(Tudománykövető N^o56)

Előszó: Az olvasó egy négyrészes cikksorozat harmadik részét olvassa most, amelynek mindegyikéhez egy-egy írásbeli villáminterjú csatlakozik. Részei hetente szombatonként jelennek meg. A megszólalók sorrendben: Karácsony Gergely, Baranyi Krisztina, Pálinkás József és Ángyán József.

*

Mindig is idegenkedve fogadtam a slágerlistákat. Másként gondolom, mint Palkovics gépész, aki 2021. áprilisában hirdette ki (címkép) a Nagyvásártelepi pályázat nyertesét. Ha ő a valóságos irányító, úgy már akkor tudnia kellett, hogy ez a terület is a Fudan Hungary campus része lesz. A fölöttébb változékony, ukázokra épülő slágerlisták tükrözik a pillanatot, a kor ízlését, amelyben létrejöttek, amire utólag értetlenül csodálkozunk rá, hogy ez meg hogyan alakult így akkortájt? Nem állítom, hogy a világ egyetemeinek sorba rendezése nem jelent semmit, mert valamit biztosan tükröz. Csoportokba sorolhatók a részhalmazok, de a konkrét sorrend nagyon szubjektív. Egyszeri politikusaink, még ha pár napra el is látogattak Sanghajba, nulla oktatási múlttal ebbe belelátni aligha képesek, viszont imádnak erről picsogni. Nem az oktatás egyediségéről szólnak ezek a ranglisták, hanem a tömegességéről, nemzetköziségéről, vagyis a kapcsolatrendszeréről. Szóval könnyedén fogható az én nézőpontom, aki a kézzel készített eredetit mindig többre értékeltem a géppel tömegével gyártott kajla másolatoknál. A sok hallgatót kibocsátó, idegen nyelvű képzést (megkülönböztetetten angol) előnyben részesítő, kitűnően menedzselt tömeggyártás vitathatatlanul nyer két kiemelt nemzetközi listán is, de hogy ez lenne az elitképzés (Mit is jelent az, hogy elit?), azt erősen kétlem. Hajlok arra, hogy az eredeti produkciók számát kellene valahogyan visszacsatolni az egyetem felé (Mit is jelent az, hogy eredeti?), de hol vannak az eredeti gondolkodású szakmai bírálók? És hol vannak az eredeti (nem extrémre gondolok) gondolkodású politikusok? Mintha politikai szolgálatuk első szemvillanása alatt szorulnának bele a csoportjuk választott présformájába. Ezek most éppen a magyar narancsot vagy a vörös szegfűt köpik ki, pedig régen nem ilyen megfontolási kategóriákra van szükség. Értelemre talán.

Az első pillanattól kezdve másként látok jó pár dolgot a hazai egyetemi ügyekben, mint ahogy a gépész és segédei mesélik nekem. Nem oktatáshoz értő kezekbe került nálunk a döntés joga; politikusok számításainak színterévé, játszóterévé vált. Tessék egy pillanatra az SzFE ügyére visszaemlékezni. A másodvonal elfoglalta azokat a pozíciókat, amelyeket a fékezett habzású tehetségével sohasem ért volna el. Pillanatemberek tettek az egyetlen ügyű ügyintézők lába alá sámlit, és érkeztek hamarosan a retusálók is, ahogy Upor László meséli nekünk. Most ezek közül tán a legjellemzőbbet meg is mutatom. Az utolsó három Orbán-kormány tíz év alatt nem fektetett be a hazai oktatás/kutatás színvonalemelésébe. Nyomorult béreken gyakorlatoztatták a hazai értékteremtő értelmiséget, elképesztően alacsony pályázati támogatások mellett és silány műszerparkkal. Cserébe viszont világszámot óhajtottak látni a manézsban, ahol a porondmestert már ők jelölték. Eredménye az lett, hogy legtehetségesebb egyetemi tanítványaink mosollyal hárították el az oktatói és kutatói hivatásokat, sőt végzés után 5-10-szeres bérért elhagyták az országot. Orvosoknak – aki már megmozdultak – ez nagyon ismerős lehet. A rendszerváltás utáni valamennyi kormány bűne ez, vagyis politikusaink közös szégyene. Hol is állnak a magyar politikusok a világranglistán? Nekem úgy tűnik, hogy nyomuk sincs. Gagyi-csapat.

Palkovics László gépész (én nyomokban sem fedezem fel benne az akadémikust), aki a politikusi kezdeteitől a tudomány gyakorlati hasznáról fecsegett (ő szabadalmakat, ötletes kis gépeket, új cuccokat szeretne), kvázi ingyenélőnek minősítve a megfeszülő hazai alapkutatói réteget, ahonnan a világban ismertté vált személyek kerülnek ki még ma is. Hazánk legtehetségesebb eredeti gondolkodású személyeit söpörte (lásd Lovász László kezelése) így érzéketlenül és önhitten félre. Íme, a sokad-vonal összekapaszkodott győzelme (lásd keretes írásunk Tom Stoppard drámájából.

Tom Stoppard: Az igazi Bulldog hadnagy (részlet)   „Álmomban néha, tudod, forradalom van, vérzivataros államcsíny – a másodvonal lázadása – a színészeket leöldösik a dublőrök, a bűvészeket kettévágják a letörölhetetlen mosolyú bájgörljeik, a krikettcsapatokat halomra mészárolják a bandákba verődött kispadosok – arról álmodom, hogy bokszbajnokok agyát loccsantják ki az edzőpartnerek, meg visszaeső nyoszolyólányok a nászasztal virslikupacára döntik a vőlegényt, hogy megerőszakolják – és parlamenti magántitkárok bombát rejtenek a miniszter Rolls Royce-ába – főripacsok esnek kómába vidéki haknikon, mert a nézőtérre ültetett társuk csöndes diadallal nem adja fel a ziccervégszót – és – menetel – az asszisztensek és helyettesek hadserege, a másodtiszt, az ezüstérmes, a főnök jobbkeze – megrohamozzák a palotát, ahol a másodszülött már a trónra lépett, miután főbe kólintotta a királyt egy krokettütővel – világ cserejátékosai egyesüljetek!” (Hamvai Kornél fordítása)

Eddig valahogyan senkit sem érdekelt, hogy a világ legjobb 100 egyeteméhez kellene felzárkóznunk, most ezen a területen mégis az orbáni/semlyéni/palkovicsi hirtelen keletkezett megvilágosulás repeszt, mintha ők ilyen csúcsegyetemi teljesítmények lennének. Milyen különösen hangzik az elvárás éppen az ő szájukból, akik semmilyen oktatási és kutatási területen nem tettek le eddig az asztalra maradandó eredetit. A hangsúly az eredetin van! Istencsászár-helyettesünk egyszer csak arra ébredt, hogy ezt kell lépnie, és előterjesztett. Pokolba az álmaiban kísértő agancskapuval? Tíz tonnát építenek majd be ezekből a tetemdarabokból – bámuljon a világ a kapuművészetünkön –, de aztán meg elbontjuk, vagy dacol majd idővel a haszontalan legógiccs, amitől az állatvédők is kiakadnak.

126.kép: Pálinkás József 2020-ban (Fotó: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu)

Palkovics László is hirtelen kiélezetté vált az egyetemek nemzetközi hírneve iránt (miközben korábban az általa nem művelt alapkutatástól fintorgott a karateedzések szünetében), ami Kína felé fordította. Tudja egyáltalán Palkovics gépész, hogy miről beszél (a kezdetekre gondolok, még nélküle), illetve többnyire hallgat? Én kommunikáció-képtelennek látom már, és nem megfontoltnak, mint eleinte. Kaptam is ezért a vélekedésemért. Úgy tűnik, én voltam az egyetlen felé türelmes elemző. A csalódásom tehát drámai. Most úgy látom, hogy minisztermindenesünk csak a romboláshoz ért, és nincs víziója az építésről. Végrehajtandó parancsai vannak. Szakértők sincsenek már mögötte, szerintem az érdemiek elszeleltek. Kivéve a Professzorok Batthyány Körét (PBK), amelynek vezetői kellően honoráltak, mint például Sótonyi úr is, aki emelkedetten örök hűséget esküdött a jelenlegi kormánynak. Elődje, Náray-Szabó úr elméleti kémikusként (valójában kitűnő könyvtáros) az Állatorvos-tudományi Egyetemet irányító kuratórium elnöke lett, ahol méltó társa a dilettantizmusban Fazekas Sándor hivatásos megtekintő. Úgy tűnik, az orbáni adminisztrációban mindenkinek olyan területen kell bizonyítani, amihez garantáltan nem ért. Így persze könnyen jönnek a percekig eredetinek tűnő gondolatok. Vajon miért nem az egyetemi oktatás színvonaláért szólt a PBK elnökének hűségnyilatkozata? Tényleg konzervatív professzori értékeket véd a PBK 134 tagja? Szerintem már régen nem. A másodosztály politikai érdekszövetsége ez, amely a kutatási területén előre jutni képtelen. Itt sámlit osztanak. Egyik alapító elnöke (Pálinkás József) már nem tag, és az MTA jelenlegi elnöke (Freund Tamás) is kilépett a tagok közül. Éppen az MTA vs. Fidesz-KDNP összecsapás kapcsán, ahol a PBK az utóbbi oldalán odaadóan asszisztált. Valami – mondjuk a politikamentes tudományos értékrend – itt lassan, de biztosan félrecsúszott, és a tudomány valóságos képviseletéről megfeledkezett.

Ismerik vajon a pénzlehívás és építkezés körül rajzó Fidesz-KDNP politikusok és vállalkozók az egyetemek megítélésének kritériumrendszerét? Szerintem nem. Szóval, írd és mondd, sokaknak nem a hazai egyetemi oktatás színvonalemeléséről szól a Fudan Hungary különleges ügye (lásd Pálinkás József véleménye a keretes írásunkban), hanem vállalkozásról, építkezésről, pénzforgalomról és ennek a nemzeti értékek elé helyezéséről. Igen, a magát keresztény-konzervatívnak hirdető erő megmutatta, hogy Kína és Oroszország felé lát kitörést, hiszen Nyugat-Európában (az Európai Néppártban) már leszerepelt, s arrafelé a Fidesz-KDNP magáról terjesztett sikerpropagandája nem működik.

Pálinkás József (126. kép) az ATv-én a Fudan Egyetemről   „…ide lehetett volna hívni valószínűleg valamelyik európai egyetemet vagy amerikai egyetemet is. Ennek a beruházásnak a teljesen fölösleges gigaberuházás volta az, ami azt gondolom, hogy nagyon sokakban azt a gyanút felébreszti, hogy mi szükség van erre. Egy ekkora méretű egyetem… egy ekkora méretű külföldi egyetemre Magyarországnak semmi szüksége nincs.” Pálinkás szövegét azután a Mandiner anonimkája kissé átírta és vitára bocsátotta. Értem, hogy a lapnál dolgozó sajtómunkások közéleti vitakeltésre szakosodtak, de ezt a fajta homályosítást azért kerülni illene. Miért van az, hogy bárhová nyúlok, ilyesféle történetek bomlanak ki? Miért van az, hogy ez csöppet sem zavarja a Fidesz-választókat? Pálinkás József szerint a felsőoktatási versenynek lenne értelme, azonban a beruházásokat a magyar felsőoktatásra kellene fordítani. A magyar tudásbázis tízszeresére növekedhetne, fele ilyen áron – állítja Pálinkás József, és hajlandó vagyok ezt komolyan kezelni, hiszen mégis csak évtizedeken keresztül ő volt az, aki a konzervatív pártok kutatás- és oktatáspolitikáját meghatározta. Bizonyos, hogy az angolul tudó kiemelkedő képességű oktatókat a Fudan Hungary tízszeres bérrel kiemeli majd a magyarországi képzésből, és ennek következtében nem hogy nő, de csökken majd a hazai egyetemek versenyképessége. Pálinkás szerint inkább az az eset valószínűbb, hogy külföldiek jönnek tanítani Magyarországra? Milyen áron kapunk 540 [olvasható 450, 500 és 580 is] milliárd forintnyi hitelt, és mit is kap ezért valójában Magyarország adófizető polgára? – kérdezi velem együtt Pálinkás József. Elitképzés folyhat majd, ami sokaktól lesz elzárva, s a Fudan Hungary elszív majd pályázati pénzeket a hazai egyetemektől. Pálinkás inkább látja ezt az egész nekibuzdulást építkezési beruházásnak. Kétszer akkora lesz, mint a magyar vonatkozásban hatalmas Műegyetem.

127.kép: Harvard University (Fotó: Nick Allen)

Az egyetemek nemzetközi értékelése

Nézzük akkor a három legfontosabb listaállítót, akik munkájáról azt gondolom, hogy nem komolyabb ez, mint a rokon népekre szavazó Eurovíziós dalverseny. Több rangsor ismert: a legelfogadottabbak a QS World University Rankings (QSWUR), a Times Higher Education World University Rankings (THEWUR) és az Academic Ranking of World Universities (ARWU). A lista létrehozásához eltérő követelményeknek feleltetnek meg. Ez nagyon zavaró lehet, mivel nem mindig könnyű belátni, hogy egy egyetem miért van másként rangsorolva, vagy miért változik a sorrend attól függően, hogy melyik táblázatot böngésszük. Az értékelési módszerek vázlatait az alábbi keretes írások tartalmazzák. Ezek ismerete azért nagyon fontos, mert az egyes értékelők – ahogy látjuk – más szempontokat érvényesítenek, vagyis nincs megegyezés az összemérés paramétereit tekintve.

A QS World University Rankings hat teljesítménymutató alapján értékeli az egyetemeket a kutatás, az oktatás, a foglalkoztathatóság és a nemzetköziség tekintetében. Ahhoz, hogy az intézmények jogosultak legyenek a felvételre, egyetemi és posztgraduális szinten is tanítaniuk kell, és öt átfogó kari területből legalább kettőn működni: művészetek és bölcsészettudományok; mérnöki és technológiai; társadalomtudományok és menedzsment; természettudományok; élettudományok és orvostudományok területein. A rangsor tehát a széleskörűséget díjazza. Fontos szerep jut benne az ún. nemzetköziségnek. Nem látom a kiemelkedő egyetemi kutatási teljesítmény megfelelő díjazását, ugyanakkor a nagy létszámú és angol nyelvű képzés előnyben részesül. […] Értékelés: (i) Tudományos hírnév (az összpontszám 40%-át éri) – A kiemelt tudósoknál végzett felmérések alapján azonosítják a területük vezető intézményeit; (ii) Munkáltatói hírnév (10%) – A munkáltatóknál végzett felmérések alapján döntenek, honnan származnak ágazatuk legjobb diplomásai; (iii) Hallgató/Kar arány (20%) – A magas színvonalú oktatás lehetőségének elemzése; (iv) Kutatási idézetek kari tagonként (20%) – Tükrözi az intézmény kutatásainak hatását; (v) A nemzetközi kar aránya (5%) – Az intézmény nemzetközi sikerét jelenti a tengerentúlon; (vi) A nemzetközi hallgatók aránya (5%) – Az intézmény sikeresen vonzza a diákokat a tengerentúlon. A Fudan Hungary ezt az 10%-ot hozhatja. A kutatói teljesítmény ebben 60%, míg további területre esik 40%. Az oktatás színvonalának érdemi értékelése nem történik meg. Túlteng az egész megítélésben a szubjektivitás (50%) és a kapcsolati tőke. Meghatározó az angol anyanyelvűség, a nemzetköziség (80%). […] A 2020-ra vonatkozó QSWUR listán a Massachusetts Institute of Technology (MIT; USA, Cambridge), Stanford University (USA, Stanford), Harvard University (USA, Cambridge; 127. kép), California Institute of Technology (CalTech; USA, Pasadena), University of Oxford (UK, Oxford) az első öt. A kínai egyetemek közül a Tsinghua University (Kína, Beijing) a 15., a Peking University (Kína, Beijing) a 23., míg a Fudan University (Kína, Sanghaj) a 34. helyen áll (a magyar média csak ezt idézi). A Lomonosov Moscow State University (Oroszország, Moszkva) a 74. helyen. Az első 100 között sem magyar, sem kelet-európai egyetem nincs.

A Times Higher Education World University Rankings 13 teljesítménymutatót használ, öt kategóriába csoportosítva. Az intézményeket nem értékelik, ha nem alapképzésben tanítanak, vagy ha kutatási eredményeik egy bizonyos küszöbérték alatt vannak […] Értékelés: (a) Tanítás (az összes pontszám 30%-át érinti): a hírnév felmérése (15%), a tanárok és a hallgatók aránya (4,5%), a BSc és PhD aránya (2,25%), a PhD és kutatóintézetekben való elhelyezkedés arány (6%), intézményi jövedelem (2,25%); (b) Kutatás (az összes pontszám 30%-a): hírnévfelmérés (18%), kutatási jövedelem (6%), nemzetközi lapokban publikált cikkek átlaga tagokra vonatkoztatva (6%); (c) Idézettség (30%) – a publikációkra kapott idézetek száma alapján, tématerület szerint normalizálva; (d) nemzetközi kilátások (az összes pontszám 7,5%-a): a nemzetközi és hazai hallgatói arány (2,5%), a nemzetközi és hazai alkalmazottak aránya (2,5%), a nemzetközi kutatási együttműködések (2,5%); (e) Iparági bevételek (2,5%) – Az iparban és az egyetemeken foglalkoztatott oktatók jövedelme a PPP-höz (köz- és magán-együttműködéshez) viszonyítva. A kutatói teljesítmény pontjai ez esetben 60%, míg az oktatásé 30%. Jelentős a megítélésben a szubjektivitás (33%). Meghatározó az angol anyanyelvűség, a nemzetköziség (83%) […] A 2020-ra vonatkozó THEWUR listán a University of Oxford (UK, Oxford; 128. kép), Stanford University (USA, Stanford), Harvard University (USA, Cambridge), CalTech (USA, Pasadena), és MIT (USA, Cambridge) az első öt, vagyis ugyanazok más sorrendben. A kínai egyetemek közül a Tsinghua University (Kína, Beijing) a 20., a Peking University (Kína, Beijing) a 23., míg a Fudan University (Kína, Sanghaj) a 70. helyen áll. A Lomonosov Moscow State University (Oroszország, Moszkva) a 174. helyen. Az első 100 között sem magyar, sem kelet-európai egyetem nincs.

Academic Ranking of World Universities, más néven a Shanghai Ranking hat teljesítménymutatót értékel. A rangsor figyelembe veszi az intézmény Nobel-díjasait, Fields Medalists tulajdonosait, jelentősen idézett kutatóit, a Nature vagy Science folyóiratokban publikálókat vagy nagyszámú rangos publikációról ismert kutatókat a Science Citation Index-Expanded (SCIE) vagy a Social Science Citation Index (SSCI) alapján. […] Értékelés: (I) Öregdiákok (az összpontszám 10%-át érik) – az intézmény Nobel-díjat és Fields Medals kitüntetést elnyert öregdiákjainak száma alapján, nagyobb súlyt kapva az újabban díjazottaknál; (II) Díjak (20%) – A fizika, kémia, orvostudomány és közgazdaságtan Nobel-díjjal, matematikából pedig Fields Medals-ot elnyerő kutatók intézményéhez tartozó alkalmazottak száma alapján, nagyobb súllyal az újabb díjazottaknál; (III) A tudományterületen meghatározó módon idézett vezető kutatók alapján (20%) – A Thomson Reuters által közzétett legfrissebb lista szerint az intézmény által erősen idézett kutatók száma alapján; (IV) Nature és Science dolgozatok száma (20%) – A két befolyásos folyóiratban megjelent dolgozatok száma alapján, négyéves időszakra támaszkodva. A társadalomtudományokra és bölcsészettudományokra szakosodott intézmények esetében ez a kategória nem érvényes; (V) Nemzetközileg magasan jegyzett publikációk (20%) – A Science Citation Index – Expanded and Social Science Citation Index indexben az előző naptári évben indexált cikkek száma alapján, a társadalomtudományi idézetindexben indexált publikációk dupla súlyozásával; (VI) Egy főre jutó teljesítmény (10%) – A többi mutató súlyozott pontszámai, osztva a teljes munkaidőben dolgozó egyenértékű tudományos személyzet számával. Nemzetközileg kiemelt státuszú kutatói teljesítményre alapul az egész mérés. Elitista szemlélet érvényesül. Az oktatás mérlegelése nem történik meg. Meghatározó az angol anyanyelvűség, a nemzetköziség (100%). […] A 2020-ra vonatkozó ARWU listán a Harvard University (USA, Cambridge), Stanford University (USA, Stanford), University of Cambridge (UK, Cambridge), MIT (USA, Cambridge) és University of California (USA, Berkeley) az első öt, vagyis változás látunk (a CalTech csak 8., a University of Oxford csak 9.). A kínai egyetemek közül a Tsinghua University (Kína, Beijing) a 29., a Peking University (Kína, Beijing) a 49., Zhejiang University (Kína, Hangzho) 58., Shanghai Jiao Tong University (Kína, Sanghaj) a 63., míg a Fudan University (Kína, Sanghaj) a 100. helyen áll. Az első 100 között sem magyar, sem kelet-európai, sem orosz egyetem nincs.

128.kép: University of Oxford (forrás)

A Fidesz-KDNP alapítványi egyetemei?

Gondolom, a fentiek után talán érthető a mély szkepszisem az állami egyetemek alapítványokba való kiszervezése kapcsán. Mi köze ennek a három lista követelményrendszeréhez? Mit segít majd a magyar egyetemek nemzetközi megítélésén a Fudan Hungary, amit a negyedik Orbán-kormány vásárolna nekünk ismeretlen célból? A Fidesz-KDNP tagsága kérte ezt, mert mást nem tudok elképzelni?

Ahogy tetszenek látni, a kínai egyetemek ezeken a listákon előkelő helyeket foglalnak el. Valamit (például az adminisztrációt) nagyon jól végeznek el. A Fudan University példája: 34, 70 és 100 helyezett. Milyen komolyságú akkor ez a besorolás? Szerintem a megméretésnek további lehetőségei is felvethetők. Tény viszont, hogy a Fudan Hungary nemzeti hasznáról ezekben slágerlistákban szó sem esik. A Fudan University-n keresztül a Kínai Kommunista Párt profitál belőle, és mégis mi fizetünk érte. Igen, ön is. Lesz a Fudan-nak végre egy európai campusa, s egyúttal hitelekben való elköteleződésünk miatt a kínai kormánypolitika trójai falovának szerepét is felvállalhatjuk. Az Európai Unió politikusai ezt hamar felismerik majd. Akkor most gyakorlatorientált hazai oktatásra és kutatásra van szükség – ahogy Palkovics korábban revolverezte az MTA kutatóhálózatát –, vagy nemzetközileg jegyzett tudósokra, akik egyetemeken helyezkednek el? Elsorvasztjuk az ex-akadémiai kutatóhálózatot (129. kép), beledöntve egyetemeinkbe, mint ahogyan a martonvásári székhelyű ATK esetében az agrárkutatások esetében hírlik? Vagy céltalanul dülöngélünk egyszer erre, máskor arra? Végül is legyen nemzetközi Magyarország, vagy ellenkezőleg? A magyarságról szóló eddigi cucc csak politikai termék lett volna? De ha már nemzetköziek leszünk, akkor miért éppen kínai? S ha már kínai, akkor miért éppen Fudan? Mindhárom minősítő több kínai egyetemet sorol a Fudan University elé, és a Hong Kong-i Egyetemeket nem is említettem. Európai Egyetemet kilencet is látok, ami a QSWUR slágerlistája (ez a Fudan University számára a leginkább kedvezményező, és csak ezt idézi a hazai média) szerint 2021-ben jobb, mint a kínai Fudan University: University of Oxford (5), Eidgenössische Technische Hochschule Zurich (6), University of Cambridge (7), Imperial College London (8), University College London (10), École polytechnique fédérale de Lausanne (14), The University of Edinburgh (20), The University of Manchester (27) és King’s College London (31).

Nem lett volna célszerűbb, ha anyanyelvi angol környezetből választunk donoregyetemet, ha mindenképpen itt kell képezni a fejlődő világ gazdag családjainak csemetéit? Ekkor esetleg a magyar egyetemekre is jutna angol anyanyelvi segítség, és ami talán a nemzetközi kapcsolatokat is beindítaná. De gondolom ezek fölösleges gondolatok, hiszen valójában nem az oktatásról van itt szó, hanem ennek kapcsán az ország vezetésén átiramló kínai hitelről? Építkezésről és betonbizniszről. A jövendő értelmiségi dinasztiákról.

Nekem úgy tűnik, hogy Orbán Viktor szenvedélyesen tréner. Kifaggatja a kulcsembereit, aztán teljesíttet. Ha nem úgy történik, ahogy értette, vagy a kiválasztott nyomasztóan nagyra nőne ebből, akkor félresöpri, és jön az új kiválasztott. Váltogatja az embereit. Az ország egy közepes képességű, saját akaratosságának fogságába esett jogásznak van kiszolgáltatva, aki minden nála tehetségesebb embert kijátszik és megvezet. Utál így szakmákat is, például az orvosokat (nem is emelte a bérüket csak végveszélyben, amikor kivándorlásuk elkezdődött); bögyében vannak a tudományos minősítést szerzett emberek (nem hisz az ellenőrzött tudásban, beéri a fürge-nyelvű kijárókkal), útjában állt az MTA, a nagy egyetemek, amelynek vezetőségébe pártkatonái nem tudtak behatolni (nem úgy, mint most a kuratóriumokba), szóval iszonyodik a nála képzettebb emberektől. Retteg a választási erőt sejtető politikai ellenfeleitől, őket a közszolgálati csatornán járatja le. Az ellenzéket a Covid-19 árváinak pénzt gyűjtő gálaműsor közben sugárzott politikai hirdetésben. Hetvenen túl pirulok. Van ennél demokráciában lejjebb? Talán azt álmodta istencsászárunk, hogy a mindörökké Orbánt zúgja ez a nép, bármit is tesz a nemzet gázszerelőjén és a nemzet bankárján keresztül? A városiaktól is herótja van; a lenézettség parasztkomplexusával küzd, ami vidéken ragályos, bár én nem is gondoltam volna. A zöldtől és úgy általában a civilektől is csatakosan ébred. Pár éve, egy megemlékezésen láthattuk, hogyan hullt szét a mimikája elutasításkor. Pedig csak pár ember sípolt a téren. Neki bábuk kellenek, akikre zsinórt illeszthet, és a stadionokban való szotyizás közben manipulálhatja a történéseket. Ma már úgy, hogy szinte ő alig látszik. Jóságos járványügyi politikusként instruálja Cili mamit, és ha kell, a Budai Várból átrúgja a labdát a stadionba (bármelyikbe; a vágó majd intézi), mint Puskás Öcsi sem tette. Csányi bankár taccsa ellenére Purczeld – nyűgösebb napjain – mutatott volna ezt-azt (az őrnagy úr híres volt erről is) a kreatívoknak, akik ezt a marhaságot feltálalták neki.

Lassan és tagoltan kérdezem, hogy ötven Fidesz-KDNP-és barátom is megértse: a vezércentrikus és érdek-vezérelt (saját zsebre dolgozó) politika alkalmas a demokratikus Magyarország vezetésére? Az Európai Néppárt is észrevette ezt. Mi tehát az, ami ennek az átlátását nehezíti? A személyes kedvezményezettség lehetősége? Mikor látjátok meg végre véreim, amit néztek?

Palkovics egyébként mérlegelés nélkül végrehajt mindent, mielőtt óvatosan hallgat egy sort. Ilyen alkat; várakozóan szolgálatot teljesítő. Pálinkás József – akit utódja, Palkovics megtagadott – létrehozta az Új Világ Néppártot, és tetszik ez nekem. A politikai vonal, amit képvisel kissé antalli (korszerűsíteni lehet ezt), de a matematikából tudhatja, ha tévútra jutottunk, akkor vissza kell mennünk az első elágazásig, amikor a bizonyosság még megállt. Én annak idején is találkoztam vele, pl. az Élőlánc, vagy a Százak között. Nem láttam másnak, mint most. Ez nekem jó jel.

129.kép: Tüntetés 2019. februárjában az MTA épületénél (Fotó: Grnák László)

***

Pálinkás József (ex-oktatásügyi miniszter, MTA ex-elnök) véleménye

Gulyás Gergely miniszter szerint „…lesz egy olyan egyetem, ami a világ 34. legjobb egyeteme”? Ilyesmire egyszerűsíthető a termék?

PJ: Hogy lehet ilyen butaságot mondani? Nem a Fudan University költözik Budapestre, hanem a csillagászati összegből felépített Fudan Hungary Egyetem annak valamilyen magyar filiáléja lesz csupán. A Fudan Hungary 20-30 év alatt még nevet is szerezhet magának, ha jó sok pénzt fordítanak rá. A sanghaji Fudan az oda jelentkező hallgatóknak néhány százalékát veszi csak fel. A sikere részben ezen múlik. Már a belépő hallgatók is benne vannak a legkiemelkedőbb képességűek öt vagy kevesebb százalékában. Azt persze lehet majd hazudni, hogy van magyar egyetem is a legjobb 100-ban, mert Fudan University ott van, de az továbbra is a sanghaji lesz és nem a budapesti. Se oktató, se hallgató nem lesz több attól, hogy 520 ezer négyzetméternyi épületet felhúznak Budapesten. Ha a Fudan Hungary-ra fordított hatalmas összeg harmadát három, a listákon már most is jól szereplő magyar egyetemre merték volna fordítani, három magyar egyetem is lehetne a legjobb százban. Már ha ez olyan fontos cél. Mert egyébként ez a rangsorosdi azért kicsit olyan, mint az olimpia. Nem az NDK volt a világ vágyott országa, pedig jó sok olimpiai aranyuk volt.

Palkovics László miniszter szerint gazdasági (a Fudan 64. 2021-ben – a Corvinus 251-300.), műszaki (a Fudan 43. 2021-ben – BMGE a 273.) és orvostudományi (a Fudan 74. 2021-ben – a Semmelweis Egyetem a 201-250.) képzést vállal fel a Fudan Hungary Budapesten? Szükség van nálunk ezekre?

PJ: Az orvostudományi képzésünk jelenleg is világhírű. Az orvosi képzésekben több a külföldi hallgató, mint a magyar, a képzés nagyrészt angolul folyik. Még egy orvosi képzést folytató egyetemre (négy már van!) garantáltan semmi szükség. A műszaki képzésünk is jó. A BMGE képzései kiemelkedőek. Az igaz, hogy van néhány főiskolából vagy főiskolai karból egyetemmé vagy egyetemi karrá avanzsált intézmény, amelyre ráférne egy jelentős oktatói vérfrissítés, de ehhez nem a Fudan University-t kell idehozni, hanem csak oktatókat kellene, és nem mindenhol fejleszteni, hanem csak néhány területen. Ehhez bátorság kellene és pénz. A gazdasági képzésben is hasonló a helyzet. A Corvinusból viszonylag könnyen lehetne jó egyetem, persze nem ideológusoknak kellene vezetni. A többi egyetem gazdasági képzése, és az ott folyó kutatások nincsenek a világ élvonalában. De itt is koncentrálni kellene. Nem gondolhatja senki komolyan, hogy minden nagyobbacska magyar városkában kiépülhet egy London School of Economics szintű képzés, bár egy kisvárosi mini-Oxford létrehozásáról vizionálót már láttam jelentős támogatást kapni.

„…örülnek, hogy nem kívülről mondják nekik, hogy mit kutassanak, mint az Akadémia tette…” – nyilatkozza Palkovics László a volt MTA kutatóhálózatról. Én MTA intézetben éltem le az életem, de nemhogy az MTA adminisztrációja, de az intézetem vezetői sem kötötték meg a kezem, hogy mit kutassak. A teljes kockázat az enyém volt.

PJ: Palkovicsnak megmondta valaki kívülről, hogy mit kutasson a SzTAKI-ban? Nagyon rövid a miniszter úr emlékezete. Néha elborzadok, hogy a politikusok milyen merészen konstruálnak virtuális valóságot. Sokszor elmondják a badarságaikat, aztán lehet, hogy ők maguk is elhiszik, sőt sajnos talán a választópolgár is, mert csak ezt hallja. Nekem mindössze egyszer mondták meg még kutatóintézeten belül is (az MTA volt Atommagkutató Intézete), hogy mit kutassak, amikor a doktori témámat Berényi Dénes nagy vonalakban megjelölte. Aztán, amikor mást csináltam, és sikeresen, akkor örült neki, és biztatott, hogy persze csináljam, ahogy gondolom. Hat évig voltam igazgató az ATOMKI-ban, és a PhD-diákjaim témáján kívül senkinek nem mondtam meg, hogy mit és hogyan kutasson. Azt pedig gondolom, senki nem feltételezi, hogy az Akadémia elnökeként megmondtam, hogy az agykutatási programban mit csináljanak.

Az egyetemek rangsorának mérőszámaiban a nemzetközi teljesítmény értékelése kiemelkedő szerepű. Hogyan kell érteni azt, hogy Orbán Viktor szerint internacionalistáknak és globalistáknak nincs helye az egyetemek vezetésében? Most a kommunisták és liberálisok után ők vannak éppen a soron? Most kik is az ugyanazok?

PJ: Ezt tőle kell megkérdezni. A fenti mondat mindenesetre erős kognitív disszonanciára utal. Amikor hallottam, írtam is egy facebook–posztot mérgemben. Az egész aznapi interjúja nagyon zavaros volt, de ez a rész különösen. Szerintem a kormány már régen nem kormányoz, hanem hatalmának megtartása érdekében konstruált valóság elhitetésén munkálkodik. A miniszterelnök sajnos épp az egyetemek kapcsán tett egy szánalmas kísérletet ebben a konstruált valóságban új ellenségek kreálására. Az internacionalista vagy a globalista kifejezésekben próbálta megtalálni az új Sorost vagy Brüsszelt. Az internacionalista és a globalista kifejezések alkalmasnak tűntek erre, ezért bemondta. Ha nem jön be, majd kitalál mást, vagy javasolnak neki mást. Természetesen, ha magyar egyetemeket akarunk bejuttatni a globális rangsorok előkelő helyeire, akkor az csak úgy lehetséges, ha a magyar egyetemeken dolgoznak világszerte (idegen szóval globálisan) ismert kutatók és oktatók. Tanulnak itt külföldi hallgatók; jönnek ide ismert külföldi oktatók.

***

56.1.ábra: Kína hat fő gazdasági útvonala Eurázsiában

A kínai szerződések apróbetűseiről   A Szabad Európa szerint: „Kína a világ legnagyobb hitelezője, de sok lényeges tény még mindig nem ismert arról, milyen alapon folyósít kölcsönöket […] Vezető külpolitikai projektje, az »Egy övezet, egy út« kezdeményezés révén hatalmas hiteleket folyósított egy sor országnak, Latin-Amerikában, Afrikában, Kelet-Európában, Közép- és Dél-Ázsiában […] …első ízben került egyszerre górcső alá nagyszámú kínai hitelszerződés – összesen 100 –, amelyeket 24 afrikai, ázsiai, európai és latin-amerikai feltörekvő országgal, köztük Montenegróval, Kirgizisztánnal és Szerbiával kötöttek […] A március végén kiadott Globális Fejlesztési Központ jelentés a College of William and Mary kutatóintézet AidData nevű laboratóriumával együttműködésben készült, és az volt a célja, hogy feltárja a kínai hitelszerződések közös jellemzőit, és összehasonlítsa azokat más multilaterális vagy kereskedelmi hitelezők gyakorlatával. A tanulmány a kínai állam által támogatott két fő hitelező, a Kínai Export-Import Bank [China Exim Bank] és a Kínai Fejlesztési Bank [China Development Bank] nemzetközi szerződéseit vizsgálta […] A szerzők három fő jellemzőt emeltek ki: (a) a kínai szerződésekben titoktartási záradékok szerepelnek. Ezek megakadályozzák, hogy a hitelt felvevő kormányok a nyilvánosság elé tárják a hitelfeltételeket; (b) a feltételek kizárják a tartozás kollektív úton történő átstrukturálását; (c) záradékok tiltják az adósság elengedését vagy az előtörlesztést […] …a jelentés figyelmeztet: gyakoriak az olyan záradékok, amelyek lehetővé teszik a kínai hitelezők számára, hogy felmondják a szerződést vagy azonnali visszafizetést követelhessenek, ha az adósország törvényeiben vagy politikájában jelentős változások következnek be […] Ha az állami tulajdonú hitelező elégedetlen a kormánnyal, akkor idő előtt felmondhatja a kölcsönt, vagy megváltoztathatja a törlesztési ütemtervet.” […] Mindezek szerintem is jelentősen megkötik és befolyásolják az adós országok politikai mozgásterét, lásd az Orbán-kormánynak a kínai vakcinák európai terjesztésében való trójai faló szerepe után a kínai állami politika mellett való különleges kiállását. Xi Jinping elnök tehát nagyra értékelte, hogy Orbán Viktor határozottan tartja magát a Kína irányába mutatott baráti politikájához. Mondjuk a vétó után az EU-tagországai nem voltak ilyen lelkesek […] A One belt one road több mint hatvan országra kiterjedő komplex geopolitikai-stratégiai terv. A jelenlegi hat fő gazdasági folyosó (56.1. ábra): (i) New Eurasian land bridge, vasúti útvonal (Xinjiang-Europe Railway) Kelet-Kínától – Kazahsztán – Irán – Oroszország – Belorusszia – Lengyelország – Németország – Hollandia – Franciaország – Spanyolország (ezt nevezik szárazföldi Silk Road-nak); (ii) China-Mongolia-Russia economic corridor, útvonal Észak-Kína – Mongólia – Oroszország – csatlakozás az i-hez; (iii) China-Central Asia-West Asia corridor, útvonal Nyugat-Kína – Kazahsztán – Kirgizisztán – Tádzsikisztán – Üzbegisztán – Türkmenisztán – Törökország – Bulgária – Szerbia – Románia; (iv) China-Pakistan economic corridor, útvonal Dél-Kína – Pakisztán – Afrika; (v) China-Indochina Peninsula corridor, útvonal Dél-Kína – Szingapúr – Vietnam – Laosz – Kambodzsa – Thaiföld – Mianmar – Malájföld; (vi) China-Myanmar-Bangladesh-India economic corridor, Dél-Kína – Myanmar – Bangledesh – India. A tengeri Silk Road a tengeri kikötőkig eljuttatott árukat szedi össze, így a gazdasági folyókat összekapcsolja. Teljes hossza hatalmas: Dél-Kína – Malájföld – India – Kenya – Szuezi-csatorna – Görögország – Olaszország; Orbán Viktor a görögországi, kínaiak által 35 évre bérelt (Pireusz – China COSCO Shipping) kikötőbe érkező, és onnan Olaszország felé szállított kínai áruk szállítási jogára pályázik a Budapest–Belgrád-vasútvonal kínai hitelből való megépítése kapcsán. Arra a kérdésre, hogy ebben Orbán Viktor miért lát kiemelkedő gazdasági üzletet (lásd i és iii megoldások), neki kell részletesen válaszolni a parlamentben. Engem idáig csöppet sem győzött meg a heveskedésével, amelyben az épelméjűséget tagadta meg attól, aki nem ért vele egyet.

Az interjú után az MTA ex-elnökének Facebook-oldalán tettem egy gyors kört, s talán nem lesz meglepő, hogy a búcsúbekezdést innen merítem. Május 2-án az ország szuverenitásáról meditált. „Szerepel-e a Budapest–Belgrád-vasút és a Fudan Hungary felépítésére felvett hitelek szerződéseiben az a kínai hitelszerződésekben gyakori záradék, amely lehetővé teszi a kínai hitelezők számára, hogy felmondják a szerződést vagy azonnali visszafizetést követelhessenek (lásd keretes írásunk), ha az adós-ország törvényeiben vagy politikájában jelentős változások következnek be?” Mit jelent a törvényeiben vagy politikájában jelentős változás? Egy esetleges kormányváltás jelentős lenne, legfőképpen a Fudan Hungary ellenzése után? Mert ha igen, egy ilyen szerződés az ország alkotmányos rendjének idegen hatalom által történő befolyásolhatóságát, azaz a szuverenitásának veszélyeztetését jelenti anélkül, hogy az ország polgárai tudnának róla. Ilyen feltételekkel való titkosított hitelfelvételre Orbán Viktornak – legfőként az EU kedvezményes hitelének egyidejű visszautasításával – szerintem felhatalmazása sem volt, ha az Európai Unió tagországa vagyunk. Lesz-e az ügyben országos konzultáció? Persze, hogy nem, hiszen a kiemelten közérdekű beruházásként már tavaly tízévre titkosították a Budapest–Belgrád-ügy iratait. Közérdekű titkos beruházás? Gondolom, meglepetés készül.

A 2016-ban alapított Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. 1,5 milliárd veszteséget mutatott ki 2019-ben. 39 bejelentett fővel működik; ügyvezetői: Nagy Róbert Attila (a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója), Pál László, Zhang Likuan, Zhang Songyan (a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. vezérigazgatója), Zhou Hao (China Railway Beijing Grp. igazgatója) és Zhu Jiansheng (China Academy of Railway Sciences). A beruházással kapcsolatos US $ devizanemben történő kifizetéseket a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. a Bank of China (Hungaria) Hitelintézet Zrt. US $ pénzforgalmi számláján kezeli – olvashatja bárki az előterjesztésben, aztán most tíz évig senki. Más lenne majd a Fudan Hungary konstrukciója? Mennyi az odds erre?

(folytatása következik)

Darvas Béla