(K+F+I pillanatképek: No23) Az előző részben próbáltam körvonalazni, hogy a környezettudományok milyen módon szorulnak ki a K+F+I pályázatok közül. Tudományalkalmazás miatt pályázataiknak jelentős része nem alapkutatás, s bár származhat innen felfedező kutatás is, interdiszciplináris sajátosságai miatt a merev tudományos zsűrik … Folytatás
(K+F+I pillanatképek: No22) Tudásunk tartalmában és szerkezetében is gyorsan változik. A „tudásiparhoz” fűződő adminisztráció ezt fölöttébb nehezen követi le. Pontosabban a korábban is ismert területek új hívószavait mérlegelés után befogadja és terjeszti. A gyökeret eresztett tudományterületek ma időről időre lecserélik … Folytatás
(K+F+I pillanatképek: No21) Az előző részben talán túlverekedtük magunkat a nehezén, a kevés figyelmet kiváltó hazai tényeken. Ennyire érdektelennek/reménytelennek látszik saját szaklapjaink állapota? Ez a mostani rész már olyasféle bozótvágás, ami akár kínosan is hat majd. Arról szól, hogy a … Folytatás
(K+F+I pillanatképek: No20) Mindjárt az elején bevallom, hogy közel sem lesz teljes körű ennek a csak hazánkban másfél ezres birodalomnak a bemutatása. Nem is lehet ezt egyetlen írásban vállaltan megmutatni, csak körüljárni. A részletesebb példa végül a mezőgazdaságot érintő felhozatal … Folytatás
(K+F+I pillanatképek: No19) Minden ügyben, amelyben zárt bizottságok pénzügyi támogatásról döntenek, elindul a szóbeszéd. Különösen így van ez a csöppnyi magyar K+F+I-ben, ahol az opponencia stílusa alapján ismernek egymásra az érintettek. A sejtést aztán megérzések egészítik ki és már terjed … Folytatás
(K+F+I pillanatképek: No18) Mikor egy mai intézetvezető munkatársainak teljesítményét egymáshoz szeretné mérni, hamarosan eljut az MTA osztályainak doktori (DSc) követelményrendszeréhez. Azt gondolhatja, hogy talán a legfelső követelményszintből időarányosan levezethető az illető területen a PhD-hoz szükséges követelményszint is. Ugyanekkor a PhD … Folytatás
(K+F+I pillanatképek: No17) Hogyan számszerűsíthető és mérhető a tudományos teljesítmény? Kivált az elméleti kutatások terén, ahol a legerőteljesebb értékmérő, a pénzügyi haszon nem vagy csak nagy késéssel jelenik meg. És vajon létrehozható-e általános, tudományterületektől független mérőskála e célra? Sokan … Folytatás
(K+F+I pillanatképek: No16) E sorozat második részében – mikor a statisztika által nyilvántartott K+F+I által foglalkoztatottakat próbáltam számba venni – írtam le az alábbiakat: „A vállalati K+F+I helyek száma viszont akár égen a csillag. A cégjegyzékben gyors kereséssel is félezer … Folytatás
(K+F+I pillanatképek: No15) Elérkezett talán az idő, hogy intézetszerkezeti szempontból csöppet hátranézzünk, vagyis hogy a két állami kutatóhálózatban (egyetemi, MNV Zrt., egyéb Kft. és magántulajdonban lévő kutatóhelyekről most átmenetileg megfeledkezve) mit találunk, és hogyan néz ki ezek egymáshoz viszonyított aránya. … Folytatás
A kifáradt, leépült, csöppnyi, gazdasági ügyeskedéssel túlélő „helyek” központi elképzelés szerinti hálózatba szervezése fogós feladat. Hogyan is lehet ezt kezelni? A kutatókkal/oktatókkal demokratikus módon megvitatni és felépíteni a többségi meglátásokra alapuló újat, vagy titkosan kezelve, apránként adagolva, sejtelmesen felfelé mutogatva, … Folytatás