(KFI N^o69)

Az akkumulátorgyártók és -bontók környezet-egészségügyi hatásairól olvashattunk eddig a magyar tudósításokban a legkevesebbet. A hazai egészségügy az Orbán-kormányok által kreált súlyos válságokkal van elfoglalva. A belügyminiszter éppen passzentos ellenőrzést vezet be háziorvosok körében, és afféle vezénylésre épülő rendvédelmi ügyeleti rendszert léptet életbe. Rendőröknél ez bevált. Mi lehet a különbség?

Budapesten és Debrecenben előadtam növényvédő szerek ökotoxikológiájáról orvostanhallgatóknak. Az volt az érzésem, hogy a mostani orvosgenerációkat leginkább foglalkoztató probléma az, hogy milyen kurrens szakot válasszanak, és melyik országban kezdjék a munkájukat, mert nálunk a körülmények családalapításhoz és magánpraxishoz reménytelenek. A hazai népegészségügy a mélyponton van, munkaegészségügyet ki választ ma hivatásul? Egyébként is ez utóbbi mindig a megalkuvások területe. Etetni kell a népet – mondta az ideiglenes főnacsalnyik (Hol van ő már?), mikor a hazánkban használható növényvédő szerek súlyos mellékhatásairól a televízióban beszéltem, vagyis termelni kell, s ennek a hazai egészségügy semmiképpen nem lehet az elrontója. Ehhez járul a legkevesebb munka, ez jár a legkevesebb konfliktussal. Árulkodó példa, hogy a nemzet toxikológusa megnevezhető ember (ő van és más senki), de neki elég munkát adnak a különféle függők, és ahogy túlsúlyos állapotról beszél – érintettség okán – máris rászabadulnak a kormánypárt verőemberei. Mennyi eltalált hasonmás!

Mi lesz a levegő, víz és talaj elszennyezése után azokkal, akik a szomszédban élnek? Az ő életminőségükkel ki törődik? Elszenvednek-e egészségkárosodást? És miként veszítik el az ingatlanjaik az értéküket? Ezen túl is vagyunk, úgy tetszett járni! A korábbi ólomakkumulátor-bontók körzetében élők ezt már megtapasztalhatták. Konkrétan ez a tervezett gigagyár mit vesz el majd a debreceniektől (15. ábra)? Nos, szívesen kímélném a derék olvasó idegrendszerét, de nem tehetem, bár nagyon fogok az egyszerűsítésre törekedni. A gyártás és újrahasznosítás környezeti problémái címszavakban: (i) a gyártás területfoglalása (mezőgazdasági és városi; címkép – Fotó: Béres Márton); (ii) túlzott vízhasználat; (iii) túlzott energiahasználat (lásd fosszilis energia kimerülése); (iv) a környezet elszennyezése (pl. kiporzás, savasítás, fotokémiai oxidáló szerek); (v) a környezet rombolása (pl. kibocsátott anyagok ózonlebontó-képessége, ionizáló sugárzás); (vi) ökotoxicitás (szárazföldi és vízi: növény, állat és ember); (vii) az anyagkészletek kimerülése (pl. lítium, kobalt, nikkel); (viii) hozzájárulás a klímaváltozáshoz (jelentős karbonlábnyom – gyártás és szállítás). Ezek azok a kritikus pontok, amit az Egyesült Államok kutatóinak a neves Science tudományos folyóiratban írt cikkével szemben Palkovics gépész követőinek a világképében meglehetős fogyatékkal (később súlyos vitákat generálandó tényállításokként!) jelennek meg, ha egyáltalán (26. melléklet). Debrecenben a kormányhivatal jogtanácsosa viszont garantál. Mit is?

15.ábra: A debreceni CATL-gyár környezeti vázlata

26.melléklet: Palkovics meghallgatása 2022. májusában   „Ennek a területnek a legérzékenyebb része talán az akkumulátor-előállítás, amely az elektrifikációhoz kapcsolódik, illetve a fotovoltaikus villamos energia kiegyenlítését vagy hasznosítását is biztosító technológiák fejlesztési körébe. Magyarország ezen a területen, mondjuk úgy, hogy élen jár. Egy olyan résziparágat tudott magához vonzani, ami a jövő iparágának mutatkozik, még akkor is, ha fenntarthatósági szempontból az én megítélésem szerint vannak kockázatok. Sajnos a zöldek, környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek vagy pedig iparági lobbisták, amelyek zöldnek adják el magukat, ezt nem feltétlenül látják, de ez az irány, és nemzetközileg most ez a PC [?], ebbe az irányba kell mennünk, nekünk is valamiből meg kell élnünk. A nemzetgazdaság szempontjából lényeges szempont, ugyanakkor a természeti erőforrások takarékos és hatékony felhasználásánál a saját nemzeti érdekeinket, speciális megmaradási (sic!) érdekeinket is figyelembe véve olyan technológiákat kell javasolni, előírni, amelyek minimálisra tudják csökkenteni ezeknek a nehezen megújuló erőforrásoknak a használatát. Egy Fenntartható Fejlődés Bizottság részéről, azt gondolom, hogy ezek olyan méltánylandó kérések, elvárások, szempontok, amelyek viszonylag csekély mértékű (sic!) pénzügyi beavatkozással, beruházással kezelhetők, s ezáltal nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat vidéki térségekben is, ahol szükség van gazdaságfejlesztésre, szükség van munkahelyekre, ugyanakkor az életterünkről (sic!) is szó van, azokról a ritka, nehezen hozzáférhető és hosszú időtávon megújuló erőforrásokra is, amelyek a mindennapi jólétünkhöz szükségesek […] Sajnos az akkumulátorok jelen pillanatban igénylik azt a mennyiségű energiát, amit mondtam, tehát egy 100 gigawattórányi (GWh) akkumulátorkapacitást előállítani képes gyárnak olyan 700-800 megawatt között van a folyamatos kapacitásigénye, csak hogy a 800 megawattos számot észleljük: a BMW-gyárnak közel 80 megawatt nagyjából Debrecenben, egy akkumulátorgyárnak ott a környékén mondjuk 800 megawatt. 1.000 köbméter/óra [!] frissvíz-igénye van, és egyébként utána ennek a tisztítása és a visszaforgatása egy következő igényt jelent. Itt pont az iváncsai, illetve a komáromi, gödi gyárak kapcsán ezen tevékenykedünk, hogy hogyan tudjuk ezeket a szinteket csökkenteni úgy, hogy újra használjuk. Sajnos az a probléma, hogy a technológiai víz az frissvíz kell legyen, tehát ott a tisztított víz nem alkalmas [!], mert az nem jó minőségű erre. Ez az ára annak, hogy Magyarország viszont ilyen értelemben az akkumulátorgyártás területén egy önálló nagyhatalom lesz (sic!), és egyébként stratégiai szempontból nekünk van akkumulátorunk, másoknak meg nincs.” (FFB jegyzőkönyv)

Egy csöppnyi környezetanalitika

Mit jelent a Bálint Analitika mérése a gödi talajvízben? Interpretáció számtalan lehet. Számomra csak az elővigyázatosság elvét valló az elfogadható. Tiszta sor, a kormány, a fideszes képviselők és a Samsung gyár támadja a Göd-Ért Egyesület víz-mintavételezési módját. Tegye bátran, elbizonytalaníthat a NMP (N-metil-pirrolidon, 1-metil-2-pirrolidon) mért mennyiségének (három mérés szerint 12-18 ± 2 µg/l) tekintetében. Abban viszont nem, hogy a Bálint Analitika Kft. kimutatta három gödi mintavételi helyen a talajvízben, ahová szerintem csak a gyárból kerülhetett ilyen mennyiségben. Ilyen mértékű egybeesések – három helyen közel azonos mennyiségben – igen ritkák a természetben; értsd csodák a tudományok világában ritkán esnek. Ez azt jelenti a számomra, hogy a Samsung nem oldotta meg eddig a szakszerű, a lakosság panaszait kezelni képes működését, amiről a számára kiszabott bírságok száma is árulkodó. A bírság mértéke az üzlethez képest jelentéktelen, ha ragaszkodunk az igazmondáshoz.

Elképesztő tulajdonságú oldószer szökik a gyárból. A levegőbe bizonyosan és a talajvízzel is. A gyár levegőszennyezése az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai alapján a Samsung SDI gödi gyárának 2019. évi légszennyező kibocsátási adatai szerint 349 kg NMP/év kijutást mutat. Nem gondolom ezt elhanyagolhatónak, mert a gyár környezetében élők ezt belélegezhetik, és hosszú kitettség során a krónikus hatását kifejtheti.

2022. júniusában a Dunai Regionális Vízmű Zrt. is mintát vett Gödön, és abban már ugyanaz a Bálint Analitika nem talált NMP-t, sőt a szennyvízben sem mutatta azt ki, ami azért csöppet talányos. A mintavevő munkahelyétől és prekoncepciójától aligha függhet a pártállás nélküli NMP-tartalom. Az analitikai kémia nem társadalomtudományi diszciplína. Ki tehát a troll, illetve miért játszik velünk a csalfa véletlen? Nem látok azonban olyan a levegőre és talajvízre vonatkozó, a Samsung által nyilvánosan végzett és közzétett monitorozásra utaló méréssort, ami a fenti kérdést eldönthetné. „Egyetlen ember sem léphet kétszer ugyanabba a folyóba, mert az már nem ugyanaz a folyó, és ő már nem ugyanaz az ember” – mondta Hérakleitosz Ephesus-ból, valamikor 500 körül. Amíg nem látok kiterjedt adatsorokat, addig a súlyos gyanúm elővigyázatossági hozzáállás szerint megáll, és az akkumulátorgyártók üzemeivel kapcsolatos lakossági félelmet is indokoltnak gondolom. Tessék nyílt lapokkal játszani!

Kétségtelen, hogy annyi lítium sincs most még a gödi talajvízben (2-4 µg/l), mint egyik-másik ásványvízben (pl. Balfi 220; Visegrádi 140, Mohai 110 µg/l). Mit keres azonban a talajvízben a szaporodásgátló (reprotoxikus) és esetleg magzati torzfejlődést (teratogén) okozó metil-pirrolidon, aminek kézenfekvő forrása szerintem csak a gyártásban felhasznált oldószer lehet? Mi más? Kutat valaki az eredmény után? Évente 11.343 tonnát használtak fel a gödi gyárban. Vajon mi a helyzet a katód-/anódgyárak környékén, s mi lesz Sóskúton (27. melléklet), ahol regenerálják a szennyezett oldószert?

20.kép: A sóskúti építkezés 2020-ben (forrás)

27.melléklet: NMP-regeneráló üzem   „Szeptember elején jelentette be a magyar kormány, hogy a dél-koreai Dongwha Electrolyte nagyvállalat egyszerre két üzemet – egy elektrolitgyárat és egy NMP-újrahasznosító üzemet – épít a sóskúti ipari park szomszédságában [20. kép]. Az elektrolitgyár, amely felső küszöbértékű veszélyes üzem, nagyjából 1.000 méterre lesz Tárnok lakóházaitól […] Az elektrolitgyárban a tervek szerint első ütemben évi 23 ezer tonna folyékony elektrolitot fognak gyártani. A másik üzemben pedig a lítiumos akkumulátorok gyártásához használt NMP-t (N-metil-2-pirrolidont) fogják feldolgozni és újrahasznosítani, évi 25.400 tonna mennyiségben […] …az eljáráshoz az Enviprog Group Kft. [a debreceni CATL hatásvizsgálatát is ez az öt fős cég készítette] egy közel 300 oldalas vizsgálati dokumentumot készített, amely az elektrolitgyár és a veszélyes hulladék feldolgozását végző üzem környezeti hatásai együtt vizsgálja.” (Átlátszó, 2020) …ǁ… „A felső küszöbértékű veszélyes üzemként bejegyzett elektrolitgyár és a mellé tervezett üzem a két Pest megyei község között, Tárnoktól kb. 1 kilométerre, Sóskúttól pedig kevesebb mint 1,5 kilométerre épül, de hatása érintheti például a szintén közeli Pusztazámort vagy Érdet is […] »Természetesen ezeket a tárgyalásokat akár nyilvánosságra is hozhattam volna, mint polgármester [König Ferenc], de aki egy picit is ért a gazdasági és politikai vezetéshez, az tudhatja, hogy ennek van egy protokollja. Mivel a tárgyalások az utolsó napokig folytatódtak, ezért a végső bejelentést a befektető cég vezérigazgatója és Külügyminiszter urunk tette meg«” (Mérce, 2021) …ǁ… „A Védegylet és a Levegő Munkacsoport pert indított az engedéllyel szemben. A folyamatban lévő ügyben a Budapest Környéki Törvényszék egy múlt héten kézbesített végzésével gyakorlatilag felfüggesztette a környezetvédelmi jellegű engedély végrehajthatóságát. Emiatt a létesítmény, ha meg is épül, nem kezdheti meg a működését. A bíróság a perben az első tárgyalást 2022. március 30. napjára tűzte ki.” (EMLA Egyesület, 2021) …ǁ… „Az elhúzódó peres eljárás következtében az elektrolitgyár üzemeltetése ellehetetlenedett, ezért a Környezetvédelmi Hatóság a Környezethasználó kérelmére PE-06/KTF/03872-3/2022. számú határozatával az elektrolit-előállító üzem telephelyén működő helyhez kötött légszennyező pontforrások működésére engedélyt adott, melyben a kibocsátási határértékeket is megállapította. A Felperesek a per első tárgyalását követően bejelentették, hogy a keresetüktől elállnak, ezért a Budapest Környéki Törvényszék 2022. szeptember 15. napján kelt 103.K.700.706/2021/41. számú végzésével az eljárását megszüntette, mely végzés – mivel a perben lévő összes érdekelt helyben lemondott a fellebbezési lehetőségéről – még aznap jogerőre emelkedett.” (soskut.hu, 2022)

Az anyagforgalom tehát például Gödön nem zárt, vagy a közvélemény által nem ismert gyári baleset történt. A metil-pirrolidon szintje most még jóval alacsonyabb, mint a kirakatba tett küszöbérték 250 µg/l (28. melléklet). Mi lesz azonban később? A monitorozást bizonyosan kötelezővé és az eredményeit nyilvánossá kell tenni!

A január 31-ei gödi közmeghallgatás hangulata (21. kép) követte a debreceniekét, melyre a Samsung második gödi akkumulátorgyára újabb engedélyének kiadása érdekében került sor. „Nem kell Samsung!” – skandálta a tömeg a zsúfolásig megtelt teremben. Köztudott, hogy erről a lakosságot súlyosan érintő beruházásról is a kormány egyedül döntött. Ez ma rendszeres. Kevesen döntenek, támogatja azt a pártfegyelem, és nincs demokratikus, valamint szakmai kontroll. Utóbbiak félnek ellenvéleményt nyilvánítani. Egymás között dohognak.

21.kép: Tetlák Örs (LMP) a 2023. január 31-ei gödi közmeghallgatáson

28.melléklet: Nem kell Samsung!   „A kötelezően megtartandó közmeghallgatások ezért inkább csak kipipálandó események voltak a hatóság számára, amit az engedély kiadása érdekében le kellett bonyolítani […] A megyei önkormányzat vezetőinek a katasztrófavédelmi törvény szerint lehetősége lett volna meghívnia a közmeghallgatásra a Pest Megyei Kormányhivatal élén álló Tarnai Richárd főispánt, Tuzson Bencét, a körzet országgyűlési képviselőjét és a környezetvédelmi hatóság képviselőt is. Ám a felsorolt politikusok és hatósági emberek, ahogy korábban, úgy most sem vettek részt a közmeghallgatáson. Azaz a Samsung-gyár öt évvel ezelőtti megnyitása óta egyszer sem jelentek meg a gödi lakosság előtt […] A vízügyi hatóság képviselője prezentációjában cáfolni igyekezett az Átlátszóban közzétett tényeket a gödi kutakban kimutatott NMP (N-metil-2-pirrolidon)-szennyezésről. Állítása szerint a gödi kutak vizében talált mérgező oldószer mennyisége »nem éri el az egészségügyi határértéket«. Azt elfelejtette hozzátenni, hogy erre az anyagra nincs is határérték megállapítva a magyar jogszabályok szerint. A Generisk Kft. ügyvezetője is elismerte, hogy az NMP talajvízben elfogadható mennyiségére valóban nincsen megszabott határérték, de azt is hozzátette, hogy a kútvízben ennek az anyagnak semmi keresnivalója […] A lakosok ugyanakkor hiába kérték a Samsung képviselőjétől azoknak a vizsgálati jegyzőkönyveknek az elérhetőségét, amelyek igazolnák, hogy a gyár területén nincs szennyezés – ilyen dokumentumokkal sem a gyár, sem a vízügyi hatóság nem tudott szolgálni. Ami nem is csoda, hiszen – ahogy azt korábban megírtuk – a környezetvédelmi hatóság nem írta elő a talajvíz monitoringozását (sic!) az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódva, és a cég a korábbi képcsőgyár területén lévő egyetlen monitoring kutat be is temette […] Tavaly nyáron indítottunk pert a gödi akkumulátorgyár tíz évig titkosítani kívánt vízmonitoring adataiért. Az elsőfokú bíróság kimondta, hogy a hatóságnak ki kell adnia az adatokat, nemrég pedig másodfokon is pert nyertünk, így az ítélet jogerőssé vált. Ezután január elején végre megkaptuk a kért dokumentumokat. Az eredmény döbbenetes: a gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta nem vettek vízmintát, ráadásul a kutat 2018-ban be is temették. Mindez a magyar hatóságok sara, ugyanis a felszín alatti vizekben nem vizsgálják az akkumulátorgyártás során használt veszélyes anyagokat. Mindeközben a gyár közelében lévő kutakban olyan mérgező, magzatkárosító hatású oldószert mutatott ki egy független vizsgálat, amit az akkumulátorgyártás folyamatában is használnak.” (Átlátszó, 2023)

Levegőszennyezés

Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal (2023. február 13.) közhíre és dokumentációja már elérhető. 106 oldal. Nem állítom, hogy kereséssel minden bennünket érdemlő számot megtalálunk benne (29. melléklet). Sőt. Azt igen, hogy NMP határérték alatt kibocsátásra kerül és még további gázok/gőzök (16. ábra). Az engedély 40 GWh/év gyártási kapacitásra szól. Minden adat ezért 2,5-tel megszorzandó, ha a 100 GWh/év mértéket eléri a gyártási kapacitás.

29.melléklet: Gőzök és gázok   „A katódfólia bevonatolása során évi 2.000 tonna [teljes kapacitáskor 5.000 – Ezzel szemben a gödi gyár teljes NMP felhasználása évente 11 ezer tonna fölött van kicsivel] friss oldószert (N-metil-2-pirrolidon/NMP) használnak fel. Az anódfólia bevonatolása évi 115 tonna [teljes kapacitáskor 287,5 tonna] butándiol felhasználásával történik […] A katódbevonatos alagútban negatív nyomást kell fenntartani, ennek biztosítása érdekében a keringtetett forró levegő 5-10 százalékát el kell engedni. A kültérre történő kibocsátás előtt az elengedett forró levegőt a visszanyerés érdekében hűtőtekercseken vezetik át, majd az abszorpció érdekében egy forgó kerékre juttatják. A folyamat végén a kibocsátásra kerülő NMP koncentrációja alacsonyabb lesz a meghatározott kibocsátási határértéknél […] A telephelyen az árubeszállítás 0-24 órás munkarend szerint zajlik […] A telephelyen egyidejűleg 2.700 fő munkavégzése várható […] A tervezett üzem déli oldalán összesen 566 db parkolóhely kerül kialakításra. A dolgozói buszjárat parkolására összesen 44 db parkoló készül. További 99 db teherautó parkolót terveznek kialakítani. Üzemelés során a tervezett üzem keleti oldalán 7 teherautó, délnyugati és északnyugati oldalán pedig 14-14 teherautó érkezésére lehet számítani csúcsórában […] Az NMP-regeneráló rendszer használatba vétele 2025. év végén várható. A regeneráló rendszer kiépítéséig más piaci szereplő végzi ezen anyag újrahasználatra történő előkészítését […] A Contemporary Amperex Technology Hungary Kft. a következő intézkedésekkel csökkenti a tevékenységhez szükséges ivóvíz minőségű vízfelhasználását:   – a katódbevonatolás során használt vízgőzt a cella gyártócsarnokban telepített hőcserélő alkalmazásával kondenzáltatják (19 m³/nap), és a kondenzáltatott vizet a gőzkazánokhoz vezetik   – az NMP vákuumdesztilláció során fűtésre használt gőzt több hőcserélőn keresztül vezetve kondenzáltatják (284 m³/nap), és a kondenzáltatott vizet a gőzkazánokhoz vezetik” (filr.kh.gov.hu)

Az induláskori 3.378 m³/nap 134 m³/nap szennyvizet eredményez? Mi lesz 96%-kal? Elpárolog (mit ragad magával)? A talajba szivárog (mit visz a talajvíz felé)? Recirkulál (miként)? Gödön jól érzékelhető a nagymértékű vízgőzkibocsátás. Milyen lesz majd Debrecen levegőminősége 2025 után, mert hogy érzékelhetően romlik ekkora a gyár széndioxid-kibocsátás miatt, azt szerintem senki sem vonja kétségbe? Ehhez a rendkívüli mennyiségű szállítmányozás (kipufogógázok és por) igen sokat tesz majd hozzá.

16.ábra: A CATL lehetséges levegőszennyezőinek határértékei

A lítiumionos akkumulátorgyártás szerteágazó problémái

Miközben az elektromos autó és az azokat kiszolgáló lítiumionos akkumulátorokról a gyártók azt terjesztik, hogy környezetkímélő közlekedést tesznek lehetővé, aközben csak arról van szó, hogy a szennyezés helye változik, azt a városi közlekedés területéről a bányászat, szállítás és gyártás területeire tereljük át (16. ábra). Kétségtelen, hogy a nagyvárosok levegője így javulhat. A környezetszennyezést nagyobb területen szétterítjük (bedolgozó üzemek), de a végső számok aligha nyújtanak jobb eredményt, ha maga a gyártás nem fenntartható energiaforrásokra támaszkodik. Jellemzően a mostanában létrehozott gigagyárak épületeinek látványtervén a lapos-tetőn napelemparkot látunk, míg a közelben szélerőműveket. Viszont ezek a beruházások maradnak legutoljára (ha egyáltalán megvalósulnak), s ebben a Tesla nevadai gyára sem látszik még kivételnek. A napenergia nem szolgáltat a gyár számára zsinóráramot, önmagában nem megoldás.

17.ábra: Az NCA-akkumulátorok gyártásának környezeti kapcsolatai

Veszélyesanyag-helyzet a gyárban és környezetében

A kormánysajtó hangadói szerint veszélytelennek tartott debreceni CATL gyárban egyidejűleg 5.000 tonna veszélyes anyagot tárolhatnak. Ez nem azonos az évi felhasznált mennyiséggel, amit a gödi Samsung gyárban a 18. ábra mutat. Ebből kiemelkedően a különféle fém-oxidok (lítium, nikkel, mangán, kobalt stb.) tesznek ki 1.695 tonnát, míg a metil-pirrolidon oldószer 1.500 tonnát. A fém-oxidoknál a kiporzás veszélye áll fenn, míg az NMP levegőszennyező és vízzel elegyedő, talajban mozgékony reprodukciós toxin. A nagy mennyiségben használt nikkelvegyületeken (ezeket neurodegeneratív betegségek okozásával is gyanúsítják) és az elektrolitban megjelenő etilén-szulfáton (DTD) túlmenően, a debreceni dokumentációban három kisebb mennyiségben használt vegyületet is azzal gyanúsítanak, hogy állatkísérletekben rosszindulatú betegséget okoztak, így a nanoszént tartalmazó CNT-pasztát, a polivinilidén-fluoridot (PVDF) és a DJ-2P adalékanyagot (lásd következő részben).

18.ábra: A gödi Samsung akkumulátorgyár kiemelt (100 tonna/év fölötti) éves veszélyesanyag-felhasználása (piros – reprodukciós toxin, szürke/fekete – állatokon rákkeltő, lila – szívgyengeség okozója; a dokumentáció szerint veszélyes (Seveso-besorolás): HP2 – oxidáló, P5c – tűzveszélyes; kritikus vegyületek: DTD – etilén-szulfát; HF – fluorsav, Li – lítium, Ni – nikkel, VDF – vinilidén-fluorid)

Számos vegyület esetében figyelmeztető H-mondatokat találunk. Ezeket jobbára megelőzhetik a szigorúan betartani szükséges munkahelyi óvórendszabályok. A Samsung működési gyakorlata (lásd büntetések) eddig nem erősítik meg ezt az állítást. Problémások a levegőszennyezők, amelyek nemcsak a NMP-t jelentik. A magas hőmérsékletű anyagok vízzel való hűtésekor keletkező vízgőz magával ragad számtalan egyéb vegyületet. Por alakú vegyületek szakszerűtlen tárolása kiporzást is eredményezhet. Az NMP vízbe kerülése a talajokon át a talajvízbe kerülve vízszennyező lehet. A krónikus kitettség egészségügyi következményeit a következő részben tárgyaljuk. A gyárból való kikerüléssel gyanúsítható anyagok mindegyikét környezetanalitikai vizsgálatokkal monitorozni kell. Ugyanez vonatkozik az akkumulátorbontók környezetére is. Az NMP egyébként nem kerül be az akkumulátorba.

Villáminterjú Pálinkás Józseffel – N^o6   Darvas Béla: Szerinted így néz ki egy lényegét illető zöld technológia, mint amit az elektromos autók/elektromos akkumulátorok esetében látunk?   Pálinkás József: Bevallom, én nem szeretem, hogy mindenhez használják ezt a zöld kifejezést (zöld áram, zöld technológia, zöld autózás). Beszéljünk inkább környezetkímélő, vagy természeti erőforrásokat kímélő technológiákról. Erről az a legfontosabb állításom, hogy a leginkább környezetkímélő a kevesebb fogyasztás. Minden másban nagy csúsztatások vannak. Ezért persze a növekedés prédikátorai és a GDP főpapjai majd elmondják, hogy hülyeséget beszélek, de ez különösebben nem zavar. Ha ránézek a 15. ábrára és felidézem a Gelencsér András által elmondottakat, nehezen tudom meggyőzni magam, hogy az elektromos autózás – benne az akkumulátorgyártás – sokkal környezetkímélőbb, mint a jó minőségű belső égésű motorokkal történő. A bányászat, a szállítás, a gyártás szerintem főként annyit tesz, hogy a környezetterhelést a felhasználási helyről az előállítási helyre koncentrálja. Ha Budapesten az összes autó elektromos lesz (nem tudom, hogyan veszi meg, és hogyan tölti fel a hetedik emeleten a 40 négyzetméteres panellakásban lakó, de ezt hagyjuk), a belvárosban biztosan tisztább lesz a levegő. Akkor is tisztább lenne, ha megvalósulna a közösségi autóhasználat, és jobb lenne a tömegközlekedés. Az akkumulátor-alapanyagok bányászati, szállítási, gyártási és újrahasznosítási helyein viszont sokkal nagyobb lesz a környezetpusztítás és -szennyezés. A világtrend ma az elektromos autó. Több okból is. Technológiaváltást jelent, drágább, az autógyáraknak hosszabban ígér profitot, mint a csökkenő számú belső égésű motorokkal történő autózás. Az olajkészletek valóban végesek, ezt kb. 1972 óta folyamatosan mondják, kezdik megérteni az ilyesmivel nem nagyon foglalkozó emberek is. A Nap által a Földre sugárzott energia, ehhez képest végtelen (véges, de nagyon nagy!). Sőt a napfényenergia fotovoltaikus hasznosítása nagyobb hatásfokú, mint a fotoszintézis. Igaz, ez utóbbinak évmilliói (év százmilliói) voltak létrehozni a fosszilis energiahordozókat. A szűk keresztmetszet azonban nem a Nap által sugárzott energia, hanem a napelemekhez és az akkumulátorokhoz szükséges nyersanyagok. Azokból is véges mennyiség áll rendelkezésre. Nem is annyira zöld ez a beruházás, és a globális hálózatokat szavakban ostorozó, a szuverenitást hangoztató politikával sincs összhangban.

(folytatása következik)

A hetente megjelenő írás részei: Akkumulátorgyár ügyek extrákkal (Villáminterjú Pálinkás Józseffel) – N^o1 Álmodtunk egy világot magunknak; N^o2 A Debrecenbe eltérített kínai beruházás; N^o3 A Nagyerdőtől a Keleti-főcsatornáig; N^o4 Gyártás (tények és tervek); N^o5 Bontás és újrahasznosítás; N^o6 Környezethasználati alapvetés; N^o7 Toxikológiai alapvetés