(K+F+I pillanatképek N^o49)

Világos lassan, hogy az évtized magyar-kínai sztorija nem a Budapest–Belgrád-vasútvonallal kezdődött. Ennek előzményeit keressük most. Több szálon futónak tetszik nekem a kapcsolatunk, közülük az egyik a Fudan Hungary terve, majd ezek következményei a kínai vakcinák (Sinopharm-BBIP-CorV, Sinovac CoronaVac) Európában való felmutatása és az EU-ban való politikai vétónk Kína mellett. Korábban, már a Huawei mellett is kiálltunk. A legfontosabb megválaszolandó kérdés az, hogy mi az ok, és mi az okozat. Nekem úgy tűnik, hogy ma még az okozatokat elemezzük, és homályban maradt még, hogy miért építünk kínai kölcsönből odaadóan vasútvonalat és telepítünk ide kínai egyetemet.

Lehet mindez a Fudan University-n kínai nyelven turisztikát tanuló, a kínai kapcsolatokat lelkesen ápoló Horváth Levente zsenialitásának láncreakciója? A képeken ott láthatjuk őt, de fel nem ismerjük; inkább szorgalmas ügyintézőnek látszik. Őszintének tűnő és lelkendező nyilatkozatai is erről árulkodnak. Orbán Viktor miniszterelnök és Xu Ningsheng a Fudan University rektora a Miniszterelnöki Hivatalban 2019. október 31-én tárgyalt a budapesti campus ügyeiről, és Orbán Viktor balján Horváth Levente PhD-hallgató ült (címkép fotó: Benko Vivien Cher/MTI). A Kína-barát fiatalember Xu Ningsheng-gel 2015-ben már közelebbről megismerkedett (36. ábra). Úgy fest hát, hogy egy pécsi PhD-hallgató Budapest egyetemi életére nézve döntő oktatási kérdésben szolgálhat tanáccsal a miniszterelnöknek.

Egy négyrészes cikksorozat készítése közben – amit villáminterjúk tarkítanak – olvasgatok különféle lapokban. Szeretnék tisztán látni, s ilyenkor mindig az rajzolódik ki élesen, hogy mi nincs a látóteremben. A Magyar Nemzet cikkében most számomra két teljesen újszerű mondatot fedeztem fel, amelyeket nem is értettem először. „A sanghaji egyetem hazai megjelenését a Magyar Nemzeti Bank [MNB] kezdeményezte. A campusnyitás előkészítése már nagyjából három éve zajlik… […] Horváth Levente, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója – aki maga is a Fudan öregdiákja – korábban úgy nyilatkozott: a kínai professzorok nemcsak a Fudan karain, hanem több más hazai egyetemen, alapképzéseken is tartanak majd órákat, a világszínvonalú oktatásból így más intézmények diákjai is részesülhetnek.” Szóval, mi köze az MNB-nek a magyar felsőoktatáshoz. Mennyiben bankügylet az egyetemi oktatás? Az lesz, ahogy elindul? Hitel, vagy amit akartok? Ki voltaképpen Horváth Levente, aki simán Mucsára veszi a hazai egyetemi oktatást, azon túlmenően, hogy Matolcsy György főtanácsadója? Nem hiszem, hogy ez nagyon világos lenne mindenkinek.

Bár ezzel a névvel nem reméltem, mégis rátaláltam. A LinkedIn összegyűjt minden ambiciózus fiatalembert, így nem volt bonyolult Horváth Leventére ráakadni. 2008-2012 között BSc, 2012-2015 MSc – turisztikai szakon végzett a Fudan University diákjaként. MSc után (2015-2017) már Magyarország sanghaji főkonzulja volt (vagyis 2014-2017 között a Külügyminisztérium szolgálatában állt; miniszter Szijjártó Péter), ami több mint figyelemreméltó. Talán mesés is egy csöppet, ha nem tudjuk, hogy ő Horváth Béla – aki az MDF, majd a kisgazdapárti országgyűlési képviselője volt (végül azzal is szembefordult) – fia. Horváth Béla Tarlós Istvánnak köszönhetően 2015. januárjától a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. vezetője lett. Átmenetileg. Időről időre azért a közfigyelem ráirányul. Ma is harsányan kommunistaveszélyről és keresztényüldözésről beszél hazánkban. Viszont vajon miért hagyta, hogy fia az ateista és kommunista Kínába menjen tanulni? Mit szólt vajon a kínai menyéhez és unokájához? Nekem mindketten csoda szépek. „Hálás vagyok a Fudan Egyetemnek, ahol megismertem a feleségem, Niu Shan-t, aki posztgraduális hallgató volt a Fudan-on” – nyilatkozta nem is kevéssé vonalasan Horváth Levente a China Daily-nek. Időközben megjelent az Opten adatbázisában a Fudan Magyarország Kft., aminek tulajdonosa a Yiwu Research Institute, Fudan University; ügyvezetője Niu Shan, az asszonyka. Az alapítás dátuma: 2021. január 29. A Yiwu Research Intitute Kelet-Kínában, Zhejiang tartományban található, amelynek 1,2 millió lakosa van. Szóval nem a sanghaji Fudan University nevére bejegyzett ez a Kft. A Horváth-házaspárt kell kérdezni, hogy a Kft. milyen célból létesült. Én nem szeretnék találgatni.

Horváth Levente turisztikai menedzserségre vonatkozó MSc-fokozattal elnyert sanghaji főkonzulsága 2016-ban a Fudan University Alumni Association alelnökségével is együtt járt. Kínában ez jelentős elköteleződés, és a húszas éveinek közepén járó fiatalembernek ez talán mégis jelentős próbatétel lehetett. Korán kiszemelték, Xu Ningsheng is felfigyelt rá, de nyilván megszolgált érte.

76.kép: Lánczi András (Corvinus), Matolcsy György (MNB) és Chen Zhimin a Fudan University alelnöke 2018. októberében, a budavári Óvárosházán (Fotó: Kovács Attila/MTI)

Horváth Levente 2017-ben érkezik vissza Magyarországra, és turisztikai felkészültséggel azonnal az MNB oktatási főosztályvezetője, végül 2019-től elnöki főtanácsadója lesz. 2017-ben a Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskolájába adta be a doktori kérelmét, ami geopolitikát célzott meg. Témavezetője Dövényi Zoltán DSc, emeritus, akinek nyilvántartása szerint sem szerezte meg máig az abszolutóriumot, aminek hiányában disszertáció, ugye, nem adható be, és így nem is védhető meg. Horváth Leventének – bár a LinkedIn adatbázisa szerint geopolitikából megszerezte ezt a címet – nincs még PhD-fokozata. Ténylegesen ma is aktív PhD-hallgató.

Most akkor, gondolom, jönnek a Karácsony Gergelyt emiatt üldöző újságírók, és az őt nyilvánosan vesszőző Lánczi András kandidátus úr is. Rektorsághoz az én megítélésem szerint az ő teljesítménye is roppant kevés. Az egyetemet leképezi némiképpen, hogy milyen vezetőt választ. 2018-ban a Fudan University küldöttségének egyik fogadója éppen ő volt (76. kép). Matolcsy György – az angol nyelvvel és a PhD-szerzéssel neki is meggyűlt a baja – is aktív volt, hiszen Horváth Levente már az ő oktatási főosztályvezetője volt akkortájt, és a sok találgatásra okot adó kecskeméti egyetem sorsát is a szívén viselte.

Én mindkét PhD-hallgató védelmében azt mondom, hogy igen hétköznapi dolog, hogy a PhD-hallgató rosszul méri fel a lehetőségeit, és könnyen olyat ígér különféle átmeneti dokumentumokban, amit aztán mégsem tud betartani, kijavítani azonban elfelejti az ígérvényt, amit szorgalmas kezek esetleg időközben ide-oda feltöltöttek. Szóval, azt javaslom, hogy ne tessék előre inni a medve bőrére; sok adminisztratív problémától megkímél a szerénység. Jobb kevesebbnek látszani, mint többnek. Ráadásul, ha megszerezzük ezt a címet, már azt is látjuk, hogy ez csak a múltunk része, semmi egyéb. A díj az, amivé váltunk.

Bocsánatos bűn – bármilyen szigorúnak ismer mindenki –, ha ilyen önéletrajzi hevületet nem állásszerzésre vagy előmenetelhez használ valaki. Mellékeltem ide Horváth Levente friss életrajzát (lásd keretes írásunk), ami nagyon sok és kínos hibával terhelt. A leírás szerint 2019-ben abszolutóriumot szerzett, de még ma is előtte áll ennek. Pedig enélkül, mint már mondtam, nincs védés (a procedúra igen lassú), és nincs címodaítélés. Aligha hiszem, hogy mindez 2021-ben bekövetkezik még, de azért drukkolok neki.

Horváth Levente önéletrajza az Eurasia Center honlapján   „Horváth Levente a Budapesti Corvinus Egyetem Eurázsia Központ alapítója és igazgatója. Horváth Levente 2005 óta foglalkozik Kínával, először gimnazistaként töltött el egy évet Kínában, a Nanjing Jinling High School-ban, amelyről megjelent A magyar sárkány című könyve, majd 2007-ben [ekkor a kínai nyelvtanulását tökéletesítette még egy évig] kezdte meg felsőfokú tanulmányait a sanghaji Fudan Egyetemen, ahol turizmus-menedzsment szakon rektori kitüntetéssel végzett. 2015 és 2017 között Magyarország sanghaji főkonzuljaként támogatta a magyar-kínai kapcsolatokat, ezután 2017-től [a China Daily szerint 2015-től, de lehet, hogy a képaláírás hibás, és a beosztás 2018-ra vonatkozik] a Magyar Nemzeti Bankban, mint oktatási főosztályvezető, 2019-től elnöki főtanácsadóként dolgozik. 2015-től [a LinkedIn szerint 2016-tól máig] a Fudan Egyetem Alumni alelnöke, 2019-2020 között a Budapesti Corvinus Egyetemen az MNB-Corvinus International Executive Program vezetőjeként segítette a Fudan-Corvinus Double Degree MBA Program létrejöttét és működését. 2017-ben kezdte meg doktori tanulmányait a Pécsi Tudományegyetemen, 2019-ben abszolutóriumot szerzett [a Doktori adatbázis szerint erre majd 2021. augusztusában kerül csak sor]. Fő kutatási témája Kína geopolitikai gondolkodásmódja, a magyar-kínai kapcsolatok, Kína Egy övezet, egy út kezdeményezése és a Kína-KKE 17+1 Együttműködés.”

36.ábra: Néhány ma még látható dokumentum (LinkedIn és Országos Doktori Tanács adatbázisa – lekérdezés: 2021. május 25.), valamint a képen Horváth Levente és Xu Ningseng (a Fudan University rektora) szövetsége 2015-ben a China Daily képe szerint

A Magyar Fórum 2010. februári cikkében Horváth Levente így nyilatkozott: „Apró öröm, hogy tavaly megszerveztem egy kínai egyetemi delegáció látogatását a Lakiteleki Népfőiskolára, ahol együttműködési megállapodás jött létre a sanghaji Fudan Egyetem és a Népfőiskola között.” A Magyar Nemzet-ben akkortájt az alábbiakat olvashattuk róla: „Horváth Levente a turizmus-menedzsment szakon kínai tankönyvekből tanult, és kínai nyelven vizsgázott. Diplomáját kínaiul védte meg, diplomamunkáját a magyar-kínai idegenforgalom alakulásáról írta […] A Kínában élő magyar fiú nemrég egészen az élbolyig menetelt. A kínai nyelv sztárja című milliárdos nézettségű televíziós versenyen. Sanghaji dialektusban énekelt, majd a tajcsi néhány mozdulatsorát is bemutatta. Később atillában kínai dalokat szaxofonozott.” Milyen messziről indult ez a kapcsolat, és hová jutott. Hinnék-e?

„2017-ben a Fudan Egyetem párttitkár asszonya, az egyetem első számú vezetője, egy delegációval Magyarországra jött, és Matolcsy úr személyesen fogadta őket. Ennek keretében született egy olyan megállapodás, hogy a Fudan Magyarországon alakítson ki egy campus-t” – olvasom Horváth Leventétől kendőzetlen őszinteséggel a Qubit-ban. Akkor mégis a Fudan University párttitkárasszonya az első számú vezető ezen a pártatlan elitegyetemen és már 2017-ben idelátogatott ezzel a céllal? Akkor nincs itt semmi ideológia, csak a szigorú tudomány? Hogyan higgyem el ezt ezután? Persze én tudom, hogy Harbinban sem volt másként, mikor ott jártam. A Közép-Kínába való beutazásunkhoz egy gyűjtőútra a pártitkárnő adott ott is írásos engedélyt, ami nélkül jegyet sem vásárolhattunk volna a vasútra.

Horváth Levente 2019-2020 között a Budapesti Corvinus Egyetemen az MNB-Corvinus International Executive Program vezetője volt, amely a Fudan Hungary főpróbája lehetett talán. A Fudan Hungary-t ő és társai valamiféle magyar egyetemek fölöttinek képzelik el, ami fokozatosan kiterjeszti együttműködéseiben a vezetői pozícióját a Corvinus után a BMGE, a Semmelweis és az ELTE képzéseire is. A budapesti egyetemeket, majd a Fudan University integrálja? Lesz szerintem, akit ez a hír stresszel majd. Horváth Levente 2021-től létrehozhatta a Corvinus Egyetemen (mintha minden egyetemi változásnak ez lenne az alfája) az Eurázsia Központot. Szerintem segítő kezek vezetik.

Nehezen ocsúdok. Hihetetlen, hogy talán 2015 óta a Fudan University vezetése által szerkesztett kifestőkönyvet színezgetjük. 2017-ben idelátogatott a párttitkárasszony, és az unortodox közgazdaság iránt elkötelezett Matolcsy György tárgyalt vele, akinek azért egy PhD sem jött igazán össze, de akár Einsteinnel is példálódzik, és ha kell egyetemi campus-t szervez. Szóval neki egy turisztikai menedzser, aki geopolitikusnak képezi át magát éppen, mint PhD-hallgató a tanácsadója. Horváth Levente ült később Orbán Viktor jogász balján is. Kétségtelenül ez elég unortodox szituáció. Lánczi András angol-történelem szakos tanárból lett politológus kandidátus ringatta még a bölcsőt, és végső formájában Palkovics gépész szolgáltatja a nyomatékot. Ők szerveznék át a magyar egyetemi oktatást Fudan Hungary-központúvá. Harmadik kakasszóra készen lesz a kifestőkönyv. Rá van írva a gyengébbek kedvéért, hogy melyik mezőt milyen színűre kell pingálnunk. Aztán felvesszük a hiteleket, hiszen rendelkezésünkre áll már a Bank of China, mindjárt a Gerbeaud cukrászda mellett. 2017-ben stratégiai együttműködési szerződést kötött vele az Orbán-kormány. Az aláírási ünnepségen további megállapodások is születtek: a kínai pénzintézet szerződést kötött a Magyar Nemzeti Bankkal, a Budapesti Értéktőzsdével, az Államadósság Kezelő Központtal és az Eximbankkal is. Hogyan került be a szerződők közé az Államadósság Kezelő Központ? Lesz/van vele dolga Bank of China stábjának? Lehetséges, hogy az újkori kínai-magyar kapcsolat startköve volt ez az aktus? A Huawei is itt van velünk azóta. Hazánk nem ért egyet az amerikai kereskedelmi lépéssel és a Huawei akár 5G-hálózatot építhet Magyarországon, bár ez még a mai napig kérdéses. Merjünk nagyot álmodni? Mit látunk most ébren? Mi tehát az ok?

Darvas Béla