(Biotechnologi^kaland N^o73)

Előszó: Ez a cikksorozat eredetileg a véleményvezérek (nemzetközi és hazai) ismeretterjesztő lapokban megjelent legfontosabb állításait mutatta volna be a génszerkesztéssel létrehozott szervezetek forgalmazásával kapcsolatosan felvetett új jogi szabályozás kérdésköre kapcsán, és két oldalról kritizáltuk volna a megjelent véleményeket. Az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiai Egyesület vezetőségétől az elnöke (akivel a munkát elkezdtük, majd leálltunk) azonban eredeti szándéka ellenére sem kapott engedélyt a közreműködésre. Így a Magyar Ökotoxikológiai Társaság alapító elnökeként, magam igyekszem ebben a fontos ügyben kiegyensúlyozott módon érvelni. Előre bocsátható, hogy a jelenkori génszerkesztési vitában visszaköszönnek, újra elhangzanak a húsz éve már hangoztatott és Európában hatástalan érvek az akkori GMO-kal kapcsolatban, amelyeket ugyanolyan hévvel, retorikával és be nem váltott ígéretekkel lobbiznak a növényi géntechnológusok, mint most. Magyarország az ügyben egyetlen fajtajelölttel sem büszkélkedhet, és a kifejlesztéshez csak multinacionális céggel együtt lenne esélye.

A géntechnológiai úton módosított (GM-) fajtacsoportokat a fajtatulajdonosok adatbázisa (ISAAA) mutatja be legpontosabban. Jelenleg 541 géntechnológiai úton módosított szervezetnek (GMO-nak) minősített genetikai eseményt (egyszeres és többszörös fajtacsoportok) tartanak nyilván, de ezekből igen sok – különféle okok miatt – nem kapható. Az Európai Unió ezek használatát a szabadkereskedelmi megállapodás miatt nem tilthatja, de vetésüket jelentősen megnehezíti. A tagországok többségében találunk nemzeti vetési moratóriumot, miközben a GM-szója (nagy része az amerikai kontinensről származó glyphosate-tűrő) szabadon behozható az Európai Unióba. Vagyis a nemzeti moratóriumok nem a GM-növények importját, hanem azok termesztését tiltják az érintett országokban – döntően környezetvédelmi (lásd fajtahibrid-képződés) és nemzeti önrendelkezési okokból.

Ma a szakirányú európai adatbázisban (EUginius – 800 fölötti fajtacsoport) 53 GE (genetically engineered) jelzésű növény- és 5 állatfajtát találunk, amelyek egyikének sincs engedélye az Európai Unióban. Közöttük olyan növény- és állatfajok is vannak, amelyek Európa viszonyai között nem értelmezhetők (avokádó, banán, manióka, cukornád, narancs vs. gömbhal, vörös tengeri sügér, tilápia stb.). Nézzünk egy példát az igazán extrára. A Kindai és Kyoto Egyetemek által vezetett kutatócsoport Crispr/Cas9 segítségével létrehozott egy tigrisgömbhal-változatot (címkép). Elcsöndesítették a hal étvágyát szabályozó gének működését. Ez elvileg mutáció révén a természetben is előállhat. Ennek eredményeként a hal metabolikus zavarokkal (betegségnek nevezhető) néz szembe. A természetes fajokhoz képest takarmányfelvétele fokozódik, és nagyobb súlyt ér el: a génszerkesztett halak 1,9-szer nagyobbra nőnek, mint az egészségesek. Ez azt jelenti, hogy a mutáns rövidebb idő alatt piacra küldhető, ami versenyelőnyt jelent. A génszerkesztési technológiát szabadalom védi, vagyis a szabadalmi helyzet így is előáll. Kétségtelen persze, hogy a Crispr/Cas9 módszer esetében áll a bál.

Genetikai egyszeregy   Crispr/Cas9 → génszerkesztési módszer; DNS → örökítőanyag; GMO → géntechnológiai úton módosított; géncsendesítés → bizonyos gének elhallgattatása (génkópiaszám-csökkentés); genom → a teljes genetikai kód; locus → génhely; mutáns → az átlagtól eltérő genomú egyed; NGT → új genomikai technikával módosított (lásd még GE); opt-out jog → géntechnológia termékpiacán az engedélykérelem területére vonatkozó kimaradásra lehetőség, amely szerint a termék az EU pozitív döntése esetén sem vonatkozik az engedély az érintett tagországra; rezisztens → ellenálló

Persze nem csak ilyen kezdeményezések akadnak, hanem a kereskedőknek fontos barnulásgátláson túlmenően az Európai Unióra (EU) nézve pozitív próbálkozások is (pl. sótűrő, szárazságtűrő, baktérium- vagy vírusrezisztens fajták).

Főként Crispr/Cas9-típusú módosításokra lenne érvényes a liberalizáció? Miért éppen ezekre, hiszen ezekkel transzgenikus szervezet is előállítható így, mint láthatjuk a gyomirtó-tűrő változatok esetében.

Egyáltalán hány valóban termesztett/tenyésztett génszerkesztett fajtacsoport (new genomic techniques → NGT) van? Csupán kettőt látok terméknévvel. Ilyen az SU Canola gyomirtó-tűrő (ALS/AHAS – indukált mutáció) olajrepce (Cybus) és a GreenVenus (Intrexon) barnulás-gátolt (géncsendesítés) fejes saláta. Elég szerény gazdasági eredmény, és az átalakítás pontos módja szerintem nem kellőképpen dokumentált. Vagyis eddig az egyetemi próbálkozások ellenére is kifejezetten piaci szereplőkről van szó.

Hogyan ellenőrizhetik ma az Európai Unió határainál a genetikai módosítás tényét? Mi erre egyáltalán a – gyakorlati és elvi – lehetőség? Csak nem az önbevallás, ami például az Egyesült Államokban elő sem írt? Lehetséges, hogy az EU annak beismerésére kényszerül, hogy a genomszerkesztés ellenőrzése nem megoldható? Akkor hogyan lehet így üzletelni? Az élelmiszer-kereskedelem az Egyesült Államok és az EU között befuccsolhat, hiszen többségében ki sem mutathatók ezek a genetikai változtatások (kimutatási módszert sem kell adni), és a jelöletlenség miatt erre hatósági esély sincs (lásd RASFF). Indulhat tehát a zűrzavar és a pénzügyi spekuláció.

Szivárogtatás az Európai Bizottságnál

A jogszabály végső formájának megjelenése előtt (munkaterv lásd 1. melléklet) a főbb álláspontok már ismertekké váltak, s mindkét oldalon beindult a területen a lobbizás annak íratlan szabályai szerint.

1.ábra: A génszerkesztéssel kapcsolatos munkarend (Friends of the Earth/MTVSz)

1.melléklet: Az Európai Bizottság kiszivárgott álláspontjai (2023. június)   Új genomikai technikákat (NGT) vezetnek be bizonyos géntechnológiai technológiák gyűjtőfogalmaként, amelyek célja a DNS pontosabb megváltoztatása, mint a régi módszerekkel, azáltal, hogy a változásokat a genom előre meghatározott locus-aira irányítják. Ezek közül a technológiák közül a legjelentősebb és legnépszerűbb a Crispr/Cas […] …az NGT-k 1. kategóriája egyenértékűnek tekintendő a hagyományosan nemesített növényekkel, és a továbbiakban nem igényel előzetes eseti kockázatértékelést. Elegendő lenne, ha a gyártók értesítenék az illetékes nemzeti hatóságokat. Ez magában foglalhatja a benyújtott információk bizalmas kezelésére vonatkozó kérést. Nincs szükség a termék GMO-ként való nyilvános címkézésére. Csak a vetőmagon kell feltüntetni az új genomikai technika 1. kategória címkét, és egy nyilvántartás felsorolja az NGT1-ként elfogadott növényeket. Nincs szükség a GMO egyedi azonosítójára, sem a tulajdonság és esetleges keresztezésének nyomon követésére szolgáló egyéb módszerre […] Egyetlen kivételként a gyomirtó szerrel szembeni toleranciát [van idegen gén – NGT2] kizárnák az 1. kategóriából […] A GMO-mentes termesztés és feldolgozás szennyeződésének megelőzését célzó intézkedések az egyes tagállamok hatáskörébe tartoznának.

Messzemenően indokoltnak tartom a géntechnológia húszéves haladását eddig ignoráló európai géntörvény korszerűsítését. Ugyanakkor egyáltalán nem tartom támogathatónak a jelölés, követés és elővigyázatossági rendszabályok (pl. izolációs távolság, együtt-termeszthetőség) törlését egyetlen esetben sem. A szóba kerülők még többségében a géncsendesítés eseteire vonatkoznak. A keresztszennyezés nemzeti hatáskörbe utalása (lásd intraspecifikus hibridek, feldolgozási tevékenység) számomra az EU felelősség elől való menekülését jelenti (1. melléklet).

Ellenzés (ENSSER, FOEE és IFOAM)

A kiszivárogtatás persze folyamatos volt, vagyis jelentős ellenvélemények korábban is elhangzottak. Lássuk ezek közül három – kutatói (2. melléklet), természetvédelmi (3. melléklet), illetve biotermesztői (4. melléklet) – szerveződés/szervezet véleményét és kritikai meglátásait.

2.melléklet: A társadalmi és környezeti ügyekben felelős kutatók (European Network of Scientists for Social and Environmental Responsibility, ENSSER) meglátásai (2023. július)   Az Európai Bizottság javaslata tudományos szempontból elfogadhatatlan, megszünteti az elővigyázatosság elvének rendelkezéseit, és veszélyezteti a lakosságot és a környezetet. A kritikus tudományos szakértelmet és az azt alátámasztó tudományos bizonyítékokat teljes mértékben figyelmen kívül hagyja. A javaslat kizárólag az állami és magán biotechnológiai ágazat iránymutatásait és állításait követi, ezért egyoldalúnak minősíthető […] …komoly eltérést jelent a tényeken alapuló tudományos eredményektől és kockázatértékeléstől, valamint az elővigyázatosság elvétől […] Azokat az új géntechnológiai módosítási technológiákat (és alkalmazásaikat), amelyeket évek óta nem próbáltak ki és nem teszteltek valós szabadföldi körülmények között, és amelyeket szisztematikusan nem értékeltek az egészségre és a környezetre gyakorolt hatásuk szempontjából, meghatározásuknál fogva nem mentesíteni, hanem éppen szigorúan szabályozni és nyomon követni kell […] Végül fontos megjegyezni, hogy az e rendeletek hatálya alá tartozó szervezetek a növények teljes spektrumát lefedik. Míg a megbeszélések középpontjában a főbb egynyári növények állnak, a rendelet ugyanúgy kiterjed az új technikákkal genetikailag módosított összes többi növényre, beleértve a vadon élő növényeket, az erdei fákat és a ritka, őshonos növényeket stb., amelyek potenciálisan jelentős hatást gyakorolnak a környezetre, a fenntarthatóságra és az egészségre.

Az ENSSER-állásfoglalás előfutáraként, 2022. októberében 103 nemzetközi tudományos szakértő aláírásával született meg az a petíció, amely leszögezte, hogy a génszerkesztés nem precíziós nemesítés, és az ilyen megnevezése félrevezető. Az állásfoglalás az Egyesült Királyságban a genomszerkesztett szervezeteknek a géntechnológiai szabályozás alól történő kivonására indított Európai Uniós jogi kezdeményezés parlamenti vitáját megelőzően mutatott rá arra, hogy a genomszerkesztés sem nem precíziós, sem nem nemesítés, és a precíziós nemesítés megnevezést a technológia népszerűsítésére hozták létre, ám a név megtéveszti a törvényhozókat. Kapott-e a 2. mellékletben foglaltaknál elmarasztalóbb kritikát független és a területen nemzetközileg jegyzett kutatóközösség részéről bármi is? Nem mellesleg, a szöveggel teljességgel egyetértek.

3.melléklet: A természetvédelem (Friend of the Earth Europe) ellenvetései (2022. december)   Európa ismét jelentős válaszúthoz érkezett a géntechnológiával módosított növények (új GMO-k) új generációja által vezérelt intenzív mezőgazdaság és a valóban fenntartható gazdálkodási rendszerekre való áttérés között. 2023 tavaszán az Európai Bizottság javaslatot tesz az új GMO-technikákkal – többek között a Crispr/Cas9-cel – létrehozott növényekre vonatkozó biztonsági és címkézési akadályok megszüntetésére [címkép] […] A FoEE arra a következtetésre jutott, hogy az új GMO-k elterelik a figyelmet az élelmiszer-biztonság és a természet helyreállításának valódi megoldásaitól: az ökológiai gazdálkodásról […] Az új GMO-k piacvezetője a Corteva, a Syngenta, a Bayer/Monsanto. Az ipar egyre hangosabban követeli az új GMO-k kivételét a jelenlegi biztonsági és címkézési szabályozásból. Ez lehetővé tenné számukra, hogy végre belépjenek az EU élelmiszerpiacára, és eladják GM-élelmiszereiket olyan fogyasztóknak, akik választási lehetőség esetén nem vásárolnák meg azokat. Európa régóta ellenáll a GMO-knak: míg több mint 60 GMO EU-ba történő behozatala engedélyezett [!], a szupermarketek a 2000-es évek eleje óta fokozatosan megszüntették azok forgalmazását [nincs érdeklődő vásárló].

A GMO takarmányok és élelmiszerek jelen lehetnek az EU élelmiszer- és takarmánypiacain. A takarmányozásban a GM-szója használata súlypontos. A GM-növények vetése majdnem lehetetlen az EU-ban, kivéve a MON 810 jelzésű kukoricamoly-ölő kukoricát Spanyolországban (3. melléklet). A hazai élelmiszerpiac a hatóságaink szerint nem forgalmaz GM-élelmiszereket. Nálunk működik a GMO-mentes (pl. tej, tojás, húsáru) jelölés, ami nem támasztható alá műszeres mérésekkel, csak takarmányozási dokumentációval. Mint kereskedelmi fogás, szerintem teljesen abszurd fogalom. Az NGT-szabályozás különféle megoldások alapján történik jelenleg (2. ábra) és még sok országban nem döntöttek. Az Európai Bizottság javaslata a NGT1 ≠ GMO szabályozásváltoztatás irányába mutat.

2.ábra: Szabályozási típusok (Schmidt et al., 2020; Sprink et al., 2022 nyomán)

4.melléklet: Markáns ellenzés a biotermesztőktől (IFOAM) (2023. július)   Az International Federation of Organic Agriculture Movement (IFOAM) Europe úgy véli, hogy az »új genomikai technikák« (NGT-k) deregulációjára irányuló bizottsági javaslat elhibázott, az európai vetőmagok autonómiájára nézve veszélyes, és elvonja a figyelmet a mezőgazdaság fenntarthatóság felé történő elmozdulásához szükséges agroökológiai megoldásokról. Az ökológiai mozgalom sürgeti az európai parlamenti képviselőket és a kormányokat, hogy tegyenek lépéseket a gazdálkodók és a fogyasztók azon szabadságának védelme érdekében, hogy ne használjanak vagy vásároljanak géntechnológiával előállított termékeket, és akadályozzák meg a genetikai erőforrások szabadalmak révén történő monopolizálását […] A fogyasztók tudni akarják, hogyan állítják elő az élelmiszereiket, és elvárják, hogy az ökológiai termelés génmódosítás nélkül történjen. A fenntarthatóság szempontjából az ökológiai mezőgazdaság élen jár abban, hogy mezőgazdasági rendszereinket olyan gyakorlatokra állítsuk át, amelyek jót tesznek a biológiai sokféleségnek és a bolygó állapotának. Mozgalmunk sikere a fogyasztók bizalmától függ, és az összes GMO nyomon-követhetősége és címkézése elengedhetetlen az ökológiai piac és az ökológiai termékek hírnevének védelméhez […] Az ökológiai mozgalom felszólítja az európai parlamenti képviselőket és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a kockázatértékelés, a nyomon követhetőség és a fogyasztói címkézés elveit minden GMO-ra alkalmazzák, beleértve a génszerkesztésből származó növényeket is.

Idegenbeporzó növényeknél reménytelen az együttes termesztés (koegzisztencia), hiszen a biotermesztés akkor kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Gazdasági érdekből is érthető hát, hogy a biotermesztők a legerősebb és legkitartóbb ellenzők (4. melléklet). Új technológia nem akadályozhatja meg egy korábbi technológia gyakorlatban maradását, ha arra vásárlói kereslet mutatkozik. E tekintetben a biotermesztés érvei felé hajlik a mérleg nyelve. Nagyon igazolhatatlan kezdeményezés azonban a GMO-mentes termelés, ami ellenőrizhetetlen és kimutathatatlan (2. kép). Ezzel a címkével nálunk ábrándot árusítanak, hiszen még azt sem mutatta ki a tudomány hitelesen, hogy a fogyasztó állatok egészsége súlyos csorbát szenvedne, nemhogy ezek termékei tartalmaznának bármilyen gyanús elváltozást, ami az emberi egészséget befolyásolhatja. E tekintetben az Alaptörvényünk érintett passzusa a testi és lelki egészségről (szellemi tulajdonosa máig nem jelentkezett, de elég könnyű kitalálni) tudományosan nem alátámasztott, túlzó tévedés! Viszont nemzetgazdasági érdekből, a saját fajták védelme miatt nagyon is érthető lenne az alaptörvényi védelem.

2.kép: A ’GMO-mentes tej’ dicsőítése 2015-ben (Fotó: Kocsis Zoltán)

Üdvözlés (EuropaBio és Euroseeds)

Támogatók is akadnak. Az EuropaBio és a vetőmagipar (Euroseeds), aminek a szabadalmak (eljárás és termék) miatt a legnagyobb vesztenivalója van.

5.melléklet: Az európai géntechnológiai lobbi (EuropaBio) véleménye   »Az EuropaBio örömmel látja az első lépéseket a géntechnológiával módosított jogi keretrendszer korszerűsítése felé, és kéri a mikroorganizmusokra való kiterjesztését« – mondta Claire Skentelbery, az EuropaBio főigazgatója. »Az országok világszerte már elfogadtak olyan szabályozási kereteket, amelyek támogatják az innovatív biotechnológiai termékek és folyamatok piacra jutását, és ez jelzi a globális ipari átmenetet a fosszilis tüzelőanyagokról a biogazdaság felé.« […] A javaslat hatálya a növényekre korlátozódik, miközben más, ipari biotechnológiát alkalmazó ágazatok is jelentős előnyökkel használhatnák az új genomikai technikákat. A mikroorganizmusok és a mikrobiális fermentációval előállított termékek jelentősen hozzájárulnak a fenntartható élelmiszerrendszerek kialakításához és a gyártási folyamatok átalakításához az ágazatokban. Ezért az EuropaBio felhívása, hogy az új genomikai technikákról és az EU GM-jogszabályairól szóló vitáknak szélesebb körűnek kell lenniük. A javaslat továbbá előíró jellegű marad, mivel csak bizonyos technikákra összpontosít. Egy tudományos alapú keretrendszer inkább a kifejlesztett termékeket venné figyelembe, mint a kifejlesztésükhöz használt eljárásokat, különösen akkor, ha a terméket természetes úton vagy a technikák bármely kombinációjával is el lehetett volna érni. Ez a következetes és bizonyítékokon alapuló megközelítés hosszú távú szabályozási biztonságot nyújtana az ipar számára, valamint jobb globális harmonizációt eredményezne.

Az EuropaBio véleménye (5. melléklet) a szélesebb körű megvitatásra történetesen igaz, hiszen a mikrobiális géntechnológia nemzetközi sikerei vitathatatlanok (lásd gyógyszeripar). Az is méltánylandó, hogy nem az előállítás módszere (ez egy régi vitapont újbóli felmelegítése), hanem a termékben megtestesülő pontosság és hasznosság a lényegesebb. Hiba a jogi szabályozás Crispr/Cas9 módszerre való egyszerűsítése. Szomorú, hogy az egykori tag utódja (BZBE → IMBE) nem követi ezt a korszerűbb érvelési stílust (lásd a harmadik részben).

6.melléklet: A vetőmagosok (Euroseeds) véleménye (2023. július)   Az NGT-kre vonatkozó első javaslat az, hogy a célzott mutagenezis és ciszgenezis módszerekből származó növényeket különböztessék meg a több mint két évtizeddel ezelőtt szabályozott transzgenikus GMO-termékektől. A növényi termékek két konkrét kategóriáját határozza meg, amelyek mindegyike kiigazított szabályozási követelményekkel és engedélyezési eljárásokkal rendelkezne. Ebben az esetben a hagyományos-szerű, NGT1 kategóriába tartozó növények, azok, amelyek korábbi nemesítési módszerekből is származhattak, vagy természetes mutációként is fellelhetők… […] Az Euroseeds kijelentette, hogy még mindig látnak néhány következetlenséget a javaslatban, amelyek úgy tűnik, hogy elválasztják a hagyományos-szerű NGT növényeket a hagyományos nemesítésből származó növényektől. Ezek a következetlenségek magukban foglalják például az NGT-ből származó növények ökológiai gazdálkodásban való felhasználásának tilalmát és a vetőmagzsákok címkézésére vonatkozó egyedi követelményt. »Ez logikátlan. Először megállapítottuk, hogy a termék hasonló ahhoz, amit korábbi és kevésbé pontos módszerekkel elérhetünk, majd megtiltottuk a használatát a gazdálkodóink jó részének« – mutatott rá von Essen. »Ez indokolatlan diszkrimináció. Minden gazdának joga van választani.« […] »Ez egy fontos pillanat Európa számára« – mondta von Essen záró megjegyzéseiben.

Húsz évvel ezelőtt is megbukott retorika az, amivel az Euroseed vezetői próbálkoznak (6. mellékletek). Ez az arrogancia újrateremti majd a fogyasztók ellenállását, és maga ellen fordítja a teljes bioágazatot és a vele rokonszenvedő környezetbarát mezőgazdasági termelés képviselőit. Szerintem ez a lekezelő stílus az, ahogyan nem szabad kommunikálni a mezőgazdasági géntechnológia oldalán! Hihetetlen lenne nekem, ha a fajtatulajdonosok elhallgathatnák az előállítás technológiáját (3. ábra), a kimutatás lehetőségét, és eltöröltetnék a címkézést. Az európai fogyasztó önrendelkezési joga sérülne így.

3.ábra: A génszerkesztett növények és fejlesztőik 2021-ben (forrás)

Vezető lapok hezitációi (Euractiv és Politico)

Sokan és sokfélét írnak a kérdésről, közülük az Európai Unió vezetéséhez közelálló két lap véleményét emelem ki.

7.melléklet: Vélemény az Euractiv lapján (2023. június)   Az Európai Bizottság arra törekszik, hogy bizonyos génszerkesztett növényeket hagyományosan előállított növényekként kezeljenek… […] »A GMO-kra vonatkozó jelenlegi jogszabályok engedélyezési eljárása és kockázatértékelési követelményei nem igazodnak a célzott mutagenezis és ciszgenezis révén nyerhető potenciális növényi termékek sokféleségéhez, és ennek következtében bizonyos esetekben a szabályozás aránytalan vagy nem megfelelő« – olvasható az ARC2020 élelmiszer- és gazdálkodási platform által megszerzett szövegtervezetben… […] …a szövegtervezet két jövőbeli útvonalat javasol a génszerkesztett organizmusok számára. Ez azt jelentené, hogy minden olyan génszerkesztett növényt, amelyről úgy vélik, hogy »természetes módon vagy hagyományos nemesítés útján előfordulhat«, az úgynevezett »1. kategóriájú« új genomikai technikák (NGT) közé sorolná. Ez azt jelenti, hogy »a hagyományos növényekhez hasonlóan« kezelnék őket, és mint ilyenek, »nem igényelnének engedélyt, kockázatértékelést, nyomon követhetőséget és címkézést«. Az e hatályon kívül eső fajtákat »2. kategóriájú« NGT-knek neveznék, és kiigazított értékeléssel történő engedélyezésre lenne szükségük a különböző kockázati profiljaik figyelembevétele és a felderítési kihívások kezelése érdekében. Ez magában foglalja az összes gyomirtószer-tűrő növényt.

Ami a genetikában megtörténhet (lehetőség), az megtörténik (valóság). Viszont megmarad-e a környezetünkben az eseti mutáció, vagy ahogy jött, úgy tűnik el? Muzeológusok jól ismerik a ritka fajok fogalmát, amelyek közül több, ahogyan megmutatkozik egy-egy konkrét helyen, úgy tűnik azután el. Kiszelektálódnak a domináns népességből. Erről a populációgenetikai kitételről megfeledkeztünk?

További kérdés a genomszerkesztés miatt (is) módosuló beltartalom. Nyilvánvaló, hogy burgonyaféléknél vagy zellernél a szigorú beltartalmi ellenőrzés elengedhetetlen, hiszen mérgező vegyületeket is termelhetnek. Ezekben az esetekben az éveken keresztüli monitorozás elkerülhetetlen (7. melléklet).

8.melléklet: Vélemény a Politico lapján (2023. július)   Az új jogszabály célja, hogy csökkentse a bürokráciát, és megkönnyítse a piacra jutást az »új genomikai technikákkal« (NGT), például a Crispr/Cas9-cel termesztett növények számára, amelyek specifikus géneket céloznak meg anélkül, hogy szükségszerűen genetikai anyagot adnának a faj génállományához. A szabályokat olyan multinacionális vállalatok szorgalmazzák, mint a Bayer, a Syngenta és a Corteva, amelyek együttesen ellenőrzik a növénynemesítési ágazat oroszlánrészét, valamint számos kisebb vállalatot, tudományos és gazdálkodói csoportot, mint például a Copa-Cogeca-t. Azzal érvelnek, hogy fennáll a veszélye annak, hogy az EU lemarad a világ többi részéhez képest a különleges tulajdonságokkal rendelkező új növények használata terén, amelyek táplálóbbá [?], hatékonyabbá és a változó éghajlathoz jobban alkalmazkodóvá tehetik őket […] A zöld törvényhozók, környezetvédelmi érdekképviseleti csoportok, bio- és kistermelők, valamint több mint 400.000 uniós polgár áll velük szemben, akik aláírták a petíciót az új GMO-k deregulációja ellen […] Egy kiszivárgott tervezetváltozat szerint az uniós országok nem tilthatnák meg az NGT-növények termesztését.

A növényi géntechnológia húsz év alatt nem találta meg azokat a gyakorlati problémákat (pl. baktériumok és vírusok elleni védekezés), ahol lényegbevágóan tudna segíteni a termelőkön. A fogyasztói érdekek kedvezményezése szerintem eddig süketelés. A géntechnológia mai valóságos célja, hogy a vetőmag tulajdonjoga a multikhoz kerüljön. Az Európai Unió eddig ellenállt ennek, hiszen mezőgazdasági értelemben kiszolgáltatottá válna. Ha a tagállamok által már megszerzett önrendelkezési opt-out jogot vonna vissza az Európai Bizottság a multik nyomására, abból szerintem joggal botrány lenne (8. melléklet). A fogyasztókat tekintve az Európai Unióban a jelöletlenség kifejezett ellenzését látom.

(folytatása következik)

Darvas Béla