1993-ban tetőzött a magyar ipari kutatóhálózat összeomlása. A már megrokkant intézeteket a „zártkörű” ítélethirdetés előtt amerikai szakértők dollármilliókért átvilágították, de a helyismeret nélküli játszi javaslataik még akkor sem javítottak volna a helyzetükön, ha mindezeket állami intézkedés követi. Utólag is szinte hihetetlen, hogy … Folytatás
A 2013-as választások után az MTA rendes tagjainak átlagéletkora 74 év. Az előző választási ciklushoz képest az akadémikusi átlagéletkor egy évet fiatalodott, vagyis a csökkenés nem számottevő. Nem lenne ez annyira kínos, csak hát az akadémikusi cím kiemelkedő tiszteletdíjjal jár … Folytatás
Az MTA jelenlegi akadémikusi szerkezete képviseleti szempontból (a területen dolgozó minősítettek számát tekintve) mára – nem is kismértékben – eltorzult. Ezt korrigáló tevékenységet, vagyis amely az egyes tudományterületek aránytalan túlterjeszkedését fékezné, a leépülőket segítené, nem láttam a MTA rendszerváltás utáni … Folytatás
Vajon elégedettséget jelentett a moraj a közgyűlési padsorokban, vagy az öndicséretnek kijáró csodálkozást? Anélkül, hogy részletesen méltatnám ezt az átalakítást, vajon a hazai pályázati és a tudományos minősítési rendszerekben hogyan lehet majd független opponenseket találni, amikor szinte minden rokon kutatási … Folytatás
A hazai alapkutatásban születnek ugyan eredmények, de azok ma többségükben nem érik el a gyakorlatot. Jelzi ezt az alacsony szabadalomszám is, ami jó mérőszám a tudás gyakorlati hasznosításának szándékára. Ehhez a hasznosításhoz jól működő, innovációra fogékony vállalati háttér kellene. Folytatjuk … Folytatás
A jeligés rendszer ugyanis a „szakmai” beágyazottságot, a kapcsolati tőkét törölte, így megítélésre maradt a pályázat szakmai tartalma. Rendkívüli dolog volt ez egy előjogokhoz szokott, süvegelésre dresszírozott, feudális berendezkedésű tudományos közösségben, ahol az omerta törvénye megnevezetlenül, levegővételszerű automatizmussal működik. Nem is sikerült hosszú távon fenntartani ezt … Folytatás
Az OMFB hagyatékának vázolásához is bonyolult, háromrészes írás vezet el. Változó nevű hivatalok, ügynökségek és bizottságok nehezítik majd az átláthatóságot. Olyasféle „Alapról” szólok most – amelyhez „irodákon” keresztül vezet az út –, és amiket minden kormánypárt megszáll, mert osztható pénz … Folytatás
Így érkezünk el a tudománytámogatás egyik legfogósabb kérdéséhez, miként irányítható az alapkutatás, hogyan fordítható olyan célok felé, melynek végén gazdasági vagy társadalmi haszon remélhető? Van egy további súlyos és halogatott kérdés is: mit célozhat meg egy gazdaságilag gyönge ország alapkutatási … Folytatás
Az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) körüli ismereteket két részben tárgyalom. Az OTKA-t 1986. január 1-én az MSzMP KB Tudománypolitikai Bizottság (elnöke Maróthy László agrármérnök) határozata alapján alapkutatások támogatására hozták létre. 1986-1990 között az OTKA Bizottság felügyelete alatt állt, amely … Folytatás
Rendszerváltás óta azt olvashatjuk, hogy a bruttó hazai termék (GDP) csekélyke részét (2011-ben ~1,2%-át) költjük kutatásfejlesztésre. Erre később az a válasz érkezik, hogy most majd sok százmilliárdnyi támogatás írja felül ezt az állapotot. Aztán következik, hogy nem sikerült gazdaságilag a … Folytatás