(Fapados agrokemizálás N^o51)

Korántsem gondolom azt, hogy a nemzeti engedélyezés, amit a Nébih Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság (NTAI) stábja végez, könnyű feladat. Kevés nálunk a nemzetközi szintű mesterember, aki effajta munkára adja a fejét (nem kutatás, csak magas szintű adminisztráció). A munka sok, az egyediség és sikerélmény kevés. A dosszié-felülvizsgálatokra is gondolok, mint jelenleg éppen a bolygó vezető hírei közé emelkedő glyphosate gyomirtószer-hatóanyag esetében. Nyilvánvaló számomra, hogy a kísérletes adatok értékelése korántsem egyszerű feladat, hiszen legtöbb esetben pro és kontra eredmények találhatók. A hatósági adminisztrátornak ilyenkor valóságos szakemberek (primer forrás) munkájáról kellene dönteni, ami abszurd helyzetet eredményez, hiszen előzetes kutatói múlttal ilyen munkát kevesen vállalnak.

Szerintem egyébként, ha valamikor, akkor a glyphosate esetében kellene alkalmazni az európai elővigyázatosság elvét, de ez, úgy látom, ebben az esetben nem jön össze. A bolyó vezető növényvédelmi termékének útjába állni eddig nem sikerült. A Bayert az Egyesült Államokban ért rendkívüli vesztesség sem tudta ettől a generikus hatóanyagtól eltéríteni, ami a géntechnológiai alkalmazásokban is kiemelkedő szerepet játszik, hiszen erre a hatóanyagra tűrőképes, géntechnológiai úton módosított fajtacsoportokat fejlesztettek ki.

A Nébih NTAI munkatársai teszik, amit mondanak nekik. Tárcavezetésünk úgy tudja, hogy a glyphosate nem helyettesíthető, így pótolhatatlan, és termelni meg kell. Jordán és Tőkés is ebben a tekintetben a glyphosate pártján állt, míg hivatalosan tehették. Ma egyik sem dolgozik a hatóságnál, mindkettő szabadfoglalkozású lett, vagyis csalódottan ugyan, de simán kibekkelik már a nyugdíjig. Bevallom, én genotoxicitást és rákkeltő hatást illetően az orvosbiológusoknak és onkológusoknak hiszek. A különféle egyéb szakmák kockázatértékeléseit esetleges igazságoknak tartom. Szerintem a laikus kertészeket, a házi kertekben ügyködőket érő hatás súlyos kockázatú. Nincs védőfelszerelés, nincs megfelelő kijuttatási eszköz, és sokan a koncentráció kiszámolásával is hadilábon állnak. Felelőtlennek gondolom azokat az engedélyezéssel foglalkozó ügyintézőket, akik az őket érő hatásokat lebecsülik, akik a permetezőmesterek sokirányú kitettsége miatt még a kaliforniai perek nyerteseinek igazát is kétségbe vonják. Ehhez kell nem is kevés irodai cinizmus. Egészen elképeszt a hivatali fontoskodáshoz szokott adminisztrátorok okoskodása, akik az onkológusok meglátásait a saját hitük szerint vonják kétségbe. Vajon kitől világosulhattak meg?

Ha visszakanyarodtam a glyphosate hatóanyagra, akkor el kell mondanom, hogy ez esetben az ún. inert (hatás nélküli) formázó anyaggal is baj volt, mert a POAE sok tesztben nagyságrendekkel felülmúlta a glyphosate kedvezőtlen mellékhatását. Nem volt inert! Helyette találtak újat. A glyphosate leggyakoribb bomlási terméke, az AMPA jogi megítélése körül is vannak furcsaságok. Mint bomlástermék, az AMPA koncentrációja beletartozik a glyphosate szermaradék-koncentrációjába. Ugyanakkor vízlágyítóként az AMPA ipari szennyezőként is megjelenhet, így az európai hatóság az ügyet nem akarja elverni a glyphosate gyomirtón. Fentiekkel szemben az egyszeri kertész a formázott készítménnyel és annak leggyakoribb bomlástermékével is találkozik. A szervezetébe kerül, a vérkeringésébe, majd a vizelettel ürül, lehetőség támad a genotoxikus hatás kifejtésének, és annak gyakorisága esetén a karcinogenitásnak tere támad. Ki fog a hatóanyag áldozatainak szemébe nézni, és elmagyarázni nekik, hogy ők a termelés érdekében az elviselhető veszteség kategóriája? Feltételezem, hogy akkor kezdődik az egymásra mutogatás. Rendkívül sok bugyra van ennek a glyphosate-ügynek, amiből talán az a legvilágosabb tanulság, hogy bármilyen szintetikus anyagból, amit a környezetünkben ilyen extrém mennyiségben használunk, környezet-egészségügyi katasztrófa lehet. Például élővizeinkben átrendezi az algaösszetételt, vagyis szelektáló hatása komoly befolyással van a biodiverzitásra (8. ábra). A DDT esete megtaníthatott volna már erre bennünket, de lassan tanulunk és gyorsan felejtünk.

8.ábra: A glyphosate hatása a Balaton és a Duna kékalga-, zöldalga- és kovaalga-összetételére (Klátyik és mtsai, 2022)

Nézzük tehát az eseti és szükséghelyzeti engedélyezés területét, ahol hazánk (jelesül a Nébih NTAI) szerintem más tagországokkal együtt vérzett el a kereskedelemetika területén. Ennek formáit tekintsük most át, és könnyű lesz rájönni arra, hogy hazánk növényvédőszer-engedélyezésével foglalkozók a gyártók, kereskedők és termelők érdekeit tartják szem előtt, mert szerintük a termelés érdeke is (lásd a Nébih szükséghelyzeti engedélyezése). A hazai egészségügy visszahúzódott erről a területről, a környezetügyet pedig eltapsolták innen. A fogyasztók érdekeit szerintem pillanatnyilag senki sem képviseli a civilszervezeteken (Greenpeace és PAN) kívül. Egyébként csak azt hajtja végre Magyarországon a Nébih NTAI, amit az Európai Unió rákényszerít. Minek akkor ez a fontoskodó felügyelet? Szerintem ezen a területen a dakota fordítva is ül a halott lovon, és kissé értetlenül a Nagy Szellemhez [ez talán a mindent (is) tudó EFSA] fohászkodik.

Igyekszem ezt a tárgyalást a lényegre koncentrálni, hiszen évről évre változik egy sor pótolhatatlan panacea. Itt olyanokról számolok be, ami hosszútávú, mondhatni krónikus problémává vált nálunk. Az Európai Unió növényvédelmi gyakorlatában megbukott technológiákról beszélek most, ami nem támogatott nemzeti gyakorlat. Káprázat csupán, bár egyeseknek kifejezetten jó üzlet.

Áttekintés a szükséghelyzeti állapotokról az EU adatbázisa alapján

2016 óta az EU külön adatbázist működtet a szükséghelyzeti engedélyek kedvéért. Az adatbázisban 4.655 adat található jelenleg, ami elképesztően magas szám. Olaszország, Franciaország és Németország vezeti ezt a szégyenlistát (9. ábra), amelyen csak 100 fölötti értékek kerültek feltüntetésre. Hazánk a tizedik. Évi 20-30 körüli a szükséghelyzeti engedély iránti kérelem, ilyet egyébként bárki kérvényezhet. Nálunk a KITE Zrt. + Agro-chemie Kft. (a Csányi-család érdekeltsége) toronymagasan vezet. Nem gondolom azt, hogy a MATE és a Soproni Egyetem kuratóriumi elnökének cégei részéről ez dicséretes állapot lenne. Szomorú, hogy engedélykérőkként ún. szakmai szervezetek is megjelennek, így a FruitVeb, a Vetőmag Terméktanács és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (MNMNK). Különösen ez utóbbinak nem az lenne a feladata, hogy az EU tagállamainak engedélyezett növényvédelmi gyakorlatától eltávolítani igyekezne hazánkat. A szükséghelyzeti engedélyek számát két csávázásra használt neonikotinoid vezeti (chlothianidin és thimethoxam: 2018-ban a csávázás és Ázsiába való exportálás gyakorlata az adatbázis szerint megszűnt – a hazai adatbázisban 2019 és 2020-as adat is található), míg a harmadik a betiltott, ám szükséghelyzeti engedéllyel mégis forgalmazott véralvadásgátló chlorofacinone (lásd az N^o52 részben), amellyel kapcsolatban folyamatos az engedélykérés, amit az Albensis Trader Kft. és a Móraagro Kft. művelnek.

9.ábra: Szükséghelyzeti engedélyek Magyarország szempontjai szerint

Az EU-ban nem engedélyezett szerekkel való csávázás

A szükséghelyzeti engedélyek tára 2009-2021 között foglalta össze a hazai adatokat. 2022-2023-ban a tár feltöltése leállt, bizonyára amiatt, mert az EU gyűjti már az adatokat. A kérelmet eleinte a gyártók adták be, de mára ezt bárki megteheti és a Nébih – élén Jordán Lászlóval és Oravecz Mártonnal – ezeket elég akadálytalanul ki is adja. Konfliktus csak a chlorofacinone ügyében tört ki Jordán László és Tőkés Gábor között, amely együtt járt azzal, hogy a Móraagro Kft. perelt az ebbéli jogáért, és a munkaügyi pert megnyerte a Nébih-hel szemben. A szükséghelyzeti engedélyek között a neonikotinoidok jelentős szerepet játszottak. Kezdetben az acetamiprid és thiacloprid, de végül a kiterjedt gyakorlatot a clothianidin és thiamethoxam hatóanyagokkal végzett csávázás területén találtuk (7. ábra), s az így csávázott vetőmag főként Ukrajnába és Oroszországba került.

10.ábra: Szükséghelyzeti engedélyek 2009-2023 között néhány kiemelhető hatóanyagra

A különös csávázási gyakorlat az FVM 2004-es rendelete szerint jogszerű (7. melléklet). Elégséges feltétel, hogy a fogadó országban ne legyen tiltott (címkép – Fotó: David Cappaert). Nem állítom azt, hogy ezt a gyakorlatot más Uniós országok nem ugyanilyen környezetetikai szépséghibával értelmezték és használták ki. Nyilvánvaló, hogy ennek lett a következménye mára a Curia megítélő véleménye (8. melléklet).

7.melléklet: Nem engedélyezett készítménnyel csávázott vetőmagvak kivitele…89/2004 (V. 15.) FVM rendelet 27. § (1) Kizárólag harmadik országba való kivitelre szánt szaporítóanyagot az adott kultúrában Magyarországon nem engedélyezett növényvédő szerrel is lehet kezelni, amennyiben a kezelt szaporítóanyag felhasználása a fogadó ország jogszabályainak megfelel.   (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szaporítóanyag kezelésére irányuló szándékot tizenöt nappal a tervezett kezelés előtt be kell jelenteni az engedélyező hatóságnak.   (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szaporítóanyag kivitelét a kivitel megkezdése előtt hét nappal be kell jelenteni a kezelés és tárolás helye szerint illetékes vármegyei kormányhivatalnak.   (4) Az (1) bekezdésben meghatározott szaporítóanyagot a kezelést követő egy éven belül kell harmadik országba kivinni, a határidő leteltét követően a kezelt szaporítóanyagot meg kell semmisíteni.

Jelentős kérdést vet fel, hogy ha az EU területén a mézelő méhekre gyakorolt hatás nem elfogadható, akkor hogyan lehet ilyen vetőmagokat így csávázni és külföldre eladni. Külön kínos, hogy Nagy István személyében állítólagos méhészminisztert csodálhatunk, aki még a minisztériumi erkélyére is telepített egy mutatványkaptárt, ahol szívesen fényképezteti magát (13. kép).

8.melléklet: Az Európai Unió Bírósága (Curia) döntése   2023 január 19-én a Curia döntésében kimondta, hogy nem áll összhangban az uniós joggal az a hazánkban is korábban alkalmazott gyakorlat, hogy a cégek eseti szükséghelyzeti derogáció alapján gyártanak tiltott növényvédő szerekkel kezelt (csávázott) vetőmagokat. Ez az ítélet véget vet a tagállamok által a betiltott növényvédő szerekre adott derogációk közel felének. A Bíróság a belga közigazgatási bíróság által az Európai Peszticid Akcióhálózat (PAN Europe), a Nature & Progrès Belgium szervezet és egy belga méhész panasza nyomán hozott döntést a kérdésekről. A PAN vizsgálata szerint az elmúlt 4 évben a derogációk közel felét (47,5%) a tiltott méhgyilkos neonikotinoid növényvédő szerekre adták […] Ez azt követően történt, hogy Belgium szükséghelyzeti derogációt alkalmazva a cukorlobbi számára engedélyezte a méhekre mérgező neonikotinoid rovarölő szerek cukorrépán való használatát. A panaszosok azt javasolták a belga bíróságnak, hogy a derogációval kapcsolatos jogi korlátok tisztázása érdekében nyújtson be előzetes döntéshozatalra irányuló kérdéseket az Európai Unió Bíróságához […] Az Európai Unió Bíróságán folyó eljáráshoz a növényvédő szer ipar oldalán csatlakozott az Európai Bizottság [!], Franciaország, Görögország, Magyarország [!], Finnország és Franciaország. Belgium, valamint egy belga növényvédőszer-gyártó cég (SES Vanderhave) és a belga cukorlobbi is beavatkozott […] A PAN Europe nemrégiben jelentést tett közzé a tagállamok által az EU-ban betiltott növényvédő szerek esetében alkalmazott derogációkról: Az elmúlt 4 évben 236 ilyen derogációt engedélyeztek. Ezek közel felét (47,5%) a neonikotinoidok teszik ki. A jelentés rávilágít arra, hogy a tagállamok nem értékelik az ilyen eltérések szükségességét és az uniós jognak való megfelelésüket, és az agrobizniszt részesítik előnyben a polgárok egészségének és környezetének védelmével szemben. Sajnos Magyarországon is gyakorlat volt a betiltott méhgyilkos neonikotinoid rovarirtók szükséghelyzeti engedélyezése, az azokkal csávázott vetőmagok ázsiai exportja. Hogy ez a gyakorlat jelenleg is folyik-e hazánkban arról nincs információ, mert a Nébih még nem tette közzé a 2022-es derogációkról szóló adatokat.

13.kép: Juj, mi van itt! (Fotó: Pelsőczy Csaba/Blikk)

Az EU-ban nem engedélyezett szerekkel való kereskedés

Ahogy egy nagy üzletet képviselő hatóanyag generikussá válik, rámozdul a többi gyártó is. Valamikor a vasfüggönyön innen a megkerülő szabadalom intézménye is működött. Így gyárthatott a Tiszavasvári Alkaloida glyphosate hatóanyagot. Az Európai Unióban ez már nem fogadható el, így roppant össze a hazai növényvédőszer-gyártás pl. a Chinoinban. Az utódcégeknek pl. Chinoin után maradó Agro-Chemie Kft.-nek (ma a KITE tulajdona, így a Csányi-család birodalmának része) a gyártás–bérgyártás, formázás és forgalmazás maradt. Az efféle cégek gyakran vásárolnak a világpiacon hatóanyagot, majd formázzák, és kereskednek vele. Pap Lászlótól tudom, hogy hajdanán a Chinoin a benomyl esetében élt ezzel a gyakorlattal, és szorgalmasan pucolgatta az importált, technikai minőségű hatóanyagot. A bolygó glyphosate-szükségletének túlnyomó hányadát Kínában állítják elő. Sajátos módon keverednek a szerepek; sokszor kereskedelmi cégek tűnnek gyártónak. Nincs ez így csöppet sem rendben nekem, de ilyesmiről megtudni valamit érdemben nagyon nehéz, hiszen a cégek ebbéli tevékenységüket szigorúan bizalmas adatként kezelik.

Az Alka Vegyészeti Gyár (1910) → Chinoin Rt. (1913 alakult és 1948-ban államosították – főként a gyógyszerágazat termékei tették ismertté: pl. Jumex, No-Spa, Libexin, Probon → Sanofi (1989-ben privatizálták – 1991 francia meghatározó tulajdonná vált) → Sanofi-Aventis (2004) sor írható le. A Chinoin egy repesze az Agro-Chemie Kft. jogilag 2007. decemberben alakult, a Chinoin növényvédőszer-részlegéből. A meghatározó termékválasztékának egy része is onnan került át. A cégnél megfordult Hargitai úr, Nagy Bálint másokat előszeretettel kioktató helyettese is. Nem tudni, hogy őt ki oktatta ki, de ennél a cégnél vezette le a hatósági előéletét. Jellemző egyébként, hogy a minisztériumi vezetők (pl. Lánszki Imre, Eke István, Mihály Botond – BASF, Szalkai Gábor – Bayer stb.) cégeknél fejezik be a pályafutásukat, és mindez sajátos összefonódást eredményez az agrárminisztérium és a gyártók/forgalmazók között. Gyártói érdekképviseletük (vezetőjük ma Görög Róbert, a minisztériumban Szalkai helyettese volt) hazánk növényvédőszer-ügyeiben – ahonnan az egészségügy és környezetvédelem visszahúzódott – meghatározó. A laikus irányítású Agrárminisztériumnál hosszú ideig egy cukrász vezette a kémiai biztonsággal kapcsolatos területét – Zsigó Róbert képviselő (a Fidesz későbbi frakció-vezetőhelyettese), aki ezt követően Novák Katalin államtitkára lett, és családvédelemben utazott. A jogász Fazekas Sándor és a méhész Nagy István miniszterek a környezetanalitika és ökotoxikológiai fogalmaival is hadilábon állhatnak, de a nemzeti politizálás nyomait sem fedezem fel az ebbéli tevékenységükben. Én kifejezetten internacionálisnak látom ezt a területet.

Az Agro-Chemie Kereskedő és Gyártó Kft. 2007-ben alakult. Ma 30 főt foglakoztató kisvállalkozás. Valódi és nagy volumenű gyártással tehát aligha foglalkozhatnak itt. Főtevékenysége: 2020 mezőgazdasági vegyi termék gyártása. Nettó árbevétel (2021): ~451 millió HUF; adózás előtti eredmény (2021): ~62 millió HUF. Saját jegyzett tőke ~147 millió HUF. Tulajdonos: KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. (ügyvezető: Fehér Krisztián). A nádudvari KITE Zrt. már három nagyságrenddel nagyobb vállalkozás az 1.840 alkalmazottjával. Nettó árbevétel (2022): ~573 milliárd HUF; adózás előtti eredmény (2022): ~26 milliárd HUF. Saját tőke: ~67 milliárd HUF. A részvények tulajdonosi többsége Csányi Sándor OTP-vezér kezében van. Az igazgatóság tagjai: Ábrahám Péter, Csányi Attila (Csányi Sándor fia), Guba Sándor Zsolt (a KITE többségi tulajdonosa volt 2015-ben) és Szabó Levente.

Az Agro-Chemie Kft. listáján is megtaláljuk a Flumite 200 atkaölőt, amelynek nincs EU engedélye, vagyis kínálata szerintem frontálisan ütközik az EU-joggal, hiszen számtalan engedélyezett atkaölő szer van. Hogyan jöhetett létre ez a helyzet? A Nébih adatbázisa szerint 2010 óta nincs felhasználási engedélye. A Flumite engedélyezését az eseti/szükséghelyzeti engedélyezés (9. melléklet) félreértelmezett intézménye tartja életben?

9.melléklet: Szükséghelyzeti engedély   Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK Rendelete 53. cikk (1) „A 28. cikktől eltérve, különleges körülmények fennállása esetén a tagállamok legfeljebb 120 napra engedélyezhetik növényvédő szerek korlátozott és ellenőrzött felhasználást szolgáló forgalomba hozatalát, ha ez az intézkedés olyan veszély miatt szükséges, amely más észszerű eszközzel nem hárítható el.

A szükséghelyzeti engedély kiadása tehát a védekezést illetően különleges körülmények fennállásához kötött, és arra az esetekre megoldás, ha nincs helyettesítő technológia. Ez azonban még a mezei pocok esetében sem áll fenn. A Nébih-adatbázisa kálcium-karbid (Delu és Detia-Carb – II. forgalmi kategória) riasztószert és cink-foszfid (Arvalin és Ratron – II. forgalmi kategória; az Arvalin LR 250 grammos kiszerelésben szabadforgalmú) irtószer használatát engedélyezi. Ez utóbbi járatkezelést tesz lehetővé, mint a betiltott chlorofacinone hatóanyagú Rendentin/Pocok Tox is. Gradációs években (14. kép) a járatkezelés nem elégséges, ilyenkor a felületkezelést is engedélyezik nálunk, ami vadpusztásokkal jár együtt, ami pedig érinti a gabonamagokat fogyasztó kisemlősöket és madarakat, valamint a pocokfélék emlős ragadozóit (pl. a US EPA szerint a vadászgörény, Mustela putorius furo is, míg a szarkák, Pica pica túlélték a fogyasztást). A probléma csupán az, hogy nálunk valahogy minden évben tonnaszám használnak véralvadásgátlókat pockok ellen, amelyre a hazai vállalkozók rástartoltak (lásd N^o52 részben).

14.kép: Pocokfészek (Fotó: MME)

Előzmények: N^o1 Nébih és Növényvédelmi Bizottság; N^o2 Nevex Institute és Pannon Analitika; N^o3 Nébih NTAI és a glyphosate

(folytatása következik)

Darvas Béla