(Fapados agrokemizálás N^o56)

Az orvostudományok világszerte egyre riasztóbb képet vetítenek a meddőség problémájáról (1. melléklet), ami mindkét ivart érinti. Az okok között korunk vegyipara által használt seregnyi hormonmoduláns anyag megkülönböztetett okot jelent. Közöttük feltűnően sok gyomirtó-, rovarirtó– és gombaölő-hatóanyagot látok. Mindezek ellenére nem látom az egészségügy figyelmeztető és megelőző lépéseit. Kinek kellene helyette elvégezni ezt a munkát? Olyan kiemelt eseménykor sincs aktivitás, mint a mostani növényvédőszer-használat felére csökkentésének opciója. Termelni kell; etetni kell a népet – mondta egyszer nekem adásszünetben egy háziorvosszerű asszonyság, jelezve, hogy van olyan igény, ami előrébb való, mint az egészség. Persze aligha az övéről volt szó, hiszen látnivalón túlsúlyos volt, vagyis nem az éhhalás peremén egyensúlyozott. Másokra célzott, neki lehetett valamilyen az orvosi esküjével összeegyeztethető stratégiája, amit én nem láttam át.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

1.melléklet: Meddőség (tudás.hu, 2023. június 9.): „A világ fejlettebb régióiban, így hazánkban is, jellemzően a párok 15-20%-nak, vagyis körülbelül minden ötödik gyermekre vágyónak csak orvosi segítséggel születhet utódja. Mivel hazánkat is demográfiai krízis sújtja, egyáltalán nem mindegy, hogy ennek a mintegy 150 ezer párnak születik-e gyereke […] Az esetek mintegy 40%-ban a nőknél keresendő a meddőség oka, ugyanilyen arányban azonban a férfiaknál, míg 20%-ban mindkét félnél van valamilyen akadálya a természetes fogantatásnak […] …a magyar férfiak spermaszáma a 70-es évekbeli milliliterenkénti nagyjából 70 millióról 30 millió körülire csökkent a kétezres évekre, és a hímivarsejtek mozgékonysága sem éri el a megtermékenyítéshez szükséges szintet.”

„Egy reziliens (értsd alkalmazkodó) európai mezőgazdaság felé – Hogyan csökkenthető a növényvédőszer-függőség” – címmel hirdettek konferenciát 2024. szeptember 17-re az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának (ABJH) előadótermébe. A fő szervezők a Pesticide Action Network Europe (PANE), a Friends of Earth Europe (FoEE), a Hand Szövetség, a Magyar Természetvédelmi Szövetség (MTVSz) és a házigazdaként az ABJH.

A rendezvény elvileg a magyar EU-elnökséghez kötődő növényvédőszer-használat csökkentésének lehetőségéről szólhatott volna. Hazánk a javaslat megjelenésének pillanatától élénken ellenezte az EU előterjesztését (2. melléklet), mert a felére csökkentés eltérő követelményt állított volna a kb. 5 kg/ha [?] hatóanyagot használó Hollandia (itt magas az üvegházi felület) és a 1,65 kg/ha értéket használó Magyarország (itt jelentős a természetvédelmi terület aránya) gazdálkodói elé. [2021-ben a FAO szerint Hollandia az 5-10 kg/ha sávba tartozott (1990-ben 10,17, 2021-ben 10,86), míg Magyarország az 1-2,5 kg/ sávba (1990-ben 2,41, 2021-ben 2,07); 1. ábra.] Itt el is jutottunk mindjárt az európai vita lényegéhez. Lehet ugyanazt az arányt érvényesíteni különböző előéletű és adottságú országok esetében? Hogyan lehetne ezeket az országokat egymáshoz hasonlítani?

Egyébként sem Hollandia, sem Magyarország nem teljesített 1990 óta túlságosan jól a mennyiség csökkentésben. Hasonló feltételek között Románia -1,9 kg/ha mennyiséggel csökkentette a növényvédőszer-felhasználását. A másik végen Spanyolországot találjuk, aki viszont ez alatt az idő alatt +2,63 kg/ha értékkel szégyenkezhet. A felhasznált növényvédőszer-mennyiség tehát erőteljesen változhat évről évre és nem világos nekem, hogy készítményről van szó vagy hatóanyagról. Számomra bizonyos, hogy a hazai növényvédőszer-felhasználás mértéke nem pontos, vagyis legfeljebb a gyártás és forgalmazás számai ismertek többé kevésbé, de ennek nyilvános kezelését én nem látom. Ez a nyomon követés a rendszerváltás előtt sokkal egyszerűbb volt. A mennyiség ugyanakkor toxikológiai értelemben nem mond sokat. Vannak vegyületek – és ez szerintem triviális –, amelyek nagyságrenddel kisebb mennyiségben fejtik ki ugyanazt a biológiai hatást, vagyis az összehasonlítás felülete téves paraméteren nyugszik. Az egy hektárra jutó biológiai hatásokat kellene összehasonlítani, de korunk növényvédelme messze nem ezen az áttekintési szinten működik még. Azt szeretném tudatosítani, hogy a növényvédelem toxikológiai szemlélete fejletlen nálunk, alárendelt a termelésnek és ez ennek a megítélt szakmának és oktatásának a legsúlyosabb gondja.

1.ábra: Az országok növényvédőszer-felhasználása 2021-ben (Forrás: FAO, 2024)

2.melléklet: Magyar kormányközeli vélemények a növényvédőszer-használat csökkentésről.    (i) Győrffy Balázs elnök és társai (agroinform.hu, 2020. május 21.): „A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) fontosnak tartja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságát és annak környezetvédelmi szempontból pozitív irányú elmozdulását. Ugyanakkor a köztestület úgy véli, hogy a most megfogalmazott teljesíthetetlen (sic!) célok éppen ellenkezőleg hathatnak. A NAK számára a tegnap bemutatott, hatástanulmányok elvégzése nélkül készült stratégiák elfogadhatatlanok, mivel olyan súlyos terheket rónának az agrár- és élelmiszer-gazdaság szereplőire, hogy közülük sokan felhagynának tevékenységükkel. Mindeközben a szabadkereskedelmi egyezményeknek köszönhetően a harmadik országokból az EU piacaira érkező termékek még a jelenlegi, kevésbé szigorú környezetvédelmi, valamint nyomon-követhetőségi és minőségi szabályozásoknak sem feltétlenül felelnek meg.”   (ii) Nagy István (Agrokép, 2022. december 20.): „Addig nem hozható felelős döntés a növényvédő szerek használatának csökkentéséről, amíg nem ismert, hogy az Európai Bizottság javaslata következtében mennyivel csökken az Európai Unió mezőgazdasági termelése, ennek következtében pedig mennyivel emelkednek az élelmiszerárak és mennyivel nő az importkitettség – jelentette ki Nagy István, agrárminiszter […] …az Európai Bizottság júniusban megjelent javaslatában fűnyíróelvszerű, minden tagállamra vonatkozó 50%-os növényvédőszer-csökkentést javasolt anélkül, hogy figyelembe vette volna az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és eddig elért eredményeit.”

Van-e más megoldás, mint a folyamatosan a környezetanalitika és az ökotoxikológia területein elhasaló növényvédőszer-hatóanyag-választékának szűkítése? Mostanáig közel 150 hatóanyagot vontak ki az alkalmazhatóságból, vagyis korunk környezet-egészségügyi követelményeinek ezek a hatóanyagok már nem feleltek meg. Pontosabban a mellékhatás-vizsgáló tudományterületek mostanra mutatták ki súlyos toxikológiai mellékhatásaikat. Elégséges-e bármi áron termelni, vagy a minőség is lényeges?

A konferencia házigazdájaként Bándi Gyula tartotta a bevezető előadást (2. kép). A sokféleség (biodiverzitás) védelmében jogilag benne foglaltatik az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosítása. Az ember esetében alapvető jog ez. Hogyan is van az állatok esetében, ha biodiverzitásról beszélünk? Mindezeket az értékeket a nem megfelelően végzett növényvédő szerek veszélyeztetik. Nem csak a mezőgazdasági, hanem egészségügyi rovarirtás is, amelyek közül a millió hektáron felül végzett éves csípőszúnyog-állománygyérítés területén a deltamethrin-es (idegméreg) ökoszisztémairtása (2. ábra) mindenki számára könnyen belátható.

2.ábra: Csípőszúnyog-állománygyérítés hazánkban 2019-2024 között (szürke – földi kémiai, piros légi – kémiai; zöld biológiai lárvairtás)

Nagyon fontos alapelv az elővigyázatosság elve. A szabályozási intézkedés érintheti a környezet állapotát, de az alkotmánybíróság szerint a szabályozásváltozás nem jelenthet visszalépést, és nem okozhat visszavonhatatlan károsodást, amely később veszélyhelyzetet terem. Alapításától fogva, a jövő nemzedékek vonalat a fenntartható fejlődés és a zöld politika irányban kell elképzelnünk. Van-e köze a vetélésnek, a halvaszületéseknek egyes növényvédő szerek felhasználásához? Ezt nem kéne kockára tenni. A jövő nemzedékeknek joga van az egészséges környezethez, amit biztosítani kell!

Villáminterjú Bándi Gyulával. Darvas Béla: 1./ Lesz-e hazai folytatása az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala részéről a tervezett Európai Uniós növényvédőszer-csökkentési program kommunikálásának? 2./ A rendezvényről hiányoztak a hazai toxikológus és orvostársadalom képviselői. Miért marad távol ezektől az égetően fontos ügyektől a hazai egészségügy? Miért nem szólal meg hosszú ideje a kérdésben magyar onkológus, endokrinológus, nőgyógyász és immunológus? 3./ A környezeti hatások számbavétele miatt ökológusok és ökotoxikológusok megszólalása lenne kívánatos? Mi az akadálya ennek? 4./ Valóban csak civilszervezetek ügye lenne a hazai növényvédőszer-használat és nem a velük kapcsolatos hivatások képviselőinek is? Mitől alakult ki ez a passzivitás?   Bándi Gyula válasza: „A szeptember 17-i, ’Egy reziliens európai mezőgazdaság felé’ címmel megrendezett konferencia célja az EU folyamatban lévő jogalkotásának megismerése és annak keresése, miként lehet ezt úgy befolyásolni, hogy a kezdeti szigorúbb célok ne merüljenek feledésbe. Ez különösen annak kapcsán lényeges, hogy a magyar EU elnökségnek talán lehet módja az irányokat megfelelően befolyásolni. Nem volt szándék a környezeti vagy egészségügyi hatások akár részleges felmérése sem [?], hiszen az sokkal nagyobb előkészítést igényelne és más formájú, összetételű – esetleg nem is egy alkalmat jelentő – megbeszéléseket. Így nem is lehet arról beszélni [?], hogy a toxikológus, avagy az orvostársadalom képviselői ne jöttek volna el, távol maradtak volna, egyszerűen e ponton az értekezés ezen kérdésekre nem terjedt ki. Az ülés tanulságai alapján ugyanakkor mindenképpen indokolt lehet a problémakör teljesebb áttekintése elemző-feltáró jelleggel. Jelen rendezvényt a civiloldal kezdeményezte, nem arról van ugyanakkor szó, hogy csak őket érdekelné a kérdés, és mások passzívak lennének, hanem a jelen szabályozási folyamatok pillanatnyilag ezt indokolták. A jövő nemzedékek szószólójaként örömmel csatlakoztam a kezdeményezéshez.”   DB megjegyzése: A növényvédőszer-használat csökkentésének környezet-egészségügyi okai vannak. Ezek magyarázata nélkül szerintem a kérdés nem tárgyalható, hiszen a törekvés okai így ismeretlenek maradtak. Nem az a probléma a növényvédő szerekkel, hogy nem irtanak jól gyomot, rovarokat vagy mikroszkopikus gombákat, hanem hogy több képviselőjük a körülöttünk lévő életközösségekre és a bennük élő emberek egészségére is negatív módokon hatnak. A magyar egészségügy a kérdésben már évtizedek óta nem szólal meg, mintha nem rá is tartozna az ügy. A közegészségügy nem a legnépszerűbb tárgy ma a hallgatók körében sem.

2.kép: Bándi Gyula az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának vezetőhelyettese a konferencián (Fotó: db)

A konferencián terv szerint Nobilis Márton lett volna a második előadó, de nem érkezett meg időben. Az Európai Unió képviselőjeként Claire Bury főigazgató-helyettes (DG Sante) szólalt volna meg távkapcsolásban, de elfoglaltságra [?] hivatkozva kollégái lemondták a részvételt. Találgathatunk, hogy vajon ez a magyar elnökségnek szól-e? Nem sokkal a magyar rendezvény után Brüsszelben is rendezett ilyet a PANE, és a DG Sante ott sem jelent meg, vagyis a hallgatás oka inkább az adminisztráció tanácstalansága lehet.

Az európai álláspont változását így Martin Dermine ismertette. Igaz, civilszervezeti szemszögből. A Pesticide Action Network-ról – amit képviselt – tudnunk kell, hogy a növényvédő szerekkel kapcsolatos munkásságuk a világon egyedülállóvá teszi őket. Az európai részlegének aktivitása később kezdődött és hazánkban Simon Gergely munkássága révén lett általánosan ismert.

Az Európai Unió 2009-ben fogalmazta meg irányelveit a növényvédő szerek fenntartható használatáról (SUD – Directive on the Sustainable Use of pesticides). Célja a növényvédő szerektől való függőség fokozatos csökkentése, valamint a polgárok és a biológiai sokféleség jobb védelme. Teljes kudarc követte ezt a programot, mivel soha nem ültették át megfelelően a nemzeti jogszabályokba (Európai Bizottság, Európai Számvevőszék és Európai Parlament). Nem indult kötelezettségszegési eljárás sem. 2020-ban indult a szántóföldtől az asztalig program (Farm to Fork). 2030-ig a céljai a peszticidek használatának/kockázatainak 50%-os csökkentése; 50% csökkentés a legmérgezőbb anyagok használatában (~50 anyag); integrált védekezési programok (IPM) kötelezővé tétele; 20%-os csökkenés a műtrágyák használatában; 25% legyen a biogazdálkodás részaránya. 2022-ben hozták nyilvánosságra a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló rendelettervezetet (SUR – Regulation on the Sustainable Use of Pesticides). Következménye intenzív lobbizás lett a javaslat ellen az agráripar részéről. Az orosz támadás Ukrajnában dezinformációs kampánnyal járt a hozamcsökkentésről. 2023. őszén az Európai Parlament elutasította a SUR-t, amit 2024. februárjában Ursula von der Leyen elnök visszavont.

3.kép: Martin Dermine Pesticide Action Network Europe igazgatója a konferencián (Fotó: db)

Dermine (3. kép) szerint a gazdálkodóknak is biológiai sokféleségre, egészséges talajra, beporzókra van szükségük a gyümölcs előállításához, és egészségesebb élelmiszerekre. Lépéseket kell tennünk a növényvédő szerektől való függőség csökkentéséért. Az EU-ban egyre kevesebb növényvédő hatóanyagot engedélyeznek, mert a régieket fokozatosan kivonják a piacról. Mérgezőek, de vannak hormonmoduláns anyagok, amelyek károsak a szaporodásra. A gazdálkodóknak egyre kevesebb különféle anyagot kellene használniuk. Tudományos alapokon nyugszik az, amit a PAN javasol, és ahhoz vezet, hogy a polgárok jobban tudatában legyenek annak, hogy a növényvédő szerek károsítják az egészségüket.

Nagy István, később Jakab István (Magosz) és Győrffy Balázs (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) tiltakozása után (a Záhony alatti koporsós-beszéd (4. kép) mesterkéltsége egészen egyedülálló volt), amihez az ukrán (az európai gyorsriasztási rendszer – RASFF – nem támasztotta alá kellőképpen a sommás magyar előítéletet; 3. ábra) gabona elutasítása társult. Ukrajna egy hektárra eső növényvédőszer-felhasználása alacsonyabb, mint Magyarországé (1. ábra).

3.ábra: Az utóbbi öt év élelmiszer-biztonsági statisztikája a RASFF szerint

Mit is mutat a 3. ábra, amely az Európai Unió élelmiszer-biztonságát (importpiacát) folyamatosan vizsgálja? Nos, a 2022-es orosz támadás előtt az ukrajnai élelmiszer-biztonság hasonlóan jó volt, mint a magyar. A hollandiai statisztikát nem a magas hazai felhasználás befolyásolja előnytelenül, hanem a rendkívül sok beszállító, akik alapanyagait Hollandia kellő ellenőrzés nélkül használja fel. Különösen vonatkozik ez a tengerből származó élelmiszerekre. A veszélyes minősítésű élelmiszer-portfólió Hollandia esetében a legrosszabb. Ez az orosz invázió után sem változott. A növényvédőszer-maradékos élelmiszerek aránya csekély jelenleg a többi kifogásoláshoz képest. Az felismerhető, hogy a gabonatételek importjának orosz akadályozása miatti túlzó raktárkezelések (főként chlorpyrifos) rendkívül sokat rontott az ukrán statisztikán és a kifogásolt tételek száma ott ugrásszerűen megnőtt.

4.kép: Jakab István koporsós beszéde Záhony alatt 2023. szeptemberében

Nobilis Márton (címkép) időközben borostásan, de töretlen jókedvvel (mintha csak másnapi vadászat előtti ráhangoló bográcsozásra érkezett volna) megjelent a konferencia helyszínén, ingének gallérja meggyűrődött, amire senki sem figyelmeztette, pedig vele volt kollégája is Veres Zoltán politikai tanácsadó. Este homokot lapátoltam – mondta és gondolom ezért sem sikerül érdemben felkészülnie az előadására, mert egyetlen valóságos és naprakész érv sem hangzott el tőle. A házigazda felkészültebb volt a kérdésben, mint a szakállamtitkár.

Az Európai Unióban 2012-2020 között az átlagos növényvédő szer használat 2,2 kiló/ha volt. Ez nálunk 1,65 kg/ha – mondta, és ezzel ki is merült minden tárgyi tudása. Most ugye 2024-et írunk? Nobilis szerint fűnyíró elvet (ezt Nagy Istvántól már hallottuk két éve) szeretett volna az unió alkalmazni. „Akkor is szóltunk, hogy azért ez nem teljesen igazságos, hiszen nekünk a magyar gazdákat meg kell védenünk (sic!).” A legveszélyesebb szerek kizárólag növényorvosi receptre (sic!) használhatók. Mi [Fidesz-KDNP] elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a kis kockázatú szereket használjunk. Nem tudjuk azt garantálni, hogy egyik percről a másikra lecsökkentjük felére a növényvédő szerek használatát. 2027-re mi [?] is jelentősen fogjuk csökkenteni a növényvédő szerek használatát. Ez nem erőszakos csökkentés lesz, hanem folyamatos gazdák általi [?] igény – hallottam kissé hüledezve. Mennyiséget csökkentenek vagy természetes alapú szereket használnak majd. „Mi elkötelezettek (sic!) vagyunk az integrált növényvédelem [ez ugye elv, és nem működő gyakorlat] mellett, elkötelezettek vagyunk amellett, hogy csökkenteni kell a növényvédő szerek használatát, csak ezt igazságosan (sic!) kell megtenni.”

A vegetáriánus szendvicsebéd (találgathattuk néha, hogy mi micsoda) előtt elhangzó beszédek tehát politikai és civilszervezeti hozzáállást tükröztek, szakmait sajnos nem. Székács András professzor előadása mutatott rá ebéd után tényszerűen a terület forró pontjaira. Kár, hogy ekkorra már az élelmiszer-biztonságért felelős államtitkár nem volt jelen. Később jött és hamarabb ment el, mint a minisztériumiak általában. Feltűnt nekem az, hogy válaszait hol családapaként, hol politikusként jegyezte; szakemberként viszont egyszer sem. Szünetben megszólítottam, hogy adna-e villáminterjút, de a helyszínen nem állt kötélnek, mert nagyon sietett valahová. Jellemzően politikai tanácsadóját kérte, hogy adjon névjegyet. Viszont igent mondott arra, hogy küldjem el a kérdéseim. Megtörtént, de válasz nem érkezett, az sem, hogy nem ad interjút. Akár főnöke Nagy István.

Elmaradt villáminterjú Nagy Istvánnal.   Darvas Béla kérdései: 1./ Hazánk miként áll hozzá az Európai Unió tervezett növényvédőszer-csökkentési programjához? 2./ A hazánkban használt készítmények megítélésében mennyire vesznek részt magyar környezet-analitikusok, (öko)toxikológusok, orvosok és ökológusok? 3./ Miért nem működik 2019 óta nálunk a Növényvédelmi Bizottság a Greenpeace képviselőjének (Simon Gergely) kilépése után? Mely államtitkárság feladata lenne ennek működtetése? 4./ Mi a minisztérium állásfoglalása az Agro-Chemie Kft. vállalatnak az Európai Unióban engedéllyel nem rendelkező növényvédőszer-exportjáról?   Nagy István semmilyen választ nem küldött a kérdéseimre. Én szerintem ez is komolyan vehető válasz a kérdésekben és körülbelül erre a csöndre is számítottam, hiszen helytálló.

5.kép: Az egykori négyes 2022-ben (Fotó: Pelsőczy Csaba, AM)

Elmaradt villáminterjú Nobilis Mártonnal.   Darvas Béla kérdései: 1./ Mi változik 2027-re, ami lehetőséget teremt a hazai növényvédőszer-felhasználás csökkentésére? 2./ Miért a gazdák belátóképességétől várja a növényvédőszer-felhasználás csökkentését? 3./ Az ön államtitkárságához tartozik a Növényvédelmi Bizottság, amely 2019 óta nem működik? 4./ Mennyiben szaktanácsolja a hazai készítményengedélyezést a hazai egészségügy, amely növényvédő szer ügyekben hosszú ideje nem szólal meg?   Nobilis Márton helyszíni ígérete ellenére főnöke Nagy István stílusában járt el, ami azért is különös, mert a helyszínen is elzárkózhatott volna, de talán szégyenlősen nem tette. Azt gondolom, hogy sokat ezzel az interjúval személyesen nem veszítettem. Tényként kezelem viszont, hogy neki vagy utódjának ezekre a kérdésekre egyszer válaszolnia kell.

Mindez szerintem élelmiszer- és környezetbiztonsági szempontokból minősíti az Agrárminisztérium jelenlegi, politikailag kissé túlfűtött, szerintem szakmailag megkérdőjelezhető vezetőit, és kétségessé teszi Orbán Viktor azon ígéretét, hogy emberei a jövőben beleállnak a szakpolitikai vitákba. Nos, ez esetben biztosan nem ez történt, hiszen embere jobbára csak a saját formális tartalmú előadásán vett részt (vagy tehát mindent tud, vagy nem kell neki mindent tudnia), majd gyorsan távozott és utólag sem válaszolt a nagyon egyszerű és egyenes kérdéseimre. Úgy érzem nem nekem kínos ez (interjúban személyes érzéseknek nincs is helye), hanem Nagy István adminisztrációjának. A részvevő nemzetközi civilszervezetek Nobilis úr performance-a alapján bizonyára érzékelték a magyar kormányzati szándéktalanságot.

(folytatása következik)

Darvas Béla