettel vegyen részt a bizottságban, mert jelen pillanatban az egészségügy részvétele a javaslattételben súlytalan;

– kérem, vonja vissza a bizottsági tagságát azoknak a köztisztviselőknek, akiknek a bizottság javaslattal szolgál (a kapcsolatteremtőktől vonja vissza a szavazati jogot, vagyis csak megfigyelő státuszt kapjanak), illetve azoktól, akik bármely a javaslattétel szempontjából érintett termékkel közvetlen vagy közvetett függőségi kapcsolatban vannak;

– kérem, vezesse be a szigorú összeférhetetlenségi nyilatkozat jogi intézményét;

– kérem, maximálja a Növényvédelmi Bizottságban eltölthető időtartamot és ne tegye lehetővé a korlátlan újraválaszthatóságot;

– kérem, akadályozza, hogy egy érdekképviseletről (munkahelyről) egynél több delegált személy vehessen részt a szakértői munkában;

– kérem, hogy környezet- és természetvédelmi területen törekedjen a kiegyensúlyozott képviseletre, s ebben a környezettudományi részvétel erősítését szorgalmazza;

– kérem, hogy csak közhasznú civilszervezeti és érdekvédelmi delegáltakat nevezzen ki szavazati joggal;

– kérem, tegye nyilvánossá a Növényvédelmi Bizottság működését, vagyis jegyzőkönyve, döntései és javaslatai jelenjenek meg a számára létrehozott honlap-részen, ami minimális követelménye a társadalmi alapú döntéseknek, s ami egy közérdekű civilszervezet esetében is alapkövetelmény.

Miniszter úrnak saját javaslatként az alábbi konkrét, a korábbiaknál az érdekelteket illetően kiegyensúlyozottabb delegálást ajánlom a figyelmébe (2. ábra):

1./ Mezőgazdaság – 8

– Hatóság – 2 (szervezőtitkár és egy tag) – Földművelésügyi Minisztérium, Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály (szavazati jog nélküli szervezőtitkár) és Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság;

– Kutatás – 2 – MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet, MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet;

– Termelői képviselet – 2 – Növényvédő Szer és Műtrágya Kereskedők Szakmai Egyesülete, Magyar Biokultúra Szövetség;

– Gyártási képviselet – 1 – Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület;

– Civilszervezeti képviselet – 1 – Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara.

2./ Környezet- és természetvédelem – 6

– Hatóság – 1 – Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály (szavazati jog nélküli, megfigyelő státuszú tag);

– Kutatás – 2 – NAIK Agrár-környezettudományi Kutatóintézet, MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet;

– Termelői képviselet – 1 – Országos Magyar Méhészeti Egyesület;

– Civilszervezeti képviselet – 2 – Greenpeace Magyarország Egyesület, Magyar Természetvédők Szövetsége;

3./ Egészségügy – 7

– Hatóság – 1 – Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségpolitikai Főosztály (szavazati jog nélküli, megfigyelő státuszú tag);

– Kutatás – 1 – MTA Orvosi Tudományok Osztályának delegáltja;

– Kockázatértékelés – 3 – OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság, OKK Országos Környezetegészségügyi Igazgatóság, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság;

– Civilszervezeti képviselet – 2 – Magyar Ökotoxikológiai Társaság, A rák ellen az emberért a holnapért Alapítvány.

2abra

2.ábra: Javaslatom következménye a FM Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály Növényvédelmi Bizottságára (21 tag)

Végül a Növényvédelmi Bizottság elnökét a teljes jogú tagoknak maguk közül, meghatározott időre kell megválasztani. Nem oldható meg ez kinevezés útján. Ez biztosíthatja az autonóm működést, a tárgyalásra kerülő tematika kiválasztását, amiben a valóságos és sokirányú tudásunk szempontjai érvényesülhetnek. A mezőgazdasági tárca szervezőtitkárt jelölhet ki, aki az előterjesztő eszközével élhet a bizottság felé, de a bizottság működtetésének irányítása az elnök feladata. A döntés joga/felelőssége a Növényvédelmi Bizottság javaslata alapján a növényegészségügyi főtisztviselőn keresztül továbbra is a kijelölt miniszteré marad. Kérem, fontolja meg a javaslatomat, amellyel hosszútávon bizonyosan szembe kell egy veszélyesanyag-kezelést végző tárca irányításának néznie. A levelemmel kapcsolatban a válaszát várom.

Darvas Béla DSc sk.

a Magyar Ökotoxikológiai Társaság elnöke

aEmberi Erőforrások Minisztériuma (Balog Zoltán), EEM Egészségügyért Felelő Államtitkárság (Ónodi-Szűcs Zoltán dr.), FM Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért Felelős Államtitkárság (V. Németh Zsolt), az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke (Font Sándor), az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke (Sallai R. Benedek), az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának elnöke (Selmeczi Gabriella dr.), a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (Lovász László DSc), a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke (Pálinkás József DSc), FM Élelmiszerlánc-felügyeletért Felelős Államtitkárság (Zsigó Róbert), továbbá az FM Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály Növényvédelmi Bizottság elnöke (Szalkai Gábor)

bA 2016. április 13-ai EP szavazás már csak 7 éves meghosszabbításról szól és a glyphosate használat megszigorításáról. Úgy tűnik az EU képviselőknek sikerült politikai kérdéssé átalakítani egy környezet-egészségügyi problémát, amennyiben a zöldek (Jobbik, LMP, PM) a meghosszabbítás ellen szavaztak, az MSzP tartózkodott, míg a FIDESz-KDNP támogatta a glyphosate hosszabbítását, bár ez utóbbiak sem voltak teljesen aggálytalanak a megítélést tekintve.

A következő rész címeGlyphosate saga – Amikor éppen az ENSz Egészségügyi Világszervezete riogat (Fapados agrokemizálás No2)

 

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom