(K+F+I N^o76)

Előzmény: N^o1 Képviselői ki(áb)rándulások évei

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A kistestű, növényevő apróvadak állományát fogyasztó ragadozók illegális irtására évek óta carbofuran hatóanyagot használnak a hazai orvvadászok. A vegyület gerincesekre gyakorolt toxicitása olyan nagy, hogy az Európai Unióban 2008 óta nem használható élelmi növényeken növényvédő szerként. De a vegyület – úgy tűnik – még beszerezhető, és csalétekben kihelyezve kétségkívül hatékonyan pusztítja a ragadozókat, a madaraktól az emlősökig egyaránt. Már ha valaki hajlandó efféle állat-tömeggyilkosságra vetemedni. A felderített esetek csak a jéghegy csúcsát jelenthetik. Összességében sok-sok ezer állat szenvedett el mérgezést illegális, szándékos csalétkezés miatt hazánkban. A Btk. egytől öt évig terjedő szabadságvesztést tesz lehetővé ilyen esetekre, és büntethet a vadászkamara is, de a legdurvább büntetés eddig felfüggesztett szabadságvesztés és enyhe pénzbüntetés volt. Mi motiválja az elkövetőket? Közülük az eddigi feltárás a hivatásos vadászok érintettségét mutatta ki, akik a nevelt vadjaikat féltik, amelyek önvédelmi képessége gyönge. A nevelt vadak mit sem tudnak az ellenségeikről. Semjén Zsolt (8. kép) miniszterelnök-helyettes 2022. márciusában a vadászok ingyenesen terjesztett kamarai lapjában a Nimród Hírlevélben a gyanúsítási lista élén lévőkhöz fordult (ezzel szerintem kvázi elismerve az érintettséget), és kérte vadásztársait, hogy változtassanak a vadásztársasági szokásaikon. Azóta Mórahalmon vált ismertté új mérgezés.

»Ki a fácánját védte talán, ki a foglyait« – mondott egy lehetséges okot a 2021-ben a közvéleményt is felkavaró esetekről Semjén. Egyben bejelentve, hogy idén a Nemzeti Nyomozóiroda, az agrártárca, a vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet összefogásával fognak akcióba lépni.

8.kép: Semjén Zsolt és barátja a Vadászati Világkiállításon vonulnak (forrás)

Darvas Béla: Semjén Zsolt a Nimród Hírlevélben közzétett üzenetét a vadásztársasági tagoknak nem olvashatjuk afféle, az ügyben napvilágot látott „őszödi beszédnek”?

Sallai Róbert Benedek: Megítélésem szerint nem. Az őszödi beszéd arról szólt, hogy Gyurcsány Ferenc elismerte, hogy az ő és kabinetjének teljes tudtával zajlott olyan hazugságáradat a magyar társadalom felé, ami vállalhatatlan. Az igazságot takargatták, elhallgatták a magyar közvélemény elől. Semjén Zsolt ezen írása szerintem értelmezhető úgy, hogy a vadászati védegylet és a vadászkamara elnökeiként tisztában vannak a vadászati vezetők a problémával, de nem támogatói annak, hogy utóbbiak így keresik a gondok megoldását. Nem tisztem védeni a miniszterelnök-helyettes álláspontját vadászati ügyekben, ugyanakkor vadászati berkekben ismert tény, hogy a vadásztársadalom felhígult. A hagyományos vadászati kultúra mértéke csökkent, és újgazdagok, lődühvel bíró puskásemberek jelentek meg ebben a közösségben. Semjén Zsolt régi vadászember, megítélésem szerint ismeri a vadászhagyományokat, és tudja, hogy az életközösségek védelme éppúgy célja kell, hogy legyen a vadvédelemnek, mint a vadgazdálkodás. Az ő felelősségét mindössze abban látom, hogy érdemi hatású jogalkotóként és befolyásos vadászként többet tehetett volna annak érdekében, hogy ezek a kedvezőtlen folyamatok ne gyorsuljanak fel. A vadászatról és vadgazdálkodásról szóló jogszabályi háttérben az olyan jellegű könnyítések, ami pl. mellőzi felsőfokú szakirányú végzettségű vadgazdálkodási szakemberek foglalkoztatását, nyilvánvalóan negatív hatással van a vadgazdálkodás szakmai színvonalára. Az, hogy a vadásztársadalom létszámának fenntartása érdekében nem a vizsgázás körülményei szigorodnak, szintén olyan folyamat, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a vadászati rablógazdálkodók tömegesebben megjelenjenek a vadászok között. A vadászoknál sem jelentősen mások a tendenciák, mint általában a társadalomban a politikusoknál, újságíróknál – s hosszan sorolhatnám –, aminek az alapjaként néhány tucat tisztességes, szakterületét értő, etikus magatartásformákat fenntartó szakember között jó néhány ostoba, felelőtlen, szakmájára szégyent hozó is megjelenik. Ez az, ami gyorsult. A mérgező csalétkek használata szégyenletes gyakorlata a vadgazdálkodásnak, ami alól Semjén Zsolt vagy a vadásztársadalom sem adhat erkölcsi felmentést – de többségében nem is teszik. Jó vadászember olyan nem lehet, aki a természetet nem tiszteli, szereti. Remélem, hogy az említett büntetőtörvénykönyvi szakasz következetes alkalmazása kellően elrettentő lesz az ilyen jellegű magatartás visszaszorítására.

3.melléklet: Orvvadászok   „2005 óta 2.482 mérgezés áldozatául esett madárról és emlősről, köztük 288 fokozottan védett sasról tudunk: 128 parlagi sas, 156 rétisas, 3 szirti sas és 1 békászó sas. A természetvédelmi kár egyre inkább megközelíti a félmilliárd forintot […] Az eddigi legmegdöbbentőbb eset a turai Szent András Dombi Vadásztársaság területén történt 2021 nyarának végén […] …a hazai gyakorlat, amely eddig legfeljebb felfüggesztett börtön- és enyhébb pénzbüntetésben merült ki […] Bács-Kiskun vármegyében 2013-ban egy hivatásos vadásztól egy borz [Meles meles] és három barna rétihéja [Circus aeruginosus] mérgezett teteme került elő, valamint 30 darab, méreggel injektált tojás. A bíróság két év próbára bocsátotta, illetve 50 ezer forint vadvédelmi bírság és 58.242 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. Jász‐Nagykun‐Szolnok vármegyében ugyancsak 2013-ban elpusztult legalább két parlagi sas (címkép – Fotó: Sallai Róbert Benedek) és egy barna rétihéja, valamint találtak egy mérgezett csalétket is. Két hivatásos vadász ült a vádlottak padjára, első fokon az elsőrendű vádlottat 500 ezer, a másodrendűt 600 ezer forint pénzbüntetésre, e mellett mindkettejüket 39.635 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte a bíróság. Heves vármegyében 2015-ben egy hivatásos vadásznál egy parlagi sas, két kékes rétihéja [Circus cyaneus], egy barna rétihéja, egy karvaly [Accipiter nisus], egy héja [Accipiter gentilis], egy egerészölyv [Buteo buteo], egy erdei fülesbagoly [Asio otus], egy vetési varjú [Corvus frugilegus] és egy mókus [Sciurus vulgaris] friss preparátumát találták. Másodfokon egy év három hónapra ítélték két évre felfüggesztve, két évre eltiltották a vadász foglalkozás gyakorlásától, illetve 126.490 forint bűnügyi költség és 800 ezer forint természetvédelmi bírság megfizetésére kötelezték. Bács-Kiskun vármegyében 2015-ben egy kacsatartó-telep körül történt illegális mérgezés során 14 egerészölyv, három róka [Vulpes vulpes], egy kutya és 12 kacsa-csalétek került elő. Itt egy házkutatás során sikerült a méreganyagot is megtalálni, a nyugdíjas gazdálkodó elkövetőt másodfokon a bíróság természetkárosítás vétsége miatt pénzbírságra, illetve egy év 7 hónap szabadságvesztésre ítélte három év próbaidőre felfüggesztve.” (Bihari Dániel/24.hu, 2023)

1.ábra: Szándékos és véletlen védettmadár-mérgezések Magyarországon 2000-2021 között (Deák et al., 2015; 2021)

2000-2015 között csalétkezéssel elpusztított madárfajok között kiemelt szerepű az egerészölyv (Buteo buteo), de a rétisas (Haliaeetus albicilla), barna rétihéja (Circus aeruginosus), holló (Corvus corax) és parlagi sas (Aquila heliaca) pusztításának mértéke is tetemes (2. ábra). Az egerészölyv pusztításában minden bizonnyal szerepet játszhatott a rágcsálók körébe tartozó zsákmányállatai, vagyis a véralvadásgátlókkal (chlorophacinone) végzett pocokirtás (Microtus arvalis) kiemelt szerepet játszhatott.

2.ábra: 2000-2015 között szándékos mérgezéssel elpusztított madarak (Deák et al., 2015; Horváth et al., 2016)

4.melléklet: Kiemelt orvvadász esetek.   (i) Gerendás – Széchenyi Zsigmond vadásztársaság (2020. december): a gyanú szerint az elkövető élve-fogó csapdával fogott több mint 10 egerészölyvet, melyeket elvitt a helyszínről A rendőrségi nyomozás folyamatban van állatkínzás gyanúja miatt; (ii) Kisbér és Bakonyszombathely – Bagolyvár-hegy Vadásztársaság területe (2021 március): 29 egerészölyv, 8 holló, egy rétisas, 6 csalétek és további 17 elpusztult állat került elő a helyszínelés során. A laboratórium igazolta a karbamát típusú méreganyag jelenlétét. A rendőrségi nyomozás folyamatban; (iii) Szabolcsbáka – Durbák-Farm Vadásztársaság (2021 április): egy jeladós barátkeselyűt lőttek le a területen. A rendőrségi nyomozás folyamatban van természetkárosítás, állatkínzás és orvvadászat gyanújában; (iv) Tápiószecső – Tápiószecsői Megoldás Vadásztársaság területe (2021 április): 5 barna rétihéja, 4 egerészölyv, 12 holló, 28 csalétek és további 24 elpusztult állat A laboratórium igazolta a karbamát típusú méreganyag jelenlétét. A rendőrségi nyomozás folyamatban van természetkárosítás, állatkínzás, orvvadászat és méreggel visszaélés gyanújában; (v) Tura és Galgahévíz – Szent András Dombi Vadásztársaság területe (2021 augusztus): 2 fokozottan védett barna kánya és 1 fokozottan védett hamvas rétihéja, 1 fokozottan védett rétisas, 77 barna rétihéja (9. kép), 7 egerészölyv, 3 holló, 3 erdei pityer, 141 csalétek és további 24 elpusztult állat került elő a helyszínelés során. A rendőrségi nyomozás folyamatban. (lásd HEOL, 2022)

Tura ismertségét a turai kastély (a kastélyt báró Schossberger Zsigmond termény-nagykereskedő építtette feleségének, Mayer von Gunthof Teréznek – a kastély építésze Ybl tehetséges tanítványa, Bukovics Gyula volt) biztosítja, ami 2015-től már Tiborcz István Ferenc ingatlanportfóliójának része. 19 exkluzív szoba/lakosztály csak kőgazdagoknak; egy nap májusban 160 ezer HUF. Akad spa és fine dining kulináris élvezetek a Botaniq-ben (Botaniq Castle of Tura – Small Luxury Hotels of the World). »Felejthetetlen vadászatok a kastély környékén található erdőkben, az ország egyedülálló vadállományával párosítva« – ahogy az elegáns invitálásban olvashatjuk. A 2015-ben alakult, 35 főt foglalkoztató TRA Real Estates Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Kft. adózás előtti eredmény (2021): -424 millió HUF, azaz súlyosan veszteséges. Hozzá tartozik a Botaniq üzemeltetése. Az adósságokban úszó Kft. tulajdonosa a 2015-ben létesített BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. adózás előtti eredmény (2021): 12 milliárd HUF, vagyis figyelemreméltóan nyereséges. A nyereség tehát máshol keletkezik, nem az exkluzív szobákban. A szóban forgó Zrt. nem régen még Spanyolországban élő tulajdonosa Tiborcz István Ferenc (Orbán Ráhel férje), napjaink egyik gazdasági üstököse. Övé még a frissen alakult BDPST Capital Zrt. és a BDPST Equity Zrt.

Szendrei Ferenc a turai polgármester az 1997-ben bejegyzett, nem közhasznú Szent András Dombi Vadásztársaság titkára, majd elnöke. A független polgármestert régóta a Fidesz-KDNP támogatja, látszólag csak annyit tud a vadmérgezési ügyről, mint az átlagos újságolvasó.

9.kép: Barna rétihéja teteme (Fotó: Deák Gábor/MME)

DB: Hihető neked ez a történet? Egy polgármester és egyben vadásztársasági elnök semmit nem tud a területein elkövetett súlyos vadmérgezésről, és voltaképpen nem is nyomoz ezután, vagy azt nem köti az orrunkra? Mit tennél te hasonló helyzetben, mint polgármester?

SRB: Gyakorló polgármesterként kijelenthetem, hogy településünkön a két vadászatra jogosulttal minimális hivatalos kapcsolatom van. Az tehát, hogy mi zajlik egy település vadgazdálkodásában, semmiképpen nem polgármesteri hatáskör, és átlagkörülmények között nem kell erről tudnia egy polgármesternek. Nyilvánvalóan a település mérete meghatározza azt, hogy egy polgármester mi mindenről tud az adott városon belül, éppen ezért úgy ítélem meg, hogy a polgármesteri tisztségben dolgozó kollégáim felmenthetők az alól, hogy bármilyen felelősséget vállaljanak az adott település vadgazdálkodóinak tevékenységéért. Ez a felmentés viszont nem adható meg egy vadásztársasági elnöknek, aki közvetetten vagy közvetlenül munkáltatói jogokat gyakorol a hivatásos vadászok fölött, hiszen munkáltatóként illik tudni azok tevékenységéről. Egy vadásztársaságban megítélésem szerint semmi olyan nem történhet, amiről a vadászmester, illetve a társaság elnöke nem tud. Az ő felelősségük a közösség összetétele, a társaság fegyelmi testületének működési hatékonysága és sok esetben a tagjelölések is. Kezelik a beírókönyvet, tudják, ki hol jár. Ha jogalkotó lennék, bizonyos, hogy vezetői felelősséget keresnék az ilyen esetekben, azon túl, hogy azoktól a személyektől, akik ilyen vadásztársaság vezetőtestületében működnek vagy hivatásos állományként asszisztálnak az ilyen gyalázatos események elvégzéséhez, örökre megvonnám a vadászati, vadgazdálkodási jogot. Az előbb említett jogszabályváltozási okok miatt ma már nem kötelező felsőfokú szakirányú végzettségű vadgazdák foglalkoztatása, de erkölcsileg akkor is elvárható, hogy olyan ember menjen hivatásos vadászi munkakörbe, aki a természetet és az életet tiszteli. Tudom, hogy nem életszerű, hogy valaki feljelentést tegyen a munkáltatója ellen, vadásztársai ellen, de pont ezért egy ilyen esetben a kéz kezet mos elvén a kollektív felelősség megjelenik. Márpedig ebben benne van mindenki, aki elrendelte a ragadozógyérítést ezzel az eszközzel éppúgy, mint aki végrehajtotta. Épp ezért kellene az ilyen vadászatra jogosultnak a vadászati jogát azonnal megvonni. Polgármesterként egy hasonló helyzetben én azonnal felkeresném a vadászatra jogosultak képviselőit, pontos tájékoztatást kérnék az eseményekről azért, hogy ne fordulhasson elő az, hogy tájékozatlanságot mutatok egy, a városban történt ilyen súlyú eseménnyel kapcsolatban. Az, ami Turán történt, szerintem szégyen, minden település számára szomorú, ha a neve ilyen események kapcsán merül fel, de itt turai kollégám részéről sajnos nem a szégyenérzetet érzem a kommunikációban. Habár magam meglehetősen kritikus vagyok a Fidesz-KDNP kormányzattal szemben, sajnos el kell mondanom, hogy ilyen események ellenzéki pártokhoz tartozó településeken is történnek, és nem a polgármester politikai támogatóinak felelőssége az, ami egy adott településen történik. Az viszont a jelenlegi kormányzat és a jelenlegi társadalomkultúra felelőssége, hogy sokan érzik úgy, hogy mindent megtehetnek büntetlenül.

DB: Látom, Túrkeve az ürgékért (fokozottan védett – 250.000 Ft az eszmei értéke) tenni próbál valamit. Gyerekkoromban a közönséges ürge (Spermophilus citellus) még irtásra ítélt kártevő volt. Ma fokozottan védett listán van. Szerinted a véralvadásgátlókkal végzett (5. melléklet) pocokirtás hozzájárulhatott a hazai ürgeállomány végzetes megritkuláshoz, hiszen ott a mérget tört gabonaszemekre viszik fel, amit ez az állat (de a ritkuló hörcsög – Cricetus cricetus is) szívesen begyűjt?

SRB: A hörcsög esetében bizonyosan van ilyen hatás, de hozzáteszem, hogy a rágcsálókon alkalmazott más irtószerek is hozzájárulhatnak az állományának fogyatkozásához. A hörcsög, mezei élőhelyet kedvelően, az agrárterületeket és az agrártermelésben alkalmazott intenzív kultúrákat előszeretettel keresi, ami azonban az ürgéről nem mondható el. Az ürge kifejezetten gyepterületek faja, ott is az alacsony füvű élőhelyeket preferálja, hiszen elsődleges ragadozói a madarak, és ezek észlelésének lehetősége kiemelkedően fontos az ürge magatartásában. Tehát neki ki kell látnia (10. kép), észlelnie kell a fölötte történő mozgásokat, így jellemzően a rendkívül rövid füvet kedveli, szinte kizárólagosan olyan élőhelyeken előfordulva, ahol ez biztosított. Az intenzív fűnyírás mindezt a feltételt megteremtheti, például a repülőtereken és néhány más hasonlóan kezelt területen is, míg más gyepterületeken szinte a túllegeltetés indikátorfaja. Ebből következik, hogy nem merném állítani, hogy az ürgeállomány csökkenésére a gabonaszemekre felvitt mérgező anyagok közvetlen hatással lennének. Az ürge élőhelyválasztása ennek kockázatát csökkenti.

10.kép: Közönséges ürge (Fotó: Sallai Róbert Benedek)

5.melléklet: Redentin és Pocok-Tox 2007-ben az Európai Unióban betelt a pohár, a véralvadásgátló chlorophacinone hatóanyaggal. A mérgezés az egész táplálékhálón át terjedt. A Redentin 75 RB alkalmazására elvileg 2008. január 31-ig (szükséghelyzeti 2018-ig) volt Nébih engedély hazánkban (2007. június 21-én az Európai Unió a hatóanyag re-regisztrációja után nem vette pozitív listára, ami után – engedély hiányában – nem használható fel az Európai Unió tagországaiban). Az 1952-ben alapított Reanal Finomvegyszergyár Zrt., ahol a gyártást eredetileg folytatták 2007-ben meg is szűnt. A Humet-PBC Noth-America Inc. vette meg a Reanal részvényeinek többségét, majd két év múlva eladta Tyler International LLC-nek. A Humet Nyrt. 2010-ben működési profilt váltott és eltűnt a szemünk elől. 2007 (2010) után ki kért a Reanal helyett engedélyt a Redentin-re (több ezer tonnás mennyiségekről van szó), ha a Reanal Zrt. 2007-ben megszűnt és részvényei igen kalandos utat jártak be ezt követően. Kétségtelen, hogy a Reanal Zrt. 2005-ben bérgyártásra adott engedélyt a Móraagro Kft.-nek, de mi történt 2007 után. Részbeni magyar jogutódja a 2007-ben alakult Reanal Laborvegyszer Kft. (Tulajdonos a Lach-Ner s.r.o.; ügyvezető Horváth Zsolt István). Adott, adhatott ki ez a kis cég (Kft.) ilyen megbízást, miközben alkalmazotti létszáma már 8 fő és csak kereskedelemmel foglalkozik? Itt vásárolt hatóanyag speciális formázásáról van szó. A 2020. január 22-én Jordán László által kiadott engedélyben azt olvashatjuk, hogy a »Bólyi Zrt., mint termelő megbízásából az Albensis Trader Kft. ügyfél által benyújtott kérelem nyomán a Pocok-Tox…« – ez azt jelenti, hogy a Pocok-Tox falhasználásának szükséghelyzeti engedélyéért forduló Albensis Trader Kft. a fő forgalmazó volt, hiszen a szükséghelyzeti engedélyt is ő kérte és kapta meg. (Környezet, 2023)

A carbofuran hatóanyagú szert meg kell venni (hazánkban, bár gyártják, nem forgalmazható!), és a veszélyes csalétket (ehhez nem is kevés hús kell, pl. az állatoknak fenntartott boltokból) elkészíteni, majd azt teríteni. Nem pillanatnyi morális megingásról van szó tehát, hanem szándékos sorozatgyilkosságról. Nem vagyok sem megértő, sem elnéző! A nyomozást az EU-ban betiltott hatóanyagok esetében a gyártóra és a forgalmazóra/importálóra is ki kellene terjeszteni, és hasonlóan súlyos büntetésben részesíteni, hiszen az érintett vállalkozás is társtettes az ügyben. Egyáltalán, hogyan lehet EU-ban betiltott hatóanyagból előállított készítményekkel hazánkból keleti országokkal seftelni (3. ábra)? Miféle kereskedelmi etikával nem ellenkezik ez? Nem tilalmazza már ezt most is az EU jogrendszere? Szerintem a Curia ilyen értelmű javaslatot fogalmazott meg.

Az Alka Vegyészeti Gyár (1910) → Chinoin Rt. (1913-ban alakult és 1948-ban államosították – főként a gyógyszerágazat termékei tették ismertté: pl. Jumex, No-Spa, Libexin, Probon → Sanofi (1989-ben privatizálták – 1991-ben francia meghatározó tulajdonná vált) → Sanofi-Aventis (2004) sor írható le. A Chinoin egy repesze az Agro-Chemie Kft. jogilag 2007. decemberben alakult, a Chinoin növényvédőszer-részlegéből. A meghatározó termékválasztékának egy része is onnan került át (6. melléklet).

6.melléklet. Az Agro-Chemie Kft. által forgalmazott hatóanyagok   (a) diflovizadin (= flufenzin) – lásd feljebb a Nébih adattárában lévő adatokat. 2007-ben jegyezték be, de az EU-ban 2009-ben az új jogszabályok felfüggesztették; (b) benomyl hatóanyagú Fundazol 50 WP angolul, ukránul és oroszul tartalmazzák az Agro-Chemie Kft. honlapjai, amit hazánkban 2006-ig lehetett csak használni [Nechay és Darvas, 2015]. A Chinoin fénykorában, Kínából is vásároltak sokszor hatóanyagot, amit tisztítottak (Pap László, 1999-es szóbeli közlése). Az EU-ban 2009-ben az új jogszabályok felfüggesztették a használatát; (c) carbendazim hatóanyagú Kolfugo Super ukránul és oroszul tartalmazzák az Agro-Chemie Kft. honlapjai. Az EU-ban 2014. november 30-án lekerült a pozitív listáról, vagyis nem használható; (d) chlorpyrifos hatóanyagú Grafos 10 G ukránul tartalmazzák az Agro-Chemie Kft. honlapjai. A hatóanyagot 2020. január 16-tól nem lehet használni az EU tagországaiban; (e) beta-cypermethrin hatóanyagú Chinmix oroszul tartalmazzák az Agro-Chemie Kft. honlapjai. Az EU-ban 2009-ben az új jogszabályok felfüggesztették; (f) carbofuran hatóanyagú Chinufur angolul és oroszul tartalmazzák az Agro-Chemie Kft. honlapjai. A hatóanyag vezető szerepet játszik a hazai szándékos, csalétkeket használó vadmérgezésekben. Kérdésem, hogy hol gyártják ezt a hatóanyagot Magyarországon vagy esetleg beszállítják a nemzetközi vegyipari piacról? Miért van rá szükség, ha Magyarországon 2008 után nem használható [Kardos és Darvas, 2014], az EU-ban 2009-ben az új jogszabályok felfüggesztették a használatát.

DB: Miként kereskedhet az EU-ban nem engedélyezett hatóanyagokkal Ukrajna, Oroszország és Törökország felé egy ilyen kisvállalkozás. Hogyan élvezhet védettséget a kereskedelmi etikát sértő tevékenysége?

SRB: A neonikotinoidok, a glyphosate számos pollinátor fajra komoly kockázatot jelentő növényvédő szer hazai megítélése aggasztóan pozitív. A döntéshozók kiszolgálják a nagy-gazdaságok és a kereskedők érdekeit az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartását segítő fajok és hazánk természeti értékeinek kárára. Folyamatos derogáció kérések, az Európai Unióban magasabb szinten jelenlévő élelmiszer-biztonság és a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének védelme érdekében tett törekvések hazánkban alkalmazáson kívül maradnak. Nem állíthatjuk továbbá, hogy az ilyen szerek kereskedelme ne járulna hozzá a hazai illegális használat előfordulásához is. S nyilvánvalóan még nagyobb kockázat az, ha esetleg olyan országok gabonájából vásárol az Európai Unió, ahol az EU-ban nem engedélyezett hatóanyagokkal történő növényvédelem zajlik. Megítélésem szerint az EU részéről is képmutató az a hozzáállás, hogy általánosan tilt néhány környezet-egészségügyi szempontból veszélyes anyagot, majd tagországainak egy része minden további nélkül kereskedik olyan országokkal, ahol ezek még engedélyezettek, és konkrétan élelmiszer céljára beenged ilyen hatóanyagokkal kezelt árut. Ha csak az ukrán és orosz gabonát tekintjük, ami tömegesen árasztotta el az EU piacait korábban (az ukrán gabonával nincs ez másként most sem), akkor felmerülhet a kérdés, mennyire gondolja komolyan az Unió az élelmiszer-biztonsági törekvéseit? Mindezek alapján a Magyar Kormány simlissége éppúgy aggályos, mint az Európai Unió következetlensége az ilyen ügyekben. Számomra kézenfekvő lenne, ha egy szer humán-egészségügyi kockázatokat rejt, vagy akár más környezetbiztonsági aggályok merülnek a vonatkozásában, akkor annak nem pusztán használatát, hanem a teljes kereskedelmét is tiltani kellene.

3.ábra: Az Agro-Chemie Kft. tulajdonoslánca (Opten és cégbíróság) [fekete vastag nyíl – tulajdonosi; piros szaggatott nyíl – részvényesi kapcsolat]

Az Agro-Chemie Kereskedő és Gyártó Kft. ma 30 főt foglakoztató kisvállalkozás. Valódi és nagy-volumenű gyártással tehát aligha foglalkozhatnak itt. Főtevékenysége: 2020 mezőgazdasági vegyi termék gyártása. Nettó árbevétel (2021): ~451 millió HUF; adózás előtti eredmény (2021): ~62 millió HUF. Saját jegyzett tőke ~147 millió HUF. Tulajdonos: KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. (ügyvezető: Fehér Krisztián). A nádudvari KITE Zrt. már három nagyságrenddel nagyobb vállalkozás az 1.840 alkalmazottjával. Nettó árbevétel (2022): ~573 milliárd HUF; adózás előtti eredmény (2022): ~26 milliárd HUF. Saját tőke: ~67 milliárd HUF. A részvények tulajdonosi többsége Csányi Sándor OTP-vezér kezében van. Az igazgatóság tagjai: Ábrahám Péter, Csányi Attila (Csányi Sándor fia), Guba Sándor Zsolt (a KITE többségi tulajdonosa volt 2015-ben) és Szabó Levente.

11.kép: Csányi Sándor és Nagy István 2022-ben, a MATE kerítésénél Dimény Imre szobrának leleplezésén (Fotó: Darvas Béla)

Az Agro-Chemie Kft. a glyphosate hatóanyagú Fozát 480 (engedélye 2023. december 31-ig tart) és a Fozát Praktik (engedélye 2026. augusztus 31-ig tart) forgalmazója. Az látom, hogy a Fozát 480 engedélye közterületre (kivéve játszótér) is kiterjed, ami szerintem helytelen, hiszen a hatóanyagot a nyirokszöveti rák egyik formájának (non-Hodgkin limfóma) okozásával gyanúsítja az IARC. Szintén hiba, hogy ennek környezet-egészségügyi veszélyességet (pl. vízszennyező, bélben élő biomra negatív hatást gyakorló, hormonmoduláns stb.) hatóanyagnak a használata laikusok számára is lehetséges, hiszen III. forgalmazási kategóriába került. Én ennek alapján azt feltételezem, hogy a hazai veszélyesanyag-felhasználási gyakorlat ez esetben nem a fogyasztók érdekeit védi, és köze nincs az elővigyázatosság alapú európai veszélyelemzéshez.

DB: A totális gyomirtó glyphosate hatóanyag sorsa idehaza is vörös posztó a környezet-egészségügyben járatosak szeme előtt. A hatóanyagot bármely szakboltban megveheti akárki, hiszen III. forgalmi kategóriás. A Fozát 480 engedélye szerint közterületeken is használható. A miniszter az EU döntésére vár, addig semmilyen lépésre nem szánja el magát. Nincsenek szerinted hazai szakemberek, akik tanácsot tudnak neki adni? Vagy ez nem is érdekli őt. A Fidesz-KDNP többségi képviselői a múlt évben megakadályozták, hogy az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága (FFB) tárgyalja ezt az ügyet. Tehát, ami neked még sikerült, az Schmuck Erzsébetnek: nem!

SRB: A glyphosate esete iskolapéldája a magyar kormányzat agrárpolitikai képmutatásának. Szavakban, leiratokban, mindenhol a magas élelmiszer-biztonságról beszélnek, amit nem egyszer a Parlamentben a jelenlegi agrárminiszter is megerősített, állítva, hogy a kormányzat mennyire mindent megtesz a glyphosate ellen, miközben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezetése a jelenlegi Agrárminisztérium hallgatólagos támogatásával mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a glyphosate nem szűnően jelen legyen a magyar növényvédelmi gyakorlatban. Még szomorúbb az, hogy míg a mezőgazdasági gyakorlatban diplomás növényorvosok döntenek a növényvédelem legfontosabb kérdéseiről, addig közhasználatban utcákon, akár óvodák előtt használnak glyphosate hatóanyagú gyomirtókat. Elkeserítő, hogy a Magyar Kormány számára a magyar emberek egészségégének ügyét továbbra is felülírja a glyphosate-lobbi érdekrendszere és a magyar agrárium rövidlátása. Sajnos előfordul, hogy gyakorló mezőgazdasági termelőkkel vitázok a glyphosate hatóanyagú szerek alkalmazásáról, s úgy látom, a mai napig nem értették meg, hogy ez a hatóanyag akár az ő, akár szeretteik egészségére milyen kockázatokat rejthet. Nem ismerem az FFB eseményeit az Országgyűlésből távozásom után. Az, hogy a Schmuck Erzsébet által vezetett FFB nem tárgyalhatta ennek ügyét, pusztán a kormánypárti arrogancia mértékének növekedését jelzi, hiszen az én időmben simán tárgyalhattunk erről, csak épp ugyanúgy nem volt hatása, pont mintha nem tárgyaltuk volna. Arra, hogy vannak-e hazai szakemberek, azért nem kívánok reagálni, mert a kérdést nyilvánvalóan költőinek érzem, hiszen Te is jól tudod, hogy jó-néhányan vagyunk agrárszakemberek, akiknek álláspontja egyértelműen az életet védő, az egészségügyi kockázatokat kizáró agrárium mellett foglal állást.

Villáminterjú Simon Gergellyel   DB: A Greenpeace képviseletében tagja voltál a mezőgazdasági tárca Növényvédelmi Bizottságának. 2019-es kilépésed után a bizottsági működés leállt. Hogyan látod ma a Pesticide Action Network, Europe képviselőjeként a növényvédő szerekkel kapcsolatos magyar agrárpolitikát?   Simon Gergely: Továbbra is láthatóan nem az emberi egészség és a környezet védelme a prioritás a hazai termékengedélyezésben. Csak a közelmúltban mutatta be a PAN Europe, hogy Magyarország engedélyezte a riportunk készítésekor a legtöbb féle helyettesítendő, azaz kockázatos növényvédő szert. Úgy tudjuk, hogy nem is volt érdemi törekvés ezek kiváltására. Szintén kiderült, hogy hazánk azon tagországok között van, akik az Európában betiltott méhgyilkos szereket exportálják EU-n kívüli országokba. Emellett az is ismert, hogy Magyarország aktívan lobbizik azért, hogy ne kelljen végrehajtani hazánkban az uniós Biodiverzitási és Farm to Fork Stratégiákban szereplő 2030-as 50%-os növényvédőszerhasználat-csökkentési célokat. Azaz az uniós döntéshozatal során Magyarország továbbra is alapvetően az iparszerű mezőgazdaság irányvonalat támogatja, ami ismerve hazánk elkeserítő egészségügyi statisztikáit, ma már nehezen védhető. Sajnálatos, hogy sem az egészségügy, sem a környezetvédelem nem vesz részt érdemben a növényvédő szerekkel kapcsolatos hazai döntés-előkészítésben és a döntéshozatalban.

Hazánkban az Agro-Chemie Kft. hatóanyag-forgalmazása (pl. carbofuran) nem követi az Európai Unió jogi gyakorlatát. A cég a KITE-n keresztül a Csányi Sándor tulajdona, amely dacolhat az Európai Uniós jogszabályokkal. Hogyan lehet, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (4. kép) és Soproni Egyetem kuratóriumának elnökének – ilyen módon a hazai agrár-, kertészeti- és erdészeti egyetemi oktatásra meghatározó befolyással bíró vezető cégei a növényvédőszer-forgalmazás területén hazánk egyik legnagyobb uniós jogkerülője? Így érthető a hazai EU-tárgyalók glyphosate-támogatása, hiszen az Agro-Chemie Kft. a KITE révén a Csányi-család érdekeltsége. Miként eshet az meg, hogy az ún. zöld pártok ezt alig veszik észre, mint ahogy azt sem, hogy hazánk növényvédőszer-ügyeinek nincs társadalmi kontrollja, hiszen a gyártók és forgalmazók felé elfogult Növényvédelmi Bizottságot működtetése 2019-ben, Nagy István alatt megszűnt.

DB: Hogyan lehetett a veszélyes anyagok használatának ellenőrzését hazánkban erre a szintre alacsonyítani?

SRB: Mindazok a kémiai anyagok, amelyek nyilvánvalóan veszélyeztetik az emberek egészségét, az élelmiszer-biztonságot, a természetes életközösségeket, teljesen általános használatban lehetnek, mert mindezen kockázatok a döntéshozókat semmilyen formában nem érdeklik jelenleg. Ezért nem kell a kormánynak környezetpolitika. Számomra, mint madarásznak, külön szomorú, hogy ma már a legtöbb, a biológiai sokféleségre kockázatot jelentő tényező közül az agrárgyakorlat az Unión belül a legfontosabbak közé kúszott fel az agrárterületek madárállománya fogyatkozásának okai között. Szemléletes a Magyar Madártani Egyesület egy-két éve publikált anyaga, mely alapján 1999. és 2019. között például a bibic-állomány csaknem 60%-kal, míg a fürjállomány ezt meghaladó mértékben fogyatkozott. Nemzetközi kutatások, pl. a BirdLife International, sok adattal rendelkeznek ennek alátámasztására. A biológiai sokféleség mérésének nincs olyan mutatója, ami ne igazolná a kemikáliák és az intenzív agrárgyakorlat környezetpusztító hatását. De miért gondolnánk azt, hogy ez bárkit érdekel a döntéshozók között, ha az sem érdekel senkit, hogy az emberek halálozási aránya hogyan kapcsolódik karcinogén hatású anyagok mindennapi használatához? A halálozások leggyakoribb okai továbbra is a rosszindulatú daganatok, melyeknek túlnyomó többsége összefüggésbe hozható különböző környezeti tényezőkkel.

7.melléklet: Hajtók mindig lesznek   „»Azt hittem, hogy rosszul látok/ Hazamennek a vadászok« – énekelte látnoki lemezén 1984-ben Hobo, és valóban, ki hitte volna, hogy a vadászok egyszer majd hazamennek? Pedig már a nyolcvanas évek derekán zajlott az első nagy vadászváltás: az elaggott KB-titkárok egyre ritkábban látogatták Soponyát, Kaszót, s egyre gyakrabban tűntek fel a somogyi, tolnai vadászmezőkön a jövő kürtösei, a bankár- és közgazdászvilág exponensei, mint a fiatal Csányi Sándor, Medgyessy Péter, Erős János. A kilencvenes években újgazdagok is jöttek, s ma már a politikai vadászok is visszatértek, immár konzervatív mezben. Egyre nagyobb számban cserkelnek erdeinkben tartományurak, vezető politikusok, tao-lovagok, az állami gazdaságok privatizációjának hősei. A fővadász a szalonkakirály – Semjén Zsolt, aki az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke […] A vadászatnak persze protokolláris oldala is van. A meghívást illik elfogadni, később viszonozni, főleg, ha multinacionális nagybank főnöke hív meg egy bakra. Sokan, posztjukról elkerülve, kimaradnak ebből a körből. Nem hívják őket, mert már nincs bankjuk, VIP-listájuk. Jobb híján kiugranak egy szafarira Afrikába. Az olasz, német bérvadászok Kelet-Európába járnak, a magyarok lövöldöznek Afrikában, Alaszkában Széchenyi Zsigmond nyomán. Az egykori KISz-főnök, PB-tag volt az első, aki a kilencvenes évek elején grizzly-re ment Montanában. A politikai befolyásnál is nagyobb úr a pénz. Nem véletlen, hogy a két legkoncepciózusabb vadász hosszú távon, rendszer-szerűen tervez, afféle vadaskerteket épít ki. Így tesz az országos gazdaglista két csúcsvezetője, a műtrágyakirály Bige László és a tartományuraságát Baranyában építő Csányi Sándor. Vadászik Leisztinger Tamás, Mészáros Lőrinc, Lázár János, a fácánok ura, Nyerges Zsolt, de Tiborcz István is.” (168 óra, 2017)

12.kép: Magyaroknak szóló taps a karzatról (forrás)

8.melléklet: Vadászat Csányival   „Bige állítása szerint 1990-es évektől 2008-ig rendszeresen vadászott Csányi Sándor OTP-vezérrel is. »A Sándor egy jó csóka volt« – mondta Gulyásnak Bige, aki hangsúlyozta aztán a múlt időt. Jó embernek tartotta, akivel »jó volt egy levegőt szívni«. Csányi szerinte ügyes vadász, de nem versenyeztek vadlövésben. Ma már azonban nincs beszélő viszonyban Csányival, miután ő 2008-ban váratlanul leállította a cégeinek folyósított hiteleket […] Korábban a Hvg írt arról, hogy 2010-ben Bige is ott volt a vadászaton [Csányi Sándor nem!], amelyen például Hagyó Miklós MSzP-s és Semjén Zsolt KDNP-s politikus is részt vett a Nyírerdő Rt, területén. Bige azt mondja, bár ő fizette a vadászatot, de ő is ugyanolyan vendég volt ott, mint mindenki más. »De amikor kitört a botrány, megkérdeztek, hogy nem lehetne-e, hogy én voltam a meghívó. Felvállaltam. Kifizettem a tizenötmillió forintos számlát. Nem nagyon köszönték meg, de nem is tartottam rá igényt« – mondta. Akkoriban a parlament vadászklubjából Bige szerint a különböző pártok képviselői gyakran jártak közösen vadásztúrákra, ebben semmi különös nem volt. Szerinte a beszélgetések sem a politika és az üzlet körül forogtak az ilyen eseményeken. (Forbes, 2021)

DB: Csányi Sándor (12. kép) nagy vadász hírében áll (7-8. mellékletek), és így méltán felháboríthatja a hazai védett vadállomány sorozatos megpocséklása, és készségesen tesz majd ez ellen. Sőt, akár ezt a gyártást a Csányi-család tulajdonában lévő cégben azonnal le is állíthatja, hiszen az erdészmérnökképzés kuratóriumi elnöke a Soproni Egyetemen. Megteszi szerinted? Azonosul azzal az európai kereskedelemetikával, amit a Curia most meghirdetett?

SRB: Nem tudom, hogy Csányi Sándor a pénzen és a hatalmon kívül mivel azonosul. Valóban tudomásom van róla, hogy vadászik, de a nagy vadász kifejezést sok tekintetben megkérdőjelezném. Nagy vadász volt Fekete István, Széchenyi Zsigmond, Maderspach Viktor, s esetükben gazdálkodóként a vadállomány, a természeti értékek érdekei rendre elébe kerültek a pénzszerzés kapzsiságának. Csányi Sándor Magyarország egyik legnagyobb földbirtokosa, tulajdonosa a legjelentősebb agrárérdekeltségű cégeknek, éppen ezért minden bizonnyal egyike azoknak, akik a legtöbbet tehetnék a hazai vadállomány védelméért, s többek között az előbb említett agrárterületen a biológiai sokféleség fogyatkozásának megakadályozásáért. Nyilvánvalóan nem tesz ezek ellen semmit, így aztán lehet bármilyen kuratóriumi elnök, lehet díszdoktor, akaszthat magára bármilyen címet, de valóságos nagy vadász soha nem lesz. A gyakorlat mutatja azt, hogy üzletember-tevékenységének centrumában nincs ott az élelmiszer-biztonság és a kémiai-biztonság ügye.

*

Csányi Sándor bankár vadászszenvedélyének nincs tőle idézhető veretes nyoma a neten. Képeket sem látok, ahol puskával és elejtett vaddal mutatkozik, mégis jelzésértékű nekem, hogy Dimény Imre szoboravatóján, ahol vadászkollégájával Gyuricza Csaba (MATE) rektorral tartottak beszédet (Vajon miért is nem az ünnepelt szellemi örököseit kérték fel szólásra?) Benedek Fülöp és Simon L. László is megjelentek, akiket nehéz lenne Dimény Imrével szakmai kapcsolatba hozni. A politikusi vadászhagyományok tehát ma is virágoznak. Ezt is valahogyan átmenekítettük.

(folytatás következik)

Darvas Béla