Bezárás
Biotechnológikaland

Kormányzati ismeretterjesztés – Roadshow, mint állami hittérítés

(Biotechnológikaland No23)

A MON 810 vetési moratóriummal kapcsolatos első Parlamenti Nyílt Napok következménye az 53/2006. (XI. 29.) Országgyűlési Határozat volt. Ez konkrét feladatokat határozott meg. Ezek tömörítvénye az én olvasatomban így néz ki:

1. felkéri a Kormányt, hogy folytassa a környezeti hatásvizsgálatokat a közösségi szinten már engedélyezett géntechnológiával módosított növényfajták esetén…

A környezeti hatásvizsgálatok igen alacsony támogatási szinten tovább folytak, és az önálló környezetvédelmi minisztérium megszűnése után leálltak. A kormány a határozat után egyszer sem írt ki tematikus pályázatot a mezőgazdasági géntechnológia területére, bár a GMO munkacsoport erre összeállíttatott tematikát, ami Feldman Zsolttól nem került tovább.

2. felkéri a Kormányt, hogy indítson újabb hazai környezeti hatásvizsgálatokat azon géntechnológiával módosított növényfajták esetén, amelyek engedélyezése most van folyamatban…

Csupán DAS-59122 esetében történtek megalapozó vizsgálatok, de az állami támogatás még a MON 810-zel kapcsolatos támogatást sem érte el. Az FM ügyintézői (MIGH) kértek ugyan DAS-1507 eseményű vetőmagot vizsgálatokra, amire számtalan vizsgálati tervet gyűjtöttek be tőlem, azonban a fajtatulajdonos az állami vetőmag-kérést is elutasította.

3. egyetért azzal, hogy a termesztés ellenőrizhetősége érdekében szigorú szabályozás szükséges az ökológiai, a hagyományos és a géntechnológiával módosított növények használatán alapuló gazdálkodási rendszerek egymás mellett élésének (koegzisztenciájának) vonatkozásában;”

Ez törvénymódosítás formájában megtörtént.

4. felkéri a Kormányt, hogy […] milyen további pontosítások építhetők be az egymás melletti termesztés szabályai közé, különös tekintettel a fajtatulajdonosok együttműködési kötelezettségének és a független vizsgálatok lefolytatásának szabályozására…

Nem sikerült ezt megoldani. A fajtatulajdonok máig nem biztosítanak vetőmagok a független kísérletek számára. Tárgyalni esetleg tárgyalnak, átvizsgálják a kutatási tervet (a DAS-1507 esetében ilyen sem történt), abban kiegészítéseket kérnek, majd elvetik azzal, hogy a cégnek nem képezik érdekét a tervezett vizsgálatok elvégzése. Nincs róla szó, hogy ekkor felmutatják azt, hogy ezeket a vizsgálatokat már elvégezték. A minisztérium is belenyugodott ebbe, talán úgy véli, hogy számára az alaptörvény (részletesen később) már mindent megoldott és a vetőmag megtagadása Magyarország számára igazolja a későbbi elutasítást.

„5. egyetért azzal, hogy Magyarországnak minden fórumon törekednie kell arra, hogy erősítse a képviseleti demokrácia közösségi intézménye, az Európai Parlament szerepét a géntechnológiával módosított növényekre vonatkozó döntéshozatali folyamatokban…

A magyar politika megtette jogi vonatkozásban azt, amit elhatározott, s ami a GMO-mentesség felé vezetett, azonban ehhez új természettudományi vizsgálatokat nem indított, ezek pályázati támogatását nem szervezte meg. Végül egy FM rendelet a MON 810 vetőmagjának behozatalát még kísérleti célból is tilalmazta, míg áru formájának takarmányozási célra való beszállítását nem. Mindezzel európai szinten állította ki azt a bizonyítványt, hogy a módosított növényekkel kapcsolatos egészségügyi probléma (részletesen később) nem bizonyított.

6. felkéri a Kormányt, hogy a gazdák érdekképviseleti szervezetei és más civil szervezetek közreműködésével és a média eszközeit is mozgósítva folytasson hatékony és kiegyensúlyozott tömegtájékoztatási kampányt annak érdekében…

Nagyrészt ennek megvalósításáról szól majd az alább következő szöveg.

7. felkéri a Kormányt, hogy a géntechnológiával módosított növényekkel kapcsolatos szennyeződések felderítése és megakadályozása érdekében szigorítsa a hazai ellenőrzési rendszert…

Végrehajtották, ennek következménye lett a vetőmag-szennyezés feltárása és a kiszántások.

8. felkéri a Kormányt, hogy haladéktalanul jelölje ki az egészségügyi géntechnológiai hatóságot és szakhatóságot…

Megtörtént, működésének kezdetét sok zavar jellemezte, mert teljesen más elképzelése volt a további munkáról, mint az addig e területen működő másik két (már egy) minisztériumnak. Ma a GEVB munkájának nagy része az ő területüket érinti, azonban semmilyen dietétikai vizsgálatot nem terveztek, úgy tűnik ezt egyáltalán nem gondolják saját működési területüknek.

9. javasolja a Kormánynak, hogy a fenti célok eléréséhez, az ezekben megjelenő nemzeti érdekeink érvényesítéséhez kérje és vegye igénybe a tudomány segítségét, és teremtse meg számára az e kérdések tisztázásához szükséges finanszírozási és intézményi kereteket.

Nem történt ennek érdekében semmi, amit ennyi idő távlatában már érdemi eredményként említhetnék. 2006 óta nem volt Kormány, amely számára az e területi kutatás fontos lett volna. Ezt jól jellemzi az FM köztisztviselőinek a természettudományoktól messze eltávolodó, indoklásra is képtelen géntechnológiai szemlélete.

10. felhívja továbbá a civil társadalmat, a pártokat, valamint a médiát, hogy saját eszközeikkel segítsék a problémakörnek a magyar társadalommal való megismertetését, és annak itt megfogalmazott, nemzeti érdekeinknek megfelelő megoldását

Néhány évben kaptak a civilszervezetek szóróanyagaik készítéséhez támogatást, de úgy tűnik elégedetlenek voltak ezzel, így a mezőgazdasági tárca köztisztviselői vették el tőlük ezt a forrást és belekezdtek a szendvicses-aprósüteményes hatósági Roadshow-ba. A ráfordított összeg ellenére semmi komolynak nevezhető kiadvány nem maradt a sorozat után, viszont talán előkészítették az utat a GMO-mentes címkézéshez (56. kép), ahol nincs alkalmas mérés és nincs tanúsító, de ez a GMO-Kerekasztal kivételével senkit nem zavar. A kapcsolatos címkézés tehát fogyasztói előítéletekre épít, ami persze jogilag nem tilos.

g56kep

56.kép: GMO-mentesnek címkézett tojás (Fotó: élelmiszeronline)

11. felkéri a Kormányt, hogy az e határozatban foglalt stratégia és annak megvalósítását szolgáló feladatok végrehajtásáról első alkalommal 2007. második félévében, azt követően legalább évente egyszer számoljon be a törvényhozásnak.

Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságában végighallgattam pár minisztériumi beszámolót (ámultam is rajta, hogy nem repedezett a plafon), amely okkal nem említette a kutatásfejlesztési ügyeket, de nézzünk pár a neten is még megtalálható dokumentumot.

A 2009-2010-es munkáról Feldman Zsolt az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottságának számolt be. A lényeget illetően az alábbiakat mondta: „…az Amfora (sic!) nevű burgonyának a megjelenése, amelyet a bizottság 2010-ben engedélyezett […] Magyarország pert kezdeményezett az Európai Bíróságnál ezeknek a határozatoknak a megtámadására. Itt is számos szövetséges tagállam beavatkozását bírja, illetve itt is védzáradékot kezdeményeztünk.” […] „…január 1-jétől az Alaptörvényben is rögzített GMO-mentességre való törekvést tartalmazó rendelkezést is hivatott megvalósítani, amely mindannyiunk számára iránymutatást is jelent.” […] „…2011-ben egy (sic!) GMO munkacsoport kezdte meg a működését. Ez egy (sic!) tárcaközi bizottság, és amely tulajdonképpen arra szolgál, hogy egyik oldalon az ad hoc, menet közben a napi munka során felmerülő kérdéseket lehetőleg operatívabban és hatékonyabban tudja lerendezni, a másik oldalon pedig a kormányzat számára egy (sic!) stratégiai javaslattevő fórum szerepét kívánja betölteni (sic!), amely szabályozás, intézményrendszer vagy akár pénzügyi források tekintetében is javaslatot tesz annak érdekében, hogy ez a GMO-mentesség Magyarországon fennmaradhasson.

Nyelvtanilag kihívásokkal küzdő szónoklatnak gondolom ezt itt fentebb, de betudom annak, hogy hivatalnokoktól sokszor hallok ilyesféle szövegeket. Szó sincs a beszámolóban kutatásfejlesztésről (lásd a Határozat 1, 2, 4 és 9 pontok, de a képviselők közül ezt senki sem kifogásolta), elvégzett vizsgálatokról, csak tárgyalásról, jogi és politikai cselekvésről. Ha nincs ellenőrzés, összevetés az ígéreteinkkel, akkor sima ügy, gyorsan végzünk és mindenki mehet mobilozni.

A minisztérium kapcsolatos beszámolóját a 2011-2012-es munkáról Font Sándor az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke rendben lévőnek találta és elfogadta. Van olyan, akit ez megnyugtat? Szívesen lennék hasonlóan elégedett, de engem zavar, ami nem történt meg. Az is kínos, hogy a mellébeszélésre a parlamenti bizottság szemet hunyt.

2010-es megszűnéséig a környezetvédelmi tárca 1-2 millió/év támogatást adott a GM-kukorica mellékhatásaival kapcsolatos kutatásokra, viszont a mezőgazdasági tárca kilenc év közül csak egy évben (2011 – Ángyán József intézte) adott nevesített támogatást ilyen típusú kutatásokra. Azt nem tudta a tárca egy évben sem tárgyalásos úton megoldani, hogy a hazai vizsgálatokhoz a nemzetközi fajtatulajdonosok vetőmagot adjanak. Magyarország a nemzetközi GM-fajtatulajdonosok számára máig kuncsaft és nem komolyan vehető tárgyalási partner. Mindez azért is nagyon furcsa, mert kukoricatermesztésünk jelentős súlyú Európában.

2010. április 18-án elfogadott és április 25-én kihirdetett alaptörvény, 2012. január 1-én lépett hatályba, de az majd egy másik történet. 2012 után a GM-növények vizsgálatára a mezőgazdasági tárca pénzt már nem adott, helyette agitációs munkába kezdett.

A minisztérium a tömegtájékoztatást egyéni módon oldotta meg. A határozat szerint ezt a feladatot a gazdák érdek-képviseleteinek (néhány politikai hangadójuk kivételével nagyon csekély érdeklődést mutattak mindvégig a téma iránt) és a civilszervezeteknek kellett volna végezni, de Budai Gyula államtitkárságát ambicionálta ez a kifejezetten GMO-ellenes Roadshow (2012 és 2013), amelynek az elnevezése sem szerencsés.

g19abra2

19.ábra: A Roadshow előadóinak megoszlása (bal 2012, jobb – 2013)

2012-ben nyolc helyszínen, nagyon változó számú érdeklődő előtt 16 személy 35 előadást tartott. Közülük a legtöbbet Andorkó Rita (6) és Bardócz Zsuzsa (4). 2013-ban nyolc további helyszínen 12 személy 30 ismertetéssel jelentkezett. Ez utóbbiak nem feltétlenül voltak újak. Közülük a legtöbbet Andorkó Rita (8) és Bardócz Zsuzsa (5), vagyis alapvetően az FM köztisztviselői hirdették az igét. A 19. ábra tanulságai szerint a 2012-es Roadshow szemináriumainak 49%-át a mezőgazdasági tárca munkatársai tartották. Ez 2013-ban 70%-ra emelkedett, ami igen ambiciózus törekvés. 2012-ből az előadás-összefoglalók megmaradtak, ami szegényes hozadék (akkor is szóvá tettem) – mondhatnám azt is, hogy az állami támogatáshoz mellékelt alibi-közeli teljesítmény – a miniszteriális vállalkozáshoz rendelt széleskörű propagandához képest.

Nézzünk a fennmaradt 2012-es kiadványból pár jellegzetes mondatot:

Andorkó Rita – „A MON 810 GM kukorica termesztésére 9 tagállam vezetett be tagállami tiltást, míg az Amflora burgonyára vonatkozóan pedig 3 tagállam élt a védzáradék lehetőségével. Magyarországon mindkét növény termesztésére teljes tilalom van érvényben.

Bakonyi Gábor – „A termesztéssel kapcsolatos legnagyobb probléma, hogy a környezeti hatásokat nem ismerjük kellő mélységben.”

Bardócz Zsuzsa – „Probléma, hogy a gén-átvitelre használt módszerek bizonytalanok és az eredmény kiszámíthatatlan. Nem lehet megjósolni (sic!), hogy a beépítendő gén hány példányban és hová épül be, mik lesznek a beépülés következményei…” […] „Annak ellenére, hogy a tudományos irodalom számos káros hatást tulajdonít az egyes GM növényeknek, mint például a máj- és a vese károsodása, a szaporodásra, a betegségek kialakulására, vagy az immunrendszerre gyakorolt negatív hatás, a jelenlegi szabályozás nem követeli meg a hosszú távú vizsgálatokat. Így a GM növények fogyasztásával kockáztatjuk a magunk és állataink egészségét, valamint környezetünk (sic!) biztonságát.

Darvas Béla – „Az Európai Közösség 176 GM-mikroorganizmus és 2553 GM-növényi fajtacsoport kísérletes kibocsátását tartja nyilván. 600 körüli értékekkel Spanyolország és Franciaország vezeti az európai kibocsátások listáját.”

Fidrich Róbert” – „A génmódosított szóját és kukoricát elsősorban állati takarmányként és agroüzemanyagként használják a gazdag országokban. Összességében azt mondhatjuk, hogy a génmódosított növények a biotechnológiai óriáscégeket hizlalják a szegények táplálása helyett.

Gyulai Iván – „Függetlenül attól, hogy az elvi lehetőségeknek legfeljebb csak az emberi fantázia végessége szabhat határt, a genetikai módosítás súlyos, akár végzetes beavatkozás a természet evolúció által alakított rendjébe, amely mindig a környezeti változásokhoz hangolta az élővilág és annak szerveződésének a sokféleségét. Ezért a genetikai sokféleség a környezeti változásokhoz való alkalmazkodás alapfeltétele, míg a genetikai sokféleség szűkítése csökkenti az ember fennmaradási esélyét.

Jenes Barnabás – „GMO-t 20-25 éve alkalmaznak az iparban, pl. sörgyártás GM-sörélesztővel, sajtgyártáshoz tejoltó enzim (rennin), GM-élesztőből, EURO bankó GM-gyapotból, szennyezett talaj tisztítása GM-baktériummal, mosószer GM-baktériumból, olajszennyeződés bontása GM-baktériummal, inzulin GM-baktériumból.

Márai Géza – „…a következő környezeti és mezőgazdasági megoldatlan kérdéseket vetik fel: a biodiverzitás csökkenése; a környezet fokozódó mérgezése (pl. ezerszeres dózisú (sic!) Bt-toxin, a glifozát (sic!) és további gyomirtók stb.); a rezisztens szupergyomok (sic!) és kártevők megjelenése…

Móra Veronika – „A koegzisztencia olyan intézkedések gyűjteménye, amelyek célja, hogy megakadályozza a termelt GM-növények ellenőrizetlen elterjedését, illetve hogy megvédje a hagyományos és biogazdálkodókat az esetleges genetikai szennyezéstől. Egyben ez biztosítja a szabad választás jogát is a különböző mezőgazdasági módok között. Sokak szerint a koegzisztencia elméletileg lehetetlen, hiszen a virágpor elterjedése, a magok elszóródása nem ellenőrizhető. A gyakorlatban az intézkedések lényege, hogy GM és hagyományos fajták közötti véletlen keveredést a minimálisra csökkentse, a lehetséges mértékig megelőzze.

Ruthner Szabolcs – „Az elmúlt években a hatóság által végzett vizsgálatok során több esetben is GMO jelenlétet mutattak ki, melynek következtében a növényállomány megsemmisítését rendelte el a hatóság. Tény ugyanakkor, hogy a vetőmagcégek az importból származó vetőmagokat nemzetközileg akkreditált laboratóriumban tételes GMO vizsgálatban részesítik, és kizárólag negatív eredmény birtokában hozzák azokat forgalomba. Mivel szakmai szempontból nem vitatható, hogy a mintavételi és a mérési metodika minden esetben, szükségszerűen magában hordozza a mérési hiba lehetőségét, a leggondosabb eljárás mellett is előfordulhat, hogy két labor eredménye különbözik (sic!) egymástól.”

Székács András – „Míg a környezettudományok terén egyértelműen mutatkoznak kedvezőtlen mellékhatások, csupán azok veszélyességének megítélésében van vita, addig a táplálkozástudomány területén abban sincs egyetértés, fellépnek-e kedvezőtlen mellékhatások.

Tömöri Balázs – „…a glüfozátnak (sic!) ellenálló gyomnövények gyors felbukkanása. 2000-ben a betyárkóró volt az első dokumentált rezisztens gyomnövény az Egyesült Államokban. Azóta 23 más glüfozát (sic!) rezisztens gyomnövényt dokumentáltak az országban.

Vajda Boldizsár – „A hatósági ellenőrzések eredményeként 2008 óta folyamatosan csökken azon élelmiszerek aránya, amelyekben kimutatható a GM-szója összetevő. Míg 2008-ban a minták 54,5%-a tartalmazott GM-szóját, addig 2011-ben 27%-a, 2012-ben pedig már csak 22%-a. 2008 óta nem fordult elő olyan szójatartalmú élelmiszer minta, amely 0,9% felett tartalmazott volna GM-szóját. A pozitív minták túlnyomó többsége 0,1% alatt tartalmazott GMO összetevőt.

A szövegek közül Bardócz Zsuzsáét (a tartalom Székács András szövegében jelenik meg kiegyensúlyozottan) és Márai Gézáét nem találom átgondoltnak (utóbbi intézetünk témáit interpretálta kéretlenül és rosszul), hiszen szövegeikből – az én megítélésem szerint – hiányzott az alaposság. Az általánosítás szerintem bármely oldalon hibás hozzáállás. Ruthner Szabolcs véleménye – aki maga nem mért soha PCR-en – a hazai GMO mérések hitelességét kérdőjelezte meg. A kiadványban a Márai által „glifozátnak” és a Tömöri által „glüfozátnak” írt hatóanyag helyesen glyphosate (ISO helyesírású szó, aminek helyesírását is szabadalom védi, vagyis nem fonetizálható). Nem jelenti ez azt, hogy más előadások minden kiemelt pontjával egyet tudok érteni, de azt biztosan állíthatom, hogy az itt olvasható profil egyetlen helyszínen sem jelentkezett, hanem csak ezekből pár. Ez azt jelentette, hogy az egyes helyszínek hallgatóságát nagyon eltérő benyomások érhették, miközben Ruhtner úr megjegyzéseit Vajda Boldizsár bizonyára a helyére tette volna.

A hazai kutatói közösség – akik a MON 810 moratórium indoklásában szerepet játszottak – 2012-ben az előadások 17%-át, 2013-ban 13%-át tartották, vagyis ekkorára a hazai miniszteriális adminisztráció elfoglalta azt a pozíciót, amire szerintem nem kellőképpen felkészült, s amit a civilszervezetek közül nem is egy korrektebbül tudott volna megvalósítani. Gondolok itt Móra Veronika és Gyulai Iván átgondolt előadására.

2012-ben két rendezvényen vettem részt, Kecskeméten és Szarvason. Zavarba ejtően alacsony színvonalú szónoklatokat is végig kellett hallgatnom, ami után a közönség soraiban ülő Györgyey János (BZBE) tényszerűen kijavította egyikük fejtegetéseit. Véleményem szerint a 2012-2013-as miniszteriális Roadshow rendezvényei túlnyomóan nem a valóságos hazai szakértők soraiból válogatott előadókat. 2013-ban távol maradtam ettől a célt és eszközeit tévesztett rendezvénysorozattól, amelyben a miniszteriális adminisztráció valamiféle hittérítő szerepben jelent meg.

A Roadshow időtartama alatt a szendvicsekért is felelős Andorkó Rita, aki korábban nagyon is óvatosan fogalmazott az alábbiakat nyilatkozta 2012. áprilisában:

A GM-élelmiszerek máj- és vesekárosodást, valamint allergiát okozhatnak, illetve szaporodási képességcsökkenést idézhetnek elő. Antibiotikum-rezisztencia alakulhat ki, hiszen egyes GMO-k kifejezetten ilyen géneket tartalmaznak. Ha ezek bekerülnek a táplálékláncba, ellenálló lesz a szervezet az antibiotikumra, pedig számos betegségek esetén lehet szükségünk ilyenekre.

Végtelenül leegyszerűsítő, amit állít, vagy amit az újságíró lejegyzett, de később egy másik szegedi újságban is hasonló olvasható. Teljesen hiányzik a szemlétből az esetről esetre való megítélés. Melyik módosítás okoz máj- és vesekárosításokat? Kellően bizonyított ez? Én úgy látom, hogy nem. Fölösleges túllőni a célon, mert az csak kontra-produktív lehet.

Ökológiai kockázatként új kártevők, vírusok jelenhetnek meg. Kiszámíthatatlanok az úgynevezett nem célszervezetekre gyakorolt hatások, vagyis a GMO-k veszélyeztethetik a védett állatokat, növényeket. Mint bebizonyosodott, a gyakorlatban nem megvalósítható a GM- és nem GM-növények együtt-termesztése, ugyanis könnyen bekövetkezik a szennyezés. Egy méh például kilenc km-re is el tud repülni, a magvakkal vagy a pollennel is könnyen megvalósulhat úgynevezett génszökés.

A környezettudományi hatásokat sem lehet konkretizálás nélkül így leírni még agitálásra felkért köztisztviselőnek sem. Mely esemény és milyen védett állatokat vagy növényeket veszélyeztet? Milyen távolságra röpül a méh? Melyik is? A mézelő méh általában három kilométeres sugárban gyűjtöget nektárt, pollent és mézharmatot. Magokat miért gyűjtene, vagy az már egy másik gondolat része? Összekeveredett a mondanivaló? Nem tudok meglepődni, ha ilyen szövegektől kiakadnak a növényi géntechnológiát pártoló biológusok. Igazat kell nekik adnom. Én is elképedve olvasom ezeket a valóságot nélkülöző, hangulatkeltő mondatokat.

Andorkó Rita egyébként 2014-ben szerzett tudományos minősítést (PhD). Mindez azonban nem GM-növények mellékhatásaira vonatkozik, hanem futóbogarak ökológiájára. Nem nagyon értem, hogy miért a hozzáértésétől idegen területről választották őt erre a miniszteriális posztra. A tényleges szakterület már a szakértők szintjén is lényegtelen? Ez esetben viszont nem kell csodálkoznom a nagyon általános és a mellékhatás híreit elmaszatoló, szakszerűtlen nyilatkozatán, amit 2012 óta nem javíttatott ki a neve alatt, mert az is lehetőség lett volna.

g57kep

57.kép: A „Célkeresztben a GMO-k mezőgazdasági felhasználása” elnöksége – Budai Gyula jogász, Kőrösi Levente üzemmérnök, Jakab István állattenyésztő üzemmérnök és Font Sándor villamosmérnök (Fotó: Máthé Zoltán/MTI)

A második parlamenti nyílt napot a csöppet sem dicséretes Roadshow-k után 2014. február 20-án a Parlament Vadász-termében szervezte Viski József (jogász, ma a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa) „Célkeresztben a GMO-k mezőgazdasági felhasználása” címmel. A jelentkezés óriási volt, a terembe viszont a fele sem fért be az érdeklődőknek. Előzetesen megszólítottam a védnök Jakab József képviselőt is ez ügyben, hogy nem szerencsés ennyi embert elutasítani, vagyis nagyobb terem kellene, de válasz nélkül hagyta a felvetésem.

A 2014-es rendezvény tartalmában csalódáskeltően szerényre sikeredett. Györgyey János (BZBE) ismertetése volt csak más szempontból figyelemreméltó. Olyan értelemben, hogy egy MTA-nál dolgozó növényi géntechnológus a számára idegen kutatási területen, egy toxikológiában jól ismert francia kutatócsoport (Séralini és munkatársai) munkáját gyalázta. Bardócz Zsuzsa interpretációját támadta ilyen módon, aki kétségtelenül az érem egyik oldalát mutogatta csak. Az elnöki székekben addig lehangoltan üldögélők izgatottan sugdolózni kezdtek. Nem számítottak arra, hogy az érintett területhez, az elnökségben való ücsörgésen (57. kép) túlmenően érteni is kellene. Érdemes lett volna az önjelölt szakértőkre – köztisztviselőkre és képviselőkre – hagyni a választ, hiszen a szóban forgó angol nyelvű közleményeket aligha olvashatták. A helyzetüket Székács professzor oldotta meg, aki elmagyarázta mindenkinek, hogy Séralini és munkatársai mit állítottak és miért. Biztos ismeretei lehettek erről, hiszen sejtvonalas munkákban Takács Eszterrel dolgozott ezzel a kutatócsoporttal.

Az ismertetett rendezvények jól mutatják azt, hogy a köztisztviselők, a politika – megfelelő hozzáértés nélkül – miként sajátított ki egy természettudományos kérdést. Ez volt az, amit a GMO-Kerekasztal mindig is el szeretett volna kerülni. Ehhez a rendezvényhez természetesen már nem is volt semmi köze, mint a Roadshow agitációs célú rendezvényeihez sem. Lényegi információ egyébként a 2006-hoz parlamenti nyílt napokhoz képest szinte semmi sem hangzott el, hovatovább kiadványa sem maradt ennek a 2014-es ingyen-büfének.

A következő rész címe: Kedvencek újratöltve vs. mamutmánia – Klónoztasson Dél-Koreában (Biotechnológikaland No24)

Darvas Béla

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom