(K+F+I N^o85) Villáminterjú Bodnár Zsuzsával

Lakossági bejelentés után márciusban a Greenpeace környezetvédelmi civilszervezet által finanszírozott akkreditált mérések (Eurofins ASH Kft.) alapján (címábra) azt közölte, hogy az Éltex salgótarjáni telephelyéről rendkívül veszélyes, rákkeltő anyag szivárog a Salgó-patakba. A mintavétel helyéhez közel egy csőből folyt a narancssárgás folyadék (1. melléklet), amiről a helyi hatóságoknak két hónap alatt nem sikerült kideríteni, hogy pontosan hová vezet.

1.melléklet: A Salgó-patak szennyezése (2024. április 15.) – „A Greenpeace legújabb mérései bizonyítják, hogy rendkívül veszélyes, rákkeltő vinil-kloriddal szennyezett víz folyt ki az Éltex Kft. salgótarjáni telephelyéről a Salgó-patakba… […] A Greenpeace a szennyezés azonnali, részletes kivizsgálását és szigorú szankcionálását követeli a hatóságoktól. Emellett azt, hogy amennyiben továbbra is fennáll a szennyezés, akkor a hatóságok kötelezzék a céget a teljes kármentesítésre. Helyi lakosok jelezték a Greenpeace felé, hogy furcsa, vöröses-sárgás lé folyt a Salgó-patakba az Éltex Kft. salgótarjáni telephelyéről a március 15-i hosszú hétvége alatt. A Greenpeace szakértői a bejelentés alapján március 18-án kimentek a helyszínre, ahol mintákat vettek a patakba folyó szennyvízből […] Az Éltex Kft. az utóbbi években jelentősen növekedett, mára meghatározó cég az akkumulátorgyárak hulladékának a kezelésében. Többek között a gödi Samsung-gyár hulladékának kiemelt elszállítója is. A gyár területén belül több létesítményt is bérel, és onnan éves szinten mintegy 16.290 tonna hulladékot gyűjthet be és kezelhet. Már eddig is több szabálytalanságot tártak fel az Éltex Kft-vel kapcsolatban: részben ők szállítják el a hulladékot a komáromi akkumulátorgyárból. Ennek kapcsán a bíróság kimondta, hogy az Átlátszó [Bodnár Zsuzsa] jogosan állította, hogy az Éltex mocsai telephelyén szabálytalanul tárolt 83 tonna mérgező, nehézfémtartalmú hulladékot, ráadásul ezeknek a besorolási kódját is meghamisították. Korábban Salgótarjánban pedig 600 tonna akkumulátorhulladék megfelelő tűzvédelem nélküli tárolása miatt kapott büntetést a cég. Az Éltex telephelyeinek száma folyamatosan nőtt az utóbbi években, ahogy az általuk átvett akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó hulladékok is.”

2.kép: Bodnár Zsuzsa 2024-ben (forrás)

Villáminterjú Bodnár Zsuzsával (2. kép – Átlátszó)   Mocsa határában 2016-tól üzemeltet az Éltex Kft. hulladéklerakót. Ide került 2023-ban a SK On komáromi akkumulátorgyárának ipari szemete is. Mit old meg a tárolás, ha nincs hulladékkezelés? A selejtes akkumulátorok tárolása milyen veszélyeket rejt? Bodnár Zsuzsa: A selejtes akkumulátorokat, amíg feldolgozásra (újra hasznosításra) nem kerülnek, valahol tárolni kell. A komáromi és gödi akkugyár engedélyeiben az szerepel, hogy a gyárak területén tárolják a hulladékot, illetve semlegesítik (ártalmatlanítják) az akkucellákat, majd a hulladék újrahasznosítható része feldolgozó üzembe kerül. Azt tapasztalhatjuk, hogy a gyárakban nincs elegendő hely és kapacitás sem a tárolásra, sem a semlegesítésre. Ezért különböző hulladéktelepeken is folyik semlegesítés (pl. az Éltex Kft. Hajdúhadházi Hulladéktelepén), illetve tárolnak nagy mennyiségben akkuhulladékot több telephelyen. Mivel a lítium-ionos akkuk hulladékát egyelőre nem tekintik veszélyesnek [?], a tárolás nagy kockázatot jelent – a telepeken nincsenek monitoring-kutak, a szennyezés ellenőrzése nem megoldott.   Az Átlátszót beperelte az Éltex Kft., mert elutasították a helyreigazítási kérelmüket. A bíróság első-fokon az Átlátszónak adott igazat, vagyis jogosan állították, hogy a mocsai telephelyen szabálytalanul tároltak 83 tonna mérgező, nehézfémtartalmú hulladékot, melynek a besorolási kódját is meghamisították. Hogyan áll ez a per? BZs: A bíróság első fokon kimondta, hogy a jogosan írtuk: a nehézfémtartalmú hulladékot szabálytalanul tárolták és a kódját is meghamisították. Mivel a helyreigazítást kérő Éltex nem fellebbezett a bírósági döntés ellen, nem került másodfokra az ügy. A pert tehát lényegében megnyerte az Átlátszó.   A salgótarjáni telephely után (ügyét ez az írás taglalja) a hajdúhadházi Éltex Kft. hulladék-lerakója 2024-ben került az érdeklődés központjába. A hulladék csomagolásán a lengyelországi LG akkumulátorgyár neve, illetve a Made in China to Poland felirat olvasható. Mi az itteni történet röviden? BZs: Az Éltex 2022-ben módosíttatta az engedélyeit, jelentősen megnövelte a hadházi telephely hulladék-kapacitását, illetve a hulladékok közt megjelent az ’egyéb elem és akkumulátor’ besorolású lítium-ionos hulladéktípus is. Azt nem lehet tudni, hogy a lengyelországi LG akkugyárból mennyi selejtes akku került a hajdúhadházi telephelyre; azt viszont a bátonyterenyei és salgótarjáni adatokból tudni lehet, hogy az Éltex ezekre a telephelyekre, illetve feldolgozó üzembe is szállít az LG gyárából aksikulladékot, mégpedig nagy mennyiségben.   Az Éltex Kft. telephelyeit folyamatos kritika éri. Mennyi a büntetés, amit kiszabtak eddig rájuk? Miért maradt ez hatás nélkül? BZs: A bírságok együttes összege nem éri el a 10 millió forintot. A néhány millió forintos büntetési tételek láthatóan nem érik el azt a hatást, hogy a cég betartson minden előírást. Nyilvánvalóan a hatósági ellenőrzések is hiányosak, és a hatóságok több esetben megengedőnek bizonyultak jogsértés esetén – pl. határidő-hosszabbítással lehetővé tették, hogy a cég utólag hajtsa végre az előírásokat, s telephelyet sem zárattak be eddig.

A Salgó-patakban talált szennyezési profil inkább korábbi szennyezésre utal, hiszen az akkumulátorgyári anyagok (lítium, NMP stb.) csak nyomokban fordulnak elő, míg a szerves anyagok mellett megjelenő arzén-szennyezés is esetleg az acélgyártási salakra utal. Az emberen bizonyosan rákkeltő vinil-klorid megjelenése óriási talány. Az IARC besorolása szerin 1 besorolást kapott. Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre emberben a vinil-klorid rákkeltő hatásáról. A vinil-klorid máj-angiosarcomát és a hepatocelluláris karcinómát okoz.

Az Éltex Kft. azonnal tagadta, hogy a szennyezésért ő lenne felelős és a szomszédos területen lévő salakgyűjtőre mutat (2. melléklet). Vasszennyezésről beszél, ami kétségtelen. Azt a Greenpeace egy másik mérési sorozatban rögzítette. Kinek lehet a jelenlegi felelőssége most a salakhegy?

3.kép: Romépület kazettáiban lévő olaj az Éltex Kft. salgótarjáni telephelyén 2023. májusában

2.melléklet: Az Éltex ártatlan (2024. április 16.)   „Az Éltex Kft. még nem folytat hulladékkezelési [tárolási tevékenységet végeznek] tevékenységet a salgótarjáni telephelyén, mivel beruházásokat kell még befejeznünk a hatósági engedély megszerzéséhez. Az elmúlt időszakban a hatóságok által jóváhagyott, az elmúlt több 100 év során felgyűlt szennyezés kármentési tevékenységét végeztük (3. kép), monitoring kutakat fúrattunk és életveszélyesnek minősített épületeket bontottunk le. A telepen csak a 24 órás biztonsági őrzés céljából tartózkodik négy fő. Március 18-án a katasztrófavédelmi hatóság mintavételi laborja is járt a helyszínen. A szennyezés befolyási pontja lokalizálható, a szomszéd telephelyről a volt salakgyűjtő, osztályozó területről a csapadékvízzel mosódik a vastartalmú [Hol találhatók az akkreditált mérési eredmények?] vegyület a Salgó-patakba. A Salgó-patak pedig végig folyik a salgótarjáni telepünkön [?]. Cégünk nem bont, nem dolgoz fel akkumulátort, vagy akkumulátor-hulladékot Salgótarjánban. A szennyezés határozottan nem az Éltex Kft. tevékenységének a következménye, így azokkal a médiafelületekkel szemben, ahol megjelent a cikk és továbbra is valótlanságot állítanak az Éltex vállalattal kapcsolatban sajtó-helyreigazítási pert kezdeményezünk azonnal! A cikk valótlanságot állít, mert: a szennyezés nem az Éltex Kft. tevékenységéhez köthető, maga a mintavétel, amire a cikk hivatkozik nem akkreditált, a cikket megkérdezésünk előtt adták közre, a szakmai véleményünk vagy hiteles hatósági mérések nélkül egy nem akkreditált mintavételi központ által. A szennyezés helye pontosan beazonosítható, a fentiektől függetlenül állunk bármilyen hatósági vizsgálat elé, mivel hatalmas tévedéseket [?], valamint hangulatkeltésre okot adó hazugságokat (sic!) tartalmaz a cikk. Kezdeményeztük a katasztrófavédelmi hivatalnál az eset mielőbbi tisztázását. Cáfolunk minden olyan állítást, amit a Greenpeace jelentetett meg velünk kapcsolatban a cikkükben és jogi úton megtesszük a szükséges lépéseket!”

4.kép: Szabadon tárolt lítiumos akkumulátorok egy csoportja az Éltex Kft. salgótarjáni telephelyén 2023. májusában

Az Éltex Kft. tehát jogi lépéssel fenyeget, de a Greenpeace felé ez máig nem indult el. Már tárolnak a salgótarjáni telephelyen, amiről a sajtóközleményében nem számol be a Kft. és gondolom ezért kell négy emberrel őriztetni a telephelyet. Számomra teljesen érthetetlen, hogy veszélyes-anyagok tárolását (4. kép; Hinné-e bárki, hogy a selejt akkumulátor a veszélyes tartalmával a magyar jog szerint nem veszélyes hulladék?) végző hulladéktároló területén hogyan folyhat át elvileg élővizet szállító patak. A hatóság szerint tényleg a szabadföldi a szakszerű tárolás? Hogyan lehet ilyen területre és körülményekre működési engedélyt kiadni? Ki a felelős ilyen ökológiai szempontokat ignoráló engedélyekért? Ugye, mégiscsak hiányzik egy cselekvőképes környezetvédelmi tárca, amit nem helyettesíthet az Agrárminisztériumban trónoló árnyékbársonyszék? Egyébként a Greenpeace válasza nem késlekedett az ügyben (3. melléklet).

3.melléklet: Ki a hiteltelen? (2024. április 16.)   „Helyszíni tapasztalataink alapján a szennyezés az Éltex Kft. telephelyéről folyt ki, a mintavételi pont egyértelműen az Éltex Kft-hez tartozó területen található (5. kép). Az Éltex pár órával az eredményeket bemutató április 15-i sajtónyilatkozatunk után kiadott közleményében cáfolta, hogy köze lenne a szennyezéshez, és perrel fenyegetett minket. Abszurdnak tartjuk, hogy azt a szervezetet próbálják hitelteleníteni, aki a közjó érdekében, a lakosok és a természet védelmét szem előtt tartva, az őket fenyegető veszélyről értesít. Ezzel azonnali fellépésre ad lehetőséget, megkönnyíti a hatóságok feltáró munkáját, és lehetővé teszi, hogy megelőzzék, hogy egy ilyen szennyezés máskor is megtörténjen. Közleményünkben azt állítottuk, hogy rákkeltő vinil-kloriddal szennyezett víz folyt ki az Éltex Kft. salgótarjáni telephelyéről. Továbbiak megállapítása hatósági felelősség […] Valószínűtlennek tűnik, hogy az illékony vinil-klorid – ami nagy valószínűséggel a Salgó-patak mentén végig mérgezhette a környék levegőjét és az élővizeit – egy korábbi szennyezés kimosódásában ilyen koncentrációban lenne jelen. Ez alapján feltételezhetjük, hogy friss szennyezésről van szó. Az Éltex Kft. kifogásolta, hogy a mintavétel nem akkreditált volt. Mi ezt nem is állítottuk. A Greenpeace szakértői évtizedek óta nem akkreditáltan, de szigorú mintavételi protokoll szerint eljárva vesznek mintákat. Azt, mint minden esetben, már akkreditált méréssel, az Eurofins [korábban Wessling] Magyarország laboratóriumában vizsgálták ki. A hatóságoknak március 19-én tettünk bejelentést, ám erre nem érkezett semmilyen érdemi válasz a mai napig, ami az esetet tisztázta volna. Ezt rendkívül aggasztónak tartjuk.”

A Greenpeace méréseiről nem árt tudni, hogy bár nem a hatósági mintavétel szabályai szerint vették ezeket (egységesített módszerük talán annál még szigorúbb is), a méréseket mindig akkreditált laborban végzik. Most is ez történt. A méréseket végző Eurofins ASH Kft. akkreditált laboratórium és a NAH-1-1398/2019 számú tanúsítványát az Éltex Kft. kifogásolását hangsúlyozó Hír Tv (4. melléklet) sem veheti el tőle.

5.kép: A Salgó-patak a szennyezés időpontjában

4.melléklet: Politikai mintavétel – Hír Tv, 2024. április 22.   „A Greenpeace mérési adatait használja fel több baloldali jelölt is a politikai kampányában. Salgótarjánban, Gödön és Vácott is különböző üzemekhez megy ki az NGO, majd mintavételei alapján a baloldali jelöltek környezetszennyezéssel riogatnak. Csakhogy a Greenpeace említett vizsgálatai nem akkreditáltak (sic!), hivatalosan nem számítanak (sic!). A politikai kampány azonban ezekre hivatkozva elindul, jóval a hatósági vizsgálat eredménye előtt. Április 15-én tette közzé Huszár Máté Salgótarján alpolgármestere, egyben baloldali polgármesterjelöltje közösségi oldalán ezt a videót, amelyben a Greenpeace adataira támaszkodva állította, hogy a régi acélgyár területén működő hulladékfeldolgozó cég telephelyéről, szennyező anyagok jutottak be a Salgó-patakba. A Greenpeace saját közösségi oldalán jelezte, hogy lakossági bejelentésre mentek ki aktivistái mintát venni a Salgó-patakból, ám a nyilvánosságra hozott jegyzőkönyv alapján a mintavétel körülményei nem feleltek meg az akkreditált vizsgálatok elvégzésének. Az NGO akkor nem kért hatósági vizsgálatot, így a térség országgyűlési képviselője fordult hatósághoz. A főispán úr arról írt, hogy a helyszínelő kollégák arra a következtetésre jutottak, hogy a szennyezés forrása nem beazonosítható […] Több baloldali jelölt is a Greenpeace nem akkreditált adatait használja politikai kampánycélokra. Gödön a Samsung-gyár melletti szennyvízből szintén nem akkreditált mintavétel eredményivel riogatják a helyieket. Vác újrázni kívánó baloldali polgármesterének, Matkovich Ilonának pedig egyik legfontosabb kampánytémája az akkumulátor gyárak elleni küzdelem.”

A Greenpeace közzétette a véleményét és a Gutper Ügyvédi Irodán keresztül helyreigazítást kért a Hír Tv-től (5. melléklet).

5.melléklet: A Greenpeace helyreigazítási kérelme (Gutper Ügyvédi Iroda, 2024. április 26.) „Tisztelt Vezérigazgató úr! A Hír Tv Híradójának 2024. április 22.-i számában, 12:40-12:43 idősávban, »Több baloldali vezetésű városban politikai célokat segít nem hivatalos méréseivel a Greenpeace« című műsorukban ügyfelemről, a Greenpeace Magyarország Egyesületről olyan tények, információk hangzottak el és jelentek meg, amelyek nem felelnek meg a valóságnak, illetve való tényeket hamis színben tüntetnek fel. Mivel a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. tv. 12. § (1) szerint… […] 1. A sérelmezett közleményben (0:01:14 körül) a következő kijelentés hangzik el: »Az NGO akkor nem kért hatósági vizsgálatot«. E tényállítás valótlan, mert a Greenpeace a mintavétel után, valamint az eredmények ismeretében több hatóság felé is azonnal bejelentést tett (csatolva). A Greenpeace Magyarország Egyesület a mintát 2024. március 18. napján, 19 óra 15-kor vette, 2024. március 19. napján tehát bejelentést tett a szennyezés jelenlétéről, vizsgálatot kérve, majd április 15-én a laboratóriumi eredmény megérkezése után adatkérelemmel élt, valamint az eredményekről bejelentést tett az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságánál, több osztályon, a Nógrád Vármegyei Kormányhivatalnál […] Kérem ezért Vezérigazgató urat, mint a kiadásért felelős személyt arra, hogy a következő helyreigazítást tegye meg e kérelmem kézhezvételétől számított nyolc napos törvényi határidőn belül, a sérelmezett műsorrészhez hasonló módon és azzal azonos napszakban: A salgótarjáni régi acélgyár telephelyén észlelt környezetszennyezés és a Greenpeace általi mintavétel kapcsán, 2024. április 22-én a Híradóban valótlanul állítottuk, hogy »Az NGO akkor nem kért hatósági vizsgálatot« […] A műsor bevezetőjénél feltüntetik a Greenpeace nevét, vizsgálatok címszóval és headline-ban azt, hogy »Politikai mintavétel – Több baloldali vezetésű városban politikai célokat segít nem hivatalos méréseivel a Greenpeace«. Ez a tényállítás megalapozatlan és hamis színben tünteti fel a Greenpeace szakmai munkáját, mert az Egyesületet aktív politikai cselekvőnek állítja be… […] A Greenpeace több mint 50 éve az egész világon politikától függetlenül harcol a környezetszennyezés ellen, az emberek egészségéért […] A Greenpeace Magyarország több, mint húsz éves története során számos súlyos környezetszennyezést tárt fel, összesen több mint 40 ilyen esetet azonosított Hortobágytól az Óbudai Gázgyárig, az Illatos úttól Kiskunhalasig, hozta nyilvánosságra elemzéseit, mindig szem előtt tartva a közjót és a szervezet környezetvédelmi misszióját.”

(folytatás következik)

Darvas Béla