(Fapados agrokemizálás N^o60)

„The more you live in someone’s shadow, the longer it takes to cast your own” (Lincoln Lawyer)

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Van annak előnye is, ha valaki komolyan veszi azt, amit csinál, és hagyományainkkal ellentétben – bár életét a kutatásban töltötte el – mégis úgy dönt, hogy kommunikálni kezd. Nyilvánosságra hozza azt, amit gondol arról a hivatásról, aminek része. Nos, ilyenkor kinyílnak előtte rejtett kapuk, beszélni kezdenek olyanok, akiktől nem is remélt effélét, és átadnak ezt-azt. Gondolkozhatunk (belső énünket társként kezelve) ilyenkor azon is, hogy a hatósági mindentudás mögött miféle árnyékok (címkép) nőnek. Hogyan történik az vajon az, hogy valaki eljátssza az elkínzott messiást? Aztán meggondolhatja a megtisztelt, hogy írjon erről mások helyett (legyen ő a woodoo-baba később, akit legjobb esetben megdobálnak kiflivel), vagy hagyja a dolgot ő is egyelőre, és elővegye majd akkor, amikor annak érdemi tárgyalása célszerű. Ez itt egy ilyen történet lesz. Nos, 2016. április 22. péntekre utazunk most vissza, amikor a Növényvédelmi Bizottság jegyzőkönyveinek jelenlegi nyilvántartása szerint a negyedik jegyzőkönyvét szembesítjük az ülés részvevőinek memóriájával. Aligha lesz olyan, aki ma már emlékszik, vagyis kétségkívül érdemi leletre bukkantunk.

Legyen világos a vakbuzgóknak! Egy konkrét ülés elhangzó tartalma nem peresíthető eredményesen. A 220/2008. (VIII. 30.) kormányrendelet, amely a Növényvédelmi Bizottság működését körvonalazza, nem beszél semmiféle titkosításról vagy bizalmas kezelésről, és természetesen ilyen nem is lehet kérni efféle társadalmasított, egyeztető bizottságtól, amely nemzetközi civilszervezetet, a Greenpeace-t is felruházza a részvétel jogával. A bizottság saját szabályzata sem teheti önmaga tevékenységét önkényesen titkossá (nem elégséges ok, ha a tartalmat szégyelli!), hiszen vázlatos jegyzőkönyveit közreadja (itt például lényegét tekintve a 6. mellékletben), és nem kérheti, hogy a részvevők ne emlékezzenek annál jobban egy több mint négyórás, elég kínos tartalmú ülés után.

6.melléklet. Jegyzőkönyv 2016. április 22-i, a Földművelésügyi Minisztériumban megtartott üléséről   Az ülést Szalkai Gábor főosztályvezető-helyettes (FM, Élelmiszerlánc Felügyeleti Főosztály) a Növényvédelmi Bizottság elnöke nyitotta meg, Görög Róbert növényvédelmi szakreferens (FM, Élelmiszerlánc Felügyeleti Főosztály) a titkári teendőket látta el. [Részvevők: Földművelésügyi Minisztérium: Bakó Botond Zoltán, Bori Gábor Krisztián, Görög Róbert (jegyzőkönyvvezető), Kristóf Teodóra, Szalkai Gábor; Emberi Erőforrások Minisztériuma: Horváth Ivett; Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal: Gábriel Géza, Jordán László, Ripka Géza PhD, Szerleticsné Túri Mária, Tőkés Gábor; Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ: Székács András DSc; Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara: Benécsné Bárdi Gabriella; Tarcali Gábor PhD; Gabonatermesztők Országos Szövetsége: Petőházi Tamás; Magyar Növényvédő szer és Műtrágya Kereskedők Szakmai Egyesülete: Tánczos László; Országos Magyar Méhészeti Egyesület: Tóth Péter; Greenpeace Magyarország: Simon Gergely. Meghívott szakértők: Bardócz Zsuzsanna DSc, Benedek Borbála, Bross Péter, Csorba Csaba, Érdiné Szekeres Rozália, Hunyadi István, József Csilla, Kratancsik Elvira, Fejes Ágnes PhD, Kiss-Szarvák Ildikó, Kocsis Zsuzsanna PhD, Kőrösi Levente, Majoros Máté, Polgár Gábor, Repkényi Zoltán, Rónai Anna, Tömöri Balázs.]   Az ülés Székács András DSc [és Darvas Béla DSc, akit Szalkay Gábor, bár társszerzőként megillette volna a részvétel, kizárt az ülésről!] előadásával folytatódott, melyben a glifozát [glyphosate] és készítményeinek környezeti-toxikológiai hatásait mutatta be. Kiemelte, hogy egyes vizsgálatokban a formázó anyagok (polietoxilált faggyúamin; POEA) sokkal toxikusabbnak bizonyultak, mint maga a hatóanyag, mely aggodalomra adhat okot, így szigorúbb nemzeti szabályozás alá kellene esni a segédanyagoknak is. Az Országos Kémiai Biztonsági Intézet [Kocsis Zsuzsanna PhD] is végzett ilyen jellegű vizsgálatokat Glialka és Roundup termékekkel. Megfigyeléseik szerint a segédanyag sejttoxicitása tízszer magasabb volt, mint a hatóanyagé. […] Heves vita alakult ki a hatóanyag létjogosultságáról. […] A termelők (sic!) és a növényvédőszer-gyártók képviselői nyomatékosan felhívták a figyelmet, hogy a glifozát [glyphosate] a nehezen irtható, mélyen gyökerező évelő növények ellen nyújt megoldást, és számos esetben (pl. tarlókezelés) nincs hatékony alternatívája. […] A Greenpeace delegáltjai a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) eredményeire alapozva veszélyes, [valószínű] rákkeltő anyagnak nevezték a glifozátot [glyphosate-ot], és teljes tilalmat szeretnének elérni. A Nébih képviselője [Tőkés Gábor] erre reagálva elmondta, hogy […] A magyar engedélyező hatóság számára az EFSA álláspontja a mérvadó. […] A Bizottság tagsága egyhangúlag elfogadta, hogy a következő ülésre – függetlenül az EU döntésétől – készüljön közös javaslat a Magyarországon forgalomban lévő glifozát [glyphosate] hatóanyagú növényvédő szerek felhasználásának korlátozásáról (pl. új forgalmi kategóriába sorolás, képesítéshez kötés, szer használatának korlátozása közterületeken, deszikkálásra való felhasználás tiltása [Még 2024-ben sem tiltott!]). […] A neonikotinoidokkal kapcsolatos napirendi pontot Jordán László elnökhelyettes [nem kutató, vagyis csak interpretál] előadása (sic!) vezette be, melyben a hatóanyagcsoport 2-éves felfüggesztésének következményeit mutatta be, kiemelve, a kétéves moratórium elteltével semmilyen olyan új információ (sic!) nem látott napvilágot, amely szerint a korlátozásoknak köszönhetően javult (sic!) volna a méhegészségügyi helyzet. […] A Nébih 2016-ban szükséghelyzeti engedélyt adott ki a hatóanyagok csávázással történő alkalmazására kizárólagosan a vetőmagtermesztésre. Az engedély 32.000 hektárra szólt, a tényleges vetés kevesebb, mint 8.000 ha-on történt meg. A hatóság az OMME-vel együttműködik, és a vetések elvégzése után tájékoztatja a területek pontos helyszínéről. Az OMME képviselői szerint az a fő gond, hogy ezen hatóanyagok hosszú távon károsítják, gyengítik a méheket. Ebben a témában is heves vita alakult ki, a résztvevők a hatványozott környezetterhelést, a méhészeti és termelői oldalról más-más okok miatt fellépő közvetlen többletköltségeteket hangsúlyozták. A Greenpeace képviselői a neonikotinoidokon túlmenően a klórpirifosz [chlorpyrifos] korlátozását is sürgetik.

19.kép: Görög Róbert és Szalkai Gábor, mint a kormányoldali véleménymondói (ma a multik alkalmazásában mindkettő) a glyphosate és neonikotinoid hatóanyagokról az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága előtt 2016 szeptemberében (forrás)

A bizottságból 18 tag vett részt a 21-ből és mellettük 17 szakértőt hívtak meg aznapra, de az egyik társelőadót, aki én volnék Szalkai Gábor (19. kép) – aki hamarosan a szergyártók ügyvezetője lesz, majd mostanra a Bayer-nél landolt – döntése értelmében, mindenféle konkrét indoklás nélkül kizárt az ülésen való részvételről. Ez azért, valljuk be, hogy személyeskedő bosszú a területen folyó eredeti kutatómunkám eredményei után, de nem én veszítek azzal, ha a hazai növényvédőszer-lobbi érdekei miatt engem a magyar hatóság (ideiglenes) vezetője nemkívánatosnak ítél. Még csak mosolyogni sem felejtettem el, és most, nyolc évvel később írok csak az ügyről részletesebben. Eddig csak szőrmentén. Ugye derék? Lássuk azonban, hogy mi hangzott el valójában a több mint négy óra alatt, amit négy oldalon jegyzett le a körülbelül lényeglátó Görög úr, aki ma a multik ügyvezetője.

Bizottsági hangicsálás

Major Máté: Köszöntök mindenkit, Major Máté vagyok a tápiószentmártoni Aranyszarvas Zrt-nek a termelési vezetője, gyakorló növényvédő… […]

– Hogyan, milyen úton és miért került meghívásra a bizottsági ülésre Czerván képviselő cégének embere? Mi volt vajon ennek az oka?

Tőkés Gábor: Reagálni szeretnénk Simon Gergőnek [helyesen Gergely] a felvetésére, tehát két tévedésben [ez szerintem szakbizottságban durván lejárató célú megszólalás, ami elfelejti a kötelezően diplomatikus fogalmazási formákat]. Egy, nem igaz (sic!), hogy már vissza kellett volna vonni ezeket a hatóanyagokat. Tehát eljárásilag (sic!) a következő van, hogyha a hatóanyag megújítás során megállapítják, hogy az adatok szerint nem újítják meg azt a hatóanyagot, nem arról van szó, hogy most egyszerre (sic!) 160 anyagot fognak visszavonni, hanem mindegyik hatóanyag a lejáratáig érvényben marad, és az úgynevezett… […] …a másik pedig a perrel kapcsolatban. Az előbb mondtam, hogy nekünk az volt az álláspontunk, hogy igenis, alkossa meg a definíciót az Európai Bizottság. Én nem tudok arról, hogy egy pernél szavazásról lenne szó, ez Svédországnak a magánügye (sic!) volt. Ő indított egy pert, itt arról nem kellett szavazni (sic!), hogy megindítsák ezt a pert, vagy ne indítsák meg. Tehát igazából nem értem, hogy itt milyen szerepe lett volna a többi tagállamnak […] …bizonyos esetekben persze bele lehet írni az engedélyokiratba, hogy most ezt kombináld [a szöveg már az OMME-nek szól]. Ezzel viszont, hogy a kombinációk száma meg olyan nagy, hogy emiatt ugye például a szermaradék is … és Európa-szerte kezelhetetlenek (sic!) a szermaradék kombinációk [Nos, ez – Tőkés felvetésében is – indokolja a hatóanyagok számának drasztikus csökkentését! Kiemelten kombinációk vizsgálata ott szükséges, ha valamelyik, a detoxifikációban részvevő enzimet támad] …a zöldek szokták felvetni, mert végtelen (sic!) számú kombináció, és egyszerűen nincsen arra mód (sic!), hogy az összeset megvizsgálják (sic!), tehát itt egyes ilyen elszigetelt esetekben, hogyha tényleg kiderül az, hogy most a mit tudom én a tebuconazole … meg az acetamiprid… […]

– Tőkés úr tehát a neonikotinoidok felé is érzett ügybuzgalmában elmondja, hogy kezelhetetlen mértékű már az engedélyezett hatóanyagok száma, ha a kombinációkra gondolunk (lásd keverhetőség). Ha viszont az európai és nemzeti hatóságoknak mellékhatásait tekintve kezelhetetlen az engedélyezett veszélyes hatóanyagok száma, akkor nincs elégséges szakmai kontroll alatt. A választékot tehát a hatósági kapacitásunk szintjére kell leszállítani különben nincs elégséges ellenőrzés.

Szalkai Gábor: Nem tudom, hogy valakinek van még észrevétele, hozzáfűzni valója a témához […] …a Növényvédelmi Bizottság egyértelműen, egyhangúlag támogatja, hogy minél hamarabb szülessen meg az endokrin diszruptorok [értsd hormonmodulásnok] definíciója, és a kockázatértékeléshez a rendszerbe kerüljön.

– Ne legyen kétségünk, hogy 2024-ig nem született meg ilyen jellegű szabályozás, vagyis a hormonmoduláns anyagok használhatók a növényvédelem gyakorlatában, és a társadalmon belül tovább nőhet a meddő párok aránya.

Glyphosate-ról szóló előadásunk utáni monológok

7.melléklet: Székács András és Darvas Béla: A glyphosate környezetanalitikai és ökotoxikológiai profilja   A jegyzőkönyv nem tartalmazza a nevem dacára annak, hogy Székács András diáin szerepelt. Az elhangzott tartalmak azonban olvashatók a nemzetközi (Forty Years with Glyphosate – könyvrészlet 2012-ből; majd az ülés után később Re-registration challenges of glyphosate in the European Union – szakcikk 2018-ból) és hazai (A glyphosate – háromrészes cikksorozat magyarul 2018-ban) szakirodalomban is. Az ülés pillanatában a könyvrészlet és abban citáltak, már ismertek voltak tőlünk, de a 2018-ban megjelent tisztázatok anyagát is előadásainkban már ismertettük: Növényvédőszer-maradékok hazai felszíni vizekben: az elmúlt 25 év – előadás 2015-ben; A glyphosate környezet-egészségügyi hatásai – előadás 2011-ben. Ha azonban ezek elkerülték volna Szalkai Gábor figyelmét, akkor az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága előtt hamarosan (akkor már Sallai R. Benedek szervezte) Szalkai Gábor (mindenféle saját szakértői múlt nélkül) ismertette a glyphosate kormányzati álláspontját és én a független magyar kutatói álláspontot. Megítélésem szerint Szalkai úr (az ülésen mellette ült Görög úr, és részt vett megszólalás nélkül Tarcali Gábor is) Véleményem szerint erről az ülésről Szalkai Gábor engem a glyphosate hatóanyagot körömszakadtáig védő magyar kormányzati álláspont (a Csányi-család érdekkörébe tartozó, a Fozát készítménnyel (ki gyártja a hatóanyagot?) kereskedő Agro-Chemie Kft.) védelmében és a növényvédőszer-lobbi érdekében zárt ki a Növényvédelmi Bizottság ülésről, és ugyanezen okból keltette – az alapvető szakmai etikát figyelmen kívül hagyva – a rossz híremet. Mégis kinek gázoltam volna bele a helyszínen a csipkefinom lelkébe?

12.ábra: Pletyi (Vicki Nerino)

Bardócz Zsuzsanna: Én a fogyasztó szempontjából szeretnék egy kicsit (sic!) hozzászólni, ha nem bánják, hogy egy viszonylag friss pletykával (sic!) kezdem. Az Európai Parlament tegnapelőtt javaslatról szavazott, miután tavasszal több mint kétszáz európai uniós képviselőnek a vizeletét megvizsgálták, és 15%-ukban a határérték-körüli értéket találtak ebből [glyphosate + AMPA] a vizeletben. Azt hiszem (sic!) 14%-kal magasabb volt, mint a határérték […] Szeretném megkérdezni, hogy az engedélyezett napi beviteli szint alatt már komoly endokrin diszruptor [hormonmoduláns] és toxikus (sic!) hatások jelentkezése esetén, hogy ezt miért nem tudja az EFSA figyelembe venni. A másik, hogy én úgy tudom – bár ez nem az én szakterületem; vegyész a szakképzettségem –, hogy az AMPA bizonyos szempontból (sic!) sokkal veszélyesebb, mint a glyphosate, azt viszont a tudományos irodalomból tudom (sic!), hogyha az ember glyphosate-tartalmú táplálékot eszik (sic!), akkor […] a bélbaktériumok…

– Az EFSA-tól nincs itt senki. Kinek szól hát a kérdés? Hajdani kutatótól – aki éppen minisztériumi szakértő – ez a pletykákra és hallomásokra támaszkodó (12. ábra) hozzászólás nekem minden képzeletet alulmúló. Milyen kutatói pályafutás lehetett ez? Szerintem ilyen érvelés rendkívül kontraproduktív tud lenni. Bardócz asszony egyébként a glyphosate hatóanyaggal sohasem végzett kísérleteket, és itt számomra roppant hiteltelenül interpretál is.

TG: …egy hatóanyagot teszünk most felelőssé (sic!), és egy hatóanyag sorsáról kezdünk el beszélgetni, miközben lehet (sic!), hogy egy technológiai kérdésről kellene beszélnünk (sic!), hiszen a glyphosate valóban azért került eredetileg mezőgazdasági felhasználásra, mert a nehezen irtható, mélyen gyökerező, évelő… […]

– Ez körülbelül az az eset, amikor számtanórán a tanító kihívja a kis Gabucot a táblához, hogy skandálja el a szorzótáblát, és a kis szentem az ábécét kezdi mondani. Tényleg lehet azt tenni, ha egy hatóanyag rákkeltéssel gyanúsított, akkor a kiváló gyomirtó hatásról beszélek tarackos gyomok ellen. Nem elképesztő ez? Ha a glyphosate hormonmoduláns hatásáról beszélek, akkor felelhető erre, hogy kiváló állományszárító? Nálam, mondjuk, nem bocsánatos a mellébeszélés, amit egyetemi vizsgáztatás kapcsán sohasem tűrtem. Szerencsés is talán, hogy nem lehettem a helyszínen jelen. Legkésőbb ekkor felálltam volna, és csöndben elhagyom a termet. Ez így nekem a süketnéma kommunikálása a vakkal. Tőkés úr később nyilvánosan is tartott a glyphosate-ot dicsőítő szpícset a Nébih előadótermében, ahol jelen voltam és semmi botrányosat nem műveltem.

TG: Picit magam ellen (sic!), meg a növényvédelmi szabályozás ellen is beszélek, amikor azt mondom, hogy még csak nem is tartom olyan kérdésnek, hogy szigorítani kellene (sic!) a felhasználását aszerint […] …világméretű nagy technológiai rendszerek alakultak ki, amelyben a glyphosate levéllel közvetlenül érintkezve a terménnyel és közvetlenül hatóanyag-maradékkal, akár élelmiszerekre is kerülhet… […] Meg ott vannak az ízfokozók … meg minden (sic!), amelyek ugyanúgy rákkeltők (sic!) és veszélyesek ránk nézve.

– Micsoda maszatolás ez? Hallja ezt bárki úgy, mint megfontolt szakvéleményt? Lehet valaki ezzel a hozzáállással a hazai növényvédő készítményengedélyezés egyik vezetője? Persze már nem az, kérték rá, hogy egy, már betiltott pocokirtóért végzett magánakciója [?] miatt mondjon fel. Szerintem is – legyen most neki jó napja –, természetesen neki volt igaza. Próbáltam vele a Nébih elhagyása után (2023-ban) interjút készíteni, de rendkívül ellentmondásos válaszokat adott, amelyben szerintem a valóság keveredett a mellébeszéléssel és a személyes mószerolással, ami miatt nem tálaltam ezt a vegyes salátát. Tőkés úr azonnal a főszerkesztőnél (Bodoky Tamás) megpróbálta letiltani az akkorra tízoldalas interjút (erre bizony jogilag nincs lehetősége). Az interjút vállaló nem dolgoztathatja fölöslegesen az őt kérdezőt. A vendégblog egyébként független jogi képződmény, nem áll a lap szerkesztőségének irányítása alatt. Én viszont már előtte közöltem vele, hogy az általa leírt tartalmak nem alkalmasak közlésre. Hogy jogilag világos legyek, írásban és szóban adott interjú sem tiltható le (ez nem magánbeszélgetés, vagy -levelezés!), lévén, hogy az interjúalany mondta, írta a szóban forgó szöveget, ami bizonyító erejű, és megküldte közlésre. Erre senki sem kényszerítette! Hogy megrémült időnkénti nyíltságáért, azzal nekem mit kellene kezdeni, ha közben befeketít a szerinte főnökömnél, vagy több személyesen sértő magánlevelet írt, bár kértem már az első után is, hogy ne folytassa ezt? Nem vagyunk kompatibilisek.

Én egyébként az interjú előtt 2022-ben indítottam egy eredetileg kétrészes írást (N^o1, N^o2). A Tőkéssel készített interjú lett volna a harmadik rész (kifejezetten engedékenyen szóhoz akartam engedni) ehhez, de helyette a többi rész (N^o3, N^o4, N^o5) más irányt vett a hazai növényvédőszer-engedélyezés változásairól. Most azonban egy elképzelt interjú (lásd DT) egy részét, mint példát bemutatok (8. melléklet).

20.kép: Tőkés Gábor 2016-ban a glyphosate-ról beszél (forrás)

8.melléklet: Részletek egy képzelt 2023-as interjúból   „A probléma az volt, hogy … főállatorvos évről évre fokozódó teljhatalmat gyakorolt a … fölött, és a neki való megfelelés érdekében … elképesztő ötleteket akart rajtunk keresztülverni. Ilyen volt a termésnövelők engedélyezésének megszüntetése, amiben pedig a legszigorúbb rendszerünk volt Európában, vagy az engedélyezés előtti kötelező címkebírálat eltörlése. Szerencsére ezek idáig nem valósultak meg. … egyébként jól tájékozott volt, megértette a problémákat, de nem volt hajlandó a sajátjától eltérő véleményeket elfogadni, hacsak az nem állt valamiért kifejezetten érdekében. Volt egy számomra elfogadhatatlan alapelve, amit gyakran hangoztatott: soha nem szabad eltérni attól, amit a hatalom kíván. Pedig vannak helyzetek, amikor ez morálisan nem vállalható […] A glyphosate támogatása szakmai szükségszerűség (sic!) volt. Lényegében konszenzus volt a növényvédelmi szakmán (sic!) belül és egész Európában az értékelésével foglalkozó szakértők, köztük toxikológusok között is, hogy a hatóanyagot nem lehet mással kiváltani, és nincs olyan elfogadhatatlan kockázata, ami indokolná a betiltását. […] A viharos 2017-es megújítás során alapvetően nem szakmai, hanem politikai vita zajlott, és a hatóanyagot ellenző tagállamok politikai utasításra szavaztak, figyelmen kívül hagyva az értékelést. Ekkor már rendelkezésre állt az ECHA (Európai Vegyianyag Ügynökség) perdöntő (sic!) értékelése is a besorolásról, ami szintén kizárta (sic!) a karcinogén tulajdonságot. A szavazás egy hajszálon múlt 2017-ben, ez pedig a német miniszter szavazata volt, aki az addigi német tartózkodást igen szavazatra változtatta, szembe menve a CDU-SPD nagykoalíciós szerződéssel. A Bizottság a patthelyzetben megtehette volna, hogy az EFSA-értékelés alapján dönt, de nem merték megtenni. Ez is mutatja, hogy a hatóanyag-döntések (sic!) ügyében a gyártók lobbiereje már rég nem számottevő (sic!), sokkal inkább a sajtó és a zöldek véleményétől (sic!) tartanak a döntéshozók. A gyártók nálunk sem játszottak szerepet (sic!) a magyar álláspont kialakításában […] Néha … is leszólt piros telefonon …-nak, hogy mi lenne sürgős. Természetesen ezeket írásban sohasem dokumentálták, nyoma nem maradhatott. Olyan viszont nem fordulhatott elő, hogy valaki bármilyen adatbenyújtás alól mentesült volna, ezek a kivételezések megmaradtak a nem szép, de nem is jogellenes kategóriában, bár az eljárás valamennyiünk számára szokatlan és ellenszenves volt, és sose tudtuk (sic!), mi van a hátterében. […] Volt egy a szakmában teljesen ismeretlen cég, az … Kft., aminek vezetője … politikai kapcsolatokkal fenyegetődzve elérte, hogy soron kívül kapott szükséghelyzeti engedélyeket … utasítására. Ez odáig fajult, hogy 2019 márciusában a növényvédelmi hatósági osztály addigi vezetője (…) emiatt mondott fel. … úr ekkor már úgy járt be az igazgatói irodába, mint egy minisztériumi vezető. 2020-ra (nem Nébih-döntések miatt) már nála volt a MÁV vasúti gyomirtása, a legtöbb erdészeti gyomirtás, és szemet vetett a pocokirtásra is. Amíg a növényvédőszer-engedélyezés szigorú EU-s szabályok mentén zajlik, a szükséghelyzeti engedélyezés nemzeti hatáskör, és mint mondtam, szakmapolitikai kérdés. Nekünk arra kellett ügyelni, hogy ugyanazokat az elveket tartsuk be mindenkinél. Ez az elv sérült, amikor 2021. május-júniusban az … Kft. és a …-t évek óta gyártó … Kft. egyaránt beadták kérelmüket. … ekkor az … Kft. engedélyét azonnal kiadatta, a … Kft.-ét pedig egy …-gal egyeztetett jogi trükkel megakadályozta. Én a törvény szerint annyit tehettem, hogy ráírtam az aktára, az eljárás így nem jogszerű. Vagy senki nem kap engedélyt, vagy mindkét ügyfél. A vesztes fél bírósághoz fordult, az pedig kilenc oldalon ugyanarra a következtetésre jutott, mint én öt sorban: az eljárás súlyosan jogsértő. A bírósági folyamat elindulása után … közölte velem a felmentésemet, amit nem kellett írásban megindokolnia. Maradhattam volna a …-nél úgy, hogy engedélyezéssel nem foglalkozhatom többet, de ezt nem fogadtam el. A döntést a felmentésemről …-ral egyeztetve kellett meghoznia, hogy kié volt az ötlet, azt nem tudom. […] Nekem az volt a célom, hogy olyan erős engedélyező hatóságunk legyen, mint az osztrák AGES (Österreichische Agentur für Gesundheit, Mensch, Tier & Pflanze). Ehhez 31 embert kellett volna felvenni. Annyit sikerült elérni, hogy két lépcsőben nyolc embert tudott fölvenni a hatóság – a második kör már a távozásom után, 2021 novemberében valósult meg. Ettől függetlenül ekkor jutott a megvalósulás stádiumába a …, mint külső értékelő szervezet felépítése is. Velük már … és … értékelési osztályvezető tárgyaltak, a dokumentációikat ők javították. A …-nél szigorú kitétel volt, hogy senkit nem vihetnek el a hatóságtól. 2022 szeptembertől …-t a minisztérium felmentette, és nagy meglepetésre ő is közreműködött egy növényvédőszer-értékelő szervezet létrehozásában. Nem is akárkivel tette ezt, az … Kft.-ből ismert … úrral. És kik az értékelők itt? Akiket … és … rá tudott beszélni, hogy hagyják ott a …-et, hét képzett szakértő, …-sal az élen. Az előző elv ekkor már nem volt érvényes.

TG: Visszaadnám a labdát, mert a Greenpeace pedig azt mondja, hogy… […] Tehát igazából, amit itt csináltok, azt ugyanennyi erővel következetlenek mondanám… […] …a német hatóság, amibe nem köt bele, abba már nem lehet (sic!). Szóval ezt mindenki tudja, aki ebben a szakmában (sic!) dolgozik, hogy a németek, amibe csak lehet belekötni … tehát, hogyha ott átment … akkor nehezen tudom elképzelni (sic!), hogy az egy bizonyítottan (sic!) karcinogén anyag lenne. […] Ráadásul hozzátenném azt, hogy nem vagyok ugyan toxikológus, de ha jól tévedek (sic!), akkor az a kategória, amiben ezáltal kerülne […] …azzal nem tudunk (sic!) egyetérteni, hogy csak azért lőjük ki a mezőgazdaság szempontjából egyik leghasznosabb (sic!) hatóanyagot, mert most valaki (sic!) előáll ágazatot … irodalmi adatokat … amik amúgy abszolút nem passzolnak (sic!)… […] Zárójelben hozzáteszem, hogy nekem olyan információm (sic!) van, hogy az EFSA-féle javaslatban sem találtak bizonyítékokat, karcinogenitásit (sic!), tehát ez majd legyen ezeknek (sic!) a problémája, hogy ezt hogyan fogják megítélni. Mindenesetre ezen nem fog semmi múlni, ezt higgyétek el, hogyha az ECHA fölülírja az egészet. […]

– Tőkés Gábor – az ügy bennfentese – úgy beszél a glyphosate hatóanyagról, ahogy én még szervigécet sem hallottam. Ennyire penge lenne, vagy csak az év pletyigyűjteményese? Hogyan lehet vajon ilyen magabiztos egy valójában irodai adminisztrátor? Nem tévesztett dimenziót a saját képességeit és pozícióját illetően?

SzG: …akár a bizottságnak a rendes tagjaival közösen állítsunk össze egy javaslatot, hogy milyen korlátozó intézkedéseket kell bevezetni ügyben…

21.kép: Jordán László 2017-ben (forrás)

A szegény kis magyar köztisztviselő panaszai („Mint, aki halkan belelépett…”)

Jordán László: Középre kerültünk, akiknek még valamit képviselnie kell, és valami irányt ki kell találni, és én azt gondolom, hogy nekünk középen is kell lenni, mert figyelembe kell venni az egyik oldalt, figyelembe kell venni, a másik oldalt … […] Mi van ha? … Mi fog történni ha? […] …én most azt gondolom, aki egyébként nem a gyakorlatban dolgozott. Sajnos (sic!), hogy én azt gondolom, hogy a chlorpyrifos előtérbe fog kerülni […] Az nem szolgálja a fenntarthatóságot, hogyha hátra lépünk, hogyha kevésbé jó készítmények kerülnek előre. […] …egy fontos terület, ahol használják őket [ezeket, értsd konazolokat] gabonában, a fuzárium elleni védekezésre. Én már úgy láttam itt magam előtt, hogy ugyanígy fogunk ülni, és arról beszélünk, hogy konazol… melyik ujjamat harapom meg. […] Ha nincs tarlókezelés, ennek két következménye van, az egyik a parlagfű. Én már érzem magamon az allergiás tüneteket. […] …a másik oldalon ugye most a tarlókezelésnél […] lehet mechanikai úton is lehet tárcsázni a tarlót… […] …csak porosítja a talajt… […] …számtalan olyan intézkedést hoztunk, ami fájt, vagy ami nagyon nehéz volt. […] …nagyjából hetente kapok olyan telefont növényvédőszer-körből (sic!), barátaimtól, ismerőseimtől … jó, hát nem cukikat… […] …én nem félek ilyen intézkedéseket meghozni, sokkal jobban félek a megalapozatlan intézkedésektől…

– Szóval a hallottunk már egy lánglelkű adminisztrátort – aki mára omnipotensnek képzeli magát – a glyphosate-ról fals módon lelkendezni, s most íme a megérkezett a jövendőmondó is, aki irodai kávézaccból jósolja a chorpyrifos-korszak beköszöntét (azóta az EU már kitiltotta), de az ukrajnai szállítmányokból visszaköszönhet, mert ott raktárfertőtlenítésre használják. Emberünk fölöttébb bátor, bár érik inzultusok, régen attól tartott, hogy rágyújtsák a házát és az irodáját is. Ahoj, Poplacsek! (értsd Hasta la vista baby!) Ha most ezek után (Elektomodulator dva) azt is elmondom, hogy a növényvédelmi kamara elnöke (Tarcali Gábor) egyúttal hazánk UFO-szakértője, akkor ezt ugye senki sem fogja elhinni? Nos a megszólaló Tőkés (ő az ECHA egyik bizottságában tanyázik) és Jordán (vállalkozásba kezdett) urak ráadásul már nincsenek a Nébih alkalmazásában. Távozásra kérték őket.

Zártkörű megpocséklásom

SzG: Kaptam én is egy kérdést, egy kritikát, hogy Darvas professzor urat miért nem hívtuk meg erre az ülésre? Mint a bizottság elnöke, akkor én most vállalom a felelősséget […]  Nem biztos, hogy Darvas professzor úr jelenléte segítette volna… […] De látjátok, tűzbe (sic!) léptem… […] Én nagyon nyitott vagyok mindenkivel. Bármikor, bárhol leülök tárgyalni (sic!), viszont azt mondom, hogy én ezt a bizottságot, titeket, önöket, akik itt ülünk és részt veszünk ebben a munkában, sokkal többre értékelem annál (sic!), hogy támadásnak tegyem ki magunkat. Ez a személyes véleményem volt. Nem szerettem volna kitenni ennek (sic!) a bizottságot. Egyébként következő alkalommal vizsgáljuk meg a kérdést…

– Erre nem volt következő alkalom. Legyen azért világos, hogy én sem Szalkai Gáborral, sem Jordán Lászlóval nem ültem le soha beszélgetni. Hovatovább, és örömömre nem is hívtak. Egyik sem az én szintem (ők kinevezett szakértők, én teljesítménnyel megszolgált), nem is törekedtem így párbeszédre. Az, hogy Szalkai ki is tiltott a saját előadásomról az azért forró krumpli, mert nem sokkal később találkoztunk a Nébih egyik rendezvényén, és nyújtotta a kezét. Nem akartam nagy nyilvánosság előtt megszégyeníteni, így viszolyogva fogtam vele kezet. Ő akkor már tudta, hogy hamarosan a multik hazai ügyvezetője lesz.

9.melléklet: Hazai növényvédőszer-mustra   Darvas B. (2000): Virágot Oikosnak. l’Harmattan Kiadó, Budapest, 1-430. [ISBN 963 00 4741 1]   Darvas B. (2016): Rákkeltéssel gyanúsított hatóanyagok Európa növényvédelmében. bioKontroll 7 (2): 21-27.   Darvas, B. & Polgár, L.A. (1998): Chapter 13: Novel type insecticides: specificity and effects on non-target organisms. pp. 188-259. In. Ishaaya, I. & Degheele, D. Eds. Insecticides with Novel Modes of Action, Mechanism and Application. SpringerVerlag, Berlin [ISBN 3 540 63058 9]   Darvas B. és Székács A. (szerk.) (2006): Mezőgazdasági ökotoxikológia. l’Harmattan Kiadó, Budapest. 1-382. [ISBN 963 7343 393]   Darvas B. és Székács A. (2021) A Magyarországon alkalmazott rovarellenes ágensek elemzése. Ökotoxikológia 4 (3): 33-49.   Darvas B. és Székács A. (2022a) A Magyarországon alkalmazott gombaölő szerek összehasonlító elemzése. Ökotoxikológia 4 (2): 4-14.   Darvas B. és Székács A. (2022b) A Magyarországon alkalmazott gyomirtó szerek összehasonlító elemzése. Ökotoxikológia 4 (2): 15-25.   Darvas B. és Székács A. (2022c): Magyarországon 2022-ben engedélyezett növényvédőszer-hatóanyagok – N^o3 Környezet-egészségtudományi elemzés. Ökotoxikológia, 4 (3-4): 25-31.   Darvas B., Simon L., Nechay E., Gyurcsó G. és Székács A. (2015): Az ízeltlábú kártevők ellen alkalmazott zoocid hatóanyagok akut toxicitása. bioKontroll, 6 (2): 57-66.   Darvas B., Simon L., Nechay E., Gyurcsó G. és Székács A. (2016): Mikroszkopikus gombák ellen alkalmazott gombaölő hatóanyagok akut toxicitása. bioKontroll, 7 (1): 4-10.   Darvas B., Varga Cs., Gyurcsó G., Takács E., Klátyik Sz., Oláh M., Mörtl M. és Székács A. (2017): Hormonmodulánsok a környezetünkben. bioKontroll, 8 (2): 4-34.   Gyurcsó G. és Darvas B. (2015) Magyarországon felhasznált növényvédőszer-hatóanyagok: III. Gyomirtó szerek. bioKontroll, 6 (1): 15-28.   Gyurcsó G., Simon L., Székács A. és Darvas B. (2016): Gyomnövények ellen alkalmazott hatóanyagok akut toxicitása. bioKontroll, 7 (2): 4-10.   Kardos C. és Darvas B. (2014) Magyarországon felhasznált növényvédőszer-hatóanyagok: I. Rovarölő és atkaölő szerek. bioKontroll 5 (2): 49-62.   Nechay E. és Darvas B. (2015) Magyarországon felhasznált növényvédőszer-hatóanyagok: II. Gombaölő szerek. bioKontroll 6 (1): 4-14.

De komolyan ennyire félnek tőlem a magyar köztisztviselők? Annyira, hogy vitatkozni sem mernek velem leülni? Ilyen félelmet gerjeszt a Virágot Oikosnak című könyvem? Szalkai velem ijesztgeti az idegösszeomlásra hajlamos Növényvédelmi Bizottságot? Nos, nem kell, én velük bizonyosan nem ülök már le egy asztalhoz, így 75 év körül már fő a békesség. Gyakran ülök mostanában a Duna-parton (22. kép), lábamnál Akival. Olvasni és hallani persze fogok még egy ideig, és írni is erről. Azt mondják nekem, hogy a vélemény szabad.

22.kép: Kiskirálylány [Marton László; Fotó: (db)]

A jelenben

Nos, egy 2024-es rendezvényről jutottunk ide. Az államtitkár felkészületlen előadásától és megígért, majd csönddel elutasított interjúkérelmemtől. Mi változott a növényvédelemben? Tartalmilag semmi. Kinevezett szakértők jöttek és mentek, de a politikai elvek maradtak. Hazánk antizöld a növényvédelmet illetően, semmi kétségem.

Tőkés Gábor, hogy-hogy nem, az Agrofórumban már Nébih-beosztás nélkül (2021-ben távozott) 2024-ben ismét megszólalt a glyphosate ügyében. Vajon miért adott helyet ennek egy gyakorlati lap, hiszen már csak magát képviseli? Önjelölt engedélyezési szakértő lenne, és nem kémikus? Nem olyan régen a Greenfo-n és a Környezetbarát mezőgazdaság lapon foglaltam össze (13. ábra), amit gondolok a rendhagyó újbóli megszólalásáról, amiben most sincs eredeti gondolat, mint hajdanán; töretlen önismétlés, az igen.

13.ábra: A legutolsó glyphosate-engedélyezés vázlata és hazai kapcsolatai (forrás)

Epilógus

Mostanában meglátogattam gyomirtószer-rezisztencia hazai eredményei miatt a Mezőgazdasági Könyvtárat. Mikor a nevem bediktáltam a két könyvtáros felegyenesedett a komputer mellől, és rám meredt. Először éreztem magam nagyon öregnek. Csak nem az, aki… – kérdezte az egyik, egy középkorú férfi … az vagyok, feleltem. Dedikálná nekünk a könyvét? – kérdezte (2000-ben írtam a Virágot Oikosnak címűt, aminek titokban a chinoinos Pap Laci barátom is előolvasója volt, és azt mondta rá, hogy ez tett), és úgy éreztem, szakkönyvtárostól ennél nagyobb dicséret nem érhetett. Én azt hiszem, hogy a Szalkai, Jordán és Tőkés uraknak a jövő megítélésétől (gyors felejtés lesz a díj) kellene tartani. Tőlem bizonyosan nem; nincs és nem volt dolgom velük, csak azzal a szomorú látásmóddal, amit képviselnek. Énrólam már lepereg a virtuális sár, valahogy ezt dobta nekem a sorsom, amivel továbbra is maradéktalanul elégedett vagyok.

Előzmények: A szántóföldtől az asszisztált reprodukcióig – N^o1 Növényvédőszer-csökkentés?; N^o2 Kockázatok és kockáztatók; N^o3 Egy csöpp pódiumbeszélgetés; N^o4 Alkonyat a csalitosban

Darvas Béla