Bezárás
Gazdatüntetés

Volt egyszer egy gazdatüntetés – Bagi Bélával a Magosz történetéről

(Gazdatüntetés No7)

Ritkán fordul elő, hogy mikor valaminek utánajárok, annyi meglepetés ér, mint most éppen a MaGosz korai története kapcsán. Nem szeretném a 2005-ös gazdatüntetés erényét és eredményeit csorbítani, mert azok szerintem a gazdák révén vitathatatlanok, de lehetetlen nem gondolkodóba esni a MaGGosz későbbi politikai pályafutásán. Akkoriban gyanúsították is a gazdatüntetést azzal, hogy a Fidesz áll a hátterében. Tény, hogy Bayer Zsolt – a rendezvényen készült képek tanúsága szerint – előadott kevés embernek a nagysátorban, és Jakab István találkozott titokban a Fidelitas akkori vezetőjével, akit Rogán Antalnak hívtak. A találkozón Bagi Béla is részt vett, de figyelemre méltónak nem gondolta ezt a találkozót és tartalmát. Szóval a gazdatüntetés jobboldali kapcsolódása a kezdetektől létezett, és ezt a későbbi Fidesz-Magosz választási szövetségével világossá is tette mindenki számára.

Viszont szerintem nem is annyira az lényeges, hogy hová húztak a 2005-ös gazdák, sokkal inkább az, hogy Jakab István utóbb megvált az akkori bajtársaitól, és a pránadús gazdabálon már magának tulajdonította a sikert. Hovatovább az irányítása mellett egy családigazdaság-párti gazdaszervezet nagyüzempártivá vált. Ez valóban az ő érdeme. Faggassuk akkor Bagi Bélát, a gazdatüntetés szervezőjét (33. kép) tovább a hajdani heroikus eseményről, de már a jelen felé közeledve.

MaGosz/MaGGosz = Magosz és a MAÉT
A szakmai érdekképviseletre vállalkozó MaGosz korai története elég homályos. A történész Kozma Huba 1989-ben vetette fel az MDF egyik elnökségi ülésén, hogy a Bács-Kiskun megyei Csólyospáloson megalakult gazdakör mintájára, az MDF segítségével szervezzenek továbbiakat. Ez az MDF termelői piacok kora, aminek az Erzsébet téri autóbusz-pályaudvarnál szervezett változatát én is látogattam. Hamarosan összeült az ideiglenes elnökség, s a csólyospálosiak vezetőjét, Fodor Ferenc muzeológust választották meg a Magyar Gazdakörök Országos Szövetség (MaGosz) ideiglenes elnökévé. Fodort 1990-ben, az ópusztaszeri találkozón az elég regényes múltú †Körösi Imre váltotta, aki időközben az MDF képviselője lett. Eddig tart a csöppnyi előzmény.
Az elnökséget 1991-ben Kozma Huba vette át, s a testületnek tagja volt már a hajdúbagosi születésű Jakab István (Csákvár Mezőgazdasági Rt.) MDF-tag is, akit 1994-ben társelnökké, öt évre rá (1995-ben, a Horn-kormány alatt kilépett a MDF-ből) pedig elnökké választottak. Az Opten adatbázisa szerint a MaGosz hivatalosan 1991. október 21-én vették nyilvántartásba, Budapest, Kossuth tér 11 székhellyel, vagyis az akkori kisgazdapárti mezőgazdasági tárca (†Gergátz Elemér a miniszter, †Antall József a miniszterelnök) pártfogoltjának tűnt. A nyilvántartás szerint ezen a néven szerepelt 2006. szeptember 5-éig. A 2005-ös gazdatüntetés fő szervezője tehát ezek szerint MaGosz volt. 2006. szeptemberében jegyezték be a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MaGGosz) nevet, és székhelyük a Budapest, Zsil utca 3-5. (a gazdatüntetés tárgyalóinak ideiglenes irodája, ahová a MAÉT is be volt jelentve) lett, ami hovatovább az agrárminisztérium háttérintézetének, a mai Agrárgazdasági Kutatóintézetnek a címe is. Mindkét elnevezés rövidítése Magosz néven vált ismertté. 2007. szeptember 11-én változott a székhely címe, Budapest, Nádor utca 32-re. Itt találjuk a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetét (MSz EDDSz) is, amely a gazdatüntetés elején a tárgyalások ún. független színhelyét biztosította. A MaGosz honlapján csak a mai helyzetet látom, s nem a történelmüket. Titkolni kell ezt?
A gazdatüntetés másik kiemelhető szereplője – Nagy Sándor révén – a MAÉT (Magyar Mező- és Erdőgazdasági Érdekképviseleti Szövetség) volt. A MAÉT-et hivatalosan 2005. szeptember 21-én jegyezték be (székhelye: Budapest, Károly körút 5/A), a MAÉT alapszabálya – ami máig megtalálható a MaGGosz honlapján – szerint még Budapest, Zsil utca 3-5, vagyis a gazdatüntetés alatti tárgyalódelegáció irodája, majd a MaGGosz 2006-2007 közötti székhelye). A MAÉT létesítő okiratának időpontja: 2010. december 17, a szervezet minősítése: nem közhasznú. Régebbi nyilvántartási száma 2000-ből származik. A MAÉT 2001-ben elfogadott alapszabályának VII. fejezetében ezt olvashatom: „A Szövetség bankszámlája felett az elnök és főtitkár együttesen jogosult rendelkezni. A képviselő adatai: Jakab István, lakcím: Debrecen […]; Dr. Tunyogi András, lakcím: Budapest […]” Vagyis a MAÉT-nek Jakab István kettős szereposztásban a vezetője is lehetett. A MAÉT adószámot 2006. január 26-án kapott. A birosag.hu bejegyzése szerint a MAÉT megszüntetési eljárása 2020. február 12-én indult.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSz) a fenti állapotról az alábbiakat írja: „A Magosz azzal járult hozzá a kormány megosztó politikájához, hogy az agrár-érdekképviseletek együttműködésének 1991 óta szervezeti keretet biztosító Agrárkoordinációs Fórum ellenszervezeteként megalakította – kilenc más, alig ismert, illetve támogatottság nélküli szervezettel – a Mező és Erdőgazdasági Érdekegyeztető Tanács (MAÉT) elnevezésű tömörülést.” Fentiek ismeretében lassan érthetővé válik a számomra, hogy miért nem képezte eddig senki érdekét sem a 2005-ös gazdatüntetés részletes történetének megírása. A fenti tények magyarázata nem lett volna Jakab István számára egyszerű.
(db)

Bagi Béla: A keretes íráshoz azt fűzöm hozzá, hogy Jakab István Kozma Hubát azzal tette vállalhatatlanná, hogy egy magát megnevezni nem akaró informátor, arról tájékoztatta őt, hogy az MDF vezetői számára kínossá vált a személye. Nem javasolják, hogy tisztséget töltsön be a MaGosz-ban. A gazdaszövetkezetek érdekképviseletét Jakab István javaslatára vettük fel és került a nevünkbe is, aminek indoka a HANGYA térnyerésének fékezése volt. A MaGosz Ifjúgazda Tagozatának megalakítása pedig, hasonló okból, az 1996-ban alakult AGRYA-nak szóló üzenet volt.

33.kép: Bagi Béla eligazít (Fotó: Ács Sándorné Éva)

Jakab István negyedszázada a Magosz elnöke. Tényleg egy 71 éves egyetemi diploma nélküli embert kell választani erre a pozícióra? Még akadémiai körökben is 70 éves korunkban átadjuk a vezetést a fiatalabb nemzedékeknek.

BB: Ezen én is elgondolkodtam. Sok idős ember gondolja magáról, hogy nélkülözhetetlen. Egy vezető, ha nélkülözhetetlen, akkor rosszul dolgozott, mert a műve csak vele működik. Persze, ha a működés valóságos, és nem csak látszólagos. Én a helyében, az elnökség egyetértésével, magam mellé vettem volna egy rátermett fiatalembert, és megismertettem volna szakmai műhelyekkel, véleményformálókkal és nem utolsósorban a tagsággal, hogy az időszerű korrekciókkal továbbvigye a közös koncepciónkat. Az, hogy nem így történt, feltételezésekre ad okot, de ezt az olvasókra bízom.

Két fiatalabb urat látok Jakab körül: 2005-ben Kis Miklós Zsolt közgazdászt (Fidesz-KDNP) – aki a gazdatüntetésen is ott volt, bár érdemi tevékenységére senki sem emlékszik –, későbbi államtitkárt, és a 2009-ben alelnökké választott Győrffy Balázs (Fidesz-KDNP) közgazdászt, aki hamarosan a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke lett. Helyes szerinted, hogy egy gazda-érdekvédelmi szervezet elkötelezetten politizál? Jakab szerinted, miért nem agrárszakembert, hanem közgazdászokat favorizál?

Az agrár-érdekképviseletek szerte a világban, mindenütt kapcsolatban voltak és vannak a politikával, az állami támogatások, illetve, EU-s kifizetések okán. Az Egyesült Államokban, a Farm Byro demokrata, National Farmers Union (NFU) konzervatív kötődésű, amit nem is titkolnak. Nyugat-Európában, ahol mindig is a családi gazdálkodási forma volt a meghatározó, tradicionálisan konzervatív beállítottságú a tagság, illetve maga a szervezet is. A gazdagabbak, mint a svéd LRF, nyolc fővel működő lobbiirodát tart fenn Brüsszelben, és így próbál hatással lenni az EU agrárpolitikájára. Tapasztalatom szerint, igyekeznek használni a politikát, és vigyáznak, hogy ne a politika használja őket.

Előnyös, ha egy gazdaszervezetet mezőgazdászok vezetnek, de nem kizárt, hogy ezt, jó vezetői képességekkel megáldott, világos jövőképpel rendelkező, a mezőgazdaságban gyakorlatot szerzett, a tagság érdeki mellett elkötelezett, más végzettségű személyek is megtehetik. Jakab István esetében, a felsoroltakon kívül bejött még egy szempont, ami nem szakmafüggő, hogy feltétlen lojalitással tartoznak neki.

A MaGosz megszervezésében úgy hallottam, hogy komoly részed volt. Miért vált le a MaGosz az MDF-ről, és mikor csatlakozott a Fidesz-hez?

BB: A MaGosz szervezésében nem vettem részt, vagyis ez csak városi legenda. 1992-ben kerestem kapcsolatokat a kialakulóban lévő magángazdaságokkal. Így találtam rá a MaGosz-ra. 1993 nyarán a Csopakon tartott MDF országos választmányi ülésen, mint országos választmányi tagnak, lehetőségem volt előterjeszteni javaslatomat egy olyan vidéki hálózat létrehozására, amely jogi és szakmai támogatást nyújt a frissen földhöz jutott gazdáknak. †Antall József és Lezsák Sándor rábólintottak. Ekkor kezdődött el falugazdász néven annak a segítő hálózatnak a szervezése, amelyet Medgyasszay László öntött működőképes formába, és 1994 óta működik. A MaGosz-berkekben gyorsan elterjedt, hogy ez az én javaslatom, aminek következtében felkértek, hogy vállaljak alelnöki tisztséget. Ez 1994 nyarán, a Szolnokon tartott országos választmányi ülésen meg is történt.

Az MDF-hez való kötődést azonban lazítani kellett, mert a kisgazda érzelműek nem léptek volna be. Ezzel indokolható Jakab István kilépése az MDF-ből. Az MDF-ről való leválást 1994-re tehetjük. A Fidesz-szel kötött stratégiai partnerséget pedig 2006-ra.

34.kép: Bagi Béla 2006-ban az első parlamenti GMO nyílt napokon (forrás)

A baloldali gazdák így mehettek a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségéhez (MOSz)? Helyes a megosztottság? Tényleg, nem egyetlen gazda-érdekképviselet kellene, ami a vidék érdekeit is képviseli?

A rendszerváltás után két, egymástól jól megkülönböztethető gazdálkodói csoport alakult ki. A szocialista nagyüzemekből kinövő gazdasági társulások, megmaradt szövetkezetek és az akkor földhöz jutó, megélhetésüket kereső családi gazdálkodók. A két csoportot definiálhatnánk úgy is, hogy bal- illetve jobboldaliak. Ma már egyre kevésbé látom ennek értelmét. Mind két csoportban fellelhető a politikai megosztottság.

Az egységes, ágazati szintű általános érdekképviseletet a kamarának, mint köztestületnek kell ellátnia. Hogy ezt a Győrffy Balázs vezette NAK miként látja el, a tagság dolga megítélni. A vidéken utazgató benyomása az, hogy pusztul a falu. Mint általában, most is hiba lenne az általánosítás. Ott szembetűnő a jelenség, ahol jók a földek, mert ott folyamatos a birtokkoncentráció. A faluhoz tartozó földek egyre kevesebb számú család használatába kerülnek. A fiatalok elhagyják a települést. Úgy tűnik a vidéknek nincs hatékony érdekképviselete. Emlékeim szerint, hajdanán a MaGosz ezt is felvállalta, aminek eredményét hiába keresem. Ma már egyébként nehezen tudom elképzelni, hogy egy önálló vidéki párt életképes lehetne.

2005-ben hallottam először a MaGosz-ról. A gazdatüntetés tette számomra éppen rajtad keresztül ismertté. A Fidesz-nek 2006 előtt jelentős súlyú mezőgazdasági holdudvara nem volt. 2006-ban ellenzéki képviselő lettél (34. kép), és sokszor hallottam az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságában a nagyon józan, összeszedett és segítő szándékú hozzászólásaidat. Ángyán, Bagi és Medgyasszay igazán bravúros teljesítményt nyújtottak akkor, módomban volt hallani. Úgy tűnt, téged mindenki kedvelt. Miként romlott meg a viszonyod mégis ilyen kegyetlenül Jakab Istvánnal?

BB: Amikor országgyűlési képviselők lettünk, akkor változott meg köztünk valami. Önálló kezdeményezéseimet rossz néven vette. Azt én is természetesnek gondoltam, hogy az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságban egyeztetett véleményünk legyen, de azon túl, önállóan éltem a képviselői mandátumommal. Például rossz néven vette, hogy tudta és beleegyezése nélkül vállaltam tagságot az Ideiglenes Fogyasztóvédelmi Bizottságban. Kezdett úgy viselkedni, mint MaGGosz-frakcióvezető. Kettőnk kapcsolatának, nem tett jót a Budai Gyulával kötött vérszerződése sem. Ezt ő nevezte így. Amikor felvetettem, hogy időszerű lenne egy új alapszabályon gondolkodni, mert küszöbön áll a Fidesz győzelme, ami új lehetőségeket fog megnyitni a családi gazdaságok számára, kitérő választ adott. Valószínűleg ekkor már, egy tartalmában új MaGGosz-on gondolkodtak, amibe az én, számára túlságosan szuverén személyiségem nem fért bele.

A gazdatüntetést megelőzték a gazdarendezvények, például Kecskeméten a sportcsarnokban, ahol én Ángyán József felkérésére élelmiszer-biztonságról beszéltem. A csarnok zsúfolásig tele volt, és az érkezésünk egybeesett egy bombariadóval. A budapesti gazdatárgyalások alatt is volt ilyen. Ezt kik szervezhették? A szónokok között rajtad kívül Ángyán József, Jakab István és Glattfelder Béla (2009-2014 között az Európai Parlamentben a Fidesz-KDNP képviselője volt) lépett a pódiumra. Meglepett, hogy Glattfelder, akit korábban nagyüzempárti agrárpolitikusként ismertem, itt milyen családigazdaság-kedvelő szöveget nyomott. Ez a kecskeméti rendezvény nem az egyik önmeghatározó rendezvény volt a MaGosz történelmében?

BB: Akkortájt, az országban gyakoriak voltak a bombariadók. Különösebb meglepetést és zavart sem okoztak. Biztos, hogy a hatalom nem nézte jó szemmel a mozgolódásunkat, de nem gondolom, hogy közük lett volna hozzá. Inkább egy félőrültre gyanakszom, aki riadalmat akart kelteni.

Ebben az időszakban Glattfelder Béla gyakori vendég volt a MaGosz-ban. Úgy tudom, hogy baráti viszonyban voltak Jakab Istvánnal. Gyakran támaszkodtunk az Európai Unió intézkedéseivel kapcsolatos ismereteire. Úgy emlékszem, hogy abban az időben, a Fidesz-ben ő vitte a közösségi agrárpolitikával kapcsolatos ügyeket. Nem volt könnyű találni a MaGosz-szal szimpatizáló és hozzáértő politikust.

35.kép: Bagi Béla és Jakab István a nagysátorban (Fotó: Ács Sándorné Éva)

Nevezhetjük önmeghatározónak is a kecskeméti rendezvényt. Ekkor egy ereje teljében lévő szervezet volt. Érdekérvényesítő képességét megismerhette az ország. Örültem, hogy Ángyán Józsefet, a korszerű vidékpolitika szaktekintélyét, megnyertük az ügyünknek. Lényegében minden együtt állt, hogy a régen dédelgetett vágyainkról a siker reményében tárgyalhassunk. Az országgyűlési választások, legnagyobb csalódásunkra, nem úgy alakultak, ahogy szerettük volna. El lehet játszani a gondolattal, hogy egy 2006-os győzelem esetén milyen lett volna a Fidesz agrárpolitikája. Sokaknak úgy tűnik, hogy a 2010 utáni hazai mezőgazdaság éppúgy nagyüzem-dominanciájú és rossz termékszerkezetű, mint azelőtt. Jakab István az Országgyűlés alelnöke lett, a családi gazdaságok és a vidék pedig azóta is sorvad.

Budai Gyuláról (a Fidesz tagjaként 2004-től a MaGosz jogi képviselője) azt olvasom a Wikipédián, hogy a MaGosz-szal a gazdatüntetés alatt került kapcsolatba és indította el ezen az agrárpolitikai pályán. Nem látom azonban őt egyáltalán a gazdatüntetésen készült több száz képen. Veled és Jakab Istvánnal látták párszor. Ő azt mondja, hogy a gazdademonstráció szervezője és egyik tárgyalója volt, de tárgyalóként ennek sincs nyoma. Mi a helyzet az ő szerepével, hiszen a te történetedben valóban megjelenik?

BB: Én is úgy emlékszem, hogy a traktoros budapesti tüntetésen került kapcsolatba a MaGosz-szal, tehát 2004-ben nem lehetett a jogi képviselője. Valóban innen datálhatjuk a politikai pályájának kezdetét. A tüntetésen betöltött szerepéről már beszéltem az előző részben. A gazdademonstráció szervezője semmilyen szinten nem volt, hiszen akkor és ott került velünk kapcsolatba. Mindenesetre, a sikeres demonstrációt, Jakab István közreműködésével (valószínűleg, ez az ő vérszerződésükben volt) jól használta politikai ugródeszkának. Nem példa nélküli az ilyen.

A helyszínen készült képek – a metakommunikációra gondolok (35. kép) – alapján úgy tűnik, hogy a Jakabbal való viszonyod már a gazdatüntetés idején sem volt felhőtlen. Az elnök úr bevont téged, mint a helyszínen lévő alelnökét az érdemi döntéseibe?

BB: Nem vont be a döntéseibe, de nem is kellett. Abban állapodtunk meg, hogy a területen a traktorok megindulásától a hazaérkezésükig, és ami a kettő között van, az én dolgom. A tárgyalások pedig az övé. Természetesen voltam a tárgyalásokon – hacsak egyszer is –, de esténként a tárgyalók vezetői kijött a térre, a gazdák közé. A viszonyunk ekkor még jó volt. Kapcsolatunk a Budai Gyulával kötött vérszerződés működésének függvényében hűvösödött.

2010-től miként alakult a sorsod?

BB: A választások után munkára jelentkeztem Fazekas Sándor miniszternél. Ő V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkárhoz irányított, aki éppen fejlesztési főosztályvezetőt keresett. Egy rövid beszélgetés után alkalmasnak talált a beosztásra, és nekem is tetszett a feladat. Mindig is szerettem a kitaposatlan, új utakat. A feladat annyira biztosnak látszott, hogy még a nyáron papírra vetettem az elképzeléseimet, ami A Falu című Agroinform-kiadvány 2010. nyári számában, A vidék esélye címmel látott napvilágot. Még szerencse, hogy ezt megtettem, mert a Vidékfejlesztési Főosztályt még a minisztérium SzMSz-éből is törölték. Máig nem derült ki a számomra, hogy ki és miért döntött így. Helyette a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetben kaptam állást. Meg kell említenem Mikola Lajos és Mezőszentgyörgyi Dávid igazgatókat, akik támogatták a fogyasztói piacra termelő őstermelőkkel kapcsolatos elképzeléseimet. 2013. tavaszán azonban, felsőbb utasításra megszüntették munkaviszonyomat.

A MaGGosz-ból való száműzetésed után milyen közösségi üggyel foglalkoztál?

BB: A 2009. augusztusában, Esztergomban megtartott MaGGosz gyűlésen elmondott felszólalásommal, amit valószínűleg nem őriznek a szervezet dokumentumtárában, befejeztem 14-éves tevékenységemet. 2010-ben, amikor egyértelművé vált, hogy nem leszek a továbbiakban országgyűlési képviselő, a kecskeméti piacon találtam újabb megoldandó feladatot. Egyfajta új szervezeti forma bevezetésével, sikerült felpezsdíteni a piacot, megállítani az őstermelői igazolvánnyal való visszaélést, valódi versenyhelyzetet biztosítani az őstermelőknek, melynek következtében sikerült visszaállítani a fogyasztók bizalmát az őstermelőkben, miközben jelentős lépést tettünk a fenntarthatóság felé. Az intézkedések hatására évről évre nőtt a piacon értékesítő őstermelők száma. Erről egy tanulmány is készült, Hagyomány és megújulás. A fogyasztói piac kísérleti modellje Kecskeméten címmel.

36.kép: Budai Gyula és Jakab István 2014-es választási sikere (forrás)

2007 utáni MaGGosz események: Orosházától Karcagig
Mindig is meglepett a 2005-ben 40 ezernek becsült MaGosz tagsági létszáma. Végül is mennyi lehet az annyi? Én úgy tudom, hogy a gazdaszervezetnél a nyilvántartás Bagi Béla idején, vagyis 2009-ig sohasem volt pontos. Mostanában is csak 2-3 ezer tagról hallani.
2008 meglehetősen kritikus év lehetett a MaGGosz életében. A korabeli sajtóban próbálok tájékozódni, ami az Orosházán rendezett rendkívüli tisztújító küldöttgyűlés eseményei felé kalauzol. Itt Jakab István az addig mellette dolgozó alelnökök leváltását akarta elérni. A szavazásnál máris történt némi bizonytalanság, hogy ki szavazhat, és ki nem. Aztán szavaztak a küldöttek – már aki annak érezte magát – és Budai Gyula olvasta be a szavazati eredményeket. Viszont a szervezetlenség miatt egyre nagyobb lett a hangzavar, és végül az alelnökök választására sor sem került, pedig ott voltak az új kiszemeltek. A Fejér megyei Tamási Béláné hamarosan bírósághoz fordult, és kérte a szerinte jogellenesen működtetett küldöttgyűlés határozatainak és a választási eredményeknek a megsemmisítését. A Fővárosi Ítélőtábla 2009. június 4-ei jogerős ítéletével megsemmisítette az orosházi határozatokat és a választási eredményeket (36. kép). Az indoklás szerint nem szabályszerűen ellenőrizték a megyei küldöttállítást. 2009. augusztusában Esztergomban tartottak egy kibővített testületi ülést, amelyen Bagi Béla elmondta a történtekkel kapcsolatos személyes véleményét. Ezen a küldöttgyűlésen látta először Győrffy Balázst, aki akkor Nemesgörzsöny polgármestere volt. Győrffyt ez év szeptemberében Karcagon választották alelnökké, majd 2013-tól a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke lett. Vita nem követte Bagi és még három alelnök megszólalását, hanem a levezető elnök szünetet rendelt el. Bagi Béla nem ment vissza a küldöttgyűlés második részére, és megszakította a kapcsolatát a MaGGosz-szal. A Fővárosi Ítélőtábla döntése után Karcagon 2009. szeptember 5-ére hívták össze a tisztújító küldöttgyűlést, amelyet már a kedvezményezett emberekkel bonyolítottak le, és ügyeltek a jogszabályokra.
Beszélnek továbbá 2007-ben egy további botrányról is. A tudomásom szerint a soha meg nem valósuló mezőtárkányi idősek otthonával volt kapcsolatos, amelyben a nyertes hölgy – állítólag Aux Andrea, Jakab István akkori élettársa, mai felesége – a telket megvásárolta, de máig nem épült rá idősek otthona. Erről szól a Hírextra korabeli híradása. Nem látom, hogy perelték volna az állításokat. Jakab István nem élt a megszólás jogával, amit felkínáltam neki.
(db)

*

Az előző rész elérhetősége az Átlátszón található.

A teljes sorozat elérhetősége: Darvas Béla honlapján is olvasható.

(folytatása következik)

Darvas Béla

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom