(Fapados agrokemizálás N^o66)

Az Európai Unió RASFF (Rapid Alert System for Food and Feed) rendszere arra szolgál, hogy a tagállamok gyorsan információt cseréljenek az élelmiszerekben és takarmányokban felismert kockázatokról. A mézzel kapcsolatos RASFF-bejelentések hosszabb idősora ezért alkalmas arra, hogy megvizsgáljuk, milyen problémák miatt intézkedtek az európai hatóságok. Már az elején fontos azonban egy korlátot rögzíteni. A RASFF nem reprezentatív élelmiszer-monitorozási rendszer. Nem véletlenszerűen kiválasztott minták eredményeit gyűjti, hanem az európai kereskedelemből a hatósági figyelmet és intézkedést kiváltó eseteket. A RASFF-ból ezért nem számítható ki, hogy az Európában forgalmazott mézek hány %-a tartalmaz például antibiotikumot vagy növényvédőszer-maradékot. Arra viszont alkalmas, hogy megmutassa, milyen potenciális veszélyek miatt került a méz az élelmiszer-biztonsági hatóságok látókörébe, és ezek súlya miként változott az elmúlt két évtizedben. A 2000 utáni állapot még szabadon elemezhető a RASFF adatbázisában és ez alapján már sokkal szélesebb körű toxikológiai kép bontakozott ki, mint a korábbiakban (7. ábra).

A jelenlegi elemzéshez a RASFF 2020. január 1. és 2026. június 30. közötti adatokat vettem figyelembe. A mézet tartalmazó édességeket, müzliket, étrend-kiegészítőket és más összetett termékeket kizártam; csak a RASFF „honey and royal jelly” termékkategóriáját vizsgáltam. Így 45 bejelentés maradt. 2020-ban öt, 2021-ben hat, 2022-ben három, 2023-ban hat, 2024-ben négy, 2025-ben már tizenhét, 2026 első félévében pedig négy bejelentés szerepel az adatállományban. A 2025-ös kiugrás feltűnő, de önmagában félrevezető volna azt mondani, hogy hirtelen romlott a mézek biztonsága. A tizenhét eset mögött ugyanis nagyon különböző problémák jelentkeznek.

Az antimikrobiális-szermaradékok, bár arányukban közel felére csökkentek, azért a legnagyobb önálló csoportot alkotják ma is. Nem uralják az importméz (kimagasló volt Kína, de jelentős számú volt Törökország, Ukrajna, Argentína és Bulgária mézszállítmányaiban is) RASFF mézadatait, mint a korábbi két évtizedben. Másrészt viszont a problémák köre rendkívül sokszínűvé vált és megjelentek a szándékosan (!) bekevert, szexuális teljesítményt növelő hatóanyag-tartalmak is.

11.ábra: RASFF által kifogásolt méztételek napjainkban

A 45 bejelentésből tehát 15 (egyharmada) kapcsolódott állatgyógyászati vagy antimikrobiális hatóanyaghoz. Időben változó trend: 2020-ban három, 2021-ben három, 2022-ben egy, 2023-ban három, 2024-ben egy sem, 2025-ben öt, 2026 első felében pedig egy ilyen esetet találunk. A hatóanyaglista: dapsone, dimetridazole, semicarbazide (SEM), dihydro-streptomycin, tylosin, doxycycline, chloramphenicol, enrofloxacin, trimethoprim, ciprofloxacin, sulfonamide-ok, metronidazole és streptomycin. Egy bejelentés ráadásul nem feltétlenül egy hatóanyagot jelent. Egy 2025-ös török tételben például sulfadiazine, sulfadimidine, sulfamethoxazole és trimethoprim (diaminopyrimidine) együttes jelenlétét jelentették. A RASFF-adatok alapján nem az látszik, hogy az antibiotikum-maradék eltűnt volna a mézből. Inkább az, hogy a korábban domináns probléma egy lett több, egymástól eltérő közül.

Öt bejelentés kapcsolódó irtószer-maradékok: foszforsav-észter – coumaphos (állatorvosi használatú), piretroidok – acrinathrin (az EU-ban használata növényvédelemben nem engedélyezett), tau-fluvalinate (EU engedélye a növényvédelemben érvényes) valamint matrine és oxymatrine (quinolizidine alkaloidok – hatóanyagok az EU-ban nincsenek a növényvédő szerek pozitív listáján). Az esetekben 2021–2022 között kínai eredetű mézek is szerepeltek, köztük bioként forgalmazott akácméz is. Ez a bioként forgalmazott méznél különösen figyelemre méltó, mert az ökológiai termelésben a felhasználható növényvédő és állatgyógyászati szerek köre szigorúan korlátozott és a szintetikus vegyületek előfordulását többnyire kizárják! Az öt esetből nem következik, hogy növényvédőszer-maradék csak ritkán fordul elő mézben. A RASFF és az uniós maradékanyag-monitorozás ugyanis két különálló adatbázis. Egy monitoring-vizsgálat a szabályosan forgalmazható, határérték alatti maradékokat is kimutatja és nyilvántartja. A RASFF rendszerint akkor lép színre, amikor már hatósági intézkedést indokoló probléma van. Ezért a méz környezeti terheléséről nem a RASFF önmagában ad teljes képet. Nézzük akkor az új csoportokat, amelyek megjelentek a mézben.

Növényi toxinok

A méz emberi beavatkozás nélkül is tartalmazhat toxikus növényi vegyületeket, ha a méhek olyan növények nektárját vagy pollenjét gyűjtik, amelyek természetes védekező másodlagos metabolitokat termelnek. A legismertebbek a grayanotoxin-ok, amelyek főként egyes Rhododendron fajok nektárjából kerülnek a mézbe; ilyen mézeket Törökországban és Nepálban mad honey néven is ismernek. A grayanotoxin-ok a feszültségfüggő nátriumcsatornák működését befolyásolják, ezért nagyobb expozíció bradycardiát, hypotensiót, szédülést, hányingert, ájulást és súlyos szívritmuszavart okozhat. Fontos természetes mézkomponensek lehetnek a pyrrolizidine alkaloidok is, amelyeket számos növény – különösen egyes Asteraceae, Boraginaceae és Fabaceae fajok – termel, és a méhek nektárral vagy pollennel juttathatják őket a kaptárba. Közülük az 1,2-telítetlen pyrrolizidine alkaloidok toxikológiailag különösen jelentősek, mert metabolitjaik hepatotoxikusak, valamint genotoxikus és karcinogén potenciállal rendelkeznek. Új-Zélandon különleges példa a tutin, amely a Coriaria arborea növényből közvetett úton is bekerülhet a mézbe: növényi nedvet szívó rovarok toxintartalmú mézharmatát gyűjtik össze a méhek. A tutin erős neurotoxin, ezért a tutin-tartalmú méz fogyasztása többek között hányást, szédülést, görcsöket és súlyos idegrendszeri tüneteket okozhat; Új-Zéland ezért külön határértékkel szabályozza.

Egyes ázsiai mézekben a Tripterygium wilfordii növényből származó triptolide és rokon diterpenoidok is előfordulhatnak, amelyek szintén természetes növényi toxinok. Ezek az esetek fontos különbséget mutatnak a növényvédőszer- vagy gyógyszermaradékokhoz képest: a toxin már a növényben természetesen jelen van, és a méh nektár-, pollen- vagy esetenként mézharmatgyűjtésével kerül a mézbe. A természetes méz tehát nem szükségképpen jelent toxikológiailag veszélytelen mézet: a méz kémiai összetétele a méhek által látogatott növényvilág természetes toxinjainak lenyomatát őrzi. A RASFF-adatok között négy grayanotoxin-eset szerepel: egy 2024-ben, három 2025-ben; az utóbbiak Nepálhoz kapcsolódtak.

12.ábra: Nepáli Mad Honey (megjegyzés: a forgalmazó szerint kis dózisban szédülés, könnyű bódultság és egyes fogyasztóknál eufóriaszerű érzet jelentkezhet, nagyobb expozíciónál azonban a mérgezés cardiovascularis és neurológiai tünetei kerülnek előtérbe – kipróbálása egészségügyileg nem javasolt!) [^©(db) → AI]

Grayanotoxin   Törökország fekete-tengeri térségében a pontusi havasszépe (Rhododendron ponticum) és a sárga havasszépe (Rhododendron luteum) felelős a hagyományosan mad honey-nak nevezett toxikus mézekért. Mindkét faj nagy tömegben fordul elő a Fekete-tenger térségében; a R. ponticum nektárjából készült nyugat-törökországi mézekben közvetlenül is mértek GTX I és GTX III toxinokat. Nepál és a Himalája a másik klasszikus terület. Innen származó mad honey mintákban szintén kimutatták a GTX I és GTX III vegyületeket; egy 60 nepáli mintát vizsgáló adatsorban 33 tartalmazta mindkettőt kimutatható mennyiségben. A nepáli mézek botanikai eredete azonban kevésbé egyszerűen rendelhető egyetlen Rhododendron fajhoz, ezért a nepáli mad honey = R. arboreum azonosítást nem tartanám kellően megalapozottnak. A Himalája magasan fekvő, 3500 m feletti magasságban élő, gyűjtők által szedett vadmézet kis tégelyekben forgalmazzák. A helyi mézszüret veszélyes tevékenység. Az interneten is kínált horror árú termék 100%-ban természetes, feldolgozatlan, szűretlen és adalékanyagok nélküli (12. ábra). A helyiek évezredek óta használják bódító hatása miatt. A grayanotoxin kis mennyiségben jó közérzet és az eufória érzését adja; sötét színéről és jellegzetes kesernyés ízéről lehet felismerni. Európában a havasi havasszépe (Rhododendron ferrugineum) is grayanane-termelő, az Alpokban és a Pireneusokban fordul elő; olasz-alpesi rododendronmézben GTX I-et is mértek, de jóval kisebb koncentrációban, és az európai eredetű mézekhez nem kapcsolódik a törökországihoz hasonló mérgezési probléma. Nemcsak Rhododendron lehet a forrás: La Réunion szigetén az Agarista salicifolia nektárjából készült mézhez dokumentáltak grayanane-ok okozta emberi mérgezéseket.

5-hidroximetil-furfural

Négy 2025-ös bejelentésben az 5-hidroximetil-furfural (HMF) nagy koncentrációja jelentette a problémát. Ez megint más történet. A HMF cukrok átalakulása során képződik, és keletkezését a hőmérséklet és a tárolási idő erősen befolyásolja. Emiatt a HMF-tartalom a méz feldolgozásának és tárolásának egyik fontos minőségi mutatójaként használják. A Codex és az EU szabályozás szerint a méz HMF-tartalma általában legfeljebb 40 mg/kg, míg trópusi eredetű mézek és azok keverékei esetében 80 mg/kg lehet. A nagy HMF-tartalom elsősorban a méz túlzott hőkezelésének vagy kedvezőtlen, hosszú tárolásának minőségi jelzője; nagy dózisoknál kísérletesen cytotoxicus és genotoxicus hatásokat is leírtak (a szervezetben a HMF kis része 5-sulfoximetil-furfurollá (SMF) alakulhat; ez reaktív metabolit, amely képes biomolekulákkal, köztük DNS-sel is reakcióba lépni), a mézben előforduló HMF emberi egészségkockázata ezekből az eredményekből közvetlenül nem vezethető le.

13.ábra: THC-méz (Magyarországon forgalmazása és fogyasztása is tiltott!) [^©(db) → AI]

Cannabinoidok

A CBD (cannabidiol) és a THC (Δ⁹-tetrahydrocannabinol) mézben való előfordulása egészen más kérdés, mint a grayanotoxiné. A mostani RASFF-adatsorodban két CBD/THC-vel kapcsolatos eset szerepel. A méhek nem a kender nektárjából viszik a cannabinoidokat a mézbe, mert a Cannabis sativa szélporozta növény, virágai érdemi nektárforrást nem termel. A méhek ugyan gyűjthetnek Cannabis-pollent, de ez önmagában nem magyarázza a számottevő CBD– vagy THC-koncentrációjú mézeket. Az ilyen termékeknél sokkal valószínűbb, hogy kenderből származó kivonatot, CBD-olajat vagy más Cannabis-összetevőt kevertek a mézhez. Vagyis ez többnyire nem szermaradék, és nem is a méhek természetes gyűjtőtevékenységéből eredő mézkomponens, hanem hozzáadott összetevő. A két hatóanyag toxikológiailag sem azonos. A THC pszichoaktív (13. ábra), és megfelelő dózisban többek között észlelési és koordinációs zavarokat (lásd marihuána – hazánkban használata tiltott), szorongást, tachycardiát és központi idegrendszeri hatásokat válthat ki. A CBD nem bódító cannabinoid, de farmakológiailag aktív: nagyobb expozíciónál mellékhatásai és gyógyszerkölcsönhatásai lehetnek.

14.ábra: Tongkat Ali méz (megjegyzés: kipróbálása egészségügyileg nem javasolt!) [^©(db) → AI]

Eurycoma longifolia – Tongkat Ali

A Eurycoma longifolia, közismert nevén Tongkat Ali, délkelet-ázsiai, főként Malajziában és Indonéziában hagyományosan alkalmazott gyógynövény. A felhasznált rész elsősorban a gyökér, amelyből kivonatokat készítenek; jellegzetes komponense az eurycomanone, egy quassinoid. A Tongkat Ali és a méz kombinálásának hagyománya is van, és ma is készítenek ilyen keverékeket (14. ábra). Egy 2025-ös vizsgálat kifejezetten E. longifolia-kivonat és méz keverékét tanulmányozta. A RASFF-ban ezért az Eurycoma longifolia nem mézszennyezőként, hanem mézhez/mézalapú termékhez adott, szexuális teljesítményt fokozóként forgalmazott növényi összetevőként jelenik meg. Wojtacka 2014–2026. júniusi RASFF-elemzése az Eurycoma longifolia-t és az Epimedium fajokat a libido boosters (libidó-fokozók) csoportba sorolja. Élelmiszer-biztonsági szempontból azért érdekes, mert az EFSA az E. longifolia gyökeréből készült standardizált vizes kivonat biztonságosságát nem találta igazoltnak. A vizsgált kivonat in vitro kromoszóma-aberrációs tesztben pozitív eredményt adott és nagy dózisú állatkísérletben DNS-károsodásra utaló eredményeket is találtak.

15.ábra: Viagra és Cialis amerikai mézben (megjegyzés: Magyarországon forgalmazása tiltott!) [^©(db) → AI]

Viagra és társai

A Tongkat Ali mintájára megjelent a szintetikus sildenafil és a tadalafil. A sildenafil a Viagra, a tadalafil többek között a Cialis hatóanyagaként vált ismertté. Mindkettő PDE-5-gátló: az erek simaizomzatának relaxációját segítő NO–cGMP jelátviteli út hatását hosszabbítják meg, ezért elsősorban erectilis dysfunctio (merevedési problémák) kezelésére használják őket. A vizsgált, szűken vett mézkategóriában négy ilyen bejelentést találunk. 2023-ban sildenafil, 2024-ben sildenafil és tadalafil, 2026 első felében pedig újabb sildenafil/tadalafil esetek kerültek a rendszerbe. A kép még feltűnőbb, ha nemcsak a tiszta mézeket, hanem a mézalapú pasztákat és étrend-kiegészítőket is vizsgáljuk. Wojtacka 2026-os áttekintése 14 PDE-5-gátlóval kapcsolatos RASFF-bejelentést talált, és valamennyi 2021 után jelent meg. A sildenafil és/vagy tadalafil ilyen mézalapú teljesítményfokozó termékben való jelenléte szándékos hozzáadásra utal (15. ábra), miközben ennek elhallgatása hazai jogszabályt sért. 2026. július 22-i (adatbázisunk zárása után), Malajziából származó mézben találtak sildenafil és paracetamol (láz- és fájdalomcsillapító) kombinációt, amit Németország jelentett. A gyógyszerek megjelenése a mézben azért különösen aggályos, mert a vásárló természetes készítményt gondol fogyasztani, miközben tudta nélkül gyógyszerhatóanyagot vesz magához. A PDE-5-gátlóknak pedig vannak ellenjavallataik és gyógyszerkölcsönhatásaik; nitrátokkal (pl. nitroglicerin) együtt például veszélyes vérnyomásesést okozhatnak.

16.ábra: Méz és környéke [^©(db) → AI]

Post sciptum

A méz különleges környezeti és élelmiszer-biztonsági archívum. A benne lévő anyag eredete alapján legalább négy történetet lehet elkülöníteni: (a) A táj történetét: mit gyűjtött össze a méh a környezetből?; (b) A méhészet történetét: milyen szerekkel kezelték a méhcsaládot?; (c) A feldolgozás történetét: mi történt a mézzel a pergetéstől az üvegig?; (d) A hamisítás történetét: mit tett hozzá valaki ahhoz, amit a méhek előállítottak? Jól látszik, hogy ma egyre többféle történet végződik a mézben (16. ábra).

Ausztráliában találkoztam először a kis kiszerelésű prémium mézekkel. Ma már kirakodóvásárokon nálunk is látható hasonló törekvések. Ennek egyik eltorzult válfaja a méz természetes és egészséges élelmiszerként kialakult reputációjára építő kereskedelem, amely ezt a bizalmat pszichoaktív vagy szexuális teljesítményt fokozó termékek értékesítésére használja. Érdeked, hogy minkét esetben a tradicionális (grayanotoxin és Tongkat Ali) gyakorlatot követte a farmakológiai tupírozás (THC és Viagra). Különösen elfogadhatatlan az a gyakorlat, amikor a hozzáadott gyógyszerhatóanyagot fel sem tüntetik a csomagoláson (ez önmagában is RASFF intézkedésköteles), mert ezzel a fogyasztót tudta nélkül farmakológiailag aktív anyagnak és azok mellékhatásainak teszik ki, ami veszélyezteti az egészséget. Mézet biztonságos helyről tessék vásárolni és nem kell mindent kipróbálni, amit a kereskedők a világpiacon a pénzünk megszerzésének reményében felkínálnak!

Források   Eissa, F. I. & Taha, E.-K. A. (2023): Contaminants in honey: an analysis of EU RASFF notifications from 2002 to 2022. J. Consumer Prot. Food Saf., 18: 393-402; European Commission: Rapid Alert System for Food and Feed (RASFF 2000-2026 – lekérdezés 2026. szeptember 7.); Food Standards Agency (2024): Honey Risk Profile; Janković, M., Kobiljski, D. & Torović, L. (2026): Behind the buzz: Honey-sweet risks and their implications. Food Contr., 180: 111618; Wojtacka, J. (2026): Phosphodiesterase type 5 inhibitors as chemical hazards in honey and honey-based Products. Molecules, 31 (15): 2681.

Darvas Béla