Bezárás
Egyéb

A nagy precíziós buli – 3. rész: A minoritás pápája

(Biotechnológikaland No53)

Jó ideje őrizgetek ehhez a részhez anyagokat, mert nem tudtam eldönteni, hogy közügyről szólok-e ennek kapcsán, vagy tovább rontok egy eddig sem rózsás kapcsolaton, ami nem lehet sem célom, sem feladatom. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2018. június 20-ai elnökségi ülése után azonban biztosan tudtam már, hogy Urs Niggli 2016-os szereplései mára az ökotermesztők közügyévé lettek, vagyis e kérdés tárgyalásakor nem kerülhetők meg. Az elnökségi ülés napján az történt, hogy a nyílt részen tartott előadásom után nem indultam azonnal haza Dunaharasztiból, hanem a székház egyik tárgyalójában megvártam a zárt ülés végét, amin hivatalos minőségében részt vett ifjabb Hubai Imre és édesapja (Hubai Imre Csaba), akik visszahoztak Budapestre. Nekik köszönhettem, hogy Papp Gergely szakmai főigazgató-helyettes előadásra felkért, és kizárólag miattuk vállaltam el az előadást, amit ott tartottam. Bizonyára meglepetésként hathat, hogy Fazekas Sándor korábbi miniszter tudott a felkérésemről és támogatta azt, vagyis jól sejtettem, hogy nem neki volt elsősorban baja a meglehetősen szókimondó írásaimmal – amint azt nyugdíjazásomkor nekem üzenték –, hanem az őt formálisan kiszolgáló adminisztrációnak, ami számára kellemetlenné váltam.

Az elnökségi zárt ülés közel két órát tartott. Ifjabb Hubai Imre meglehetősen zaklatottan hagyta el a termet. Gyorsan indultunk, nem vettük igénybe a melegkonyhás-pincéres ebédet sem. Nem esett nehezemre lemondani erről, hiszen nem kedvelem ezeket a turkálós, egymás tányérját vizslató, eredménytelenül asztalkereső, potyázós ebédeket. Az okát sem találom, hogy effélére miért kell egyáltalán közpénzt költeni jól kereső emberek esetében. A bejárati lépcsőn keveredett éppen előttem ifjabb Hubai Imre szóváltásba Pusztavámi Mártonnal, aki a zárt ülésen azt találta mondani, hogy a biogazdálkodás csupán törpe minoritás, és a genomszerkesztés GMO-szabályozás alá való helyezésével ez a kisebbség akar a többség fölött uralkodni. Ez a fajta alázás – amellett, hogy politikai értelemben nyíltan antidemokratikus –, amit ő az ökotermesztőkre méretezett, bizony egyiküknél sem számíthat megértésre. Az ő gazdálkodási formájukat a géntechnológiával módosított, idegenbeporzású növények eleresztése gyorsan tönkre tenné. Az ökológiai termék ugyanis egyértelműen vásárlói bizalomra épül, és szemléletében erősen konzervatív beállítottságú. Magában foglalja a régi, de ellenálló fajták használatát, elveti a szintetikus vegyszerekre épülő növényvédelmet, az intenzív gyógyszerezést és a GMO-k termesztését is, vagyis természetközeli és környezetbarát mezőgazdálkodási formát tűzött ki maga elé, amiben a generációink számára a megszokott minőségre helyezi a hangsúlyt. A minőséget abban az értelemben tessék érteni, hogy az ilyen módon előállított termékekre a hagyományos, kezeletlen, adalékanyagmentes és csonkítatlan megjelenés a jellemző. Fazekas miniszter talán legtöbbet elmondott szlogenje az volt, hogy a magyar embereket egészséges hazai élelmiszerekkel kell a mezőgazdaságunknak ellátnia. Soha, nem éreztem ezt fontosabbnak, mint éppen a szóváltás pillanataiban.

Sok ökotermesztőt ismerek, akik számára ez az egyetlen etikus termelési mód, és persze fogyasztókat is, akik ilyen termékekért biopiacokat látogatnak. Sok közülük kismama, vagy valamilyen súlyos betegségből felépülve választott magának új életformát. Ebben a megoldásban reménykednek. Ezt nagyon fontosnak gondolom, mert a csorbítatlan remény már fél gyógyulás. Igen, a szervezetünk öngyógyító képességére gondolok, aminek forrása az igen egyedi immunrendszerünk, s ami miatt a mai orvosok holisztikus betegellátási szemlélete olyan formán terjed, hogy a debreceni orvosképzésben is katedrát kapott, s amit környezet-egészségügyi előadásommal én is támogathattam.

Szóval érteni vélem miért talált be a hivatástudattal párosuló termelői jószándékot kétségbevonó, és egyidejűleg a fogyasztói hitet csorbító elhamarkodott mondat a mélybe. Ifjabb Hubai Imre tehát ezt kikérte magának, s ezért Pusztavámi úr némi értetlenkedés után végül bocsánatot kért, amit az előbbi elfogadott. Közben hangzott el azonban egy mondat, amiért ezt a részt megírom ez pedig úgy szólt, hogy Pusztavámi Márton szerint az ökotermesztők pápája (ezzel Urs Nigglire célozva) is genomszerkesztés-párti. Ifjabb Hubai azt válaszolta, hogy neki ugyan nem pápája ez a svájci úr, és én is közbevetettem, hogy Niggli úr ezt a megengedő álláspontját már módosította, és igen sokan nem értettek vele egyet.

162.kép: Az IFOAM World elnöksége 2017-2020 között: Edith van Walsum (Hollandia), Karen Mapusua (Fidzsi-szigetek), Peggy Miars (elnök – Egyesült Államok), Hans Herren (Svájc), Julia Lernoud (Argentína), Frank Eyhorn (alelnök – Svájc), Choitresh Kumar Ganguly (India), Jennifer Chang (alelnök – Dél-Korea), David Amudavi (Kenya), Gerold Rahmann (Németország) (Fotó: IFOAM)

Ezt követően indultunk haza, és én azon gondolkoztam, hogy miért hangzott el ez a súlyosan diszkreditáló mondat, és vajon miért két előadás hangzott el az ökotermesztők részéről? Mi volt ettől várható? Roszík Péter a Biokultúra Szövetséget és a Biokontroll Hungáriát képviselve a hazai ökogazdálkodási szakma nevében mondta el a mondandóját. A következő előadást Drexler Dóra a svájci alapítású ÖMKI Kft. vezetője számomra ismeretlen képviseleti oldalról tartotta. Ez az a közel egy tucat mérnököt foglalkoztató káefté, amelyik egy liechtensteini alapítvány (Pancivis Stiftung) pénzén 2013-ban három évre (később hat évre hosszabbították) költözött be hazánkba, anyavállalata – ahol Drexler Dóra a team tagja – a Forschungsinstitut für biologischen Landbau (FIBL) nevű svájci (ma már szinte nemzetközi) cég. A FIBL vezetője lenne a szóban forgó pápa, vagyis Urs Niggli. Ennek a káeftének a véleménye a NAK számára meghatározó fontosságú?

A káefté vezetője felállt az elnöki pulpitusra, a lábát keresztbe tette, majd azzal kezdte az előadását, hogy ő nem ért a genomszerkesztéshez. Engem ez nem lepett meg csöppet sem, de itt akár be is fejezhette volna (a levezető elnök is jól láthatóan sms-ezéssel töltötte a további időt, majd megköszönte az előadás időtartamának pontos betartását), mert szerintem nem kell az elnökségi ülést szórakoztatni, ha nincs eredeti mondanivalónk. Ez azonban mindenképpen égő, a képviselt oldalra nézve, mert olyan előadást, amihez nem értünk nem szabad elvállalni? Elismételte ugyanazt, amit előtte Roszík Péter már hitelesen elmondott, hogy az ökotermesztők nemzetközi szervezetének (IFOAM – az EU Group tagja hosszú ideig Ács Sándorné, Éva volt; most a tanácsban Bauer Lea és Homoki Hajnalka tag, mindkettő a Biokontrollban dolgozik) álláspontja szerint a genomszerkesztés egyértelműen a GMO-szabályozás alá tartozik. Drexler asszonyt úgy lehetett érteni, hogy az IFOAM állásfoglalás köti őt is. Nos, engem mindig zavartak a káefté típusú kommunikációval foglalkozó kamu-kutatóhelyek. Nyilván személyes hibám ez, mint a kitartó igazságkeresésem. Az ilyen helyek ugyanis ügyintézői önfényezésen alapulnak, viszont a kutatói élet egyetlen súlyos kötöttsége sem vonatkozik a kutatóikra, ami a nemzetközi teljesítménnyel kapcsolatos. Drexler kiasszonnyal egy nyilvános fórumon a hajdani Kofagrill emelkedettségét idéző vitába is keveredtem, ahonnan már tudtam, hogy munkáltatója Urs Niggli után ő is megengedő a genomszerkesztés irányában, csak ezt az álláspontját – ez a fránya IFOAM! – itt nyíltan nem képviselhette. Tapasztalataim szerint megfordul majd ez a típusú versenyző, ha a zsinórpadlásról jelzés érkezik. Mi eresszük el ezt a szálat, mert a hazai géntechnológia és ökotermesztés szempontjából lényegtelen. Koncentráljunk inkább Urs Niggli úrra és 2016-ban energikusan képviselt – a világhálón ma is megtalálható – elképzeléseire.

163.kép: CRISPR/Cas9 és a pontmutáció – lilával jelezve (iStock/Meletios Verras)

2016. őszén ért el a hír, hogy Niggli úr szerint az ökológiai gazdálkodásba is be kellene engedni a genomszerkesztés eredményeit. Utólag a nevezett úr márciusi és áprilisi nyilatkozataiban is megtaláltam az ide vezető gondolati fonalat. Niggli az ökotermesztők számára meglehetősen idegen elképzelése miatt ezt követően súlyos kritikát kapott. Nekem úgy tűnik, hogy a genomszerkesztés hajnalán ő is abba a csapdába esett bele, mint sokan mások is, nevezetesen, hogy egy, a transzgenezisnél pontosabb géntechnológiai megoldáscsoportot (ZFN, TALEN, CRIPRS/Cas9, ODM) mindjárt hibátlannak is gondolt. Erre már csak azért is komoly esélye volt, mert fiatalabb éveiben (1989 előtt), amikor még fejlesztéssel foglalkozott, a gyombiológia és a herbicidek kérdéskör, vagyis a gyomirtás foglalkoztatta csupán. Úgy látom, hogy a géntechnológiai kutatás közelébe sem került. 1990-től aztán a FIBL élén élte a vezetők felszínen lebegő adminisztratív életét. Aktív fejlesztői múltja szerintem nem igazán fényesre sikeredett, és elég hamar befejeződött. Fejlesztésszervezéssel és kommunikációval foglalkozott, és ezen a területen Kelet-Közép-Európát tekintve sikeresen is. Késztetettsége a véleményérvényesítésre éppen ezért nagyon erőssé vált, mint ahogyan ezt Magyarországon is bemutatta, ahol a menedzserek minden messziről jöttet formálisan megkérdőjelezhetetlen szaktekintélynek tartanak. Aztán a büféebéd közben mindenki gyorsan napirendre tér az érzés fölött.

Az ökotermesztés pápája lenne Niggli igazgató úr? Én egyáltalán nem így látom. Az IFOAM World (162. kép) elnökségében nincs jelen, bár a svájci képviselet ott nagyon erős. Az IFOAM EU Group elnökség tagjai (2018-2020): Jan Plagge (elnök – Bioland), Marian Blom (alelnök – Bionext), Jiří Lehejček (Csehország), Thomas Fertl (Ausztria), Roberto Pinton (AssoBio), Michel Reynaud (Ecocert), Sylvie Dulong (Agrobio), Kristin Karlsson (Svédország), Virginija Lukšienė (Ekoagros). Niggli urat még az IFOAM EU Group tanácsadó testületében sem látom. Mire vonatkozott tehát Pusztavámi úr jólértesültsége? Milyen tisztsége van Niggli úrnak az IFOAM-ban? Nos, 2017-ben a Technology Innovation Platform tagja Drexler Dórával együtt. Ez azért még igen messze van az ökopápaságtól.

Szóval Niggli szerint a CRISPR/Cas9 (163. kép) technológia nem ördögtől való (vajon ki állította ezt, ha még a római katolikus valóságos pápa sem), és talán tévednek az ökogazdák az elutasítást illetően. Ez utóbbit, mint biopiaci vásárló, aligha gondolhatom így. Az ökológiai termesztésben a vásárló a változatlanságot, az eredetit és nem a technikai újdonságot keresi. Miért olyan nehezen belátható igény ez?

A svájci potentát szerint komoly tartalékok vannak a genomszerkesztésben az ökológiai termesztés számára is. Rezisztencianemesítéssel a növényvédőszer-mentes termelésért! – hangozhatna el egy retro-hangulatú termelési értekezleten, ahol égbe szökkenő grafikonok mutatnák a terméseredmények szakadatlan emelkedését. Mindez persze a mennyiségre koncentráló mezőgazdasági termesztés szempontjából talán elveiben igaz is lehet, de gyakorlati terméket alig tudok felsorolni, ami előtt a főhajtás indokolt. Kivétel talán ezekben az években a vírusrezisztens papaja lehet, amit mindjárt a hazai gyapot és narancs után mi is termeszthetnénk. Viszont Niggli úrnak ezt az állítását egyáltalán nem terjeszteném ki az ökológiai termesztők felé, főként ha a terület meghatározó véleményformálójának tartom magam (164. kép). Mi vajon a FIBL igazgató magabiztosságának alapja?

164.kép: Szembesülés (Fotó: Igor Siwanowicz)

A FIBL igazgatója is az EuropaBio (hazai képviselőik a BZBE/IMBE) gyakori érvét hangoztatta, hogy a konvencionális növénynemesítésben is ugyanolyan mértékű kockázat lehetséges, mint a genomszerkesztésben. Ez az örökítés folyamatának (értsd locus-azonos allélcserék) megértése után korántsem igaz, de aligha itt kell ezt nekem kifejtenem, mert a magyar olvasóknak megtettem már hamarabb. Nem is vitás ez a zeller, káposzta vagy burgonyafélék nemesítésekor, ahol a másodlagos összetevők (allelokemikáliák) változásai nagyon súlyos hatásúak lehetnek, de ott köztudottan kalkulálnak vele.

Urs Niggli szerintem az ökotermesztők széles körében hitelét vesztette az elsietett és megfontolatlan véleményével, amit nyílt levélben is tetten érhetünk. A Bioland és a Demeter nevű szervezetek pedig elég világosan elzárkóztak ezektől az elképzelésektől, amiket az ökotermesztők és fogyasztók megzavarására alkalmasnak gondoltak. A Bioland képviseletében éppen a vezetője, Jan Plagge az IFOAM EU Group jelenlegi elnöke oktatta ki. Az élet – írta kritikaként – nem úgy programozható, mint a számítógépek. A termelés során számtalan interakció következik be a környezetünkkel, amit meg kellene előbb értenünk, mielőtt az örökítőanyaghoz nyúlnánk. A Bioland (a legnagyobb német érdekeltségű bioélelmiszer-gyártó és -forgalmazó szervezet), így a klasszikus nemesítés pártján áll, és híve a fenntarthatóság elveinek. Történetünk másik ágának, s ez a Hubai gazdaság, viszont éppen a Demeter (az ökológiai gazdálkodáson belül az igen szigorú biodinamikus termesztés márkajele) szervezethez van köze. Szerintük az ökológiai gazdálkodás céljaira használt klasszikus nemesítés sokkal jobb megoldásokat kínál fel, mint a CRISPR/Cas9 rendszer.

2017. márciusában Urs Niggli továbbra is az ökológiai termesztők többségétől eltérő nyilatkozatokat tett (165. kép). Igaz, már rizikóanalízisről és esetről esetre való megítélésről is beszélt, ami a konvencionális termékeknél rendben is lenne, csakhogy a szóban forgó vezető szövegét ökológiai termesztők figyelik és magukra értelmezik, így a szereptévesztésén meg is ütköznek. Nem értem, miért jó számára, hogy saját kutatói múlt és kellően mély genetikai tudás nélkül ebbe a vitába keveredett, és hogy a bioételek fogyasztóiban gyanakvást indít el. A CRISPR/Cas9 rendszerről azt hiszi, hogy tökéletes? A figyelmét elkerülte volna, hogy a módszer génterápiában való alkalmazására éppen a felismerés és vágás pontatlanságai miatt nem került eddig sor?

165.kép: Az ÖMKI Kft. svájci alapítója Urs Niggli (Fotó: Eleni Kougionis)

Személy szerint sohasem gondoltam magam géntechnológiát ellenzőnek, mint ahogy pro-GMO-aktivistának sem, viszont a böszme dolgok bosszantanak. Egyáltalán nem kedvelem az érdem nélkül előre tolakodókat és a lila ködöt fújókat, akik ezt pusztán önérdekből teszik. Látok reményt arra, hogy a jövőben a tömegtermelés számára hasznos találatok jönnek létre a géntechnológia közreműködésével. Az Innate burgonyák, dacára annak, hogy 2014-es szabadalmuk szerint pontosnak nem nevezhető Agrobacterium-technológiával készültek, mégis két kérdésben is jelentős újdonságot hoztak. Az egyik tulajdonságuk, hogy sütéskor a rákkeltő hatású akril-amidok arányát csökkentették, míg a másik egy közel rokon Solanum-fajból a burgonyavész-ellenállóságot megvalósították. Nem vitás számomra, hogy ezek a pontatlan technológiával készültek, a betegségellenállók ezen túlmenően a transzgenikus GMO kategóriába tartozók, vagyis nem róluk szól a mostani genomszerkesztési vita.

Az ökológiai termesztés egyszerűen nem járhat feltáratlan utat, vagy csak az alapelveinek feladásával, amit nem tanácsolnék. Nem lesz konzervatív beállítottságú fogyasztó, aki megérti majd a természetestől való eltávolodást. Értelmét veszti így minden parciális törekvés az alapelvek feladására. Ezért nem szolgáltatott terméket az integrált növényvédelem sem. Átláthatatlan félmegoldások senkinek sem kellenek, nem fizet érte többet. Nem az a kérdés, hogy ez a termelői/fogyasztói álláspont tudományos szempontból helyes vagy helytelen. Az ökotermesztő bizony egyszerre a saját hitvallásának és az igényes vásárlójának is foglya, aki még nála is szigorúbb. Ő nem ad lehetőséget megalkuvásokra. Többet fizet, de ezért a számára magas értéket és hitelt érdemlő teljesítést vár el.

Ne tessék muszlimot vagy izraelitát arra kérni, hogy disznótorban véreshurkát egyen! Én ló-, szamár- vagy kutyahúst (a felsorolás folytatható lenne) nem eszem, sőt semmiféle szívet és tüdőt. Nincs ennek sem tudományos, sem vallási magyarázata, csupán így gondolom a magam számára helyesnek. Meggyőzésnek nem lenne értelme. És akkor tegyük fel az i-re Pusztavámi úrnak a pontot: még az Egyesült Államok átlagfogyasztói is 72%-ban elutasítják a GM-élelmiszereket. Kinek a véleménye tartozik akkor a törpe minoritás kategóriájába?

(folytatása következik)

Darvas Béla

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom