Darvas Béla

Hétköznapi tudománypolitika. Alulnézet, ahol a csizma talpa a meghatározó élmény. Karcolatok a mezőgazdasági géntechnológiáról és az agrokemizálásról, tudományos hírek értelmezése

K+F+I pillanatképek

A környezetünkről Schiffer Andrással – Nil nocere!

(K+F+I No79)

Schiffer Andrást 2005-ben hallottam először beszélni. Sólyom László köztársasági elnök partiján, amire az őt köztársasági elnöknek javasló civileket hívta meg. Meglepett, hogy Lányi András (Élőlánc Magyarországért) nem kapott szót, de később aztán világossá vált, hogy a Védegyletből korábban kiváltakkal szemben Sólyomnak vannak fenntartásai.

Lányi nem volt profi politikus. Közíró, szónok és filozófus persze igen, aki humánökológiának nevezett szociológiát oktatott komoly ambíciókkal. Lelkesítően beszélt, kitűnően írt (1. melléklet) és persze tanított, de a politika szintjén örök civil maradt. Nem lekezelően írom ezt, a politika szintjén én is civil vagyok, és nem is törekedem többre. A természettudományos képzésem miatt álmodozásra nem vagyok hajlamos, akit mégis szenvedélyesen foglalkoztat a környezetpolitika. Lássuk akkor, hogy mit gondol ma a zöld politikáról Schiffer András, aki az LMP-vel szerintem minden tekintetben hazai történelmet írt.

Schiffer András CV   Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1995-ben szerzett jogi diplomát. Emellett 1992 és 1994 között politológiát hallgatott, valamint 1995-1997 között humánökológiai posztgraduális képzésen vett részt. 1989-ben az Új Nemzedék mozgalom (Bajnai és Gyurcsány) koordinátoraként kezdte, majd 1990 és 1992 között az Ifjú Szocialisták alapítója és ügyvivője. 1992-1995 között az Alternatív Háló koordinátora volt. 1996-tól a Társaság a Szabadságjogokért (TASz) munkatársa lett, ő vezette a szervezet politikai szabadságjogok munkacsoportját. 2002-től a Védegylet (Lányi, Sólyom) munkatársa, 2005-ben pedig a Sólyom for president! kampány szervezője. 2008-ban megalapította a mozgalomként induló Lehet Más a Politikát (LMP). 2009-ben az LMP párttá alakult, Schiffer választmányi tag és szóvivő lett. A párt a 2009-es EP-választáson a 2,61 százalékos eredményével megelőzte az éppen széthulló SzDSz-t. 2010-ben az LMP 7,48%-kal 16 mandátumot szerezett, Schiffer volt a listavezető és a párt társelnöke. Az LMP képviselőcsoportja frakcióvezetővé választotta, amiről a belharcok miatt 2012-ben ideiglenesen lemondott. 2013-ban az LMP-ből kiszakadt a Párbeszéd Magyarországért Platform (1.ábra). 2014-ben az LMP a választásokon 5,38%-ot ért el, Schiffer András azt követően társelnökként és frakcióvezetőként állt a párt élén. 2016-ban viszont lemondott az LMP-ben gyakorolt tisztségeiről, 2018-ban kilépett a LMP-ből. Azt követően pártoktól független szereplőként gyakori a médiaműsorokban.

1.ábra: Az LPM evolúciója (*-val jelöltek az LMP-ét elhagyók)

1.melléklet: Lányi András a hazaárulásról   „Engem pedig a kétféle kommunikációs stratégia különbsége foglalkoztat, a rendíthetetlen politikai propagandistáé, aki népes olvasótáborát hétről hétre ellátja gyűlölni-valóval, és a zöldeké, akik, mint én, összevissza beszélnek. Nemigen tehetnek mást, ez a dolguk: érveket és ellenérveket mérlegelnek, adott esetben az akkumulátorgyártás vagy az atomerőmű előnyeit és hátrányait. Nem egy csalhatatlan gyógymódot próbálnak eladni híveiknek, ők a beteg életéért aggódnak. Vagy csak úgy tesznek. Hogy megtévesszék a közvéleményt. Hiszen fő aggályuk, hogy a sivatagosodó Alföld közepén nem lenne szabad ilyen hatalmas vízigényű beruházásba kezdeni, állítólag alaptalan […] Kinek higgyen akkor az ember? A gödi Újtelep lakói a saját fülüknek hisznek: a hűtőtornyok zúgásától éjszaka sincs többé nyugtuk. A debreceniek a Vekeri-tó kiszáradásából következtetnek, a klímaváltozás miatt évről évre súlyosbodó aszálytól tartanak. Az átlag olvasónak azonban, belátom, nincs más választása: a politikai ízléséhez közelebb álló oldalról érkező nézetekhez tartja magát, a többi elől pedig befogja a fülét. A vita eldőlt, mielőtt elkezdődött volna. Annak van igaza, akinek nagyobb a médiafelülete […] Ezért ilyen jó nekünk, magyaroknak: átlagon felüli életszínvonalunk annak köszönhető, hogy kormányaink időben felismerték az olcsó és jó minőségű orosz energiahordozóktól való kizárólagos függés előnyét, amit annyira élvezünk, hogy Paks bővítésével szeretnénk életünk végéig meghosszabbítani. Ehhez járul most még a kínai óriáscégek (CATL, Fudan Egyetem, Budapest – Belgrád gyorsvasút) gigaberuházásaiban rejlő hatalmas lehetőség […] Gondolkodom, tehát (hazaáruló) vagyok: mi ebben a jó nekünk? Ha a hazai hozzáadott érték ilyen csekély, a keletkező jövedelemnek vajon mekkora hányada marad idehaza? Arányban áll ez a környezetterheléssel? Érdekünkben áll-e törékeny nemzetgazdaságunkat egyetlen ágazat, a gépkocsigyártás érdekeinek ilyen mértékben alárendelni? […] Megtudtuk hát, kik a hazaárulók, most már csak az a kérdés, hogy a zöldek kicsodák. Az idézett cikk aggálytalanul azonosítja őket a magukat zöldnek valló politikusokkal. A szerző helyében én ettől óvakodnék: ebben a padlótól a plafonig környezettudatos és ökológiailag fenntartható világban előbb-utóbb minden parlamenti formáció bezöldül valamelyest. A Magyar Nemzet olvasóival is egyre nehezebb lesz elhitetni, hogy erdeink fogyatkozása, vizeink elszennyeződése, földjeink kiszáradása és a zöldterületek elépítése kizárólag a dollárbaloldal szolgálatában álló zöldek rémmeséiben szerepel. Az ökológiai politikát ráadásul az igazi baloldal ugyanolyan undorral sorolja a jobboldalhoz, a haladás sanda és megátalkodott ellenségei közé, ahogyan a jobboldal kommunistázza őket.” (Lányi András honlapja → Magyar Hang, 2023)

2.kép: Schiffer András és Lányi András 2019-ben (Fotó: Halász Nóra/Magyar Hang)

Darvas Béla: Mi volt számodra a Lehet Más a Politikában (LMP) töltött évekből a legfelemelőbb?

Schiffer András: Nem csupán a két (2010 és 2014) sikeres választás. Engem inspiráltak a kampányok is; annak idején, talán rendhagyó módon, a vizsgaidőszakokat is szerettem. Felemelő érzés volt, hogy az országot kétszer is  be tudtam járni. A hivatásos politikusi lét nélkül nem ismertem volna meg ennyire a saját hazámat.

DB: Kikkel maradt jó kapcsolatod az LMP-ből?

SA: A 2013-as frakciószakadás után maradókkal való kapcsolatom volt számomra sokat jelentő, így a frakciókból Sallai Róbert Benedek, Osztolykán Ágnes, Ertsey Katalin, Vágó Gábor, Mile Lajos vagy Ikotity István. Nem frontvonalbeliek között is többen fontosak nekem a mai napig. Ha a magyar politikán kívüli személyekre gondolok, akkor a XIV. Dalai Lámával és az ENSz főtitkárával (Bam Ki Moon) való találkozásom maradt számomra emlékezetes.

DB: Mi volt a legnagyobb csalódásod?

SA: Az emberi hitványsággal sohasem találkoztam ilyen tételben, mint párton belül politizálva szűk évtizeden át. Más parlamenti pártok vonatkozásában ez nem rázott meg igazán, hiszen arra számítottam. Viszont azoktól, akikkel elvileg egy hajóban eveztünk, az árulásnak ez a foka meglepett. A saját egzisztenciájuk érdekében két nap után annak az ellenkezőjét védeni ugyanolyan hévvel – nekem mélyen kiábrándító volt.

DB: Mennyire volt feszítő az LMP-ben, hogy bal- és jobboldali felfogású emberek találkoztak ott, míg te egyik irányban sem akartál eldőlni?

SA: A posztkommunista térségben a bal- és jobboldal értelmezése katasztrofálisan félrement. Lányi Andrással ellentétben én úgy gondolom, hogy mivel a zöld-politika a kapitalizmus kritikájának igényével lép fel, hiszen a tőke elé ökológiai természetű korlátokat kíván állítani, ezért szükségszerűen baloldali. Mindegy, hogy ezt a posztkommunista térségben kik és hogyan akarják átértelmezni. Úgy gondolom, ahogyan azt Juhász Géza cimborám a 2013-as szakadás előtt [a Párbeszéd Magyarországért Platformmal a 15-ből nyolc LMP-és képviselő távozott; 2. melléklet] éles szemmel meglátta, hogy az LMP nem volt párt, de volt benne egy párt. Ezt én elég későn tudatosítottam magamban. A 2008-as globális pénzügyi válság után a globális nagytőke átcsomagolta a termékeit és hadait. Ez megjelent nagyon korán az LMP-n belül is. Ők alkották a kivált Párbeszéd Magyarországért frakciót. Ők előszeretettel baloskodnak, de valójában progresszívek. Számukra progresszivitás, a woke-ság (jó-emberkedés) a lényeges. Velük szemben voltunk mi, mindenki más. Lényegében a mindentudó értelmiségi archetípusa konfrontálódott a magyar valósággal. Nem a bal- és jobboldal.

3.kép: Az LMP-ből kiszakadt Párbeszéd Magyarországért Platform vezetői: Jávor Benedek, Szabó Tímea és Karácsony Gergely (Fotó: Huszti István/Index)

2.melléklet: Szakadás 2013-ban   „Kilép a pártból a Párbeszéd Magyarországért Platform – jelentette be Jávor Benedek. A platform tagjai egy új baloldali zöld-pártot akarnak létrehozni, aminek egy héten belül neve is lehet […] Schiffer András elmondta: világossá vált, hogy egy hajóban nem lehet két irányba evezni. Szerinte nem pártszakadás történt, mert összesen 70 ember lép ki, ami a párttagságnak kevesebb mint 10 százaléka. A platformosok 130 párttagról beszélnek, az pedig biztos, hogy 15 fős parlamenti frakcióból nyolc képviselő hozzájuk tartozik […] A platform és az LMP közötti fő nézeteltérés azzal kapcsolatban alakult ki, hogy a platform tárgyalna a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014-gyel, de az LMP a szombati kongresszusán ismét megerősítette azt a határozatot, ami kizárja a szövetséget […] Karácsony Gergely elmondta, hogy a platform tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek a kilépésről és az új párt létrehozásáról. Mint mondta, ez az új párt szociálisan érzékeny, baloldali zöldpárt lesz, ami a társadalmi igazságosságért fog harcolni… […] Szabó Tímea arról beszélt, hogy a platform tagjai abban állapodtak meg, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek az LMP-frakció [?] többi hét tagjával annak érdekében, hogy a frakció megmaradjon. Ezért úgy döntöttek, hogy nem adják vissza a mandátumukat… […] Schiffer András, az LMP elnöke a kongresszuson tartott sajtótájékoztatóján reagált a platform kiválására. Emlékeztetett, a kongresszus nagy többséggel kiállt a politikai irányvonal mellett, hogy az Együtt 2014-gyel nem lépnek szövetségre […] Az LMP 15 fős parlamenti frakciójából nyolcan tagjai a Párbeszéd Magyarországért Platformnak: Karácsony Gergely, Jávor Benedek, Szabó Tímea, Scheiring Gábor, Dorosz Dávid, Szabó Rebeka, Szilágyi László és Szilágyi Péter.” (Index, 2013)

DB: Hogyan lehet egy mai pártot pénzügyileg egyensúlyban tartani?

SA: Eltartott kisujjal távoltartottam magam – ez politikusként a legnagyobb hibám – a pénzügyektől és szervezeti kérdésektől. Nem lenne hiteles, ha erről nyilatkoznék.

DB: Illés Zoltán nekem azt mondta, hogy annak idején Simicska Lajosnál próbálkozott, de az végül a Jobbikot támogatta inkább. Akad-e vállalkozó, aki a hazai zöld politikát támogatja és megnevezhető-e?

SA: Most hallom ezt először. A mai világban, ha zöld célokat tűzünk ki, akkor lehet pénzt szerezni. Ez talán a zöld-politika legnagyobb problémája. Ma már nagy multinacionális cégek is zöldre festik magukat. A jó kérdés inkább az, hogy a kapitalizmus-kritikus politizálást ki támogatja?

4.kép: Schiffer András és háttal a Jobbikos Brenner Koloman (Fotó: Vörös Szabolcs/Válasz Online)

3.melléklet: Schiffer – Brenner vita   Schiffer András: 2010 előtt is elutasítottam a kétszín-világot. Végtelenül unalmas a tizenöt éve zajló Orbán – Gyurcsány bábjáték. Az ellenzéki pártok között ma már nincs különbség. Már régen nem arról van szó, amit Karácsony Gergely 10 éve felvetett: hogy technikai koalícióra van szükség a választási törvény miatt. Akkor ő nem is gondolt olyanra, hogy Zagyva György Gyula és Gyurcsány Ferenc minden kérdésben egyet fog érteni. Ma ez a hat párt márpedig ugyanazt mondja. Az LMP és a Jobbik ezért különösen szégyellheti magát. Emlékezetpolitikai ügyekben is együtt üvöltenek a 2010 előtti hegemón elit reprezentánsaival. Nem, akármennyire irtózom a NER-től, semmi kedvem hozzájárulni a 2010 előtti hegemón elitcsoportok restaurációjához. Van egy rossz hírem számodra: attól, hogy valakinek hányingere van a narancstól, még nem fog ráfanyalodni a moslékra   Brenner Koloman: Hazug, fideszes dikció ez is, hogy Gyurcsány Ferenc irányítja a hatpárti együttműködést. Három hasonló erősségű párt van: a DK, a Momentum és a Jobbik. A DK léte realitás. Hogy miért alakult ez így, az megérne egy misét, ahogy az is, hogy miközben mi egymilliárdos ÁSz-bírságot nyögtünk, ezért 2019-ben egyetlen plakátunk nem volt, miért volt egy másik pártnak Fideszhez köthető plakáthelyeken rengeteg. Közben viszont jelenleg Jakab Péter miniszterelnök-jelölt a legnépszerűbb. Ennyit tehát a gyurcsányozós Fidesz-mantráról. (Válasz Online, 2021)

(folytatás következik)

Darvas Béla

Megosztás