(Biotechnologi^kaland N^o76)

Előszó   A GMO-lobbi hatására az Európai Bizottság javaslata (címábra) komoly visszhangra talált Európában. A javaslatok közül NGT1 esetében a kockázatelemzés és a jelölési kötelezettség törlése, NGT2 esetében az opt-out lehetőség, vagyis a tagállami önrendelkezés törlése vált ki komoly ellenállást. Érthetetlen számomra, hogy a cégeknek nem kell a detektálásra módszert biztosítani. Ez semmilyen technológia esetében sem merülhetne fel. Ennek tetejében az EUginius adatbázisban már ma is több NGT (ott GE jelölés) előállítási módszere sincs leírva.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A nemzetközi véleménycsere és a hazai múlt megismerése után, ebben a részben a jelenbe érkezünk, és a fontosabb hazai állásfoglalásokat tárgyaljuk meg. Ezek tartalma jól kitapinthatóan a múltra és a nemzetközi szervezetek állásfoglalásaira épül. Ma a mezőgazdasági géntechnológia egyértelműen a politikusok (míg a Fidesz-KDNP elutasító, addig a DK megengedő) és a környezetvédő aktivisták (MTVSz – Fidrich Róbert és Greenpeace – Rodics Katalin) terepe. Én a környezettudományok véleményét próbálom most közvetíteni.

Politikusok kezében

Nem szívesen ásom elő ezeket az írásokat, mert aligha önálló szövegekről van szó, hanem szakértői fülbesúgásokból visszamaradt szövegfoszlányokról. Különösen érzem ezt Fazekas Sándor esetében, akinek Bardócz Zsuzsanna volt az ebbéli szakértője, és Nagy István bemutatkozási szövegében számomra világosan kirajzolódik mosonmagyaróvári egyetemi ex-kollégájának, Dudits Dénesnek az érvrendszere (16. melléklet).

16.mellékletek: Miniszteri vélemények Magyarországon a GM-növényekről   Németh Imre (2005): „Magyarországon a géntechnológiai tevékenységgel kapcsolatos első törvény 1998-ban született meg. Ezt követően 1999-től kísérleti jelleggel végeznek Magyarországon kutatásokat nagyon szigorú feltételekkel… […] a hatályos közösségi szabályok szerint a közös fajtajegyzékben szereplő növényfajták szaporító anyagai minden tagállamban forgalomba hozhatók. 2004. szeptember 8-án az Európai Unió Bizottsága tizenhét darab kukoricamoly-ellenálló, MON 810-es kukoricavonalból származó, géntechnológiával módosított fajtát fajtajegyzékre vett. Tehát ilyen értelemben ez az Európai Unió tagállamaiban is forgalmazható lenne. Magyarország GMO-mentes státusza jelenleg vitathatatlan, hiszen mi 2005. január 20-án végzáradékot jelentettünk be, amit az európai uniós jogszabályok lehetővé tesznek mindaddig, amíg a koegzisztencia, az együtt-termesztési törvényt Magyarországon meg nem alkotjuk” ǁ Gráf József (2006): „Mi emberek különös képességekkel rendelkezünk, és ebben az egyik a kételkedés joga. Örülünk az új felfedezéseknek, és félünk az újtól. Örülünk annak, ha fejlődünk, ugyanakkor szeretjük a régi életmódunkat is megtartani. Ez a kétkedés végigkísér bennünket életünk során […] Ezzel együtt nem dughatjuk homokba a fejünket. Én nem tartom ördögtől eredendő rossznak a génmódosítás használatát vagy a génekkel való együttműködést és munkálkodást a mi szakmánkban sem, hiszen számos jó példa van erre az elmúlt időszakból” ǁ Fazekas Sándor (2017): Magyarország már az elejétől fogva kezdeményező volt a GMO-ellenes összefogásban […] …emlékeztetett az általa korábban indított Szövetség a GMO-mentes Európáért kezdeményezésre, amelyhez tizenegy uniós tagállam és hét unión kívüli ország is csatlakozott” ǁ Nagy István (2018): „…a XXI. századnak megvannak azok a biotechnológiai eszközei, amelyek ezt a folyamatot, amely a természetben önmagától, emberi beavatkozás nélkül is végbe mehetne, csak sok-sok-sok-sok év alatt, azt nemesítésnek, precíziós nemesítésnek kell tekintenünk…”

9.kép: Győrffy Balázs a jövőről, 2018-ban, a vassurányi kastély parkjában (Fotó: Szendi Péter/VN)

Nagy István a Curia döntése után azonnal hátraarcot vett a vendégszövegi állásfoglalásától. Viszont a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közgazdász elnöke beleragadt a szerepébe, és egy darabig még mantrázta, hogy a génszerkesztéssel képzeli el a jövőt (17. melléklet). A NAK 2018. június 20-ai ülésén Gyuricza Csaba (MATE) szintén a génszerkesztés mellett tette le voksát (ugyanilyen hévvel támogatta korábban a GMO-mentes élelmiszerek ügyét, vagyis státusza már haladó spin-doctor), hiszen ő látta a NAK előzetes állásfoglalásának kétoldalas dokumentumát, ami a Curia állásfoglalása után nem látott napvilágot. 2018-ban tehát igen közel álltunk ahhoz (Nagy István, Győrffy Balázs és Gyuricza Csaba véleményei alapján – 9. kép), hogy módosított (génszerkesztett) növényeket termelő országgá váljunk. Ezt csak az Európai Unió Bíróságának (Curia) döntése akadályozta meg, amely szerint a génszerkesztés is GM-növényt eredményez. Mi mást? A GMO géntechnológiai módszerekkel előállított növényt jelent, és a génszerkesztés ilyen. Az idő tájt a Jász-Nagykun-Szolnok megyei NAK-rendezvényen vettem részt, mint előadó, és a vitapartnerem a NAK részéről Petőházi Tamás lett volna, de visszalépett. Azt üzente a rendezvényszervezőknek, hogy a mondanivalója most nem időszerű. Időszerű? A NAK tehát valójában ingadozó NGT-támogatónak tűnik nekem. Összességében támogató, hiszen ifjabb Hubai Imre alelnök (biogazdálkodó) leváltását is az ebbéli ellenvéleményének nyilvánosságra kerülése idézte elő. Győrffy úr először a nyilatkozata miatt etikai vétséggel vádolta meg ifj. Hubai Imrét, majd ennek sikertelensége után bizalmi szavazást kért, ahol Győrffy diadalmaskodott.

17.mellékletek: Politikusi vélemények Magyarországon a GM-növényekről   Ángyán József (2006): „A moratóriumot az EU erre vonatkozó irányelvei alapján mindaddig fenntarthatjuk, amíg a védzáradéki eljárásnak megfelelően megfogalmazott aggályokat független hazai tudományos vizsgálatok a Pannon Biogeográfiai Régióra vonatkozóan nem oszlatták el. Bár az Európai Bizottság a magyar moratórium feloldását kezdeményezte, ám a tagállamok képviselői a 2006. szeptember 18-ai szakmai testületi ülésen a magyar álláspontot, vagyis a moratórium fenntartását 51%-os szavazati aránnyal támogatták” ǁ Font Sándor (2017): „Jogszabályi módosítás lehetőségét is vizsgáljuk a GMO-tartalmú élelmiszerek és takarmányok esetében. Az EU előkészítésében elindult az a terv, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy korlátozzák, illetve megtiltsák a GM-élelmiszerek és -takarmányok felhasználását saját országuk területén. A javaslat nagyon hasonlít a 2015-ben elfogadott irányelvre (EU 2015/412), amely a GMO-k köztermesztésének tagállami tiltását teszi lehetővé. 2015. októberében az Európai Parlament plenáris ülése elutasította a javaslatot, amely javaslat jelenleg nincsen napirenden” ǁ Győrffy Balázs (2018): „…a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke pedig – az agrárminiszterrel egyetértésben – a precíziós genomszerkesztésben látja a jövőt, amikor egy-egy növénynek a saját génjein belül hajtanak végre változást. Egyedül ez a korszerű technológia ad választ a klímaváltozás és a népességnövekedés problémáinak megoldására – fogalmazott.”

10.kép: Nagy István 2021-ben ifj. Rádi Feríz társaságában megtekint (Fotó: Rádi Feríz FB lap)

Megnyilatkozásait tekintve, a génszerkesztéssel kapcsolatos hazai álláspont egyáltalán nem stabil, bár annak látszik. Politikusok kezében a döntés, akik ezt a kérdést átlátni nem képesek. Arrafelé hajlanak, amerre az információs szél dönti őket. A valóságos kutatók, akik láttak már GM-fajtát, csak fülbe súghatnak. Jellemzően a Budai Gyula által 2014-ben szervezett GMO-Roadshow előadóinak csak 15%-a volt kutató, a többség hatósági ember volt, irányított irodai gyakorlattal. Elég világos tehát, hogy hazánkban ma az ingadozó politika és nem a vele foglalkozó tudomány dönt a géntechnológia ügyeiben. Márpedig a szakpolitika ismeretigénye és kutatási támogatása pro és kontra oldalon is a zéróhoz közelít. Nem kell a politikusoknak a tényleges tudás, csak megzavarná őket a tisztánlátásban. A NAIK-ban az általam vezetett takarmányozási vizsgálatok tárcatámogatását Jenes Barnabás (később MTA adminisztráció) ideje alatt leállították. Mégis sikerült befejeznünk. A szakmai megítélést a géntechnológia területén a gazdaságpolitikaival helyettesítették, és jogászok kezelték (lásd Alaptörvény). Jelenleg a kormány döntései mögött nemzetközileg jegyzett szakértő nem látható, aki irányítaná a hatósági elutasítást vagy támogatást. Az IMBE elnöke (Nagy István az érdeklődői között található – 10. kép) ma elégedett a kormánypolitikával, és rendkívül fontosnak tartja a széles körű egyeztetést, a párbeszédet a környezet-egészségügyi minősítők és a biotechnológusok között. Én úgy látom, hogy ez csak udvarias formalitás. Szerintük fontos, hogy az objektív fogalmak alatt mindenki, aki minősít és döntést hoz, ugyanazt értse. Ez a terminológiára fókuszáló ügykezelés azonban kezdetektől fogva abszurd – lásd meddő viták viták a genetikailag módosított, a génpiszkált, a génsebészet, a precíziós nemesítés körül. A fogyasztói ellenzés nem a megnevezések miatt alakultak ki, hanem a hozzájuk társuló kommunikációs deficit miatt, ami szakszerűtlen volt. A probléma valójában az, hogy az értelmes párbeszédhez aligha van ma olyan, aki össze tudna szervezni a hajdani GMO-Kerekasztalhoz hasonló képződményt, mondjuk NGT-Kerekasztal néven, hiszen a politikai felügyelet masszív és a döntéshozás központosított. A politikusok egy része a többször módosított Alaptörvény erejében bízik (nem kellene, mert nem áll stabil biológiai alapokon), más része az IMBE hurráoptimizmusát vallja. A GMO-mentes kereskedelmi kategória (a NAK-tól Zászlós Tibor képviseli – 11. kép) az ebben utazókat szintén közönyössé tette a hazánk GMO-mentességének valóságos megokolásával kapcsolatban. Úgy gondolják, a negatív jelölés jó üzlet lehet, akár a biotermékek esetében is.

11.kép: Zászlós Tibor és Gyuricza Csaba kézfogása 2019-ben a GMO-mentesség ábrándjáért (forrás)

A hazai természetvédelem véleménye egy lehetséges új géntörvényről

A nemzetközi viták után – nagyon hasonló hangvételekkel – a hazai vita- és állásfoglalás-párbaj is elkezdődött. A dolog politikai szempontból is bizarr, hiszen a Fidesz-KDNP elvileg géntechnológia-ellenességgel tűnt ki eddig, míg a DK megengedő politikával, aminek Vágó István adott legkorábban hangot, amihez Györgyey János az Együtt politikusa csatlakozott. Utóbbi úr GMO-ügyekben sokáig Dudits Dénes jobbkeze volt, most az IMBE elnökségében sem kapott helyet; viszont 2020-tól az extravagánsan hangoskodó és saját képességeit meghaladóan megbélyegzésre törekvő Szkeptikus Társaság alelnöki székét foglalta el, amiben elemében lehet. Szerintem a Szkeptikus Társaság már régen megérdemelte a saját Lapos Föld-díját.

18.melléklet: Magyar Természetvédők Szövetségének álláspontja (2023. július) Az Európai Bizottság ma közzétette a génmódosított növények új generációjának (új GMO-k, vagy most már úgynevezett »új génkezelési technikák«) deregulációjára vonatkozó jogalkotási javaslatát. A javaslat eltörölné az engedélyezési és jelölési követelményeket, az élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi vizsgálatokat és az új GMO-kra vonatkozó mindenféle felelősségi eljárást. Ennek következtében a fogyasztók, a gazdák és az élelmiszer-feldolgozók nem kaphatnának tájékoztatást arról, hogy az általuk termesztett, vásárolt és elfogyasztott növények és élelmiszerek tartalmaznak-e új GMO-kat vagy sem […] A Magyar Természetvédők Szövetsége felszólítja a kormányt, valamint az európai parlamenti képviselőinket, hogy utasítsák el a Bizottság javaslatát. Az EU Tanácsa és az EU Parlamentje is beleszólhat a végleges jogszabályba az elkövetkező hónapokban […] A MTVSz szerint: Az Európai Bizottság deregulációs javaslata az alábbiakat jelenti: (i) Új, nem tesztelt GMO-k [értsd NGT-k] kibocsátása a természetbe; (ii) A fogyasztóknak az európai szerződésekben és az EU általános élelmiszerjogában meghatározott tájékoztatáshoz való jogának megszüntetése; (iii) Megfosztja a kormányokat attól a joguktól, hogy területükön betiltsák az új GMO-k [NGT-k] termesztését (2015 óta 17 kormány tiltotta be a génmódosított szervezetek termesztését); (iv) A biotechnológiai ipar alapvető felelősségének, kötelezettségeinek eltörlése; (v) Lehetetlenné tennék a nemzeti hatóságok számára az új GMO-k élelmiszer-biztonságának ellenőrzését, mivel a biotechnológiai iparnak már nem kell vizsgálati módszereket biztosítania, és a piaci szereplők sem kötelesek nyomon követni a terméket az élelmiszerláncban; (vi) Precedenst teremtene az óriáscégek által irányított jogalkotásra.

Kétségtelen a Friends of Earth szervezetével való gondolati rokonság, ami érthető is, hiszen társszervezetek [18. melléklet; 7. ábra]. Az új GMO-k kifejezés itt magyarázatra szorul. Ez itt az NGT fogalmával azonos. Az MTVSz nyilván a Curia jelenleg is érvényben lévő döntéséből indul ki, hogy a géntechnológiával előállított szerkezetek mindannyian a GMO jogi kategória hatálya alá esnek, ezért is jogosan ignorálja a jelenleg javaslati szintű NGT terminust. A vélemény azonban így is érhető, és egyértelműen elutasító. A történetben az óriáscégek által irányított jogalkotásra való utalás szerintem kifejezetten a lényegre tapint.

7.ábra: Az európai géntörvény módosításának nemzetközi és hazai (szaggatott vonal) főszereplői

A hazai biotermesztők véleménye egy lehetséges új géntörvényről

A hazai biotermesztők véleményének képviselete jelenleg megoldatlan. A korábbi Roszík/Czeller-vezetés kezéből az irányítás az ÖMKI Kft. vezetőjének a kezébe csúszott át.

19.melléklet: A magyar biotermesztők (ÖMKI Kft.) véleménye 2018-ból a génszerkesztésről   A genomszerkesztésnek nincs helye a biogazdálkodás gyakorlatában. Kutatásai során az ÖMKI Kft. nem foglalkozik a génszerkesztéssel, mint lehetséges nemesítési eljárással. A növénynemesítéshez kötődő nemzetközi projektjeink (Liveseed, Diversifood, SolACE) mind olyan megoldásokat keresnek, melyek megfelelnek az ökológiai gazdálkodás etikai elvárásainak. – mondta Drexler Dóra [19. kép]. »Az ÖMKI Kft. messzemenőkig támogatja az IFOAM lobbimunkáját a génszerkesztési eljárások nyomon követhetővé tételéért« – hangsúlyozta az ügyvezető […] »Nem zárhatjuk ki, hogy a jövőben létrejöhetnek gyakorlati előnyöket és elfogadható kockázatokat felmutató, új nemesítési eredmények a biotechnológiai kutatásokból. Ma azonban ez csak feltevés, hiszen nem látunk ilyen eredményeket. Megértem, ha valaki már önmagában ezt a hipotézist is elutasítja, de ez alapján azt állítani, hogy szorgalmazom a GMO-k bevezetését az ökogazdálkodásba, nem állja meg a helyét« – tette hozzá Drexler Dóra […] Természetesnek tartjuk, hogy a különböző nézeteket valló szakemberek, akár az ökológiai ágazaton belül sem értenek mindenben egyet, és vitára bocsájtják véleményüket, így például a genomszerkesztési eljárások gyakorlati alkalmazhatóságáról és szabályozási igényeiről. Szorgalmazzuk az építő párbeszédet és eszmecserét, mivel a résztvevőket ez további gondolkodásra és a jó megoldások keresésére sarkallja. Örömteli, hogy az ökológiai (értsd ökogazdálkodási) szektor más hazai szereplői is felszólalnak az új génszerkesztési technológiák szabályozatlan mezőgazdasági alkalmazása ellen.

Az IFOAM véleményéhez képest (N^o1 – 5. melléklet) ez feltételes módban maszatolóan megengedőbb álláspont (19. melléklet). Mondhatni, politikusi kvalitásokat mutatva nyitva felejti a kaput. A biogazdálkodás nem fogadhatja be a géntechnológiát, mert vásárlói azonnal elfordulnának tőle. Kétlem, hogy ez lenne a hazai biotermesztők képviselőinek (12. kép) általánosan elfogadott álláspontja. A felszólalás szépséghibája, hogy nem valóságos kutatóintézet teszi ezt, hanem egy Kft., amely sohasem foglalkozott kutatási szinten GMO és NGT növényekkel, vagyis tapasztalatai nincsenek.

A biotermesztés nem tudományos kategória, hanem meggyőződésen alapuló. Muszlimnak sem kínálunk sertéshúst a táplálkozástudományi ismereteinkre hivatkozva! A biotermesztés szabályainak ellentmondásai a szintetikus növényvédő szerek elutasítása területén is kritizálható. A génszerkesztéssel elért NGT növények használata sohasem volt bioterméket eredményezne, aminek még neve sincs. A piacon szerintem úgy járna, mint az integrált növényvédelemben részesült termék, amire nem alakult ki vásárlói kör. Az IFOAM (Drexler alelnökkel együtt) szerintem ezt a vonalat a soraiba – a saját érdekei miatt (a vásárlóitól függ) – be sem fogadhatja.

12.kép: Drexler Dóra (Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Kft.) 2019-ben (forrás)

20.melléklet: Pusztai Árpád és Bardócz Zsuzsanna véleménye 2010-ben   Az Egyesült Államokban, a GM-növények 1996-ban jelentek meg az élelmiszerláncban. Ott ezek a termékek mindmáig jelölés nélkül kerülnek forgalomba, s az engedélyezés alapját a mai napig a lényegi azonosság elve képezi. Alig ismertek független kutatók által végzett vizsgálatok eredményei. Az emberekkel végzett (sic!) tudományos kísérletek szinte teljesen hiányoznak a tudományos irodalomból. Ennek ellenére egyre több génmódosított összetevőt engednek be a táplálék- és takarmányláncba. Nő azoknak a tudományos közleményeknek a száma is, amelyek a GM-növények egészségkárosító mellékhatásaira mutatnak rá. A jelenleg forgalomban lévő – és így a táplálékláncban is megjelenő – GM növényekről elmondható, hogy ezek túl korán, megfelelő biztonsági vizsgálatok hiányában kerülnek fogyasztásra, hosszútávú hatásaik teljesen ismeretlenek, így veszélyeztethetik a jövő nemzedékek egészségét. Éppen ezért bevizsgálásukhoz elengedhetetlen lenne szigorú és általánosan elfogadott tesztelési módszereket kidolgozni.

Hazai könyv ebben a témában 2004 jelent meg a szerzőpárostól. A lektora lettem volna, de gyenge színvonala miatt ettől a pozíciótól visszaléptem. Nem lehet egyetlen, a gyakorlatban meg sem jelent, kellően nem publikált kísérletsorozatból olyan messzemenő következtetések levonni (20. melléklet), mint amit Bardócz Zsuzsanna (13. kép) máig változatlanul képvisel. Az agrártárca munkatársaként és Fazekas Sándor tanácsadójaként komoly szerepe játszott a hazai szabályozás alakulásában. Nagyrészt, a mára kifejezetten konteo-elméleteket pártoló megnyilatkozásainak köszönhető, hogy a GMO-Kerekasztalt feloszlattam, hiszen az elfogulatlan, tudományos alapú értékelés rajta keresztül már csorbát szenvedett.

13.kép: Bardócz Zsuzsanna 2022-ben (forrás)

Előző részek: Génszerkesztés a mezőgazdaságban – N^o1. Az Európai Bizottság javaslata a liberalizálásáról és az azt követő nemzetközi visszhang; N^o2. Barangolás a hazai mezőgazdasági géntechnológia múltjában

(folytatása következik)

Darvas Béla