(Géntechnológi^kaland N^o80)

Öt szegedi kutató a HVG360-ban írt cikkükben határozottan kiállt az új genomikai technikák (NGT) mellett. Írásuk szerint a génszerkesztett növények biztonságos és fenntartható megoldásokat kínálnak a gazdaságnak.

Az első bökkenő, hogy ők nem ezt kutatják, hanem a növényi géntechnológia molekuláris alapjait! Az NGT-fajták biztonságosságának és fenntarthatóságának megítélése nem vezethető le önmagában a molekuláris szerkesztés pontosságából. A mellékhatások eddig sem ebből következtek, hiszen a GM-növényekből az előszelekció csak az életképes transzformánsokat vitte tovább. Az általános problémákat növényélettani és szabályozási (megporzás), a speciális mellékhatásokat az új tulajdonság [!] idézi elő. Az NGT-fajták használatának biztonságossága már nem kizárólag az előállítás molekuláris kérdése: növényélettani, agronómiai, élelmiszer- és környezetanalitikai, ökotoxikológiai vizsgálatokat igényel, így az ő feladatuk lenne, hogy esetről esetre szakvéleményt mondjanak. Ez nem az előállítás körül szorgoskodó növényi géntechnológusok feladata!

Fenntarthatóság? A 2025-2026-os review-irodalom alapján a növényi génszerkesztésnek nincs önálló fenntarthatósági célja. A valóságos célok jóval prózaibbak {címábra: Laborcsoda [^©(db) → AI]} és mérhetőbbek: stabilabb termés, szárazság-, hő- és sótűrés, betegség-ellenállóság, kedvezőbb beltartalom, jobb eltarthatóság és a nemesítés felgyorsítása. Hogy ezek valamelyike valóban fenntarthatóbb termesztést eredményez-e, azt már nem a génszerkesztés ténye, hanem az adott fajta szántóföldi teljesítménye, input-igénye és környezeti hatása dönti el.

Ez így annak az esetnek az ismétlődése, amit elődeik Dudits Dénes, Balázs Ervin és Venetianer Pál a GMO területen az ezredforduló táján tettek (elbuktak vele), hogy az egekig magasztalták a kezdetleges és pontatlan géntechnológiát, miközben Györgyey János (Dudits Dénes beosztottja) egy nyilvános rendezvényen már úgy beszél ezekről Heszky László nyomán, mint a kőbaltás korszakról. Nos, ez a máig tartó GMO-korszak a mezőgazdaságot alapjaiban megrendítő találattal nem rendelkezett. Nem oldotta meg a bolygó élelmiszer-ellátási problémáit és kiderült, hogy a határ nem a csillagos ég. vagyis sokkal szerényebb célokat és részleges termesztési szegmensen oldhat csak meg. Egyetlen dolgot ért el, hogy a termesztett GM-szójafajták aránya olyan magaslatot ért el, az európai állattenyésztés is rászorult. Ezen azonban csak a fajtatulajdos cégek (MON-Ø4Ø32 – RoundupReady, MON-89788 – Genuity Roundup Ready 2 Yield → Monsanto/Bayer) és a glyphosate-gyártó cégek (Roundup → Monsanto/Bayer ← kínai hatóanyagból is) nyertek, hiszen mára dominálták és meghatározzák a bolygó szójakereskedelmét.

Sőt, fajtajelölt magyar találat (GMO) ezen a területen nem is született, Martonvásár (Balázs Ervin, Bedő Zoltán) próbálkozott ezzel a Monsanto-val. Ami kutatási eredmény magyar pályázati támogatással született azt Dudits úr és munkatársai (lásd szabadalmaik) németországi kapcsolataik révén multinacionális cégeknél értékesítették. A korai magyar eredményekből is a nagy növényvédőszer- és géntechnológiai vállalatok profitáltak, a magyar kutatóintézetek versenyhelyzetbe sem kerülhettek. Egyetlen GM-fajta kifejlesztése a kereskedelmi forgalmazásig meghaladja bármelyik EU-tagország K+F+I lehetőségének kereteit.

Szóval új idők, új csodák (2. ábra), új magyar kutatói ígéretek (az előzők sem teljesültek), de hol vannak ezek a csodanövények a világpiacon? A fajtatulajdonosok (ISAAA) és a EU meghatározó (EUginius) adatbázisai szerint még éppen megjelenőben. A piacon csak pár és gazdaságilag nem túl jelentős, kis szegmensben jelentek meg.

2.ábra: Remények és viszolygások [^©(db) → AI]

Génszerkesztés

Feledjük most a kőbaltás múltat, aminek kereskedelme különösen GM-szóját (az EU állattenyésztése is ezt használja fehérjeforrásként) és GM-kukoricát illetően jelentős. A génszerkesztésről ma már nem érdemes úgy vitatkozni, mintha hipotetikus technológiáról volna szó. A CRISPR/Cas-rendszerekkel valóban lehet célzottan módosítani a genomot, és gyógyszerészet területén ez a technológia meghatározó sikereket ért el. Ebben a HVG360-cikk szerzőinek szemléletével egyetértek.

Igaz, az elmúlt években pár génszerkesztéssel készült kísérleti növényt is előállítottak, amely betegség-ellenállóságot, megváltozott beltartalmat, szárazság- vagy sótűrést, eltérő érési időt vagy más agronómiai tulajdonságot ígér. A kutatók üvegházaiban élő génszerkesztett cserepe növényi azonban sok év távolságra vannak a konkrét, gyakorlatban hasznosuló (kereskedelmi vetőmagtételekkel rendelkező), biztonságosságát illetően feltárt NGT1-fajtától. A HVG360 cikk kutatói tehát olyasmiről nyilatkoznak, amit üvegházi boxokban kutató jobb, ha nem tesz. A reputációja bánhatja. A laboratóriumi vagy üvegházi eredményből még nem következik a fajta szántóföldi biztonságossága és gazdasági versenyképessége. Ezek megítéléséhez más szakterületek vizsgálatai és többéves termesztési tapasztalat szükséges. Az új lehetőségből mezőgazdasági megoldást kell előállítani (ehhez a termesztési terület legjobban teljesítő fajtáinak ismerete és használata kell), majd a fajtajelölt felszaporítását megoldani (módosított vetőmag és forgalmazása). A cikk szerzői ezek ismerete nélkül szerintem optimistán előre jósolnak/ígérnek, pedig ez a problémafázis már nem az ő dolguk! Meg kellene érteni és elfogadni! A független kutatókat tömörítő ENSSER (European Network of Scientists for Social and Environmental Responsibility) már sokszor figyelmeztette erre a növényi géntechnológusokat.

Az ENSSER álláspontja.   Nem fogadja el azt az általánosítást, hogy a génszerkesztés pontosságából önmagában következne az így előállított növények biztonságossága vagy fenntarthatósága. A szervezet 2023-as CRISPR/Cas-állásfoglalása szerint a technológia valóban lehetővé teszi, hogy a genetikai módosítást a genom előre meghatározott helyére irányítsák, de ebből még nem következik, hogy a teljes előállítási folyamat következményei kiszámíthatók lennének. Az ENSSER különbséget tesz a kívánt célmódosítás pontossága és az egész technológiai folyamat pontossága között. Arra hívja fel a figyelmet, hogy nemcsak maga a CRISPR/Cas-beavatkozás, hanem a növényi sejtek transzformációja és a szövettenyésztés is létrehozhat nem kívánt genetikai változásokat. Ezért szerintük a végtermék mellett az előállítás folyamatát is vizsgálni kell, és esetenkénti kockázatértékelésre van szükség. A szervezet ennél tovább megy: vitatja azt is, hogy a génszerkesztett növényekhez általánosságban hozzárendelhető lenne a fenntarthatóság, a nagyobb termés, a szárazságtűrés vagy más mezőgazdasági előny. Ezeket az adott növény és tulajdonság szántóföldi teljesítményével kell bizonyítani. A 2026. augusztus 26-i ENSSER-állásfoglalás ezért kifejezetten bírálja az új európai NGT-szabályozást, és azt állítja, hogy az NGT1-növények kockázatértékelésének jelentős enyhítése tudományosan nem kellően megalapozott. Az ENSSER álláspontja természetesen nem tekinthető a génszerkesztéssel foglalkozó kutatók konszenzusának. Jelentősége éppen abban van, hogy dokumentálja: a technológia környezeti és egészségügyi biztonságáról, valamint a szükséges szabályozás szigorúságáról a tudományos közösségben létezik markáns szakmai vita. Ezért túlzó lenne a génszerkesztett növények biztonságosságát és fenntarthatóságát lezárt tudományos kérdésként bemutatni.

3.ábra: A kínálat fontosabb tagjai az EUginius adatbázis alapján, 2026. szeptemberéig [^©(db) → AI]

A 2026. szeptember 11-i állapotig végzett keresésben 64 olyan növényi rekord található az EUginius adatbázisban, amely génszerkesztéssel kapcsolatba hozható. Ebből 58 rekord GE-előtagú, további hat pedig más néven szerepel, de az EUginius leírása szerint génszerkesztéssel készült vagy génszerkesztést használt: 5715/SU Canola, Low-raffinose soybean, NLB18 maize, ARGOS8 maize, DP915635 és WDVGuide4Guard Barley. Az EUginius maga is hangsúlyozza, hogy az NGT/génszerkesztett szervezetek gyűjteménye nem tekinthető teljesnek, és az adatbázisba kerülés önmagában nem jelent piaci engedélyt [!] vagy kereskedelmi forgalmazást.

Ehhez hozzáadódik legalább egy friss, bizonyíthatóan kereskedelmi bevezetésű termék, amelyet külön EUginius-eseményként nem sikerült azonosítanom: a Tropic Biosciences extended shelf-life banánja. Így az alábbi munkaleltár 65 külön növényi eseményt/terméket tartalmaz. Ez nem azt jelenti, hogy a világon 65 kereskedelmi génszerkesztett fajta lenne: döntő többségük kutatási vonal, hatósági bejelentés, kísérleti esemény vagy fejlesztési prototípus.

Tényleges piaci megjelenést legalább hat terméknél tudtam közvetlenül dokumentálni, történeti és jelenlegi forgalmazást együtt számítva: 5715/SU Canola, Calyno/FAD2KO szója, Sicilian Rouge High GABA paradicsom, Conscious Greens mustár, Tropic non-browning banán, valamint a Tropic extended shelf-life banán. Két indiai rizsfajtát – DRR Rice 100 (Kamala) és Pusa DST Rice 1 – 2025-ben hivatalosan fajtaként kibocsátottak, de tényleges 2025/26-os vetésterületükre nem találtam megbízható hektáradatot. A Corteva génszerkesztett waxy kukoricája több országban szabályozási clearance-t kapott, és 2026-os review-k kereskedelmi termékként említik, de elsődleges, aktuális vetésterület- vagy értékesítési adatot nem sikerült találni, ezért nem számítom a hat biztosan dokumentált piacra lépés közé.

A legjobban dokumentált öt piaci jelenlét – nem szigorúan hektár szerinti rangsorban – a következő. A Cibus SU Canola 2018-ra a vállalat SEC-közlése szerint az amerikai olajrepce-terület mintegy 4%-át érte el. A Calyxt high-oleic/Calyno szója esetében 2019-ben ~15 ezer ha ténylegesen elvetett területet közölt a vállalat; 2020-ra ennél jóval nagyobb szerződött területről számolt be. A Tropic non-browning banán 2025-ben került kereskedelmi bevezetésre és 2026-ra már tizenegy országra kiterjedő szabályozási lábnyomról számolt be a fejlesztő. A Sicilian Rouge High GABA paradicsomot 2021 óta ténylegesen értékesítik Japánban. A Conscious Greens 2023-ban jelent meg az amerikai piacon; Pairwise 2024-ben saját marketingjét leállította, de a termékcsalád tíz változatának további fejlesztését és kereskedelmi hasznosítását Bayernek licencelte. A három eset valós piaci érettsége azonban eltér: a japán paradicsom jelenleg is dokumentált fogyasztói termék; a Calyno szója valóban kereskedelmi termesztésben volt, de ez történeti, mára visszaszorult/megszűnt üzlet; az indiai rizsek hivatalosan kibocsátott fajták, de tényleges országos vetésterületükre még nincs ellenőrizhető adat.

A HVG360 szerzői a Japánban forgalomba került magas GABA-tartalmú paradicsomot, az Egyesült Államokban megjelent magas olajsavtartalmú génszerkesztett szóját és az indiai génszerkesztett rizseket hozzák fel annak bizonyítékaként, hogy a technológia már megérkezett a gyakorlatba. Ezeket érdemes az EUginius adatbázis felől is megnézni, amely a géntechnológiával és új genomikai technikákkal létrehozott szervezetek nyomon követésének egyik európai adatforrása (3. ábra).

4.ábra: Sicilian Rouge High GABA génszerkesztett paradicsom (Solanum lycopersicum). A Sanatech Seed és a Tsukubai Egyetem együttműködésében CRISPR/Cas9 génszerkesztéssel előállított fajta (Fotó: Sanatech Seed)

GABA (γ-aminovajsav)   Az emberi szervezetben fontos gátló neurotranszmitter. A japán Sicilian Rouge High GABA paradicsomot (4. ábra) úgy módosították, hogy a termésben a GABA koncentrációja jelentősen megnőjön. A funkcionális élelmiszerek közé sorolt terméket Japánban elsősorban azzal a céllal forgalmazzák, hogy a GABA-bevitel révén hozzájáruljon az emelkedett vérnyomás mérsékléséhez. Fontos azonban, hogy nem vérnyomáscsökkentő gyógyszer, és nem maga a génszerkesztés formája biztosítja az egészségügyi hatást. A GABA vérnyomásra gyakorolt hatásáról vannak humán vizsgálatok, de a konkrét paradicsom klinikai jelentőségét külön kell megítélni. A fiziológiailag aktív vegyületeket (pl. A-vitaminban gazdag rizs) termelő növényeket a praktizáló háziorvosok többsége nem fogadják kitörő örömmel. A vegyületek koncentrációját megváltoztató élelmiszereknél fontos kérdés a tényleges összbevitel: az elfogyasztott mennyiség élelmiszer esetében lényegesen kevésbé szabályozható, mint gyógyszernél. Ezért egy funkcionális élelmiszer egészségügyi ígéretét nem szabad összetéveszteni egy meghatározott dózisban alkalmazott gyógyszer bizonyított terápiás hatásával.

5.ábra: A barnulás csökkentésének eltérő biotechnológiai megoldásai. A banán és a csiperke esetében CRISPR/Cas9 génszerkesztéssel módosították a barnulásban szerepet játszó polifenol-oxidáz (PPO) gén működését, míg az Arctic^® almánál és az Innate^® burgonyánál transzgenikus, RNAi-alapú géncsendesítéssel csökkentették a PPO-gének kifejeződését. A négy példa ugyanazon technológiai cél – a vágás, sérülés vagy tárolás során fellépő enzimatikus barnulás mérséklése – két eltérő géntechnológiai megközelítését szemlélteti [^©(db) → AI]

A Tropic non-browning banánt megelőzte több hasonló, bár más géntechnológiai módszert alkalmazó fejlesztés (5. ábra). Ez főként a kereskedők munkáját segíti, illetve a fogyasztó számára esztétikai előnyt nyújt. Kérdés az, hogy ezt ki igényli? A PPO biokémiai út szegényítése a növényi szövet alternatív bomlási útjait segíti elő. Caius Rommens, az Innate burgonya fejlesztésében korábban részt vevő kutató később éppen a PPO-csendesítés és más módosítások nem kellően vizsgált következményeit kifogásolta, ezért kilépett a cégtől (befejezte a géntechnológiai munkáit) és könyvet írt. Beszámolója szerint ezek részletesebb vizsgálatára vállalati környezetben nem kapott lehetőséget; fenntartásait később Pandora’s Potatoes – The Worst GMOs című könyvében foglalta össze.

Az Indian Council of Agricultural Research 2025-ben két génszerkesztett rizsfajtát mutatott be: a DRR Dhan 100 (Kamala) és a Pusa DST Rice 1 fajtát. A közölt vizsgálatok terméstöbbletről, korábbi érésről, illetve kedvezőtlen körülmények közötti jobb teljesítményről számoltak be. Ez már olyan eredmény, amelyet a mezőgazdasági gyakorlat felől is értékelni lehet, de az értékelés még napjainkban zajlik.

A magas olajsavtartalmú Calyno szójaolaj a génszerkesztés egyik első kereskedelmi sikereként jelent meg, de a piaci megjelenés önmagában még nem bizonyít tartós kereskedelmi sikert. Ez fontos különbség: a kísérleti növény, a hatóságilag elfogadott növény, a forgalomba hozott termék és a tartósan sikeres fajta besorolások között.

(folytatása következik)

Darvas Béla