Stephen Hawking jelenség – Amortizált bolygó

El is költözhetünk?
El is költözhetünk?

Tudománykövető (No4) – MTI: A Föld és az emberiség jövőjével kapcsolatos aggodalmait osztotta meg 75. születésnapja alkalmából a BBC-nek adott interjújában Stephen Hawking elméleti fizikus, a világ egyik leghíresebb tudósa (2017. július 3): Hawking szerint Donald Trump miatt hamarosan lakhatatlanná válik a Föld (Magyar Nemzet – július 3); Stephen Hawking nagyon pesszimistán nyilatkozott a jövőről (Origo – július 3); Stephen Hawking megint aggódik az emberiségért (Index – július 3)

Minden tudós ilyen csodabogár? – emelte rám a szemét Aranka. Nem. – válaszoltam neki – Nálunk nagyon is emberszabásúak, alacsony bérekkel, leárazott ruhákban és hétköznapi álmokkal. Az utcán fel sem ismernéd őket. Honnan tud ez az ember mindent? – szólt rám ismét, felfüggesztve egy pillanatra a ruharestaurálást. Válaszolni kényszerül, ha kérdezik – mondtam neki. Mindennel beérik tőle, örülnek minden gondolatának. Aligha hiszem egyébként, hogy az elméleti fizikusok mindent tudnak, de hozzászoktak a logikus gondolkodáshoz, a szabályokhoz és a bizonyítás szükségességéhez. Véleményeit tiszteletben tartják a betegsége miatt is, rosszat mondani róla a kisebbség-toleráns liberális kultúrákban kétségtelenül kontraproduktív. Józan szent olyan időkben, amikor a vezér dönt olyasmiben, amit jobbára meg sem ért.

A szemlézett cikkekben mintha Hawking személye lenne fontos, és nem a globális felmelegedés, ami nekem mégis lényegesebb. A mostani BBC-interjúban, amire a híradás épül, kétségtelenül az ő személye a fontos. 75 éves lett – amit nem remélt –, és ennek apropóján üzent nekünk. A PC-jén írt, szintetikus hangon megszólalva azt mondja Trump döntése kellő lökés ahhoz, hogy a Föld forró bolygóvá váljon, akár a Vénusz, ahol 250oC hőmérséklet is lehet, és kénsavas eső hullik, így csak az elköltözés lehet számunkra a megoldás. Micsoda? Cuccoljunk? – így Aranka.

Ki is Stephen Hawking: Oxfordban született, és Cambridge-ben doktorált, ami tudományos értelemben mesébe illő pedigré? Huszonegy évesen diagnosztizálták nála az amiotrófikus laterális szklerózis (ALS) nevű betegséget, ami a központi idegrendszer speciális sejtjeinek pusztulásával és a mozgásképesség elvesztésével jár. Rövid életet jövendöltek neki, bár az ebben a betegségben szenvedők kórtörténete nagyon is változatos. Mint elméleti fizikust, az ősrobbanás és a fekete lyukak kettőssége, vagyis a szinte semmiből előtörő és tűnő anyag foglalkoztatta. Anyag, energia, tér és idő. Feltételezéseit részben igazolták, a Royal Society tagjává választották, és megkapta az Albert Einstein-díjat is. A Cambridge-i Egyetem professzoraként 2009-ben ment nyugdíjba. Nem tartja magát zseninek. Mások őt: igen.

Sikeres pályafutása közben egészségi állapota folyamatosan romlott, de igyekezett szűkülő lehetőségeit kihasználni, ami nagy küzdőként mutatja be nekünk. Beszédkészsége hamar romlani kezdett, így tolmács segítségével tartotta előadásait is. 1985-ben egy tüdőgyulladás szövődményeként gégemetszést kellett rajta végrehajtani, és a beszédkészségét végleg elveszítette. PC segítségével kommunikál, s útmutatásai alapján fiatal kollégái dolgoznak. Azok közé tartozik, akik a tudományos ismeretterjesztést igen korán kezdték. Negyvenéves korában kezdte el írni ismeretterjesztő könyvét A Brief History of Time (Az idő rövid története) címűt, ami óriási siker lett; 40 nyelvre fordították le, s később javított változatai is megjelentek. Magyarul 1989-től olvashattuk. Tudománynépszerűsítő könyveket írt, amelyben a modern fizika eredményeit közérthető nyelvre igyekezett fordítani.

Szinte hihetetlen, hogy él és gondolkodik, hogy olvas és kommunikál, hogy nem hallgattatta el a mély depresszió. Ebben komoly szerepe van a személyiségének, annak hogy a környezete iránti érdeklődése töretlen, és hogy viszonosan megkülönböztetett figyelem fordul felé.

Miért beszélt Hawking Donald Trumpról, aki ma fontos, de tegnap még nem volt az, és azt feltételezem, hogy holnap sem lesz? Az Egyesült Államok jelenlegi elnöke szerint lári-fári a globális felmelegedés. Az Egyesült Államok (Kína mellett a másik legnagyobb széndioxid-kibocsátó) gazdaságát szerinte megköti – túl drága – a Párizsi Klímaegyezmény, amiből ki is lépett azonnal.

Most érkeztünk el az érdemi tartalomhoz. Mi az ördög ez a globális felmelegedés? A Föld átlaghőmérséklete az utóbbi ötven évben masszívan emelkedett. Pontosabban a levegő földközeli átlaghőmérséklete 1905 és 2005 között 0,74±0,18 °C-kal nőtt. Mindez nem a Napsugárzás erősödésének következménye, hanem az üvegházhatású gázok légkörbeli emelkedéséé, vagyis hőgazdálkodási probléma. Úgy tűnt, a felmelegedés lassulóban (amiben a hűtési rendszerekben korábban alkalmazott, az ózonréteget romboló HFC-gázok tiltása valamelyest segített csak), bár a korábbi elemzéseket éppen mostanában cáfolták. Kína széndioxid-kibocsátása időközben elképesztő mértékben nőtt. A globális felmelegedés legfőbb okaként a légköri széndioxid mennyiségének növekedését tartják számon. Ez nagyrészt a fosszilisenergia-használat következménye. Az égetéssel járó technológiák (ipari tevékenység, autóhasználat stb.) következtében egyre több széndioxid kerül a légkörbe, és – üvegházhatást okozva – a Föld légkörének természetes hővesztését akadályozza. Így lassú felmelegedés kezdődött. Az energianyerés alternatív (nem égetéssel járó) formái ezért értékelődtek fel. Nem mintha velük nem lenne más jellegű környezeti probléma (atom – balesetveszélyes, víz – környezetátalakító stb.).

A Föld átlaghőmérsékletének jelzői az óceánok hőmérsékletének emelkedése, az Antarktisz jég- és hósapkájának fogyása (ami az óceánok szintjének emelkedésével jár), a hurrikántevékenység erősödése, a vízkörforgás szélsőségesedés és az aszályos területek kiterjedése (lásd erdőtüzek). Mindennek drámai következményei vannak az élővilágra is. Megváltozik a fajok elterjedési területe, vagyis olyan helyeken is életben maradnak, amelyen korábban nem, illetve bizonyos területek már alkalmatlanná válnak a számukra. Ez az ún. invazív növény- (pollenjükkel allergiát kiváltók különösen aggályosak), rovar- (arbovírusokat terjesztő csípőszúnyogok kifejezett fenyegetésként említhetők) és gombafajok (lásd nagy mennyiségű aflatoxintermelő gombák megjelenése Európa kukoricatermésében) új területekre terjedésében érhető tetten, amelyek kiszorítják a táplálékforrás szintjén a helyi konkurenseiket, vagyis az ökoszisztémák lassú átalakulása kezdődött el.

Nem kivétel ez alól az ember sem. A klímamenekültek megjelenése Európában szerintem elhallgatott tény. A déli arab országokból érkező menekültek közül többen is beszéltek ötven fok körüli hőmérsékletről, amit a pincében vizes rongyok között lehetett csak átvészelni, vagyis a magas hőmérséklet megbénítja az életet, a gazdaságot.

Hawking szerint a jelenlegi politikusi mentalitással új bolygót kell találnunk, és el kell költöznünk. Hová is? Csillagászok nem mutattak még rá olyan közeli bolygóra, ahol új telepesek megvethetnék a lábukat. De ha mégis találunk ilyet – Hawking szerint ennek komoly valószínűsége van –, akkor közülünk mennyien mehetnek majd, és vajon milyen ismérvek alapján válogatnak közülünk? Ki lesz közülünk Noé, aki összeszed minden fajból egy párat? Hawking nem veszíthette el a humorérzékét erre az irreális gondolatra. Részéről másról van szó. Közel tíz éve beszélt erről az emberi DNS túlélésére gondolva. Konkrét személy fel sem merült, csak szétszóródás és szerencsepróba. Lehetőség arra, hogy a fajunk alaptermészetét messze meghaladjuk, hogy ne akarjunk sokat, és semmiképpen nem a környezetünk rovására. Menni fog ez vajon majd a távoli valamelyikőnknek?

A következő rész címe: Alice Vitaminlandban – Queenslandtól Ugandáig (No5)

Daedalon