(KFI N^o70)

A közmeghallgatások során (címkép: Béres Márton) a gyári munkásokat és a következő nemzedékeket érintően az egészségügy a legaggályosabb terület. Az akkumulátorgyárak telepítése és működése nyomán ebben a tekintetben várhatóan kialakuló helyzetet értékelő orvos/toxikológus még nem jelentkezett. Az orvostársadalom gazdasági ügyekben eddig is hátralépett. Csak konfrontálódni tudna az érdekképviselő, omnipotensként minden szakmával szemben fellépő jogászokkal. Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Rákutatási Ügynökség (IARC) minősítő kiadványaiban a súlyos ügyekhez nem rendel neveket. Nemzetközi szerkesztőkollektíva vállalja a felelősséget, ami eredményesen aligha perelhető. Nálunk a konkrét meghallgatáson a főispán persze próbálkozhat, vagy akár a polgármester is. Tényleg, így néznének ki a Soros-bérenc, német érdekeket kiszolgáló gazemberek? Nem ilyennek látom a válaszokra várakozó arcokat. Kérdeznek – egyre hangosabban –, ha nincs érdemi válasz. Elszabadulhat-e ilyen mértéktelenséggel a sajtómunkás, aki dühtől fuldokolva megbélyegez? Hazaárulók-e a zöldek?

A levegő- és talajvíz-szennyezésre képes, reprodukciót és magzatot károsító NMP nevű vegyülettel való munka kapcsán súlyos környezet-egészségügyi figyelmeztetések mutatkoznak. Nem olyan, amit zaklatott politikusi kézlegyintéssel el lehet intézni, vagy hablatyolással, mint a kormányszóvivő teszi. Ráadásul ez nem az egyetlen megfontolásra érdemes vegyület! Említettem már, hogy 27 – a gyártáshoz szükséges – vegyületet sorol fel a gyár biztonsági dokumentációja. Valójában ennél is többről van szó, hiszen a beszállítók is hoznak párat például az elektrolit- és a katódgyárakból, valamint a gyártás során is felhasználunk összetett anyagokat, amikben továbbiakat találhatunk. Mindez a hulladékkezeléskor az égéstermékkel is bővül. Próbáljuk meg számba venni, hogy mivel kell szembenézni a toxikológia területén. Természetesen nagyon fontos, hogy mi marad meg a gyár területén belül (munkahelyi probléma), és mi kerül ki gázzal, gőzzel, kiporzással és talajvízzel a gyártelepről (közösségi probléma).

N-metil-pirrolidon (NMP)

A Debrecenben létesíteni kívánt kínai CATL gyár 60-oldalas biztonsági dokumentációja két helyen emlékezik meg az NMP oldószerről. Itt megtudhatjuk, hogy (i) a telephelyen gőzhálózattal történik az NMP-visszanyerő rendszerek kiszolgálása (14. oldal); (ii) a tervezett monitorozás a levegőre (5-évente egyszer) és a talajvízre (évente egyszer) vonatkozik (33. oldal). A dokumentáció nem győz meg engem arról, hogy ennek a veszélyes anyagnak a tárgyalása kellő hangsúlyt kapott. A kibocsátott gőzök NMP-tartalmának ötévenkénti monitorozását aligha gondolhatom elégségesnek: ez inkább afféle alibizésnek tetszik. Az üzemeltető felmutatja, hogy végez monitorozást. De ki gondolhatná azt, hogy egy ilyen ritka mintavételezésre épülő vizsgálat kellő hatékonyságú lehetne a munka- és egészségvédelemben? Egyáltalán milyen éves NMP-kibocsátásról beszélünk? A Göd-Ért Egyesült az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai alapján a Samsung SDI gödi gyárának 2019. évi légszennyező kibocsátási adataiból alapján 349 kg NMP/év kibocsátást feltételez. Miként jött ez ki, és változott-e azóta? Ki a környezet-egészségügyért felelős szakember hazánkban? Nem a médiában porfürdőző politikusokra gondolok.

Az NMP, fémoxidok (kiemelten a nikkelvegyületek) és az elektrolit összetevőinek (lítium-hexafluór-foszfát, etilén-karbonát, etil-metil-karbonát, dimetil-karbonát – gyúlékony vegyületek) gyáron kívülre jutása valószínűsíthető (19. ábra). A dokumentáció szerint a határértékek betartása lehetséges. Mégis elgondolkodtató, hogy a debrecenihez hasonló nagyságú (>100 GWh) gyárak sivatagba és a sarkkör környékén, ritkán lakott helyen kerültek elhelyezésre és nem egy nagyváros szélén. Balesetre kell számítani; ami bekövetkezhet az bekövetkezik. A környezeti monitorozására mindezért kiemelt figyelmet kell fordítani! Nem tartom elégségesnek az ötéves mérésgyakoriságot, ezekre elővigyázatossági okokból legalább félévenként sort kellene keríteni, és az egyszerű lakossági átláthatóságot biztosítani!

19.ábra: A lítiumakkumulátorok gyártásánál előforduló veszélyes anyagok útja (A méret a gödi Samsung éves felhasználásával arányos)

Az NMP felhasználása az iparban (lítiumakkumulátorok gyártása, autóipar, elektronika, növényvédőszer-gyártás stb.) terjed. Kitűnő oldószer. Hazánkban pl. az 1997-ben alakult 28 fős miskolci Vinyl Kft. vegyianyag nagykereskedő forgalmazza. Az NMP bőrrel való érintkezése (felszívódik) vagy belélegzése révén is kifejti a hatását.

Az Európai Unió szakértői bizottsága már 2011-ben véleményezte az NMP hatásait az állatok reprodukciós folyamataira (20. ábra). Úgy találták, hogy a tesztállatoknál a magzatfelszívódás/csökkenő utódszám, alacsonyabb születési tömeg és a torzfejlődés előfordul. Mindez elég magas milligrammos nagyságrendnek (100-600 mg/testtömeg kg/nap) való kitettség esetén valósul meg, ami az oldószerrel közvetlenül érintkező munkások érintettségét valószínűsítette. Ilyen munkakörbe nők alkalmazása nem szerencsés. Lényegi különbség a belélegzett, lenyelt és bőrön keresztül érkező NMP-hatás között nem mutatkozott.

A US EPA 2017-es becslése szerint évente 30.300 munkavállaló és 732.000 fogyasztó van kitéve az NMP-nek főként a festék- és bevonateltávolítók használata révén. Toxikológiai hatásaik közül a vetélés kiemelhető. A US EPA becslései szerint évente 11.300 fogyasztó és 160 várandós munkavállaló szembesül a magzati halál fokozott kockázatával az NMP-nek való kitettség miatt. Fejlődési toxicitás/csökkent magzati súly akkor fordulhat elő, ha a teherbe eső női munkavállalók ismételten ki vannak téve az NMP hatásának.

Súlyos talajvíz-szennyezésnél, kútvíz-fogyasztásnál ez úgyszintén fennáll. Gödön még igen alacsony mennyiségben mutatható ki a talajvízben. A US EPA megállapította, hogy a becslések szerint évente 500 terhes munkavállaló egy része, akik NMP-t használnak festék- és bevonateltávolításra, a magzati súlycsökkenésre nézve fokozott kockázatot szenved el. A magzati súly csökkenése alacsony születési súlyhoz vezet. Ez viszont hozzájárulhat a már a születéskor jelentkező egészségügyi problémákhoz, beleértve a csökkent súlygyarapodást, a légzési, valamint a neurológiai és gyomor-bélrendszeri problémákat. Az alacsony születési súly miatt előfordulhat, hogy a gyermek későbbi élete során kognitív, viselkedési és neurológiai problémákkal szembesül. Felnőtt korukban ezek az egyének nagyobb valószínűséggel rossz egészségi állapotban lesznek, és többen közülük metabolikus szindrómában, szívbetegségben és cukorbetegségben szenvednek.

20.ábra: Az NMP reprotoxikus hatásai állatokon (hivatkozások EU SCCS, 2011) [Magyarázatok: D – per cutan, I – per inhalationem, IP – per intraperitoneum, O – per os; d – fejlődési rendellenességek, m – anyai hatások, r – reprodukciós hatások; sárga kör – magzati reszorpció/csökkent utódszám, világoskék kör – alacsony születési súly, lila kör – torzfejlődés]

Az NMP-re vonatkozó toxikológiai fenntartások gyorsan megérthetők. Az NMP számos termékben használt oldószer. Az átlagfogyasztó nagy valószínűséggel festékeltávolítókban találkozik vele. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (US EPA) az NMP-t fejlődési toxicitásúként írja le. 2017-ben az US EPA azt javasolta, hogy tiltsák be ennek a vegyi anyagnak a festékeltávolításban való felhasználását, de aztán az ipar nyomására félretette a javaslatot, és 2021-ben hivatalosan visszavonta. Tapasztalataim szerint ez nem az első olyan eset, amikor a US EPA függetlennek gondolt döntéseiben elbizonytalanodhatunk (pl. gyomirtó szerek közül az atrazine-, glyphosate– stb. ügyek). Ilyen döntésekben a veszély és kockázata tárgykörök képezik a vita alapját. Jellemzően ma nem a veszély fennállta a vita tárgya, hanem a bekövetkeztének valószínűsége. Ez az, amit a gyártó/kereskedő mindig alacsonyabbnak lát, mint a gyári munkás, a gyár közelében lakó és a fogyasztó.

Az Európai Unió felvette az NMP-t a korlátozott anyagok listájára. Az NMP a fogyasztási cikkekben, beleértve a festékeltávolítókat is 0,3%-os koncentrációs határértékkel jelenthet csak meg, mivel reprodukciót károsítónak minősül. A munkahelyi kitettség kezelése érdekében az Európai Vegyianyag-Ügynökség (ECHA) 2018-ban rendeletet adott ki, amely korlátozza az NMP-t 0,3%-nál nagyobb koncentrációban tartalmazó valamennyi termék gyártását, felhasználását és értékesítését, kivéve, ha bizonyos feltételek teljesülnek. A korlátozás 2020. május 9-én lépett hatályba. Az ECHA az NMP-t különös aggodalomra okot adó anyagnak minősítette. Ez a vegyi anyag a REACH engedélyezési jelöltlistáján is szerepel, ami azt jelenti, hogy betilthatják, vagy a vállalatoknak kérelmet kell benyújtaniuk a vegyi anyag további felhasználására, használatának megkezdésére vagy értékesítésére. Az európai szakértői vélemény elég korai és már egy évtizede sem volt megnyugtató (30. melléklet).

30.melléklet: Az Európai Bizottság szakértőinek vélemény 2011-ben (Angerer et al., 2011)   Összefoglaló: Ingerlékenységet olyan munkavállalóknál is megfigyeltek, akik hosszabb vagy ismételt expozíciónak voltak kitéve. Állatkísérletekben krónikus nefropátia, különösen a hímeknél jelentkezett. Egerek per os kezelésénél a legnagyobb dózis mellett májadenomákat, hímeken karcinómákat találtak. Nincs bizonyíték arra, hogy rosszindulatú daganatok megnövekedett incidenciáját figyelték volna meg alacsonyabb dózisok mellett. Az állatokra gyakorolt fejlődési rendellenességekben az embrióelhalás, a teratogenitás és a fetotoxicitás volt jellemző. A fejlődési hatások specifikusak és súlyosak voltak. In vitro vizsgálatok arra utalnak, hogy az NMP felelős az in vivo megfigyelt embriótoxikus hatásokért, de fő metabolitja, az 5-HNMP is bizonyos mértékig érintett lehet.

23.kép: NMP és bomlástermékeinek kitett patkányembrió (Flick et al., 2009)

31.melléklet: Az NMP és 5-HNMP embriótoxikusoak   „…az extenzív biotranszformáción áteső N-metil-2-pirrolidon (NMP) in vivo fejlődési toxicitást és – különösen orális kezelést követően – fejlődés rendellenességeket okoz patkányokban és nyulakban. Hiányoznak az adatok arról, hogy az eredeti vegyület vagy annak egyik fő metabolitja felelős-e a megfigyelt toxikus hatásokért […] Az első elemzés alapján a legnagyobb embriótoxikus potenciállal rendelkező anyag az NMP, amelyet 5-hidroxi-N-metil-pirrolidon (5-HNMP), 2-hidroxi-N-metil-szukcinimid (2-HMSI) és N-metil-szukcinimid (MSI) követ. Az NMP és az 5-HNMP által kiváltott specifikus diszmorfogenezisek az embriók fejrészében aberrációk, a második zsigeri ívek és a nyitott idegi pórusok rendellenes fejlődése voltak […] …csak az NMP és az 5-HNMP váltott ki specifikus embriótoxikus hatásokat, és gyengén embriótoxikusnak minősítették őket [23. kép], míg a másik két metabolitot, a 2-HMSI-t és az MSI-t nem embriótoxikusnak határozták meg.” (Toxicol. Appl. Pharmacol., 2009)

A termékben ugyan a gyártó szerint nem marad NMP, de a gyártás (elsősorban anód- és katódgyártás) során az NMP nevű oldószert igen nagy mennyiségben használják, aminek a lecserélését még nem sikerült megoldani. Az akut toxicitású, irritáló oldószer, az NMP és a mutagén kötőanyag PVDF (ezt állatokon rákkeltő hatással is gyanúsítják, lásd később) kombinációját sürgősen helyettesíteni kellene. A további vizsgálatok célja volt az NMP reprodukciós toxicitásának és gonadotoxicitásának hímeken való megállapítása is. Megállapították, hogy patkányhímeknél az NMP 1.000 mg/testtömeg kg/nap kitettségben (tehát igen nagy mennyiségben) meddőséget okoz, és a herék hámjának károsodását okozza. 100 mg/testtömeg kg/nap kitettségben alkalmazva nem befolyásolta a termékenységet vagy a spermatogenezist, sem az utódok életképességét, sem fejlődését életük első hónapjában, míg a 300 mg/testtömeg kg/nap expozíció már az utódok életképességének jelentős csökkenését eredményezte életük első négy napján. Kimutatták, hogy a hím patkányok NMP-nek való szubkrónikus expozíciója 1.000 mg/testtömeg kg/nap kitettségben gonadotoxikus hatást fejt ki és meddőséget okoz. A gyárban az oldószerrel dolgozó férfiakra vonatkozik ez a veszély.

Az Európai Bizottság felvette az NMP a REACH XVII. mellékletébe – a korlátozott anyagok listájába. A munkavállalók expozíciójának a belélegzéssel történő expozíció esetében 14,4 mg/m³, a dermális expozíció esetében pedig 4,8 mg/ testtömeg kg/nap származtatott hatásmentes szintek alatt kell maradnia.

CNT-vezetőképes paszta

A CNT (carbon nanotube) szénnanocső közel két évtizede jelent meg az ipari felhasználásban. A biztonsági dokumentáció a 360D-es számú – károsíthatja a magzatot – figyelmeztető mondatot rendelt mellé. A nanovegyületek biológiai hatása meglehetősen egyedi, és a megítélésük ma még igen bizonytalan. Bizonyos CNT-származékok a mellhártyaüregbe bejutva krónikus gyulladást okozva vezetnek el a rosszindulatú betegséghez (21. ábra). A többfalú szénnanocsövek egy változatát már az IARC rákkeltő hatással gyanúsítja (32. melléklet).

32.melléklet: Szénnanocsövek   „Jelenleg nincs elégséges bizonyíték arra az emberekben, hogy a szénnanocsövek rákkeltő hatásúak lennének […] A kísérleti állatokban elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az MWCNT-7 többfalú szénnanocsövek rákkeltő hatására vonatkozóan […] …nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték az MWCNT-7-től eltérő, többfalú szénnanocsövek rákkeltő hatására vonatkozóan. A kísérleti állatoknál nincs megfelelő bizonyíték az egyfalú szénnanocsövek rákkeltő hatására […] Az MWCNT-7 többfalú szénnanocsövek valószínűleg rákkeltőek az emberre (2B besorolás). Az MWCNT-7-től eltérő, többfalú szénnanocsövek nem osztályozhatók az emberre való rákkeltő hatásuk alapján (3. besorolás). Az egyfalú szénnanocsövek az emberre gyakorolt rákkeltő hatásukat tekintve nem osztályozhatók (3. besorolás).” (IARC Monographs, 2017)

Nikkelvegyületek – IARC 1 besorolás

A Debrecenben létesítendő kínai CATL gyár 60-oldalas biztonsági dokumentáció több helyen emlékezik meg a nikkelvegyületekről. Megtudhatjuk, hogy a lítium-nikkel-kobalt-mangán-oxid (tárolt tömeg 1.695 tonna) mennyisége is átlépi a H2, Seveso-osztály felső küszöbértékét, ami 200 tonna (23. oldal). A fémoxid por alakban, big-bag zsákokban érkezik, és ezekből öntik a garatokba (24. oldal). A nikkel-oxid az ISC-1 oldószerrel szuszpenziót képez (24. oldal). A nem tervezett kibocsátást talajban ötévente, a talajvízben évente monitorozzák (33. oldal). Ebben sem meggyőző számomra a dokumentáció. Mi is az ISC-1? Toxikológus a termék és kódnevekkel sokszor nem tud mit kezdeni. Gyári dokumentációkban ezeket nem is lenne szerintem engedni csak azonnali és teljes tartalomfeloldással! Most azt tudhatjuk, hogy négy vegyületcsoportban találunk fémvegyületeket (Li-Ni-Mn-Co-oxid > Ni-Co-Al-oxid > Li-karbamát > Al-oxid), amelyek éves felhasználása Gödön 15.720 tonna (19. ábra).

A gödi dokumentációban a katóddiszpergáló a BYK-LP N 23676; gyártója BYK-Chemie GmbH (Németország). A következő H-mondatokat találjuk: H315 (bőrirritáló), H319 (szemirritáló), H335 (légutat irritáló), H360D (magzatkárosító) és H411 (vízi életformákra veszélyes). Összetevői N-metil-pirrolidon (ez a forrása az első négy H-mondatnak). További összetevők maleinsav-anhidrid, telomer a-metilsztirollal, dimerrel és sztirollal, 3-(dimetil-amino)propil-imid, imid polietilén-polipropilénglikol 2-aminopropil-metil-éter, a kvaternizált 2- [(C_10-16-alkiloxi)metil]oxirán benzoátsója. Ezek a H400 (nagyon mérgező a vízi élővilágra) és H410 (mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz) jelzések forrásai. Az ISC-1 katóddiszpergáló hasonló összetételű lehet?

A katód-előállításban döntő szerep jut a nikkelnek, amit a közgondolkodás ártatlan ötvözőfémnek gondol, ám nincs így. Az IARC elemzése a fémnikkelt és több vegyületét is emberen bizonyosan rákkeltőnek minősítette (33. melléklet).

A nikkel szapulása azonban még nem ért véget, hiszen a korunkban növekvő gyakoriságú neurodegeneratív betegségekkel is kapcsolatba hozták (34. melléklet). Mindez érinti a nikkel–oxidot is. A katódgyártás veszélyes művelet, mint a nikkel miatt az akkumulátorbontás is. A probléma súlyának felmérését és nyílt megbeszélését eddig még nem láttam.

33.melléklet: Nikkelvegyületek és a rák   „Emberen elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a nikkelvegyületeket és nikkelfémet tartalmazó keverékek rákkeltő hatására vonatkozóan. Ezek a tüdő és az orrmelléküregek daganatait okozzák. Kísérleti állatokban elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a nikkel-monoxid, nikkel-hidroxid, nikkel-szulfid, a nikkel-acetát és a nikkelfém rákkeltő hatását illetően. Kísérleti állatoknál korlátozott mennyiségű bizonyíték áll rendelkezésre a nikkelocén, a nikkel-karbonil, a nikkel-szulfát, a nikkel-klorid, a nikkel-arzenidek, a nikkel-antimonid, a nikkel-szelenid, a nikkel-szulfarzenid és a nikkel-tellurid rákkeltő hatására vonatkozóan. Kísérleti állatoknál nincs kellő bizonyíték a nikkel-titanát, a nikkel-trioxid és az amorf nikkel-szulfid rákkeltő hatására. Tekintettel az állatokon végzett általános eredményekre, kísérleti állatokon elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a nikkelvegyületek és a nikkelfém rákkeltő hatására vonatkozóan. A nikkelvegyületek rákkeltő hatásúak az emberre (1 besorolás).” (IARC Monograph, 2012)

21.ábra: A CNT-vegyületek által okozott krónikus gyulladás vázlata (Front. Oncol., 2021)

34.melléklet: Nikkel és a neurodegeneratív betegségek   „A neurodegeneratív betegségek (NDD-k) gyakoriságának drasztikus növekedése, beleértve az Alzheimer-kórt (AD), a Parkinson-kórt (PD), az autizmus spektrumzavart (ASD), a sclerosis multiplex-et (MS) stb., alátámasztja azt az elképzelést, hogy a környezeti tényezők fontos szerepet játszhatnak az NDD-k etiológiájában. A nikkel egyike azoknak a felsorolt környezeti fémeknek, amelyekről azt tudjuk, hogy komoly veszélyt jelentenek az emberi egészségre […] A nikkelt a biológiai folyadékokban, például a vérben, a szérumban, a plazmában és a liquorban, valamint a neurodegeneratív betegségekben szenvedők agyában emelkedettnek találták, a nem szándékos expozíció következtében, ami nikkelszennyezett levegővel, élelmiszerrel, vízzel és bőrrel való érintkezés következtében állt elő. Ezenkívül a nikkelnek való kitettség után a lipidperoxidáció markereinek koncentrációja megemelkedett, míg egyes antioxidáns védelmi rendszerek hatékonysága csökkent.” (IBRO Neurosci. Rep., 2022)

Polivinilidén-fluorid (PVDF)

A kínai CATL gyár 60-oldalas biztonsági dokumentáció egy helyen emlékezik meg a PVDF-ről (19. oldal). Azt tudhatjuk a táblázatból, hogy a szóban forgó vegyület a veszélyes anyagok közé tartozik, de hogy miért, azt nem. A veszély jelzése és besorolásának helye üresen marad. A Samsung dokumentációjában a Kynar Powerflex LBG PWD; szállítója az Arkema (Franciaország). Összetétele: vinillidén-difluorid és hexafluor-propilén-kopolimer. Azt olvasom, hogy akut panaszok esetén orvoshoz kell fordulni. Vajon mit tesz majd a derék egészségügyi?

A polimervegyület megítélése a vinil-fluorid és a vinilidén-fluorid toxikológiájára vezethető vissza (35. melléklet). Természetesen e vegyületek polimerjeinek viselkedése más lehet, azonban az alapvegyületek területén való tájékozódás mindig célszerű. Gondolhatjuk ezt azért is, mert az IARC adatközlése rendkívül megfontolt és lassú. A területen való munka igen széles körű és sok esetben korrekciós jellegű.

35.melléklet: A vinil- és vinilidén-fluorid rákkeltő besorolásai   A vinilidén-fluorid esetében nincs elégséges adat ahhoz, hogy az IARC besorolja. Ezzel szemben a vinilidén-klorid besorolás 2B (emberen lehetséges rákkeltő)…ǁ… „A vinil-fluoridot inhalációs kísérletekben egy egérkísérletben és egy patkánykísérletben rákkeltő hatás szempontjából vizsgálták. Májban hemangioszarkómákat és alveoláris bronchiolitist okozott, adenómák mindkét ivarhoz tartozó egereknél, emlődaganatok nőstényeknél és a Harder-mirigy (pigmentált könnymirigyek) adenómái hímeknél fordultak elő. Patkányokban máj hemangioszarkómákat és Zymbal-mirigytumorokat (külső füli faggyúmirigyek) okozott mindkét ivarban, és a hepatocelluláris adenómák és karcinómák megnövekedett előfordulását fokozta a nőstényekben […] Emberben nincs megfelelő bizonyíték a vinil-fluorid rákkeltő hatására. Kísérleti állatokban elegendő bizonyíték van a vinil-fluorid rákkeltő hatására. A vinil-fluorid valószínű karcinogén emberre (2A besorolás) […] A vinil-fluorid szerkezetileg közeli rokona az ismert humán rákkeltő anyagnak, a vinil-kloridnak. A két vegyi anyag ugyanazt a ritka daganatot (májhemangioszarkóma) okozza a kísérleti állatok, amelyek szintén a vinil-klorid (1 besorolás, 2012) által okozott daganat az emberekben.” (IARC Monographs, 2008)

DJ-2P (AP-4)

A CATL 60-oldalas biztonsági dokumentációja egy helyen emlékezik meg a DJ-2P-ről (21. oldal), ahol a H351 figyelmeztető H-mondat található, ami szerint feltehetően rákot okoz. Az adalékanyag szállítója a Hubei Apsen New Material Co., Ltd., Kína. A gödi hiánypótlásban figyelmeztető mondatként szerepel, hogy H351 (karcinogén 2). Összetétel: víz; α-D-glükóz-pentaacetát [DGPA: R21 – bőrrel érintkezve ártalmas; R36/38 – irritáló a szemre és a bőrre; R62 – fertilitás károsodásának lehetséges kockázata; R63 – a születendő gyermeket érő ártalmak lehetséges kockázata (mindezt a biztonsági dokumentáció nem tartalmazza); PEG poliéderes oligomer szilszeszkvioxán (POSS); etanol – H225]. Kezdek valóban elképedni. Miért nekem kell nyomozni ilyesmi után, hiszen befejezett és elfogadott biztonsági jelentést olvasok? Veszélyes vegyület miként lehet kódolt, kiváltképpen, ha rákkeltő jelzést biggyesztünk mellé? Milyen biztonsági dokumentáció az, ami ilyesmit nem közérthetően és kifejtve tisztáz? Miért nincs németről magyarra fordítva a dokumentációnak ez a része? Ki az elfogadó, aki megérti azt, ami csöppet sem triviális? Toxikológiai területen nem tudom a CATL biztonsági dokumentációját elfogadni, hiszen a vegyületek toxikológiát nem tárgyalja elégséges és következményeiket illetően világos módon. Erre kellene alapulni a munkavédelemnek és környezet-egészségügyi feltételek megteremtésének. Ez a dokumentáció győzte meg a nagyra becsült polgármesteri hivatal kiváló stábját? Mindezt érti vajon a Bayer, Dömötör, ifjabb Lánczi és Szijjártó kvartet is, és ennek ismeretében kiáltják szerte a súlyos gyanújukat, ami a konspirációt, gazemberséget és a hazaárulást illeti? Mi lesz most, hogy tényekkel szembesülnek? Arcukat vesztik, mint a dél-kelet-ázsiai kultúrákban szokás? Vagy most bevallják, hogy valamit valamiért. Debrecent (szülővárosomat) és Gödöt a következő évtizedért.

Lítiumvegyületek

A lítium képezi az akkumulátor egyik fő komponensét. Megtaláljuk az elektrolitban is, ami összetett termék. Eredeti szállítója a Zhangjiagang Guotai-Huarong New Chemical Materials Co., Ltd., Kína. Az 1272/2008/EK rendelet [CLP] szerinti osztályozás: tűzveszélyes folyadékok 3 H226 kategória; akut toxicitás (per os) 4 H302 kategória; bőrirritáció/bőrirritáció 1B H314 kategória; súlyos szemkárosodás/szemirritáció 1 H318 kategória; bőrszenzibilizáció 1 H317 kategória; karcinogenitás 1B H350 kategória; célszervi toxicitás (ismételt expozíció) 1 H372 kategória; krónikus vízveszély 3 H412 kategória. Az elektrolit összetétele: metil-etil-karbonát – H225; etilén-karbonát – H319; lítium-hexafluor-foszfát – H301, H314, H318, H372; dietil-karbonát (DEC) – H225, H319; difluor-foszfor-lítium H301, H302, H314, H318, H372, H411; 1,3,2-dioxatiolán-2,2-dioxid (DTD, etilén-szulfát) – H302, H314, H318, H317, H351 (karcinogén 2); lítium-bisz-[etánedioato-(2-)-kappa.01-kappa.02]-difluor-foszfát – H302, H315, H319, H302, H315, H319, H317, H372; lítium-tetrafluor – H302, H315, H319, H341. A katódban is találunk lítium-oxidot.

Az elektromos autók piacán és az akkumulátor területén is Kína vezeti a világgazdaságot. Az elektromos autó akkumulátorában közel tíz kilogramm lítium található. Lejárta után való sorsa/kezelése roppant fontos környezeti problémát jelent. Vizes kezeléssel kimosható és visszanyerhető. Nem véletlen viszont, hogy a használat során mutatkozó mellékhatásokat illetően az első környezet-egészségügyi problémák Kínában mutatkoztak meg először, és ez a szívizomsejtek pusztulásának növekedésében volt kimutatható (36. melléklet).

36.melléklet: Lítiumvegyületek   „A lítiumot széles körben használják az elektronikában, az elektromos járművekben, és nagyban hozzájárul a világgazdasághoz, ami nagy mennyiségű lítiumhulladékot eredményez a környezetben. A Jangce folyó medencéje Kína egyik iparilag legfejlettebb területe. A lítium környezeti hatása a Jangce folyó medencéjében és szerepe a kardiomiocitákban azonban még nem kellően tisztázott […] Azt találtuk, hogy a lítium koncentrációja nagyon magas Sanghajban a vízi környezetben, valamint a csapvízben, amit a lítiumakkumulátorok környezetszennyezése okozhat. A lítium gátolja a sejtek életképességét és a humán kardiomiociták proliferációját. Ezenkívül a lítium jelentősen elősegíti a sejtek apoptózisát. Azt találtuk, hogy a lítium módosítja a kardiomiociták funkcióit a glikogénszintáz-kináz-3-béta jelátvitelben […] Elengedhetetlen a lítiumkoncentráció kimutatása a vízi környezetben (például csapvíz és öntözővíz), és a jövőben a lítiumakkumulátorok hatékony újrahasznosítása miatt.” (Environ. Sci. Europe, 2020)

24.kép: Felszíni lítiumbánya Salar de Uyuni sósmocsaras területén (forrás)

Villáminterjú Pálinkás Józseffel – N^o7   Darvas Béla: A környezetanalitika és az ökotoxikológia az MTA alatt sem volt képes önálló tudományággá válni. Ökológusoknak túlságosan kémia, kémikusoknak túlságosan biológia. Géntechnológusok hallani sem akarnak róla a MON-810 (GM-kukorica) vita után. Ma a hazai toxikológusok többsége gyáraknak adja el a tudását. A Karolinska Institutet egyik intézetében elég sok időt eltöltöttem ahhoz, hogy tudjam, milyen kiemelt helyre került a környezettoxikológia a skandináviai tudományok között. Nálunk ma is civilszervezetekkel tölteti be a politika a tudománynak ezt a fontos helyét. Helyes ez szerinted?   Pálinkás József: Környezettudományi képzés és kutatás szinte mindegyik magyar egyetemen és számos tudományos kutatóintézetben folyik. Nehéz megítélni, hogy ezekben mekkora szerepet kap a környezetanalitika és a környezettoxikológia vagy ökotoxikológia. Az elnevezéstani kérdések megválaszolását én meghagynám szakembereknek. Ahogyan azt is, hogy mit jelent az önállóság és a tudományág, azaz a környezetanalitikát és toxikológiát a környezettudományon belül milyen módon kell önállónak tekinteni. Az viszont számomra nyilvánvaló, hogy szinte minden környezettel, a környezetre gyakorolt hatással kapcsolatos kérdés, csak pontos – és gyakran hosszú idejű – természettudományos (fizikai, kémiai, biológiai) analitikai vizsgálatok, mérések alapján válaszolható meg. A felelőtlen hárítás – nem is szennyező, nem is ártalmas, nem is kerülhet ki a környezetbe –, vagy a felelőtlen riogatás – minden ártalmas, a mennyiségtől függetlenül – sajnos gyakoribbnak tűnik, mint a kellően hosszú ideig és tudományos alapossággal történő vizsgálatokon alapuló szakmai álláspontok. A környezetben előforduló vagy az emberi tevékenységek által a környezetünkbe juttatott anyagok mérésére hihetetlen – az ezekkel a kérdésekkel nem foglalkozó emberek számára sokszor felfoghatatlan pontosságú – analitikai vizsgálatok léteznek. A környezetanalitikai területén ezért valójában könnyű helyzetben vagyunk. Csak elhatározás – és persze az erre fordítandó pénz – kérdése, hogy milyen gyakran és milyen pontosságú méréseket végzünk. Az (egykor az MTA-hoz tartozó) Atommagkutató Intézet, közismert nevén ATOMKI például szinte megalakulásának kezdetétől végzett, és ma is széles körben végez környezettel kapcsolatos méréseket. Ezek a mérések a vízben, a talajban, a levegőben lévő, vagy oda bekerülő anyagok mennyiségének pontos meghatározására alkalmasak. Ugyanez elmondható az Debreceni Egyetem Kémiai Intézetében rendelkezésre álló kémiai analitikai módszerekről. Az már környezettudományi –és szabályozási – kérdés, hogy milyen anyagok jelenlétének mérését milyen pontossággal és milyen gyakorisággal szükséges mindenképpen elvégezni. Ahogyan az is, hogy ha terveznek egy nagy beruházást, ahol a gyártási folyamat során a környezetbe különböző anyagok juthatnak ki, akkor beruházások előtt fontos lenne ezen anyagok gyártás előtti szintjének pontos meghatározása. A juthatnak ki feltételes módja fontos, mert ha azok az anyagok ott vannak a gyártási folyamatban, akkor azt állítani, hogy nem juthatnak ki bizonyíthatatlan negatív állítás. A környezetben mindig is voltak, vannak és lesznek például radioaktív atom(magok) (természetes radioaktivitás). Nem az a kérdés tehát, hogy vannak-e, hanem az hogy milyen (a természetes radioaktivitásnál nagyobb) mértékben vannak jelen. De az sem kérdés, hogy van-e lítiumatom a vízben (biztosan van), hanem az, hogy mennyi, és emelkedik-e a szintje, ha a közelében működik egy (lítiumos) akkumulátorgyár. Ezt meg lehet és meg kell mérni. A hitviták itt sem segítenek.

A környezeti toxikológiai vizsgálatokra biztosan szükség van, bár úgy látom, hogy itt nehezebb helyzetben vagyunk, és talán rosszabban is, mint az analitika esetén. Az, hogy valami toxikus-e, azaz felhalmozódva a talajban, vízben, levegőben, növényekben komoly károsodásokhoz, élőlények megbetegedéséhez, pusztulásához vezetnek-e, nagyon sokszor csak hosszas megfigyelések, szigorú szakmai vizsgálatok alapján dönthető el. Biztosan vannak nyilvánvaló esetek is, de a nagy veszélyt szerintem az jelenti, ha a károsodások csak hosszabb idő elteltével mutathatók ki. A józan ész azt sugallja, hogy az új eljárások, vegyszerek stb. csak megfelelő előzetes vizsgálatok után vezethetők be nagy volumenben. Itt biztosan élesen szembekerül egymással a gyártók profitérdeke, valamint az egészség és az élet gondos védelmének szempontjai. Ráadásul a profitérdek rövid távú (most kell azonnal), az egészség és az élet gondos védelmének követelménye hosszú távú (a hatás csak évek múlva jelentkezik). A környezeti toxikológia (ökotoxikológia) tudományos és jogi feltételeinek kidolgozása ezért gondos, felelős és hozzáértő szakemberek bevonását igényli.

Utószó

Lezárni efféle írást nem lehet. Forrásban van. Megpróbálom persze mindezt egy grafikus összefoglalóval, ami a kiemelten veszélyes momentumokra vonatkozik (22. ábra). Négy ismereti síkon is vitatkozunk jelenleg. A kormány és médiája a politika és közgazdaság síkján próbál érvelni. Ebben az Európai Unióval egyetért. Ez utóbbinál sem beszél a környezet-egészségügy árakról.

Én a környezet és toxikológia területén vagyok elkötelezett. A környezet területét általánosságokban eddig csak az LMP és a civilek érintették. Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának Fidesz-KDNP-és tagjai még erre sem voltak kíváncsiak. Szakismereteim alapján szerintem bátran lemondhatnak, mert nem értenek ahhoz, amit pártjuk vállaltatott velük, és bizonyára olyanok helyén ülnek, aki ezt a feladatot el tudnák szakértelemmel végezni. Toxikológiai vitába még senki bele sem ment, pedig a krónikus toxicitás területén van a megtért gubbiói farkas elhantolva. Valahogy ismét utat tévesztettünk, és azt gondolom, hogy gazdasági megfontolásokból szándékosan. Kell a kínai hitel a kormány elméretezett politikusi vágyaihoz. Éppen gazdasági függetlenségünket veszítjük el Ázsia irányában, pedig a nemzeti történelmünk már Szent István-i.

Most tudásban/vitákban csak az első keserves kilométerkövet értük el. Bayer Zsolt, a Fidesz-KDNP szócsöve az alábbit bírta lejegyezni: „Az akkumulátorgyártás lesz a jövő csipgyártása, a stratégiai jelentőségű iparág […] Nyilván sokan ácsingóznak erre a státusra. Akik hajlandók megfizetni érdekeik érvényesítéséért meg- és lefizethető gazembereket. Például zöld hazaárulókat.” Szóval, gazemberek kerestetnek? Kendernay János (LMP) ezt írta az úgyszintén kitűnő Dömötör Csaba FB bejegyzésére: »Magyar beruházás?? Eladni a magyar földet, van lelketek? Mérgezni a vizet, van merszetek? Hergelni a magyarral szemben, van szívetek? Elpusztítani a jövőnket, van eszetek?«. Tessék választani! Ki követi el azt, amit az egyszeri lovagkereszt (nekem 2012-ből tisztikeresztem van) tulajdonosa szerintem színvakon látni vél?

22.ábra: A lítiumos akkumulátorok körüli viták

A hetente megjelent írás részei: Akkumulátorgyár ügyek extrákkal (Villáminterjú Pálinkás Józseffel) – N^o1 Álmodtunk egy világot magunknak; N^o2 A Debrecenbe eltérített kínai beruházás; N^o3 A Nagyerdőtől a Keleti-főcsatornáig; N^o4 Gyártás (tények és tervek); N^o5 Bontás és újrahasznosítás; N^o6 Környezethasználati alapvetés; N^o7 Toxikológiai alapvetés

Ps. A vendégblog tulajdonosa örömmel vár érdemi/konkrét tudással rendelkező szakembereket (nem politikusokat!) hozzászólásra. Ennek lehetséges formája az írott interjú műfaja, amihez nálam kell jelentkezni, ahol a kérdéseket én teszem fel és megadott mondatszámban hivatkozással lehet a kérdésekre válaszolni. A hozzászóló szövege szerkesztésen, nyelvi és jogi vizsgálaton esik át. A blog csak hivatkozásokkal bizonyított tényállításokat jelentet meg és egyéni (nem érzelmeken alapuló) véleményeket a kötelező szerénység és udvariasság keretein belül.