(KFI N^o65)

Debrecen ajándékba kapta. Országos szinten az e-mobilitásról szól ez inkább és annak is akkumulátorrészlegeiről, amelyben Kína és Dél-Korea által vezetett gyarmatosított nagyhatalom leszünk hamarosan. Saját tapasztalatból tudom, hogy egy pekingi egyetemi adjunktusa is többet keres, mint nálunk egy budapesti professzor. A Nagytemplom előtt azonban az idén is elvonul majd a kádárkori május 1-jei felvonulásokat idéző természetcsúfoló virágkarnevál, a maga műhó és vágott virág összetételű giccseivel. Egyidejűleg ünneplik benne a múlandó szépséget és az egyszer-használatos műanyag talmit, ahogyan én, mint debreceni látom, akit korán megérintett Nyilas Misi története.

Tényleg akkumulátor-nagyhatalom leszünk; klímabajnokok helyett? Az előbbi orosz uránnal, az utóbbi orosz gázzal és olajjal lehetünk. A fő cél, hogy nyerjünk a bajnokságban. A Loki 15 más nemzetiségű játékossal, továbbá Srđan Blagojević szerb edzővel és Ike Thierry Zaengel francia elnökkel nyomatja ezerrel az elméretezett nagyerdei stadionban, ahol a helyek 20%-án talán, ha ülnek. Persze máshol is így van ez, még a mesés Felcsúton is. Egyik kitűnő nemzeti sportberuházás a másik után érkezett nekünk. Lehetne itt foci VB is? Panem et circenses.

Az Oláh Gábor utcai Loki-pálya helyén építenék meg a Természettudományi Élménypark/Múzeum új épületét (5. melléklet), hiszen a Ludovikából és a budapesti Baross utcából száműzi azt az Orbán-kormány. A taxonómusok és ökológusok zöme nem akar Apafára menni, főként egy dilettáns elképzelésű Élménypark miatt nem, hiszen ilyen már a nagyerdei fürdőben (Aquaticum Mediterrán Élményfürdő – csak semmi cicó) is van, illő csúszdákkal, igazi mediterrán hangulat nélkül. Viszont nem is rájuk gondol a jogász városvezető, hanem az egyetemen frissen végzettekre. Bizonyára senki sem mesélte el neki, hogy miként épül fel egy élet munkássága során például egy Papp Jenő László kvalitású muzeológus. Mi kell ahhoz, hogy új fajok százait írja le egy zoológus, aki semmiképpen nem cirkuszi mutatványos, hanem a tudományának rabszolgája. Szerintem a Természettudományi Múzeum tragédiája lesz az, ha ez a kormányzati agymenés megvalósul. A gyűjtemény jelentős hányada megsemmisül szállításkor, meghatározó emberei szétszóródnak.

5.melléklet: A Természettudományi Élménypark. „Az önkormányzat javaslata szerint a debreceni Nagyerdőben, az [Oláh Gábor] utcai volt Loki-pálya területén épülhet fel az új Természettudományi Múzeum – közölte a város polgármestere… […] …december végén kötöttek a kormánnyal támogatási szerződést, amelyben 2,4 milliárd forintot biztosít a kabinet, hogy a város elvégezze a múzeum létesítésével kapcsolatos előkészítő munkákat […] …terveik szerint az állatkert szomszédságában lévő öthektáros területen épülne fel a múzeum központi épülete kisebb raktárakkal, illetve az attól néhány perces autóútra lévő apafai önkormányzati területeken biztosítanának helyet a nagyobb raktárak kialakításának és a kutatóhelyeknek. A kormánypárti politikus szerint a digitalizáció világában új utakat kell keresni, ezért az új intézménynek inkább kell egyfajta tudományos élményparknak (sic!) lennie, mint hagyományos múzeumnak, »amely fölött eljárt az idő« (sic!).”

Egyébként olcsók vagyunk a képzettségünkhöz mérten. Valójában a sport és az akkumulátor országa leszünk hamarosan és ráadásul 128 ezer m²-en a hatvanpusztai családi dácsa is épül a tiszti-lakkal, ahol a hazai neoburzsoázia diszkrét bálokat rendezhet, vagy legalább olvasókört szervezhet.

Magyar Levente államtitkár elmondása szerint több mint kétéves tárgyalássorozat után 221 hektáros területet foglal majd el a Contemporary Amperex Technology Co. Ltd. (CATL) létesítménye Debrecenben (ehhez még a kiszolgáló gyárak területfoglalása jön), ami kilencezer új munkahelyet hoz létre. Kinek is? Ukrán vendégmunkásoknak, mint Gödön? Hol laknak majd és mit jelentenek majd az alföldi városnak?

Nagyszabású dolog, mikor a kormány saját magát veregeti vállon, csak így tovább kamerád, nagyon sikeresen nyomod. Most is – mint mindig – jobban teljesítesz. Igaz, a Természettudományi Múzeum helyet korszerű Élményparkot hozol majd létre. Pártunk és kormányunk csak helyes döntést hozhat? A Kádár-rendszerben is így volt. Bár, miért is van nálunk vágtató infláció, miért romlik folyamatosan a forint vásárlóértéke? A piac azért talán úgy gondolja, hogy ez az akkumulátorgyártó biznisz esetleg kérészéletű lesz, mert kinek van erre energiája, és nem mellesleg a szerteágazó környezetszennyezés sem lényegtelen, még ha Palkovics úr nem is tud róla. Mitől tudhatna egy gépész mindent, ugye? És utódja a bankár Lantos Csaba?

A CATL közleményében olvasható, hogy 7,34 milliárd eurót (~3000 milliárd forint) fektet be egy 100 GWh kapacitású akkumulátorgyár építésébe. Ez lesz a második európai akkumulátorgyára a németországi – a debreceninél lényegesen kisebb – üzem után (6. melléklet). A környezetvédelmi aggályok a Tesla berlini gyára miatt már ott is gyülekeznek. A debreceni Déli Ipari Parkban megvalósuló projekt európai autógyártóknak szállít majd akkumulátorcellákat és modulokat. A területhez közel található Mikepércs, a reptér és a SzUSz park. A CATL megújuló energiákból származó villamosenergiát használ majd, és fontolóra veszi a napenergiára épülő fejlesztések megvalósítását is helyi partnerekkel együttműködésben – olvashatjuk a zöld-vakítást. Gelencsér András elég világosan elmagyarázta az országnak, hogy az e-mobilitás ábránd, a környezetszennyező akkumulátorgyártás a romantikus dilettánsok tévedése. A helyi naperőműre való utalás pedig csak délibábpótlék (Hortobágyon már úgysincs), Kína a saját példáján prezentálja bárkinek, hogy mit művelt évtizedeken keresztül a környezetével. Hiteles referencia tehát nincs. Ezt a saját szemmel láttam Észak- és Közép-Kínában.

6.kép: Az arnstadti CATT gyár építése (Fotó: Paul-Philipp Braun/CATL)

6.melléklet: A CATL türingiai gyára   „[2022.] április 4-én a Contemporary Amperex Technology Thuringia GmbH (CATT), a CATL első Kínán kívüli üzeme a világjárvány ellenére megkapta a második, még részleges jóváhagyást új akkumulátorcella-gyártó üzembe helyezésére a németországi Türingia tartományban, ami jelentős mérföldkövet jelent a CATL globális lábnyomának növekedésében. Az Erfurter Kreuz [Arnstadt, Erfurt közelében 70 hektár] ipari területen a CATT-ben tartott ünnepségen Anja Siegesmund, Türingia környezetvédelmi, energiaügyi és természetvédelmi minisztere és Wolfgang Tiefensee, Türingia gazdasági minisztere átadta az engedélyt Matthias Zentgrafnak, a CATL európai elnökének, lehetővé téve az erőmű évi 8 GWh kezdeti kapacitását. Az üzem építése, amely egyben Németország első akkumulátorgyára is, az utolsó szakaszban van, és a gépek telepítése javában zajlik, így az első cellák 2022 végére gördülhetnek le a futószalagokról. »A CATT alapvető lendületet ad a sürgősen szükséges energetikai átállásnak, és örülünk, hogy mi vagyunk az első vállalat, amely jóváhagyást kapott a Made in Germany akkumulátorok gyártására« – mondta Zentgraf, hozzátéve, hogy a hatóságokkal való együttműködés a jóváhagyási folyamat során példamutató módon működött […] Tiszta helyiségekkel, műszaki tisztasággal és állandó páratartalommal az üzem majdnem olyan összetett, mint egy chipgyár. Eközben az erőmű energiájának egy részét az épület tetőteraszán lévő napelemekből állítja elő annak érdekében, hogy fenntartható módon termeljen. A CATL 2019-ben [a tárgyalások 2017-ben indultak] kezdett bele a német üzemébe, és a tervek szerint 2022 végén megkezdi a cellagyártást (címkép), amikor összesen 1.500 munkahely jön létre Németországban [megcélzott gazdasági partnereik: Renault, BMW, Volkswagen, Daimler, Volvo és Bosch] (6. kép). A CATL összesen 1,8 milliárd eurós [720 milliárd forint] beruházással 14 GWh termelési kapacitás elérését és 2.000 munkahely létrehozását tervezi Németországban a jövőben.” (CATL)

7.kép: Magyar Levente és Chen Junwei (CATL) 2022. augusztusi tárgyalása (forrás)

7.melléklet: Jövőképesség   „Az autóipar területén abszolút jövőképes Magyarország – jelentette ki Palkovics László technológiai és ipari miniszter a Humda Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. [megalakulása: 2015. november 4.; tulajdonos: Magyar Állam; elnök: Weingartner Balázs József; 82 alkalmazott; adózás előtti eredmény (2021): -2,6 milliárd forint] rendezvényén csütörtökön Budapesten […] Magyarországon működik a világ legnagyobb belsőégésűmotor-gyára, és működni is fog (sic!). A kormány az elmúlt időszakban komoly hangsúlyt fektetett arra is, hogy az akkumulátor gyártó kapacitást megfelelő állapotba hozza. Rámutatott, hogy Magyarországnak ma nagyobb akkumulátorgyártó kapacitása van, mint Németországnak, és az újabb befektetések alapján ez így is fog maradni. »Minden hangszeren játszunk«, (…) van hidrogénstratégiánk, »abszolút jövőképesek vagyunk« – húzta alá.” (Infostart)

CATL – Debrecen

2022. augusztusára nyúlnak vissza Palkovics úr nyilvánosságnak szánt nemzetmegváltó tervei – amikor Magyar Levente tárgyalt Chen Junwei-jel (7. kép) –, ami az elektromos autókra és az azokat kiszolgáló dél-koreai és kínai (hongkongi) akkumulátorgyárakkal kapcsolatos. Göd (ott a Duna) már vergődik ebben a kivételezett helyzetben, és nincs okom feltételezni, hogy Debrecen nem fog komoly és ráadásul közeli vízforrás nélkül. 2022. október elején Budapesten egyeztettek a kínai cég képviselőivel Debrecen vezetői. Szeptember 5-én és előtte csak aláírtak? Ez utóbbiak úgy, hogy a debreceni lakosságot addig nem is kérdezték. Erre most öt hónappal (Nem öt évvel?) később került sor. Palkovics László már új szerepben, ötmilliós havi fizetéssel 25 ember vezérigazgatója. Amihez hozzáért – MTA, egyetemi oktatás, Kekva, iparügyi minisztérium, akkumulátorgyártás – az bukott. Látványosabban talán senki sem a hazai kortárs politikatörténetben, pedig a casting-ra igen sokan érkeztek. Az álmatlan vállalkozót szerintem Pakssal és az autóügyek kapcsán unokáink sem fogják áldani. Hiszen a befektetőbehozatal miatt tett bennünket olcsó gyarmattá a NER szövetsége, amit megváltoztatni nagyon nehéz lesz. A lizingelt ipar megfojtja a hazait; így hát minek is nekünk szakminisztérium.

Mostanában rendkívül drágává vált az energia és ez a tény az elektromos közlekedést építi le mindenhol. Egy fenntarthatóságról szóló álmot eresztünk éppen szélnek. Elkéstünk és elmértük. Messze többen élünk már a bolygón, amihez ez a megoldás passzol. A kormányzati hivatalok éppen otthoni munkára kötelezik a dolgozóikat, hogy ne fűtsék a tulajdonukban lévő épületeket. Rendelkezésre áll vajon elég víz ipari célokra Debrecenben, ahol a Nagyerdő fáit is a kiszáradás fenyegeti? Tócó (a nóták szerint a Hortobágy is) és más semmi, illetve elég távol a Keleti-főcsatorna, ahol hajdanán hétvégi házunk volt. Papp László polgármester (Kósa Lajos elvtársa) hiteles választ erre még egyszer sem tudott adni, illetve vannak változékony becslések.

Palkovics ötlete – ami jól illett a nyitunk Ázsia felé és a bolsevizmus sem akadály eszméjét meghirdető külpolitikánkhoz – azonban elszabadult. A GDP 25%-át már most is a hozzánk betelepült japán és német autóipar adja (Audi, Mercedes-Benz, Opel, Suzuki). A Széchenyi Egyetemen Győrben már Audi Hungaria Járműmérnöki Kar is van (7. melléklet). Palkovics úr, aki már kekva kuratóriumi elnök ebből vezette le az ország jövőképességet. Mi másból?

Villáminterjú Pálinkás Józseffel – N^o2   Darvas Béla: A CATL tervezte gyár nagyságánál már gyári „ökoszisztémáról” beszélnek – amitől az ökológusok jogosan szisszennek fel, hiszen súlyos képzavar – iparszisztémáról van szó, ami az összetett termékgyártás feltétele. Katód-/anódgyár, könnyűfémöntő (alumíniumkeret), fólia (réz- és separátorfólia), elektrolit és egyéb alkatrészek, továbbá reptér, jó közutak, közeli felhasználók (autógyárak) a mérlegelés tárgyai. Dél-Korea ezt már biztosította magának. Összejön ez Kínának Debrecenben?   Pálinkás József: Az ökoszisztéma szót nagyon szeretik használni. Rendszerint sem az előadó, sem a hallgatóság nem érti, hogy pontosan mit jelent. Debrecenben építettek egy néhány ezer négyzetméteres üvegpalotát, amelyet Innovációs Ökoszisztéma Központnak neveznek. Állítólag start-up cégek sokasága fogja ott megvalósítani a Debreceni Egyetemen megszülető nagy ötletek alapján az álmait. Eddig csak az üzemeltető személyzetet láttam ott. Az akkumulátorgyártás – ahogyan más bonyolult berendezések gyártása is – rendszerint egy sokkomponensű gyártási láncolat (vertikum, összetett rendszer): a nyersanyagok bányászatától a becsomagolt termék kiszállításáig. A teljes rendszert Magyarországon, ezen belül Debrecenben nem lehet kiépíteni. Azok a nyersanyagok, amelyek nagy mennyiségben szükségesek a gyártáshoz (lítium, kobalt, kadmium, réz, alumínium stb.) Magyarországon nem állnak rendelkezésre. De még Kínában sem. Afrikából, Dél-Amerikából az ott kibányászott anyagból Kínában elkészítik a tisztított nyersanyagot, és azt szállítják Magyarországra. A bányászat és a szállítások környezeti hatásaira is érdemes gondolni, amikor dicshimnuszt zengenek, hogy a nagyvárosok módosabb lakóinak elektromos autói mennyire védik a környezetet. A gyártáshoz szükséges vegyi anyagokat sem Magyarországon fogják előállítani, hiszen jelenleg sem nyersanyagunk, sem üzemünk, sem szakembereink nincsenek ehhez. A nyers- és vegyi anyagok tekintetében tehát teljes a függőségünk Kínától és másoktól. Az akkumulátorcellák elektródáit (anód, katód) és szeparátorfóliáit a beszállított nyersanyagokból részben itt fogják előállítani. Az elektrolitot is feltehetően külföldről szállítják. A CATL szupergiga gyárában lényegében az akkumulátorcellák gyártása és ezekből különböző kapacitású akkumulátorok összeállítása történik majd. A repülőtér kétségtelenül megvan, az autópályát (vasúti csatlakozást) kiépítették, de ennek költsége a magyar adófizetőket terheli. A BMW gyár közel lesz. Magyarország tehát csupán területet (sajnos jó termőföldet), vizet (kevés van belőle), energiát (kevés van belőle és drága), viszonylag alacsony adókat, nagy állami támogatást és (nagyrészt külföldről importált) munkásokat biztosít egy kínai cégnek, hogy igen jelentős mennyiségű akkumulátorát az Európai Unión belül állíthassa elő és adhassa el vámmentesen. Engem nem győztek meg arról, hogy ez az ország hosszú távú érdeke.

2.ábra: Debrecen akkumulátorokkal kapcsolatos ügyei

Homályba vesző kezdetek

Szijjártó szerint – mondta 2022. szeptemberi interjúja szerint – két és féléve kezdték meg a hongkongi CATL céggel a tárgyalásokat (2. ábra). Az üzletből sikerült a konkurensünket kiütnünk (8. melléklet). Nincs előítéletünk az ázsiaiakkal szemben; nincs nálunk diszkrimináció. Az embereket azonos állampolgári jog illeti meg (Ellenzéki is lehet alapítványi egyetemi kuratóriumi tag?), és ahol a miniszterelnök nem hárommillió magyar vezetője csupán? Tisztelünk és segítünk más népeket (pl. migránsokat), eltérő bőrszínűeket (pl. romákat) és eltérő gondolkodásúakat? Tényleg ilyen országban élek? Ja, ez csak azokra vonatkozik, akik nálunk befektetnek, akik pénzt hoznak? Úgy igaz, hiszen volt itt Letelepedési Államkötvény Program is. Rogán úr házalt vele. Szegényen, húsz éve érkező palesztin barátaim azonban nálunk még mindig hontalanok (nem vitás, a palesztinok a többi arab országban sem teljes jogú állampolgárok), bár nekünk dolgoznak, és eddig nem akadtak fent a rendőri munka során.

8.melléklet: Szijjártó Péter szerint a tárgyalások kezdete   „A CATL-lel két és fél évvel ezelőtt kezdtük [Szijjártó 2020. januárban volt Hongkongban] meg a konkrét tárgyalásokat, amikor a vállalat még egy másik helyszínben [!] gondolkodott, így mondhatni, hogy bravúros mentéssel sikerült befurakodnunk (sic!) a képbe, és világossá tenni a kínai fél számára a hazánk és Debrecen [!] városa által kínált előnyöket. A vállalat döntésénél fontos szempont volt, hogy európai összevetésben a legalacsonyabb adózási formát biztosítjuk, hogy a koronavírus-járvánnyal összefüggő korlátozások Magyarországon – ez éppen a tárgyalások idejére esett – soha nem lépték át az észszerűség határát, valamint, hogy Magyarország mindig is egy stabil beruházási környezetet biztosított a kínai vállalatoknak. Világossá tettük, hogy nem engedünk a nemzetközi nyomásgyakorlásnak, hazánk nemzeti alapon nem diszkriminál (sic!) és nem szorít ki a piacáról befektetőket […] …a három legnagyobb német autógyártó vállalat: a BMW, az Audi és a Mercedes-Benz is hazánkba helyezi az elektromobilitási stratégiájának fókuszát. Lássuk be (sic!), egy elektromos autó akkumulátor nélkül nem sokat ér, ezért a CATL azon célja, miszerint 2025-ben megkezdi a termelést, az egyben az autógyárak elvárása is. A kínai vállalat ezen 3 ezer milliárd forintos beruházása a legnagyobb Magyarország gazdaságtörténetében.” (HAON)

Barcsa szerint a kapcsolatfelvétel 2017-ben megtörtént (9. melléklet). A 2018-as híradásokból tudjuk, hogy Magyarország is a CATL érdeklődési körébe került. Hogyan is kell ezt a kezdésre vonatkozó hírcsokrot érteni, s valójában hány éves – na, nem a kapitány, hanem – ez a terv? A német gyár tervezése is 2017-ben indult (5. melléklet).

9.melléklet: Kapcsolatfelvétel Barcsa Lajos (8. kép) szerint   „Kiemelte, hogy ezzel a beruházással Debrecen újabb mérföldkőhöz érkezett, így az elektromobilitás központjává válik. Ez a megállapodás mindkét fél részéről sok erőfeszítést igényelt. Az első kapcsolatfelvétel már 2017-ben megtörtént. A mai bejelentés után nem lankadunk, és minden tőlünk telhető segítséget megadunk a CATL-nek ahhoz, hogy a tervezett beruházás városunkban időben, az eredeti [?] terveknek megfelelően valósuljon meg, hiszen a munka legjobb része még csak most kezdődik – magyarázta az alpolgármester. Az eseményen jelen volt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, aki beszédében kiemelte, hogy Debrecenben történelmet írtak, hiszen Magyarország történetének legnagyobb beruházása zajlik a városban […] A magyar (sic!) autóipar teljesítménye 2010 óta 2,5-szeresére nőtt, tavaly pedig elérte a 9.500 milliárd forintot, és az iparág növekedési ütemét tekintve jó reményünk van arra, hogy idén első alkalommal 10.000 milliárd forintos teljesítményt nyújt ez a szektor – mondta a miniszter. Végezetül méltatta a magyar-kínai kapcsolatokat, utalva arra, hogy tavaly rekordot döntött, 11 százalékos növekedéssel a kétoldalú kereskedelem volumene először emelkedett 12 milliárd dollár fölé [4.500 milliárd forint], és a bővülés üteme is 7 százalék volt az idei év első felében.” (hajdupress.hu)

A 2022. szeptember 5-én aláírt szerződés másolatát az Átlátszó hivatalosan kérte, de nem kapta meg. Nekem nem meggyőző a debreceni vagyonkezelő válasza sem. Miért titok ez a szerződés, egyetlen szülővárosom virtuóz vezetői?

8.kép: Papp és Barcsa 2022. novemberében a BMW-nél (forrás: Barcsa Lajos FB oldala)

EcoPro – Debrecen

A debreceni Déli Gazdasági Övezethez csatolt 44 hektáros területen épül fel a dél-koreai EcoPro Bm akkumulátorkatódanyag-gyártó üzeme, amely megközelítőleg hétszáz dolgozót foglalkoztat majd. A gödi Samsung-gyárba fog szállítani. A 264 milliárd forint értékű beruházást 2021. decemberben Szöulból jelentette be Szijjártó Péter. Az EcoPro Global Hungary évente 120.000 tonna mennyiségben fog katódaktív-anyagot előállítani, melyhez a lítium-nikkel-kobalt-alumínium-oxid (NCA) technológiát fogják használni. Ez 26 veszélyes anyag felhasználását jelenti. Környezetvédők, figyelem (lásd NMP, metil-pirrolidon-felhasználás).

Az Optenben Ecopro Global Hungary Zrt.-t 2021. december 17-én kezdte meg Debrecenben a működését. Egyedüli részvényese az Ecopro Global Co. Ltd.; vezérigazgatója Sun Dong Chang a Samsung SDI Magyarország GyÉ Zrt. (adózás előtti eredmény 2021-ben 17 milliárd forint; tulajdonos: Samsung SDI Co. Ltd.) vezetőségi tagja.

Semcorp Hungary Kft. – Debrecen

„A katódgyár mellett a déli ipari parkban egy másik akkumulátorgyártást kiszolgáló üzem is létesül: a Semcorp Hungary Kft. szeparátor-fólia gyára.” Az Opten adatbázisa szerint: (i) Semcorp Global Holdings Kft. (Budapest) [alapítás: 2020. augusztus 27.; tulajdonos: Changxin New Material (Hong Kong) Co., Limited; ügyvezető: James Heng-Kuang Shih (New York)]; (ii) Semcorp Hungary Kft. (Budapest) [alapítás: 2020. szeptember 16.; tulajdonos: Semcorp Global Holdings Kft.; ügyvezető: James Heng-Kuang Shih (New York)]; (iii) Semcorp Properties Kft. (Debrecen) [alapítás: 2022. október 11.; tulajdonos: Semcorp Global Holdings Kft.; ügyvezető: James Heng-Kuang Shih (New York) és Hong Cai].

„Az üzemben évente 25.400 tonna oldószert fognak felhasználni 650 millió négyzetméter fólia előállításához.” A kapcsolatos közmeghallgatások munkaidőben voltak és nem hirdették meg nagy nyilvánosság előtt – hangzott többször a vád. Az akkumulátorgyártással kapcsolatban tervezett gyárkomplexum (CATL, EcoPro, Semcorp) a vízfelhasználásra és a levegőminőségre (lítium-, nikkel- és kobalttartalmú szállópor – a Debreceni Egyetemen dolgozó ökotoxikológusoknak komoly munkája támad) lesz negatív hatással. A debreceni akkumulátorfólia-gyárat építő Semcorp (= Yunnan Energy New Material Co.) két vezetője (a milliárdos Paul Xiaoming Lee elnök és Tony Xiaohua Li elnökhelyettes) házi őrizetbe került Kínában, mert a hatóságok gyanúja szerint külföldre akarták vinni saját cégük tőkéjét. A hírek szerint 1,4 milliárd dollárról van szó. A magyar kormány 13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott az Ecopro debreceni építkezéseihez, ami zavartalanul folytatódik. Az is jó kérdés, hogy a rendkívül energiaigényes gyártás honnan kap energiát, mivel a mostani hazai kapacitás ezt már aligha fedezheti. Ez az orosz függőséget előidéző Paks II projekt célja? A Samsung és CATL kiszolgálása? Jó befektetés ez, mikor az elektromos közlekedés koncepciója mintha éppen mostanában válna meglehetősen homályossá a szegény országok (ahová tartozunk, hiszen Dél-Korea után még Kína is itt gyarmatosít) számára?

Zhejiang Huashuo Technology – Debrecen

2022. szeptemberében jelentették hivatalosan be a Halms Hungary Kft. céget [Debrecen; alapítva: 2021. december 8.; tulajdonos: Zhejiang Huashuo Technology Co., Ltd.; ügyvezető: Shen Shanzhong]. Az elektromos autókhoz készülő alkatrészeket fog gyártani a debreceni Déli Ipari Parkban épülő üzemében. A könnyűfémöntésre szakosodott kínai Halms Hungary Kft. közel egy éve működött már, amikor friss hírként bejelentették? Bámulatos. És ha ennyi idő telt el, akkor miért állunk úgy a konkrét tudással Debrecen vízmérlegével kapcsolatban, mintha ez az egész biznisz csak tegnap indult volna?

3.ábra: Az ázsiai akkumulátorgyártók hazánkban és kiszolgálóik (vázlat)

10.melléklet: Dél-koreai hírek   „Egy, a magyarországi akkumulátoripar helyzetét jól ismerő tisztviselő szerint a CATL a következő európai gyártóbázisként a debreceni létesítést támogatja […] Áprilisban arról számoltak be, hogy egy másik kínai elektromos járműakkumulátor-gyártó cég, az Eve Energy megvásárolt egy 60 hektáros telket Debrecenben, hogy áprilisban debreceni gyárat hoz majd létre (3. ábra). A kínai Changxin New Materials [lásd nálunk Semcorp], a világ legnagyobb sanghaji székhelyű szeparátorgyártója már épít egy üzemet Debrecenben [az Eve Energy cégnek még nincs nyoma az Opten adatbázisban], és 2023 első negyedévében kezdi meg komolyan a gyártást. Mivel a CATL támadni kezdi a tengerentúli piacokat, például az Egyesült Államokat és Európát, aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a hazai [értsd dél-koreai] akkumulátorgyártóknak nyugtalannak kell-e lenniük […] Az SNE Research szerint a CATL idén januártól márciusig megmutatta ellenállhatatlan jelenlétét, és a globális EV [electric vehicle] akkumulátorhasználat 35%-át teszi ki a gyártásuk (már 37%). A második helyen az LG Energy Solution, amelynek részesedése 15,9%, kevesebb, mint a CATL fele […] A három hazai [értsd dél-koreai] vállalat, az LG Energy Solution, az SK On és a Samsung SDI együttes részesedése 26,3% volt, ami messze elmarad a CATL egyedüli részesedésétől.” (Bloter & Media Inc.)

Vajon miért nem kérdezték meg legalább 2020-ban Debrecen és Mikepércs lakosságát? Mi az, ami miatt ez 2017 óta nem volt kívánatos? Pótolja ezt a mostani pártszintű agitprop, a mostani debreceni szórólapozás? Ahogy látjuk a CATL-kiszolgáló gyárak betelepülése folyamatos és útban Debrecen felé az Eve Energy is (10. melléklet). A rendkívüli állapotok miatt állt ez elő, vagy a bolsevik-hatalom szimplán így működik? Hogyan emészti meg Debrecen lakossága a kínai akkumulátorgyártók második hullámát? Áldásként vagy átokként? Esetleg köze sem lesz hozzá?

(folytatása következik)

A hetente megjelenő írás részei: Akkumulátorgyár ügyek extrákkal (Villáminterjú Pálinkás Józseffel) – N^o1 Álmodtunk egy világot magunknak; N^o2 A Debrecenbe eltérített kínai beruházás; – N^o3 A Nagyerdőtől a Keleti-főcsatornáig; N^o4 Gyártás és újrahasznosítás; anyaghiány és környezeti problémák