Bezárás
Gazdatüntetés

Volt egyszer egy gazdatüntetés – Ángyán József szerint, aki az egyik szellemi vezető volt

(Gazdatüntetés No2)

A bevezető rész után most zuhanjuk 15 évet vissza, és találjuk ott magunkat 2005. februárjában, amikor vidékről elindulnak a traktorok Budapestre, és megérkeznek a Felvonulási térre, ahonnan később beveszik a Kossuth teret.

„A minisztérium nem reagált időben a területalapú támogatások lebonyolítására – mondja a Mezőtúron 228 hektáron gazdálkodó Patkós Lajos. Nekünk tavaly április 30-áig le kellett adnunk a kérelmeket meg a blokktérképeket a hivatalnak, de ők csak január közepétől küldték ki a hibákra való felhívást, hogy túligénylés van. Én még semmit nem kaptam, pedig be volt táblázva. Elvégeztük az őszi munkákat, megvettem a fémzárolt vetőmagot, a műtrágyát. Kiköltekeztünk és terveztük ezt a bevételt. Azt ígérték, hogy október 15-ig kifizetik, majd azt, hogy november 30-ig, december 30-ig, január 15-ig. Amikor elhangzott az április 30-a, akkor eljöttünk demonstrálni.” – olvasom a Magyar Narancsban.

A nekem nagyon is tetsző címkép 2005. március 11-én készült. A tüntető gazdák vezetői tájékoztatót tartanak az EDDSZ (Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének) székházában, amely a tárgyalási fordulók közti belső egyeztetésekre, háttértárgyalásokra, a sajtóval való kapcsolattartásra mindvégig védett terepet biztosított a demonstráció vezetői számára. Balról indulva Nagy Sándor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztető Tanács (FÖVÉT) alelnöke, Bagi Béla, a Magyar Gazdakörök Szövetségének (Magosz) alelnöke, Jakab István, a Magosz elnöke és Ángyán József, a Szent István Egyetem egyetemi tanára, az Országos Demonstrációs Bizottság tagjai (Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI). Jakab István érdemi munkát végző hajdani társai vajon miként maradtak le 2020-ban a gazdabálról? És az ezer körüli traktoros? Ők csak a díszlet szerepét játszották egykoron? Azt hiszem megértjük majd gyorsan, hogy 2005-ből szemlélve milyen viszolyogtatóan hat a 2020-as álságos nagyestélyis-szmokingos tradíciókezdemény, ahol 2005-ben ismertté vált arcokkal alig találkozhattunk.

Kezdjük azért az elején, nem lényegtelen az időrend, amit most Ángyán Józsefné Ildikó korabeli vázlata segítségével – aki a Kossuth rádiót használta akkortájt forrásként – mutatok be, kiegészítve azt (lásd szürkével kiemelt írás).

A 2005-ös gazdatüntetés eseményeinek vázlata
– Február 2, szerda – Magosz rendkívüli kongresszus Dabason, amire a meghívott Németh Imre miniszter (ex-Agrárszövetség) nem ment el.
– Február 3, csütörtök – Az Országos Demonstrációs Bizottság (ODB) megalakult.
– Február 18, péntek – Az ODB Gyurcsány Ferencnek megküldte a 14 pontból álló petícióját. Az ODB létrehozta a Demonstrációs Operatív Bizottságot (DOB), és három szakmai bizottságból álló Tárgyaló Delegáció (TD) is alakult. A DOB vezetésére Bagi Bélát, a TD irányítására Jakab Istvánt választják meg.
– Február 20, vasárnap – A petícióra hivatalos válasz nem érkezett, így kezdetét veszi a demonstráció.
– Február 21, hétfő – A traktorok Budapestre (Felvonulási tér, a demonstráció idején Gazdák tere, ma Ötvenhatosok tere) vonulása elkezdődött.
– Február 22, kedd – Többezres nagygyűlés a Kossuth téren (Ángyán első beszéde) – a 14 pontos petíció átadása a minisztériumnak.
– Február 23, szerda – A tárgyalások helyszíne körüli huzavona, újabb Kossuth téri tüntetés kilátásba helyezése. Várakozás. Este az FVM-től írásos válasz érkezett Pásztohy András aláírásával.
– Február 24, csütörtök – Megegyezés a helyszínben, a tárgyalások elkezdődtek. A tárgyalók a TD részéről Ángyán József, Bagi Béla, Jakab István, Nagy Sándor és Székely Gábor. A háttérben Ács Sándorné Éva, Kajner Péter és mások segédkeztek.
– Február 25, péntek – Németh Imre miniszter felfüggesztette a tárgyalásokat. Második hullámban újabb traktorosok indultak Budapestre.
– Február 26, szombat – Ismételt többezres nagygyűlés a Kossuth téren (Ángyán második beszéde). Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében félpályás útlezárást tartottak. Hiller István – később Lendvai Ildikó is – szélsőjobboldali politikai akciót sejt a gazdatüntetés mögött.
– Február 27, vasárnap – Németh Imre és társai nem érkeztek meg a tárgyalásra. Az ODB/Magosz ezt követően Gyurcsány Ferenccel akart tárgyalni. Lásd az aznapi Hír Tv Kérdések Órája (Szabó Edina – Ángyán József és Bagi Béla).
– Február 28, hétfő – Az ODB megtárgyalta a minisztérium által kiadott 18 pontos megállapodástervezetet, majd kidolgozta a saját verzióját.
– Március 1, kedd – Az ODB átadta a megállapodástervezetét a minisztériumnak. Újabb tárgyalások kezdődtek. A Katolikus Püspöki Kar nyilatkozatban támogatta a gazdákat és bízik az eredményes tárgyalásban.
– Március 2, szerda – Folytatódtak a tárgyalások, amelyek késő éjszakáig tartottak. Újabb félpályás útlezárások országszerte. A követelések nyomatékosítására este kétszáz traktor átvonult a Kossuth térre, és rendezetten felsorakozott a parlamenti parkolóban.
– Március 3, csütörtök – Az ODB/Magosz visszautasította Gyurcsány Ferenc azon állítását, hogy a gazdák 200 milliárd forint pluszforrást kértek. Németh Imre újabb támogatásokat jelentett be (húsmarhatartók támogatása, extenzív állattartók támogatása stb.). A ODB szerint ez mézesmadzag. A gazdaösszefogás megosztása a Gyurcsány-kormány célja. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSz) elnöksége a gazdademonstrációval kapcsolatban dodonai nyilatkozatot tett, ami faxon érkezett az EDDSZ székházba. A Magosz képviselője nemzetközi sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben a gazdademonstrációról.
– Március 4, péntek – Németh Imre rágalmazó nyilatkozatai miatt megszakadtak a tárgyalások. [Ebből pár nap múlva bírósági eset lett. „Németh Imre az Országgyűlés 2005. március 7-i ülésén valótlanul azt állította, hogy Pokorni Zoltán Császártöltésen, nyilvánosság előtt úgy nyilatkozott, hogy a gazdatüntetés nem a gazdákról szól, hanem az a 2006-os választás része, és ahhoz a felperes által képviselt párt minden támogatást megad, illetve kézben tartja a gazdákat. A bíróság az alperest eltiltotta a további jogsértéstől, és arra kötelezte, hogy az ítélet rendelkező részét saját költségén tegye közzé. A bíróság az alperest nem vagyoni kár megtérítésére is kötelezte. Az ítélet jogerős.”] Pásztohy András (politikai államtitkár) szerint, a vidékfejlesztés lehet a kiút. Glatz Ferenc szerint a magyar mezőgazdaság politika sújtotta terület. Gyurcsány Ferenc szerint a vidékfejlesztés és a mezőgazdaság nem azonos. A Fidesz országos választmánya a gazdademonstrációval kapcsolatban nyilatkozatot tesz, melyben egyebek mellett leszögezi: „Megdöbbentő és felháborító, hogy a miniszterelnök nem ül tárgyalóasztalhoz a jogos igényeiket hangoztató gazdákkal”.
– Március 5, szombat – A tárgyaló felek külön-külön egyeztettek a petíció pontjairól. Az ODB az országgyűlési képviselőknek küldött, Bagi Béla által jegyzett levélben tényekkel cáfolta azokat az állításokat, hogy a gazdák 200 milliárd forint pluszforrást kértek volna.
– Március 6, vasárnap – Plenáris ülés. Ökumenikus istentisztelet a Gazdák terén, a nagysátorban. A traktorok este visszamentek a Kossuth térről a Gazdák terére. Az országban 54 helyen tüntettek a gazdák.
– Március 7, hétfő – Szakértői bizottságokban folytatódtak a tárgyalások, konkrét kérdésekben egyeztettek. Gyurcsány Ferenc a parlamentben kijelentette, hogy új vidékpolitikát kell létrehozni a civilszervezetekkel, amit a gazdatüntetést szervezőkre is lehetett érteni.
– Március 8, kedd – Plenáris tárgyalások folynak, amelyeket átmenetileg bombariadó szakított félbe, és csak késő este folytatódtak.
– Március 9, szerda – Négy fő kérdésben nincs még megállapodás, amik pénzügyi jellegűek. Az ODB megbízása alapján Ángyán József tárgyalt a MOSz főtitkárával az életképességi határok és a támogatások alsó/felső határainak leszállításáról.
– Március 10, csütörtök – Belső egyeztetések, viták, feszültségek. Az ODB a fennmaradt alapvető kérdésekről közleményt adott ki.
– Március 11, péntek – Reggel megkezdődtek, majd 11 órakor megszakadtak a tárgyalások. A demonstrálók válságstábot hoztak létre. Belső egyeztetések, sajtótájékoztató – lásd címkép.
– Március 12, szombat – A kormányoldalon egyeztetés Gyurcsány Ferenccel, de a gazdákkal nem történt megállapodás. A tárgyalások megszakadása vidéken nagy felháborodást keltett. Újabb traktorok indultak Budapest felé, és egészpályás útlezárásokra is sor került. Estére a kormány meghátrál, és enged a fennmaradt követeléseknek. A Gazdák terén a nagysátorban Bagi Béla és Péter Mihály szervezésében és vezetésével Jakab István és Ángyán József a megállapodástervezet minden pontját ismerteti, átbeszéli és értékeli a traktoros demonstráló gazdákkal.
– Március 13, vasárnap – A megállapodás aláírása. Gyurcsány, akit a koreai látogatásáról visszatérve, a repülőtérről egyenesen az Országházba vittek, láttamozta a dokumentumot. A nagysátorban, a szentmise végén a tárgyaló delegáció bejelentette a megállapodást. Este és másnap reggel elindultak a traktorok haza.
– Március 16, szerda – A Kormány jóváhagyta az agrármegállapodást.
ÁJI, ÁJ és (db)

Ebben a részben és a következőben először Ángyán József válaszait olvashatjuk a közös, majd személyes kérdésekre.

Kitől, illetve honnan értesültél a gazdatüntetésről?

Ángyán József: A Magosz vezetése 2005. február 2-ára, Dabasra rendkívüli kongresszust hívott össze azzal a céllal, hogy – megfogalmazása szerint – értékelje „a magyar vidék helyzetét, azt a kilátástalan helyzetet, amit a kormány felelőtlen virtuális válságkezelése teremtett”. Erre a kongresszusra meghívták Németh Imre agrárminisztert. A Magosz szakértőjeként én is meghívást kaptam. A zsúfolásig megtelt városi sportcsarnokban a felháborodás akkor hágott a tetőfokára, amikor Jakab István beszéde elején bejelentette, hogy a miniszter a kormányülésre hivatkozva nem vesz részt a kongresszuson, és nem is küldött maga helyett senkit a rendezvényre. Ezt követően többekkel együtt én is hozzászóltam. Hozzászólásom nem hűtötte az indulatoktól feszülő, forró légkörű rendezvényt, amely végül 1/2005.2.2. számmal határozatot hozott. Ebben megállapították, hogy „a magyar gazdák …. túlélésük biztosítására tevőleges cselekvésre határozták el magukat”.

A határozatban összesen 23 követelést fogalmaztak meg, és felhívták „a Magosz Elnökségét, hogy a megfogalmazott követelések teljesítésére 2005. február 3. napján alakítsa meg az Országos Demonstrációs Bizottságot. A Bizottság haladéktalanul vizsgálja meg egy Budapest főváros területén erőgépekkel és munkagépekkel tartandó többnapos demonstráció feltételeit, és alakítsa ki annak rendjét. A Magosz Elnöksége szólítsa fel a megyei gazdaköri szövetségeket, hogy haladéktalanul alakítsák meg megyei demonstrációs bizottságukat, és az dolgozza ki saját cselekvési programját.” A Kongresszus továbbá felhatalmazta a Magosz Elnökségét, hogy „vegye fel a kapcsolatot hazánk más országos agrár-érdekképviseleti szervezeteivel a demonstrációban való részvételre.” A döntés megszületésénél én is jelen voltam, és így első kézből értesültem az országos gazdademonstráció elindításáról.

7.kép: A Csongrád megyei gazdák útban Budapest felé (forrás)

Milyen szervezeti és személyes előkészítése volt a tüntetésnek?

ÁJ: A Magosz kongresszusi határozata nyomán az alábbi szervezetek alakították meg az Országos Demonstrációs Bizottságot: a./ résztvevő szervezetek: Magyar Gazdakörök Szövetsége (Magosz), Magyar Mező és Erdőgazdasági Érdekképviseleti Tanács (MAÉT) tagszervezetei (AGRYA Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, Magán-erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, Magyar Bérkilövő és Független Vadásztársaságok Országos Szövetsége, Magyar Kertészek Egyesülete, HANGYA Szövetkezetek Együttműködése, Mezőgazdasági Gazdasági Társaságok Szövetsége); b./ csatlakozó szervezetek: Magyar Biokultúra Szövetség, Magyar Erdőgazdák Szövetsége, Magyar Kis- és Középbirtokosok Egyesülete, Magyar Parasztszövetség; c./ támogató szervezetek: Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSz), Baromfi Terméktanács [az első elbizonytalanodók közé tartoztak], Gabonatermelők Szövetsége, Műszaki és Agrárklub.

A demonstráló gazdaszervezetek nevében az ODB 2005. február 18. keltezéssel, a miniszterelnöknek címezve, 14 pontból álló átfogó követelést tartalmazó petíciót fogalmazott, amelyet a fenti résztvevő (a), illetve csatlakozó (b) szervezetek vezetői jegyeztek. Miután a kormányzat részéről érdemi válasz a petícióra nem érkezett, Demonstrációs Operatív Bizottság (DOB) és három szakmai bizottságból álló Tárgyaló Delegáció (TD) alakult. A DOB vezetésére Bagi Bélát, az TD irányítására Jakab Istvánt választották. Február 20-án az EDDSz elnöke az ODB számára a szervezetük Nádor utcai székházában állandó bázist biztosított. Ezzel kezdetét vette a demonstráció, és február 21-én tíz irányból elkezdődött a traktorok és kísérő járművek Budapestre vonulása (7. kép).

Ami az előkészítés engem érintő, személyes részét illeti, Jakab István kért fel a TD-ben való részvételre, és az egyik – a vidékfejlesztési, EU-s és hazai költségvetési, támogatási témacsoportot tárgyaló – szakmai bizottság vezetésére. Igyekezetében Gödöllőre is kijött hozzánk, és – megdöbbenésünkre meglehetősen ellenszenves módon nyájaskodva, előtte teátrálisan letérdelve – győzködte a feleségemet, hogy támogassa a részvételemet a demonstráción, és a kapcsolattartás érdekében a Magosz mobiltelefonjának elfogadását, addig ugyanis elhatározottan nem volt egyikőnknek sem mobilja. A feleségem végül – rossz előérzetei ellenére – belement a dologba, és bár folyamatosan arra kért, hogy tartsam távol magam ettől az embertől, azért mindvégig mellettem állt, és mindenben segített. A Jakabbal történt megállapodást követően a Szent István Egyetemről (SzIE) szabadságot vettem ki azzal a szándékkal, hogy elkerüljem a munkaidőben folytatott politikai tevékenység vádját. Ezután három barátomat – Ács Sándorné Évát, Kajner Pétert és Roszík Pétert – kértem segítségemül, akik közül ketten (Ácsné és Kajner) mindvégig kitartottak mellettem. Bennük teljes mértékben megbíztam, velem együtt vitték a bőrüket a vásárra. Megkértem őket, hogy a TD munkatársaiként legyenek személyes szakértőim a tárgyalásokon. A felkészülésben segítségemre volt továbbá ifjabb Zlinszky János barátom is, akitől azt kértem, hogy – ha a helyzet fokozódna és megkívánná (8. kép) – segítsen összehozni egy személyes találkozást édesapjával, idős †Zlinszky Jánossal, hogy vele a jogi kereteket, a közjogi méltóságok mozgásterét körbejárhassuk. Úgy éreztem ugyanis, hogy bevinni a gazdákat és barátaimat egy ilyen éles helyzetbe nem túlságosan nehéz, de kihozni onnan őket már nem is olyan egyszerű, és én személyes felelősséget is éreztem értük.

8.kép: Németh Imre 2005-ös képi minősítése (forrás)

Kik voltak a tárgyaló delegációk tagjai, a tárgyaló partnerek?

ÁJ: A Budapestre vonulást és a kapcsolatfelvételt követően mindkét oldal tárgyaló delegációt alakított, és a felek három-három szakértői tárgyaló csoport létrehozásában állapodtak meg. A kormányoldal (FVM) tárgyaló delegációja: Németh Imre miniszter, kormánymegbízott főtárgyaló; Pásztohy András politikai államtitkár; Benedek Fülöp közigazgatási államtitkár; Folláth Györgyné helyettes államtitkár; Berczi Norbert helyettes államtitkár; Fehér István helyettes államtitkár.

A demonstráló szervezetek tárgyaló delegációja: Jakab István, a Magosz elnöke, főtárgyaló; Ángyán József a SzIE egyetemi tanára; Nagy Sándor a Mezőgazdasági Gazdasági Társaságok Szövetsége, METÁSz elnöke és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztető Tanács, FÖVÉT alelnöke; Székely Gábor, a Magosz alelnöke.

Az ODB részéről az egyeztetés résztvevői
Az egyeztetésekben aktívan részt vettek a Magosz megyei elnökei és főtitkára, Obreczán Ferenc, valamint a demonstráló társszervezetek képviselői: Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség, MBSz elnöke; Kovács Árpád, a Magyar Bérkilövő és Független Vadásztársaságok Országos Szövetsége, MaBFOSz elnöke; Sárvári János, a Magán-erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, MEGOSz főtitkára; Widmann Mihály, a Magyar Parasztszövetség, MPSz elnöke; Gémes László, az AGRYA Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége alelnöke; Móczár Béla, a Magyar Kertészek Egyesülete, MKE elnöke; Németh Attila, a Magyar Kis- és Középbirtokosok Egyesülete, MKKE elnöke; Szeremley Béla, a Magyar Termelői Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek/Szövetkezetek HANGYA elnöke; Telegdy Pál, a Magyar Erdőgazda Szövetség, MERSz elnöke.
A demonstráló oldal tárgyaló csoportjainak vezetői és tagjai: 1. agrártermelési témacsoport: Székely Gábor Magosz témacsoportvezető; Widmann Mihály MPSz; Ónodiné Demeter Éva Hajdú-Bét károsultak; Németh Attila MKKE; Földi Péter Baromfi Terméktanács; Szabó Csaba (Magosz); 2. vidékfejlesztési témacsoport: Ángyán József Magosz témacsoportvezető; Ács Sándorné Éva Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, KVK; Szabó Zoltán HANGYA; Fenyőházi Tibor Magosz; Kispál Ferenc Magosz; Roszík Péter/Szántosi Antalné MBSz.; 3. jogi szabályozási témacsoport: Nagy Sándor METÁSz és FÖVÉT témacsoportvezető; Balogh Zoltán Magosz; Görcsös Ferenc Magosz; Tunyogi András MAÉT; Gémes László AGRYA; Németh Attila MKKE. A kormányoldal tárgyaló csoportjait Folláth Györgyné, Berczi Norbert és Fehér István helyettes államtitkárok vezették. A demonstráló oldal tárgyaló csoportjai az egyes témákat rotációs rendszerben tárgyalták végig a kormányoldal tárgyaló bizottságaival.
ÁJ

Kik voltak szerinted a kulcsszereplők a tárgyalóasztalnál és a háttérben?

ÁJ: A kormányoldalon kétségtelenül Benedek Fülöp tartotta kézben az eseményeket. Az volt a benyomásom, hogy a miniszterelnök felé is ő lehetett a közvetlen kapcsolat, akivel egyébiránt – nekem legalábbis a gesztusokból úgy tűnt – a demonstráló oldal vezetője és néhány tagja sem lehetett túl rossz viszonyban. A gazdák oldalán Jakab István, a Magosz elnöke irányította a tárgyalásokat (9. kép). Ő volt egyértelműen a kulcsszereplő, bár időnként nagyobb vitákba keveredve vagy komolyabb döntések meghozatalánál és általában a feszült helyzetekben maga is elbizonytalanodott, ingerült lett, és gyakran elvonult telefonálni. Bár egy-egy alkalommal – pl. egy rendkívül feszült helyzetben, amikor elakadtak a tárgyalások, és úgy nézett ki, hogy nincs tovább – Benedek Fülöppel is beszélt, ám általában az volt az érzésem, hogy a demonstráló szervezeteken kívüli partnerekkel egyeztet, stratégiai megbeszéléseket folytat.

15 év távlatából visszatekintve azt is egyre valószínűbbnek tartom, hogy a Fideszes, Orbán-évfolyamtárs jogász, volt katonai ügyész, Budai Gyula Jakab Istvánnak komoly segítője lehetett. Vele korábban nem találkoztam, de azokban a vidéki gazdakörökben sem ismerték, ahol én akkor már évek óta sok-sok fórumot tartottam. A demonstrációt megelőzően közöttük tudomásom szerint egyáltalán nem fordult meg. Amikor feltűnt a demonstráción, azt gondoltam, hogy Jakab valamiféle táskahordozója és/vagy sofőrje lehet, ám több olyan jelenetnek is tanúja voltam, amikből egészen másfajta szerepére kellett következtetnem. Később a – politikai karrierjében kétségtelenül ugródeszkaként használt – MaGGosz (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége) második számú vezetőjévé is megválasztatta magát. Bár tapasztalatom szerint a gazdák többségének nem volt szimpatikus, legalábbis 2006 májusában, Kisteleken, ahol én is jelen voltam. Jakab erőteljes ráhatására, többek által vitatott körülmények között mégis a szervezet szövetségi igazgatójává választották.

9.kép: Bagi Béla alelnök és Jakab István Magosz elnök a Felvonulási téri sátorban (Fotó: Ács Sándorné Éva)

A tárgyalások közepette – tán túl kevés figyelmet fordítva ezekre a jelekre – a hatalmi szálakkal egyáltalán nem foglalkoztam. Ehelyett minden erőmet, tudásomat, szakmai ismereteimet azért vetettem latba, hogy – a vidéket meggyőződésem szerint tönkre tevő, a helyi közösségeket sokszor becsapottak szempontjából – minél sikeresebb legyen ez a demonstráció. Ennek érdekében a főtárgyaló Jakab Istvánnak, aki akkor még számomra ezeket az értékeket, a családi gazdálkodás ügyét és a helyi közösségek érdekeit hitelesen képviselni látszott, minden lehetséges segítséget megadtam. Ebben Ács Sándorné Éva és Kajner Péter emberileg és szakmailag is kiváló társaim voltak. Persze a Magosz megyei vezetői között is többek – ahogy visszaemlékezem pl. a Demonstrációs Operatív Bizottságot vezető, Magosz alelnök, Bagi Béla Bács-Kiskun, †Török István Jász-Nagykun-Szolnok, Fenyőházi Tibor Győr-Moson-Sopron, Tamási Béláné Fejér vagy éppen Kispál Ferenc Csongrád megyei vezető, mint ahogy Nagy Sándor FÖVÉT alelnök, illetve a Magoszos jogász, a Komárom-Esztergom megyei Balogh Zoltán is, akik aktivitásukkal sokat segítettek a dolgok előre vitelében. Mindazonáltal a demonstráció sikeres befejezését követő euforikus hangulatban, a vidéki közösségekben és a gazdák körében általánosan elterjedt az a meggyőződés, hogy a tárgyalások sikerében, a megállapodás – nem is igazán remélt – kikényszerítésében nekem fontos szerepem volt, amit számomra már a Gazdák terén is, majd a vidéket járva e közösségekkel való találkozásaim alkalmával, maguk közé fogadó, megható szeretet-megnyilvánulások jeleztek.

Mi volt szerinted Jakab István érdeme?

ÁJ: Jakab István érdemének tartom, hogy a Magosz elnökeként – persze a személyes kockázatokat és a siker esetleges személyes politikai hozadékait is bizonyára előre számba véve, politikai háttérkapcsolataiban bízva, azokra támaszkodva és a felháborodott gazdatársadalom nyomására bár, de – vállalkozott a demonstráció vezetésére, valamint több gazdaszervezetet is meg tudott nyerni az ügynek. Az akcióhoz sikerült továbbá néhány – jó képességű, szakmailag felkészült, tisztességes, a személyes kockázatokkal és az esetleges karrier lehetőségével nem törődő – társat is együttműködésre bírni. Ez döntő eleme lehetett a demonstráció és a tárgyalások eredményes végigvitelének, hiszen velük együtt sikerült mindaz, ami neki egyedül, az ő közreműködésük nélkül – még ha a gazdademonstráció tizedik évfordulójára, kormányzati támogatással megjelentetett emlékkiadvány mást is sugall – bizonyosan nem sikerülhetett volna (10. kép). Egyrészt sikerült a demonstrációt törvényes keretek között tartani, másrészt világos tárgyalási stratégiát és ebből fakadó logikus és konzisztens követeléssort megfogalmazni, továbbá a helyzeti előnyben lévő kormánnyal szemben is fölényes biztonsággal tárgyalni, harmadrészt az összehangolt budapesti megmozdulásokat, traktormozgásokat, nagygyűléseket a sikeres tárgyalásokhoz és a megállapodás kikényszerítéséhez nyomásgyakorlási eszközként felhasználni.

10.kép: A megállapodás aláírása után a Parlamentben (Fotó: Bruzák Noémi/MTI)

*

Az előző rész elérhetősége az Átlátszón található.

A teljes sorozat elérhetősége: Darvas Béla honlapján is olvasható.

(folytatása következik)

Darvas Béla

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom