(Fapados agrokemizálás No58)
„Egy kis cigaretta, valódi finom,/ oly illatos, enyhe, mint rózsaszirom./ Szippantani jó, na de vége hamar,/ csacsi mind, aki többet akar.”
Igen, az alcímet az „Egy kis cigaretta, valódi finom…” motiválta, és ez a hangulat a hamiskás regiszterekkel is valahogy ott tekereg végig ebben az írásban. A tények alig érdeklik a mai politikai vezetőket; a saját befolyásuk mikéntje viszont nagyon is. A pódiumbeszélgetők között (sőt a közönség soraiban) nem láttam valóságos döntéshozót. Mi lehet tehát az ambiciózusan beosztástisztelő szervezők reményének tárgya? A pódiumon egyetlen profi civilszervezeti képviselő ül: Simon Gergely (PANE, Greenpeace), a többiek talán érdekképviseleti mellékszereplők.
Egyszervolt panelbeszélgetés ez, ami arra kereste a válaszokat, hogy miként csökkenthető Európai Unió növényvédőszer-függősége? A beszélgetés résztvevői: Balázs Viktor (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, NAK), Háhn Judit (MATE), Simon Gergely (PAN Europe) és Tóthné Lippai Edit (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, NÉBIH). Kezdetnek a beszélgetők hét percben bemutatkoztak.
9.kép: Balázs Viktor, NAK (forrás)
Balázs Viktor (NAK): „A következő év során fog elindulni az új ökológiai gazdálkodási agrár környezetgazdálkodási program… […] …a környezeti fenntarthatóság szempontjából szavatolják a hosszú távon (sic!) fenntartható gazdálkodási módszereket […] …jelentős része az alapanyag termelésének ugye export célra megy? 80-85%-a [Akkor ez az egész nekiveselkedés a magyar fogyasztókat nem is érinti?], főként a német piacokra […] Ambivalens helyzet alakult ki, hogyha nevezhetjük így. Fogyasztói oldalról elvárás az, hogy a mezőgazdasági termelők olyan egészséges (sic!) élelmiszereket termeljenek, amelyek megfelelő beltartalmi értékekkel [Nem bizonyított, hogy az ökológiai termék élelmiszeripari beltartalma jobb lenne!] tudnak hozzájárulni az egészséges [Németországban?] életmódhoz […] Más néven fogalmazhatunk úgy, mint a növényi gyógyszerek (sic!) esetében … használják annak érdekében, hogy megfelelő mennyiségű élelmiszerrel ellássák, ugye … a növekvő népességünket (sic!). Ez egy teljesen más megközelítés, mint amit eddig hallhattunk, és azért szerettem volna egy kicsit más aspektusból is megvilágítani (sic!) a gondolkodásunkat [?], hogy közösen olyan megoldásokat találjunk, amely mindenképpen előremutató és segít a fenntarthatóságban.”
– Nagyon ügyetlen, átgondolatlan bemutatkozásnak értékelem a fentit. A tegezésre való felhívást, a ’ki a gazda a teremben’ szavazást (a vagyunk akkor egy páran üdvözlést), a növényi gyógyszerekről (a farmakológia az egy másik tudományterület) szóló zagyvaságot. Ráadásul hazánk lakossága csökken, s nem csupán a gyerekvállalási kedv csökkenése miatt (aminek része a meddőség mutatóinak emelkedése), hanem a gazdasági okokból történő kivándorlás miatt is.
Háhn Judit (MATE): „Felszíni és felszín alatti vizek esetében monitoring tevékenységet analitikai cégekkel [Vagyis más mér!] együtt dolgozva tulajdonképpen 450 [hazánkban 250 közüli hatóanyag van engedélyezve] különböző hatóanyagnak a jelenlétét monitorozzuk (sic!) már évek óta hazai vizeinkben. És hát azt kell mondani, hogy nem túlságosan meglepő módon szép (sic!) összefüggés mutatható ki a legnagyobb mennyiségben leggyakrabban alkalmazott hatóanyagok, illetve ezeknek a környezeti megjelenésének a gyakorisága között…”
– Nos, már a bemutatkozás eleje kiakasztott ez az előzményeket elhallgató bemutatkozás. Érdemi monitorozásra az képes, akinek jól felszerelt kémiai laboratóriuma van. Ez az intézet, ahol Székács András és Mörtl Mária dolgozik, de itt a MATE másik intézete szólal meg. A MATE megosztotta a környezetanalitikai és ökotoxikológia kutatókapacitását az egyetemen, s valahogyan ezek két intézethez tartozva nem találnak egymásra. Miért kellett ezt két helyre szervezni egyáltalán? Ez nyilván a rektor és kuratórium szervezési melléfogása. Amatőr munka. Ha valaki egyébként magáncégtől vásárol vizsgálati eredményt, az nem olyan, mint amit ő végez (egy kémikus nézőpontja mindig mérési hibákkal is kalkuláló), hiszen a lényegi tevékenységet vásárolja, de nem létrehozza. Nem lát bele módszerek lényegébe, nem ő a kémikusi garancia az eredményekre. Háhn intézetében ökotoxikológiai kutatások folynak, de saját jogú környezetanalitikai csak, mint visszhang. Zene a területen csak egyszerű interpretáló.
Simon Gergely (PANE): „…a jelenlegi növényvédőszer-használat az valóban jelentős kockázatot jelent mind az emberi egészségre, mind a biodiverzitásra, és szinte minden szereplő egyetért abban, hogy itt csökkenteni kell ezt a jelenlegi vegyszerhasználatot… […] …a lakosság többsége egyértelműen úgy gondolja, hogy probléma van, és változásra lenne szükség. És egyébként az Eurobarometer minden éves közvélemény-kutatása is azt mutatja, hogy az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos aggodalmai az embereknek, azok leginkább az élelmiszerek növényvédőszer-szennyezettségével állnak kapcsolatban…”
Lippai Edit (Nébih): „Mi elsősorban a gazdálkodókkal, illetve a gazdálkodói szervezetekkel vagyunk kapcsolatban […] …az agrárkamarával, az ő segítségüket [?] szoktuk kérni, hogy egy adott növényvédelmi helyzet, az mennyire valós (sic!), mennyire tényleg nagy a probléma […] …régóta beszélünk már erről … minimum 20 éve, hogy paradigmaváltásra van szükség a növényvédőszer-engedélyezés és -felhasználás területén. […] Abszolút egyetértek azzal, amit Viktor [Balázs] mondott (sic!).”
– Szóval egy vállaltan függő, feltartott kezű véleményező fél (Nébih), aki teljesen egyetért Balázs Viktorral (NAK), aki azonban még itt egyetlen állítást sem tett! Ezt nevezem jól fejlett, megelőlegező együttműködési hajlamnak! Nobilis államtitkár úr előadásának dicsérete vajon hogyan is maradhatott el?
10.kép: Görög Róbert az FM-ben Szalkai Gábor helyettese, majd a NAK növényvédelmi szakértője, végül Szalkai után a Növényvédelmi Szövetség (nemzetközi cégek érdekképviselete) ügyvezetője (forrás)
Hogyan lehetne előre lépni?
BV: „…azért bújtam annyira a telefonomat, hogy ugye, ha megnézzük az objektivitás érdekében (sic!), hogy az Európai Unióban az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszernek az elmúlt években … amit szavatolja, hogy a emberek számára megfelelően egészséges élelmiszerek kerüljenek az asztalra, … mik voltak a legelterjedtebb (sic!) jelentések, … hogyha megnézzük azt, hogy a legalacsonyabb számban (sic!) a növényvédőszer-maradékok … egyébként, amik jelen vannak, és sok esetben a különböző fizikai és biológiai szennyezettségek okozzák a legnagyobb (sic!) problémát, nem volt a mai nap róla szó […] …a különböző fungicid hatású készítményekre és a kivonás kapcsán ugye nem ejtettünk szót arról, hogy milyen egyéb mikotoxinok, gombák által termelt másodlagos anyagcseretermékek kerülhetnek az élelmiszerbe az élelmiszerláncon keresztül…”
– Na de komolyan, a pódiumon a RASFF adatbázisának utolsó pillanati böngészésével kellene a frankót megismerni. Nem volt előzőleg elég idő? Hiszen az adatbázis elemzése heteket vesz igénybe, és akkor nem csinálunk magunkból nyilvánosan ezzel az igen csekély szintű beszédkészségünkkel agrártáltost. Rendszeresen követem a RASFF adatbázist, amelyben az utolsó évtizedben valóban sorrendváltozás történt az adatok számosságában. A patogén mikroorganizmusok > mikotoxin > növényvédőszer-maradék > nehézfém > adalékanyagok > állatgyógyszer-maradék stb. sorrend talán most a jellemző, vagyis az első helyen – a mikrobiológiai módszerek fejlődése miatt – változás van. A fizikai (mint üveg, kő, idegenanyag-szennyezés?) nem kitüntetett szerepű, a biológiai szennyezés sokféle RASFF-kategóriát foglal magában, tehát pontatlan meghatározás, ami pódiumon hiba.
HJ: „…nem feltétlenül az a probléma, hogy valami szintetikus, mert tudtommal valami szintetikus nem biztos, hogy toxikus, és attól mert valami természetes, nem biztos, hogy biztonságos […] …független álláspont alapján dönteni azt el, hogy egy hatóanyag maradhat a meglévő tudományos eredmények független és átfogó mérlegelés alapján… […] … a per- és poliklórozott alkilvegyületek, amik az utóbbi 10 évben elképesztő mértékben 30%-át teszik ki a herbicidfelhasználásnak. Ezek a poli- és perklórozott alkilvegyületek, amik egyébként örökké megmaradó (sic!) anyagoknak is tekinthetők, fejlődési és idegrendszeri rendellenességet okoznak […] …ez nemcsak a mi hazánkra igaz, a gyümölcsök 13%-ában, a zöldségek 8%-ában van jelen […] …az Aspergillus és Fusarium nemzetségbe tartozó gombafajok a szántóföldön fertőzik a gabonákat, illetve kukoricát… […] de alapvetően itt is különbséget kell tenni aközött, hogy a gomba megfertőzi az adott állományt, illetve termel-e toxint? […] …a toxintermelés nagyon sokszor nem a szántóföldön alakul ki, hanem a betakarítás után [tehát raktározás alatt]…”
SG: „…az MRL [maximálisan megengedett szermaradékérték] a gyakorlathoz van hozzáigazítva, azaz, hogy mennyi, hogy mit tud az adott technológia elérni az adott termékben, és nem feltétlenül azt, hogy az egészségügyi szempontból mennyire biztonságos […] …nagyon sok szempontból szemléletváltásra lenne szükség […] Arról, hogy a glyphosate-ot hogy lehet kiváltani, és arra jutottak a kutatók, akiket felkértünk, hogy gyakorlatilag nincs olyan terület, ahol ne lehetne…
LE: „…mindenki pörgeti (sic!) a telefonját. Én érdeklődöm [?] az agrárium iránt, de egy darab ilyen Facebook-tartalom [Ez nekem nyilvánvaló vicc! Nem a tudományos szakirodalomhoz kellene fordulni a Nébih szakvezetőjének? Mitől lett egyszerre mai tini?] sem jön fel… […] Az biztos, hogy kellenek fórumok vagy nem tudom ilyen (sic!), mint ez a mostani konferencia is …, de legyenek itt a gazdák [Nem kellene rájuk hárítani az engedélyezés és felhasználás problémáját, mert mi szükség van akkor a pódiumszereplő irodájára és a szorgalmas Facebook-kereséseire, amit végez?], mert hogy itt nagyon klasszul (sic!) elbeszélgetünk; én is az íróasztal mögött ülök egyébként a napnak a 99%-ban, tök jó (sic!) ötleteink vannak, de ha igaziból (sic!) beszélek egy gazdálkodóval két mondatban, rögtön mondja, hogy ez szuper ötlet, csak ezért meg ezért nem lehet kivitelezni… […] A Növényvédelmi Bizottságot ugye az agrárminisztérium működteti [2019 óta nem működik!]? Ez egy olyan fórum, ahol egyébként a most így mondom zöldek … de hogy a zöldek is részt vehetnek (sic!) ezen a megbeszélésen…”
– DB: A Növényvédelmi Bizottság alakulásától szélsőségesen kiegyensúlyozatlan összetételű (10-11. képek), Simon Gergely (Greenpeace, PANE), aki a zöldeket egyedül képviselte, 2019-ben kilépett belőle, mert az elutasítások nyomán értelmetlennek látta, hogy jelenlétével hitelesítse, mintha meghallgatták volna a környezetvédelmi oldalt is. Ennyire naprakész a Nébih vezetőjének szakértelme? A szakterület kérdéseinek ügyintézését nem demokratikus döntési rendszer előzi meg, amit elvileg 220/2008. (VIII. 30.) kormányrendelet szabályoz. Erre a negyedik részben részletesen visszatérek majd, hiszen lényegi kérdésről van szó.
11.kép: A Növényvédelmi Bizottság irányító frakciója a 2018-as NAK [Zászlós Tibor, Mártonffy Béla] ülésén [Jordán László (Nébih, ma magánzó), Petőházi Tamás (NAK), Gábriel Géza (FM, ma AM-től az elnök és az egyetlen megnevezett tag), Szalkai Gábor – az FM első elnöke (Növényvédelmi Szövetség, majd Bayer), Tarcali Gábor (növényvédelmi kamara, ma exelnök)]
Székács András (ENSSER): „…például a glyphosate humán-monitoring, amikor vizeletben vizsgálták a 0,2 ng/ml […] a résztvevők 80%-ban fölötte volt a vizeletben. Ez az ivóvízben engedélyezett növényvédőszer-határérték kétszerese. Tehát nem merül fel, hogy ez valami nagyon súlyos kérdés? […] …kifejezetten gondot okozott, hogy elhangzott az, hogy az ördögoldal csak megmérgezi a gazdálkodók életét [Simon Gergely kilépésének egyik oka a felé irányuló kifejezett vegzatúra volt].
Martin Dermine (PANE): ’Amikor 12 évvel ezelőtt csatlakoztam a PANE-hoz, a növényvédőszer-ipar lobbistái folyamatosan azt hajtogatták, hogy a mikotoxin [az aflatoxinok ellen szántóföldeken célzottan nem védekeznek] miatt van szükségünk növényvédő szerekre. És miután néhányszor hallottam őket, megnéztem a PubMed-et, a tudományos publikációk adatbázisát, és kevés publikáció volt Németországból, amely összehasonlította az organikus és a hagyományos növényeket, és összehasonlította a mikotoxinokat. És ugyanaz volt […] …most a metaanalízisek azt mutatják, hogy az organikusban kevesebb mikotoxin van, mint a hagyományosban. És azt gondolják, hogy ez azért van, mert amikor gombaölő szereket permetezünk egy mezőre, elpusztítjuk a mező teljes mikrobiótáját (sic!) […] Szóval tényleg mindig megdöbbenek, amikor a növényvédőszer-ipar félrevezető információkat használ, hazudik, és megpróbálják eladni így a termékeiket […] Viktor [Balázs], különösen sajnálom, de úgy gondolom, hogy tudományosnak kell lennünk, és most már nem szabad függenünk a növényvédőszer-ipartól származó félrevezető információktól. És elnézést, ha az voltam, talán nem kellemes ezt mondani, de az igaz, hogy gyakran hallom ezt [az indoklást], és nagyon idegesítő. Tehát ma azt hiszem, azt látjuk, hogy két világ alakul párhuzamosan. Az egyik a peszticidek csökkentésével kapcsolatos tudományos kutatás, amely azt mutatja, hogy az expozíció csökkenthető a hozam csökkenése nélkül. Hogyha egy kicsit többet csökkentünk, akkor nagyon enyhe hozamcsökkenést tapasztalható, de nem csökken a gazdasági jövedelmezőség […] Ön [Balázs Viktor] szerint milyen környezetet kell kialakítani ahhoz, hogy valóban ösztönözzük a mezőgazdasági termelőket?’
BV: „Én úgy gondolom, hogy számunkra – Agrárgazdasági Kamara szinten (sic!) – a legfontosabb az, hogy olyan tudással vértezzék föl a gazdálkodókat, olyan tudástranszfert (sic!) adjunk akár a szaktanácsadói hálózatot figyelembe véve… […] …szükség van tapasztalati úton előállított kutatásfejlesztési hálózatra [a NAIK-ot éppen Nagy István vezetésével bontották le, vagyis megszűnt; miről beszélhet vajon a NAK szakértője] […] …én a saját bőrömön [?] tapasztaltam az elmúlt évek kihívásait, és minekünk is szükség volt a konvencionális gazdaságon belül akár olyan új aszályt tűrő növényeknek [Miről szól ez a passzus: szárazságtűrő GM-fajtákról, vagy az aszályt jobban tűrő növényfajokról (pl. szemes cirok)?] a behozása, amellyel mérsékelni tudjuk a veszteségeinket, és a piacra is tudunk termelni. Amellett, hogy majd – bízom benne –, hogy az én gyermekeim is tudják használni a földjeinket.
SG: „…egy mondatot tennék hozzá az egészhez. Akár a Növényvédelmi Bizottság kapcsán is már többször fölmerült bennem, hogy az a rossz érzésem van, hogy ez nem csak Magyarországra jellemző, de Magyarországra sajnos fokozottan igaz, hogy az egész növényvédelem kérdése az agrártechnológiai és a profit spektrumán beszűkült kérdés. Nagyon sokszor a gazdáknál teljes mértékben hiányzik, úgy érzem, a gondolkodásból, és sajnos nagyon sokszor a döntéshozatalból is, hogy sokkal komolyabban figyelembe vegyék az emberi egészségügy, környezet, biodiverzitás kérdéseit. Ebben az egész vitában tehát, hogy nekünk [Greenpeace] a Növényvédelmi Bizottságban pont az volt a bajom, hogy én úgy éreztem, hogy az összes ilyen … tehát, hogy én azt szerettem volna, hogy ott vannak a természetvédők, a természetvédelmi irányítás, az egészségügy, és úgy, hogy a hangjukat hallatják és az érdekeiket képviseljék… […] …és nem tudom, hogy lehetne áttörni ezt Magyarországon… […] …annyira erős úgymond a vegyipari lobbi…”
12.kép: Ökoszisztéma ragnarøk (forrás)
Villáminterjú Simon Gergellyel Darvas Béla: 2019-ben a kilépésed után megszűnt az AM Növényvédelmi Bizottsága? Csak a Greenpeace megszondázása tartotta ezt életben? Simon Gergely: Remélem nem, de a jelenlétünk legfeljebb arra volt jó, hogy az egészségügyi és környezetvédelmi aggályokat, szempontokat bemutathassam a résztvevőknek. Sajnos ezeket az érveket nem vették figyelembe érdemben az állásfoglalások kialakítása során. Sajnálatos módon se az egészségügy, se a környezet- vagy természetvédelem nem próbált érdeket érvényesíteni a növényvédőszer-engedélyezés és -szabályozás során. Sajnos sem a környezetvédelmi, természetvédelmi, egészségügyi hatóságok, minisztériumi főosztályok, se a szakemberek nem érezték úgy, hogy feladatuk lenne ez, a területen, a tonnányi tudományos terhelő információ ellenére. DB: Az EU növényvédőszerhasználat-csökkentési törekvése kapcsán, mint a PANE és Greenpeace vegyianyag-szakértőjének van hivatalos kapcsolatod a kormányzati szervekkel? SG: Időnként leveleket váltunk, illetve a PAN a magyar elnökség kapcsán egyeztetett a minisztériummal. Meghallgatták majd elmondták az általános véleményünk szerinti iparszerű mezőgazdaság érdekeit tükröző álláspontjukat, melyet az EU-s döntéshozatal során is fenntartottak. DB: Miként látod hazánk szükséghelyzeti engedélykérelmeit? Állományszárításra például miként lehet a diquat hatóanyagra ilyesmit kiadni? Kinek a szüksége ez? SG: Már annak örülünk, hogy elfogadhatatlanul hosszú idő után végre a chlorofacinone rágcsálóirtó végre nem kapott szükséghelyzeti engedélyt. Nyilván nem látom indokolnak a szükséghelyzeti engedélyek döntő részét, különösen, hogy az állományszárítás nem egy elkerülhetetlen kártevő elleni védekezéshez szükséges. Sajnos hazánkon túl sok más EU-s ország is kiad rengeteg indokolatlan ilyen eseti engedélyt. Az a tapasztalatunk, hogy sok esetben a szükséghelyzeti engedélyek nem egy-egy vészhelyzet kezelését, hanem az iparszerű mezőgazdaság profitjának megtartását szolgálják. DB: Hogyan lehet, hogy a Greenpeace figyelmét a hazai végletekig eltúlzott csípőszúnyogirtás (12. kép) eddig elkerülte? SG: Nem kerülte el a Greenpeace figyelmét a probléma. Rendszeresen részt veszünk a témában tartott egyeztetéseken; valamint önkormányzatok, döntéshozók, civilszervezetek, aktivisták és a média figyelmét is gyakran felhívjuk a jelenlegi káros gyakorlatra. Több önkormányzati és egyéb eseményen is felszólaltunk a kémiai szúnyogirtás ellen; lásd a közelmúltbeli Facebook–posztunkat. Nyilván örülnénk, ha nagyobb kapacitással tudnánk küzdeni az élővilágot jelentősen és az emberi egészséget kevésbé ismert módon veszélyeztető gyakorlat ellen.
Előzmények: A szántóföldtől az asszisztált reprodukcióig – No1 Növényvédőszer-csökkentés?; No2 Kockázatok és kockáztatók
(folytatása következik)
Darvas Béla
(K+F+I No86) Villáminterjú Simon Gergellyel Most, akkor vessünk egy pillantást az Éltex Kft-re, hiszen mostanában elég nagy gyakorisággal került a...
(K+F+I No85) Villáminterjú Bodnár Zsuzsával Lakossági bejelentés után márciusban a Greenpeace környezetvédelmi civilszervezet által finanszírozott akkreditált mérések (Eurofins ASH Kft.)...
(K+F+I No84) Nem állíthatom, hogy ez a hátsóudvari kakasviadal sok örömmel szolgált nekem. K+F+I-nek sem nevezném, inkább annak antitételéről lesz...
(K+F+I No83) A sensu stricto kutatás teljesítményének megjelenése foglalkoztat most, vagyis a tudományos ismereteket közre adó nemzetközi folyóirat- és -könyvkiadók...
