Tudománykövető

Fudan Hungary – utórezgések (közbevetett villáminterjú Ángyán Józseffel) No4 – Szappan-operita No17

(Tudománykövető No57)

Előszó: Az olvasó egy négyrészes cikksorozat befejező részét olvassa most, amelynek mindegyikéhez egy-egy írásbeli villáminterjú csatlakozik. Részei hetente szombatonként jelentek meg. A megszólalók sorrendben: Karácsony Gergely, Baranyi Krisztina és Pálinkás József voltak. Palkovics László számára továbbra is szabad a pálya, az előző részek villáminterjúi szerint. A négy cikk linkjét mindenesetre megküldöm neki, személyesen válaszol majd, ha akar. Beosztottjainak írását, köszönettel nem fogadom el.

*

Ebben a részben arra keresem a választ, hogy a hazai egyetemi rendszerbe miként illeszkedhet a Fudan Hungary? Úgy tűnik nekem, hogy sanghaji emberünk – Matolcsy György (MNB) és Lánczi András (BCE) vezetésével – ezt az egyetemet valamiféle integráló egyetemként (vezető kekvaként, ahogy Kenesei István csúfolná) képzelte el Budapesten. A Fudan University turisztika szakán végzett Horváth Levente tehát helyzetbe került; rákötötték a gőzt. De a megálmodott egyetemi modell szerintem is alapjaiban téves. Ezért szólítottam meg Ángyán Józsefet, aki szakmai életét megbecsült egyetemi oktatóként élte le a Szent István Egyetemen (ma a MATE része), és hosszú ideig a Fidesz országgyűlési képviselője, majd az agrártárca parlamenti államtitkára volt (hozzá tartozott az agrárkutatás és -oktatás), s aki anélkül, hogy egyetlen pártnak is tagja lett volna, máig minden pártban meg tudta őrizni – a pártkatonák kivételével – a népszerűségét. Igaz, súlyos árat fizetett ezért, hiszen szakmai munkássága alatt felépített egyetemi intézetét Gyuricza Csaba (ma a MATE rektora) lerombolta. Az Ángyán József vezetésével alapított környezetgazdálkodási agrármérnök szakot eltörölte az a párt, amelyet Ángyán a vidéken kivívott megbecsülésével választási győzelemhez segítette, amelynek égisze alatt a vidéki közösségeket, a gazdatársadalmat és a mezőgazdaságot legjobb tudása szerint szolgálni igyekezett. Szerintem máig nincs méltó utódja az agrártárcánál, ahogy Fazekas Sándor egy személyes beszélgetésben ezt nekem maga is elárulta, mikor szakértőjeként kért fel. Kapcsolatunk Fazekassal – bár évekig tartott – mégis eredménytelen maradt, mert ez a tárca egyáltalán nem kívánt szembesülni a mezőgazdasági kutatás jelenével és problémáival. Szakmailag szerintem ez a minisztérium máig az operett műfajában jeleskedik a mezőgazdaság irányításának területén, amelynek kekvája (értsd közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány) mára a multimilliárdos bankár és futballmenedzser Csányi Sándor irányítása alá került.

„A Fudan Egyetem kampuszán természettudományi [2021-ben a Fudan kémiában a 23., biológiai tudományokban 64. a QSWUR rangsorában – máshol műszaki szakot olvastam, mi vajon a biztos állítás?], orvostudományi és gazdaságtudományi szakok lesznek elérhetőek, a magyar diákok számára is nyitott lesz” – mondta Fürjes Balázs (mára ezt az ügyet elvették tőle; itt kiszolgált), és azt is hozzátette, hogy az egyetem ideérkezésének megszervezése, a kínaiakkal való megállapodás Palkovics László megkülönböztetett felelősségében (lásd keretes írás a Magyar Közlöny-ből) valósul meg. Ő lesz a budapesti Diákváros megvalósításáért, valamint a Fudan Hungary (beindulása esetén ebben a nemzetközi kekvában Baranyi Krisztina értesülése szerint nem lesz magyar többség) részvételével alapítandó magyarországi – a neve szerint sem magyar – felsőoktatási intézmény működési környezete kialakításáért felelős kormánybiztos. Bocsánat a kacskaringós megfogalmazásért, de ez nem az én szellemi termékem. Azóta tudjuk, hogy egy év tandíja 2,5-3 millió forint lesz (a Stádium 28 kör szakértői szerint ez a BSc-képzés díja; az MSc-képzésen 3,7-4,4 millió Ft/év; az egyetem éves működési költségvetés-hiányát most évi ~30 milliárd forintra becsülik) majd ezen az egyetemen. A Fudan Hungary létrehozását átgondolatlannak tartó mértékadó közgazdászok (pl. Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Győrffy Dóra, Petschnig Mária Zita, Kornai János, Békesi László stb.) viszont – Lánczi András politológussal ellentétben – arra hívják fel a figyelmet, hogy a lehetségesen hozzánk betelepülő kínai egyetem költségvetési hiánya az ITM számításai szerint 20 milliárdról 2027 után évi 15,5 milliárd forintban stabilizálódik. Ki fogja ezt folyamatosan fedezni? A magyar adófizetők vagy adókedvezményért a kekvákat támogató baráti vállalkozások? Palkovics fölé Orbán Viktor Stumpf István felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztost ültette. Kormánybiztos tehát kormánybiztos hátán, vagyis biztos, ami kormánybiztos.

A Fudan Hungary létrejöttét nyíltan kritizálják tehát az MTA köztestületi tagjainak fórumaként működő Stádium 28 kör mellett hazánk vezető közgazdászai is. A kínai szerződések titkossága is lassan mindenkinek szemet szúr, és a tények gyakorlott elhallgatása is egyre nyilvánvalóbb a híreket követők számára. Mára újra megtanulhattunk a sorok között olvasni. Visszajött a régen volt gyakorlatunk. Illetve erről a cinikus színjátékról a szónokok egyszerűen lerántották a leplet a Kossuth téri tüntetéseken. A Fudan-ellenes megmozdulást (címkép a kapcsolatos mozgósításról – részlet) a nagyszerű Fidesz-KDNP kormánynak köszönhetjük – mondta a nemzet vadásza, mellékesen miniszterelnök-helyettese az ítélethozatalra felkent kívülállót játszva, és így mintegy önmagát lakkozva.

Agrártudományi szak biztosan nem lesz, mert a Fudan University abban nem utazik. „A sanghaji egyetem hazai megjelenését a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezte” – olvasom a Magyar Nemzet-ben. Echte bankügy lenne a hazai egyetemi oktatás színvonalának kérdése? Egy a Fudan University-n végzett turisztikai menedzser (Horváth Levente MSc), akiből Pécsen (Bódis államtitkár úr is onnan érkezett) vált geopolitikus-jelölt (gyönge nemzetközi teljesítménnyel) elindíthat-e súlyos politikai pártfogók nélkül efféle hitelfelvétellel járó lavinát? Úgy látom egyébként, hogy a Linked in szerint PhD-képesítése van, de a magyar nyilvántartás szerint az abszolutóriumot 2021. augusztusára tervezi, és a disszertáció védése csak ezt követő lehet, vagyis most még PhD-hallgató. Most akkor a Karácsony Gergelyen eddig lovagló urak (pl. Lánczi András kandidátus – belőle például miért nem lett az MTA doktora, miért maradt örökös jelölt?) és hölgyek most majd rajta próbálgatják a pennájukat, ugye? Egyébként nekik van vajon PhD-jük? Ne akarjuk ezt most megfejteni, hiszen a Semlyén-rejtély megoldása sem megy nekünk. Eltettük azt a hosszú téli napokra. Hogyan élhet túl olyan párt, aminek létezése a választók számán keresztül nem mérhető? Mi az, amiért a KDNP hasznos a Fidesznek? Ez a már régen archivált csoport lenne a Fidesz számára a konzervatív kereszténység donora? Nála jelentkezik a fantomfájdalom.

Magyar Közlöny, 2021. évi 64. szám 2499 IX. Határozatok Tára – „A Kormány 1181/2021. (IV. 16.) Korm. határozata a Déli Városkapu Fejlesztési Program, a Budapest Diákváros és a Fudan Hungary Egyetem megvalósításával összefüggő feladatokról. 1. A Kormány megerősíti korábbi döntését, hogy a Déli Városkapu Fejlesztési Program részeként létrejöjjön a Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark, az új Csepeli Közpark és a Dunai Evezős Központ, azzal, hogy ezen programelemek előkészítését és tervezését a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sporteseményekért felelős kormánybiztos irányítja. – 2. A Kormány a) fenntartja szándékát a Budapest Diákváros megvalósítására, b) egyetért azzal, hogy a Budapest Diákváros mellett a Fudan Hungary Egyetem budapesti oktatási-kutatási és adminisztratív infrastruktúrája (a továbbiakban: Fudan Hungary Egyetem) is létrejöjjön, c) úgy dönt, hogy a Budapest Diákváros, valamint a Fudan Hungary Egyetem megvalósítását Prof. Dr. Palkovics László kormánybiztosként irányítja. – 3. A Kormány felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy gondoskodjon a Budapest Diákváros, valamint a Fudan Hungary Egyetem megvalósításához szükséges fejlesztési területek Déli Városkapu Fejlesztési Program területétől történő lehatárolásáról. Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter – Határidő: 2021. április 30. – Orbán Viktor s. k.”

Nézzük a MATE (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Gödöllő) példáját, aminek rektora (Gyuricza Csaba), a kuratóriumvezető Csányi Sándor földbirtokossal együtt gyors feljutást ígért a száz legjobb agráregyetem közé. Most az egyik előd, a Szent István Egyetem a 251-300 helyen jegyzett, míg a hozzá csatlakozók az első 500-ban sincsenek. Az előző részben bemutatott, egyetemeket értékelő, rangsoroló nemzetközi rendszerek minősítési kritériumainak ismeretében szerintem kevés esély mutatkozik a vállalás betartására. Az eddig megnevezett vezetők nem a kutatói és oktatói minőség biztosítékai, sőt inkább látszanak a Fidesz-KDNP pártkatonáinak. Miként néz is ki az agráregyetemek 2021-es listája (lásd keretes írásunk), ahol jelenleg a Debreceni Egyetem agrárképzése is veri a gödöllőit?

Agráregyetemi toplista a QSWUR szerint (2021)   Első öt: Wageningen University & Research (Wageningen, Hollandia); University of California (Davis, Egyesült Államok); Swedish University of Agricultural Sciences (Uppsala, Svédország); AgroParisTech (Párizs, Franciaország); Cornell University (Ithaca, Egyesült Államok). […] Az első százban találunk volt szocialista országot: 70. Warsaw University of Life Science, SGGW (Varsó, Lengyelország). […] A V4 országok és Románia: 101-150: Czech University of Life Sciences (Prága, Csehország); 201-250: Debreceni Egyetem (Debrecen); 251-300: Mendel University in Brno (Brno, Csehország); Palacký University Olomouc (Olomuc, Csehország); Poznań University of Life Sciences (Poznań, Lengyelország); Szent István Egyetem (Gödöllő); University of Agricultural Sciences & Veterinary Medicine (Kolozsvár, Románia); University of South Bohemia (České Budějovice, Csehország).

A varsói egyetem (Szkoła Główna Gospodarstwa Wiejskiego) gyors lepipálása lenne a kitűzött cél? Ugye, az nem lehetséges, hogy a magabiztosan nyilatkozó hazai politikusok nem is ismerik a rangsorolás követelményrendszerét? Ugyanis annak mentén akad teendő az előrébb lépéshez. Megkérdeznek esetleg ehhez kínai tudományszervezőket? A China Agricultural University (Peking) a hetedik helyen áll, miközben Kína élelmiszerei az Európai Unió importpiacán folyamatosan bukdácsolnak. Mondhatni a pocsék áruk fórumát vezetik. Egy évtizede voltam ott, és vezetői arról beszéltek nekünk, hogy a biogazdálkodás milyen népszerűvé vált a gazdag kínaiak körében, így az igény – dacára a biotermékek nagyon magas fogyasztói árainak – jelenleg ki sem elégíthető. A méregdrága bioélelmiszerek és a garancia nélküli termékek között még egy déli, nem elszennyezett sziget (Hainan) termékei is minőségi felárasak. A Fidesz-KDNP talán ezt is megfontolhatja, ha a Kínával való öribariság elmélyítésére gondolna. Bár nálunk éppen most szüntették meg a környezetgazdálkodási agrármérnöki, majd az ökológiai mezőgazdálkodási egyetemi szakokat is, az EU terveivel ellentétben, mely utóbbiakat illetően Nagy István miniszter – aki hazánk környezeti ügyiért is egyidejűleg felelős – élénken tiltakozott. Kovács Zoltán jótékonysági vadász is csatlakozott hozzá. A European Greens képviselőitől választ is kaptak a soraikra; mondjuk aligha diadalittasan lobogtatja azt majd a kissé kábultan, a nagypolitikában kaput tévesztő kormányzati környezetvédelem vezetője.

A MATE vezetése (131. kép) a QSWUR listáján lényegét tekintve bizonyára elmélázik majd pl. ezen a ponton: „Ahhoz, hogy az intézmények jogosultak legyenek a felvételre, egyetemi és posztgraduális szinten is tanítaniuk, és öt átfogó kari területből legalább kettőn működniük kell…”. Nyilván több kar, magasabb helyezés. Talán ezért kerülhetett az élettudomány a névbe. Ma még ez tartalmában elég talányos. A rangsorkészítők azonban bizonyára érdemben vizsgálják majd a szakmai tartalmat, és hát a csatlakozó intézetekben az élettudományi területen komoly színvonal egyáltalán nem volt eddig jellemző. Ezt hoznák esetleg az ex-NAIK (Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ) munkatársai és az ATK (Agrártudományi Kutatóközpont – az MTA hajdani kutatóhálózatából esetleg elragadva) ide bedöntött intézetei? Az itt dolgozók viszont többségükben nem oktattak eddig, és mint tudjuk, ez a két hivatás eléggé más személyiségi igényeket támaszt. A kutatói teljesítmény minősítésének a nemzetköziség eddig is kiemelt szempontja volt, de ez a MATE-re hogyan lesz majd jellemző? Minőségi és kiterjedt angol nyelvű oktatásról én nem tudok. Jelentős oktatócserére kell számítani, amiben az angol anyanyelvűeket kedvezményezhetik majd?

131.kép: 2021-ben MATE születik (Fotó: Kovács Tamás/MTI)

A MATE a THEWUR listáján a nemzetközi kutatói teljesítmény és a nemzetköziség területén viszont biztosan betlizik majd, ki kell tehát építenie az oktatástól független kutatási kapacitását, ami Q1-Q2 szaklapokban bizonyít. Hogyan lesz a volt SzIE-ből és a nála is szerényebb partnereiből kutatóegyetem? A MATE azonban az ARWU listáján a legesélytelenebb. A tudományos elit (Hová is kellenek az ilyen kiemelt képzésű agrármérnökök hazánkban?) lassan épül ki, és nem pár év alatt, főleg nem politikusi álomlátásra jön létre. Aligha dolgozik mostanában Nobel-díjas Gödöllőn. Persze tessék nyugodtan Palkovics gépészen keresztül meglepni engem, mint a L’ecsó című filmben Anton Ego kérte a séftől. Honnan venne magának a MATE legalább kölcsön Nobel-díjasokat? Honnan jönnek majd a Nature és Science lapokban rendszeresen publikáló munkatársak? Ez ugyanis nem építészeti kérdés, épüljön bár akármilyen csili-vili sportlétesítmény Gödöllőn, ami Gyuricza szerint vonzza majd a tehetséges vidéki fiatalságot. Ugye mindjárt betalált a tutiba, bár a fociszeretet hőfokát a rangsorolók aligha honorálják majd, de a játékoskedvű istencsászár esetleg. Mondjuk kevés futsal-játékosból – ami persze nem kizáró tényező – lett még eddig Nobel-díjas, még ha Magyarországon akár külgazdasági és külügyminiszter is könnyen válhat belőlük. Honnan érkeznek a nemzetközi szinten kiemelten idézett munkatársak? Gyuricza meg sem közelíti az értékteremtő minőséget; szerintem ő is – ezer bocsánat – csak újrahasznosított politikai termék. Mit tehet tehát? A kuratóriumi emeritus-ok között Bedő és Horn mai értékteremtők talán? Aligha. És akkor a célba magát bemosolygó aranykalászos méhészről és a nagy politikai visszakapaszkodóról (Lázár János: „Orbán Viktor örök”) még egy szót sem szóltam. Esetleg Csányi bankár összevásárol majd egy kutatócsapatot, mint a mai európainak becézett labdarúgásban látjuk? Mi baja akkor viszont a Fidesz-KDNP-nek a migránsokkal? A Fradikámra ráismer még magyar ember?

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSzT) is kiadott sajtónyilatkozatot, amely szerint a Fudan Hungary veszélyezteti a többi magyar egyetem nemzetközi versenyképességét. A fogadtatás tehát a szakmai érdekvédelmi szervezetnél sem támogató. A Fudan-ellenes tüntetés egyik transzparense szerint korábban Orbán Viktor is azon a véleményen volt (132. kép) – ha számára a kimondott szónak van még egyáltalán bármilyen értéke –, hogy Egy nemzetet kétféleképpen lehet leigázni, karddal és adóssággal. Természetesen ez is csak egy istencsászárunk által elorzott, ezért számára is könnyen felejthető gondolat. Az eredeti nyelven ez, kissé veretesebben így hangzik: „There are two ways to conquer and enslave a nation. One is by the sword. The other is by debt.” (John Adams, 1826).

132.kép: Felvonulók a 2021. június 5-ei Fudan Hungary elleni tüntetésen (Fotó: Huszti István/Telex)

Pálinkás József facebook oldala, 2021. április 6.   „Orbán Viktor kormánya minden magyar embertől elvesz 130 ezer forintot, és Kínába juttatja. A magyar kormány már felajánlott egy 800 milliós telket a sanghaji Fudan Egyetem budapesti kampuszának színhelyéül. Most 540 milliárd forint hitelt vesz fel, hogy kínai vállalat, kínai munkásokkal, kínai tervek alapján, kínai anyagokat felhasználva – Kína érdekeinek megfelelően – megépítse az 520 ezer négyzetméteresre tervezett egyetemet. Magyarországnak nyilvánvalóan semmi szüksége egy ekkora méretű kínai egyetemre, hiszen ez a BME kampuszának közel kétszerese lenne. A gazdasági szakemberek döntő többsége által értelmetlen, soha meg nem térülő beruházásnak tartott Budapest – Belgrád vasútvonalat 750 milliárd forintos Kínai hitelből építik jelentős részben kínaiak. Magyarország tehát felvesz közel 1300 milliárd forint kölcsönt Kínától, hogy megépítsenek két létesítményt, amire Magyarországnak semmi szüksége. Magyarázat nincs, csak kérdések. Kinek az érdeke, hogy Magyarországról ezermilliárdok vándoroljanak Kínába? Vajon a fenti csillagászati összegből mennyi kerül magyar személyek kínai bankszámlájára? Vajon erre is felhatalmazást adnak a választók?”

Miért van szükség hazánkban természettudományi, orvostudományi és gazdaságtudományi szakokat kínai egyetemi hálózatban oktatni? Nem lenne elég jó a hazai oktatás? Biológusok, kémikusok, fizikusok, orvosok stb. miért helyezkednek olyan könnyen el Nyugat-Európában? Világos, hogy az ilyen-olyan statisztikák szerint nem szerepelnek a hazai egyetemeink a toplisták élén (nem elég nemzetköziek ehhez, ha röviden kellene fogalmaznom), de vajon az egymástól is eltérő listák reprezentálják az oktatás (!) valóságos színvonalát? Én egy percig sem gondolom ezt.

Róna Péter professzor (133. kép; Klubrádió, 2021. április 18, 13:10)   „…az afrikai, de európai vagy akár dél-amerikai országoknak nyújtott kínai hitelek közös jellemzője, hogy: (a) rendszerint olyan célra nyújtják, amit a beruházás saját tevékenységének eredményéből nem tudnak visszafizetni; (b) a szerződéseknek rendre van egy titkos záradéka, amely azt tartalmazza, hogy amennyiben a hitelezett ország nem tudja visszafizetni a hitelt, akkor jelentős nemzeti vagyon kerül át kínai tulajdonba. […] Utánanéztem, a nemzetközi sajtóból néhány példa: (i) Sri Lanka a legfontosabb kikötőjét kénytelen bérbe adni Kínának, amit Kína hadikikötőként használ; (ii) Görögországban a legfontosabb kikötő került többségi kínai tulajdonba (Pireusz kikötője lesz a kínai sárkány feje); (iii) Venezuelában a teljes olajkitermelésre tette rá Kína a pecsétjét; (iv) Észak-Macedóniában [Montenegróban?] kínai hitelből épített autópályára felvett kínai hitelt az EU-val akarja visszafizettetni. Ez nem sikerült, így jelentős földterületek kerülnek Kína tulajdonába. A szakirodalom ezt rabló hitelnek nevezi. A magyar és a kínai kormány között létrejött (Belgrád – Budapest-vasút), és létrehozandó Fudan Hungary hitelszerződéseknek nemcsak a záradéka, de a teljes szerződés titkos … sőt, az is titkos, hogy miért titkos. […] Schanda Tamás a Fudan Hungary intézményét egészen az örökkévalóságba röpíti. „Az egyetem Kínán kívül a világon először Magyarországon létesít önálló campust… […] A Fudan Egyetem ide fogja vonzani Európa tehetséges fiataljait, együttműködést tesz lehetővé és a két ország közötti gazdasági kapcsolatok további kiépülését is segíti…” Palkovics helyetteseként persze mi mást mondhatna a KDNP 33 éves politológus/közgazdász alelnöke. Mondjuk, ilyen kilenc is van a koalíciós pártban, amely lassan gondolkodásában és üzeneteiben a Fidesz fölé kerekedik. Használatban vannak. Tényleg kell a KDNP-nek tízezernél több ateista kínai? Csak a muszlimok annyira nemkívánatosak? Vagy ez nem is vallási kérdés, és még csak nem is migránsügyi? De mi is voltaképpen? Csak nem oktatásügyi?

133.kép: Róna Péter (Fotó: Magyar Nemzet)

Gyuricza Csaba a NAIK hálózatát Nagy István miniszter közreműködésével a MATE nevű, alapítványi igazgatású agráregyetembe vitte be. Kritikusok szerint a tárca kutatóhálózatát közösen megsemmisítették. Nagy István is – láss csodát – ide, a MATE alapítványába mentette át magát kuratóriumi tagnak, bár csak az tudható róla, hogy hivatásos vadász, aranykalászos méhészgazda, és mellette egy melléktárgy címzetes oktatója. Végül is a kuratóriumot már a nemzet gépésze intézte, és ehhez Lázár János úrvadásztársa is segítségére lehetett. A bankár is nagy vadász, és Gyuricza is követte a társaságba. Hovatovább a MATE kuratóriumában megjelent csodák csodájára Bedő Zoltán is. Ovidius után: Omnia mutantur, nihil interit. Csak nem azt jelenti ez, hogy a martonvásári nemesítők is a MATE felé tartanak? Ezt suttogják ugyanis a határban. No meg azt is, hogy az Állatorvosi Kutatóintézet az Állatorvosi Egyetem felé tart, ahogyan már régóta lebegteti. A Talajtani Kutatóintézetről pedig az a hír járja, hogy Németh Tamás (hajdani igazgató) nem szeretné a MATE-ban végezni. Azért ezeknek a meccseknek még egyike sincs lejátszva. A volt MTA kutatóhálózat bomlásának elkezdése szerintem lavinát indíthat el. A tét tehát óriási.

A MATE új vezetése mindeközben – ha bárkinek is kételye volt még a vezetési alkalmasságáról – közbeszerzési pályázatot hirdetett saját hosszútávú stratégiai tervének kidolgozására. Észbontó – írta egy hajdani iskolatársam. Ez maga a megboldogult öregbaka-koromban játszott fogjuk meg és vigyétek játék. „Nyílt közbeszerzésen keres vállalkozót a hosszú távú stratégiai terve kidolgozására a februártól alapítványi formában működő Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.” A pályázati felhívás olvasásakor mindenkiben jogosan felmerülhet a kérdés, hogy amennyiben a MATE vezetésének nincs saját – ez vajon miként lehetséges, hiszen az az alkalmasság kérdését veti fel – ötlete a hosszútávú stratégiai tervének kidolgozására, honnan vette Palkovics gépész (ITM), hogy ebben a formában a működés a korábbinál eredményesebb lehet majd? Hogyan választották ki a rektort (Gyuricza Csabát, aki fölöttébb magabiztosan nyilatkozott a konkrét munkáig, ahhoz viszont már nincs kanala), és a kuratórium tagjait (ők Csányi Sándor, Lázár János, Nagy István, Horn Péter, Bedő Zoltán), ha a választottak érdemi munkájuk végrehajtására nem képesek? Elégséges a vezetéshez az odaadó szolgálatkészség (131. kép)? Mitől válnak viszont ugyanezek a személyek bírálatra alkalmasakká? Csak restek lennének, vagy ellenkezőleg túlteljesítők? Tényleg havi egymillió forint fölötti honoráriumért már csak ki kell adni a munkát pályázatban? Kitől vár konkrétan segítséget a MATE vezetése, s ugyan miért csak az tehet ajánlatot, „…akinek az elmúlt három, lezárt üzleti évben a nettó árbevétel elérte a 180 millió forintot, és ebből az üzleti és/vagy műszaki megvalósíthatósági tanulmány készítéséből és/vagy ehhez kapcsolódó tanácsadásból származó árbevétele legalább nettó 135 millió forintot tett ki…”? Ugyan honnan származhatnak ilyen konkrét számok, amelyekről ordít a testre szabottság? Esetleg van konkrét jelölt a vonal végén? Ez nagyon megkönnyítené a pályázatot kiíró vezetés dolgát, hiszen így – a mai általános közbeszerzési gyakorlatnak megfelelően – nem is kell az ajánlatok tartalmával foglalkozniuk ahhoz, hogy a legjobban illeszkedőt kiválasszák.

134.kép: Ángyán József 2020-ban (Fotó: Mohos Márton/24.hu)

***

Ángyán József ex-államtitkár véleménye

A Fidesz-KDNP elvileg konzervatív kereszténydemokrata párt, bár az európai pártcsaládja éppen mostanában bírta távozásra. Mitől vált egy idehaza önhitten komcsizó és libernyákozó párt az ateista Kína és az azt vezető KKP-nak hűségnyilatkozatot tett kínai egyetem elkötelezett barátjává?

ÁJ: Autokratikus politikai rendszerekben az állampárt egyenlő annak teljhatalmú vezetőjével, így nálunk is Orbán Viktor hatalmi megfontolású, pragmatikus, személyes érdekei által vezérelt, szilárd értékrendtől nem korlátozott pálfordulásai alapvetően meghatározzák a Fidesz irányváltásokkal tarkított útját. Ezen az úton a keletellenességtől, antikommunizmustól, majd keresztényellenességtől, liberális internacionalizmustól, a konzervatív, keresztény értékek szavakban harcos képviseletén, vagy éppen a fából vaskarika illiberális demokrácia meghirdetésén át a keleti diktatúrákkal való szövetségig, azok európai érdekképviseletéig sokféle és változó politikai termék megfér egymással. Ez láthatóan egyáltalán nem okoz gondot, különösen olyan politikai vezető esetében, aki bizonyítottan hajlamos arra, hogy ne azt mondja, amit gondol, majd ne azt tegye, amit mondott. Az ív megrajzolását lehet akár Orbán Viktor 1989. június 16-án, a Hősök terén, Nagy Imre és mártírtársai újratemetési szertartásán elmondott beszédével kezdeni, folytatható a rendszerváltó Parlamentben 1991-ben elhangzott kereszténygúnyoló kiszólásaival, de egy nagy ugrással a 2007. október 23-án, a Fidesz ünnepi rendezvényén elmondott/felolvasott, témánk szempontjából mérföldkőnek számító beszédét (lásd keretes írásunk) is feltétlenül érdemes felidézni. Az alig 13 évvel ezelőtt harcos retorikával elmondott, sok szempontból tanulságos, alapvetően keletellenes beszéd fényében különösen visszatetsző a mai keletmániája, az akkor ostorozott keleti diktatúrák iránti mostani rajongása. A – mára kiépült rendszere totális kritikájaként is értelmezhető – beszéd után alig két évvel, 2009-ben bekövetkezett pekingi látogatása azonban már a mához vezető, gyökeres fordulatot jelezte. „Magyarország helye a világ térképén egyértelmű, NATO-tagok vagyunk és az Európai Unió tagjai. Ez azt jelenti, hogy mi nyugati zászló alatt hajózunk, de ma keleti szél fúj a világgazdaságban. A vitorláinkat ennek megfelelően kell fordítani.” Akkori – a nyugati bekötöttséget relativizáló, szilárd értékrend nélküli, szélkakas mentalitású – fenti pekingi nyilatkozata már egyértelműen maga és pártja gazdasági érdekek mentén megfogalmazódó – az ország szempontjából szerintem alapvetően hibás, ám a magánvagyonok gyarapítása, a közpénzek eltulajdonítása, a közös kasszák megrablása szempontjából kétségtelenül kitűnő projekteket kínáló – keleti orientációját jelezte. Ez mára – Paksostól, Budapest–Belgrád-vasútvonalastól, letelepedési kötvény-, lélegeztetőgép- és vakcinabizniszestől vagy éppen Fudan Hungary/KKP projektestől – egyértelműen a keleti diktatúrák kegyeiért való versengéssé, kéréseik kiszolgálásává és érdekeik képviseletévé, egyfajta torz, furcsán értelmezett partnerséggé vált. Az ide vezető folyamatot a Direkt 36 elemzései jól bemutatják. Az alapvetően gazdasági megfontolású – keleti hiteleket és kapcsolódó magánvagyon-gyarapító nagy-projekteket remélő, fokozatosan erősödő – keleti orientációt azonban ezen túl véleményem szerint Orbán Viktor személyes, világpolitikai, hatalmi ambíciói és azok nem kellően lelkes nyugat-európai és észak-atlanti fogadtatásából, valamint az európai politikában remélt jelentős szerepének és befolyásának elmaradásából fakadó személyes sértődöttsége is erősíthette, felgyorsíthatta. Oroszország majd Kína ezt a helyzetet gyorsan felismerte, és kitűnően felhasználta. Orbán hiúságára is apellálva, általánosan alkalmazott, tudatos stratégiájukat bevetve elhitették vele, hogy ő náluk – szemben a nyugattal – megbecsült, vörös szőnyeggel és állami ceremóniával, magas szintű találkozókkal fogadott, kiemelt partner. Mindezek következtében Magyarország fokozatosan a keleti diktatórikus világhatalmak és csatlósaik egyfajta hídfőállása, trójai falova lett az Európai Unióban. Az ország sokat hangoztatott összekötő hídszerepe mára egyre inkább odáig torzult, hogy nem a nyugati szövetségi rendszer érdekeit képviseli a kelet felé, hanem a keleti diktatúrák érdekeit képviseli a nyugati szövetségi rendszerben, aminek – akár Orbán 2007-es beszédét is idézhetnénk – gazdasági, kül- és belpolitikai, de nemzetbiztonsági, nemzeti szuverenitási szempontból is katasztrofálisak lehetnek a következményei.

A Fudan Hungary tevékenységét mennyiben érzed magyar ügynek? Üzenet akar ez lenni a hazai oktatók felé? Én Angliában, Norvégiában és Spanyolországban töltöttem el hosszabb időt, de soha nem volt problémám a Debrecenben szerzett képzettségemmel.

ÁJ: Bár a Fudan Hungary projekt – a Budapest–Belgrád-vasútvonal építéséhez hasonlóan – Kína számára fontos, geopolitikai stratégiájába illik, én úgy látom tehát, hogy egyértelműen Kína érdekeit szolgálja, mégis többszörösen súlyos magyar ügynek gondolom. (i) Mindenekelőtt magyar felsőoktatás-politikai ügynek érzem egyrészt azért, mert – a kérdésfelvetésben foglaltakkal egyetértve – a magyar diplomák elfogadottsága a világban igen jónak mondható, és ha a magyar egyetemek további fejlesztésére és működési feltételeik javítására a magyar kormány annyi forrást fordítana, mint e kínai projektre, akkor igen jelentős fejlődés lenne elérhető a felsőoktatásban; másrészt a kínai egyetem Budapestre telepítése versenyhátrányba hozza hazai egyetemeinket; harmadrészt ellehetetleníti, kiszorítja a területéről a kispénzű magyar egyetemistáknak tervezett Diákvárost. (ii) Magyar gazdasági ügynek érzem azért, mert a két beruházás 1.300 milliárd forintos költségét Magyarország – a rendszerszintű korrupciónak is tág teret nyitó – kínai hitelfelvétellel teljes egészében maga, saját költségvetéséből, magyar közpénzekből fedezi, ezzel súlyosan kiszolgáltatva és hosszú távra eladósítva az országot Kína felé; másrészt az egyértelműen kínai egyetem, a Fudan Hungary működtetése évente mai értéken számolva további 15,5-20 milliárd forint magyar költségvetési forrást igényel, röviden szólva mi fizetünk azért a Kínai Kommunista Pártnak, hogy legyen egyik egyetemének filiáléja az EU-ban. (iii) Magyar belpolitikai ügynek gondolom azért, mert ez a projekt a mai magyar miniszterelnök, Orbán Viktor keleti diktatúrák és diktátorok iránti elköteleződésének újabb fontos eleme, egyúttal az utódokra hagyott felperzselt ország koncepciójának is része lehet. (iv) Végül, de messze nem utolsósorban magyar (és persze európai) biztonságpolitikai ügynek is gondolom azért, mert – ismerve Kína világhatalmi expanziós törekvéseit és a terep előkészítésére, a behatolási közeg megpuhítására használt (köztük fedett egyetemi) eszközeit – a projekt nemzetbiztonsági és európai szintű kockázatai egyáltalán nem elhanyagolhatóak, így az az európai és észak-atlanti szövetségi rendszerünket is súlyosan érintő hazaárulás alapos gyanúját is felvetheti.

A MATE frissen választott vezetése nem is próbált megbirkózni az egyetem hosszútávú stratégiai tervével, hanem erre külső vállalkozót keres, ami nyílt beismerése a vezetés érdemi alkalmatlanságának. A mai rektor valamikori diákod, és az őt irányító kuratórium elnöke Csányi Sándor, aki nem agrárszakemberként a nagyüzemi mezőgazdaság iránt elkötelezett nagybirtokos; mindketten igen távol állnak tőled. Maradt mára valami a Fidesz-KDNP 2010-ben meghirdetett vidékfejlesztési elveiből?

ÁJ: A Fidesz-KDNP 2006-os és 2010-es választási programja, de még a kormányra kerülésüket követően ezek alapján kidolgozott, és szinte teljes konszenzussal fogadott Nemzeti Vidékstratégia is a saját hagyományainknak megfelelő, többfunkciós európai agrár- és vidékmodellt hirdette. A valóban nép-párti stratégia és program a minőségi élelmiszer-termelést célozva a családi kis-/középbirtokok és összefogásuk, többcélú és önkéntes szövetkezeteik meghatározó szerepére, valamint a város és vidéke szerves kapcsolatainak helyreállítására épült. Kidolgozását a VM államtitkáraként még magam irányítottam, és bár azt kormányhatározat is megerősítette, ám azóta az Orbán-rezsim megtagadta, a tárca honlapjáról is eltüntették, pedig az aktualizálva, céljait és főirányait tekintve ma is használható lenne. A 2010-es választások megnyerése után az Orbán-kormány az ellenzékben hirdetett programjához képest 180 fokos fordulatot véve, azt elvetve – vagy ami még rosszabb, eredetileg is tán ezt tervezve – a nemzeti tőke erősítése jegyében a tőkés nagybirtokkal, agrároligarchákkal és agráripari óriáscégekkel kötött stratégiai szövetséget. Azzal a kétes eredetű – gyakorta a nemzeti vagyon megrablása, az állami gazdaságok és szövetkezetek vagyonának rabló-privatizációja révén született – tőkés nagybirtokkal, amely az alapvetően önfoglalkoztató családok helyett a bérmunkán és néhány növény iparszerű tömegtermelésén alapuló gazdálkodást folytat. A kormányzat ugyan ezt a pálfordulást követően még egy rövid ideig azt hirdette, hogy eredeti programja változatlanul a cselekvése vezérfonala, ám gyakorlati lépései nemcsak a korábban hirdetett agrár/vidékfejlesztési stratégiája elveivel, törekvéseivel és céljaival, de egyúttal a magyar társadalom és vidék érdekeivel is ellentétesek lettek. E stratégiaváltásnak a vidék természeti környezetére, gazdaságára és társadalmára gyakorolt hatásai katasztrófát sejtetnek, hiszen ez az út a föld pár tucat oligarcha és azok gazdasági társaságai kezébe kerüléséhez, bérmunkán és néhány növény monokultúrás, iparszerű tömegtermelésén alapuló tőkés nagybirtokrendszerhez vezet, a vidék pedig ezek exportvezérelt gazdasági expanziójának alapanyag-termelő hátsó udvarává válik. Az ennek nyomán kibontakozó gazdasági, társadalmi és környezeti katasztrófa az egész társadalom kiszolgáltatottságának végzetes növekedésével fenyeget, és éppen Dél-Amerika példáján látjuk, hogy milyen nehéz ebből a mélységből újra felkapaszkodni. Nos, ha nem is érkeztünk még meg ide, Dél-Amerikába, ahol a szó szoros, fizikai értelmében elüldözött gazdacsaládok földjeit multinacionális tőkés társaságok szerezték meg, ám a változás iránya nálunk is erre mutat, amit jól jelez pl., hogy a gazdaságok száma – a 2020-as agrárcenzus előzetes adatai szerint – az elmúlt 10 évben 1/3-dal, közel 120 ezerrel máris csökkent. Ebbe a folyamatba tökéletesen beleillik az úgynevezett egyetemi modellváltás, amellyel tovább erősíthető a kormányzat agrároligarchákkal kötött stratégiai megállapodása, a vagyonkezelő, irányító kuratóriumokba ültetésükkel megteremthető e partnerségi együttműködés felsőoktatási bázisa, és 25-30 év után végre újra folytatható az iparszerű, tömegtermelő tőkés nagybirtok termelésirányító technológusainak – ökológiai és társadalmi szempontok által nem zavart – régi/új képzése. Ki más irányíthatná jobban ezt a képzési folyamatot, ha nem éppen azok az agrároligarchák és tőkeérdekeltségeik, akik az így előállított technológusokat majd nagybirtokaikon alkalmazzák?

135.kép: Orbán Viktor, Xi Jinping és felesége 2019. április 26-án Pekingben (Fotó: Szecsődi Balázs/MTI)

Részletek Orbán Viktor 2007. október 23-ai felolvasásából   „Mióta a Kelet betette a lábát Magyarországra, a magunkfajta szabadságszerető magyarok mindig ugyanazt akarták; szabadulni sorvasztó öleléséből, és elzavarni hazai helytartóikat […] A keleti politika nem tűri az önállóságot, nem tűri a függetlenséget, és nem tűri a szabadságot. Felszámolja az emberek független életét védő védvonalakat. Vagyontalanná tesz, elszegényít, kiszolgáltatottá vetkőztet, ha kell, megfélemlít. A hatalomtól függő élet láncába fűz […] A nyugati világ számára a történelmi kihívást a keleti új rend gyarapodó erői jelentik, melynek leheletét, jelenlétét, kisugárzását már a bőrünkön érezhetjük […] Hiába a NATO és uniós tagság, ez nem a Nyugat, és nem a XXI. század. Ez a keleti élet, és a múlt század, amit húsz év óta próbálunk magunk mögött hagyni, de újra és újra elér, körülfon és visszahúz bennünket […] Az államalapítás óta Magyarország nyugati ország, amely saját jószántából sohasem akar többé a Kelet része lenni.”

***

A Fudan Hungary elleni tüntetés (2021. június 5)   *A felvonulók plakátjain volt olvasható: „Egy nemzetet kétféleképpen lehet leigázni, karddal vagy adóssággal (Orbán Viktor [valóságos forrás: John Adams]) – Hazaárulás!!” […] „Nem leszünk gyarmat!” […] „Tényleg bérből és fizetésből élők?” […] Товарищи, Конeц! […] *Az előadók bon mot-jai: „Jámbor András: Sok apró tettre lesz szükségünk! […] …még a jelen a folyosó végén lévő közös WC […] Meg fogjuk akadályozni, hogy eltöröljék a Diákváros projektet! Vissza kell szerezni a jövőnket! […] „Bereczki Áron: Az országot eladósító elitegyetem nem a miénk. Sohasem lesz a miénk! […] A Diákváros a miénk!” […] „Gede Márton és Őze Sándor – Lakhatást, demokráciát, jogállamot!” […] „Baranyi Krisztina: Itt mi vagyunk a többség […] A valóságban tehát egy közpénzből létrehozott magánvállalkozást látunk […] …olyan partnerek kellenek, akiknek az átláthatóság, a nyilvánosság előtt a tisztesség látszata sem számít […] Üzenjünk Pekingnek úgy, hogy azt Felcsúton is meghallják!” […] Karácsony Gergely: „…amit akarunk, az a Diákváros, és amit nem akarunk, az az 500 milliárd forintból, a magyar adófizetők pénzén felépített kínai elitegyetem. Ez ilyen egyszerű! […] A Fudan-ügy a Fidesz végső és teljes erkölcsi öngyilkossága! […] A Fudan-ügy leleplezi azt, hogy minden szavuk hazugság! […] A hatalom, aminek nincsen erkölcsi célja Magyarország legnagyobb problémája most […] Nem a miniszterelnöknek van országa, hanem az országnak van miniszterelnöke! […] …a kormány – ami higgyétek el – sokkal gyengébb, mint amilyennek látszik, mert aki erőszakos, az soha nem lehet erős!”

Feltételezem, hogy senki sem vár a négyrészes sorozat után frappáns összegzést tőlem. A Fudan Hungary szerintem politikai végtermék. Átlagos magyar ember gyereke a tervezett kínai egyetemre az öt évre 15-18 milliós képzési díj miatt be nem jut majd. A Fudan Hungary fenntartására viszont közpénzből mégis valamennyien fizetnénk évi 15,5-20 milliárd forintot. Létezik ennél abszurdabb politikai akarat (135. kép)? Nem tudom eldönteni, hogy mindez gazdasági kényszerűség-e? Mennyire vagyunk máris elkötelezettek Kína felé? Szerintem a jelenlegi gazdaságpolitikai csapat (a kedvezményezett vagy ebben reménykedő kisebbség) túlburjánzó, erkölcsileg meghasonlott szétdurranása zajlik előttünk (lásd keretes írásunk a 2021. június 5-ei tüntetésről). A kis gömböc meséjét böngésszük újra – ugye tetszenek még emlékezni? Látom, amit nézek. A Hősök terén, közel a hét vezér szobrához, 1989. június 16-án nem ilyesmire gondoltam. Talán egyre többen – köztük a Fudan University párttitkárasszonya által Matolcsy Györgynél 2017-ben kezdeményezett budapesti projektje ellen 2021 nyarán tiltakozó tízezrek – ugyanígy vannak ezzel. Vissza lehet még 1989 nyarához találni? Kiszűrve persze a már akkor is hamis hangokat. Emlékeznek: Elvtársak, vége! /Товарищи, конец!/ 同志們,一結束了! Feldolgozzák vajon ezt végre a ficsúrok?

Darvas Béla

Megosztás