(K+F+I pillanatképek: N^o33)

Nagy Gábor Mihály az Európai Bizottság Kutatásért Felelős Főigazgatóságának tanácsadója. Az MTA és a NAIK kutatóinak (itt sajnálatosan csak zárt körben) is tartott előadást a Horizon 2020 célkitűzéseiről, amely az FP7-es (2007-2013) pályázati platform folytatásának tekinthető. Arról a programról, ami hét év alatt (2014-2020) 79 milliárd Euróval gazdálkodik. Az első két évben (2014-2015) 15 milliárd Eurót oszt ki a rendszer. Eddig több mint 36 ezer pályázat érkezett, s 10% körüli a nyerési esély.

81%

Év végéig még

19 101 233 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Összefoglalnád az eddigi pályafutásod?

A Budapesti Műszaki Egyetemen végeztem vegyészmérnökként és a rögtön a KFKI-ba kerültem, ahol 22 éven keresztül dolgoztam. Végigjártam a kutatók szokásos útját: doktorandusztól a tudományos főmunkatársig, miközben megszereztem az egyetemi doktori fokozatot az ELTE-n és a kémiai tudomány kandidátusa fokozatot (CSc) az MTA-n. Kutatási területeim a határfelületek fizikai-kémiájához kapcsolódtak: alapkutatási szinten a határfelületek szerkezetét és dinamikáját vizsgáltam, míg alkalmazott kutatási projektjeim a korrózióval és adszorpcióval voltak kapcsolatosak. Többször dolgoztam külföldön hosszabb-rövidebb ideig: Mainzban a Max-Planck-Instiut für Chemie-ben postdoc-ként, a Southamptoni Egyetemen vendégkutatóként, illetve a Forschungszentrum Jülich intézetben Humboldt ösztöndíjasként. Otthon munkámat Bólyai Ösztöndíjjal honorálták.

Kutatói pályafutásomat az MTA doktora (DSc) cím megszerzése koronázta meg. Ekkor azonban már nem voltam aktív kutató, mivel 2007-óta az Európai Bizottságnál dolgozom. Első munkaköröm az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) létrehozásához kapcsolódott: osztályvezetőként és megbízott főosztályvezetőként részt vettem az intézmény felállításában, majd az ERC értékelési eljárását szerveztem meg. Talán szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy az ERC páratlan sikerében nekem is volt némi részem. Öt év után megváltam az ERC-től és az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságán lettem a főigazgató tanácsadója. Szakterületem a tudomány kultúrája, de részt veszek kutatási és innovációs stratégiák kidolgozásában is.

A befogadott pályázati ötletek igen széleskörűek. Milyen fő területeket céloz meg a Horizon 2020, amely az Európai Unió K+F+I politikáját testesíti meg?

A program a kontinens globális versenyképességének növelését célzó Európa 2020 stratégia „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezésének egyik alappillére. Hangsúlyozott célja, hogy a tudományos áttörésekből üzleti lehetőségeket biztosító innovatív termékek és szolgáltatások születhessenek, ezért a kutatástól a piaci hasznosításig terjedően az innovációs lánc minden szakaszához támogatást nyújt. Nagy hangsúlyt fektet a társadalmi kihívások kezelésére és az Európai Unió társadalmat érintő problémák megoldására (pl. egészségügy, energia, közlekedés területein). De jelentős mértékben támogatja a kiváló alapkutatást is, hogy Európa megőrizze domináns szerepét a tudományos kiválóság terén és megtartsa nagyszerű kutatóit.

A pályázati támogatás legsúlyosabb pillére a társadalmi kihívások (Societal Challenges) felé irányul (36. ábra). Az Európa számára kihívást jelentő kérdések megoldásához kíván hozzájárulni az egészségügy, élelmezésbiztonság és fenntartható mezőgazdaság, a tiszta energia, a környezetkímélő közlekedés, az éghajlatváltozás és környezetvédelem területein. Erre 29,7 milliárd Eurós alap elkülönítése történt meg. Jól érzékelem, hogy kiemelkedő valamennyi területen a fenntarthatóság kritériuma?

A fenntarthatóság valóban nagyon fontos alapelv. Az Európai Bizottság nemrég publikálta, hogy 2015 őszére elkészül az ambiciózus „körkörös gazdaság” (Circular Economy) stratégiája, amely a nyersanyagok kinyerése, egyszeri felhasználása és eldobása helyett új jövőképként a fenntartható gazdasági modellt vázolja fel. A körkörös gazdaságban az újrafelhasználás, a megjavítás és az újrahasznosítás válik normává – a hulladék pedig a múlté. Az anyagokat – újra felhasználva őket – hosszabb ideig tartanánk használatban, ami növelné az EU hatékonyságát és így versenyképességét is a globális színtéren. A körkörös gazdaság sikerének kulcsa a kutatás és az innováció. Ezért a támogató szabályozási keret mellett a Horizon 2020 program is hozzájárul az erőforrás-hatékony, zöld és versenyképes, alacsony széndioxid-kibocsátású európai gazdaság kialakításához szükséges tudás megszerzéséhez.

36. ábra: A Horizon 2020 pillérei

Az első pillérből hazánk lakosságát komolyan érdekelheti az élelmiszer-biztonságra és a fenntartható mezőgazdaságra fordítható részösszeg (3,9 milliárd Euró). Mondom ezt azért is, mert a hazai kutatástámogatásnak a mezőgazdaság nem volt sohasem igazán kegyeltje. Az OTKA Bizottság utolsó évében szerette volna a mezőgazdasági három zsűriből az egyiket megszüntetni. Az élelmiszer-tudományok hazánkban már régen a „futottak még” kategóriába került, ahogyan igényeit a tudománytámogatás eddig kezelte. Mindkét említett részterület egyébként környezetbiztonsági/környezettudományi kutatások nélkül nem is értelmezhető. Elszennyezett környezetben nem lehet biztonságos élelmiszert termelni. Kormányzati szinten viszont megszűnt nálunk a környezetvédelmi tárca és az oktatásügyünk éppen most szüntetett meg egy sor, a szóban forgóval kapcsolatos egyetemi képzést. Miként látod az Európa Bizottság szemszögéből a környezet- és élelmiszer-biztonság jövőbeli támogatását?

Carlos Moedas, Az Európai Bizottság Kutatási, Tudományos és Innovációs Biztosa négy területet jelölt meg, melyeket kiemelten szeretne támogatni. Ezek közül kettő – az élelmiszer és a víz – közvetlenül kapcsolódik a környezet- és élelmiszer-biztonsághoz, míg a másik kettő területén – energia és egészség – szintén elképzelhetők kapcsolódási pontok. Ez a kiemelt figyelem várhatóan megnövelt támogatási keretekben és stratégiai pályázatok kiírásban fog megnyilvánulni, különösen a „Társadalmi kihívások” pillérben. Ez a pillér már most is célzottan támogatja a kutatást és innovációt az élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, tengerkutatás és tengerhasznosítási célú kutatások, valamint a biogazdaság területein.

Az ökológiai gazdálkodás megítélése nagyon is vegyes hazánkban. Míg a mezőgazdasági tudományok egyes képviselői naiv és kutatásellenes szemléletet olvasnak ki a terület törekvéseiből, a fogyasztók növekvő része a kémiai (növényvédőszer-maradékot eredményezhet az élelmiszerekben) és genetikai (módosított élelmiszerek európai elutasítottsága) biztonság oldaláról látogatójává/vásárlójává vált ezeknek a piacoknak. Hogyan látod ezt a kérdést? Milyen típusú K+F+I munka lenne kívánatos a biotermesztés felől?

Véleményem szerint az ökológiai gazdálkodásnak nagy jövője lehet hazánkban. Itt nem csak az élelmiszer-biztonság oldalára gondolok, de nagy gazdasági potenciált látok a biogazdálkodásban, hiszen kitűnő adottságaink vannak. A K+F munkában például hangsúlyos lehetne az olyan módszerek fejlesztése, amelyekkel természetes úton lehetne elérni, hogy a kultúrnövények hasznosabb tulajdonságokkal rendelkezzenek. Mint kívülálló, például nagyon érdekesnek találom a molekuláris markeren alapuló növénynemesítés (marker-assisted breeding) vagy az intra- és ciszgenikus úton módosított növények (intra- and cis-genetic breeding) koncepcióit. Ez is mutatja, hogy a tudomány képes megújulni és segítséget nyújtani az emberiségnek.

A növényvédőszer-maradékok közül a megmaradó-képesek (perzisztensek) leginkább azok, amelyek a fenntarthatóság kritériumával szöges ellentétben állnak. Az 1968-ban hazánkban betiltott DDT bomlástermékei (DDE, DDD), még ma is kimutathatók talajainkban, vagy a kismamák tejében is. A feltáró jellegű környezetanalitikai és a megoldást kereső bioremediációs kutatások támogatása például lehet illeszkedő feladat?

Logikusnak hangzik, hogy ilyen kutatások is kapjanak teret, de mivel a témában nem vagyok járatos, nem tudok állást foglalni a kérdésben.

A növényvédő szerek, gyógyszerek és kozmetikumok vízszennyező képességéről egyre több környezetanalitikai mérés jelenik meg. A gyomirtó szerek közül a hormonmoduláns hatású atrazine után, most a rákkeltéssel gyanúsított glyphosate is a szakmai közbeszéd és vita tárgya. A fenntarthatóság alapeszméje és ennek megvalósításához szükséges gyakorlati lépések igen sokféle gazdasági érdeket fognak sérteni. Főként az intenzíven kemizáló nagyüzemi gazdálkodás hívei szólalnak majd fel ellene, és a harmadik világbeli éhezőkre hivatkoznak majd. Bizonyos, hogy csak megalkuvás nélkül érhet el célt egy efféle program. Létezik Európa számára külön út? Milyen gyakorlati esélyeket látsz erre ezzel a programmal?

Szerintem a kulcs a megfelelő szabályozó- és ösztönző rendszer kialakításában van. Amennyiben érdekeltté tesszük a gazdaság szereplőit, azok már csak jól felfogott érdekük szerint is pozitívan reagálnak. Például, ha az EU-ban felgyorsítanánk és centralizálnánk (nem könnyítenénk) az új élelmiszerek regisztrációját, akkor a becslések szerint évi 80 milliárd Eurós gazdasági növekedést lehetne elérni Európában. Hasonló példákat biztosan lehetne találni a körkörös gazdaság minden lépéséhez. Az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága egyik fontos feladatának tekinti, hogy összegyűjtse és megváltoztassa azokat az uniós jogszabályokat, melyek hátráltatják, vagy nem ösztönzik kellőképpen az innovációt, természetesen úgy, hogy ugyanakkor ne sérüljenek az egyéb politikai prioritások, mint például a környezetvédelmi elvek.

A második legjelentősebb (24,4 milliárd Euró) támogatási pillér a kiváló tudomány (Excellent Science) támogatását célozza. Miből tevődik ez össze?

A „Kiváló tudomány” pillér az EU-nak a tudományos kiválóság terén világviszonylatban betöltött vezető szerepének megerősítését célozza. A pillér lefedi a kiváló európai kutatásokhoz szükséges feltételeket: infrastruktúra, mobilitás, egyéni kutatási támogatás, illetve kutatási együttműködések támogatása. Négy programból tevődik össze: az Európai Kutatási Tanács (ERC), a Jövőbeni és Feltörekvő Technológiák (FET), a Marie Skłodowska-Curie Akciók és a Kutatási Infrastruktúrák fejlesztéséhez kapcsolódó programokból. Jól bevált, kipróbált és a kutatói társadalom által nagyra értékelt programokról van szó, melyek kiterjednek a tudomány minden területére. Ezekben nincsenek tematikus megszorítások. A támogatások odaítélésénél az egyetlen szempont a kiválóság: csak a legkiválóbb kutatási ötletek kaphatnak támogatást. A legnagyobb támogatási összeg felett az ERC rendelkezik; mintegy 13 milliárd Euró áll rendelkezésre kiváló kutatók kiváló projektjeinek támogatására, de a többi program is tekintélyes pénzösszegeket oszthat szét.

A második pillérben komoly részösszeg (6,2 milliárd) szerepel a Marie Skłodowska-Curie (MSCA) ösztöndíj-rendszerekre. Ez tulajdonképpen a teljes kutatói életpályára gondolt. Melyek a hangsúlyos részei?

Az MSCA program célja kiváló és innovatív kutatói képzés, vonzó karrierlehetőség és tudáscsere biztosítása határokon átnyúló és interszektorális kutatói mobilitás által. Legfontosabb elemei az innovatív képzési hálózatok (Innovative Training Networks, ITN), az egyéni ösztöndíjak (Individual Fellowships, IF), a kutatási és innovációs kutatócsere program (Research and Innovation Staff Exchange, RISE), illetve a regionális, nemzeti, nemzetközi programok társfinanszírozása (Co-funding of regional, national and international programmes, COFUND). Ezáltal a program lefedi a kutatók mobilitásának minden aspektusát.

A harmadik pillér az ipari vezető szerep (Industrial Leadership) támogatása (17 milliárd Euró). Mindez Európa vezető szerepét hivatott megerősíteni a K+F+I területén, amit a kulcsfontosságú technológiák támogatásával, a tőkéhez való szélesebb körű hozzáférés biztosításával, valamint a kis- és középvállalkozások segítésével terveznek elérni. A már működő óriási, nemzetközi cégek mellett van erre reális esély?

Én feltétlenül optimista vagyok, hiszen a Horizon 2020 a lehetőségek széles tárházát kínálja. Van külön program a kisvállalkozások támogatására. A kisvállalkozásoknak erősebb szerep jut minden programban és vannak csak az innovációra fókuszáló programok. Ez jelentősen tompítja a multinacionális cégek dominanciáját. A nagy pályázati érdeklődés is mutatja, hogy a kisvállalkozások látnak fantáziát a Horizon 2020-ban. Ez azonban azt is jelenti, hogy a magyar kisvállalkozásoknak erős versenyben kell helytállniuk. Szerintem ez lehetséges megfelelő felkészítéssel és anyagi támogatással, amelyre kiválóan alkalmasak a strukturális alapok. Természetesen nagy szerepe van egy megfelelő innovációs kultúra kialakulásának is, amelyben a vállalkozások nem kudarcként élik meg, ha egy ötlet nem jön be, hanem van erejük és lehetőségük tovább lépni. Egy Horizon 2020 támogatás ehhez is nagy segítséget nyújthat.

A harmadik pillér kiemel pár tudományterületet, így az információs és kommunikációs technológia (ICT), nanotechnológia, anyag- és gyártástechnológia, ipari biotechnológia és űrtudományok megnevezésére került sor (13,6 milliárd Euró). A hazai aktivitás e területeken igen változatos. Látsz Magyarország számára megfelelő terepet?

Véleményem szerint a hazai kutatás és innováció számára minden részterület fontos lehet. A felsorolt ágazatokból én nem szeretnék kiemelni egyet sem, persze kihagyni sem. Ha megnézzük a hazai gazdaságfejlesztésnek irányt szabó, ún. intelligens specializációs stratégiát (S3), láthatjuk, hogy ezek a területek a stratégia integrális részét képezik, azaz, feltétlenül hangsúlyosak. Ebből a szemszögből nézve a Horizon 2020 jó támogatást nyújthat a stratégia megfelelő végrehajtásához. Természetesen pályázni kell, de csak nagyon jó pályázatokkal lehet nyerni.

Bizonyára nem csak nekem tűnik fel, hogy a biotechnológia ipari felhasználása van kiemelve. Az ipari felhasználás mellett az egészségügyit is komoly érdeklődés követi, eltérően a mezőgazdasági biotechnológiával, amellyel szemben Európa elzárkózónak látszik. Áll ilyenféle megfontolás a hívószó-választás hátterében?

Sajnos erre nem tudok válaszolni, mert nem ismerem a részleteket.

A maradék 7,5 milliárd Eurón három terület osztozik. Melyek ezek?

A három pillér mellett jut támogatás a Horizon 2020 programban történő részvétel szélesítésére, ami hazánk számára is nagyon fontos, hiszen ezt a típusú támogatást célzottan azok az országok – illetve kutatási intézményeik – nyerhetik el, akiknél a K+F+I teljesítmény átlag alatti. Ezek jellemzően az „új” tagállamok. A „Tudomány a társadalommal a társadalomért” program célja a társadalom és tudomány viszonyának vizsgálata és a legfontosabb változások feltárása. Emellett, a Horizon 2020 program finanszírozza a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) tevékenységét (2,7 milliárd Euró), illetve a Közös Kutatóközpont (JRC) nem nukleáris kutatásait. Ugyancsak a Horizon 2020 biztosítja az Euratom (1,6 milliárd Euró) program finanszírozását. További 3,2 milliárd Euró egyéb célokat szolgál.

Darvas Béla

A folytatás címe: Horizon 2020 és az európai tudománypolitikai elvei (K+F+I pillanatképek: N^o34)