Gáz van – Jöhet a partvidéki féregtelenítés?

A partvidéki metántermelésért felelőssé tett balti kagyló (Fotó: Wikiwand)
A partvidéki metántermelésért felelőssé tett balti kagyló (Fotó: Wikiwand)

Tudománykövető (No16) – MTI: Hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki az óceánokban élő kagylók és férgek (2017. október 16.): Kagylók és férgek pusztítják a légkört (Index – október 16.); Üvegházhatású gázokat okádnak magukból a kagylók és férgek (Origo – október 16);

Én korábban a tehenekről azt olvastam – kezdte Tóni –, hogy szétkanyerolják a légkört. Egy tehén 300-600 liter metánt is termel egy nap alatt, miközben a táplálékában felvett cellulózt bontja. Sőt, az antibiotikummal kezelt tehenek – a kísérletben tetraciklint használtak – közel a kétszeresét nyomatják, mint kezeletlenek. Az történik – és ez a BBC fantáziáját is felkavarta –, hogy a bendőben élő elképesztően gazdag mikroflórából az antibiotikumok elpusztítják azokat, amelyek a metánképzőket ellensúlyozzák, és így az utóbbiak előnyre tesznek szert. A keletkező metánt aztán nagyrészt (95%) kiböfögik a jószágok, míg kis részük a trágyában marad. Az antibiotikum-használat hatása mérhető a trágyabontó ganajtúró bogarak bélmikroflóráján is, vagyis a táplálékláncokban tovább gyűrűdző hatásról van szó.

Számítások szerint a kérődzők a légköri metán közel ötödrészét bocsátják ki (mások ezt duplájára becsülik), vagyis a szarvasmarhák mellett a bivalyokat, a juhokat, a kecskéket, valamint vadon élő társaikat a bölény-, őz- és szarvasféléket is emlegetik. A fajok szerinti metántermelés mennyiségében különbözhet. Egy juh időegység alatt 12-szer kevesebb metánt bocsát ki egy tehénnél, ami persze arányosnak tűnik a testtömegükkel. Hozzájuk képest a szintén legelésző kenguru a legkevésbé szeles: hatszázszor kevesebb metánt bocsát ki a szarvasmarhánál. Ideje lenne kenguruburgert enni? – nézett fel a színes magazinból Aranka – Az auszik ezt már gyakorolják.

Ez is egy lehetőség volna a szép új jövő felé, mert az emberiség terebélyesedésével a szarvasmarhák létszámnövekedését is tervezzük. 2050-re az állomány közel kétszereződését prognosztizálják. Próbálkoznak a tehenek oltásával is; pokolba a kénköves metánnal. Szarvasmarhák tápcsatornájából közel húsz erősen metántermelő baktériumot mutattak ki eddig. Közülük a Methanobrevibacter ruminantium genomalanalízisét is elvégezték már, és azt tervezik, hogy olyan vakcinát fejlesztenek ki, ami a metánképző baktériumokat féken tartja. A kezdeti kísérletek azonban nem jártak sikerrel.

Próbálkoznak olyan takarmányadalékokkal is, amelyek a metántermelő baktériumok működését csökkentik. Például az erősen nyugtató hatású klorál-hidrátokat (étvágyrontó hatása súlygyarapodás-csökkenéshez vezet) is használtak, amire azonban a baktériumok rezisztens változatai szelektálódtak ki. Különféle kokcidiózis ellen használatos antibiotikumoknak, így a monensin, lasalocid (Bovatec) és salinomycin hatóanyagoknak is ismert ilyen jellegű mellékhatása.

Túl a fosszilis gázkészleteink hasznosításának környezetszennyező hatásán – ami a légköri metántartalom közel harmadáért is felelőssé tehető –, most az élővizek metánkibocsátása felé fordult a figyelem. Korábban is ismert volt, hogy a fotoszintetizáló vízi mikroorganizmusok által létrehozott szerves anyag későbbi bomlása metánfelszabadulással jár. A most felkapott, és összefüggéseiből kiragadott hír azonban valami másról szól. A Balti-tengeri kutatások azt mutatják, hogy a metánkibocsátás 10%-a a partvidéken élő kagylókhoz és gyűrűsférgekhez köthető. Vagyis nem arról van szó, amit a napilapi címekben olvashatunk, hogy a partvidék féktelenül okádja a szalonképtelen metánt, hanem hogy hozzájárulnak a légköri metánkoncentráció kialakulásához. Így persze egy kicsit alább is hagyhat a bimbódzó kíváncsiságunk.

A balti kagyló (Limecola balthica) és a soksertéjű gyűrűsférgek közé tartozó Marenzelleria arctia és idetartozó más fajok nevét emlegetik, amelyek sós vízi körülmények között, a partközelben az üledéki szerves anyagot bontják. A metántermelésük a velük együtt élő szimbionta mikroorganizmusokkal függ össze. Mindez a légköri, természetes eredetű metánkészlet arányát növeli, ami viszont aligha lehet felelős a jelenleg is változó állapotokért, aminek következménye a légkörben az üvegházi gázok gyarapodása, ami a globális felmelegedés oka. A metán előtt azonban a szén-dioxid az, ami az üvegház-hatású gázok közül, mint legfontosabb, az égetéssel járó ipari tevékenységünk következménye.

Hogyan jöttek létre ezek a hatalmas földgázmezők? – kérdezte váratlanul, de érzékelhető távolságtartással Aranka. A földgáz nagyon régen eltemetett szerves anyag hő és nyomás hatására bekövetkező bomlása útján keletkezett. Ha úgy tetszik, fosszilis szervesanyag-maradvány. Vulkánkitörésekkor is találkozhatunk vele, de az általában kigyullad. Amiről most beszéltünk viszont, azok a biológiai úton keletkező gázok. Ismert források a lápok, a mocsarak, a hulladéklerakók és a vízi üledékek. Közös bennük a sok bomlófélben lévő szerves anyag egy helyen. A metánkibocsátáshoz az ipari (főként kőolaj és szén) és mezőgazdasági tevékenységünk jelentősen hozzájárul.

A légköri metán mennyiségváltozásai – aminek emelkedéséről számolnak be a hírek – eredetüket tekintve nem igazán könnyen megfejthetők. 250 év alatt duplázódott a mennyiség, de csúcsértékét 1999-ben mérték, majd stagnálás után 2007 után emelkedett ismét. 2013 óta óriási kráterekről számolnak be a hírek Szibériából. Úgy gondolják ezekről a felszínen képződő hólyagokról, hogy az eltemetett földgázt a fagyos föld eddig visszatartotta, de a globális fölmelegedés hatására bekövetkező olvadás robbanásszerűen felszínre hozza a felszínközeli földgázkészleteket. Ma a Kara tenger partvidékén hét nagyobb és sok kis kráter található, amelyek kutatása minden bizonnyal nagyon fontos a légköri metántartalom eredetvizsgálata miatt. A földtörténeti múlt visszaköszön.

Vida Gábor korábban letölthető könyvében az ellentétes folyamat magyarázatával is találkozhatunk (15-16 old.). Az Eocén-kori (56-34 millió éve) lehűlést kapcsolatba hozták az Azolla nevű nitrogénkötő cianobaktériummal (Nostoc) együtt élő, felszínen úszó moszatpáfrányok északi elszaporodásával. Ezek a növények az ottani négymillió km2 beltenger kiédesült felső rétegében korlátlanul szaporodtak. Az évmilliók során az elhalt telepei a mélyebb sós rétegekbe merültek, ahol oxigénhiányos körülmények között az északi földgáz- és kőolajmezőket hozták létre. Az oxigénhiányos bomlás a széndioxid-kibocsátást mérsékelte olyan mértékben, hogy a légköri üvegházhatású gázok mennyisége csökkent, és a bekövetkező lassú lehűlés elvezetett egy újabb jégkorszakhoz. Egy csöppnyi moszatpáfrány – amiről a mai napig alig hallunk – jelentős szerepet játszhatott az ötven millió évvel ezelőtt kezdődő jégkorszak kialakulásában?

A következő rész címe: Mi hiányzik a tudásunkból? – A létezés paradoxona

Daedalon

  • http://www.bdarvas.hu/honlap db
  • Ders Haag

    A kovetkezo megoldasokat latom:
    Kellene egy klimakonferencia, extra, gold, ultra, valamilyen cimkevel, h a media kelloen tudja talalni, mint szenzaciot, ha nem is cimlapon, de valahol ket autoreklam kozott (igen, ezt loptam, pont az egyik atlatszos ujsagirotol) es semmikeppen ne essen egybe az oscar dijatadoval! A konferencian tulekedjenek nagytudasu politikusaink, a szervezo legyen az ensz, joparan úgy probaljanak fontoskodni, h tavolmaradnak, kemenynek tunni, h kvotakrol targyalnak es úgy az egesznek nagy feneket keriteni, h a tekintelyimado nep elamuljon es erezze a sulyat a nagy emberek faradtsagos munkajanak. Vegul azert valamit irjanak ala, lehetoleg olyat, aminek nincs semmi kovetkezmenye, kotelezo jellege, a legjobb ha erteni sem lehet. A hatarido ne legyen ez az evtized, sokkal inkabb a szazad masodik fele. Marmint az akcioterv kezedetenek a hatarideje. A lenyeg, h legyen alairva, ez a legfontosabb, akkor problema mar kipipalva. Ezt az alairt egyezmenyt leonardo dicaprio szemelyesen olvassa fel a kagyloknak es ezert kapjon majd valami kituntetest, de legalabb egy luxus szigetet, ahol vendegul lathatja a neki gratulalni akarokat. A media errol is szamoljon be, h amuljon es rajongjon a nep, na meg h irigykedjen.
    A tudosok se maradjanak le, meltan nem letezo tekintelyuket tamasszak ala egy peticioval, nem kell erolkodni valami ujabb tudomanyos baromsaggal, meg egyes ujsagirok elhiszik, egyszeruen csak adjanak piros lapot a kagyloknak es allitsak ki oket a jatekbol. Ja es jo sokan irjak ala, h lehetoleg valami jol hangzo kerek szamra tudja kerekiteni a media, az nem baj, ha a kagylokrol vagy a gazokrol fingjuk sincs, tudos-tudos, darab-darab.
    greenpeace es wwf se maradjon le, csinaljanak egy fb-os peticiot, h tudjam nyomkodni es Reka es Feri kuldjon nekem szemelyesen levelet, amiben Jane Goodall integet valami podiumrol.
    Mivel Sziberia az oroszoknal van, szovetseges haderok reven irtsuk ki az oroszokat, most nem kell kommunistazni, mar úgy is elavult, vallasi szent haboruval jonni, ez meg idoszeru, de egyre nehezebben jarhato ut, pusztan a nepek fogjanak fegyvert es lobogo krateres zaszlok alatt kiserjuk az oroszokat a vilag szelere, majd lokjuk le oket onnet.
    Persze majd Bela batyam jon az igazi megoldassal is, nyugi, ez meg csak a 16. rész, hol vagyunk meg lenin osszestol, majd a sokadik evadban, konyv is lesz belole, Aranka KOZERTHETO hangjan tolmacsolja nekunk (az erolkodest tudom ertekelni, az eredmenyt kevesbe), addig csamcsoghatunk a pocsolyankban levo szemelyeskedeseken, hatha a betuk altal kardelre hanyt haszonlesoknek kevesbe izlik majd a pezsgo es a kaviar es csodalhatjuk sok evtized szakmai skatulya munkajat.
    PS: Ne haragudj Bela batyam, nem hagyhattalak ki, lehet, h csak te olvasod el egyedul. Egyebkent megkovetem magam, a science bulvar lett, ezt is sikerult elerni, lasd molnar gyula zsolt vagy ki kaukazusi bohockodasat Szandekaidat tisztelve, szuklatokorusegedet tovabbra is ertetlenul csodalva, forron olellek (csak h a spiritualistaknak is szoljon a megoldasi kulcs).