(KFI N^o55)

Környezetvédelemmel, mezőgazdasággal és biológiával foglalkozó hírek foglalkoztatnak leginkább. 2022. augusztus 4. és 8. között jártam utána és írtam jegyzeteket a Környezetbarát mezőgazdaság facebook-oldalra egy V4NA (londoni székhelyűnek gondolt, nemzetközi piacra dolgozó hírügynökség, amelynek tartalomigazgatója Tóth Tamás Antal) által röptetett ukrajnai földvásárlási hírnek, amely nálam a gagyi hírkategória ismérveit minden szempontból kielégítette. Miféle hírügynökség az, amelyik olyan hírt terjeszt, aminek nem nézett utána, amiben nincs saját munkája? Én úgy gondolom, az utóbbi idő legnagyobb hazai kormánysajtó-bukása ez a V4NA által elindított hírlavina. 2022. szeptember 6-án olvastam Sarkadi Nagy Márton cikkét az Átlátszón, és az minden tekintetben megerősítette azt, amit addig is feltételeztem. Sőt, azon túlmenő tanulságokkal is járt a számomra. „Megtévesztő a Fidesz-barát sajtóba több ezer hírt szállító »nemzetközi hírügynökség« tevékenysége. A KESMA médiamonstrum, a nem-hivatalos miniszterelnöki főtanácsadó Habony Árpád (címkép), és a honvédelmi miniszter Szalay-Bobrovniczky Kristóf (2. kép) érdekeltségébe tartozó V4NA »hírügynökség« szerkesztősége az Átlátszó több, egymástól független forrásból származó információi szerint nem Londonban, hanem Óbudán üzemelt. A cég által megadott londoni címeken az Átlátszó munkatársa hiába kereste a »nemzetközi hírügynökséget«” – olvasom.

1.ábra: A V4NA Ltd. irányításának vázlata

A V4NA Ltd.

Habony Árpád a Színes Tinták végelszámolás alatt lévő Bt. társtulajdonosa, míg Szalay-Bobrovniczky Kristóf hadügyminiszter tulajdona a 2019-ben alapított London Capital Zrt., amelynek adózás előtti eredménye 2021-ben 1,6 milliárd forint. Sőt, vezetőségi tagja a 2021-ben alapított Magyar Aerojet Befektetési Vagyonkezelő Zrt.-nek, amelynek adózás előtti eredménye 2021-ben 5,3 milliárd forint volt. A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) 2018-ban szerzett adószámot, és máig nem közhasznú civilszervezet (elnöke Liszkay Gábor). A V4NA Ltd. Angliában és Walesben bejegyzett cég. 2019-ben a KESMA tulajdonát képező New Wave Media Group Kft. (2014-ben alapult, ma 78 embert foglalkoztat, adózás előtti eredménye 2021-ben 1,4 milliárd forint volt; legismertebb egysége az Origo) lett a V4NA Ltd. (1. ábra) többségi tulajdonosa (57%). A Danube Business Consulting Ltd.-nek (Arthur J. Finkelstein halála után Habony Árpád érdekeltsége) kisebbségi részesedése maradt (40%), és csendestársnak ott találjuk Szalay-Bobrovniczky Kristófot is (3%). A V4NA Ltd. igazgatója korábban Medveczky Balázs, most Morvai Róbert. Habony a magyar vállalkozásait felszámolta, de a Londonban 2015-ben bejegyzett Danube Business Consulting Ltd. ma már a tulajdona, és a hírek szerint 567 millió forint felett gyűjtött. Az ügyvezető Lánczi Tamás (Lánczi András fia – apuka a Fidesz-KDNP kormányt támogató konzervatív filozófus, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, a Fudan Egyetem egyik megkülönböztetett üdvözlője) kormányközeli elemző, a Figyelő volt főszerkesztője.

A londoni barátságos körülmények megteremtésében a nagykövetnek, Szalay-Bobrovniczky Kristófnak (az agrármérnök 2022-től az ötödik Orbán-kormány honvédelmi minisztere) nagy szerepe lehetett. 2020-tól őt Kumin Ferenc váltotta a londoni nagykövetségen. Mire lehet jó egy magyar irányítású, de londoni székhelyű hírügynökség? Természetesen a hitelesség demonstrálására. Persze vagyonkimentési célra is alkalmas lehet, amit illetően a néhai Arthur J. Finkelstein és Habony Árpád kettős és Szalay-Bobrovniczky Kristóf gyümölcsöző kapcsolata – lásd Spirk József 2012-es cikkében – is kapóra jöhetett. A kínai kormány mára meglátta a lehetőséget a tudományos publikációk területén is, ahogy a bolygó széles körű reputációja fontos lett a számára. Nagy cégeit szívesen jegyeztette be svájci színekben, hiszen Svájc köztiszteletnek örvendő semleges ország. A MDPI (Multidisciplinary Digital Publishing Institute) laphálózat így vált kitűnő, svájcinak gondolt, de Kína tulajdonát képező tudományos kiadóvá, és Q1 minősítésű lapjaival így röpítette az égbe a kínai egyetemek statisztikáit.

Ebben az írásban egy konkrét mezőgazdasági hír esetében írom le azt, amit Sarkadi Nagy Márton a nemzetközi hírügynökség kereteit illetően közreadott.

A V4NA híre a Magyar Nemzetben

„Mire készül Ukrajnában a Monsanto?” – teszi fel a kérdést a V4NA-nyomán a szívesen utánközlő Magyar Nemzet. Olvashatjuk ezt a hírt a hajdanán szebb napokat látott, még aktív újságírói munkával készülő Origóban is, és persze máshol is, pl. az MTI híreire hagyatkozó, eredetiséget többnyire nélkülöző megyei lapokban. A mezőgazdaságban jártasak tudják, hogy a Monsanto már 2018 óta nem létezik önállóan. Tehát már a címen azonnal elvérzik a smonca. A Monsanto a Bayer AG. része, ami már régen nem német vállalat, s rossz hírét éppen a Monsanto felvásárlásával alapozta meg. A cégnek a glyphosate gyomirtóval kapcsolatos pereit is már a Bayer jegyezte Kaliforniában. A V4NA híre tehát azonnal gyanússá válik, és ingerlően máshová vezet bennünket, mint a hírügynökség szeretné. Ezzel máris baj van, hiszen a hírügynökségnek nekem ne legyen önálló célja, hanem korrektül szolgáltasson.

„A Monsanto az egyike annak a három vállalatnak, melyekről az Australian National Review nemrégiben azt írta, hogy megszerezték Ukrajna termőföldjeinek jelentős részét” – olvashattuk a V4NA hírügynökség nyomán, és el is kezdhetünk kotorászni a neten, ami korántsem egyszerű. Hasonlít az aranymosáshoz.

2.kép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Habony Árpád 2020-ban (forrás)

A forráscikk nagyságrend-tévesztése – 17 helyett 1,7 millió hektár

Az Australian National Review (ANR) cikke azt állította már a címében, hogy 17 millió hektár föld került a nemzetközi cégek kezébe. A megnevezett három nemzetközi vállalat: Cargill, DuPont (értsd Corteva) és Monsanto (értsd Bayer). Aztán már a szerkesztő javította az alábbi módon: a cikkben idézett 17 millió hektár sajtóhiba, és valójában 1,7 millió. A vállalatok ezt sem a saját nevükben, hanem befektetési alapokon keresztül birtokolják. Az ANR hírforrást konspirációs-áltudományos minősítéssel tartja számon az internet. Híreinek megbízhatósága csekély.

Nyilvánvaló, hogy a V4NA hírügynökség munkatársai (akiket Sarkadi Nagy Márton nem talált Londonban) nem jártak utána ennek a hírnek és a hírforrásnak sem. A V4NA álhírét a Magyar Nemzet után tálalta az Agrotrend, a hirado.hu, a Vadhajtások és mások is. A 17 millió (összesen: 62 millió) hektárnyi földről szóló adat azonban a hírügynökség által idézett ANR-n kívül sehol nem jelent meg, és ott sem támasztja alá semmilyen információ az adásvételt. A hír megjelenése óta több, független tényellenőrző oldal is cáfolta az amerikai multicégek földvásárlását Ukrajnában, így a StopFake.org, a DPA és az AAP is.

A StopFake szerint orosz propagandisták megpróbáltak hamis hírt terjeszteni azzal, hogy az amerikai vállalatok felvásárolták Ukrajna mezőgazdasági földjének közel egyharmadát. Ez a hír szinkronban jelent meg számos Kreml-párti médiumban 2022. júliusának utolsó hetében: Gazeta.ru, Trud, Argumenti Nedeli és mások. Az információk elsődleges forrása az ANR weboldala volt. A V4NA 2022. augusztus első hetében kürtölte szét a hírt, vagyis kis fáziskéséssel az orosz propaganda után. A DPA szerint a 2021. júniusában végzett közvélemény-kutatás szerint egyébként az ukránok 84%-a ellenzi a mezőgazdasági földterületek külföldieknek történő eladását (3. kép).

3.kép: 2019 novemberi tüntetés a N2178-10 törvénytervezet ellen. A plakáton ez olvasható: Nem az ukrán földek eladására (forrás)

Az elemzésekből kiderül, hogy azért sem vásárolhattak termőföldeket amerikai cégek, mert a tavaly júliusi törvénymódosítás továbbra is tiltja, hogy azokat külföldi állampolgároknak vagy olyan jogi személyeknek értékesítsék, amelyeknek külföldiek a kedvezményezettjei. A földreform volt az egyik feltétele annak, hogy Ukrajna hozzájusson a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást célzó, a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) érkező segélyhez. A legnagyobb termőföldekkel ukrán vállalatok rendelkeznek, de még az általuk birtokolt területek sem haladják meg egyenként 0,5 millió hektárt. A Latifundist ukrán nagybirtokosokról készült éves listáján a legnagyobb külföldi mezőgazdasági vállalatok jelenleg a lista (2. ábra) 4. helyén szereplő amerikai érdekeltségű Agroprosperis (New Century Holding – 300 ezer hektár területtel), és a 6. helyet elfoglaló szaúdi Continental Farmers Group (195 ezer hektár területtel). Ettől az Oakland Institute kimutatása csak kissé tér el.

2.ábra: Külföldi bérlők/tulajdonosok az ukrán földpiacon (vázlat)

(Jelmagyarázat: kék-színárnyalatok – ukrán tulajdonosok Luxemburgban bejegyzett cégei zöld-színárnyalatok ukrán tulajdonosok Cipruson bejegyzett cégei; szürke-színárnyalatok európai befektetők; drapp-színárnyalat Ciprusban bejegyzett arab befektetők; piros-színárnyalatok Egyesült államokbeli befektetők; lila a hibás hírben és javításában a multik kezén lévő földtulajdon

A hitelesnek tűnő kimutatások szerint tehát nem 17 millió hektár ukrán föld van nemzetközi cégek birtokában, hanem 2,2-2,5 millió hektár föld van olyan ukrán vezetőjű csoportok kezében, ahol a tulajdonjog Ukrajnán kívül van bejegyezve. Különösen vonatkozik ez a luxemburgi és ciprusi bejegyzésű cégekre. Francia, holland és Egyesült Államokbeli befektetők is vannak, de ezek nagyságrendje 100-300 ezer hektáros szinten van, és ezen földtulajdonok kezelője is ukrán állampolgár, kivéve a holland és amerikai esetben.

Az Oakland Insitute kimutatása 2014-ben még további európai (dán, osztrák, svájci, svéd, szerb) és orosz tulajdonoscsoportokat is említ. Az ANR javított adatai a tényszámokhoz sehogyan sem aránylanak (nem felelnek meg annak, amiket az Oakland Institute és a Latifundist ukrán adatbázis tett közzé), hiszen az első hírben az ukrán területek 27%-os eladását hirdették, amit a V4NA hírügynökség is átvett és terített, valamint nem követte a nagyságrendi javítást. A valós adat 3,5%, amely ukrán tulajdonosoké, csak a bejegyzésük és befektetőik élnek külföldön.

Zelenszkij elnök szerint a több mint tízmillió hektárnyi állami földterületből legalább ötmilliót törvénytelenül privatizáltak az előző kormányok alatt. Ennek jelentésén érdemes elgondolkodni, hiszen az ukrajnai adatokban van egy igen nagy fokú bizonytalanság [!], ami a korábbi bérbeadások és zsebszerződések miatt alakulhattak ki. Gondolom itt a jog adta lehetőségek vizsgálata folyik most.

Ebből a szempontból sem látok jelentőst különbséget a magyarországi adatokhoz képest, hiszen bár itt nem lehetne külföldi kézen magyar föld, mégis több hatalmas gazdaság is külföldi pl. holland (Janssen–család), olasz (Pizzocheri–család – Paolo, Matteo, Chiara Anna, Marcello), belga (Claessens–család – Peter, Johan, Evelin Beáta) és német (Helmut Gsuk – Zászlós Tibor) kézben van. A V4NA hírügynökségének és a kormánypárti médiabirodalomnak csodálkozása az ukrajnai eseteken tehát érthetetlen.

Igen tanulságos a mi számunkra megnézni az Antall-kormány idejére visszamutató Nagybereki Állami Gazdaság ügyének videóját, amelyben elhangzik Csányi Sándor (Csepi Lajos felkérésére Budapest Bank → OTP Bank és egyebek), Baumstark Mihály (Nagybereki Állami Gazdaság → Hubertus Bt. → Csányi Pincészet Zrt. → Bonafarm Zrt. és OTP Bank Nyrt. – vezetői tisztségek) és Csepi Lajos (Állami Vagyonügynökség részéről a magyar aláíró – 7700 hektár földért 10 forint/hektár bérleti díjat kért 99+30 évre – meséli el Ángyán József) neve a Braun Industrieholding AG cég mellett. 1992-ben a Hubertus Agráripari Zrt. is létrejött, majd valamikor 2017 után átalakulás (→ Bt.) útján megszűnt. A másik oldalon viszont Ludwig Georg Braun a B.Braun Melsungen AG. cég igazgató tanácsának elnöke. A Hubertus Bt. a Hubertus Agrarinudstrielle GmbH & Co. KG és a Berek Kft. tulajdonában van ma; cégvezető: Oliver Hahnenkamm. A Braun-család hatalmas vagyon felett rendelkezik. Az érintett gazdaságot és vadászterület máig ismeretlen célból elkótyavetyélte az Antall-adminisztráció.

Ukrán földtörvény

Ukrajnában 2021. július 1-jén lépett életbe az új földtörvény, mellyel korlátozásokkal ugyan, de megszűnt az adásvételt tiltó moratórium. A földreformot a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kérte egy újabb hitelcsomagért. Sokáig csak bérelni lehetett földet. 2021-ben 1.151 dollár/hektár földátlagárról írtak még a Kárpátalján. A Világbank az egy hektárnyi ukrajnai földből származó hozzáadott értéket mindössze 413 dollárra értékeli. A szomszédos Lengyelországban ez 1.142 dollár, Németországban 1.507 dollár, Franciaországban pedig 2.444 dollár. A mezőgazdaság továbbra is Ukrajna egyik húzóágazata. A Wall Street Journal véleménycikke szerint Kína kifejezett érdeklődést mutat az Ukrajnai földek iránt, és nagy területeket bérel is. A véleményező szerint a legjobb ukrajnai termőföldek 9%-ára vonatkozóan 2013-ban ötven évre szóló bérleti szerződést kötött. Ilyesmiről ma is keringenek hírek, és egy igen ismert ukrán jogász (Rostyslav Kravets) értesülései szerint 2021. július1. óta 26 ezer hektár föld tulajdonjoga vitatható (a legtöbb Kharkiv, Dnyipropetrovszk és Kherson régiókban). Ezeket a szerződéseket jogi úton akarják megszüntetni.

4.kép: Egy agrárium-közeli ukrán milliárdos (Yuriy Kosiuk) palotája (forrás)

Azok, akiknek földjük van Ukrajna úgynevezett napraforgó-övezetében azokban a központi régiókban, ahol termékeny feketeföld található, hektáronként akár 2.300-2.400 dollár hektáronkénti földárra is számíthatnak. Az átlagos éves bérleti díj hektáronként azonban körülbelül 150 dollár. A külföldiek már most is bérbe vesznek és művelnek mezőgazdasági területeket Ukrajnában, beleértve a gazdag Öböl-menti államokat. A Mriya Agro Holding területei Ternopil területén találhatók. Mriya (Ivan Guta és családja) körül hatalmas a botrány (220 millió dollárt keres rajtuk a vádhatóság), hiszen ciprusi offshore cégekről és különféle bankmanőverekről cikkeznek. 2014-ben a Mriya Agro Holding csődöt jelentett. 2018-ban viszont anélkül, hogy adósságaikat törlesztették volna, Ivan Guta családja megvásárolta Németország legdrágább villáját (Villa Glori). Az ár közel 13 millió euró volt. Bár a Szaúd-arábiai vállalkozók pórul jártak, napjainkban Zelenszkij az Egyesült Arab Emírségekbe látogatott, és 3 milliárd dollár értékű együttműködési megállapodást írt alá. Nem járhatok távol az igazságtól, amikor azt gondolom, hogy állandósultak a súlyos gazdasági jogsértések az ukrán agrároligarchák körül. Őket is jellemzi a nálunk is egyre nyilvánvalóbbá váló rongyrázás (4. kép), de nemzetközi nyomásra és kormányváltás után az elszámoltatás ott működésbe lépett.

A legfontosabb korlátozás megmaradt, így a mezőgazdasági földterületek külföldieknek és külföldiek tulajdonában lévő vállalatoknak való értékesítése tilos. Ezt a korlátozást fel lehet oldani, de csak népszavazás útján. Ukrajnában eddig nem tartottak ilyen népszavazást. Következésképpen a törvény szerint lehetetlen eladni földet külföldieknek. A további szabályozás szerint Ukrajna állampolgárai akár 100 hektárt is vásárolhatnak, a jogi személyek pedig akár 10 ezer hektárt is. Persze a mezőgazdaságba külföldi tőke bevonása megengedett és földvásárláson túl a bérbeadás intézménye is létezik.

Ukrán agrároligarchák

Ne tessék nagyon meglepődni; nekünk itt van ilyenünk, például Mészáros Lőrinc, Csányi Sándor és Nyerges Zsolt. Hatvanpuszta is (sz)épül. A volt szocialista országokban dúl ez a módi.

Négy kritériumból háromnak meg kell felelnie Ukrajnában ahhoz, hogy felkerüljön valaki az oligarchák nyilvántartásába. Nevezetesen: jelentős befolyást gyakorol a tömegtájékoztatásra; részt vesz a politikai életben; monopolisztikus vállalkozással rendelkezik, amely egymást követő években fenntartja vagy megerősíti a pozícióját; továbbá a vagyona meghaladja a 2 milliárd hrivnyát (~21 milliárd forint). Ha a magyar milliárdosokat nézzük, akkor az első 82 helyezett bizonyosan túl van a 21 milliárd forintos vagyonon. A Mészáros-család vagyona 488 milliárd forint, míg a Csányi-család vagyona 468 milliárd forint. Nálunk azonban a kormányoldalon mindenki patyolattiszta, Polt Péter legfőbb ügyésznek semmi dolga.

Az UkrLandFarming (ULF) vállalatot 2007-től vezeti Oleg Bakhmatyuk (5. kép). A vezérigazgató csatlakozott a dollármilliárdosok listájához. A JV Vesna 21 LLC vállalat, ami az ULF vállalatcsoportjának része, 2 millió ukrán hrivnyát fektetett be új berendezésekbe a takarmánygyártáshoz. Az Avangardco IPL Európa legnagyobb tojástermelője, amely az ULF tulajdonában van. A cég Ukrajna legerősebb integrált mezőgazdasági egysége, amely az ország legnagyobb gazdaságát és a világ nyolcadik termékeny csernozjom-területét kezeli. Bakhmatyuk viszont jelenleg külföldön él adósságproblémák és korábbi üzleti ügyvitelével kapcsolatos vizsgálatok közepette, beleértve a tulajdonában lévő bankot (VAB) is, amelyet azzal gyanúsítanak, hogy közel 50 millió dollárt sikkasztott el, mielőtt engedélyét 2015-ben visszavonták.

5.kép: Oleg Bakhmatyuk 2011-ben (forrás)

Ukrajna a világ legnagyobb napraforgóolaj-exportőre, az árpatermelésben a harmadik, a kukorica esetében a negyedik, hatodik búzát illetően és kilencedik a baromfitenyésztésben. Az ULF ügyfelei a Cargill, a Glencore, a Marubeni, a Bunge és a Noble Resources, akikkel a svájci székhelyű kereskedelmi üzletágán, az ULF Trade AG-n keresztül kereskedik.

A másik hatalmas földtulajdonos a Kernel, amely szintén ukrán állampolgár igazgatása alá tartozik. Andrij Verevskiy – Ukrajna 19 leggazdagabb embere, de cége Luxemburgban van bejegyezve.

Agrármultik Ukrajnában

A történet nagyon hasonló, mint nálunk, ahol valamennyi nemzetközi cég jelen van, sőt a HUCPA (Hungarian Crop Protection Association; legutóbbi ügyvezetői Szalkay Gábor → Görög Róbert ex-agrártárca) nevű érdekvédelmi szervezetükön keresztül igen erős befolyással rendelkeznek az agrártárcánál (Fazekas Sándornál és Nagy Istvánnál is). Nem képmutató a V4NA nemzetközivé színezett, de valójában Fidesz-közeli hírügynökség ukrán földügyekről szóló hírtálalása? Ismeri egyáltalán ez a fantom a hazai – ahogy Ángyán József mondaná – földrablás történetét?

A Monsanto (ma Bayer) 1992 óta működött Ukrajnában, és a vetőmagvakra és az agrokemikáliákra összpontosított. 2014. márciusában a vállalat 140 millió dollárt fektetett be egy új vetőmagüzem építésébe. A DuPont (ma Corteva) Ukrajnában is bővítette befektetéseit. 2013. júniusában a vállalat bejelentette, hogy befektet egy új vetőmagüzembe, hogy kielégítse a régió növekvő keresletét. Jeff Rowe, a DuPont európai regionális igazgatója megjegyezte, hogy a vállalat keményen fog dolgozni azon, hogy az aszálynak és a hőstressznek ellenálló (vélhetően GMO) vetőmagokat állítson elő az országnak. A bővítés 2014. szeptemberében fejeződött be, és támogatta a Pioneer (ma Corteva) kukoricahibridek iránti megnövekedett keresletet.

Epilógus

Többek szerint Denys Shmyhal közgazdász miniszterelnök megnyilatkozásai mérvadók ma, és ezek szerint nyoma sincs az agrármultik (Bayer, Cargill, Corteva) vagy éppen Kína (lásd Syngenta-t felvásárló ChemChina – inkább Oroszországban van jelen) földtulajdonlásának Ukrajnában. A közvetlen és közvetett bérlésekről persze szórványos adatok ismertek, pedig a tisztánlátáshoz elengedhetetlen lenne. Mennyire pontos bérlés tekintetében az ukrajnai földnyilvántartás? Ukrajna a jelenlegi háborús helyzet ellenére 2022-ben a tavalyi földterületek 75%-át bevetette. ~24 millió tonna importra szánt gabona és olajos magvak maradtak Ukrajnában, mivel Oroszország elzárta az ukrán kikötőket, és ahonnan most orosz szállítmányok indulnak, vagyis van hírforrás, ami szerint fosztogatnak.

Mi igaz tehát a V4NA hírügynökség multiknak tulajdonított ukrajnai földrablási ügyéből? Bizonyosan semmi. Az eredeti hírforrás egyetlen vesszővel kijavította az adatát 17 millióról 1,7 millió hektárra. A V4NA hírügynökség egy héttel később terített, mint az orosz Kreml-párti média. Az ukrán földhelyzet tulajdonosi szerkezete nem változott, vagyis közel 97%-ban ukrán tulajdonban van, míg 3% külföldön (Luxemburg és Ciprus) bejegyzett társaság formában ukrán nemzetiségű oligarchákkal működik. A külföldieknek bérbe adott földek aránya nem látszik világosan, de Kína, az Egyesült Államok, Hollandia, Franciaország és az Öböl-menti szultánságok is tényezők ebben a tekintetben. Az orosz bérlői érdekeltségeket a háború már követhetetlenné tette.

Darvas Béla