Mi születik a romokon? – Bay Zoltán Intézetek

1993-ban tetőzött a magyar ipari kutatóhálózat összeomlása. A már megrokkant intézeteket a „zártkörű” ítélethirdetés előtt amerikai szakértők dollármilliókért átvilágították, de a helyismeret nélküli játszi javaslataik még akkor sem javítottak volna a helyzetükön, ha mindezeket állami intézkedés követi. Utólag is szinte hihetetlen, hogy … Folytatás

A magyar akadémikus életkora és tiszteletdíja

A 2013-as választások után az MTA rendes tagjainak átlagéletkora 74 év. Az előző választási ciklushoz képest az akadémikusi átlagéletkor egy évet fiatalodott, vagyis a csökkenés nem számottevő. Nem lenne ez annyira kínos, csak hát az akadémikusi cím kiemelkedő tiszteletdíjjal jár … Folytatás

PhD-től az akadémikusságig – tudományágankénti egyensúlytalanság

Az MTA jelenlegi akadémikusi szerkezete képviseleti szempontból (a területen dolgozó minősítettek számát tekintve) mára – nem is kismértékben – eltorzult. Ezt korrigáló tevékenységet, vagyis amely az egyes tudományterületek aránytalan túlterjeszkedését fékezné, a leépülőket segítené, nem láttam a MTA rendszerváltás utáni … Folytatás

Darvas Béla: A hiányzó láncszem és százmilliárdok

A hazai alapkutatásban születnek ugyan eredmények, de azok ma többségükben nem érik el a gyakorlatot. Jelzi ezt az alacsony szabadalomszám is, ami jó mérőszám a tudás gyakorlati hasznosításának szándékára. Ehhez a hasznosításhoz jól működő, innovációra fogékony vállalati háttér kellene. Folytatjuk … Folytatás

A tartalomra koncentráló jeligéstől a kétes hírű megapályázatokig

A jeligés rendszer ugyanis a „szakmai” beágyazottságot, a kapcsolati tőkét törölte, így megítélésre maradt a pályázat szakmai tartalma. Rendkívüli dolog volt ez egy előjogokhoz szokott, süvegelésre dresszírozott, feudális berendezkedésű tudományos közösségben, ahol az omerta törvénye megnevezetlenül, levegővételszerű automatizmussal működik. Nem is sikerült hosszú távon fenntartani ezt … Folytatás

Az OTKA és a felfedező kutatások

Így érkezünk el a tudománytámogatás egyik legfogósabb kérdéséhez, miként irányítható az alapkutatás, hogyan fordítható olyan célok felé, melynek végén gazdasági vagy társadalmi haszon remélhető? Van egy további súlyos és halogatott kérdés is: mit célozhat meg egy gazdaságilag gyönge ország alapkutatási … Folytatás

OTKA, a kíváncsiságvezérelt kutatási alap

Az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) körüli ismereteket két részben tárgyalom. Az OTKA-t 1986. január 1-én az MSzMP KB Tudománypolitikai Bizottság (elnöke Maróthy László agrármérnök) határozata alapján alapkutatások támogatására hozták létre. 1986-1990 között az OTKA Bizottság felügyelete alatt állt, amely … Folytatás

Darvas Béla: Szereplők kerestetnek

Rendszerváltás óta azt olvashatjuk, hogy a bruttó hazai termék (GDP) csekélyke részét (2011-ben ~1,2%-át) költjük kutatásfejlesztésre. Erre később az a válasz érkezik, hogy most majd sok százmilliárdnyi támogatás írja felül ezt az állapotot. Aztán következik, hogy nem sikerült gazdaságilag a … Folytatás