Tudománykövető (N^o2) – MTI: Az édesvízi hím halak egyötöde transznemű a szennyvizekbe került vegyi anyagokban, köztük a fogamzásgátlókban lévő hatóanyagok miatt – derült ki egy brit tanulmányból (2017. július 3.): Transzneművé válik az édesvízi halak ötöde (Index – július 3.); Döbbenetes trend: transznemű és a hermafrodita halak árasztják el a folyókat (Agrárszektor – július 3.)

Aés mesélte, hogy az akvaristák néha meghökkentő történeteket nyomnak ivarváltó halakról, amelyek nőstényként kezdték, aztán hímekké lettek. Szájköltő bojtosúszójú tanganyikairól meséltek neki, ahol nem nehéz felismerni, hogy az ivarváltás nyomán a hal a homokban parányi fészket kavar magának, hogy megnyúlnak a korábban az ivadékát a szájában forgató hal hasúszói, amiknek szinte kigyulladó bojtja megbolondítja a nőstényeket. Mellé is nézhetett – mondta nemes egyszerűséggel Aranka. Nekem azonban volt ormányos bojtosúszójú sügérem, és a nagycsaládban sok hímnek tetsző is akadt, de ezt csak egy tudta igazán magáról. Ő kicsi volt, nem is igazán aranysárga, és sajnos két párzás után elpusztult. A többiek jó szándékú tanklakók voltak, akik sokáig éltek. Jöttek-mentek a közel 700 literes tankban; ettek, sárgában fekete pettyekkel díszelegtek, de eszükbe sem jutott, hogy izgatottan cikázzanak.

Mi a különbség a transznemű és hermafrodita között? – folytatta Aranka. A transznemű a tényleges ivarának megfelelő szervekkel rendelkezik, csak a személyisége nem egyezik ki ezzel az állapottal – válaszoltam –, míg a hermafrodita (hímnős) egyidejűleg mindkét ivar gyakorlására felkészült, mint ahogy a csigák sokaságánál találjuk. Halaknál tehát nem transzneműségről van szó, hanem a hermafroditizmus különböző formáiról. Félrecsúsztak a címválasztások.

A brit horgászegyesület (Fisheries Society of the British Isles) az 50. évfordulóját ünnepelte 2017. július 3-7. között. A rendezvény előadója Charles Tyler (University of Exeter) nyilatkozta, hogy a brit halak közel 20%-a transznemű (sic!), s ennek köze van a fogamzásgátlóinkhoz, mosó- és mosogató szereinkhez és kozmetikumainkhoz. Nem is vitás, ez a hormonmoduláns vegyületek (messze többről van azonban szó, mint az említettek – műanyagok, növényvédő szerek stb.) kínos környezeti kérdése, amellyel gazdasági okok miatt ki tudja, meddig nem tudunk/merünk még szembenézni. Az esemény előre sejthető volt, vagyis akár kalkulálhattunk volna vele, mikor ezt-azt élővizekbe bocsátunk. Nem csak a fogamzásgátlóinkról van szó, amire az eredeti hírt a New York Post kommentárja is rövidítette. A Telegraph – amit a kommentár idéz – még ennél teljesebben tájékoztatott. Az információnak – ahogy tudjuk – van felezési ideje. Aranka említette, hogy súgóláncot ők is játszották a kollégiumban, és a végén jókat nevettek az eredeti hír és a végtermék eltérésein.

A halaknál, kétéltűeknél és hüllőknél az ivar milyensége közel sem olyan merev falakkal elbarikádozott, mint ahogyan ezt lekerekített biológiai ismereteink alapján elképzeljük. Jó kérdés, hogy miért nem esik ilyesmiről szó a legtöbb biológia-tankönyvben. Neveltetésünk miatt sikamlósnak találjuk a természet egyéb megoldásait, vagy nem akarunk szembesülni a világban létező ebbéli sokféleséggel?

Ne bonyolítsd túl – kért Tóni, aki korántsem híve a sokféle árnyalatnak –, inkább csapj bele a közepébe. Legyünk gyorsan túl rajta. Próbálom akkor. A halak juvenilis petefészekkel kelnek ki az ikrából, vagyis elvileg mind nőstények. Aztán a fejlődésük kamaszkorában egyeseknél a fiatalkori petefészek herévé épül át. Mindezt hormonok (ösztrogén/androgén) irányítják, és ilyen hatásúak, a környezetükben előforduló vegyületek (xenoösztrogének, xenoandrogének), amelyek ezt kívülről is befolyásolhatják. Az ivari átalakulás ideális esetben maradéktalan, de néha változatos eredményű. Így előállhat a testis-ova esete, amikor a herében petesejtek (oocita) is visszamaradnak, és persze a fordítottja is, amikor a petefészek részleges átalakulása kezdődik el, és némi spermium is képződik. Mindebből a számunkra az a lényeges, hogy az ivari státusz halaknál könnyen felborítható. Sőt, vannak olyan mocsárerdei halfajok (Kryptolebias marmoratus), ahol ez az eldöntetlen állapot, a hermafroditizmus a normális, ahol a szituációhoz alkalmazkodó hímmé alakulás éppen a konkrét népességet röpíti el a jövőbe.

Nem megy ez minden halfajnak, ha az éber kereskedőknek most felcsillanna a szeme. Külső hormonális miliővel viszont felborítható a békák ivari fejlődése is (lásd az atrazine gyomirtó esete a karmosbékákkal), de ezt most itt nem részletezem, miközben meghatározó élménye lehetett a század biológusainak. És mi lehet velünk genetikailag elkötelezett emlősökkel? Véletlen lenne a sokasodó szubfertilitás, a fertilitási laborok számának szaporodása? Margit fiát is egy évig tornáztatta a tanácsadó (falura is költöztek), amíg végül sikerdíjasok lettek – vetette közbe Aranka. Előtte zéró alkohol és dohány, előírt bioétrend, reggeli és esti futás, laza alsónemű, hőmérőzés, szexnaptár és póztanácsadás. A slambuc közepén is átadta a bográcsot Mariskának – mert érte jött a párja. Történés volt; kihagyhatatlan. Nőgyógyi, mensi, sikertelen inszem – olvasta ránk Tóni elsötétülő arccal egy internetes fórumról.

A környezetbe kibocsátott vegyületeink között meglepően soknak van hormonális hatása. Nemcsak a fogamzásgátló gyógyszereink jelennek meg a szennyvízen keresztül az élővizekben, de háztartásokban használt vegyületeink és a mezőgazdaságban alkalmazott növényvédő szerek is okozhatnak ilyen zavarokat. Az ivóvizünk sem kivétel: a kutatóintézetünk csapvizében mi is mértünk atrazine kukorica-gyomirtót. Műanyagjaink ebbéli hatását (akvaristák rossz tenyésztési tapasztalatainak bizonyosan forrásai ezek, hiszen nagyon sok műanyag cső, szűrő és levegőztető van egy ilyen akváriumban) pedig külön is ki kell emelni. Mindebből az következik, hogy nekem az a ténylegesen megdöbbentő, hogy ez a felismerés időről-időre ekkora meglepetéssel tud szolgálni, és hogy semmit sem teszünk ez ellen. A szemben álló gazdasági érdekek elképesztően nagyok. Ja, csak az értelmiségiek sápítoznak? – foglalta össze a konklúziót a kérdésben Aranka, akinek a felvetett témánál sokkal fontosabb napi teendője akadt. Éppen a kultúrba igyekezett. Margittal valami ultratitkos produkción törték a fejüket azóta, amióta megtalálták a padláson a nagyanyja hatgombócos matyósapkáját.

A következő rész címe: A hatodik fajkihalási hullám – Főemlős-búcsúk (N^o3)

Daedalon