Volt egyszer egy gazdatüntetés – Németh Imre helyzetértékelése (hozzászólás No2)
(Gazdatüntetés No12) Minden szobornak számtalan nézete van, fotográfus ezernyi képet készíthet (59. kép). Minden nézőpontból mást vehetünk észre. Ahogy egyszer...
(Gazdatüntetés No2)
A bevezető rész után most zuhanjuk 15 évet vissza, és találjuk ott magunkat 2005. februárjában, amikor vidékről elindulnak a traktorok Budapestre, és megérkeznek a Felvonulási térre, ahonnan később beveszik a Kossuth teret.
„A minisztérium nem reagált időben a területalapú támogatások lebonyolítására – mondja a Mezőtúron 228 hektáron gazdálkodó Patkós Lajos. Nekünk tavaly április 30-áig le kellett adnunk a kérelmeket meg a blokktérképeket a hivatalnak, de ők csak január közepétől küldték ki a hibákra való felhívást, hogy túligénylés van. Én még semmit nem kaptam, pedig be volt táblázva. Elvégeztük az őszi munkákat, megvettem a fémzárolt vetőmagot, a műtrágyát. Kiköltekeztünk és terveztük ezt a bevételt. Azt ígérték, hogy október 15-ig kifizetik, majd azt, hogy november 30-ig, december 30-ig, január 15-ig. Amikor elhangzott az április 30-a, akkor eljöttünk demonstrálni.” – olvasom a Magyar Narancsban.
A nekem nagyon is tetsző címkép 2005. március 11-én készült. A tüntető gazdák vezetői tájékoztatót tartanak az EDDSZ (Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének) székházában, amely a tárgyalási fordulók közti belső egyeztetésekre, háttértárgyalásokra, a sajtóval való kapcsolattartásra mindvégig védett terepet biztosított a demonstráció vezetői számára. Balról indulva Nagy Sándor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztető Tanács (FÖVÉT) alelnöke, Bagi Béla, a Magyar Gazdakörök Szövetségének (Magosz) alelnöke, Jakab István, a Magosz elnöke és Ángyán József, a Szent István Egyetem egyetemi tanára, az Országos Demonstrációs Bizottság tagjai (Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI). Jakab István érdemi munkát végző hajdani társai vajon miként maradtak le 2020-ban a gazdabálról? És az ezer körüli traktoros? Ők csak a díszlet szerepét játszották egykoron? Azt hiszem megértjük majd gyorsan, hogy 2005-ből szemlélve milyen viszolyogtatóan hat a 2020-as álságos nagyestélyis-szmokingos tradíciókezdemény, ahol 2005-ben ismertté vált arcokkal alig találkozhattunk.
Kezdjük azért az elején, nem lényegtelen az időrend, amit most Ángyán Józsefné Ildikó korabeli vázlata segítségével – aki a Kossuth rádiót használta akkortájt forrásként – mutatok be, kiegészítve azt (lásd szürkével kiemelt írás).
A 2005-ös gazdatüntetés eseményeinek vázlata
– Február 2, szerda – Magosz rendkívüli kongresszus Dabason, amire a meghívott Németh Imre miniszter (ex-Agrárszövetség) nem ment el.
– Február 3, csütörtök – Az Országos Demonstrációs Bizottság (ODB) megalakult.
– Február 18, péntek – Az ODB Gyurcsány Ferencnek megküldte a 14 pontból álló petícióját. Az ODB létrehozta a Demonstrációs Operatív Bizottságot (DOB), és három szakmai bizottságból álló Tárgyaló Delegáció (TD) is alakult. A DOB vezetésére Bagi Bélát, a TD irányítására Jakab Istvánt választják meg.
– Február 20, vasárnap – A petícióra hivatalos válasz nem érkezett, így kezdetét veszi a demonstráció.
– Február 21, hétfő – A traktorok Budapestre (Felvonulási tér, a demonstráció idején Gazdák tere, ma Ötvenhatosok tere) vonulása elkezdődött.
– Február 22, kedd – Többezres nagygyűlés a Kossuth téren (Ángyán első beszéde) – a 14 pontos petíció átadása a minisztériumnak.
– Február 23, szerda – A tárgyalások helyszíne körüli huzavona, újabb Kossuth téri tüntetés kilátásba helyezése. Várakozás. Este az FVM-től írásos válasz érkezett Pásztohy András aláírásával.
– Február 24, csütörtök – Megegyezés a helyszínben, a tárgyalások elkezdődtek. A tárgyalók a TD részéről Ángyán József, Bagi Béla, Jakab István, Nagy Sándor és Székely Gábor. A háttérben Ács Sándorné Éva, Kajner Péter és mások segédkeztek.
– Február 25, péntek – Németh Imre miniszter felfüggesztette a tárgyalásokat. Második hullámban újabb traktorosok indultak Budapestre.
– Február 26, szombat – Ismételt többezres nagygyűlés a Kossuth téren (Ángyán második beszéde). Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében félpályás útlezárást tartottak. Hiller István – később Lendvai Ildikó is – szélsőjobboldali politikai akciót sejt a gazdatüntetés mögött.
– Február 27, vasárnap – Németh Imre és társai nem érkeztek meg a tárgyalásra. Az ODB/Magosz ezt követően Gyurcsány Ferenccel akart tárgyalni. Lásd az aznapi Hír Tv Kérdések Órája (Szabó Edina – Ángyán József és Bagi Béla).
– Február 28, hétfő – Az ODB megtárgyalta a minisztérium által kiadott 18 pontos megállapodástervezetet, majd kidolgozta a saját verzióját.
– Március 1, kedd – Az ODB átadta a megállapodástervezetét a minisztériumnak. Újabb tárgyalások kezdődtek. A Katolikus Püspöki Kar nyilatkozatban támogatta a gazdákat és bízik az eredményes tárgyalásban.
– Március 2, szerda – Folytatódtak a tárgyalások, amelyek késő éjszakáig tartottak. Újabb félpályás útlezárások országszerte. A követelések nyomatékosítására este kétszáz traktor átvonult a Kossuth térre, és rendezetten felsorakozott a parlamenti parkolóban.
– Március 3, csütörtök – Az ODB/Magosz visszautasította Gyurcsány Ferenc azon állítását, hogy a gazdák 200 milliárd forint pluszforrást kértek. Németh Imre újabb támogatásokat jelentett be (húsmarhatartók támogatása, extenzív állattartók támogatása stb.). A ODB szerint ez mézesmadzag. A gazdaösszefogás megosztása a Gyurcsány-kormány célja. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSz) elnöksége a gazdademonstrációval kapcsolatban dodonai nyilatkozatot tett, ami faxon érkezett az EDDSZ székházba. A Magosz képviselője nemzetközi sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben a gazdademonstrációról.
– Március 4, péntek – Németh Imre rágalmazó nyilatkozatai miatt megszakadtak a tárgyalások. [Ebből pár nap múlva bírósági eset lett. „Németh Imre az Országgyűlés 2005. március 7-i ülésén valótlanul azt állította, hogy Pokorni Zoltán Császártöltésen, nyilvánosság előtt úgy nyilatkozott, hogy a gazdatüntetés nem a gazdákról szól, hanem az a 2006-os választás része, és ahhoz a felperes által képviselt párt minden támogatást megad, illetve kézben tartja a gazdákat. A bíróság az alperest eltiltotta a további jogsértéstől, és arra kötelezte, hogy az ítélet rendelkező részét saját költségén tegye közzé. A bíróság az alperest nem vagyoni kár megtérítésére is kötelezte. Az ítélet jogerős.”] Pásztohy András (politikai államtitkár) szerint, a vidékfejlesztés lehet a kiút. Glatz Ferenc szerint a magyar mezőgazdaság politika sújtotta terület. Gyurcsány Ferenc szerint a vidékfejlesztés és a mezőgazdaság nem azonos. A Fidesz országos választmánya a gazdademonstrációval kapcsolatban nyilatkozatot tesz, melyben egyebek mellett leszögezi: „Megdöbbentő és felháborító, hogy a miniszterelnök nem ül tárgyalóasztalhoz a jogos igényeiket hangoztató gazdákkal”.
– Március 5, szombat – A tárgyaló felek külön-külön egyeztettek a petíció pontjairól. Az ODB az országgyűlési képviselőknek küldött, Bagi Béla által jegyzett levélben tényekkel cáfolta azokat az állításokat, hogy a gazdák 200 milliárd forint pluszforrást kértek volna.
– Március 6, vasárnap – Plenáris ülés. Ökumenikus istentisztelet a Gazdák terén, a nagysátorban. A traktorok este visszamentek a Kossuth térről a Gazdák terére. Az országban 54 helyen tüntettek a gazdák.
– Március 7, hétfő – Szakértői bizottságokban folytatódtak a tárgyalások, konkrét kérdésekben egyeztettek. Gyurcsány Ferenc a parlamentben kijelentette, hogy új vidékpolitikát kell létrehozni a civilszervezetekkel, amit a gazdatüntetést szervezőkre is lehetett érteni.
– Március 8, kedd – Plenáris tárgyalások folynak, amelyeket átmenetileg bombariadó szakított félbe, és csak késő este folytatódtak.
– Március 9, szerda – Négy fő kérdésben nincs még megállapodás, amik pénzügyi jellegűek. Az ODB megbízása alapján Ángyán József tárgyalt a MOSz főtitkárával az életképességi határok és a támogatások alsó/felső határainak leszállításáról.
– Március 10, csütörtök – Belső egyeztetések, viták, feszültségek. Az ODB a fennmaradt alapvető kérdésekről közleményt adott ki.
– Március 11, péntek – Reggel megkezdődtek, majd 11 órakor megszakadtak a tárgyalások. A demonstrálók válságstábot hoztak létre. Belső egyeztetések, sajtótájékoztató – lásd címkép.
– Március 12, szombat – A kormányoldalon egyeztetés Gyurcsány Ferenccel, de a gazdákkal nem történt megállapodás. A tárgyalások megszakadása vidéken nagy felháborodást keltett. Újabb traktorok indultak Budapest felé, és egészpályás útlezárásokra is sor került. Estére a kormány meghátrál, és enged a fennmaradt követeléseknek. A Gazdák terén a nagysátorban Bagi Béla és Péter Mihály szervezésében és vezetésével Jakab István és Ángyán József a megállapodástervezet minden pontját ismerteti, átbeszéli és értékeli a traktoros demonstráló gazdákkal.
– Március 13, vasárnap – A megállapodás aláírása. Gyurcsány, akit a koreai látogatásáról visszatérve, a repülőtérről egyenesen az Országházba vittek, láttamozta a dokumentumot. A nagysátorban, a szentmise végén a tárgyaló delegáció bejelentette a megállapodást. Este és másnap reggel elindultak a traktorok haza.
– Március 16, szerda – A Kormány jóváhagyta az agrármegállapodást.
ÁJI, ÁJ és (db)
Ebben a részben és a következőben először Ángyán József válaszait olvashatjuk a közös, majd személyes kérdésekre.
Kitől, illetve honnan értesültél a gazdatüntetésről?
Ángyán József: A Magosz vezetése 2005. február 2-ára, Dabasra rendkívüli kongresszust hívott össze azzal a céllal, hogy – megfogalmazása szerint – értékelje „a magyar vidék helyzetét, azt a kilátástalan helyzetet, amit a kormány felelőtlen virtuális válságkezelése teremtett”. Erre a kongresszusra meghívták Németh Imre agrárminisztert. A Magosz szakértőjeként én is meghívást kaptam. A zsúfolásig megtelt városi sportcsarnokban a felháborodás akkor hágott a tetőfokára, amikor Jakab István beszéde elején bejelentette, hogy a miniszter a kormányülésre hivatkozva nem vesz részt a kongresszuson, és nem is küldött maga helyett senkit a rendezvényre. Ezt követően többekkel együtt én is hozzászóltam. Hozzászólásom nem hűtötte az indulatoktól feszülő, forró légkörű rendezvényt, amely végül 1/2005.2.2. számmal határozatot hozott. Ebben megállapították, hogy „a magyar gazdák …. túlélésük biztosítására tevőleges cselekvésre határozták el magukat”.
A határozatban összesen 23 követelést fogalmaztak meg, és felhívták „a Magosz Elnökségét, hogy a megfogalmazott követelések teljesítésére 2005. február 3. napján alakítsa meg az Országos Demonstrációs Bizottságot. A Bizottság haladéktalanul vizsgálja meg egy Budapest főváros területén erőgépekkel és munkagépekkel tartandó többnapos demonstráció feltételeit, és alakítsa ki annak rendjét. A Magosz Elnöksége szólítsa fel a megyei gazdaköri szövetségeket, hogy haladéktalanul alakítsák meg megyei demonstrációs bizottságukat, és az dolgozza ki saját cselekvési programját.” A Kongresszus továbbá felhatalmazta a Magosz Elnökségét, hogy „vegye fel a kapcsolatot hazánk más országos agrár-érdekképviseleti szervezeteivel a demonstrációban való részvételre.” A döntés megszületésénél én is jelen voltam, és így első kézből értesültem az országos gazdademonstráció elindításáról.
7.kép: A Csongrád megyei gazdák útban Budapest felé (forrás)
Milyen szervezeti és személyes előkészítése volt a tüntetésnek?
ÁJ: A Magosz kongresszusi határozata nyomán az alábbi szervezetek alakították meg az Országos Demonstrációs Bizottságot: a./ résztvevő szervezetek: Magyar Gazdakörök Szövetsége (Magosz), Magyar Mező és Erdőgazdasági Érdekképviseleti Tanács (MAÉT) tagszervezetei (AGRYA Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, Magán-erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, Magyar Bérkilövő és Független Vadásztársaságok Országos Szövetsége, Magyar Kertészek Egyesülete, HANGYA Szövetkezetek Együttműködése, Mezőgazdasági Gazdasági Társaságok Szövetsége); b./ csatlakozó szervezetek: Magyar Biokultúra Szövetség, Magyar Erdőgazdák Szövetsége, Magyar Kis- és Középbirtokosok Egyesülete, Magyar Parasztszövetség; c./ támogató szervezetek: Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSz), Baromfi Terméktanács [az első elbizonytalanodók közé tartoztak], Gabonatermelők Szövetsége, Műszaki és Agrárklub.
A demonstráló gazdaszervezetek nevében az ODB 2005. február 18. keltezéssel, a miniszterelnöknek címezve, 14 pontból álló átfogó követelést tartalmazó petíciót fogalmazott, amelyet a fenti résztvevő (a), illetve csatlakozó (b) szervezetek vezetői jegyeztek. Miután a kormányzat részéről érdemi válasz a petícióra nem érkezett, Demonstrációs Operatív Bizottság (DOB) és három szakmai bizottságból álló Tárgyaló Delegáció (TD) alakult. A DOB vezetésére Bagi Bélát, az TD irányítására Jakab Istvánt választották. Február 20-án az EDDSz elnöke az ODB számára a szervezetük Nádor utcai székházában állandó bázist biztosított. Ezzel kezdetét vette a demonstráció, és február 21-én tíz irányból elkezdődött a traktorok és kísérő járművek Budapestre vonulása (7. kép).
Ami az előkészítés engem érintő, személyes részét illeti, Jakab István kért fel a TD-ben való részvételre, és az egyik – a vidékfejlesztési, EU-s és hazai költségvetési, támogatási témacsoportot tárgyaló – szakmai bizottság vezetésére. Igyekezetében Gödöllőre is kijött hozzánk, és – megdöbbenésünkre meglehetősen ellenszenves módon nyájaskodva, előtte teátrálisan letérdelve – győzködte a feleségemet, hogy támogassa a részvételemet a demonstráción, és a kapcsolattartás érdekében a Magosz mobiltelefonjának elfogadását, addig ugyanis elhatározottan nem volt egyikőnknek sem mobilja. A feleségem végül – rossz előérzetei ellenére – belement a dologba, és bár folyamatosan arra kért, hogy tartsam távol magam ettől az embertől, azért mindvégig mellettem állt, és mindenben segített. A Jakabbal történt megállapodást követően a Szent István Egyetemről (SzIE) szabadságot vettem ki azzal a szándékkal, hogy elkerüljem a munkaidőben folytatott politikai tevékenység vádját. Ezután három barátomat – Ács Sándorné Évát, Kajner Pétert és Roszík Pétert – kértem segítségemül, akik közül ketten (Ácsné és Kajner) mindvégig kitartottak mellettem. Bennük teljes mértékben megbíztam, velem együtt vitték a bőrüket a vásárra. Megkértem őket, hogy a TD munkatársaiként legyenek személyes szakértőim a tárgyalásokon. A felkészülésben segítségemre volt továbbá ifjabb Zlinszky János barátom is, akitől azt kértem, hogy – ha a helyzet fokozódna és megkívánná (8. kép) – segítsen összehozni egy személyes találkozást édesapjával, idős †Zlinszky Jánossal, hogy vele a jogi kereteket, a közjogi méltóságok mozgásterét körbejárhassuk. Úgy éreztem ugyanis, hogy bevinni a gazdákat és barátaimat egy ilyen éles helyzetbe nem túlságosan nehéz, de kihozni onnan őket már nem is olyan egyszerű, és én személyes felelősséget is éreztem értük.
8.kép: Németh Imre 2005-ös képi minősítése (forrás)
Kik voltak a tárgyaló delegációk tagjai, a tárgyaló partnerek?
ÁJ: A Budapestre vonulást és a kapcsolatfelvételt követően mindkét oldal tárgyaló delegációt alakított, és a felek három-három szakértői tárgyaló csoport létrehozásában állapodtak meg. A kormányoldal (FVM) tárgyaló delegációja: Németh Imre miniszter, kormánymegbízott főtárgyaló; Pásztohy András politikai államtitkár; Benedek Fülöp közigazgatási államtitkár; Folláth Györgyné helyettes államtitkár; Berczi Norbert helyettes államtitkár; Fehér István helyettes államtitkár.
A demonstráló szervezetek tárgyaló delegációja: Jakab István, a Magosz elnöke, főtárgyaló; Ángyán József a SzIE egyetemi tanára; Nagy Sándor a Mezőgazdasági Gazdasági Társaságok Szövetsége, METÁSz elnöke és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztető Tanács, FÖVÉT alelnöke; Székely Gábor, a Magosz alelnöke.
Az ODB részéről az egyeztetés résztvevői
Az egyeztetésekben aktívan részt vettek a Magosz megyei elnökei és főtitkára, Obreczán Ferenc, valamint a demonstráló társszervezetek képviselői: Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség, MBSz elnöke; Kovács Árpád, a Magyar Bérkilövő és Független Vadásztársaságok Országos Szövetsége, MaBFOSz elnöke; Sárvári János, a Magán-erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, MEGOSz főtitkára; Widmann Mihály, a Magyar Parasztszövetség, MPSz elnöke; Gémes László, az AGRYA Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége alelnöke; Móczár Béla, a Magyar Kertészek Egyesülete, MKE elnöke; Németh Attila, a Magyar Kis- és Középbirtokosok Egyesülete, MKKE elnöke; Szeremley Béla, a Magyar Termelői Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek/Szövetkezetek HANGYA elnöke; Telegdy Pál, a Magyar Erdőgazda Szövetség, MERSz elnöke.
A demonstráló oldal tárgyaló csoportjainak vezetői és tagjai: 1. agrártermelési témacsoport: Székely Gábor Magosz témacsoportvezető; Widmann Mihály MPSz; Ónodiné Demeter Éva Hajdú-Bét károsultak; Németh Attila MKKE; Földi Péter Baromfi Terméktanács; Szabó Csaba (Magosz); 2. vidékfejlesztési témacsoport: Ángyán József Magosz témacsoportvezető; Ács Sándorné Éva Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, KVK; Szabó Zoltán HANGYA; Fenyőházi Tibor Magosz; Kispál Ferenc Magosz; Roszík Péter/Szántosi Antalné MBSz.; 3. jogi szabályozási témacsoport: Nagy Sándor METÁSz és FÖVÉT témacsoportvezető; Balogh Zoltán Magosz; Görcsös Ferenc Magosz; Tunyogi András MAÉT; Gémes László AGRYA; Németh Attila MKKE. A kormányoldal tárgyaló csoportjait Folláth Györgyné, Berczi Norbert és Fehér István helyettes államtitkárok vezették. A demonstráló oldal tárgyaló csoportjai az egyes témákat rotációs rendszerben tárgyalták végig a kormányoldal tárgyaló bizottságaival.
ÁJ
Kik voltak szerinted a kulcsszereplők a tárgyalóasztalnál és a háttérben?
ÁJ: A kormányoldalon kétségtelenül Benedek Fülöp tartotta kézben az eseményeket. Az volt a benyomásom, hogy a miniszterelnök felé is ő lehetett a közvetlen kapcsolat, akivel egyébiránt – nekem legalábbis a gesztusokból úgy tűnt – a demonstráló oldal vezetője és néhány tagja sem lehetett túl rossz viszonyban. A gazdák oldalán Jakab István, a Magosz elnöke irányította a tárgyalásokat (9. kép). Ő volt egyértelműen a kulcsszereplő, bár időnként nagyobb vitákba keveredve vagy komolyabb döntések meghozatalánál és általában a feszült helyzetekben maga is elbizonytalanodott, ingerült lett, és gyakran elvonult telefonálni. Bár egy-egy alkalommal – pl. egy rendkívül feszült helyzetben, amikor elakadtak a tárgyalások, és úgy nézett ki, hogy nincs tovább – Benedek Fülöppel is beszélt, ám általában az volt az érzésem, hogy a demonstráló szervezeteken kívüli partnerekkel egyeztet, stratégiai megbeszéléseket folytat.
15 év távlatából visszatekintve azt is egyre valószínűbbnek tartom, hogy a Fideszes, Orbán-évfolyamtárs jogász, volt katonai ügyész, Budai Gyula Jakab Istvánnak komoly segítője lehetett. Vele korábban nem találkoztam, de azokban a vidéki gazdakörökben sem ismerték, ahol én akkor már évek óta sok-sok fórumot tartottam. A demonstrációt megelőzően közöttük tudomásom szerint egyáltalán nem fordult meg. Amikor feltűnt a demonstráción, azt gondoltam, hogy Jakab valamiféle táskahordozója és/vagy sofőrje lehet, ám több olyan jelenetnek is tanúja voltam, amikből egészen másfajta szerepére kellett következtetnem. Később a – politikai karrierjében kétségtelenül ugródeszkaként használt – MaGGosz (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége) második számú vezetőjévé is megválasztatta magát. Bár tapasztalatom szerint a gazdák többségének nem volt szimpatikus, legalábbis 2006 májusában, Kisteleken, ahol én is jelen voltam. Jakab erőteljes ráhatására, többek által vitatott körülmények között mégis a szervezet szövetségi igazgatójává választották.
9.kép: Bagi Béla alelnök és Jakab István Magosz elnök a Felvonulási téri sátorban (Fotó: Ács Sándorné Éva)
A tárgyalások közepette – tán túl kevés figyelmet fordítva ezekre a jelekre – a hatalmi szálakkal egyáltalán nem foglalkoztam. Ehelyett minden erőmet, tudásomat, szakmai ismereteimet azért vetettem latba, hogy – a vidéket meggyőződésem szerint tönkre tevő, a helyi közösségeket sokszor becsapottak szempontjából – minél sikeresebb legyen ez a demonstráció. Ennek érdekében a főtárgyaló Jakab Istvánnak, aki akkor még számomra ezeket az értékeket, a családi gazdálkodás ügyét és a helyi közösségek érdekeit hitelesen képviselni látszott, minden lehetséges segítséget megadtam. Ebben Ács Sándorné Éva és Kajner Péter emberileg és szakmailag is kiváló társaim voltak. Persze a Magosz megyei vezetői között is többek – ahogy visszaemlékezem pl. a Demonstrációs Operatív Bizottságot vezető, Magosz alelnök, Bagi Béla Bács-Kiskun, †Török István Jász-Nagykun-Szolnok, Fenyőházi Tibor Győr-Moson-Sopron, Tamási Béláné Fejér vagy éppen Kispál Ferenc Csongrád megyei vezető, mint ahogy Nagy Sándor FÖVÉT alelnök, illetve a Magoszos jogász, a Komárom-Esztergom megyei Balogh Zoltán is, akik aktivitásukkal sokat segítettek a dolgok előre vitelében. Mindazonáltal a demonstráció sikeres befejezését követő euforikus hangulatban, a vidéki közösségekben és a gazdák körében általánosan elterjedt az a meggyőződés, hogy a tárgyalások sikerében, a megállapodás – nem is igazán remélt – kikényszerítésében nekem fontos szerepem volt, amit számomra már a Gazdák terén is, majd a vidéket járva e közösségekkel való találkozásaim alkalmával, maguk közé fogadó, megható szeretet-megnyilvánulások jeleztek.
Mi volt szerinted Jakab István érdeme?
ÁJ: Jakab István érdemének tartom, hogy a Magosz elnökeként – persze a személyes kockázatokat és a siker esetleges személyes politikai hozadékait is bizonyára előre számba véve, politikai háttérkapcsolataiban bízva, azokra támaszkodva és a felháborodott gazdatársadalom nyomására bár, de – vállalkozott a demonstráció vezetésére, valamint több gazdaszervezetet is meg tudott nyerni az ügynek. Az akcióhoz sikerült továbbá néhány – jó képességű, szakmailag felkészült, tisztességes, a személyes kockázatokkal és az esetleges karrier lehetőségével nem törődő – társat is együttműködésre bírni. Ez döntő eleme lehetett a demonstráció és a tárgyalások eredményes végigvitelének, hiszen velük együtt sikerült mindaz, ami neki egyedül, az ő közreműködésük nélkül – még ha a gazdademonstráció tizedik évfordulójára, kormányzati támogatással megjelentetett emlékkiadvány mást is sugall – bizonyosan nem sikerülhetett volna (10. kép). Egyrészt sikerült a demonstrációt törvényes keretek között tartani, másrészt világos tárgyalási stratégiát és ebből fakadó logikus és konzisztens követeléssort megfogalmazni, továbbá a helyzeti előnyben lévő kormánnyal szemben is fölényes biztonsággal tárgyalni, harmadrészt az összehangolt budapesti megmozdulásokat, traktormozgásokat, nagygyűléseket a sikeres tárgyalásokhoz és a megállapodás kikényszerítéséhez nyomásgyakorlási eszközként felhasználni.
10.kép: A megállapodás aláírása után a Parlamentben (Fotó: Bruzák Noémi/MTI)
*
Az előző rész elérhetősége az Átlátszón található.
A teljes sorozat elérhetősége: Darvas Béla honlapján is olvasható.
(folytatása következik)
Darvas Béla
(Gazdatüntetés No12) Minden szobornak számtalan nézete van, fotográfus ezernyi képet készíthet (59. kép). Minden nézőpontból mást vehetünk észre. Ahogy egyszer...
(Gazdatüntetés No11) Az ötödik rész megjelenése után (2020. június 11-én) Németh Imre (címkép) emailt küldött Bodoky Tamásnak, aki értesített engem....
(Gazdatüntetés No10) Lehetetlen volt ezt a mérleget (címkép) egy írásban közreadni, így itt a kilencedik rész folytatását olvassák, ami már...
(Gazdatüntetés No9) Mi maradt még hátra? Nos, visszatérés a 2005. március 13-ai 39-pontos Megállapodás nevű dokumentum vázához – amit Gyurcsány...