Tudománykövető (N^o8) – Veszélyben lehet a nyugati férfiak nemzőképessége (National Geographic Magyarország – július 26; Egyre kisebb a nyugati férfiak spermiumszáma (Origo – július 26)

Egy családi vacsorán a netet éppen felfedező gépész családtag kezdett faggatni erről, és igyekeztem is válaszolni. Margit azonban azonnal elkezdett tiltakozni, majd a poharával a szomszéd szobába vonult, és az ajtónál hallgatózott. Ilyen elviselhetetlen lenne a férfimeddőségről megütközés nélkül beszélni? A termékenység nem az egyik legizgalmasabb dolog, amiről beszélhetünk? Nem elég tragikusak még a változások? Aranka most tényleg letette a kockás vásznat, amit éppen restaurált. Várakozással és szó nélkül meredt rám. Ritka pillanat. Közrejátszott mindebben, hogy a sorozatolvasók némelyikének idegeit borzolja az ő határozott jelenléte. Engem persze kimondottan stimulálnak a józan kérdései.

1992-ben a dán Niels Erik Skakkebæk csoportja a hímivarsejtek számának csökkenő tendenciájára hívták fel a figyelmet. A dán spermabankban ~15 ezer mintát vizsgálva azt találták, hogy az 1940-es évek óta az ondó életképes spermiumszáma jelentősen csökkent, vagyis átlagunkban tendálunk az oligospermia felé. Szerintük ennek köze lehet ahhoz, hogy fél évszázad alatt nőtt a férfiakat érintő ivarszervi megbetegedések száma. Mára a spermiumszám átlaga körülbelül harmada a hetven évvel ezelőttinek – olvashatom egy hazai nyilatkozótól – s a trend vészjósló. Ennek a dán csoportnak az eredményeit igen sokan kritizálták, de még ma sem adták fel, dolgoznak ezen a területen, és napjainkban (2012) észleltek ugyan némi pozitív változást, de a mai dán férfiak negyedére jellemző csak a megfelelő spermaminőség, míg a többiek legalább időszakos kezelésre szorulnak. Vészjósló megállapítás.

A most szemlézett közleményben Hagai Levin és munkatársai szerint négy évtized alatt a spermiumszám 38-53%-kal csökkent az iparilag fejlett régióban (Észak-Amerika, Európa, Ausztrália). A csökkenés nem hasonlóan drámai, de határozottan mérhető (24-37%) Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában. Mindez több szempontból is elgondolkoztató. Különbséget találtak a már gyermekkel rendelkező férfiak (ez az alacsonyabb érték) és a még gyermektelenek (ez a magasabb) között. Azt jelenti, hogy a népességek eltérően reagálnak a meddőséget kiváltó hatásokra. Úgy tűnik, az iparilag fejlődő országokra jellemző eseményről (a rasszokra vonatkozó konzekvenciák levonását nem teszik lehetővé az Észak-Amerikában élő afroamerikaiak vagy az Ausztráliában élő ázsiaiak) van szó, illetve az általuk képviselt életmódról és fogyasztási szerkezetről. Baj lehet az innovációinkkal – mégis csak a biomozgalmak járnak a helyes úton?

A spermiumszám egyébként csak az egyik fontos paraméter, a másik az ivarsejtek minősége. Míg a gerincesek nőstényei petesejtkészlettel születnek, amelyek – éretlen formában – a petefészekben várakoznak, addig a hímek ivarsejtjei folyamatosan képződnek. Ez azt jelenti, hogy a kor előrehaladtával a mutagenitási események eredményei a hímeknél halmozódnak. Ez az oka annak, hogy az idős házaspárok gyerekeinek genetikai alapú betegségei többször a férfiak korára vezethető vissza. Margitnak, akinek a férje uránbányában dolgozott, is mondta akkortájt az üzemorvos, hogy ha egészséges gyereket akar, akkor kb. egy éve van – szólalt meg most Aranka.

A világsajtó által most felkarolt eredeti cikk egyáltalán nem nyomoz az okok után, csak a jelenséget körvonalazza. Tudományos írások esetében ez általános. A jelenségek összetettsége miatt mindig csak részjelenségeket írjuk le, és a sok részlet között a teljes kép meglátása bonyolult. Megteszik azonban az oknyomozást a kutatók helyett más írások, amelyek a férfimeddőség okai között az alábbiakat tartják számon: a herék magas hőmérséklete (rejtett heréjűség, helytelen öltözködés, forró fürdők, magas szobahőmérséklet stb.); rendszertelen szexuális élet (túl ritka vagy túl gyakori); betegségek (elhízás, szexuális úton terjedő betegségek, mumpsz, cukorbetegség, malária stb.); élvezeti cikkek (cigarettázás, alkohol, marihuána stb.); hormonmoduláns vegyületek (műanyagok, gyógyszerek, növényvédőszer-maradékok stb.), spermiciddel kezelt óvszer használata és a stressz (lásd iparilag fejlett országok polgárainak életstílusa).

Férfiaknál kiemelt helyen említik a here betegségeit, a here-visszértágulatot, az ondóvezeték és a prosztata problémáit. A heréhez és a petefészekhez tartozó genetikai problémák rendkívül sokfélék lehetnek. Azok a mutagén ágensek, amelyek egyéb betegségeink kezelése során megjelenhetnek (pl. besugárzás, kemoterápia), súlyosan befolyásolják a termékenységünket. Itt sorolhatjuk fel a hormonrendszerünket durván eltérítő/összezavaró gyógyszerezésünket is, amelyek közül a testépítők és esetenként élsportolók (vö. doppingolás) által fogyasztott anabolikus szteroidokat külön kiemelhetjük.

A sportolást és az egészséges (természetes) élelmiszerek fogyasztását mindenki ajánlja. Férfiaknál a sportok közül a biciklizést és lovaglást nem javasolják, bár ha az élsportok statisztikáját és a doppingolást nézzük, akkor talán a súlyemelés, a lovaglás, a birkózás, a judo, a boksz, a rögbi és az atlétika is figyelmet érdemelne. Fontos szempont, hogy milyen ételeket együnk. Ezt a különféle kultúrák másként ítélik meg, bár átfedések is vannak. Arab országokban a hal, fehér húsok, tojás, olajos magvúak, zöldség és gyümölcs, amit ajánlanak. Valamennyinek a glikémiás indexe alacsony. Vannak, akik emellett meztelen alvásra és a fürdőzés elhagyására (csak zuhanyozás) buzdítanak. Ők az alacsony szobai hőmérséklet mellett teszik le a voksukat, és a jól szellőző természetes alapanyagú, bő ruhákat ajánlják.

Emelkedjünk felül a számtalan részleten. A termékenységi problémák látványosan az ipari forradalom óta tarolnak, mint a kóros kövérség is. Hímeket illetően a feltűnőségük (vö. feminizáció) az, ami kiemelt kutatási területté tette ezt is. Rövid keresgélés után a hormonmoduláns vegyületekhez fogunk eljutni. Örökzöld témának tűnik ez a terület, mert a kiváltó okok megszüntetésében nincs áttörés. Van, aki úgy gondolja, hogy messze még a valóságos baj. Ma 40-300 millió spermium/ml az, amit mérnek. 20 millió már elégséges a megtermékenyítéshez; 10 millió körüli értéknél kezdődnek a férfi meddőségi problémák. Mindez nem csak a sejtszám, hanem a minőség (forma, mozgásképesség, genetikai tartalom) függvénye is. Érdemes várni addig, amíg az erre érzékenyebb családvonalak lemorzsolódnak? A műanyag-, gyógyszer- és növényvédőszer-ipar erős bástyái eddig az Európai Unióban is sikeresen akadályozták meg a következetes törvénykezést. Az Európai Unió éppen most hosszabbította meg öt évre az aromatázgátló – így hormonmoduláns – glyphosate engedélyezését. Magyarország döntéshozói is – a kutatóintézeti és egyetemi kutatási eredmények ellenére – a meghosszabbítás mellett döntöttek. A folyamat így bizonyosan folytatódik, hiszen nincs világos diagnózis és így eredményes kezelés sem. Egyéni válaszok vannak arra, hogy miként éljünk.

A következő rész címe: Farkasok és kutyák – Egyetlen népesség vagy mégsem?

Daedalon