Bezárás
Gazdatüntetés

Volt egyszer egy gazdatüntetés – A pótkocsiplatóról elmondott jóslat

(Gazdatüntetés No9)

Mi maradt még hátra? Nos, visszatérés a 2005. március 13-ai 39-pontos Megállapodás nevű dokumentum vázához – amit Gyurcsány Ferenc is láttamozott, mint a hivatalból kirendelt tanfelügyelők általában –, amiről hamarosan készültek a leltárak, hogy belőle mi valósult meg, és mi nem. Akkoriban – többek szerint – március 15-e emléke szorított a megegyezésre. Ez az egyik dátum minden évben, amikor a nemzettudat ismételten – akár a mítoszbéli főnixmadár – a hamvaiból újraéled. Mi most ennél is ambiciózusabbak leszünk, mert arra keressük a választ, hogy 15 év múlva mi a helyzet. Az előző részekből már sejthetjük a nem is kevéssé lehangoló választ, hogy a magát leleplező ember (vö. coming out) speciális álarca alatt – láss csodát – néha ugyanaz az arc rejtőzik (lásd címkép). Tripla leszúrt Rittberger? Ki milyen szerepet játszott a 2005-ös eseményekben? Ki kinek az embere volt? Kit küldtek? Ki küldött? Ki volt valaki füle? Ki csinált ebből magánkarriert? Ki honnan és hová jutott ezt követően? A kardnyelő helyet cserélt a popénekessel? Ne érzelmi alapon jussunk el azonban a válaszhoz, hanem győződjünk meg magunk a tényekről. Vegyük elő a Megállapodás nevű dokumentumot. Részletesen semmi értelme nem lenne az ismertetésének, mert korabeli agrárközgazdasági ismeretek nélkül nem sokat értenénk. Próbáljunk fölötte átröpülve meglátni a legfontosabb pontjait, azok céljait és hatásait.

Az első fél tucat pontban a miniszter vállalja, hogy a területalapú támogatások (SAPSSingle Area Payment Scheme – területalapú támogatás) valamint a kiegészítő nemzeti támogatások (top-up) kifizetése rövid időn belül megtörténik. Ugyanez vonatkozik az előcsatlakozási alap (SAPARDSpecial Accession Programme for Agricultural and Rural Development – mezőgazdasági és vidékfejlesztési előcsatlakozási intézkedések támogatása) támogatások kifizetésére. Mindezt úgy, hogy közben a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) forrásainak átcsoportosítása a tervezettnél kisebb legyen. A végrehajtásban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalra (MVH) fontos szerep hárult. A kifizetések szorgalmazása elsősorban Jakab István nevéhez fűződött (Németh Imre hozzászólásából látjuk majd a tizenegyedik részben, hogy Jakab nyitott kapukat döngetett), s ezek voltak a gazdatüntetés közvetlen mozgatói: a gazdák követelték az őket megillető pénzt.

Az Ángyán Kossuth téri beszédeiben hallott korai nyugdíjazás jogcím működtetéséhez szükséges törvénymódosítási javaslatot a miniszter haladéktalanul előterjeszti – olvasom. A földért életjáradékot program további folytatását a demonstráló szervezetek elfogadták. Ez utóbbit Ángyán József egyáltalán nem tartotta célravezetőnek. Ezt hívják azonban kompromisszumnak.

Ezt követően egy olyan fontos vállalás – az életképességi határok bizonyos mértékű csökkentése – következett a dokumentumban, amely a kisebb gazdaságok fejlesztési forrásokhoz jutását némiképp javította. Ugyancsak a kisebbek forráskereteinek növelését szolgálta volna a birtokméret növekedésével sávosan csökkenő támogatás bevezetésének kidolgozása, amit a felek közösen vállaltak. A családi gazdaságok összefogását segítette, hogy a megállapodás az árbevételi alsó korlátot lejjebb vitte, így kisebb termelői csoportokat is létre lehetett hozni. Németh Imre továbbá vállalta, hogy a minisztérium koncepcionális javaslatot dolgoz ki az agrár-környezetgazdálkodási rendszerek támogatási összegeinek arányosítására és a támogatott kör bővítésére. Ez azért már afféle erre csörög a dió, arra meg a mogyoró, mert a környezetgazdálkodási célok kiszélesítése az eredeti cél megkerülését eredményezhette.

A miniszter vállalta azt is, hogy a gabonaintervencióra vonatkozó Európai Uniós jogszabályok szerint jár majd el. Vállalta továbbá, hogy a megfelelő minőségű raktárral nem rendelkező termelők részére 500 ezer tonna gabona intervenciós átvételét és elhelyezését biztosítja. A felek egyetértettek abban, hogy a 40 milliárd forintos Agrárfejlesztési Hitelprogramban a termelők, beszerző és értékesítő szövetkezetek, termelői csoportok sorrendben prioritást élvezzenek az integrátorokkal szemben a gabonatárolók építésénél.

A miniszter vállalta továbbá, hogy az áruk szabad áramlásának megsértése nélkül, a magyar termelők által előállított termékek védelme érdekében a jogszabályok szigorúbb alkalmazását biztosítják. Ehhez a hazánkban forgalmazott importélelmiszerek és élelmiszeripari alapanyagok fokozott minőség-ellenőrzését valósítják meg. A felek a borhamisítás elleni fellépésben is egyetértettek.

A miniszter egyetértett azzal is, hogy a falugazdász-hálózatban legkevesebb 650 falugazdász foglalkoztatását biztosítja. Garanciát vállalt arra, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a helyi birtokhasznosítási bizottságoknak rendszeres tájékoztatást ad a működéséről és a nemzeti földalapba tartozó vagyon hasznosításáról. Németh Imre azt ígérte, hogy kormány-előterjesztést készít a családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról.

A tüntető szervezetek képviselői a fentiek ellenében vállalták, hogy a megállapodás aláírását követően 36 órán belül hazatérnek, és a megállapodás hatálya alatt az abban foglalt célokért újabb demonstrációt nem szerveznek. Rögzítették azt is, hogy a felek a megállapodásban foglaltak teljesülését negyedévente közösen megvizsgálják.

44.kép: Jakab István, az Országgyűlés alelnöke 2020-ban, Thaiföldön (forrás)

Jakab István sorsa 2005 után
– 2006 – A MaGGosz elnökeként választási szövetséget kötött a Fidesz-szel. [A MaGosz eredetileg MDF ihletettségű gazdaszervezet volt. Jakab István 1995-ig MDF-tag → 1994-ben a MaGosz társelnöke, 1999-től máig az elnöke.]
– 2006 – Jakab István a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területi lista vezetőjeként mandátumot szerez → képviselőként 2010-ig az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke. A Fidesz–KDNP frakcióvezető-helyettese 2014-ig.
– 2010 – A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területi lista vezetőjeként ismételten mandátumot szerez → képviselőként az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának tagja, a Magyar Országgyűlés alelnöke napjainkig.
– 2014 – Az országos listán szerez mandátumot → a Törvényalkotási Bizottság tagja napjainkig. Vitathatóan a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának címzetes egyetemi docense. [1972-ben csak felsőfokú technikusi oklevele lehetett. A BSc megszerzését volt felesége sem erősítette meg, Jakab István ezt másként látja. MSc-vel nem rendelkezik.]
– 2018 – Országos listán szerez képviselői mandátumot. A MaGGosz közgyűlése ismételten elnökének választja.
– 2019 – Jakab István (44. kép) a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság (NATAB) elnöke. E minőségében a miniszternek (Nagy István) ad tanácsot.
(db)

Korántsem említettem mindent, de a könnyű befogadás igényéhez ez is sok. Németh Imre igen sok mindent megígért (az elmaradások teljesítése szerinte folyamatban volt), míg a tüntetők csak azt, hogy hazamennek. Azonnali totális győzelemnek látszik ez, ha ez így is valósult volna meg. A MAÉT kiadványának szerkesztői szerint 2005-ben a jogos követelések teljesítésére a kormány 2,4 milliárd forintot adott a gazdáknak. Jó kérdés, hogy ezt valóban a kormány adta-e?

Most az interjúsorozatban közreműködőket kérdezem arról, hogy szerintük, hogyan néz ki a mérleg mára? Mi került a helyére, és mi maradt megoldatlan feladat? Azt is szeretném tudni, hogy 2005 után miként alakult a személyes sorsuk?

45.kép: Ángyán József 2012-ben, a földtörvény vitájakor (Fotó: Kovács Tamás/MTI)

Ángyán József sorsa 2005 után
– 2006 – A MaGGosz választási szövetséget kötött a Fidesz-szel, és a párt országgyűlési választási listáin egy hely betöltésére engem kértek fel. A párton kívül maradva a Fidesz–KDNP Pest megyei területi listájáról mandátumot szereztem → országgyűlési képviselőként a Mezőgazdasági Bizottság tagja, és a Közös Agrárpolitika változását figyelemmel kísérő albizottság elnöke lettem. Emellett a SzIE intézetigazgatója maradtam 2010-ig.
– 2007-2010 – Országgyűlési képviselőként a Kutatási és Innovációs Eseti Bizottság tagja voltam.
– 2010-2013 – A Fidesz Pest megyei területi listájáról mandátumot szereztem → képviselőként a kormányzati pozícióba kerülő Fidesz–KDNP országgyűlési frakciójának tagja voltam.
– 2010-2012 – Orbán Viktor miniszterelnök felkérésére kormányzati szerepet vállaltam → a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára voltam.
– 2012. január – Lemondtam az államtitkári megbízatásomról, és februárban távoztam a Vidékfejlesztési Minisztériumból → visszatértem a SzIE-re, országgyűlési képviselőként a Fidesz–KDNP-frakció és a Mezőgazdasági Bizottság tagja 2013-ig voltam.
– 2013 – A földforgalmi törvény elfogadásakor kiléptem a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselőcsoportból (45. kép) → független országgyűlési képviselőként az Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottság tagja voltam 2014-ig.
– 2014 – A választásokat követően, Gyuricza Csaba dékán [ma NAIK főigazgatójaként az új SzIE rektorvárományosa] előterjesztésére az 1990-ben vezetésemmel alapított Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetet három hét alatt megszüntették.
– 2015 – Balogh Zoltán minisztersége idején megszüntették az általam irányított környezetgazdálkodási agrármérnök alapszakot. Ezt követően kértem a nyugdíjazásomat, és visszavonultam a szakmai, politikai és közélettől.
– 2019 – A SzIE-től emeritus professzori kinevezést, Gödöllő városától pedig díszpolgári címet kaptam.
ÁJ

Ángyán József: Véleményem szerint a mai kormányzati erők egészen más programmal kerültek hatalomra, mint amit kormányzati pozícióban megvalósítanak. A MaGosz 2005-ös, valamint a vele szövetséges Fidesz–KDNP 2006-os és 2010-es választási programja, de még a kormányra kerülést követően kidolgozott, majd 2012-ben kormányhatározattal kihirdetett Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia is a többfunkciós európai agrár- és vidékmodellt hirdette meg. Ez az egyéni, családi kis- és középbirtokok és – piaci erejüket megsokszorozó, többcélú és önkéntes – szövetkezeteik meghatározó szerepére, valamint a város és vidéke szerves kapcsolatainak megerősítésére épült. A 2010-es választások fölényes megnyerése után azonban a második Orbán-kormány a választási programjához képest 180 fokos fordulatot véve a nemzeti tőke erősítése jelszavával a bérmunkán és néhány növény iparszerű tömegtermelésén alapuló – gyakorta a nemzeti vagyon megrabolása, az állami gazdaságok és szövetkezetek vagyonának rabló-privatizációja révén született – tőkés nagybirtokkal és agrároligarchákkal kötött stratégiai szövetséget. A Fidesz–KDNP-kormányok tehát éppen azt – az MSzP-s Gyurcsány-kormány által támogatott – tőkés nagybirtokot erősítették a továbbiakban, amely ellen a gazdatársadalom szerintem 2005-ben fellázadt, és a későbbi szövetséges MaGosz vezetésével a háromhetes, sikeres traktoros demonstrációt megtartotta Budapesten. Az így végveszélybe került családi gazdaságok és a vidék ügye tehát ma, ha lehet, még aktuálisabb, mint volt a gazdademonstráció idején. Az az út ugyanis, amelyre a Fidesz–KDNP-kormányzat lépett, meggyőződésem szerint a vidéki térségek kiürüléséhez, a helyi közösségek felbomlásához és a nagyvárosok környéki nyomornegyedek kialakulásához, a dél-amerikai modell magyar megfelelőjéhez vezet. A vidék ezen az úton végül a nagy hazai és velük üzletelő külföldi tőkeérdekeltségek, agrároligarchák gazdasági expanziójának alapanyag-termelő hátsó udvarává válik.

Bár a birtokméretek számbavétele ma nem egyszerű, ám a termőföld körüli tánc és a birtokkoncentráció az Orbán-kormányok idején is jól láthatóan és gyorsuló ütemben tovább haladt. A törvények szerint magánszemély legfeljebb 300 hektár termőföldet birtokolhat, cégek (jogi személyek) pedig semennyit, csak bérelhetnek. Így azt lehetne sorba állítani, hogy egy-egy üzletember érdekeltségei mekkora bérelt területen gazdálkodnak, amelyet az ő és családtagjai saját birtokai ebben a nagyságrendben inkább csak kiegészítenek. Ez azonban a hatalmas és bonyolult céghálók esetében meglehetősen nehéz feladat, így nagyon nehéz követni, hogy egy-egy földesúr (46.-48. képek) mekkora terület felett diszponál. Azt lehet tudni, hogy 2019-ben az így számított birtoknagyságban Mészáros Lőrinc [gázszerelő] került az élre 38 ezer hektárral, és ennek java része bérelt terület. Mögötte a második helyre szorult vissza Csányi Sándor (35 ezer hektár), de a közgazdász bankár [OTP, és még MLSz és Bonafarm], úgy tűnik, külföldön expandál, például az általa jegyzett cégek Horvátországban is terjeszkednek.

Az ilyen értelemben vett birtoknagyságra 2015 előtt úgy volt a legegyszerűbb következtetni, hogy az egy agrárvállalati csoportnak egy évben folyósított uniós területalapú támogatások összegét elosztották az egy hektárra jutó összeggel. Én is ez alapján számoltam annak idején, és az akkori legnagyobbak területeit meg is határoztam. Abban az évben azonban új uniós támogatáselosztási rendszer lépett életbe, a több mint 1200 hektárt használó társaságok a küszöb fölött már nem kapnak területalapú támogatást, amit cégeik szétírásával kompenzáltak, és az események szinte követhetetlenné váltak.

46.kép: Mészáros Lőrinc a nemzet gázszerelője és Zuckerberg-verője → 38.000 hektár (Fotó: Földi Imre/MTI)

Ács Sándorné Éva sorsa 2005 után
– 2005. október 8.– Budapesten megalakítottuk az Élőlánc Magyarországért pártot, melynek egyik elnökségi tagja lettem.
– 2011 – Az állami földek bérleti pályázatainak meghirdetésekor a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ (KVK) elindította a Kié legyen a föld? honlapot. Itt találhatóak többek között Ángyán József jelentései is az állami földek bérleti pályázatainak és árveréseinek eredményeiről.
– 2012. október – Nyilvános pályázaton meghirdették a 452 hektáros Kishantosi Vidékfejlesztési Központ (vezetői Ács Sándorné Éva és †Bolye Ferenc) ökológiai mintagazdaságának földjeit. Pályázatot nyújtottunk be a teljes területre, de a földeket másoknak ítélték. Ezt követően a pályázatot lebonyolító Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel máig tartó pereskedés kezdődött.
– 2013 – A KVK központja megmaradt, itt fenntartottuk a dániai kapcsolatainkat, és tovább folytattuk a fenntarthatóság témájú rendezvények szervezését. 2018. januárjában Kirsten Geelan dán nagykövetasszony munkatársaival látogatást tett a KVK-ban.
– 2015 – Az Élőlánc Magyarországért ellenzéki összefogást kezdeményezett az állami földek eladása ellen. Ebben többek mellett partnerünk volt Gőgös Zoltán (MSzP), aki népszavazási kezdeményezést indított a témában.
– 2018 – Karácsony Gergely (Párbeszéd) az ellenzéki összefogás vezetőjeként meghívott a tanácsadó testületébe.
– 2020-ig – A kishantosi biogazdaság ügyében indult perek nagy része lezárult. A bíróság megállapította, hogy a Mezővidék Bt. törvénytelenül jutott a földjeinkhez. Egy másik perben a bíróság megállapította, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium valótlan állításokkal megsértette a Kishantosi Nonprofit Kft. (KNK) jó hírnévhez való jogát. Egy harmadik ítéletben a bíróság megítélte a KNK-nak járó mezei leltár összegét. A földek visszaszerzéséért indított pert elveszítettük, ezért a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk.
ÁSÉ

47.kép: Csányi Sándor a nemzet bankárja és futball-illuzionistája → 35.000 hektár (Fotó: Népszava)

Ács Sándorné Éva: A gazdatüntetés eredményeként létrejött Megállapodás háromhetes megfeszített munka eredménye volt. A Megállapodás dokumentuma történelmi lenyomata az Európai Unióhoz való csatlakozást követő időszaknak, melyben új fogalmakat kellett megtanulni, új vidékfejlesztési szemléletet megérteni, és egy bonyolult támogatási rendszert beindítani. Az akkori minisztérium erre láthatóan még nem készült fel, ráadásul ezt a zűrzavaros időszakot a tőkeerős nagygazdaságok a maguk javára igyekeztek fordítani (46.-48. képek). Azokban a pontokban volt a legnehezebb megállapodni, ahol ezek az érdekek húzódtak a háttérben. A legnagyobb eredményt a Megállapodás első két pontja tartalmazta, mert a támogatások haladéktalan kifizetése sok gazdacsaládot mentett meg az azonnali csődtől – a kifizetések rendszerének és határidőinek rögzítése is segített abban, hogy a támogatási rendszer később is kiszámítható és áttekinthető legyen. Az intervenciós felvásárlás beindulása is segített a gazdáknak. Fontos eredmény volt még a falugazdász-hálózat megerősítése is, mely a kis gazdaságokat segítette. A Megállapodásban szereplő több pont azonban nem, vagy nem maradéktalanul valósult meg.

A gazdatüntetésen 2005-ben résztvevő gazdák joggal remélhették az MaGGosz vezetésétől, hogy hatalomra kerülve megvalósítja mindazt, amiről Ángyán József a gazdatüntetésen beszélt. 2011 nyarán, az állami földek bérletére kiírt pályázatok előkészítése során vált világossá, hogy a MaGGosz által támogatott második Orbán-kormány kiszorítja a termelésből a kisebb, kevésbé tőkeerős gazdaságokat.

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ ügyében, a bíróságokig vezető sorsunkon keresztül tapasztaltuk meg a földpályázatok mélységes igazságtalanságait. Itt ki kell emelni Bitay Márton Örs földügyi államtitkár (2013-2019) nevét, aki jogerős bírósági ítélet szerint valótlan állításokkal félrevezette a közvéleményt Kishantos ügyében. Számomra azonban a legnagyobb kérdés az maradt, hogy miért vállalt vezető szerepet a családi gazdaságokat és a vidéki közösségeket kisemmiző földügyekben Jakab István és az általa vezetett gazdaszervezet?

48.kép: Nyerges Zsolt jogász (Simicska Lajos egykori üzlettársa) → 28.000 hektár (Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)

*

Az előző rész elérhetősége az Átlátszón található.

A teljes sorozat elérhetősége: Darvas Béla honlapján is olvasható.

Ps. Németh Imre, a gazdatüntetés idején agrárminiszter, bejelentette, hogy hozzá szándékozik szólni a 2005-ös gazdatüntetés-cikksorozathoz. Ezt több részben teheti meg, és hasonló feltételek mellett, mint az eddigi megszólalók. A tizedik rész után tehát nem ér véget a történet, hanem hozzászólással folytatódik.

(folytatása következik)

Darvas Béla

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom