Bezárás
Gazdatüntetés

Volt egyszer egy gazdatüntetés – A pótkocsi platóról elmondott jóslat (folytatás)

(Gazdatüntetés No10)

Lehetetlen volt ezt a mérleget (címkép) egy írásban közreadni, így itt a kilencedik rész folytatását olvassák, ami már akár a nagyerdei vackor (50. kép), karcos és húzós. Szándékoltan nem eresztjük el magunkat, és csak a tényekre koncentrálunk – nem a napi politikának írunk, hanem szerénytelenül a történelemnek –, az igazságosztó szerepét az olvasóra osztottuk ki. Nézzük akkor, miként foglalja össze az azóta történteket és összegzi a következményeket Kajner Péter és Bagi Béla.

Kajner Péter sorsa 2005 után
– 2005-2008 – A UNDP-GEF-KvVM által finanszírozott Élő Tiszáért Program – a Tisza-mente biológiai változatosságának növelését és az ártéri tájgazdálkodás bevezetését célzó projekt – szakmai vezetője.
– 2005-2008 – Az Élőlánc Magyarországért párt elnökségi tagja.
– 2007-2012 – A Szövetség az Élő Tiszáért elnökségi tagja, 2012-2019-ig elnöke.
– 2008-2010 – A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának tudományos munkatársa, a Fenntarthatóság előörsei projekt koordinátora.
– 2010-2012 – Vidékfejlesztési Minisztérium, Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya, főosztályvezető-helyettes.
– 2012-2019 – A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (korábban: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet) Nemzeti Alkalmazkodási Központ külsős munkatársa.
– 2015-2016 – A Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek Koordinációs Tanácsának elnöke.
– 2012-től – Az ELTE Társadalomtudományi Kar Humánökológia Mesterképzés oktatója – fenntartható vidékfejlesztés tárgy oktatója.
KP

Kajner Péter: A gazdatüntetés 2005-ben szerintem óriási erkölcsi győzelmet hozott a gazdáknak, és anyagilag is enyhített a terheiken. A várt fordulat az agrárpolitikában azonban elmaradt. A földkoncentráció folytatódott, a támogatások túlnyomó része a legnagyobb cégekhez jutott. A tüntetés követelései között csak néhány olyan volt, amely az agrár-környezetvédelmet szolgálta volna, mire azonban a Megállapodásig eljutott, még ezek is meggyengültek. Mezőgazdaságunk ma is főként a szántóföldi alapanyag-termelésre koncentrál, természeti erőforrásainkkal – vizeinkkel és talajainkkal – pazarlóan bánunk.

50.kép: Tiszazugi vadkörtefák (Fotó: Molnár Péter/National Geographic)

Bagi Béla sorsa 2005 után
– 2006 – A MaGGosz-Fidesz választási szövetség után egy hely betöltésére engem kértek fel. Országgyűlési képviselőként a Mezőgazdasági Bizottság tagja lettem.
– 2007 – Tagja lettem a Parlament Fogyasztóvédelmi Eseti Bizottságának.
– 2008 – Jakab István az orosházi küldöttgyűlésen a MaGGosz átszervezésébe kezdett. Az új koncepcióhoz új szereplők kellettek. Segítsége Budai Gyula volt. Az itteni választás után perre került sor, ami 2009-ben zárult. Megsemmisítették az orosházi határozatokat, szavazási eredményeket és új eljárásra kötelezték a szervezetet.
– 2009 – Az esztergomi kibővített elnökségi ülésen kifejtettem álláspontomat, véleményemet a MaGGosz jövőjével kapcsolatban, amiben nem kívántam részt venni. Ekkor kiléptem a szervezetből.
– 2009 – Navracsics Tibor frakcióvezető felkérésére részt vettem a 2011-es EU soros elnökség munkáját segítő fiatal szakemberek felkészítésében. Feladatom a vidékpolitikai 15 fős munkacsoport ismereteinek bővítése volt.
– 2010 – A Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetben (VKSzI) kaptam állást. Kecskeméten fogyasztói piac létrehozásába kezdtem.
– 2011 – Megalakítottam a Kecskeméti Fogyasztó- és Vidékvédő Egyesületet, melynek célja a fogyasztóvédelem és a vidékfejlesztés, a közös érdeken alapuló, újszerű összekapcsolása volt. Az egyesület együttműködési megállapodást kötött Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatával.
– 2013 – Megszüntették a VKSzI-ben lévő munkaviszonyom.
– 2016 – Minden előzetes értesítés nélkül az önkormányzat felrúgta az öt éven keresztül jól és sikeresen működő megállapodást. Ezzel az új piaci modell összeomlott.
BB

Bagi Béla: A rendszerváltozás hajnalán, fellelkesült állapotú vidéki értelmiségi emberek, az 1900-as évek eleji sikeres gazdaköri mozgalom korabeli dokumentumai alapján és még élő néhány akkori gazdaköri tag részvételével, elkezdték újjászervezni a mozgalmat. Az építkezés időszaka után 1997-ben került sor az első erőpróbára. A soltvadkerti központú METÉSz által kirobbantott országúti demonstrációsorozatban jól szerepelt a szervezet. 1998-ban reménykedtünk a Kisgazda Párt (FKgP) vezette Földművelésügyi Minisztériumban. Emlékeim szerint †Torgyán József FM miniszter, mindig is gyanakodva nézett a MaGosz-ra, hiába volt †Tamás Károly (MaGosz alelnök) a közigazgatási államtitkára. Voltak biztató kezdeményezések, de ezt †Szabadi Béla politikai államtitkár megfúrta. Ez a négy év is eltelt, érdemi eredmény nélkül. De legalább próbálkoztunk. 2002-től kezdődött el a MaGosz érdekérvényesítő képességének a felhasználása. Ami nem volt más, mint követeléseink traktorokkal nyomatékosított demonstrációkkal való alátámasztása. Így jutottunk el 2005-ig, amikorra a tagság, a vezetőség és a szimpatizánsai komoly tapasztalattal rendelkeztek e téren.
Véleményem szerint, a budapesti erőt, szervezettséget és fegyelmet demonstráló traktoros bevonulás, és az ott tanúsított magatartás – ide értem a tárgyalásokon felmutatott szívós szakmaiságot is – eredményezte azt, hogy MaGGosz-vezetők biztos, listás befutó helyeket kaptak a Fidesz 2006-os választási listáján. Készültünk a jelentős szerepvállalásra, a családi gazdálkodási forma felemelésére, de ez nem sikerült.
Mint ahogy az sem, hogy a négyéves ellenzéki állapotot arra használjuk fel, hogy a Fidesz stratégiai gondolkodásába bevigyük, elmélyítsük azt a programot, amiért mi a parlamentben vagyunk. Ebben lehetett volna jelentős szerepe és van felelőssége Jakab Istvánnak. Ő tartotta a kapcsolatot a párt vezetőségével. Tudtommal soha nem került szóba a gazdaköri tagság érdeke, a családi gazdálkodás ügye. A későbbi történések sem bizonyítják ennek ellenkezőjét. Úgy közeledtünk a választásokhoz, hogy nem volt írott programunk. Illetve, készült egy, az akkor még létező Fidesz gazdatagozata részéről, amit az utolsó pillanatban visszavonattak. Ennek a szervezetnek, Jakab István nem volt a tagja. Véleményem szerint Jakabnak tudnia kellett, hogy a Fidesz mást akar, mint amiről eddig beszéltünk. Ezért is kellett lecserélnie a MaGGosz korábbi vezetését. Ha viszont nem tudott erről, akkor az a kérdés merül fel, hogy mit tett négy évig a gazdák érdekében? Úgy tűnik a Fidesz-szel való politikai sodródást választotta, amit még el is tudnék fogadni, ha ez a családi gazdaságok érdekét szolgálta volna. A sajátos összetételű gazdaköri tagság érdekeinek megjelenítése, azok képviselete már szóba sem kerül. A MaGGosz szerintem kiüresedett, és érdekérvényesítő képességét elvesztette, érdekképviseletnek ma már alig tekinthető. A politikai kapcsolatokat kihasználva, megbízható emberekkel feltöltve, elfoglalták a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kulcspozícióit. A MaGGosz vezetői, divatos kifejezéssel élve, kimaxolták a szervezetben lévő karrier lehetőséget, és lényegében áttették székhelyüket a magára hagyott MaGGosz-ból a NAK-ba, Jakab István politikai asszisztálása mellett. A hoppon maradt tagság pedig bízhat a politika jóindulatában, mivel érdekérvényesítő képessége elolvadt. De az is lehet, hogy mindez nem véletlen. Nem mondom, hogy a családi gazdaságok egy része nem lépett előre, közülük némelyek meg különösen nagyot, de a 2005-ös demonstrációból ennél többet kellett volna kihozni, és többek javára.

51.kép: Jakab és Ángyán még együtt, az éjszakába nyúló tárgyalások után (Fotó: Ács Sándorné Éva)

DB: Nekem elég karakteres a különbség Jakab István 2005 után gyorsan emelkedő politikai karrierje és érdemi harcostársai, Bagi Béla és Ángyán József ellenzéki képviselőként való sikerei, majd ezt követő sorsa között. Bagi Bélát kritikus megszólalása után Jakab István elég nyilvánvalóan kegyvesztetté nyilvánította, illetve ő magától is kilépett mellőle. Ács Sándorné a kishantosi mintagazdaság megsemmisítése kapcsán került szembe a hazai mezőgazdaság-politikával és ezt tetézte – ahogyan a Mezőgazdasági Bizottság előtt Fazekas Sándortól hallottam –, hogy az Élőlánc Magyarországért párt elnökségi tagja, és a kishantosi gazdaság valamiféle pártfészek, vagyis ez demokratikus berendezkedésű országban megítélhető volt a szemében.
Ángyán Józsefnek Jakab István csak egyszerűen elengedte a kezét – mint sokan mások is (51. kép), amikor a kié legyen a föld akcióját elkezdte. Font Sándor sem állt mellé, neki még voltak – ahogy mondta – tervei, vagyis már nem volt a professzor úrra szüksége ennek a fény körül keringő társaságnak. Ma a városi legenda szerint a 2005-ös gazdatüntetés Jakab István egyedüli érdemének tűnik – ahogy a gazdabálon is előadta –, és a tények feltárása az országgyűlés alelnökének egyáltalán nem érdeke, hiszen kiderülne, hogy mennyire heterogén elképzelésű volt 2005-ben a gazdák közössége, és szerintem korántsem ő volt ennek a szellemi vezére, csak az igen talányos arca. Akar-e egyáltalán a valóságra bárki is emlékezni a résztvevők közül? Van-e erre tisztánlátási képesség? Az MSzP-nek szerintem nem érdeke, hogy tisztázza ezt a történelmi eseményt. Rögtön lecsapnák a párt próbálkozásait az akkor keletkezett dokumentumok alapján. Ez volt az eredeti szöveg, de a hajdani Agrárszövetséget képviselő, mindeddig hallgató Németh Imre megcáfol a következő két részben majd néhány közkeletű tévedést. Álmomban sem gondoltam, de kifejezetten örülök neki, hogy jelentkezett, és elmondja hozzászólásban majd a saját verzióját.
Bárhogyan próbálom azonban utólag meglátni a különbséget a 2005-ös MSzP agrárpolitikája és a Fidesz/MaGGosz mai elképzelései között, nekem nem sikerül lényegi eltérést találni. Úgy tűnik, éppen virágzik minden virág, ha a nagyüzemi termelés felől nézzük. Jakab István szerint négymillió földtulajdonos van Magyarországon, de csak ezek 5%-a gazdálkodik. Szerinte a MaGGosz azt célozta meg, hogy ne aprózódjanak el a birtokok, mert ma versenyképes nagyságra van szükség. Nem is hallotta vajon, hogy mit mondott a Kossuth téren a pódiumon a mellette szónokló Ángyán, aki a gazdatüntetés szellemi vezére volt? Talán itt az ideje, hogy megnézze újra a kérdéses videót. Annak kell örökölnie családon belül a földet, aki műveli – hirdeti ezt is Jakab, mintha ez nem lenne kellően szabályozva jogilag. Magyarországon rapid birtokkoncentráció indult el, s az is jellemző, hogy nem a gazdag földtulajdonosok azok, akik a földet művelik. Ők afféle – ahogy falun mondják – műkörmös és bálásruhás üzletben nyomuló gazdák.
Ángyán József 15 évvel ezelőtt a Kossuth téri platón elmondott beszéde szerintem pontosan megfogalmazta a jövőt, ami most a jelenünk. Mészáros Lőrinc 38 ezer, Csányi Sándor 35 ezer, Nyerges Zsolt 28 ezer hektáros szerkesztett (darabokban más neveken lévő) nagybirtokai mutatják a hazai valóságot. Én úgy látom, hogy a 2005-ös gazdatüntetés pillanatnyi győzelmet ért ugyan el, de az akkor pontosan megjósolt folyamat elindult, és a dél-amerikai modellt másoljuk éppen. A családi hacienda vált divatossá. Ángyán József ma Gödöllő környéken madarakat etet, ez az ország erre taksálja a jövőt pontosan meglátó tehetségeit. Csodálkozik valaki, aki az olvasásban idáig jutott?

52.kép: Jakab István és Süle Katalin a gazdabálon (forrás facebook alapján HVG)

Utószó: 2020. március 13-án megszólalásra kértem Jakab Istvánt is (52. kép). A közös kérdéseket ő is megkapta. A személyes kérdései az alábbiak voltak: 13./ Tizenöt év alatt miért nem született meg a MaGGosz részéről az a kiadvány, ami hitelesen bemutatta volna a 2005-ös gazdatüntetés eseményeit? Nem lett volna ez az eseménysor történelmi jelentőségű, amivel el kell számolni?; 14./ A magyar mezőgazdaság ügyét az Orbán-kormányokban vezetéseddel a MaGGosz képviseli. Módosult-e, és ha igen, hogyan módosult az utóbbi 15 évben a MaGGosz mezőgazdaságról, birtokpolitikáról és a földtulajdonviszonyokról alkotott elképzelése?; 15./ Mi a MaGGosz jövőre vonatkozó víziója, elképzelése a hazai mezőgazdaságról? Mennyire egyező ez a korábbi elképzeléseitekkel, meghirdetett programotokkal, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az agrártárca álláspontjaival?; 16./ Mit tartasz elfogadható birtokméretnek, szerinted kik ma hazánk meghatározó nagyságú birtokosai, és érdekképviseletük miként valósul meg a MaGGosz-on belül?; 17./ Mi meglátásod szerint hazánkban a családi gazdaságok jövőbeli sorsa?; 18./ Mi a véleményed az ország történelmében ismétlődő birtokkoncentrációról?; 19./ Hogyan értékeled a föld nélküli vidék népességmegtartó-képességét?; 20./ 2005-ben kikkel együtt ígérted meg a gazdabált és kiknek? Szerinted a gazdatüntetés részvevői vettek részt a Vigadóban rendezett bálon? Felsorolnád, hogy kik voltak közülük jelen?
Jakab Istvántól 2020. április 3-án az alábbi értelmezhetetlen választ kaptam: „Kedves Béla! Az interjúajánlatod ezúton is köszönöm, a témát ezzel lezártnak tekintem. Munkádhoz további sok sikert és jó egészséget kívánok Üdvözlettel: Jakab István”. Semmi baj, sejtettem ezt már akkor, amikor a felkérést megírtam, bár nyílt cinizmusra azért nem számítottam. Az valahogy nekem nem vidéki gazdákra jellemző. Ő lezárta azt a gazdatüntetést, amivel el sem számolt idáig, és mindez senkinek sem hiányzik? Nem kellene a gazdák között érdeklődni, nekik magyarázni és velük értékelni még ma is. Elég egy kínosan akadozó beszédet mondani (lásd keretes írásunk) a Budapesti Vigadóban a most is szenvedő gazdákról? Miért szenvednek vajon? Nem 2005-ben iratkozott be a MaGosz a hazai politikába? Továbbá, ha Jakab István lezárta a múltat, akkor miért rendezett tizenöt év múlva kissé stílusidegen gazdabált? Mi volt az ott elmondott beszédének az üzenete? Vagy nincs ilyesmire már semmi szükség, elég a Black Tie viselet a vastapsra hangolt, hálás operettszínház-közeli közönségnek? Szerves folytatása volt ez az esemény önök szerint a 2005-ös gazdatüntetésnek, vagy csupán egy nem is kissé megtévedt ember önünnepeltetés-igényének kielégítése? Igen, már csak ez a kérdés, hiszen új stáb van, és új szereposztás (53. kép). Újra kellene olvasnom Móricz Zsigmondot.

Jakab István beszéde a vigadóbeli gazdabálon
Köszönöm mindazoknak, akik eljöttek. Köszönöm mindazoknak, akik segítették, hogy a rendezvény létrejöjjön. Első alkalommal… itt… fogadalmat tettünk, és álljuk a szavunkat. Nekem az a meggyőződésem, hogy tizenöt esztendővel ezelőtt komoly gondban voltunk… A gazda sokat szenvedett, és szenved ma is, de… a gazda mindig helytállt, és helytáll ma is. Mi vidékiek már csak ilyenek vagyunk. De, amikor megfogadtuk, mikor gondunk volt, és feljöttünk több mint ezer traktorral Budapestre, akkor azt mondtuk, hogy lesz még egyszer ünnep a világon… és lett egyetlen traktor. De csak azért, hogy büszkeségünk, erőnk jelképeként itt álljon a Vigadó előtt, ahová immáron mulatni jöttünk. Immáron azért jöttünk, hogy … megmutassuk, igen van erőnk, hitünk, bátorságunk és képességünk arra, hogy szeretteinkkel együtt ünnepelni tudjunk.
JI

53.kép: MaGGosz – NAK – Agrárminisztérium kör, 2020. január 14. (forrás Magosz facebook)

(Jobbról balra: elöl: Zászlós Tibor, Jakab István, Nagy István, Süle Katalin, Jakab Tamás, Éder Tamás; hátul: Rácz András, ?, Font Sándor, Feldman Zsolt, Luzsi József, Papp Zsolt, Cseh Tibor)

*

Az előző rész elérhetősége az Átlátszón található.
A teljes sorozat elérhetősége: Darvas Béla honlapján is olvasható.
Ps. Németh Imre, a gazdatüntetés idején agrárminiszter, bejelentette, hogy hozzá szándékozik szólni a 2005-ös gazdatüntetés-cikksorozathoz. Ezt két részben interjú formájában teheti meg, és hasonló feltételek mellett, mint az eddig megszólalók.
(folytatása következik)
Darvas Béla

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom