Bezárás
Tudománykövető

Fudan Hungary – előjátékok (közbevetett villáminterjú Karácsony Gergellyel) No1 – Szappan-operita No14

(Tudománykövető No54)

Előszó: Az olvasó egy négyrészes cikksorozat első részét olvassa most, amelynek mindegyikéhez egy-egy írásbeli villáminterjú csatlakozik. Részei hetente szombatonként jelennek meg. A megszólalók sorrendben: Karácsony Gergely, Baranyi Krisztina, Pálinkás József és Ángyán József. Palkovics Lászlónak (ITM) – a megszólalókhoz hasonló feltételek mellett – felkínálok megszólalási lehetőséget, vagyis jelentkezése esetén öt kérdésemre harminc mondatban írásban kell válaszolnia, és ehhez az elemzést én írom. Értékelném a személyes bevállalását.

*

Budapest egyetemi élete nemzetközivé lesz, emlékezek a szófordulatra, ahogy akkortájt a félálmomba gázolva az L’Internationale a Kossuth rádióban harsogott. Mondjuk a választékból a Vörös Csepel (Roter Wedding) vagy a Munkásőrnek egy baja még ennél is brutálisabb volt. És erre asszociálni a Fudan Hungary hír kapcsán – mint látni fogjuk – egyáltalán nem indokolatlan. A sanghaji Fudan University nemzetközi listák szerint jó hírű, bár messze nem a legjobb még a kínai egyetemek közül sem. Két nemzetközi listán harmadik, míg egyen ötödik (lásd a harmadik részben). Sokan úgy vélik, hogy Sanghaj új negyedéhez hasonló lesz a Fudan Hungary látványa (ilyen – szerintem szerencsétlen – montázs jelent meg a Daily News Hungary címképeként), de koránt sincs így. A 143 méter magas Guang Hua ikertornyait (címkép) 2005-ben fejezték be – nem messze a park Mao Ce-tung szobrától – és inkább emlékeztetnek a moszkvai Lomonoszov vagy a varsói University of Informational Technology épületeire, mint Sanghaj új negyedére. Mai szemmel a látványmenedzselés tehát kiválóan indult, már aki szereti a felhőkarcoló-negyedeket. Én nem tartozom közéjük, és remélem, hogy nem rontja majd Budapest jelenlegi látképét efféle égbe törően hivalkodó betonrengeteg (116. kép). A kínai egyetem esetleges térfoglalása ugyanis ezt vetíti előre a 40-emeletes diákvárosi épületeivel, hiszen az eredeti terület 22-25%-ra szorult vissza Palkovics miniszter eddig elhallgatott tervei szerint.

Gyanakvás az Egyesült Államokban

A National Public Radio (NPR) az Amerikai Egyesült Államok talán leghíresebb közszolgálati rádiója már 2019-ben nyíltan beszélt az ellenérzéseiről. Amerikai hírszerző ügynökségek pedig arra ösztönözték az amerikai kutatóegyetemeket, hogy dolgozzanak ki módszereket a kínai hallgatók (közel 340 ezren tanulnak az Egyesült Államokban) és az odalátogató tudósok megfigyelésére, mivel az Egyesült Államok Kínával kapcsolatos hírszerzői gyanúja rájuk is kiterjedt. Márciusban az amerikai tisztviselők tájékoztattak mintegy 70 főiskolai adminisztrátort, hogy szigorítsák a kínai kutatók felügyeletét, és kerüljék az olyan cégek kutatási finanszírozását, mint a Huawei. Az Egyesült Államok orvosbiológiai kutatási ügynöksége, a National Institutes of Health is felülvizsgálta ez okból a támogatásainak kedvezményezettjeit. Májusban a kereskedelmi minisztérium feltette a Huawei-t a feketelistára, amely így megakadályozza, hogy amerikai vállalatok szövetségi engedély nélkül termékeket értékesítsenek a kínai távközlési cégnek. Az alapkutatás nyílt tudományos cseréjének elvét ez nem érintheti – nyilatkoztak az amerikai tudományos vezetők. A Trump-kormányzat azzal vádolta Kínát, hogy csórja az amerikai csúcstechnológiát, ami kulcsfontosságú tényező az egyre erősödő kereskedelmi háborúban.

Amikor ez történt, a jelenlegi koronavírus-pandémia még nem tört ki. Azóta a vektorvakcinák dokumentációinak eredeti ötletgazdáit is bizalmatlanság lengi körül, amelyben a kínai CanSino és az orosz Gamaleya cégek tevékenysége kritizált. Nem tudom ezt pontosan megítélni, hiszen a világirodalom használata szabad.

Palkovics László igen kajánul azt mondta, hogy a 89 millió tagot számláló Kínai Kommunista Pártnak nem kell ahhoz egyetemet építeni nálunk, hogy kínai titkosszolgálati tevékenység folyjék hazánkban. Meggyőzött/megnyugtatott bárkit is Palkovics kormánymindenes szövege? És mi a helyzet az eladósodással? Van-e az álmatlan karatemesternek erre is válasza? Felel-e ezért ő és pártbéli döntéshozói (beleértve vezérünket is) a teljes vagyonával? Az eléri együttesen a hitel összegét? Nem kellene a takaró méretét magunkhoz szabni? Miért épít a magyar állam (értsd a negyedik Orbán-kormány) közpénzen budapesti campus-t a kínai Fudan University-nek? Rendben lévő a magyar közpénz ilyen különleges kezelése? Hol maradt a nemzeti konzultáció, vagy legalább a budapesti? Képezzenek – magyar közpénzen – Kínának és a fejlődő országok befolyásos csemetéiből vezetőket nálunk? Az én szavazatom: nem. Túlságosan szegény ez az ország ehhez a szerephez. Nekem úgy tűnik, hogy Európáról álmodozva egy ideje sodródunk Ázsia, és persze egyúttal a Fidesz-KDNP kiválasztottjainak elszabadult kedvezményezése felé.

116.kép: Karácsony Gergely (forrás)

Orbán Viktor kínai látogatása építette ki azt a kapcsolatot, aminek 2015-ös célja még hitelfelvétel volt a Budapest – Belgrád vasúti vonalhoz. Szijjártó Péter sürgölődött ekörül. Jó kérdés, hogy mikor térül meg ez a kínai érdekeket is szolgáló beruházás (lásd keretes írásunk, Orbán Viktor 2021. március 16-án a parlamentben adott válaszából)?

Orbán Viktor miniszterelnök (2021. március 16.)   „Ha jól értem, akkor ön azt az állítást fogalmazta meg kérdés formájában, hogy a Budapest – Belgrád vasútvonal építése nem szolgálja Magyarország nemzeti érdekeit. Én azt tanácsolnám önnek, hogy vessen egy pillantást a térképre, és tegye mellé azt a tényt, amit ideidézett, vagyis hogy a görögök kikötőit megvették a kínaiak, oda fogják szállítani az árukat. Azok az áruk mindenképpen eljutnak abból a kikötőből föl Nyugat-Európába, az a kérdés, kinek az országán megy keresztül. Van önök között olyan épelméjű ember, aki azt meri állítani, hogy Magyarországnak abban nincsen előnye, ha rajtunk keresztül történik a szállítás? Szerintem épelméjű ember ilyet nem gondolhat. Versenyfutás van, egy nagy versenyben szereztük meg azt a jogot, hogy Görögországból az árukat Nyugat-Európába Magyarországon keresztül szállítsák. Ennél nagyobb sikert nagyon ritkán könyvelhet el egy nemzeti külpolitika. Komoly nemzeti tettnek tartjuk ezt, tisztelt képviselőtársam.”

A 2019-ben indult Fudan Hungary project, már lehetett ennek folytatása. Virág elvtárs borozás közbeni megjegyzésére – Tudja, Pelikán elvtárs, egyszer majd kérni fogunk magától valamit – szerintem ebben az országban mindenki emlékszik. A Nagy Sárga Testvér ezt kérte/ajánlotta, ami valójában az ő globalizációs elképzelése (lásd keretes írásunk Tin Yau Joe Lo és Suyan Pan írásának részletei), de sikeresen eladta nekünk, és majd a magyar adófizetők fizetnek érte. Kínaiakkal kötött üzletekből még soha más nem gazdagodott meg, csak a kínaiak – ismerjük a szállóigét.

A jelenlegi kínai vakcinaüzletben hazánk már eljátszotta a trójai faló szerepét az Európai Unióban. Tessék most ezt egybevetni Orbán Viktor Kossuth rádióban hallható kifakadásával, amely az internacionalizmus és globalizáció eszméi elleni elengedhetetlen védekezést célozták, persze az alapítványi egyetemek kuratóriumi tagságával kapcsolatban, ahol a helyek ezért illetik meg éppen a Fidesz-KDNP kipróbált pártkatonáit. Elnézést kérek a kevés számú rátermett oktatótól, akik kuratóriumi tagságot kaptak. Havi másfél millió mindenkinek jól jön, még a kissé telhetetlennek látszó aktív minisztereknek is. Vajon ki ért félre, és mit? Ki vezet meg, és ki az, akit megvezetnek? És miért olyan vak a Fidesz-KDNP szavazótábora, hogy a Tízparancsolat gyakori megcsúfolását sem érzékeli?

Tin Yau Joe Lo & Suyan Pan (2021): The internationalisation of China’s higher education: soft power with ’Chinese characteristics’. Comparative Education, 57 (2): 227-246 – DOI. Összefoglaló. Ez a dolgozat a kínai felsőoktatás (KF) nemzetközivé válására vagy a kínai puha hatalomra (soft power, SP) összpontosít. Xi Jinping elnök rendszerének politikájában az állam megfiatalítására törekszik azáltal, hogy a KF-t puha hatalomként nemzetközivé edzi. A Kínai Kommunista Párt (KKP) kínai-centrikus világrendet igyekszik felépíteni a vesztfáliai rendszer mellett. A puha nyomulás célja a nemzetközivé válás. A KKP keresi legitimitását történelmi-kulturális narratívákban. Ebben a jelenlegi globális normák/gyakorlatok pályáján halad; a nemzeti menetrendre/prioritásokra támaszkodik, és persze konfliktusba kerülhet a jelenlegi világhatalommal, amely saját hasonló érdekeit követi. […] Következtetések. Xi Jinping elnöksége alatt Kína nemzetközivé válásának következményeit és bonyodalmait taglalva ez a tanulmány feltárt néhány ezzel együtt járó gondot és korlátot. A történések a globalizáció folyamatában változnak. Nem csak a globális iránya lehet lokális, hanem ez meg is fordulhat. Ezért a divergencia és a konvergencia együtt léteznek és együtt fejlődnek. Kína kölcsönvette Nye soft power koncepcióját (Nye, J. S. 1990. Soft Power. Foreign Policy, 80: 153-171.), hogy megváltoztassa a Kínáról mára kialakult képet, és tompítsa a kínai fenyegetés gondolatát. Mégis eltér ez Nye koncepciójától, amely nagyrészt az amerikai értékeken és a versenyképes nyereség–veszteség-hozzáálláson (win-loss mentality) alapul. Kína diskurzusa tele van a win-win eseményekkel, a kölcsönös tisztelet, az együttműködés és az érdekérvényesítés-nélküliség álomszerű retorikájával. A Nye-féle SP különbözik a kemény hatalom használatában, vagyis a bevonzást és meggyőzést használja a kényszerítés és a megfizetés helyett. A mai Kína koncepciója az átfogó nemzetközi hatalomra irányul, amely egyszerre kemény és puha, de ez a két elem ütközhet is egymással. Bár Kína óvatos a fejlesztési modelljének bemutatásában, addig az észak-amerikai alternatívája globális tájékoztatása és bővítése az oktatási, diplomáciai, gazdasági és katonai szempontok terén aligha enyhített a kínai fenyegetés koncepcióján. Nyilvánvalónak tűnik, hogy az Egyesült Államok a jelenlegi Kína által alkalmazotthoz hasonló, puha hatalmi stratégiát alkalmaz. Például ösztöndíjak felajánlása külföldi hallgatóknak, agytrösztök felállítása a kormányzati politikusok tájékoztatására, szakértők külföldre küldése, külföldi tehetségek vonzása az ország egyetemein való tanuláshoz, valamint a dollárdiplomácia használata a nemzeti érdekek biztosítása érdekében. Az Egyesült Államok és Kína is a nemzetköziesítést (internacionalizmus) használja a nacionalista politikai célok elérésének eszközeként. Valójában az értékek és eszmék közötti különbségek, valamint a nemzeti érdekek és a globális stratégiák hasonlósága egyaránt hozzájárulnak a két ország közötti konfliktusokhoz. A szerzők azzal a céllal elemezték a helyzetet, hogy a kínai normák globalizálására irányuló kísérletben a civilizációs állam megfiatalításának ügyét képviseljék. A kínai jellemzők: pártállami centrizmus, tekintélyelvűség, diplomáciai tevékenység, kulturális hibriditás, ökonomizmus, techno-nacionalizmus, felzárkózási mentalitás és stratégiaorientált differenciálás. Ezek a funkciók többdimenziósok. A SP kemény és kényszerítő módon is használható; az önkényuralmi és ideológiai ellenőrzés elrettentette a KF valódi értelemben vett nemzetközivé válását, és fokozta a félelmet és a gyanakvást a nemzetközi közösségben. Lényegében, amikor a KF, mint puha hatalom nemzetközivé válását a pártállam szervezi, az mind belsőleg, mind külsőleg átpolitizálódik annak érdekében, hogy illeszkedjen a nemzeti menetrendekhez és prioritásokhoz. A kínaiak azzal érvelnek, hogy figyelmet fordítanak az olyan értékekre, mint a kultúra és az eredetiség, bár valójában a pártállam stratégiai igényeire irányulnak kemény hatalmi eszközök használatával. Összefoglalva, a KF kiajánlása erős nacionalista törekvést jelent arra, hogy a KKP normáit, értékeit és gyakorlatait globálissá tegye a nyugati demokráciákban. Valójában új globalizációs kísérlet ez, amelynek célja a Kína-centrikus világrend építése. A KF nemzetközivé válása kétségtelenül célszerű módja a Kína nemzeti megújulását elősegítő külső környezet kialakításához, de diszfunkcionálissá válhat, ha túlságosan átpolitizálják a nemzeti prioritásokat. Óvatosak tehát. A kínai sajátosságok által formált értékek és normák világa azonban továbbra is ijesztő alternatíva maradt.

117.kép: 2015. november 24-én Suzhou – Szijjártó Péter és Xu Shaoshi aláírják a Budapest – Belgrád vasútvonal felújításáról szóló kormányközi szerződést. Mögöttük Orbán Viktor, Li Keqiang és Aleksandar Vučić (Fotó: MTI/Kao Csie)

Ugyanebben az amerikai rádióban 2020. januárjában sugároztak műsort azzal kapcsolatban, hogy a Fudan University is megváltoztatta a chartáját decemberben, hogy hangsúlyozza a hűségét az országot vezető Kínai Kommunista Párthoz. Törölték az olyan elveket, mint a gondolatszabadság. Pár diák tiltakozott ugyan a menzán, és elénekelték egymásnak az egyetem himnuszát, ami dicséri az egyetemi szabadságot, de aztán mindenki békésen hazament. Az egyetemi campus területén másnap tacepao figyelmeztetett, hogy a Xi Jinping által kijelölt politikai útról letérni nem tanácsos.

A Fudan University egyike annak a három egyetemnek, amely 2018 óta felülvizsgálta alapszabályát, hangsúlyozva a kommunista párt iránti megingathatatlan lojalitását. Önként törölték az akadémiai szabadság elveit a chartákból, miközben egy új záradékot is hozzáadtak: amelyben az egyetemi pártbizottság vezetésének elsődlegességét hangsúlyozták. Ez tart felénk? Ennek ad teret a negyedik Orbán-kormány? Komolyan ez a fajta pártállami háttér hiányzik már csak a konzervatív-kereszténynek mondott Fidesz-KDNP mögül? Ezt követően virágzik majd nálunk minden virág? A minta tehát érkezik. Virtuálisan ugyan, de a feltétlen párthűség lesz a jelvényen, amit az alapítványi egyetemek tanárai is diákjai viselnek majd.

Kétszer is tapasztaltam, hogy Kínában mindenki pótolható. És meséltek ott nekem arról is, hogy a közmunka és az önbírálat korábban az egyetemi professzorokra is kiterjedt. Az ezredforduló végén még magukról szóló kritikával (személyi tacepao) a nyakukban sétáltak nemzetközileg ismert professzorok a Tiananmen téren. Nyilvánosan hamut is szórhattak a fejükre, ha valójában veszélytelennek gondolták őket. A nyilvános önmegszégyenítés (arcvesztés) az enyhébb esetekben elégséges volt.

Kínai elköteleződéseink

A magyar kormány a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalatot (CCCC) bízta meg 2015-ben a vasúti beruházás kivitelezésével (117. kép). A StrabagCCCC 2018 jelű konzorcium nyert a Budapest – Belgrád vasútvonal építését illetően, vagyis a China Communications Construction Co. (CCCC) mellett a könnyedén át nem tekinthető osztrák Strabag cégcsoport, amely magyar konzorciumi közreműködői esetenként Mészáros Lőrinc és Szíjj László (az ő luxusjachtján üdült ellentételezés nélkül Szijjártó Péter) cégei. Aztán – láss csodát – tíz évre titkosították az üggyel kapcsolatos dokumentációt.

2019. áprilisában Orbán Viktor Pekingbe látogatott (118. kép), aztán Palkovics László és Xu Ningsheng 2019. december 16-án jelentették be a megállapodást a Fudan Hungary létrehozására. Akkor már 2300 kínai tanult hazánkban, és tíz éve 10-12 ezerre becsülték a nálunk lakó kínaiak számát. Ma van, aki ennek dupláját feltételezi. A Fudan Hungary építészeti kivitelezője a China State Construction Engineering Co. (CSCEC) lesz, hangzott el már akkor. Látott valaki tervet tőlük? Szóval: kínai hitel (Exim Bank of China), kínai tervek, kínai kivitelező (CSCEC), esetleg kínai munkások, kínai építési anyagok és valójában magyar közpénz? Vevők vagyunk egy elitegyetemre (Ki lesz a bejegyzett tulajdonos?), amely utódaink 95%-a számára elérhetetlenül drága lesz. A magyar tüsténkedés eredményként felépülő egyetemen viszont akár egyharmad magyar diák is tanulhat (akinek szülei megfizetni képesek a súlyos tandíjat), az egyharmad kínai és egyharmad egyéb külföldi mellett. Tehetősségük kérdése. Miért is kell ez nekünk? Nem megejtően abszurd nemzeti teljesítmény ez annak fényében, hogy Orbán Viktor éppen a napokban rohant ki rendszeres rádióműsorában az internacionalizmus és a globalizmus ellen. A Fudan Hungary nem az internacionalizmus példája? Miként és minek a hatására állunk irányba, akár a csak széltől függő szélkakas? Értem persze, hogy nem azt kell figyelni, hogy istencsászárunk mit beszél, hanem hogy mit tesz. Mit is tesz?

118.kép: Xi Jinping fogadja 2019. áprilisában Orbán Viktort (Fotó: Andrea Verdelli/AFP)

Úgy tűnik, hogy az Orbán-kormányoknak bejön a Kínai Kommunista Párt pénze és nemzetközi befolyása. A szociknak nem tetszik a helyzet, kivéve Ujhelyi Istvánt, aki a CEU és Fudan Hungary duót bírná leginkább. A CEU viszont nem költözik vissza, és nem oktat többé Budapesten (nem lát a zavartalan működéshez garanciát), bár most törölték a lex-CEU sarkalatos pontjait. Taps és mosoly sehol. Ígéretügyi kormánybiztos sem lenne most megoldás.

Mivel is kecsegtet bennünket a Fudan Hungary? 2024-ben Budapesten hatezer diákkal és ötszáz tanárral nyitná meg az első önálló európai campus-át. A Palkovics és társai életmű része lehet majd ez az ázsiai tudásgyár. A Corvinusnak (Lánczi András rektor és kuratóriumi tag az egyik leghangosabb Karácsony-kritikus éppen) is tetszik az ötlet; végül is nem is olyan régen még Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemnek (Közgáz) hívták az intézményt, és szakembereket képzett Kubának is. A Direkt 36 szerint viszont nem sok jóval kecsegtet ez az alig érthető oktatáspolitikai húzás: kínai hitelből, kínai tervek alapján, kínai kivitelezőkkel épül, de a tulajdonviszonyok ismerete nélkül Magyarországon lett mára kiemelt beruházás. Ez utóbbitól Palkovics László találékonyan azt reméli, hogy senkivel sem kell egyezkednie a megvalósítást illetően. Mára az MTA szégyenteljes megtaposása után, talán magáról is elhitte már, hogy ő a mindenható kormányakarat fekete-övese. Végül is, nem az?

***

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármesterének véleménye

„…mi nem akarjuk, hogy 500 milliárddal adósítsák el a magyar adófizetőket Kínának. Nem akarjuk, hogy a magyar fiatalok Diákvárosa (119. kép) helyett fallal körülvett kínai elit kampusz épüljön” – olvasom tőled. Fürjes Balázs (akit azóta mentesítettek a feladat alól) egyidejű megvalósulásról beszélt?

KG: Az azóta eltelt idő választ adott erre a kérdésre. Az innovációs miniszter által ismertetett térképről világosan látszik, hogy az eredetileg a Diákvárosnak szánt területen a Diákváros csak egy apró folt a hatalmas Fudan Hungary campus mellett. A magyar kormány a Kínai Kommunista Párt elitegyetemét akarná felépíteni sokmilliós tandíjjal, elvéve a helyet a kispénzű hallgatók, pályakezdők olcsó lakhatását biztosító épületektől. Benne van ebben sok minden abból, ami ezt a rendszert jellemzi. Az elvtelenség, hiszen a hangos antikommunista Fidesz-KDNP a kínai állampárt egyetemének hajbókol, eközben elvágnák az utat azok előtt a fiatalok előtt, akik Budapesten tanulnának, de nincs pénzük a városban lakást venni, drága albérletet fizetni. De ez nem fog sikerülni. Fudan Hungary nem, Diákváros viszont lesz, mert ezt akarják a budapestiek, és ezt ki fogjuk harcolni.

Milyen volt a főváros kapcsolata Palkovics Lászlóval, és mi az érintett polgármesterek véleménye a Fudan Hungary Budapestre szervezett beruházásairól?

KG: Nyilván udvariasan köszöntjük egymást, és tisztelettudóan beszélgetünk miniszter úrral, de ezzel a kormánnyal, úgy tűnik, nem érdemes megállapodni, hiszen úgysem tartják be, bármiben is maradunk. Közben pedig szisztematikusan a Fővárosi Önkormányzat ellehetetlenítésén, Budapest kifosztásán mesterkednek. Azt hiszem, Baranyi Krisztina polgármester asszony véleménye is hasonló, hiszen őt is megpróbálják átverni. De a kormány valójában a kerületben élőket, a Budapesten élőket, a magyar adófizetőket veri át. A behódolás több százmilliárdos árát pedig a magyar emberekkel fizettetnék meg. Ilyen nem történhet, és nem is fog történni.

A Fudan Hungary campusa 540 milliárdos hitelfelvétellel jár, és ez szerinted az ország eladósítását jelenti. A Budapest – Belgrád-vasútvonal és a kínai vakcinavásárlások miatt mennyire lehet hazánk eladósodva Kína felé?

KG: Önmagában is aggasztó, hogy a hitelért is Kínához fordul a kormány, de a közvagyon elherdálása, hogy mindez valójában éppen a hitelező érdekében történik. Ráadásul az ügy túlmutat önmagán. A Fudan Hungary az eljegyzési gyűrű talán Kínának: olyan mély gazdasági, politikai és üzleti együttműködést feltételez, amibe még csak belegondolni is rossz. És ne felejtsük el, hogy a negyedik Orbán-kormány éppen visszautasította a 0% közeli EU-s hitelfelvételt, arra hivatkozva, hogy nem akar jobban eladósodni.

„Budapesten egyszerre kell helye legyen a Fudan mellett a CEU-nak” – nyilatkozta Ujhelyi István. Mint olvashatjuk, a CEU-nak nem áll szándékában a visszaköltözés, és az MSzP mintha nem is ezt a vonalat képviselné. Mit is képvisel a Párbeszéd szövetségese?

KG: Én is nagyon örülnék, ha a CEU-t nem üldözte volna el a magyar kormány, és azzal se lenne bajom, ha a Fudan Hungary campus nyílna Budapesten ugyanazokkal a feltételekkel, mint a CEU: egyetlen fillér adófizetői forint nélkül. De sajnos ennek az ellenkezője történik: a CEU-t elüldözték, a Fudan University idehozataláért pedig annyit kellene fizetni az adófizetőknek, amennyiért szerintem a világ bármelyik vezető egyetemét ide lehetne csalogatni. De a kormány csak a Fudan University vezetésével tárgyalt.

Kiderült, hogy a kormány a budapesti Diákváros terveit háttérbe szorítva, annak rovására valósítja meg a részéről kiemelten kedvezményezett Fudan Hungary beruházást. Ebben a főváros befolyása is csökkent (lásd BFK → ÉMI váltás a következő részben). Palkovics miniszterrel való május 17-ei tárgyalásod során mi volt az álláspontod?

KG: Megválasztásom után ígéretet kaptam arra [lásd keretes írásunk Orbán Viktor 2019. október 21-ei parlamenti válaszából], hogy amit a budapestiek nem akarnak, az nem fog megépülni Budapesten. Nos, a közvélemény-kutatások világosan mutatják, hogy még a Fidesz-KDNP szimpatizánsai sem szeretnének kínai elitegyetemet, és biztos vagyok benne, hogy a rövidesen induló konzultációnkon sem fog más eredmény születni. Ennek pedig érvényt fogunk szerezni. Nem lehet a budapestiek ellenében alakítani a város jövőjét, ez a politika kudarcra van ítélve. És ez a szemlélet, az ukázokkal történő kormányzás, az érintettek véleményének figyelmen kívül hagyása, a megállapodások megszegése országosan is meg fog bukni. Legkésőbb jövő tavasszal.

Orbán Viktor miniszterelnök (2019. október 21.)   „Magyarország Kormánya nem kíván olyan fejlesztéseket végrehajtani Budapesten, amit Budapest felelős vezetői nem akarnak. Várjuk, sőt kérjük is, hogy a közgyűlés hozzon egyenként döntéseket, és mondják azt, hogy ez kell, ez nem kell, és ha azt mondják, hogy nem kell a Liget-beruházás, akkor nem lesz Liget-beruházás, és ha a Fővárosi Közgyűlés azt mondja, hogy nem akar atlétikai világbajnokságot, akkor nem lesz atlétikai világbajnokság, és nem lesz atlétikai stadion. És ha a Fővárosi Közgyűlés azt kéri, hogy ne legyen Budapesten Európa-bajnoki kézilabdadöntő, és ne építsünk ezért egy húszezres csarnokot, akkor nem fogunk építeni, és nem lesz Budapesten Európa-bajnoki döntő. Ez a közgyűlés döntésétől függ. Mi csak arra kérjük, sőt, ha lehet, akkor kicsit nógatnánk is a Fővárosi Közgyűlést, hogy minél hamarabb tisztázza, írja le, hogy mi az, amit kér, mi az, amit nem kér, és melyek azok a nemzetközi szerződések, amelyeket fel kell mondani azért, a kormány erre készen áll, mert az új városvezetés bizonyos dolgokat nem vállal. Ezt tudomásul vesszük, csak világos, egyenes beszédet várunk önöktől. Köszönöm szépen.”

119.kép: A Snøhetta tervei szerinti Diákváros 2019. szeptemberében (forrás)

***

Budapest főpolgármestere a nyolcezer egyetemi hallgatóval kalkuláló budapesti Diákváros tervét félti (119. kép), és mellette Ferencváros polgármestere is igen aktív. A napokban kiderült, hogy nem ok nélküli a gyanakvásuk. Palkovics László Semlyén Zsolt törvényjavaslata szerint – háttérbe szorítva a budapesti Diákváros lehetőségeit – egészen más elképzelést szeretne megvalósítani, mint amiről korábban Fürjes Balázs mesélt. Minden változik.

(folytatása következik)

Darvas Béla

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom